Nemcsak a marxist�nak, de minden m�velt embernek, aki valamennyire is ismeri a fejl�d�s elm�let�t, mag�t�l �rtet�d�nek kell tartania, hogy egy eg�sz t�rt�nelmi korszakra van sz�ks�g, amelyet az �tmeneti id�szaknak ezek a von�sai jellemeznek. �s m�gis, a szocializmusba val� �tmenetre vonatkoz� elm�lked�seket, amelyeket a kispolg�ri demokr�cia jelenlegi k�pvisel�it�l hallunk (�s ilyenek l�tsz�lagos szocialista c�g�r�k ellen�re a II. Internacion�l� �sszes k�pvisel�i, k�z�tt�k az olyan emberek, mint MacDonald �s Jean Longuet, Kautsky �s Friedrich Adler) kiv�tel n�lk�l az jellemzi, hogy teljesen megfeledkeznek err�l a nyilv�nval� igazs�gr�l.
 A kispolg�ri demokrat�knak tulajdons�ga, hogy irt�znak az oszt�lyharct�l, arr�l �lmodoznak, hogy meg lehet tenni an�lk�l is, arra t�rekszenek, hogy mindent elsim�tsanak �s kib�k�tsenek, hogy letomp�ts�k az, �les sz�gleteket. Ez�rt az ilyen demokrat�k vagy kit�rnek az el�l, hogy elismerj�k a kapitalizmusb�l a kommunizmusba vezet� �tmenet eg�sz t�rt�nelmi szakasz�t, vagy pedig a k�t harcol� f�l kib�k�t�s�re ir�nyul� tervek kiagyal�s�t tekintik feladatuknak, ahelyett, hogy e k�t er� egyik�nek harc�t vezetn�k.

2
Orsz�gunk nagyfok� elmaradotts�ga �s kispolg�ri jellege k�vetkezt�ben Oroszorsz�gban a prolet�rdiktat�r�nak bizonyos saj�toss�gok tekintet�ben okvetlen�l m�snak kell lennie, mint az el�rehaladott orsz�gokban. De a f� er�k - �s a t�rsadalmi gazdas�g f� form�i - Oroszorsz�gban is ugyanazok, mint b�rmely kapitalista orsz�gban, �gyhogy ezek a saj�toss�gok a legl�nyegesebbet nem �rinthetik.
A t�rsadalmi gazdas�g e f� form�i: a kapitalizmus, a kis�rutermel�s, a kommunizmus. A f� er�k: a burzso�zia, a kispolg�rs�g (k�l�n�sen a paraszts�g), a proletari�tus.
Oroszorsz�g gazdas�gi rendszere a prolet�rdiktat�ra korszak�ban nem egy�b, mint - egy �ri�si �llam egys�ges m�ret�ben - a kommunista m�don egyes�tett munka els� l�p�seinek harca a kis�rutermel�s �s a m�g fennmaradt, valamint a kis�rutermel�s talaj�n �jj�sz�let� kapitalizmus ellen.
 
A munka Oroszorsz�gban annyiban van kommunista m�don egyes�tve, amennyiben, el�sz�r, megsz�ntett�k a termel�si eszk�z�k mag�ntulajdon�t, �s amennyiben, m�sodszor, a prolet�r �llamhatalom az �llami f�ld�n �s �llami v�llalatokban orsz�gos m�retekben megszervezi a nagy�zemi termel�st, a k�l�nb�z� gazdas�gi �gak �s v�llalatok k�z�tt elosztja a munkaer�t �s az �llam tulajdon�ban lev� sz�ks�gleti cikkek t�meg�t elosztja a dolgoz�k k�z�tt.
Az�rt besz�l�nk a kommunizmus „els� l�p�seir�l" Oroszorsz�gban (ezt mondja p�rtunk 1919 m�rcius�ban elfogadott programja is), mert mindezek a felt�telek n�lunk csak r�szben val�sultak meg, vagy m�s sz�val: e felt�telek megval�sul�sa m�g csak kezdeti szakasz�ban van. Egyszerre, egyetlen forradalmi csap�ssal v�ghezvitt�k azt, ami egycsap�sra egy�ltal�n v�ghezvihet�: p�ld�ul mindj�rt a prolet�rdiktat�ra els� napj�n, 1917. okt�ber 26-�n (1917. november 8-�n) elt�r�lt�k a f�ld-mag�ntulajdont, k�rtalan�t�s n�lk�l kisaj�t�tottuk a nagybirtokosokat. N�h�ny h�nap alatt, szint�n k�rtalan�t�s n�lk�l, kisaj�t�tottuk majdnem az �sszes nagykapitalist�kat, a gy�rak, r�szv�nyt�rsas�gok, bankok, vasutak stb. tulajdonosait. Alapj�ban �s legf�bb vonatkoz�saiban m�r megval�s�tottuk a nagyipari termel�s �llami szervez�s�t, a „munk�sellen�rz�sr�l" a gy�rak, vasutak „munk�s-igazgat�s�ra" val� �tt�r�st, de a mez�gazdas�gban ennek eg�szen a kezdet�n vagyunk („szovjet gazdas�gok", a munk�s�llam �ltal �llami f�ld�n szervezett nagygazdas�gok). Hasonl�k�ppen alig-alig indult meg a kisf�ldm�vel�k k�l�nb�z� form�j� t�rsul�sainak a szervez�se, mint �tmenet a kis�rutermel� mez�gazdas�gr�l a kommunista mez�gazdas�gra. (Szovjet-Oroszorsz�gban a „szovjet gazdas�gok" �s a „mez�gazdas�gi kommun�k" sz�ma k�r�lbel�l 3536, illet�leg 1961, a mez�gazdas�gi artelek� 3696. K�zponti Statisztikai Hivatalunk most sz�ml�lja �ssze pontosan a szovjet gazdas�gokat �s a kommun�kat. A sz�ml�l�s eredm�nyei 1919. november�t�l kezd�d�en fognak be�rkezni.) Ugyanezt kell mondanunk a mag�nkereskedelem hely�be l�p� term�keloszt�s �llami szervez�s�r�l, vagyis az �llami gabonagy�jt�sr�l �s a gabon�nak a v�rosba, az iparcikkeknek a faluba sz�ll�t�s�r�l. Erre a k�rd�sre vonatkoz�lag al�bb k�z�lni fogjuk a rendelkez�s�nkre �ll� statisztikai adatokat.

A parasztgazdas�g tov�bbra is kis�rutermel�s marad. A kapitalizmusnak itt rendk�v�l sz�les alapja van, gy�kerei nagyon m�lyek, nagyon sz�v�sak. Ezen az alapon a kapitalizmus fennmarad �s �jrasz�letik a kommunizmus elleni leg�d�zabb harcban. E harc form�i: a batyuz�s �s a gabona (valamint egy�b term�kek) �llami begy�jt�se ellen, �ltal�ban a term�kek �llami eloszt�sa ellen ir�nyul� spekul�ci�.
A szocializmus az oszt�lyok megsz�ntet�se. A proletari�tus diktat�r�ja mindent megtett, amit megtehetett ennek �rdek�ben. Az oszt�lyokat azonban egycsap�sra megsz�ntetni nem lehet.
Az oszt�lyok megmaradtak �s megmaradnak a prolet�rdiktat�ra korszak�ban. Ha majd az oszt�lyok elt�nnek, nem lesz sz�ks�g diktat�r�ra. De az oszt�lyok nem t�nnek el a proletari�tus diktat�r�ja n�lk�l.
Az oszt�lyok megmaradtak, de a prolet�rdiktat�ra korszak�ban mindegyik�k megv�ltozott; megv�ltozott az oszt�lyok egym�shoz val� viszonya is. Az oszt�lyharc nem sz�nik meg a prolet�rdiktat�r�ban, csak m�s form�kat �lt.
A proletari�tus a kapitalizmus alatt elnyomott oszt�ly volt, olyan oszt�ly, amely meg volt fosztva a termel�si eszk�z�k mindennem� tulajdon�t�l, az egyetlen oszt�ly, amely k�zvetlen�l �s eg�sz�ben szemben �llt a burzso�zi�val �s ez�rt egyed�l volt k�pes arra, hogy mindv�gig forradalmi oszt�ly legyen. A proletari�tus, miut�n megd�nt�tte a burzso�zi�t �s megh�d�totta a politikai hatalmat, uralkod� oszt�lly� lett: birtok�ban van az �llamhatalom, rendelkezik az imm�r t�rsadalmas�tott termel�si eszk�z�kkel, vezeti az ingadoz�, k�zb�ls� elemeket �s oszt�lyokat, elnyomja a kizs�km�nyol�k fokozott ellen�ll�s�t. Mindez az oszt�lyharc k�l�n�s feladata, olyan feladat, amelyet a proletari�tus azel�tt nem t�z�tt �s nem is t�zhetett maga el�.

A kizs�km�nyol�k, a f�ldbirtokosok �s kapitalist�k oszt�lya nem t�nt el �s nem is t�nhet el egyszerre a prolet�rdiktat�r�ban. A kizs�km�nyol�k sz�t vannak verve, de nincsenek megsemmis�tve. Megmaradt nemzetk�zi b�zisuk, a nemzetk�zi t�ke, amelynek r�sz�t alkotj�k. R�szben tulajdonukban maradtak bizonyos termel�si eszk�z�k, megmaradt a p�nz�k, megmaradtak �ri�si t�rsadalmi �sszek�ttet�seik. Ellen�ll�suk ereje, �ppen veres�g�k k�vetkezt�ben sz�zszorosan, ezerszeresen fokoz�dott. Az �llami, katonai gazdas�gi igazgat�s „m�v�szete" nagy, igen nagy f�l�nyt biztos�t sz�mukra, �gyhogy jelent�s�g�k hasonl�thatatlanul nagyobb, mint a lakoss�ghoz viszony�tott sz�muk. A megd�nt�tt kizs�km�nyol�k oszt�lyharca a kizs�km�nyoltak gy�ztes �lcsapata, azaz a proletari�tus ellen, m�rhetetlen�l elkeseredett� v�lt. S ez nem is lehet m�sk�pp, ha forradalomr�l besz�l�nk, ha ezt a fogalmat nem cser�lj�k fel reformista ill�zi�kkal (mint ahogy a II. Internacion�l� h�sei teszik).

V�g�l a paraszts�g, mint �ltal�ban minden kisburzso�zia, a prolet�rdiktat�r�ban is k�z�pen lev� k�zb�ls� helyet foglal el: egyr�szt a dolgoz�k el�g jelent�keny (az elmaradt Oroszorsz�gban pedig �ri�si) t�mege ez, melyet a dolgoz�k k�z�s �rdeke, a f�ldbirtokost�l �s a kapitalist�t�l val� szabadul�s k�v�ns�ga egyes�t; m�sr�szt k�l�n�ll� kisgazd�k, tulajdonosok �s keresked�k, akik gazdas�gi helyzet�kn�l fogva elker�lhetetlen�l a proletari�tus �s a burzso�zia k�z�tt ingadoznak. �s amikor a proletari�tus �s a burzso�zia k�z�tti harc ki�lez�dik, amikor az �sszes t�rsadalmi viszonyok hihetetlen�l �les fordulattal megv�ltoznak, term�szetes, hogy �ppen a parasztok �s �ltal�ban a kispolg�rok, mivel nagyon er�sen ragaszkodnak a r�gihez, a megszokotthoz, a v�ltozatlanhoz, elker�lhetetlen�l hol ide, hol oda p�rtolnak, ingadoznak, kapkodnak, t�tov�znak �s �gy tov�bb.

A proletari�tusnak az a feladata, hogy vezesse ezt az oszt�lyt - vagy ezeket a t�rsadalmi elemeket - harcoljon, hogy a befoly�sa al� vonja �ket. Mag�val vonni az ingadoz�kat, a t�tov�z�kat - ez a proletari�tus teend�je. Ha egybevetj�k az �sszes f� er�ket vagy oszt�lyokat �s ezeknek a prolet�rdiktat�ra �ltal megv�ltoztatott k�lcs�n�s viszony�t, akkor l�tjuk, hogy milyen hat�rtalan elm�leti ostobas�g, milyen korl�tolt a II. Internacion�l� �sszes k�pvisel�inek az a k�zkelet�, kispolg�ri elk�pzel�se, hogy a szocializmusba val� �tmenet �tja az �ltal�ban vett „demokr�ci�n kereszt�l" vezet. Ennek a t�ved�snek az a burzso�zi�t�l �r�k�lt el��t�let az alapja, hogy a „demokr�cia" tartalmilag felt�tlen, oszt�lyon k�v�li. Val�j�ban a demokr�cia is teljesen �j f�zisba megy �t a prolet�rdiktat�r�ban, az oszt�lyharc is magasabb fokra l�p, maga al� rendelve az �sszes k�l�nb�z� form�kat.
 
A szabads�gr�l, egyenl�s�gr�l, demokr�ci�r�l sz�l� �ltal�nos fr�zisok val�j�ban csak vak szajk�z�sa azoknak a fogalmaknak, amelyek az �rutermel�si viszonyok lenyomatai. A prolet�rdiktat�ra konkr�t feladatait ezeknek az �ltal�nos fr�zisoknak seg�ts�g�vel megoldani -- annyit jelent, mint az eg�sz vonalon, a burzso�zia elm�leti, elvi �ll�spontj�ra helyezkedni. A proletari�tus szempontj�b�l csakis �gy tehet� fel a k�rd�s: szabads�g? - de melyik oszt�ly elnyom�s�t�l val� felszabadul�s? egyenl�s�g? - de melyik oszt�lynak melyik oszt�llyal val� egyenl�s�ge? demokr�cia? - de vajon a mag�ntulajdon talaj�n-e, vagypedig a mag�ntulajdon elt�rl�s��rt foly� harc alapj�n? stb.

Engels az „Anti-D�hring"-ben m�r r�gen megvil�g�totta, hogy az egyenl�s�g fogalma, mivel az �rutermel�si viszonyok lenyomata, el��t�lett� v�lik, ha az egyenl�s�get nem �gy �rtelmezz�k, mint az oszt�lyok megsz�ntet�s�t. Ezt az elemi igazs�got, hogy az egyenl�s�g burzso�-demokratikus fogalma eg�szen m�s, mint annak szocialista fogalma, folytonosan elfelejtik. De ha ezt nem felejtj�k el, akkor nyilv�nval�v� v�lik, hogy a proletari�tus a burzso�zia megd�nt�s�vel d�nt� l�p�st tesz az oszt�lyok megsz�ntet�se fel� �s hogy ennek befejez�se �rdek�ben a proletari�tusnak tov�bb kell folytatnia oszt�lyharc�t, fel kell haszn�lnia az �llamhatalom appar�tus�t, �s a harc, a befoly�sol�s, a r�hat�s k�l�nb�z� m�dszereit kell alkalmaznia a megd�nt�tt burzso�zi�val �s az ingadoz� kispolg�rs�ggal szemben.

Lenin M�vei 30. k�tet