E munka nemcsak n�h�ny t�rt�nelmi jelent�s�g� nemzetk�zi konferenci�b�l �llt (Zimmerwald, Kienthal), hanem f�leg Lenin kitart� tev�kenys�g�b�l, amelyet Sv�jcban �s Oroszorsz�gban fejtett ki a hatalomrajut�s el�tt �s ut�n, azzal a c�llal, hogy leleplezze a II. Internacion�l� majdnem mindegyik p�rtj�nak szocializmust el�rul� politik�j�t, ism�t tudatos�tsa a h�bor�ban r�szt vev�, vagy semleges orsz�gok munk�ss�g�nak �lcsapataiban a forradalmi marxizmus �s a prolet�r internacionalizmus elveit �s r�mutasson annak sz�ks�gess�g�re, hogy Eur�pa �s az eg�sz vil�g munk�soszt�lya vezet� er�inek egyes�lni�k kell egy �j nemzetk�zi munk�sszervezet megalak�t�sa �rdek�ben. Lenin tev�kenys�ge d�nt� hat�st gyakorolt a Kommunista Internacion�l� megalakul�s�ra, de ezen t�lmen�en, az els� pillanatt�l kezdve elvi alapot szolg�ltatott m�k�d�s�hez a marxista tan�t�s igazs�gainak helyre�ll�t�s�val, e tan�t�s tov�bbfejleszt�s�vel, ugyanakkor �sszekapcsolva mindezt az orosz bolsevikok p�rtj�nak nagyszer� eszmei �s harci hagyom�nyaival, annak a p�rtnak a hagyom�nyaival, amely a II. Internacion�l�ban mindenkor a forradalmi marxizmus folytonoss�g�t �s megalkuv�s n�lk�li tev�kenys�g�t k�pviselte �s t�bb mint 30 esztend�s forradalmi tev�kenys�g�t az 1917. okt�beri gy�zelemmel, a hatalom kiv�v�s�val �s az els� szocialista �llam megalap�t�s�val tet�zte.

Az els� vil�gh�bor� t�z�ben, az els� gy�zelmes prolet�rforradalom koh�j�ban �rlel�d�tt Kommunista Internacion�l� - rendes vezet� szerveinek hat�rozata alapj�n �s az �sszes nemzeti szekci�k hozz�j�rul�s�val - 1943. m�jus 15-�n oszlott fel, a m�sodik vil�gh�bor� l�ngtenger�ben, amikor a szt�lingr�di gy�zelemmel m�r bek�vetkezett az a d�nt� fordulat, amely megv�ltoztatta a h�bor� menet�t �s amely �jabb k�tesztendei harc ut�n a Hitler-ellenes koal�ci� diadal�hoz vezetett a fasiszta agresszorokkal szemben. A Kommunista Internacion�l� munk�ss�ga teh�t csaknem negyedsz�zadra terjed ki, olyan huszon�t esztend�re, amely Eur�pa �s az eg�sz vil�g t�rt�net�nek legizgalmasabb �s legtragikusabb szakaszai k�z� tartozik. Nehezen tal�lhatn�nk m�g egy hasonl� viszonylag r�vid - id�szakot, amelyben az �llamok �s oszt�lyok k�z�tti harc ilyen �les form�ban zajlott volna, amelyben a vil�g strukt�r�ja ilyen hihetetlen�l kiterjedt �s m�lyrehat� �talakul�son ment volna �t, mint ebben az id�szakban: a Kommunista Internacion�l� m�k�d�s�nek �veiben. Figyelemrem�lt� m�g az az egy�ntet�s�g, amely az egym�st�l t�voles� orsz�gokban zajl� politikai �s t�rsadalmi folyamatokn�l, az oszt�lyok, n�pek �s �llamok harc�b�l felmer�l� probl�m�kn�l �s c�lkit�z�sekn�l tapasztalhat� ebben az id�szakban.

A Kommunista Internacion�l� huszon�t esztend�s m�k�d�s�nek legal�bb a fele v�res h�bor�k k�zepette telt el. E h�bor�k sorozata a nagy imperialista �llamokban a szovjet k�zt�rsas�g elleni fegyveres beavatkoz�ssal kezd�d�tt, amely csak 1921-ben �rt v�get. Folytat�dott a k�z�p-keleti konfliktusokon �s egy�b helyi h�bor�s incidenseken �t a jap�nok fegyveres inv�zi�j�val K�na ellen, az Abessz�nia elleni olasz t�mad�ssal, a spanyol polg�rh�bor�val, Hitlernek Ausztria �s Csehszlov�kia elleni akci�ival �s a m�sodik vil�gh�bor�val. Ebben az id�szakban szinte minden eur�pai orsz�got (n�h�ny �szaki �llam kiv�tel�vel) a munk�soszt�ly �s a paraszts�g er�teljes mozgalmai �s a polg�ri reakci� heves t�mad�sai r�zk�dtatnak meg, amelyek megingatj�k ezen orsz�gok t�rsadalmi �s politikai rendj�t. Ugyanez t�rt�nik - m�g nagyobb er�vel - a gyarmati orsz�gok nagy r�sz�ben is, k�l�n�sen �zsi�ban.
 A kiindul�pont: amikor az eg�sz kapitalista vil�g azon er�lk�dik, hogy beker�tse, elszigetelje �s megd�ntse az Orosz Szovjetk�zt�rsas�got, amelynek sem a burzso�zia, sem a szoci�ldemokrat�k nem j�solnak nagy j�v�t; a be�rkez�s: amikor a hatalmas Szovjetuni� - ahol m�r fel�p�tett�k a szocialista t�rsadalmat - katonai, politikai s erk�lcsi erej�vel az eg�sz vil�got megmenti a hitlerista veszedelemt�l. Ha e kett�t �sszevetj�k, vil�gosan l�tjuk, hogy nem is egyenesvonal� fejl�d�sr�l van sz�. hanem a poz�ci�k �s �rt�kek gy�keres megv�ltoz�s�r�l. Huszon�t �v eltelt�vel nemcsak l�tezik, hanem a vil�gpolitika d�nt� t�nyez�j�v� v�lt az a szocialista orsz�g, amelynek l�trej�tt�ben a kezdet kezdet�n alig n�h�ny �lharcos b�zott. Ez a szocialista orsz�g l�tezik �s a vil�g legnagyobb hatalmai k�z� emelkedett. Viszont az a kapitalista rendszer �s az az imperializmus, amelyet k�zvetlen�l az els� vil�gh�bor� ut�n m�g �gy t�ntethettek fel, mint az egyetlen lehets�ges t�rsadalmi rendszert, mint a „demokratikus" civiliz�ci� bevehetetlen b�sty�j�t, mint az eg�sz vil�g ur�t, a m�sodik vil�gh�bor� v�g�n er�inek fogyt�n van. L�trehozt�k a fasizmust �s a fasizmus a szakad�k sz�l�re tasz�totta l�trehoz�it: elvesztett�k tekint�ly�ket, �nbizalmukat �s a n�pek megbecs�l�s�t; vil�guralmi jogaik megment�s��rt harcoltak �s a n�pek egym�s ut�n tagadt�k meg t�l�k e jogokat, sz�tt�rve r�gi bilincseiket. Ha valaki a m�sodik vil�gh�bor� v�gefel� - amikor feloszlik a Kommunista Internacion�l� - vizsg�lja a vil�g k�p�t �s t�rgyilagosan szeml�li a k�sz�l�d� �s a m�r zajl� mozgalmakat, felt�tlen�l �szreveszi, hogy cs�r�iban m�r megvannak azok a gy�keres �talakul�sok, amelyek a jelenlegi vil�ghelyzethez vezettek. A jelenlegi helyzetben a a Szovjetuni� �s a t�bbi szocialista orsz�g biztos l�p�sekkel halad a kommunizmus v�gs� gy�zelme fel�, a gyarmati elnyom� rendszer majdnem teljes eg�sz�ben �sszeomlott �s a kapitalizmus perspekt�v�ja az, hogy t�bb� nem tud �tj�ba �llni a b�k�nek �s a fejl�d�snek - �s m�g ha �jabb �r�lt h�bor�s �lmokkal �ltatja is mag�t, �rzi, hogy sz�m�ra ez is m�r csak a k�ts�gbees�s �s a v�g �tja lehet.
A t�nyek re�lis meg�t�l�se k�sztet benn�nket annak hangoztat�s�ra, hogy az emberi t�rsadalmak t�rt�nete soha m�g olyan gyors �temben nem haladt el�re, mint �ppen a Kommunista Internacion�l� l�tez�s�nek �s munk�ss�g�nak alig k�t �s f�l �vtized�ben. Tegy�k m�g hozz�, hogy az Okt�beri Forradalomb�l �s a m�sodik vil�gh�bor� z�r�akkordjaib�l kiindul� forradalmi megmozdul�s - elt�r�en m�s t�rt�nelmi pillanatokban bek�vetkezett megmozdul�sokt�l - nem csup�n az orsz�goknak egy bizonyos, korl�tozott csoportj�t �rinti, hanem k�l�nb�z� form�ban, kisebb-nagyobb intenzit�ssal a vil�g minden orsz�g�ra kiterjed.
Az �sszef�gg�s szoros sz�lai f�zik egym�shoz a vil�g egyik �s m�sik r�sz�n bek�vetkez� esem�nyeket. Ugyanakkor megfigyelhetj�k, hogy a t�rsadalmi �s politikai ellent�tek okai �s az egyes (t�rsadalmi) csoportok harci c�lkit�z�sei b�mulatosan hasonl�tanak egym�shoz. A legk�l�nb�z�bb helyzetek, gazdas�gi k�r�lm�nyek, politikai rendszerek, oszt�lyviszonyok, nemzeti �rdekek �s hagyom�nyok ellen�re a k�l�nb�z� n�pek �let�ben csak n�h�ny - de azonos - alapvet� k�rd�s bukkan el�: v�gleges felszabadul�s a kapitalista kizs�km�nyol�s al�l, a zsarnok �s a gyarmati rendszerek megsemmis�t�se, az �sszes n�pek szabads�ga, a szocializmus �s a b�ke �tja. A hatalom �tv�tele, az els� szocialista �llam fel�p�t�se �s gy�zelmes el�rehalad�sa egys�gesebb� tette az eg�sz vil�got, k�zelebb hozta egym�shoz az embereket �s a n�peket abban a harcban, amelyet - egyel�re - az�rt v�vnak, hogy a vil�g egys�ge v�gre egyetlen re�lis alapon nyugodj�k, amelyben megval�sul az egyetemes, testv�ri egy�ttm�k�d�s.

A Kommunista Internacion�l� t�rt�net�nek jelent�s�ge abban van, hogy elej�t�l v�gig e hatalmas meg�jhod�si folyamat�nak k�zpontj�ban �llt, s�t annak egyik legf�bb �szt�nz� �s ir�ny�t� eleme volt. �szt�nz� �s ir�ny�t� eleme volt els�sorban az�rt, mert elvi �tmutat�st adott minden orsz�g forradalmi prolet�r �lcsapat�nak mindenekel�tt azzal, hogy figyelmesen elemezte az objekt�v k�r�lm�nyeket �s azok alakul�s�t. Ezek az elemz�sek mindig az adott pillanat t�rt�nelmi feladatainak a megjel�l�s�vel, v�grehajt�suk m�dszereinek meghat�roz�s�val z�rultak. �szt�nz� �s ir�ny�t� eleme volt az�rt is, mert �lland�an f�radhatatlanul a szervez�st �ll�totta el�t�rbe, r�mutatva, hogy minden orsz�gban l�tre kell hozni a szil�rd szervezeti alapon �ll� kommunista p�rtot, a munk�soszt�ly �s a n�p �lcsapat�t, amelynek mindent el kell k�vetnie annak �rdek�ben, hogy - �lland�an er�s�dve - akci�ival d�nt� befoly�st v�vjon ki a n�pt�megek k�r�ben. V�g�l �szt�nz� �s ir�ny�t� eleme volt az�rt, mert �j �letre keltette a marxizmus forradalmi tan�t, megtiszt�tva azt az opportunista n�zetekt�l �s mert �tadta a kommunista �s munk�sp�rtoknak �s minden halad� mozgalomnak azoknak a forradalmi esem�nyeknek az ismeret�t, amelyekkel - h�rom forradalom, majd a szocialista t�rsadalom fel�p�t�s�nek tapasztalatai �ltal - Lenin �s az orosz kommunist�k p�rtja a marxizmust gazdag�totta. Az eml�tett id�szakban nem volt olyan jelent�sebb t�rt�nelmi esem�ny, amellyel kapcsolatban az Internacion�l� vezet� szervei vagy nemzeti szekci�i �ll�st ne foglaltak volna. S �ll�sfoglal�sukat nem az �ltud�s hideg k�z�mb�ss�ge jellemezte, hanem a buzg� marxista �lesl�t�sa, a politikus �s harcos szenved�lye, aki tiszt�ban van azzal, hogy meg�t�l�se, amely mindig cselekv�sre �szt�n�z, hozz�j�rulhat az esem�nyek menet�nek megv�ltoztat�s�hoz. A Kommunista Internacion�l�ban �s szekci�iban ott tal�ljuk a demokr�cia, a szocializmus �gy�nek, a munk�soszt�ly �s a halad� er�k egys�g�nek legkitart�bb, legjobb harcosait.

Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt �rthet�, hogy a kapitalista uralkod� oszt�lyok minden csoportja �s mindazok, akik szolg�latukba �llottak, engesztelhetetlen�l gy�l�lt�k a Kommunista Internacion�l�t. Az ellene folytatott harcban minden - a legszennyesebb, legundor�t�bb - eszk�zt ig�nybe vettek, a demokr�cia �s a polg�ri �let t�rv�nyeinek ny�lt megs�rt�s�t�l eg�szen az �rm�nyig �s gyilkoss�gig. A hazudoz�s, r�galmaz�s, mocskol�d�s �s ostoba gyal�zkod�s fegyvert�r�b�l mer�tettek azok, akik harcba indultak a Kommunista Internacion�l� ellen: korm�nyok �s burzso� p�rtok fejei, szoci�ldemokrata vez�rek �s saj�t soraink reneg�tjai. Amikor megalakult azoknak a v�res kez� bandit�knak a sz�vets�ge, akik azt a c�lt t�zt�k maguk el�, hogy az eg�sz vil�got kifosztj�k �s a civiliz�ci�nak m�g a nyom�t is elt�rlik, akkor ezt a sz�vets�get ,.antikomintern paktum"-nak nevezt�k el. A Kommunista Internacion�l�ra h�rult az a feladat, hogy utols� kongresszus�n kijel�lje annak a nagyszab�s� politikai strat�gi�nak az �tj�t, amely e bandit�k sz�vets�g�nek megsemmis�t�s�hez vezetett �s az �j politikai �s t�rsadalmi halad�s t�vlatait t�rta az emberis�g el�.
K�l�n�sen fontosnak tartom hangs�lyozni, hogy Lenin nem az Okt�beri Forradalom gy�zelme, az orosz munk�soszt�ly �s a Bolsevik P�rt hatalomra jut�sa ut�n, hanem el�tte jelentette ki, hogy sz�ks�g van egy �j nemzetk�zi munk�ssz�vets�g megalak�t�s�ra, amely haboz�s n�lk�l szak�t mind politikailag, mind szervezetileg a II. Internacion�l� szoci�ldemokrata p�rtjaival. Rendk�v�l fontos t�ny ez, nemcsak az�rt, hogy csap�st m�rj�nk azokra az ostob�kra, akik a Kommunista Internacion�l�t a szovjet �llam „eszk�z�nek'' tartott�k, hanem az�rt is, hogy meghat�rozhassuk: milyen t�rt�nelmi �s politikai elgondol�sb�l indult ki Lenin, amikor az �j nemzetk�zi szervezet megalak�t�s�t k�vetelte.

Lenin k�vetkezetesen, megalkuv�s n�lk�l harcolt - m�r a h�bor� el�tt - a r�gi szoci�ldemokrata p�rtok vezet�inek opportunizmusa ellen. E harcban r�szt vett a munk�smozgalomnak egy eg�sz sz�rnya, ha nem is mindig k�vetkezetesen �s nem is mindig szil�rd marxista �ll�spontb�l kiindulva. A h�bor� kit�r�sekor a II. Internacion�l� nagy p�rtjainak �l�n �ll� opportunist�k sz�gyenletes m�don l�bbal tapost�k azokat a hat�rozatokat �s felh�v�sokat, amelyek k�vetelt�k, hogy a szocialista p�rtok forradalmi akci�kra sz�l�t� felh�v�sokkal v�laszoljanak a h�bor�ra. Megszavazt�k a h�bor�s hiteleket. Felsz�l�tott�k a munk�ss�got, hogy a burzso�zia �rdek�ben vigye v�g�h�dra az �let�t. Az opportunizmus szoci�lsovinizmuss� v�lt. „A legf�bb eur�pai szocialista p�rtok el�rult�k �sszes eszm�iket �s feladataikat." (Lenin) M�r maga ez a t�ny is indokolta az opportunist�kt�l val� v�gleges elszakad�st �s egy �j nemzetk�zi forradalmi szervezet megalak�t�s�t. De Lenin nem el�gedett meg azzal, hogy e t�nyre felh�vta a figyelmet. Els�sorban azt a k�rd�st vetette fel, hogy milyen ok id�zhette el� az �rul�st �s erre a k�rd�sre a munk�smozgalmon bel�li opportunizmus eredet�nek elemz�s�vel v�laszolt.

Az okot a kapitalista t�rsadalom szerkezet�ben, a szerekezetben v�gbement v�ltoz�sokban, a munk�sarisztokr�cia kialakul�s�ban, valamint abban l�tta, hogy - a dolgoz�k sz�les t�megeinek �s a szocializmus elveinek rov�s�ra - k�l�n�s szolidarit�s alakult ki ezen arisztokr�cia �s az uralkod� oszt�ly k�z�tt. „Az opportunizmus nem v�letlens�g, nem egyes szem�lyek b�ne, mulaszt�sa, �rul�sa, hanem egy eg�sz t�rt�nelmi korszak t�rsadalmi term�ke." (Lenin: A II. Internacion�l� cs�dje. 1915. j�nius. M�vei. 21. k�t. 244. old., magyarul.) A szoci�lsoviniszt�kk�, �rul�kk� vedlett opportunist�k azok objekt�v folyamatnak a kifejez�i, amely a kapitalista rendszer �ltal el�rt fejl�d�si fokra jellemz�. Az opportunizmusnak ebben a lenini jellemz�s�ben m�r felfedezhet� a munk�smozgalom �j �s sz�ks�ges fejl�d�si ir�nyainak m�lyrehat� t�rt�nelmi igazol�sa, j�llehet - �n �gy l�tom - nem is ez a legfontosabb mozzanata Lenin elemz�s�nek. Lenin elm�leti �s gyakorlati munk�ss�g�nak tov�bbi fejl�d�se szempontj�b�l a legjelent�sebb, a legd�nt�bb t�nyez� az az objekt�v meg�llap�t�s, hogy a vil�gh�bor� �j szakaszt nyit a t�rt�nelemben �s ebben az �j szakaszban a munk�soszt�ly �s p�rtjai el�tt eg�szen �j feladatok �llnak.

Ez, amit Lenin a h�bor� els� �veiben mondott, pr�f�tainak t�nik, de Lenin profetiz�l� k�pess�ge a marxista tanok t�k�letes ismeret�b�l �s ezek tov�bbfejleszt�s�b�l fakad. 1914. okt�ber 11-�n �rta Lenin az els� h�bor�ellenes ki�ltv�nyt, amelyben ny�ltan megmondja, hogy a h�bor� „minden fejlett orsz�gban napirendre t�zi a szocialista forradalom jelszav�t". (Lenin M�vei. 21. k�t. 19. old., magyarul.) A n�h�ny h�nappal k�s�bb megjelent A II. Internacion�l� cs�dje c�m� h�res �r�s�ban Lenin m�r eg�szen pontosan megmutatja azt az �sszef�gg�st, amely az el�bbi meg�llap�t�sa �s az �j Internacion�l� megalak�t�s�nak sz�ks�gess�ge k�z�tt fenn�ll. „Az eur�pai szocializmus m�r maga m�g�tt hagyta viszonylag b�k�s �s sz�k nemzeti keretekkel korl�tozott szakasz�t. Az 1914-15-�s h�bor�val bel�pett a forradalmi akci�k szakasz�ba �s felt�tlen�l itt az ideje, hogy az opportunizmussal v�gk�pp szak�tsunk �s ki�zz�k azt a munk�sp�rtokb�l . . . Az 1914-15-�s h�bor� olyan nagy t�rt�nelmi fordulat, hogy az opportunizmushoz val� viszony nem maradhat a r�gi." (Lenin M�vei. 21. k�t. 246-47. old., magyarul.) A feladat kijel�l�se �s t�rt�nelmi indokol�sa �gy vil�gosan �rthet� �s t�k�letesen pontos.

Lenint k�zel sem el�g�tette ki az az �ltal�nos kijelent�s, hogy a h�bor�t a korm�nyon lev�k �s a korm�nyzottak „sz�mlarendez�se" fogja k�vetni, amit azokban az esztend�kben sokan �ll�tottak. A lenini el�rel�t�s annak az elemz�si eredm�nynek a szil�rd alapj�ra �p�l, amelyet Lenin 1916-ban fejt ki Az imperializmus mint a kapitalizmus legfels�bb foka c. „n�pszer� bros�r�j�ban". Ez teh�t logikus �s tudom�nyos el�rel�t�s. „A t�ke nemzetk�ziv� �s monopolist�v� lett. A vil�g fel van osztva egy maroknyi nagyhatalom k�z�tt, azaz olyan �llamok k�z�tt, amelyek a nemzetek nagy kifoszt�s�ban �s elnyom�s�ban a legnagyobb eredm�nyeket �rt�k el. Eur�pa n�gy nagyhatalm�nak: Angli�nak, Franciaorsz�gnak, Oroszorsz�gnak �s N�metorsz�gnak - amelyek lakoss�ga egy�ttv�ve 250-300 milli�, ter�lete pedig k�r�lbel�l 7 milli� n�gyzetkilom�ter - majdnem f�lmilli�rdnyi (494,5 milli�) lakoss�g� gyarmatai vannak, e gyarmatok ter�lete pedig 64,6 milli� n�gyzetkilom�ter, vagyis a f�ldkereks�gnek majdnem a fele (az eg�sz f�ld ter�lete, a sarkvid�k n�lk�l, 133 milli� n�gyzetkilom�ter). Vegy�k m�g hozz� a h�rom �zsiai �llamot: K�n�t, T�r�korsz�got, Perzsi�t, amelyeket a felszabad�t� h�bor�t visel� rabl�k most darabokra t�pnek. Ebben a h�rom �zsiai �llamban a lakoss�g sz�ma 360 milli�, ter�let�k pedig 14,5 milli� n�gyzetkilom�ter." (Lenin: Az Eur�pai Egyes�lt �llamok jelszav�r�l. 1915. augusztus. M�vei. 21. k�t. 344. old., magyarul.) Ilyen a kapitalista vil�g szervezete �s „semmilyen m�s szervez�si forma nem lehets�ges". De ez a szervezet, amely egyr�szt heves bels� v�ls�gokat (imperialista h�bor�kat) robbant ki az egyenl�tlen fejl�d�s miatt, amely egyr�szt �lland�an a fantasztikus zs�km�ny �jrafeloszt�s�ra serkent, m�sr�szt fokoz�d� ar�nytalans�got v�lt ki az elnyomott er�k �s az elnyom�k k�z�tt, s ebben az ar�nytalans�gban rejlenek az elker�lhetetlen forradalmi v�ls�g el�felt�telei. Ez a v�ls�g pedig - az objekt�v k�r�lm�nyek folyt�n, amelyekb�l k�vetkezik - olyan lesz, hogy nemcsak egyes gazdas�gi �s politikai term�szet� k�rd�seket t�z majd napirendre, hanem „mag�nak a kapitalista t�rsadalom l�tez�s�nek" a probl�m�j�t, vagyis a szocialista forradalom k�rd�s�t. Lenin egyik - 1915. szeptemberi keltez�s� - �r�s�ban kijelenti, hogy a g�tszakad�s Oroszorsz�gban fog bek�vetkezni, de Oroszorsz�gr�l �tterjed majd a t�bbi eur�pai orsz�gra. „Az �let halad - �rja -- Oroszorsz�g veres�g�n �t az oroszorsz�gi forradalom fel�, ezen kereszt�l pedig vele kapcsolatban, az eur�pai polg�rh�bor� fel�." (Lenin: Oroszorsz�g veres�ge �s a forradalmi v�ls�g. 1915. szeptember. M�vei. 21. k�t. 389. old., magyarul.)

Az�rt id�zt�nk ezekn�l a lenini t�telekn�l, mert ezek voltak az alapjai a Kommunista Internacion�l� megalak�t�s�nak, elvi, t�rt�nelmi �s politikai ir�nyvonal�nak �s eg�sz tev�kenys�g�nek. Abb�l a tudom�nyosan bizony�tott t�telb�l indultunk ki, hogy a kapitalizmus eljutott fejl�d�s�nek legmagasabb fok�ra �s hogy olyan t�rt�nelmi id�szakban �l�nk, amely az imperializmus �sszeoml�s�nak �s a szocializmus forradalmi gy�zelm�nek id�szaba. Ebb�l k�vetkezik, hogy megalkuv�s n�lk�li harcot kell folytatni az opportunizmus ki�z�s��rt a munk�smozgalom soraib�l, v�gleg szak�tva a II. Iternacion�l� r�gi p�rtjaival �s megalak�tva minden orsz�gban a munk�soszt�lynak - a marxista tanokkal �s a lenini tan�t�ssal felfegyverzett - forradalmi, �lenj�r� p�rtj�t. Ebb�l k�vetkezik, a marxizmus elveinek megfelel�en, egy olyan strat�gia �s taktika, amely megfelel a t�rt�nelmi id�szak �ltal�nos jelleg�nek �s az egyes konkr�t helyzeteknek. S v�g�l ebb�l - miut�n a forradalmi g�tszakad�s, amely a munk�soszt�ly gy�zelm�ben teljesedett ki, val�ban Oroszorsz�gban k�vetkezett be - az k�vetkezik, hogy az eg�sz forradalmi munk�smozgalom tengelye Nyugat-Eur�pa orsz�gaib�l sz�ks�gszer�en abba az orsz�gba helyez�d�tt �t, ahol a prolet�rforradalom gy�zelmet aratott, abba a p�rtba, amely e forradalmat gy�zelemre vitte �s amelynek szembe kellett n�znie azokkal a hatalmas, �j feladatokkal, amelyekkel a szocialista gazdas�g �s t�rsadalom fel�p�t�se j�rt.

Az �j Interncion�l� megalakul�sa ut�n Lenin - az Okt�beri Forradalom tapasztalatai alapj�n - tov�bbfejlesztette �s elm�ly�tette a m�r eml�tett t�ziseket, amelyeket mag��v� tett a munk�soszt�ly legakt�vabb �s legjobb r�sze �s amelyek a szocializmus ezer meg ezer harcos�nak �s azoknak a milli�knak a k�zkincs�v� v�ltak, akik a szocializmusban l�tj�k az emberis�g sz�ks�gszer� j�v�j�t.
Az I. kongresszus ut�n maga Lenin jel�lte meg az Internacion�l� t�rt�nelmi hely�t:
„Az I. Internacion�l� lerakta a szocializmus�rt v�vott nemzetk�zi prolet�rharc alapj�t.
A II. Internacion�l� korszaka el�k�sz�tette a talajt a mozgalom sz�les, t�megm�retekben val� elterjed�s�re sz�mos orsz�gban.
A III. Internacion�l� mag��v� tette a II. Internacion�l� munk�j�nak eredm�nyeit, megtiszt�totta az opportunista, szoci�lsoviniszta, polg�ri �s kispolg�ri salakt�l �s megkezdte a prolet�rdiktat�ra megval�s�t�s�t.

A II. kongresszuson Lenin hangs�lyozza, hogy az eg�sz helyzetnek az alapja „az imperializmus gazdas�gi viszonyaiban" rejlik. E viszonyokb�l fakadt a h�bor� �s a h�bor� felbor�totta a r�gi egyens�lyt. Egymilli�rd �s k�tsz�z�tvenmilli� ember �l gyarmati elnyom�s, embertelen kapitalista kizs�km�nyol�s alatt, ugyanakkor nem t�bb, mint 250 milli� ember �l az uralkod� orsz�gokban. A kapitalista orsz�gok g�pezete teljesen sz�tzil�l�dott . . . Roppant m�reteket �lt a t�megek nyomora �s nincstelens�ge . . . A munk�sok t�rhetetlen helyzetbe jutottak . . . A h�bor� a kapitalizmus �sszes ellentmond�sainak hallatlan ki�lez�d�s�hez vezetett �s ebben kell keresni a m�lyrehat� forradalmi erjed�s ok�t . . . (Besz�mol� a nemzetk�zi helyzetr�l �s a Kommunista Internacion�l� alapvet� feladatair�l, 1920. j�lius.)
A strat�gi�nak �s a taktik�nak alapvet� meghat�roz�sa - k�l�n�sen a hatalom�rt v�vott harc sz�ks�gess�ge a fejlett kapitalizmus orsz�gaiban, a proletari�tus lehets�ges sz�vets�geseinek kijel�l�se e harcban �s annak bizony�t�sa, hogy a nyugati prolet�r t�megeknek imperializmus elleni harca �sszefon�dik az elnyomott �s forrong� gyarmati n�pek er�fesz�t�seivel - egybekapcsol�dik teh�t a marxista tanokb�l levont �s a t�rt�nelmi tapasztalatok �ltal igazolt elvi t�telekkel.

Ezek a t�telek igazak voltak �s igazak is maradnak. Az esem�nyek menete nemcsak igazolta ezeket, hanem �jabb, megc�folhatatlan bizony�t�kokat szolg�ltatott igazs�guk mellett. �ppen ez�rt, ha ma �sszevetj�k az Internacion�l� �ltal �szt�nz�tt �s vezetett kommunista mozgalom tapasztalatait m�s mozgalmak - �s k�l�n�sen a szoci�ldemokrata p�rtok - tapasztalataival, az �sszehasonl�t�s minden esetben annak a t�telnek a jav�ra d�l el, amely mellett - Lenin nagy tan�t�s�t k�vetve - kitartottunk. Ma m�r senki sem tagadja, hogy az els� vil�gh�bor� �ta a szocializmus felvir�gz�s�nak �s a kapitalizmus hanyatl�s�nak, buk�s�nak a korszak�t �lj�k. A proletari�tus diktat�r�ja, a munk�soszt�ly �s a vele sz�vets�ges paraszts�g hatalma d�nt� t�nyez�k�nt �llta meg hely�t a t�rt�nelemben, �jabb ter�leteken is megval�sult, biztos k�zzel oldotta meg �s oldja meg ma is probl�m�it. A kapitalizmus �ltal�nos v�ls�ga egyre jobban elm�ly�lt - a konjunkt�ra �s a pang�s ciklusai, valamint az id�szakonk�nt megism�tl�d� katasztr�f�k k�zepette.

A gyarmati rendszer majdnem az eg�sz vil�gon �sszeomlott; az imperializmus �rdekter�lete �sszesz�k�lt �s �lland�an tov�bb sz�k�l. S ebben a k�p�t v�ltoztat� vil�gban nem akadt egyetlenegy r�gi szoci�ldemokrata p�rt sem, amely k�zelebb vitte volna orsz�ga munk�soszt�ly�t ahhoz, hogy vezet� oszt�lly� v�lj�k �s a hatalmat a kez�be vegye. Ezzel szemben mindegyik, vagy majdnem mindegyik, arra t�rekedett, hogy megmentse a burzso� rendszert a prolet�rforradalom veszedelmeit�l. Azt �ll�tott�k, hogy a demokratikus rend megment�se tette ezt sz�ks�gess�. A burzso� oszt�lyok azonban, amint a forradalmi vesz�ly elm�lt, a fasizmust juttatt�k uralomra, amely �jabb irt� h�bor�ba d�nt�tte a vil�got. Ma, k�l�nb�z� form�kban, valami hasonl� ism�tl�dik meg, ugyanakkor a szoci�ldemokrata p�rtok tov�bbra is tev�kenyen t�mogatj�k a burzso� rendszert �s ellens�gei minden forradalmi mozgalomnak �s a szocializmusnak, annak a szocializmusnak, amely ma m�r a vil�g egyharmad r�sz�n megval�sult �s biztosan halad v�gc�lja fel�.

Semmi k�ts�g�nk nem lehet teh�t e tekintetben: a t�rt�nelem marad�ktalanul igazolta az opportunizmussal val� gy�keres szak�t�st, a munk�soszt�ly �j forradalmi p�rtjainak megalak�t�s�t, a Kommunista Internacion�l� megalap�t�s�t �s tev�kenys�g�t. Lenin felh�v�s�t �s tan�t�s�t k�vetve siker�lt megval�s�tani azt, amit meg kellett val�s�tani ahhoz, hogy a t�rt�nelmi helyzet magaslat�n �lljunk �s a nemzetk�zi proletari�tusnak �s a n�peknek a kez�be adhassuk azt a vez�rfonalat, amelyre ebben a helyzetben sz�ks�g�k volt. Helyesek voltak az Internacion�l� �ltal felt�rt sz�les t�vlatok, helyesek azok az elvek, amelyek �thatott�k, amelyekb�l vil�gjelent�s�g� forradalmi strat�gi�t mer�tett �s amelyek nyom�n haladva a legk�l�nb�z�bb helyzetekben megf�jhatta a harci riad�t.

Amikor Leninnek az imperialista h�bor� folyam�n �s az Internacion�l� megalakul�sa idej�n kifejtett munk�ss�g�t vizsg�ljuk, el�nk t�rul, hogy mialatt kem�ny, megalkuv�s n�lk�li harcot v�vott a szoci�ldemokrata opportunizmussal val� v�gleges szak�t�s�rt, arra is gondolt, az is foglalkoztatta, hogy a forradalmi er�k marxista szempontb�l helyes platform k�r� t�m�r�ljenek, �s hogy az opportunizmust�l val� megszabadul�s k�zben ne essenek a t�ves �s �res sz�ls�s�gek hib�j�ba. P�lda erre az az �les harc, amelyet Lenin azok ellen v�vott, akik tagadt�k a nemzeti k�vetel�sek jelent�s�g�t az imperializmus korszak�ban; a Juniusszal (Rosa Luxemburg) v�vott sz�csata, akinek - a nemzeti h�bor�k lehet�s�g�vel az imperializmus korszak�ban - azt vetette a szem�re, hogy „megker�li a konkr�ts�g marxista k�vetelm�ny�t"; a rendk�v�l heves vita az „imperialista �konomizmus" ellen, amely abban az ir�nyzatban nyilv�nult meg, hogy az �ltalunk „maxim�lis"-nak nevezett szemsz�gb�l vizsg�lt�k a prolet�rforradalom probl�m�j�t, �res frazeol�gi�val helyettes�tve b�rmilyen megmozdul�s �s a megmozdul�s �ltal kifejez�sre juttatott k�vetel�sek konkr�t elemz�s�t.
 A marxista pontoss�gra ford�tott figyelem - ez a l�nyege a lenini eszm�knek. Azokban az �vekben, amikor Lenin azt k�veteli, hogy a k�l�nb�z� orsz�gokban hajts�k v�gre mindegyik�k k�z�s feladat�t, vagyis a kommunista p�rtok megalak�t�s�t, akkor is figyelmeztet arra, hogy minden orsz�g helyzete, k�r�lm�nye m�s �s m�s, teh�t a konkr�t politikai c�lkit�z�sek is k�l�nb�z�ek. A III. kongresszuson, amikor az olasz k�rd�sr�l besz�lt, mik�zben hevesen vitatta Serrati politik�j�t, amely el�nyben r�szes�tett 14 ezer reformist�t 58 ezer kommunist�val szemben, Lenin a k�vetkez�ket mondotta: „Soha sem k�rt�k, hogy Serrati m�solja le Olaszorsz�gban az orosz forradalmat. Ostobas�g volna ezt k�vetelni. El�g �rtelmesek �s rugalmasak vagyunk, hogy az ilyen ostobas�got elker�lj�k." Elvi k�rd�sekben teh�t nem t�ri, hogy kijelent�seit a marxista elvekt�l elt�r�en �rtelmezz�k. Figyelemrem�lt� p�ld�ul. hogy a II. kongresszuson elmondott t�rt�nelmi jelent�s�g� besz�mol�j�ban utol�rhetetlen elemz� m�dj�n meghat�rozta �s le�rta a kapitalizmus akkori v�ls�g�t, ugyanakkor hozz�f�zte, hogy t�ved�s lenne annak a bizony�t�s�ra t�rekedni, hogy e v�ls�gb�l egy�ltal�n nincs kivezet� �t. „A burzso�zia �gy viselkedik, mint valami v�rszemet kapott �s fej�tvesztett ragadoz�, ostobas�got ostobas�gra halmoz �s ezzel ki�lezi a helyzetet, meggyors�tja saj�t pusztul�s�t . . . De nem lehet �bebizony�tani�, hogy egy�ltal�n semmi lehet�s�g sincs arra, hogy a burzso�zia a kizs�km�nyoltak egyik-m�sik kisebbs�g�t bizonyos apr�-csepr� engedm�nyekkel elaltassa, az elnyomottak �s kizs�km�nyoltak bizonyos r�sz�nek egyik-m�sik mozgalm�t vagy felkel�s�t leverje." (Lenin: Besz�mol� a KI II. kongresszus�n. 1920. j�lius 19. M�vei. 31. k�t. 226. old., magyarul.) Azzal z�rja gondolatmenet�t, hogy csak a forradalmi p�rtok akci�ja „bizony�thatja" majd be, hogy val�ban nincs kivezet� �t a burzso�zia sz�m�ra.

Nem �ll�thatjuk, hogy ezek a pontos �s vil�gos marxista t�telek hatott�k volna �t az eg�sz kommunista mozgalmat. �ltal�noss�gban el kell ismern�nk, hogy e mozgalomban nemigen ismert�k �s �rt�kelt�k az egyes orsz�gok konkr�t viszonyait �s hajlottak arra, hogy k�ls�s�ges �s fel�letes m�don nyilv�n�ts�k akaratukat: „azt tenni, amit Oroszorsz�gban tettek", an�lk�l, hogy meg�rtett�k volna, hogy ez az egyes orsz�gokban mit jelent �s mit kell jelentenie. Az opportunizmussal val� szak�t�s k�nnyen szekt�s form�khoz vezetett, amelyek elszigetelt�k a gyakran kissz�m� kommunist�t a szakszervezetekben szervezkedett vagy szervezetlen nagy t�megekt�l. Akadt, aki ezt az elszigetel�d�st elm�letbe foglalta, azt �ll�totta, hogy meg kell v�rni, am�g a t�megek „j�nnek el hozz�nk". V�g�l olyanok is voltak, akik „offenz�va"-elvet dolgoztak ki, amely szerint a nagy t�megekt�l elszigetelt maroknyi kisebbs�g is int�zhet gy�zelmes rohamot a hatalom v�ra ellen.
El�gg� �ltal�nos volt, hogy nem �rtett�k meg a nemzeti k�vetel�seket; elterjedt volt az a v�lem�ny, hogy - miut�n forradalmi id�szak kezd�d�tt - a demokratikus k�vetel�seknek nincs t�bb� jelent�s�g�k. A burzso� oszt�lyok talpra�ll�si �s man�verez�si k�pess�g�t nem �rt�kelt�k kell�en. Ezt m�r mag�ba v�ve az a t�ny is bizony�tja, hogy Olaszorsz�gban (1922-ben), Bulg�ri�ban (1923-ban) �s Lengyelorsz�gban (1926-ban) a kommunista p�rtok k�sz�letlen�l �lltak a fasizmus t�mad�s�val szemben, amelynek igazi horderej�t �s m�lyrehat� jelent�s�g�t kezdetben nem �rtett�k meg. Ahhoz, hogy a Kommunista Internacion�l� z�szl�ja alatt t�m�r�lt mozgalom igazi kommunista mozgalomm� v�lj�k, nagyszab�s� ideol�giai �s politikai harcra, s vele p�rhuzamosan a vezet� k�derek nevel�s�re �s �tform�l�s�ra volt sz�ks�g. Ezzel a feladattal foglalkoztak - Lenin vezet�s�vel - az Internacion�l� els� kongresszusai �s Lenin igen nagy m�rt�kben el�seg�tette ezt a munk�t.

Ha ezt a kommunista p�rtot form�l� tev�kenys�get eml�tj�k, rendszerint arra a „21 felt�tel"-re gondolunk, amelyet a II. kongresszus hagyott j�v� a p�rtoknak az Internacion�l�hoz val� csatlakoz�s�val kapcsolatban. K�ts�gtelen, hogy ezek a felt�telek abban az id�ben igen fontosak voltak, mert meghat�rozt�k azt, hogy milyen t�pus�nak kell lennie annak a p�rtnak, amelyet szembe�ll�tottak a szoci�ldemokrata p�rttal - m�gsem hiszem, hogy ez volt a d�nt�. A d�nt� a kommunista p�rtok strat�gi�j�nak �s taktik�j�nak a kidolgoz�sa volt; ezt az els� h�rom kongresszus v�gezte el. D�nt� volt m�g - a nemzeti �s gyarmati k�rd�sek t�zisein k�v�l - Lenin k�t m�ve, k�l�n�sen a „Baloldalis�g" - a kommunizmus gyermekbetegs�ge �s az a besz�de, amelyet a II. kongresszuson mondott el az Internacion�l� taktik�j�nak a v�delm�ben.

Lenin, aki a marxizmus alapfogalmait tov�bbfejlesztve, az �llam �s a forradalom elm�let�vel m�r megaj�nd�kozta a kommunista mozgalmat, a „Baloldalis�g''-gal a p�rt taktik�j�r�l �s munkam�dszer�r�l adott teljes koncepci�t. Elt�r�en Szt�lin n�h�ny �vvel k�s�bb megjelent A leninizmus k�rd�sei c�m� tananyagjelleg� m�v�t�l, ez a k�nyv elej�t�l v�gig �l�nk, meggy�z� vita form�j�ban t�rgyalja a munk�smozgalom legid�szer�bb k�rd�seit. Legnagyobb �rdeme, szerintem, mag�ban a k�rd�snek a felvet�s�ben van, amely el�rulja a szerz� zsenialit�s�t �s sz�nd�k�t. Akkoriban ugyanis az eg�sz vil�g munk�sainak csod�lata, figyelme a Bolsevik P�rtra ir�nyult, mivel tudt�k, hogy ez a p�rt volt a forradalom gy�zelm�nek a kov�csa �s mert ismert�k vasfegyelm�t �s csod�lt�k tagjainak h�siess�g�t. Mindannyian szerett�k volna k�vetni azt a p�rtot, amely nemzetk�zi p�ldak�p volt. Lenin l�tja ezt a jelens�get, felm�ri nemzetk�zi jelent�s�g�t annak, amit a bolsevikok tettek, de nyomban hozz�f�zi, hogy „igen s�lyos hiba lenne, ha elt�lozn�nk ezt az igazs�got, ha forradalmunk egyes alapvet� von�sain t�lmen�en is kiterjeszten�nk �rv�nyess�g�t".
 Ut�na elismeri, hogy a „vasfegyelem" a gy�zelem egyik l�nyeges felt�tele volt, ugyanakkor meg�llap�tja, hogy „t�ls�gosan keveset gondolkodnak . . . azokon a felt�teleken, amelyek a gy�zelmet lehet�v� teszik". A fegyelem mit sem �r az �lcsapatnak azon k�pess�ge n�lk�l, hogy „felvegye a kapcsolatot, k�zeledj�k, bizonyos m�rt�kig egyes�lj�n - mondhatn�nk - �sszeolvadjon a dolgoz�k, mindenekel�tt a prolet�rok legsz�lesebb t�megeivel, de a nem-prolet�r dolgoz� t�megekkel is". A fegyelem ezenk�v�l f�gg a helyes politikai vezet�st�l is �s att�l, hogy „a t�megek saj�t tapasztalataikon kereszt�l gy�z�djenek meg ennek helyess�g�r�l". E felt�telek n�lk�l „a fegyelem megteremt�s�re ir�nyul� k�s�rletek elker�lhetetlen�l szappanbubor�kk�, fr�zisokk�, kom�di�v� v�lnak". De e felt�telek csak hosszas munk�val - a val�ban t�megjelleg� �s val�ban forradalmi mozgalom gyakorlat�val - teremthet�k meg.

Ezzel nyitva �llt az �t a Bolsevik P�rt fejl�d�si szakaszainak �sszefoglal� kifejt�s�hez, amely a k�vetkez� volt: felk�sz�l�s, majd el�ret�r�s a harcban, azut�n rendezett visszavonul�s, lass�, majd valamivel gyorsabb er�nyer�s eg�szen a m�rciusi forradalomig, amely ut�ni a kommunist�k „rendk�v�l megfontoltan" kezdt�k el a harcot a burzso� k�zt�rsas�g ellen a szocialista forradalom�rt, kijelentve; „jobb egy polg�ri k�zt�rsas�g alkotm�nyoz� gy�l�ssel, mint egy polg�ri k�zt�rsas�g alkotm�nyoz� gy�l�s n�lk�l, de a legjobb a munk�sok �s a parasztok szovjet k�zt�rsas�ga". A tov�bbiakban zseni�lisan, m�v�szi �rvel�ssel b�r�lja a kispolg�ri baloldalis�got, a zavaros �s sz�sz�ty�r forradalmis�got, az - akkoriban a kommunist�k k�r�ben el�fordul� - egyes, pontosan k�rvonalazhat� elhajl�sokat, mint: a v�laszt�sokon �s a parlamenti munk�ban val� r�szv�tel elutas�t�sa a reakci�s szakszervezetek munk�j�ban val� r�szv�tel megtagad�sa, bizonyos kompromisszumos megold�sok visszautas�t�sa, valamint az, hogy az akut v�ls�g id�szak�ban nem voltak hajland�k r�szleges gazdas�gi �s politikai k�vetel�seket t�masztani stb. Ek�zben Lenin felhaszn�lta annak a p�rtnak a tapasztalatait, amelynek elvi szil�rds�g�t s forradalmi k�pess�g�t senki sem tagadhatta; a f�csap�st az opportunista vezet�kre �s burzso�zi�ra m�rte, akik ellen csak �gy gy�zhetnek a kommunist�k, ha megszabadulnak a „baloldali" doktriners�g g�tjait�l �s naivit�sait�l.
 
Ennek a k�nyvnek sok-sok lapja - mint az arr�l sz�l�: mit kell tenni�k a kommunist�knak, hogy az er�sebb ellens�get legy�zz�k („maxim�lis er�kifejt�s . . . minden, ak�r a legkisebb r�s kihaszn�l�sa . . . a legcsek�lyebb lehet�s�get is felhaszn�lni sz�vets�gesek szerz�s�re, m�g ha ez ideiglenes, megb�zhatatlan, �llhatatlan, h�tlen is" stb.) - ma m�r az eg�sz munk�smozgalomban k�zismert . . .
. . . Az Internacion�l�ban nyilv�nval�v� v�lt, hogy a II, kongresszus ut�n, Lenin munk�ss�ga alapj�n, felt�tlen�l sor ker�l a baloldalis�ggal val� lesz�mol�sra. Ez a III. kongresszuson kezd�d�tt el, ahol Lenin rendk�v�l �lesen vitatkozva fejtette ki a baloldalis�g t�ziseit, megsemmis�t� csap�st m�rt az „offenz�va"-doktr�na h�veinek t�mad�s�ra �s - semmif�le engedm�nyt nem t�ve tov�bbra is fenntartotta azt a k�vetelm�nyt, hogy a kommunist�k „megszerezz�k a t�bbs�get" �s ezt az elvet a taktik�r�l sz�l� t�zisekben szentes�tette. Ily m�don meghat�rozt�k a kommunista p�rtok, mint t�megp�rtok megalak�t�s�nak �s szervez�s�nek, m�sr�szt a szoci�ldemokrata munk�sokkal �s szervezetekkel megval�s�tand� egys�gfront-politik�nak a helyes ir�nyvonal�t; ez megnyilv�nult az akci�egys�gre val� felh�v�sokban �s a k�t Internacion�l� k�z�tti t�rgyal�sokban is . . .

Vita t�rgya lehet, hogy a lenini vezet�s n�lk�l is ugyanolyan volt-e a kommunista p�rtok �s vezet� csoportjaik kialak�t�s�nak �s ir�ny�t�s�nak a munk�ja, hogy az egyes helyzetek helyes �rt�kel�s��rt �s a helyzetnek megfelel� politik��rt v�vott harc ugyanolyan helyes meg�t�l�ssel, ugyanolyan er�llyel �s eredm�nnyel folyt-e, mint Lenin �let�ben. V�ltoztak az emberek �s sok mindenben megv�ltozott a vezet�si �s a munkam�dszer. Val�sz�n�leg cs�kkent az elemz�s m�lys�ge �s a k�vetkeztet�s biztons�ga. M�g legfel�l is heves �sszecsap�sokra ker�lt sor a k�l�nb�z� ir�nyzatok k�z�tt, k�l�n�sen azzal a harccal kapcsolatban, amelyet az SZKP az ellenz�ki frakci�kkal szemben v�vott. Az egyes p�rtokban ezek az ellent�tek gyakran frakci�harcokhoz kapcsol�dtak.
Azokat azonban, akik szeretnek hosszasan meg�llni ezekn�l az epiz�dokn�l, �s ezekre vezetnek vissza mindent, eml�keztetn�nk kell arra, hogy ezek a harcok elengedhetetlen�l sz�ks�gesek voltak, �s hogy a Lenin �ltal elind�tott akci� sikeresen folyt tov�bb az Internacion�l�ban. Sokkal nagyobb horderej� volt az a kamp�ny, amely a p�rtok „bolseviz�l�s��rt" folyt, amelynek c�lja pontosan az volt, hogy „megem�sztessen" a k�lf�ldi elvt�rsakkal „egy j� adag tapasztalatot". Ez a kamp�ny minden orsz�gban azt a c�lt szolg�lta, hogy el�re vigye a p�rtok �s vezet� k�dereik kialak�t�s�t, elt�vol�tva azokat az elemeket �s csoportokat, amelyek alkalmatlanok voltak a marxista-leninista tanok alapos elsaj�t�t�s�ra, amelyek ellenszeg�ltek a forradalmi p�rt fegyelm�nek �s munkam�dszereinek. Szekci�kk�nt v�ltozott - a hagyom�nyok �s a helyi felt�telek szerint - az a c�l, amelyre a f�t�zet kellett ir�ny�tani, de minden�tt a figyelem k�z�ppontj�ban �llott a „t�megek fel� fordul�s" c�lkit�z�se. E kamp�ny sor�n n�h�ny p�rt igazi t�megp�rt jelleg�t �lt�tte �s ez elengedhetetlen�l fontos volt a kialakul� �j helyzetben.

Az orosz tapasztalat „megem�szt�s�ben" a legnagyobb szerepet a Bolsevik P�rtban kialakult vit�kban �s harcokban val� tev�keny r�szv�tel j�tszotta. A nem orosz vezet�k k�nytelenek voltak figyelmesebben tanulm�nyozni e p�rt t�rt�net�t, a forradalom perspekt�v�it, a prolet�rdiktat�ra �s a szocializmus �p�t�s�nek gazdas�gi �s politikai probl�m�it. Ez hatalmas politikai fejl�d�st eredm�nyezett �s m�g ha �t is l�pte az Internacion�l� j� n�h�ny szekci�j�nak k�sz�b�t az az �les harc, amelyet a szovjet p�rt k�zponti bizotts�ga ellen a trockista frakci� �s sz�vets�gesei v�vtak, ez nem �rtott a mozgalomnak, ellenkez�leg. Ha ma, ennyi �v t�vlat�b�l, felid�zz�k a m�ltat, nem tal�lunk egyetlen olyan esetet sem, ahol maroknyi trockista csoporttal val� szak�t�s ne lett volna hasznos. Ezekben a csoportokban olyan emberek ver�dtek �ssze, akikt�l el�bb-ut�bb meg kellett szabadulni: t�j�kozatlan kispolg�rok, nagyk�p�sk�d� �lteoretikusok, doktrin�rek vagy jav�thatatlan opportunist�k �s m�g rosszabbak is.
A mozgalom s�lypontja 1924-1930-31 k�z�tt �thelyez�d�tt. N�metorsz�gban volt tov�bbra is a leger�sebb szekci�, amelyre igen s�lyos felel�ss�g h�rult, de egyre n�tt a latin orsz�gok - Franciaorsz�g �s Spanyolorsz�g - s�lya; m�g m�s orsz�gokban a p�rtokat �ld�zt�k �s illegalit�sban m�k�dtek. A helyzetet megv�ltoztat� �s �j, sz�les t�rt�nelmi t�vlatot nyit� el�reugr�s �zsi�ban t�rt�nt, -ahol az 1921-ben szer�ny er�kkel elindul� K�nai Kommunista P�rt n�h�ny esztend� alatt els�rend� politikai er�v� n�tt �s k�zponti helyre ker�lt az orsz�g �let�ben. Az Internacion�l� hosszasan foglalkozott a K�nai Kommunista P�rt probl�m�ival �s hozz�j�rult strat�gi�j�nak �s taktik�j�nak meghat�roz�s�hoz. A k�nai p�rt minden m�s p�rtn�l hamarabb tanult meg �n�ll�an haladni a marxista-leninista �ton az�ltal, hogy tanulm�nyozta saj�t orsz�g�nak helyzet�t, ahhoz alkalmazta akci�it, b�tran kijav�totta hib�it �s n�h�ny �v alatt olyan tapasztalatra �s olyan harci k�szs�gre tett szert, amely lehet�v� tette, hogy egy m�sodik vil�gh�bor� ut�n gy�zelmet arasson, megszerezze a hatalmat �s biztos l�ptekkel haladjon a szocializmus fel�.

Ebben az id�szakban a legfontosabb m�gis az objekt�v helyzet megv�ltoz�sa volt. Helyesen jelezte ezt az V. kongresszus - amely azonban m�g nyitva hagyta egy �j, gyors forradalmi fejl�d�s lehet�s�g�nek perspekt�v�j�t - majd a VI. kongresszus is, amely kidolgozta a „h�rom id�szakos" feloszt�st: a k�zvetlen h�bor� ut�ni id�k akut v�ls�ga; a viszonylagos stabiliz�ci� �s a harmadik, amelyben el�rel�that�an a kapitalizmus ellentmond�sainak �jabb ki�lez�d�se �s a t�megek mozgalm�nak �jabb fellend�l�se k�vetkezik be. A feloszt�s l�nyeg�ben helyes �s figyelembe is kell venni az Internacion�l� t�rt�net�nek periodiz�l�s�n�l. Ami pedig azt az el�rel�t�st illeti, amely 1928-ban jelezte a kapitalizmus helyzet�nek �jabb s�lyosbod�s�t, ennek a helyess�g�t �kessz�l�an bizony�totta az 1929-es gazdas�gi v�ls�g kit�r�se. B�r�l�an csup�n azt eml�thetj�k, hogy a „harmadik id�szak" kezdet�vel kapcsolatos t�telt nem mindig �s nem minden p�rtban �rtelmezt�k helyesen, vagyis nem �gy �rtelmezt�k, mint egyszer� alapt�telt a minden�tt �rlel�d�, konkr�t, saj�tos v�ltozatok elemz�s�hez; olykor sematikusan fogt�k fel, elhanyagolt�k a konkr�t elemz�st.
 A t�megek mozgalm�nak �j hull�ma nemzetk�zi s�kon is olyan tartalmat �s jelleget �lt�tt, amely fejl�d�s�t eg�szen m�s ir�nyba terelte, mint a k�zvetlen h�bor� ut�ni id�szakban - ezt eleinte nem l�tt�k vil�gosan. A nemzetk�zi helyzet nagyon bonyolult volt, jelent�s k�l�nbs�gek voltak az egyes orsz�gok- viszonyai k�z�tt: Eur�pa egy r�sz�n m�r uralmon volt a fasizmus �s a versailles-i b�k�b�l ered� politikai konstell�ci� m�r ingatag �s buk�sra �t�lt volt. Az utols� k�s�rletek (az angol imperializmus r�sz�r�l), amelyek arra ir�nyultak, hogy fel�j�ts�k a fegyveres konfliktust a Szovjetuni�val - cs�d�t mondtak; ezzel szemben gyorsan, sikeresen val�sult meg a szocialista orsz�g iparos�t�si terve. Ezzel egyid�ben �jabb, akut ellent�teket v�ltott ki az imperializmus m�h�b�l fogant �j agressz�v er�: a fasizmus, amely �j fegyveres konfliktusoknak - egyel�re m�g t�voli - perspekt�v�j�t nyitotta meg; ami a munk�s- �s n�pi mozgalmak el� eg�szen �j probl�m�kat �s feladatokat �ll�tott: a demokratikus rend megv�d�s�t, az egys�ges harcot a k�z�s ellens�g ellen.

Mondhatjuk-e, hogy ebben az id�ben - amikor �j fordulat k�vetkezett be a vil�gpolitik�ban - a Kommunista Internacion�l� �ll�spontja �s m�k�d�se helyes �s idej�nval� volt - vagy k�s�n �rtette-e meg n�h�ny �j esem�ny fontoss�g�t �s emiatt nyilv�nval�an k�sett a helyes politikai ir�nyvonal kijel�l�s�vel? V�lem�nyem szerint volt k�sleked�s �s el�fordultak hib�k: nem m�rt�k fel idej�ben �s eg�sz�ben a fasiszta vesz�lyt, ez�rt t�vesen vetett�k fel az akci�egys�g �s a szoci�ldemokrata p�rtokkal szemben elfoglaland� �ll�spont k�rd�s�t.
A legs�lyosabb hiba szerintem az volt, hogy a szoci�ldemokr�ci�t szoci�lfasizmusnak b�lyegezt�k �s ebb�l t�ves politikai k�vetkeztet�seket vontak le . . . A szoci�lfasizmus, mint meghat�roz�s, a munk�smozgalom azon r�sz�nek m�lys�ges neheztel�s�t fejezte ki, amelyet a szoci�ldemokrata vezet�k �rul�sa, �lnoks�ga �s er�szakoskod�sa sz�mos eur�pai orsz�gban - de f�leg N�metorsz�gban - h�tt�rbe szor�tott. Jogos neheztel�s volt ez �s nem egy szoci�ldemokrata vezet� meg�rdemelt volna enn�l rosszabb jelz�t is. De mint politikai �ll�spont, sajnos, annak a gyakori hib�nak felelt meg, hogy nem l�tt�k a k�l�nbs�get �s - ami enn�l rosszabb volt - ez olyan er�k k�zeled�s�t eredm�nyezte, amelyeknek az egym�st�l val� t�volmarad�sa, sz�tv�laszt�sa, szembe�ll�t�sa lett volna az �rdeke a munk�s- �s kommunista mozgalomnak. A szoci�ldemokr�ci�n bel�l v�g�l akad�ly g�rd�lt az el�, hogy az egys�g ellens�gei, a fasizmussal val�ban rokonszenvez�k (De Man, Deat) stb. elk�l�n�ljenek azokt�l, akik kezdt�k meg�rteni az egys�ges �s elsz�nt antifasiszta harc sz�ks�gess�g�t.

Term�szetesen a szoci�ldemokrata t�megekkel �s szervezeteikkel val� akci�egys�g nagyon megnehez�lt ennek a szeml�letnek az alapj�n. Sz�rv�nyos esetekre korl�toz�dott, amelyek nem v�ltoztattak a helyzeten �s ami m�g rosszabb; igen sok p�rtban elterjedtek a dogmatizmusnak �s szekt�ss�gnak azok a form�i, amelyek ellen Dimitrov elvt�rs ny�lt harcot folytatott a VII. kongresszuson. A VI. kongresszus ut�n ugyanis a bels� harc majdnem kiz�r�lag a „stabiliz�l�dott helyzethez val� opportunista alkalmazkod�si tendencia �s reformista �s legalista ill�zi�k m�telye ellen" ir�nyult (Dimitrov). A szekt�ss�g, amelyet nem siker�lt teljesen lek�zdeni �s amelynek r�szben kedvezett a szoci�ldemokr�ci�nak szoci�lfasizmusk�nt val� megb�lyegz�se, „gy�keres hib�v�" v�lt (Dimitrov), amelyt�l minden�ron meg kellett szabadulni, ha olyan sz�les �s hat�sos prolet�r-egys�gfrontot akartak, amely akad�lya lehet a fasizmus egyre fenyeget�bb el�ret�r�s�nek �s egy harmadik vil�gkonfliktusnak, amelynek vesz�lye m�r el�re vetette �rny�k�t ...
. . . A hib�k kijav�t�s�t maguk az esem�nyek seg�tett�k el�, els�sorban Hitler n�metorsz�gi uralomrajut�s�nak - amely sz�les v�laszt� t�megek bevon�s�val t�rt�nt - tragikus p�ld�ja. A szoci�ldemokrata vezet�k
 
reakci�s politik�ja eltasz�totta ugyan ezeket a t�megeket, de nem siker�lt bevonni �ket akci�egys�gbe a demokr�cia v�delm�re, mivel a munk�smozgalom szakad�sa lek�zdhetetlen�l m�ly volt �s nem voltak sikeres, egys�ges akci�k. A n�metorsz�gi esem�nyek hatalmas megd�bben�st keltettek az eg�sz munk�smozgalomban �s a t�megek k�r�ben tudatoss� v�lt, hogy felt�tlen�l sz�ks�ges az egys�ges, antifasiszta harc. Hely�k�n �llottak �s helyes �ll�spontot foglaltak el a Kommunista Internacion�l� p�rtjai: nem mulasztott�k el, hogy b�r�lj�k a szoci�ldemokrata p�rtokat a fasizmus uralomrajut�s�ban r�juk h�rul� felel�ss�g miatt, de ugyanakkor a fasizmus �ltal fenyegetett vagy elnyomott orsz�gokban k�zd�ttek a szil�rd akci�egys�g kialak�t�s��rt. Azokat az �ll�spontokat, amelyek akad�lyozt�k ennek a c�lnak az el�r�s�t, nagyobb neh�zs�gek n�lk�l lek�zd�tt�k �s az Internacion�l� fenn�ll�s�nak �j, utols� szakasz�ban igazi vil�ghatalom volt, ir�ny�tott �s r�szben k�zvetlen�l vezetett egy olyan hatalmas egys�gmozgalmat, amely - a viszonyoknak megfelel� form�ban - a vil�g minden r�sz�re kiterjedt.

Amikor 1935-ben �ssze�lt VII. - �s egyben utols� - kongresszusunk, a munk�st�boron bel�li er�viszonyok m�r gy�keresen megv�ltoztak. Ez megmutatja, mennyire megn�tt a kommunista p�rtoknak az a k�pess�ge, hogy egyes helyzeteknek megfelel�en cselekedjenek. A szoci�ldemokrat�k �s a kommunist�k k�z�tt Franciaorsz�gban m�r megvolt az egys�g �s kialakul�ban volt a n�pfront. A spanyolorsz�gi - ast�riai - b�ny�szok l�zad�sa a szocialista p�rtnak egy teljes sz�rny�t k�zelebb vitte a kommunist�khoz. Egy�tt harcoltak a kommunista �s a szoci�ldemokrata munk�sok Ausztri�ban. Akci�egys�g-egyezm�ny k�t�tte �ssze az olasz kommunist�kat �s szocialist�kat. K�n�ban v�get �rt Csang Kai-sek balsors� hadj�ratainak sora a kommunista korm�ny �s hadsereg ellen �s s�rget�v� v�lt az �sszes nemzeti er�k egyes�t�s�nek k�rd�se a jap�n imperializmus agresszi�ja ellen. A kongresszus �rdeme, hogy az egys�ggel kapcsolatos, kialakult tapasztalatok �ltal�nos�t�s�nak a feladat�t felvetette �s megoldotta, szil�rd elvi alapra helyezte, s ezen az alapon vil�grasz�l� strat�giai fejl�d�si vonalat jel�lt ki. M�g ma is, ha felid�zz�k a m�sodik vil�gh�bor�t megel�z� k�r�lm�nyeket �s f�leg a burzso� uralkod� k�r�k gal�ds�g�t, akik szoci�ldemokrata t�mogat�ssal, agg�ly n�lk�l z�d�tott�k a Szovjetuni�ra a fasiszta agresszi�t; ha az els� h�bor�s �vek z�rzavar�ra �s vesz�lyeire, valamint arra gondolunk, hogy v�g�l is a demokratikus �s antifasiszta er�k egys�ges�t�s�vel siker�lt megtal�lni a megold�st, ha ezt az egys�get a legk�l�nb�z�bb helyekr�l dics�rni vagy szidni halljuk, mert bel�le fakadt a gy�zelem - el kell ismern�nk, hogyha igaz az, hogy az egys�gstrat�gia tette lehet�v� a fasiszta barb�rs�g sz�tz�z�s�t, �gy ezt a strat�gi�t a Kommunista Internacion�l� VII. kongresszusa dolgozta ki �s javasolta a vil�gnak.

K�ts�gtelen, hogy az el�felt�teleket az Internacion�l� el�z� - �s nemcsak az egys�gfront probl�m�ival kapcsolatos - tev�kenys�ge biztos�totta. Azt a m�r megt�rt�nt k�s�rletet, amely az egys�gfront l�trej�tte ut�n munk�skorm�ny - vagy munk�sparaszt korm�ny - l�tes�t�s�nek k�vetel�s�re ir�nyult, maga Dimitrov is k�vetend� p�ldak�nt eml�tette. Ennek megfelel�en - amikor egy sz�les akci�egys�g m�r l�tezett - �tt�rtek a prolet�r egys�gfront vagy antifasiszta n�pfront korm�ny�nak k�vetel�s�re. Ezt a k�vetel�st ez�ttal azzal alapozt�k meg, hogy k�zzelfoghat�an bebizony�tott�k, hogy a fasizmus nem egyszer�en egyik korm�nynak egy m�sik �ltal val� felv�lt�sa, hanem �llamforma v�ltoz�s, a polg�ri demokr�cia felcser�l�se terrorista diktat�r�val.
A kommunist�k nemcsak hogy �szrevett�k ezt a k�l�nbs�get, hanem fel is sorakoztak a demokratikus rendszer v�delm�re, „kez�kbe vett�k a demokr�cia z�szl�j�t". Ezzel megny�lt az �t a sz�vets�gek �s egy�ttm�k�d�sek fel�, de olyan felt�tellel, hogy a szoci�ldemokrat�kat �s a burzso�zia politikusait nem azonos�tj�k egym�ssal, hanem k�l�nbs�get tesznek k�z�tt�k �s ennek megfelel�en cselekszenek. Nem csup�n taktikai, hanem strat�giai ir�nyvonalr�l volt teh�t sz�. Az �j helyzetben, amelyet Lenin nem l�thatott el�re, az �ltala �hajtott �s le�rt forradalmi politika elveit sz�les l�t�k�rrel, c�lszer�en �s b�tran alkalmazt�k an�lk�l, hogy valamit is elhagytak volna elm�let�nk alapjaib�l; s�t t�nyekkel bizony�tott�k, hogy ezek az alapok teljesen helyt�ll�ak, mivel csakis ezek - �s nem a szoci�ldemokrat�k zavaros opportunizmusa, sem a burzso� demokrat�k t�velyg�se vagy az anarchist�k h�bortjai - tett�k lehet�v�, hogy a kommunist�k olyan egys�g- �s akci�programot ny�jtsanak mindazoknak, akik harcolni akarnak a fasizmus �s a h�bor� ellen, amelynek sz�ks�gess�ge �s eredm�nyess�ge igen kem�ny harcok t�z�ben bizonyult be.
A VII. kongresszus t�rgyilagos vizsg�lata marad�ktalanul megsemmis�ti azoknak a r�galmait, akik a kommunista mozgalmat elej�t�l v�g�ig merev �ll�sfoglal�sokhoz k�t�tt mozgalomnak szeretik be�ll�tani, olyannak, amely k�ptelen felfogni az �jat �s az esem�nyek fejl�d�s�t, k�ptelen elszak�tani a r�gebbi formul�kt�l. A kongresszus sz�mos alapvet� k�rd�sben annyira sz�molt az �j, re�lis helyzettel, hogy, a kommunist�k n�h�ny el�bbi t�zis�t haboz�s n�lk�l megv�ltoztatta. El�sz�r is: h�bor� k�rd�s�ben elfogadt�k, helyesnek �s sz�ks�gesnek mondott�k ki a b�k��rt �s a b�ke megv�d�s��rt v�vott harc jelszav�t, elt�r�en az 1914-es h�bor� idej�n t�rt�ntekt�l; m�sodszor: most vetett�k fel els� �zben azt a lehet�s�get, hogy egy �jabb imperialista h�bor� elker�lhet�, ha olyan er�t�mb j�n l�tre, amely megh�tr�l�sra k�nyszer�ti az agresszort. Az els� �s a m�sodik esetben is figyelembe vett�k, hogy a Szovjetuni� a vil�ghatalmak sor�ba emelkedett �s szocialista ipar�val, kollektiviz�lt mez�gazdas�g�val, erej�nek teljes realit�s�val hatalmas t�nyez�v� v�lt. A korm�ny �s az �llam probl�m�j�t illet�en megengedhet�nek, helyesnek, s�t k�v�natosnak tartott�k a kommunist�k r�szv�tel�t a hatalomban, ha az nem is prolet�rdiktat�ra. Term�szetesen ennek semmi k�ze nem volt ahhoz a r�gi egy�ttm�k�d�si elvhez, amelyet a szoci�ldemokrat�k a t�megmozgalom megf�kez�se �s a forradalom meghi�s�t�sa �rdek�ben val�s�tottak meg. A kommunist�k az�rt akartak r�szt venni a hatalomban, hogy megsemmis�ts�k a fasizmust �s megments�k a demokr�ci�t. De ny�ltan hangoztatt�k, hogy a demokratikus rendszerek csak abban az esetben maradhatnak fenn �s fejl�dhetnek tov�bb, ha �j tartalmat nyernek; ezt a n�pt�megek csatlakoz�s�val �s olyan politikai �s gazdas�gi reformokkal kell el�rni�k, amelyek a reakci�nak �s a fasizmusnak m�g a gy�kereit is kiirtj�k. Ily m�don megsz�letett az �jt�pus� demokr�cia fogalma �s senki sem tehet szemreh�ny�st a szocializmus megval�s�t�s��rt k�zd� kommunist�knak, hogy ebben az ir�nyban halad� demokratikus fejl�d�sre gondoltak . . . A Kommunista Internacion�l� b�tran fejlesztette tov�bb a hatalom elm�let�t, gy�zelmes el�rehalad�si t�vlatokat nyitott a demokratikus t�megmozgalomnak, az antifasiszta �s a b�k��rt v�vott k�zdelmet k�zvetlen�l �sszekapcsolta a kapitalista vil�g szerkezet�nek a megv�ltoztat�s��rt v�vott harccal. Ez az elgondol�s m�r mag�ban rejti a kommunist�k politikai tev�kenys�g�nek a fejl�d�s�t a h�bor� ut�ni �vekben.

Vil�gos ezek ut�n, hogy a VII. kongresszus politik�ja mi�rt keltett olyan sz�les k�rben visszhangot a vil�g minden r�sz�n, mi�rt biztos�totta a kommunista mozgalomnak azt a nagy el�ret�r�s�t, amely az 1919. ut�ni els� �vek lend�let�hez hasonl�that�. Ez a politika volt az a vez�rcsillag, amelyet akkoriban a munk�soszt�ly, a demokratikus t�megek �s n�pek nem n�lk�l�zhettek. Ez alkalommal azonban olyan p�rtok hajtott�k v�gre ezt az el�ret�r�st, amelyek csaknem h�szesztend�s iskol�t kij�rva bels� egy�ntet�s�gre �s �sszeforrotts�gra tettek szert, amelyek maguk�v� tett�k a marxizmus-leninizmus elveit, amelyek az orosz tapasztalatb�l mind nagyobb adagot „em�sztettek meg", amelyek sok opportunista, frakci�s �s kapitalista ballasztt�l megszabadultak �s nagym�rt�kben „bolseviz�l�dtak". A talajt k�t �vtized vit�i, elm�leti munk�i, propagand�ja, politikai akci�ja �s bels� harcai k�sz�tett�k el�; ezeknek gy�m�lcsei Spanyolorsz�gban �s Franciaorsz�gban, K�n�ban �s az amerikai f�ldr�szen �rtek be. Nem �rdektelen megjegyezni, hogy olyan id�szak volt ez, amikor a kor�bban gyakori �s s�lyos bels� ellent�tek �s a frakci�harcok majdnem teljesen megsz�ntek �s az esetek t�bbs�g�ben a p�rtok szab�lyszer�en, demokratikusan m�k�dtek. Ahogyan ez lenni szokott, a helyes politikai ir�nyvonal megszil�rd�totta a szervezetet �s �jra eg�szs�gess� tette a bels� �letet. Valamennyi p�rt arra t�rekedett, hogy jobban alkalmazkodj�k orsz�g�nak viszonyaihoz, hogy sz�mon tartsa �s mag��v� tegye a n�pi mozgalom halad� hagyom�nyait, hogy lek�zdje a nemzeti nihilizmust �s szert tegyen arra a jogos nemzeti �ntudatra, amely n�lk�l a munk�soszt�ly nem tarthat ig�nyt a dolgoz� t�megek �s az orsz�g vezet�s�re. El�k�sz�let volt ez azokra a feladatokra, amelyek a h�bor� alatt mer�ltek fel, amikor a kommunista p�rtok, a fasizmus elleni harc �l�re �llva, egyben legjobb k�pvisel�i voltak a nemzetnek �s senki el nem veheti, el nem vitathatja t�l�k p�rtjaik nemzeti jelleg�t . . .
. . . A VII. kongresszus �j szakaszt nyitott a k�zponti vezet� szervek �s az egyes p�rtok k�z�tti kapcsolatban. V�lem�nyem szerint m�r el�bb is - �s fontos pillanatokban - bebizonyosodott, hogy k�ptelens�g a k�zeli �s t�voli orsz�gokban foly� tev�kenys�get egy k�zpontb�l, operat�v m�don ir�ny�tani. Az operat�v tan�cs soha nem tudott t�k�letesen alkalmazkodni a helyzet alakul�s�hoz, mert int�zked�sei vagy k�s�n �rkeztek, vagy el sem jutottak a harcban �ll�khoz, vagy nem �rtett�k meg azokat. A p�rtok igyekeztek �n�ll�an cselekedni �s amint valamelyest meger�s�dtek, nemegyszer a tan�csokat is visszautas�tott�k . . . A mozgalom fejl�d�s�vel mindink�bb nyilv�nval�v� v�lt, hogy a legfontosabb: a tanaink kitart� terjeszt�se, a helyes �ltal�nos ir�nyvonal, az ir�nyvonalat meg�rtet� �s n�pszer�s�t� agit�ci� �s a bels� ellent�tek orvosl�sa; ezeket egy�bk�nt v�g�l mindig a nemzetk�zi tan�cskoz�s keret�ben vitattuk meg. A legfontosabb pedig az volt, hogy a p�rtok vezet�i alaposan ismerj�k a marxizmus-leninizmus elveit, �s �n�ll�an tudjanak t�j�koz�dni az orsz�gaikat �rint� k�rd�sekben. Ez a k�vetelm�ny egyre jobban megval�sult, amikor a mozgalom sz�lesebb m�reteket �lt�tt, a t�megmozgalmak p�ld�tlanul fellend�ltek - k�r�lbel�l 1934-t�l, de m�g ink�bb a VII. kongresszus idej�n �s azt k�vet�en; ekkor k�ptelens�g lett volna m�g a gondolata is annak, hogy lehets�ges egyetlen k�zpontb�l t�nyleges ir�ny�t� munk�t v�gezni. A kommunista, p�rtoknak a maguk erej�b�l kellett saj�t orsz�guk politikai t�nyez�j�v� v�lniok, teh�t meg kellett tanulniok �n�ll�an cselekedni az esem�nyek, a fordulatok, a sikerek �s balsikerek alakul�s�nak megfelel�en. A VII. kongresszus hat�rozatai teh�t bizonyos �rtelemben m�r magukban foglalt�k az 1943-ban hozott feloszlat�si hat�rozatot, amikor is ny�ltan kijelentett�k, hogy a kor�bbi - centraliz�lt - szervez�si forma nem felel meg t�bb� a helyzetnek �s a mozgalom �llapot�nak.

Az a t�ny, hogy 1943-ban meghozhatt�k ezt a hat�rozatot, mindenn�l jobban bizony�tja, hogy mennyire �rt�kes volt az eg�sz addigi munka �s a megtett �t - j�llehet az sokszor hossz�, neh�z �s g�r�ngy�s volt. Gondoljunk arra, hogy 1943-ban m�r el�tt�nk �llott a spanyol p�rt dics� tapasztalata, amely p�rt igazi ir�ny�t�ja volt a k�zt�rsas�g�rt, a nemzeti f�ggetlens�g�rt v�vott harcnak. El�tt�nk �llott a francia n�pfront tapasztalata, amelynek �ltet�i elej�t�l v�g�ig a kommunist�k voltak. K�n�ban szabads�gharc folyt, amelyben t�nylegesen az �sszes nemzeti er�ket a kommunist�k ir�ny�tott�k. Jugoszl�vi�ban a f�ggetlens�g �jrakiv�v�s�nak z�szl�j�t a kommunist�k tartott�k kez�kben. Olaszorsz�gban, Franciaorsz�gban, Belgiumban, az eg�sz - fasiszt�k �ltal el�z�nl�tt Eur�p�ban a kommunist�k �lltak az ellen�ll�s, majd a megsz�ll�k ellen v�vott fegyveres harc �l�re. Azoknak, akik csod�lkoznak azon, hogy a m�sodik vil�gh�bor� befejez�d�se ut�n a kommunista p�rtok oly sok orsz�gban jutottak korm�nyra - K�n�t�l Lengyelorsz�gig, a dunai �s balk�ni orsz�gokig, a N�met Demokratikus K�zt�rsas�gig - �szre kellene venni�k, hogy - csak egyed�l a fasizmus elleni harcban mit tettek a kommunist�k a h�bor� el�tt �s alatt. Azt a helyet, amit a vil�gon ma elfoglalunk, hallatlan �ldozatok �s h�siess�g �r�n szerezt�k meg, helyes politikai ir�nyvonalat k�vetve, az eg�sz emberis�g boldogul�s��rt harcolva. S�t j�val fontosabb hely is megilletett volna minket �s ahonnan kiszor�tottak benn�nket, oda vissza kell jutnunk �s vissza is fogunk jutni . . .

P. Togliatti: A demokr�ci��rt �s szocializmus�rt.
Kossuth K�nyvkiad�