Ez az ut�bbi k�r�lm�ny k�l�n�sen fontos. Eur�p�ban a szocialista vez�rek t�bbs�ge, mind a szoci�lsoviniszta, mind a Kautsky-f�le ir�nyzathoz tartoz�k, olyan m�lyen elmer�ltek a tiszt�ra ny�rspolg�ri el��t�letek mocsar�ban, amelyeket �vtizedeken �t nevelt bel�j�k a viszonylag „b�k�s" kapitalizmus �s a polg�ri parlamentarizmus, hogy k�ptelenek meg�rteni a szovjet hatalmat �s a prolet�rdiktat�r�t. A proletari�tus nem t�ltheti be vil�gt�rt�nelmi felszabad�t� k�ldet�s�t, ha nem s�pri el, nem t�vol�tja el �tj�b�l ezeket a vez�reket. Ezek az emberek teljesen vagy f�lig elhitt�k az oroszorsz�gi Szovjethatalomr�l terjesztett burzso� hazugs�got, �s nem tudt�k megk�l�nb�ztetni a Szovjethatalomban testet �lt�tt �j, prolet�r demokr�ci�nak, a dolgoz�k demokr�ci�j�nak, a szocialista demokr�ci�nak l�nyeg�t a polg�ri demokr�ci�t�l, amely el�tt szolgam�dra hasra v�g�dnak, s amelyet „tiszta demokr�ci�nak" vagy �ltal�ban „demokr�ci�nak" neveznek.

Ezek az elavult, polg�ri el��t�letekkel teli emberek nem �rtett�k meg a vil�gt�rt�nelmi fordulatot a polg�ri demokr�ci�t�l a prolet�r demokr�ci�hoz, a burzso� diktat�r�t�l a prolet�r diktat�r�hoz. Az orosz Szovjethatalom, a szovjet hatalom fejl�d�se orosz t�rt�net�nek ilyen vagy olyan saj�toss�g�t �sszet�vesztett�k a nemzetk�zi jelen�s�g�ben vett szovjet hatalommal.
A magyar prolet�rforradalom m�g a vakot is l�t�v� teszi. A prolet�rdiktat�r�ra val� �tmenet form�ja Magyarorsz�gon eg�szen m�s, mint Oroszorsz�gban; a burzso� korm�ny �nk�nt lemondott, a munk�soszt�ly egys�g�t, a szocializmus egys�g�t azonnal helyre�ll�tott�k kommunista program alapj�n. Ann�l vil�gosabban domborodik ki most a szovjet hatalom l�nyege: most sehol a vil�gon nem lehets�ges semmif�le m�s olyan hatalom, amelyet a dolgoz�k, �l�k�n a proletari�tussal, t�mogatn�nak, mint a Szovjethatalom, mint a proletari�tus diktat�r�ja.
Ez a diktat�ra felt�telezi a k�m�letlen�l szigor� gyors �s hat�rozott er�szak alkalmaz�s�t a kizs�km�nyol�k, a kapitalist�k, a f�ldbirtokosok �s
 
lak�jaik ellen�ll�s�nak elnyom�sa c�lj�b�l. Aki ezt nem �rtette meg, az nem forradalm�r, azt el kell t�vol�tani a proletari�tus vez�reinek vagy tan�csad�inak sor�b�l.
De nem egyed�l az er�szak a prolet�rdiktat�ra l�nyege �s nem els�sorban az er�szak. A prolet�rdiktat�ra legf�bb l�nyege a dolgoz�k vezet� osztag�nak, �lcsapat�nak, egyetlen vezet�j�nek, a proletari�tusnak szervezetts�ge �s fegyelmezetts�ge. A prolet�rdiktat�ra c�lja, hogy megteremtse a szocializmust, megsz�ntesse a t�rsadalom oszt�lyokra tagoz�d�s�t, dolgoz�v�, tegye a t�rsadalom valamennyi tagj�t, �s az embernek ember �ltal val� mindenf�le kizs�km�nyol�s�t megfossza talaj�t�l. Ezt a c�lt nem lehet egycsap�sra el�rni, ehhez a kapitalizmusr�l a szocializmusra val� �tmenetnek meglehet�sen hossz� id�szak�ra van sz�ks�g, az�rt is, mert a termel�s �tszervez�se neh�z dolog az�rt is, mert id�be telik, am�g az �let minden ter�n gy�keres v�ltoz�sokat hajthatunk v�gre, az�rt is, mert a kispolg�ri �s polg�ri gazd�lkod�s megszokotts�g�nak hatalmas erej�t csak hossz�, kitart� harccal lehet lek�zdeni. �ppen ez�rt besz�l Marx a prolet�rdiktat�ra eg�sz id�szak�r�l mint a kapitalizmusb�l a szocializmusba val� �tmenet id�szak�r�l.

Ennek az eg�sz id�szaknak folyam�n a fordulattal szemben ellen�ll�st fognak kifejteni a kapitalist�k, valamint a polg�ri �rtelmis�g soraib�l kiker�l� nagysz�m� csatl�saik, akik tudatosan tan�s�tanak ellen�ll�st, �s gyakran nem tudatosan ellen�ll�st fognak kifejteni a kispolg�ri szok�soknak �s hagyom�nyoknak t�ls�gosan al�vetett dolgoz�k �ri�si t�megei is, t�bbek k�zt a parasztok. Az ingadoz�s e r�tegekben kiker�lhetetlen. A paraszt mint dolgoz� a szocializmushoz h�z, sz�vesebben l�tja a munk�sok diktat�r�j�t, mint a burzso�zia diktat�r�j�t. A paraszt mint gabonaelad� a burzso�zi�hoz, a szabadkereskedelemhez h�z, vagyis visszafel� h�z a „megszokott" r�gi, „�sid�kt�l" val� kapitalizmushoz.

Prolet�rdiktat�r�ra, egy oszt�ly uralm�ra, szervezetts�g�nek �s fegyelmezetts�g�nek erej�re, k�zpontos�tott hatalm�ra van sz�ks�g, amely a kapitalizmus kult�r�j�nak, tudom�ny�nak �s technik�j�nak valamennyi v�vm�ny�ra t�maszkodik: sz�ks�g van a proletari�tusnak valamennyi dolgoz� pszichol�gi�j�hoz val� k�zels�g�re, tekint�ly�re, mellyel a sz�tforg�csolt, a politik�ban kev�sb� j�ratos, kev�sb� szil�rd, falur�l vagy a kisiparb�l sz�rmaz� dolgoz�k el�tt b�r, hogy a proletari�tus mag�val ragadhassa a paraszts�got �s �ltal�ban a kispolg�ri r�tegeket. Itt a „demokr�ci�r�l" �ltal�ban, az „egys�gr�l'', a „munka embereinek egyenl�s�g�r�l" �s m�s eff�l�kr�l hangoztatott fr�zisokkal, amelyekre annyira hajlamosak az elny�rspolg�riasodott szoci�lsoviniszt�k �s kautskyst�k - ilyen fr�zisokkal az �gyet nem mozd�tjuk el�. A fr�zisok csak port hintenek az emberek szem�be, elhom�lyos�tj�k az �ntudatot, fokozz�k a kapitalizmus, a parlamentarizmus, a polg�ri demokr�cia r�gi eltompults�g�t, megcsontosodotts�g�t, maradis�g�t.
Az oszt�lyok megsz�ntet�se - hossz�, neh�z, sz�v�s oszt�lyharc m�ve, s az oszt�lyharc a t�ke uralm�nak megd�nt�se ut�n, a burzso� �llam lerombol�sa ut�n, a prolet�rdiktat�ra megteremt�se ut�n, nem t�nik el (mint ezt a r�gi szocializmus �s a r�gi szoci�ldemokr�cia sek�lyes k�pvisel�i k�pzelik), hanem csak form�it v�ltoztatja �s sok tekintetben m�g elkeseredettebb� v�lik.

A burzso�zia ellen�ll�s�val szemben, a kispolg�rs�g megcsontosodotts�g�val, maradis�g�val, hat�rozatlans�g�val �s ingadoz�saival szemben a proletari�tus oszt�lyharccal k�nytelen megv�deni hatalm�t, megszil�rd�tani szervez� befoly�s�t, el�rni ama r�tegek „semleges�t�s�t", amelyek f�lnek otthagyni a burzso�zi�t �s t�ls�gosan hat�rozatlan l�p�sekkel k�vetik a proletari�tust, megszil�rd�tani a dolgoz�k �j fegyelm�t, elvt�rsias fegyelm�t, a proletari�tussal val� tart�s kapcsolatukat, t�m�r�l�s�ket a proletari�tus k�r�l, megszil�rd�tani ezt az �j fegyelmet, a t�rsadalmi kapcsolatnak ezt az �j alapj�t a k�z�pkori feud�lis fegyelem hely�be, az �hs�g korb�csa �ltal teremtett fegyelem, a kapitalizmus idej�n fenn�ll� „szabad" b�rrabszolgas�g fegyelme hely�n.
Ahhoz, hogy az oszt�lyokat megsz�ntess�k, egy oszt�ly diktat�r�j�nak id�szaka sz�ks�ges, �ppen az� az oszt�ly� az elnyomott oszt�lyok k�z�l, amely nemcsak megd�nteni k�pes a kizs�km�nyol�k uralm�t, nemcsak ellen�ll�sukat tudja k�ny�rtelen�l elnyomni, hanem eszmeileg is szak�tani tud az eg�sz burzso�- demokrata ideol�gi�val, az �ltal�ban a szabads�gr�l �s egyenl�s�gr�l hangoztatott kispolg�ri fr�zisokkal (mert a val�s�gban, mint azt Marx m�r r�gen kimutatta, ezek a fr�zisok az. �rutulajdonosok „szabads�g�t �s egyenl�s�g�t", a kapitalista �s a munk�s „szabads�g�t �s egyenl�s�g�t" jelentik).

Mi t�bb. Az elnyomott oszt�lyok k�z�l csak az az oszt�ly k�pes megsz�ntetni diktat�r�j�val az oszt�lyokat, amely a t�ke elleni sztr�jkok �s politikai harcok �vtizedei folyam�n iskol�z�dott, t�m�r�lt, kinevel�d�tt, megedz�d�tt -, csak az az oszt�ly, amely elsaj�t�totta az eg�sz v�rosi, ipari, nagykapitalista kult�r�t, amely el van sz�nva �s k�pes arra, hogy ezt a kult�r�t megv�dje, minden v�vm�ny�t meg�rizze, tov�bbfejlessze �s az eg�sz n�p, minden dolgoz� sz�m�ra hozz�f�rhet�v� tegye -, csak az az oszt�ly, amely k�pes elviselni mindazokat a neh�zs�geket, megpr�b�ltat�sokat, viszontags�gokat �s nagy �ldozatokat, amelyeket a t�rt�nelem elker�lhetetlen�l r�r� arra, aki szak�t a m�lttal �s mer�szen utat t�rt az �j j�v� fel�, csak az az oszt�ly, amelynek legjobbjait gy�l�let �s megvet�s t�lti el minden ir�nt, ami ny�rspolg�ri �s filiszteri, azon tulajdons�gok ir�nt, amelyek olyan buj�n teny�sznek a kispolg�rs�g, a kistisztvisel�k, az „�rtelmis�g" k�r�ben -, csak az az oszt�ly, amely, „v�gigj�rta a munka megac�los�t� iskol�j�t" s amely munkak�pess�g�vel minden dolgoz�ban, minden becs�letes emberben tiszteletet tud kelteni maga ir�nt.

Magyar munk�sok! Elvt�rsak! Ti m�g jobb p�ld�t adtatok a vil�gnak, mint Szovjet-Oroszorsz�g, azzal hogy az igazi prolet�rdiktat�ra alapj�n egycsap�sra egyes�teni tudtatok valamennyi szocialist�t. Most az a h�l�s �s igen neh�z feladat �ll el�ttetek, hogy meg�llj�tok a sarat az antant elleni s�lyos h�bor�ban. Legyetek szil�rdak. �s ha ingadoz�s �ti fel a fej�t a szocialist�k k�z�tt, akik tegnap csatlakoztak hozz�tok, a prolet�rdiktat�r�hoz, vagy a kispolg�rs�g k�r�ben, nyomj�tok el k�ny�rtelen�l ezeket az ingadoz�sokat. Agyonl�vet�s - ez a gy�va m�lt� jutalma a h�bor�ban.

Az a h�bor�, amelyet ti viseltek, az egyetlen jogos, igazs�gos, igaz�n forradalmi h�bor�, az elnyomottak h�bor�ja az elnyom�k ellen, a dolgoz�k h�bor�ja a kizs�km�nyol�k ellen, h�bor� a szocializmus gy�zelm��rt. Az eg�sz vil�gon a munk�soszt�ly minden becs�letes tagja a ti p�rtotokon �ll. Minden h�nap k�zelebb hozza a prolet�r vil�gforradalmat. Legyetek szil�rdak! A gy�zelem a tietek lesz!
1919. V. 27.

Lenin M�vei 29. k�tet