Marx-Engels:
A „KOMMUNIST�K SZ�VETS�GE"
K�ZPONTI VEZETOS�G�NEK �ZENETE

A K�zponti Vezet�s�g a Sz�vets�ghez
Testv�rek! A Sz�vets�g az 1848-49-es k�t forradalmi �v alatt k�tf�lek�ppen meg�llta a hely�t: el�sz�r az�ltal, hogy tagjai minden�tt energikusan belevetett�k magukat a mozgalomba, hogy a sajt�ban, a barik�dokon �s csatatereken az egyetlen elt�k�lten forradalmi oszt�ly, a proletari�tus els� soraiban �llottak. Tov�bb� meg�llta hely�t a Sz�vets�g az�ltal, hogy felfog�sa a mozgalomr�l, amint azt a kongresszus �s a K�zponti Vezet�s�g 1847. �vi k�rleveleiben �s a „Kommunista ki�ltv�nyban" ler�gz�tette, az egyetlen helyes felfog�snak bizonyult, hogy az ezen okm�nyokban kifejezett v�rakoz�sok marad�ktalanul beteljesedtek, �s hogy a mai t�rsadalmi �llapotok azon felfog�sa, melyet kor�bban a Sz�vets�g csak titokban terjeszthetett, most k�zsz�jon forog �s azt nyilv�nosan, a piactereken hirdetik. Ugyanakkor a Sz�vets�g kor�bbi szil�rd szervezete jelent�sen meglazult. A tagok nagy r�sze, miut�n k�zvetlen�l r�szt vett a forradalmi mozgalomban, �gy v�lte, hogy a titkos t�rsas�gok kora lez�rult �s egyed�l a nyilv�nos tev�kenys�g kiel�g�t�. Az egyes k�r�k �s helyi csoportok belet�r�dtek abba, hogy kapcsolataik a K�zponti Vezet�s�ggel ellanyhuljanak �s lassank�nt elhaljanak. M�g teh�t a demokrata p�rt, a kispolg�rs�g p�rtja mindjobban megszervez�d�tt N�metorsz�gban, a munk�sp�rt elvesztette egyetlen szil�rd t�masz�t, szervezetei legfeljebb egym�st�l elszigetelt helyeken, helyi c�lok szolg�lat�ban m�k�dtek, �s �gy az �ltal�nos mozgalomban teljesen a kispolg�ri demokrat�k uralma �s vezet�se al� ker�ltek. Ennek az �llapotnak v�get kell vetni, helyre kell �ll�tani a munk�sok �n�ll�s�g�t. A K�zponti Vezet�s�g meg�rtette ennek sz�ks�gess�g�t, �s ez�rt m�r 1848-49 tel�n N�metorsz�gba k�ldte egy megb�zottj�t, Joseph Mollt, a Sz�vets�g �jj�szervez�s�re. Moll k�ldet�se azonban nem j�rt maradand� hat�ssal, r�szint mert a n�met munk�soknak akkoriban m�g nem volt el�g tapasztalatuk, r�szint mert a tavaly m�jusi felkel�s a munk�t f�lbeszak�totta. Moll maga fegyvert fogott, csatlakozott a badenpfalzi sereghez, �s j�lius 19-�n a Murg-menti �tk�zetben elesett. A Sz�vets�g egyik legr�gibb, legtev�kenyebb �s legmegb�zhat�bb tagj�t vesztette el benne, aki valamennyi kongresszuson �s K�zponti Vezet�s�gben akt�van dolgozott �s m�r kor�bban sz�mos k�ldet�st nagy eredm�nnyel teljes�tett. 1849 j�lius�ban, a n�metorsz�gi �s franciaorsz�gi forradalmi p�rtok leveret�se ut�n a K�zponti Vezet�s�g csaknem valamennyi tagja Londonban ism�t �sszegy�lt, �j forradalm�r er�kkel eg�sz�lt ki �s �jult h�vvel fogott a Sz�vets�g �jj�szervez�s�hez.
Az �jj�szervez�st csak egy kik�ld�tt hajthatja v�gre, �s a K�zponti Vezet�s�g igen fontosnak tartja, hogy a kik�ld�tt �ppen abban a pillanatban indul el, amikor �j forradalom k�sz�b�n �llunk, amikor teh�t a munk�sp�rtnak, amennyire csak lehets�ges, szervezettnek, egys�gesnek �s �n�ll�-
 
nak kell lennie, amikor nem szabad, hogy ism�t, mint 1848-ban, a burzso�zia kihaszn�lja �s usz�ly�ba fogja.
Megmondottuk nektek, testv�rek, m�r 1848-ban, hogy a n�met liber�lis burzso�zia nemsok�ra uralomra ker�l, �s �jonnan megszerzett hatalm�t azonnal a munk�sok ellen fogja ford�tani. L�tt�tok, hogy ez be is teljesedett. Val�ban, a burzso�k az 1848 m�rciusi megmozdul�s ut�n azonnal magukhoz ragadt�k az �llamhatalmat, �s ezt a hatalmat arra haszn�lt�k fel, hogy a munk�sokat, akik sz�vets�geseik voltak a harcban, nyomban visszavess�k kor�bbi elnyomott �llapotukba. Ha a burzso�zia nem is vihette ezt v�ghez an�lk�l, hogy ne sz�vetkezz�k az �ltala m�rciusban elt�vol�tott feud�lis abszolutista p�rttal, s�t an�lk�l, hogy v�g�l ne engedje �t ism�t az uralmat ennek a feud�lis abszolutista p�rtnak, de olyan felt�teleket biztos�tott mag�nak, amelyek a korm�ny p�nz�gyi zavarai r�v�n el�bb-ut�bb kez�re j�tssz�k az uralmat �s �sszes �rdekei biztons�gban lenn�nek, ha lehets�ges volna, hogy a forradalmi mozgalom m�r most �gynevezett b�k�s fejl�d�sbe menjen �t. Uralma biztos�t�s�ra a burzso�zi�nak m�g arra se lenne sz�ks�ge, hogy a n�p elleni er�szakos rendszab�lyokkal mag�t meggy�l�ltesse, hiszen mindezeket az er�szakos l�p�seket m�r megtette a feud�lis ellenforradalom. A fejl�d�s azonban nem fog erre a b�k�s �tra t�rni. Ellenkez�leg, a forradalom, amelyet ez a fejl�d�s meggyors�t, k�sz�b�n �ll, ak�r a francia proletari�tus �n�ll� felkel�se fogja kirobbantani, ak�r a Szent Sz�vets�g inv�zi�ja a forradalmi B�bel ellen.
Azt a szerepet pedig, amelyet 1848-ban a n�met liber�lis burzso�k j�tszottak a n�ppel szemben, az �rul�snak ezt a szerep�t a k�sz�b�n�ll� forradalomban a demokratikus kispolg�rok fogj�k �tvenni, akik most ugyanolyan helyet t�ltenek be az ellenz�k t�bor�ban, mint 1848 el�tt a liber�lis burzso�k. Ez a p�rt, a demokrata p�rt, amely a munk�sokra sokkal vesz�lyesebb, mint kor�bban a liber�lisok, h�romf�le elemb�l tev�dik �ssze.
I. A nagyburzso�zia leghaladottabb r�tegeib�l, amelyek a feudalizmus �s abszolutizmus azonnali megd�nt�s�t t�zt�k ki c�lul. Ezt a csoportot az egykori berlini kiegyez�k, az ad�megtagad�k k�pviselik.
II. Az alkotm�nyos-demokrata kispolg�rokb�l, akiknek f� c�lja a mozgalom eddigi menete sor�n egy t�bb�-kev�sb� demokratikus sz�vets�gi �llam fel�ll�t�sa volt, amint erre k�pvisel�ik, a frankfurti gy�l�s balsz�rnya, k�s�bb a stuttgarti parlament s �k maguk a birodalmi alkotm�ny�rt folytatott k�zdelemben t�rekedtek.
III. A republik�nus kispolg�rokb�l, akiknek eszm�nye a n�met f�derat�v k�zt�rsas�g, Sv�jc mint�j�ra, s akik most v�r�s�knek �s szoci�ldemokrat�knak nevezik magukat, mert azt a j�mbor �hajt t�pl�lj�k, hogy megsz�ntess�k a nagyt�ke nyom�s�t a kist�k�re, a nagyburzso� nyom�s�t a kispolg�rra. E csoport k�pvisel�i voltak a demokrata kongresszusok �s bizotts�gok tagjai, a demokrata egyletek vezet�i, a demokratikus �js�gok szerkeszt�i.

Mindezek a csoportok most, veres�g�k ut�n, republik�nusoknak vagy v�r�s�knek nevezik magukat, teljesen �gy, ahogyan most Franciaorsz�gban a republik�nus kispolg�rok szocialist�knak nevezik magukat. Ott, ahol - min W�rttembergben, Bajororsz�gban stb. - m�g alkalmuk ny�lik arra, hogy c�ljaik�rt alkotm�nyos �ton s�krasz�lljanak, ezt az alkalmat arra haszn�lj�k fel, hogy megtarts�k r�gi fr�zisaikat �s tettekkel bizony�ts�k be, hogy semmit sem v�ltoztak. Egy�bk�nt mag�t�l �rtet�d�, hogy e p�rt megv�ltozott neve magatart�sukon a munk�sok fel� mitsem v�ltoztat, csup�n azt bizony�tja, hagy ez a p�rt most k�nytelen az abszolutizmussal sz�vetkezett burzso�zia ellen fordulni �s a proletari�tusra t�maszkodni.
A kispolg�ri-demokrata p�rt N�metorsz�gban igen hatalmas. Nemcsak a v�rosok polg�ri lakoss�g�nak nagy t�bbs�g�t foglalja mag�ban, a kisv�llalkoz� iparosokat, keresked�ket �s a k�zm�ves-mestereket; �t k�veti a paraszts�g �s a mez�gazdas�gi proletari�tus is, am�g m�g nem tal�lt t�maszt a v�rosok �n�ll� proletari�tus�ban.
A forradalmi munk�sp�rt viszonya a kispolg�ri demokrat�khoz a k�vetkez�: egy�tt halad vel�k az ellen a csoport ellen, amelyet azok meg akarnak d�nteni; ellen�k l�p fel mindenben, amivel �nmagukat saj�t c�ljaik �rdek�ben akarj�k megszil�rd�tani.
A demokratikus kispolg�rok, minthogy t�vol �ll t�l�k az a sz�nd�k, hogy a forradalmi proletari�tus �rdek�ben �talak�ts�k az eg�sz t�rsadalmat, a t�rsadalmi viszonyoknak olyan megv�ltoztat�s�ra t�rekednek, amely a fenn�ll� t�rsadalmat nekik lehet�leg elviselhet�v� �s k�nyelmess� tenn�. Ez�rt mindenekel�tt az �llami kiad�sok cs�kkent�s�t k�v�nj�k a b�rokr�cia korl�toz�sa �tj�n, valamint azt, hogy az ad�k nehez�t a nagybirtokosokra �s burzso�kra h�r�ts�k �t. Tov�bb� azt k�v�nj�k, hogy sz�ntess�k meg a nagyt�ke nyom�s�t a kist�k�re �llami hitelint�zetek fel�ll�t�s�val, �s hozzanak t�rv�nyeket az uzsora ellen, ami �ltal nekik �s a parasztoknak lehet�v� v�lik, hogy a t�k�sek helyett az �llamt�l kapjanak el�leget kedvez� felt�telekkel; k�v�nj�k tov�bb� a polg�ri tulajdonviszonyok �rv�nyes�t�s�t a vid�ken, a feudalizmus teljes elt�rl�s�vel. Hogy mindezt el�rj�k, demokratikus - ak�r alkotm�nyos, ak�r k�zt�rsas�gi - �llamszervezetre van sz�ks�g�k, amely a t�bbs�get nekik �s sz�vets�geseiknek, a parasztoknak juttatja, �s demokratikus k�zs�gi szervezetre, amely az � kez�kbe adja a k�zs�gi tulajdon feletti k�zvetlen ellen�rz�st �s egy sereg funkci�t, amelyet most a b�rokrat�k gyakorolnak.

Tov�bb� �tj�t kell �llni a t�ke uralm�nak �s gyors szaporod�s�nak r�szben az �r�k�s�d�si jog korl�toz�s�val, r�szben lehet�leg menn�l t�bb munk�nak az �llamra val� �truh�z�s�val. Ami a munk�sokat illeti, mindenekel�tt az bizonyos, hogy b�rmunk�soknak kell maradniok, mint azel�tt, a demokratikus kispolg�rok csup�n jobb b�rt �s biztos�tott meg�lhet�st k�v�nnak a munk�soknak �s azt rem�lik, hogy ez r�szben �llami foglalkoztat�ssal �s j�t�konys�gi int�zked�ssekkel el�rhet�, sz�val abban rem�nykednek, hogy a munk�sokat t�bb�-kev�sb� pal�stolt alamizsn�kkal megvesztegetik �s helyzet�knek pillanatnyilag elviselhet�v� t�tel�vel forradalmi erej�ket megt�rik. A kispolg�ri demokr�cia itt �sszefoglalt k�vetel�seit ennek az ir�nyzatnak nem minden csoportja k�pviseli, �gy egy�tt �s a maguk �sszess�g�ben igen kev�s h�v�k el�tt lebegnek e k�vetel�sek hat�rozott c�lk�nt. Menn�l tov�bb haladnak egyes embereik vagy csoportjaik, ann�l t�bbet fognak e k�vetel�sek k�z�l maguk�v� tenni �s azok a kevesek, akik a fent kifejtettekben saj�t programjukat l�tj�k, bizony�ra �gy gondolj�k, hogy ezzel azut�n el is mentek a legv�gs�ig, ami a fordadalomt�l csak v�rhat�. A proletari�tus p�rtj�t azonban ezek a k�vetel�sek kor�ntsem el�g�thetik ki. M�g a demokrata kispolg�rok a forradalmat lehet�leg gyorsan �s legfeljebb a fenti k�v�ns�gok teljes�t�s�vel
 
akarj�k befejezni, a mi �rdek�nk �s a mi feladatunk a forradalmat permanenss� tenni, mindaddig, m�g valamennyi t�bb�-kev�sb� birtokos oszt�ly ki nincs szor�tva a hatalomb�l, m�g a proletari�tus meg nem h�d�tja az �llamhatalmat �s a prolet�rok egyes�l�se nemcsak egy orsz�gban, hanem a vil�g valamennyi uralkod� orsz�g�ban oly el�rehaladott nem lesz, hogy a prolet�rok egym�s k�zti verseng�se ezekben az orsz�gokban megsz�nik, �s hogy legal�bb a legd�nt�bb termel�er�k a prolet�rok kez�ben �sszpontosulnak. A mi sz�munkra nem lehet sz� a mag�ntulajdon megv�ltoztat�s�r�l, hanem csak elt�rl�s�r�l, nem lehet sz� az oszt�lyellent�tek elken�s�r�l, hanem az oszt�lyok megsz�ntet�s�r�l, nem tehet sz� a jelenlegi t�rsadalom megvitat�s�r�l, hanem egy �j t�rsadalom alap�t�s�r�l. Nem k�ts�ges, hogy a kispolg�ri demokr�cia a forradalom tov�bbi fejl�d�se sor�n pillanatnyilag t�lnyom� befoly�shoz jut majd N�metorsz�gban. A k�rd�s teh�t az, mi legyen a proletari�tus �s k�l�n�sen a Sz�vets�g �ll�sfoglal�sa a kispolg�ri demokr�ci�val szemben:
1. Am�g tov�bb fenn�llnak a jelenlegi viszonyok, amelyek k�z�tt a kispolg�ri demokrat�kat szint�n elnyomj�k?
2. A legk�zelebbi forradalmi harcban, amely nekik juttatja a t�ls�lyt?
3. E harc ut�n, abban az id�ben, amikor t�ls�lyban vannak a megd�nt�tt oszt�lyok �s a proletari�tus felett?
1. A jelen pillanatban, amikor a demokratikus kispolg�rok minden�tt el vannak nyomva, az �ltal�nos megegyez�s �s megb�k�l�s szellem�ben pr�dik�lnak a proletari�tusnak, kez�ket ny�jtj�k neki �s egy nagy ellenz�ki p�rt l�tes�t�s�re t�rekednek, amely a demokrata t�bor valamennyi �rnyalat�t t�m�r�ten�, azaz arra t�rekednek, hogy a munk�sokat beleelegy�ts�k egy olyan p�rt szervezet�be, amelyben t�ltengen�k a demokratikus kispolg�rok k�l�n �rdekeit pal�stol� �ltal�nos szoci�ldemokrata fr�zisok, s amelyben a proletari�tus hat�rozott k�vetel�seivel az �des b�kess�g kedv��rt nem lenne szabad el�hozakodni. Egy ilyen egyes�l�s csak az � el�ny�kre �s teljesen a proletari�tus h�tr�ny�ra �tne ki. A proletari�tus elveszten� eg�sz, f�rads�gosan megszerzett �n�ll� helyzet�t �s ism�t a hivatalos polg�ri demokr�cia f�ggel�k�v� s�llyedne. Ezt az egyes�l�st teh�t a leghat�rozottabban vissza kell utas�tani. Ahelyett, hogy �jra a polg�ri demokrat�k �dvrivalg� k�rus�v� alacsonyodn�nk, a munk�soknak, mindenekel�tt a Sz�vets�gnek, arra kell t�rekedni�k, hogy a hivatalos demokrat�k mellett megteremts�k a munk�sp�rt �n�ll� titkos �s ny�lt szervezet�t �s minden helyi csoportot munk�segyletek k�z�ppontj�v� �s magj�v� tegyenek, amelyekben - polg�ri befoly�sokt�l f�ggetlen�l - a proletari�tus helyzet�t �s �rdekeit vitatj�k meg. Hogy a polg�ri demokrat�k mennyire nem gondolnak komolyan olyan sz�vets�gre, amelyben a prolet�rak egyenl� hatalommal �s egyenl� jogokkal �llnak oldalukon, mutatj�k p�ld�ul a boroszl�i demokrat�k, akik lapjukban, a „Neue Oderzeitung"-ban az �ltaluk szocialist�knak b�lyegzett �n�ll�an szervezett munk�sokat a legd�h�dtebben �ld�zik. Egy k�z�s ellens�g elleni harc eset�re nincs sz�ks�g k�l�n megegyez�sre. Mihelyt k�zvetlen harcra ker�l a sor ilyen ellens�g ellen, a k�t p�rt �rdekei pillanatnyilag egybev�gnak �s mint eddig, a j�v�ben is mag�t�l j�n l�tre a csup�n e pillanatra sz�nt sz�vets�g. Mag�t�l �rtet�dik; hogy az elk�vetkezend� v�res �sszet�z�sekn�l, mint valamennyi eddigin�l, a gy�zelmet f�leg a munk�soknak kell b�tors�gukkal, elsz�nts�gukkal �s �nfel�ldoz�sukkal kiharcolniuk. Mint eddig, ebben a harcban is a kispolg�rok z�me, am�g csak lehet, haboz�, hat�rozatlan �s t�tlen magatart�st fog tan�s�tani, hogy azut�n mihelyt a gy�zelem eld�lt, azt a maga sz�m�ra kisaj�t�tsa, a munk�sokat nyugalomra �s munk�jukhoz val� visszat�r�sre sz�l�tsa fel, elej�t vegye �gynevezett kileng�seknek �s a proletari�tust kiz�rja a gy�zelem �lvezet�b�l.

A munk�soknak nincs hatalm�ban, hogy a kispolg�ri demokrat�kat ebben megakad�lyozz�k, de hatalmukban van, hogy megnehez�ts�k fel�lkeneked�s�ket a felfegyverzett proletari�tussal szemben �s nekik olyan felt�teleket szabjanak, hogy a polg�ri demokrat�k uralma m�r eleve mag�ban hordja a buk�s cs�r�j�t, �s hogy jelent�sen megk�nny�tse ennek az uralomnak k�s�bbi kik�sz�b�l�s�t a proletari�tus uralma �ltal. A munk�soknak az �ssze�tk�z�s alatt �s k�zvetlen�l a harc ut�n mindenekel�tt, amennyire csak lehets�ges, ellens�lyozniok kell a polg�ri leszerel� sz�nd�kokat �s k�nyszer�teni�k kell a demokrat�kat most hangoztatott terrorista fr�zisaik v�grehajt�s�ra. A munk�soknak azon kell igyekezni�k, hogy a k�zvetlen forradalmi felbuzdul�st ne hagyj�k ism�t mindj�rt a gy�zelem ut�n elnyomni. Ellenkez�leg, am�g csak lehet, elevenen kell tartani ezt a felbuzdul�st. Nemcsak, hogy ne akad�lyozz�k meg az �gynevezett kileng�seket, a n�p bossz�j�nak kit�lt�s�t gy�l�lt egy�neken vagy olyan k�z�p�leteken, amelyekhez csak gy�l�letes eml�kek f�zik, ne csak t�rj�k ezeket az eseteket, hanem ragadj�k magukhoz ezek vezet�s�t. A harc alatt �s ut�n a munk�sok a polg�ri demokrat�k k�vetel�sei mellett minden alkalommal �ll�ts�k fel saj�t k�vetel�seiket. Mihelyt a demokratikus polg�rok arra k�sz�lnek, hogy magukhoz ragadj�k a korm�nyt, biztos�t�kokat kell k�vetelni a munk�sok sz�m�ra. Ezeket a biztos�t�kokat a munk�soknak sz�ks�g eset�n k�nyszerrel kell megszerezni�k �s �ltal�ban gondoskodniok kell arr�l, hogy a korm�ny �j urai minden valamennyire is lehets�ges engedm�nyre �s �g�retre elk�telezz�k magukat - ez a legbiztosabb eszk�z arra, hogy lej�rass�k �ket. �ltal�ban minden m�don, a k�r�lm�nyek nyugodt �s hidegv�r� szeml�let�vel, �s az �j korm�ny ir�nti leplezetlen bizalmatlans�ggal, amennyire csak lehet, f�kezni�k kell azt a gy�zelmi m�mort �s az �j helyzet ir�nti lelkesed�st, amely minden gy�zelmes utcai harc ut�n bek�vetkezik. Az �j hivatalos korm�nyok mellett egy�ttal saj�t forradalmi munk�skorm�nyokat kell fel�ll�taniok, ak�r k�zs�gi el�lj�r�s�gok, k�zs�gtan�csok alakj�ban, ak�r munk�sklubok vagy munk�sbizotts�gok �tj�n, �gyhogy a polg�ri demokrata korm�nyok ne csak a munk�sok t�mogat�s�t vesz�ts�k el azonnal, hanem m�r eleve �rezz�k, hogy olyan hat�s�gok figyelik �s fenyegetik �ket, amelyek m�g�tt ott �ll a munk�sok eg�sz t�mege. Sz�val: a gy�zelem eles� pillanatt�l kezdve a bizalmatlans�gnak t�bb� nem a legy�z�tt reakci�s p�rt fel� kell ir�nyulnia, hanem az eddigi sz�vets�gesek ellen, az ellen a p�rt ellen, amely a k�z�s gy�zelmet egymaga akarja kiakn�zni.
2. Ahhoz azonban, hogy ezzel a p�rttal szemben, melynek �rul�sa a munk�sok ellen a gy�zelem els� �r�j�ban kezdet�t veszi, er�lyesen �s fenyeget�en szembesz�llhassanak, a munk�soknak felfegyverzetteknek �s szervezetteknek kell lenni�k. Azonnal v�gre kell hajtani az eg�sz proletari�tus felfegyverz�s�t pusk�kkal, musk�t�kkal, �gy�kkal, l�szerrel, szembe kell sz�llni a r�gi, a munk�sok ellen ir�nyul� polg�r�rs�g fel�leszt�s�vel. Ahol azonban ez ut�bbit nem tudj�k megakad�lyozni, a munk�-soknak meg kell k�s�relni�k, hogy �n�ll�an, mint prolet�rg�rda szervezkedjenek, maguk v�lasztotta parancsnokokkal �s saj�t, maguk v�lasztotta vez�rkarral �s hogy ne az �llamhatalom, hanem a munk�sok �ltal fel�ll�tott forradalmi k�zs�gtan�csok parancsnoks�ga al� helyezz�k magukat. Ahol munk�sokat az �llam sz�ml�j�ra foglalkoztatnak, meg kell v�s�rolni felfegyverz�s�ket �s megszervez�s�ket k�l�n csapattestben, maguk v�lasztotta parancsnokokkal, vagy a prolet�rg�rda r�szek�nt. A fegyvereket �s a l�szert semmi �ron sem szabad a kez�kb�l kiadni, minden lefegyverz�si k�s�rletet sz�ks�g eset�n er�szakkal kell meghi�s�tani. A munk�sokra gyakorolt polg�ri demokrata befoly�s megsemmis�t�se, a munk�sok azonnali �n�ll�, fegyveres szervezete �s a polg�ri demokrat�k pillanatnyilag elker�lhetetlen uralm�t lehet�leg megnehez�t� �s lej�rat� felt�telek megteremt�se - ezek azok a f� pontok, amelyeket a proletari�tusnak �s vele a Sz�vets�gnek az elk�vetkezend� felkel�s alatt �s ut�n szem el�tt kell tartania.

3. Mihelyt az �j korm�nyok valamelyest megszil�rdultak, azonnal megkezd�dik harcuk a munk�sok ellen. Ahhoz, hagy a demokratikus kispolg�rokkal er�teljesen sz�llhassanak szembe, mindenekel�tt az sz�ks�ges, hogy a munk�sok klubokban �n�ll�an legyenek megszervezve �s k�zpontos�tva. A K�zponti Vezet�s�g a fenn�ll� korm�nyok megd�nt�se ut�n, mihelyt ez valamennyire lehets�ges lesz, N�metorsz�gba megy, azonnal kongresszust h�v egybe �s ennek megteszi a sz�ks�ges javaslatokat annak �rdek�ben, hogy a munk�sklubokat egy a mozgalom sz�khely�n l�tes�tett vezet�s�g alatt k�zpontos�ts�k. A gyors szervezked�s, a munk�skluboknak legal�bb tartom�nyi egys�ge egyike a legfontosabb pontoknak a munk�sp�rt meger�s�d�se �s fejl�d�se szempontj�b�l; a fenn�ll� korm�nyok megd�nt�s�nek k�zvetlen k�vetkezm�nye egy nemzeti k�pvisel�test�let v�laszt�sa lesz. A proletari�tusnak itt arr�l kell gondoskodnia:
I. Hogy a helyi hat�s�gok �s korm�nybiztosok fondorkod�sai semmilyen �r�ggyel ne z�rhassanak ki munk�sakat a v�laszt�jogb�l.
II. Hogy a polg�ri demokrata jel�ltek mellett minden�tt �ll�tsanak munk�sjel�lteket, akik lehet�leg a Sz�vets�g tagjaib�l ker�ljenek ki, s akiknek megv�laszt�s�t minden lehets�ges eszk�zzel szorgalmazni kell. M�g ott is, ahol megv�laszt�s�ra semmi kil�t�s nincs, a munk�soknak ott is saj�t jel�ltet kell �ll�taniok, hogy meg�rizz�k �n�ll�s�gukat, megsz�ml�lj�k er�iket, a nyilv�noss�g el� t�rj�k forradalmi magatart�sukat �s p�rt�ll�sukat. Nem szabad, hogy ezzel kapcsolatban megt�vessz�k �ket a demokrat�k sz�lamai, mint pl. az, hogy ezzel sz�tforg�csolj�k a demokrata p�rtot �s lehet�v� teszik a reakci� gy�zelm�t. Valamennyi ilyen fr�zis v�g�l is odair�nyul, hogy a proletari�tust becsapj�k. Az az el�ny, amelyre a prolet�rp�rt ilyen f�ggetlen fell�p�ssel felt�tlen�l szert tesz, m�rhetetlen�l fontosabb, mint az a h�tr�ny, amelyet n�h�ny reakci�s jelenl�te a k�pvisel�test�letben el�id�zhet. Ha a demokr�cia eleve hat�rozottan �s f�lelmet kelt�en l�p fel a reakci� ellen, akkor annak befoly�s�t a v�laszt�sokon m�r meg is semmis�tette.
Az els� pont, amelyn�l a polg�ri demokrat�k �ssze�tk�z�sbe fognak ker�lni a munk�sokkal, a feudalizmus elt�rl�se lesz; a kispolg�rok, mint az els� francia forradalomban, a feud�lis f�ldbirtokokat a parasztoknak fogj�k adni szabad mag�ntulajdonul, vagyis azt akarj�k, hogy tov�bbra is fennmaradjon a falusi proletari�tus �s egy kispolg�ri parasztoszt�ly keletkezz�k, amely az elszeg�nyed�s �s elad�sod�s ugyanazon k�rforg�s�n megy �t, amelyben a francia paraszt �ppen most verg�dik.
A munk�soknak ezzel a tervvel a falusi proletari�tus �rdek�ben �s saj�t �rdek�kben szembe kell sz�llniok. Azt kell k�vetelni�k, hogy az elkobzott feud�lis birtok �llami tulajdon maradjon �s munk�stelepek c�ljaira szolg�ljon, amelyeket a sz�vetkezett falusi proletari�tus a mez�gazdas�gi nagy�zem minden el�nye seg�ts�g�vel m�vel meg �s ami �ltal a k�z�s tulajdon elve nyomban szil�rd alapot kap a megrend�l� polg�ri tulajdonviszonyok k�zepette. Mik�nt a demokrat�k a parasztokkal sz�vetkeznek, a munk�soknak sz�vets�get kell k�tni�k a falusi proletari�tussal. Tov�bb�, a demokrat�k vagy egyenesen f�derat�v k�zt�rsas�gra fognak t�rekedni, vagy, ha az egys�ges �s oszthatatlan k�zt�rsas�got nem ker�lhetik el, legal�bb megk�s�rlik a k�zponti korm�nyzatot a k�zs�gek �s tartom�nyok lehet� legnagyobb �n�ll�s�g�val �s f�ggetlens�g�vel megb�n�tani. A munk�soknak ezzel a tervvel szemben nem csup�n az egys�ges �s oszthatatlan n�met k�zt�rsas�g�rt kell f�radozniok, hanem azon bel�l is az er�k leghat�rozottabb k�zpontos�t�s��rt az �llamhatalom kez�ben. Nem szabad, hogy megt�vessz�k �ket a k�zs�gek szabads�g�r�l, �nkorm�nyzatr�l stb. hangoztatott demokratikus sz�lamok. Olyan orsz�gban, mint N�metorsz�g, ahol m�g oly sok k�z�pkori maradv�nyt kell az �tb�l eltakar�tani, ahol oly sok helyi �s tartom�nyi makacss�got kell megt�rni, semmi k�r�lm�nyek k�zt sem szabad t�rni, hogy minden falu, minden v�ros, minden tartom�ny �j akad�lyt g�rd�tsen a forradalmi tev�kenys�g el�, amely teljes erej�ben csak a k�zpontb�l bontakozhat ki. - Nem szabad t�rni, hogy meg�juljon a mai �llapot, amelynek k�vetkezt�ben egy �s ugyanazon v�vm�ny�rt a n�meteknek minden v�rosban, minden tartom�nyban k�l�n kell verekedni�k. Legkev�sb� sem t�rhet�, hogy az �gynevezett szabad k�zs�gi alkotm�nnyal �lland�s�ts�k a tulajdon egy olyan form�j�t, amely m�g a modern mag�ntulajdonn�l is elmaradottabb �s minden�tt sz�ks�gszer�en ebbe a mag�ntulajdonba olvad bele, ti. a k�zs�gtulajdont s a bel�le t�mad� visz�lyokat szeg�ny �s gazdag k�zs�gek k�z�tt, valamint az �llampolg�ri jog mellett fenn�ll� k�zs�gi polg�rjogot, ennek a munk�sok ellen ir�nyul� zaklat�saival. Mint 1793-ban Franciaorsz�gban, �gy ma N�metorsz�gban az igaz�n forradalmi p�rt feladata a legszigor�bb k�zpontos�t�s megval�s�t�sa.
L�ttuk, hogyan ker�lnek majd a demokrat�k a legk�zelebbi megmozdul�sn�l uralomra, hogyan k�nyszer�lnek arra, hogy t�bb�-kev�sb� szocialista rendszab�lyokat javasoljanak. Felvet�dik a k�rd�s, milyen rendszab�lyokat javasoljanak eszel szemben a munk�sok? A megmozdul�s kezdet�n a munk�sak term�szetesen m�g nem �llhatnak el� -k�zvetlen�l kommunista rendszab�lyokkal. M�djukban �ll azonban:
1. A demokrat�kat arra k�nyszer�teni, hagy lehet�leg min�l t�bb oldalr�l ny�ljanak bele az eddigi t�rsadalmi rendbe, zavarj�k meg annak szab�lyos menet�t �s j�rass�k le magukat, valamint, hogy lehet�leg min�l t�bb termel�er�t, sz�ll�t�eszk�zt, gy�rat, vasutat stb. �sszpontos�tsanak az �llam kez�ben.
2. A demokrat�k semmi esetre sem forradalmi, hanem csup�n reform�l� javaslatait a v�gletekig kell t�lhajtaniok, �gyhogy p�ld�ul, ha a kispolg�rok azt javasolj�k, hogy v�s�rolj�k meg a vasutakat �s a munk�soknak azt kell k�vetelni�k, hogy ezeket a vasutakat �s gy�rakat mint reakci�sok tulajdon�t az �llam egyszer�en �s k�rtalan�t�s n�lk�l kobozza el. Ha a demokrat�k ar�nyos ad�t javasolnak, a munk�sok k�veteljenek fokozatos ad�t; ha maguk a demokrat�k ind�tv�nyoznak m�rs�kelten fokozatos ad�z�st, a munk�sok ragaszkodjanak olyan meredeken emelked� ad�kulcshoz, amelyen a nagyt�ke t�nkremegy; ha a demokrat�k az �llamad�ss�gok szab�lyoz�s�t k�vetelik, a munk�sok k�vetelj�k az �llamcs�d�t. A munk�sok k�vetel�seinek teh�t minden�tt a demokrat�k engedm�nyei �s rendszab�lyai szerint kell igazodniuk.
Ha a n�met munk�sok nem is juthatnak uralomra �s oszt�ly�rdekeik megval�s�t�s�hoz an�lk�l, hogy egy hosszabb forradalmi fejl�d�sen v�gig ne menn�nek, de ez�ttal legal�bb bizonyosak lehetnek afel�l, hogy az elk�vetkezend� forradalmi sz�nj�t�k els� felvon�sa saj�t oszt�lyuknak franciaorsz�gi k�zvetlen gy�zelm�vel egybeesik �s ez�ltal igen meggyorsul:
A legt�bbet azonban nekik maguknak kell megtenni�k v�gs� gy�zelm�k�rt azzal, hogy tudat�ra �brednek oszt�ly�rdekeiknek, hogy menn�l el�bb �n�ll� p�rt�ll�st foglalnak, hogy pillanatra sem hagyj�k magukat a demokratikus kispolg�rok k�pmutat� fr�zisai �ltal let�r�teni a f�ggetlen prolet�rp�rt megszervez�s�nek �tj�r�l. Harci ki�lt�suk ez legyen: „Permanens forradalom"

(Marx-Engels: V�logatott M�vek I.)
(Meg�r�s ideje: 1850. m�rcius)

Marx:
OSZT�LYHARCOK FRANCIAORSZ�GBAN 1848-1850
C�M� M�VE 1895-�S BERLINI KIAD�S�HOZ
(R�szletek)
Engels bevezet�se
Az itt �j kiad�sban k�zz�tett munka Marx els� k�s�rlete volt, hogy a kort�rt�net egy r�szlet�t materialista felfog�sm�dja seg�ts�g�vel az adott gazdas�gi helyzetb�l kiindulva magyar�zza meg. A „Kommunista ki�ltv�ny" az elm�leteit nagy von�sokban az eg�sz �jabb t�rt�nelemre alkalmazta, azokban a cikkekben pedig, melyeket Marx �s �n a „Neue Rheinische Zeitung"-ban �rtunk, �lland�an felhaszn�ltuk egykor� politikai esem�nyek megmagyar�z�s�ra. Itt azonban arr�l volt sz�, hogy egy t�bb �vre terjed�, eg�sz Eur�p�ra �ppoly v�ls�gos mint jellegzetes fejl�d�s lefoly�s�ban kellett a bels� oks�gi �sszef�gg�st kimutatni, vagyis a szerz� felfog�sa szerint a politikai t�rt�n�seket v�gs� fokon gazdas�gi okok �ltal kiv�ltott hat�sokra kellett visszavezetni.
A kort�rt�net esem�nyeinek �s esem�nysorozatainak meg�t�l�s�n�l sohasem lesz m�dunk arra, hogy a v�gs� gazdas�gi okokig mehess�nk vissza. M�g manaps�g is, amikor az idev�g� szaksajt� oly b�s�ges anyagot ny�jt, m�g Angli�ban is lehetetlen lesz az ipar �s a kereskedelem menet�t a vil�gpiacon �s a termel�si m�dszerekben be�ll� v�ltoz�sokat napr�l-napra �gy nyomon k�vetni, hogy b�rmely id�pontra n�zve fel�ll�thassuk az �ltal�nos v�geredm�nyt ezekb�l a sokszorosan bonyolult �s �lland�an v�ltoz� t�nyez�kb�l, olyan t�nyez�kb�l, melyek k�z�l a legfontosabbak, miel�tt hirtelen�l �s er�szakosan a felsz�nen �rv�nyes�ln�nek, r�ad�sul t�bbnyire hossz� ideig rejtve fejtik ki hat�sukat. Vil�gos �ttekint�st egy adott korszak gazdas�gi t�rt�net�r�l sohasem szerezhet�nk azzal egyidej�leg, csup�n ut�lagosan, miut�n az anyag �sszegy�jt�se �s megrost�l�sa megt�rt�nt. A statisztika itt sz�ks�ges seg�deszk�z, de mindig az esem�nyek m�g�tt kullog. Napjaink folyamatban lev� t�rt�nete eset�ben �ppen ez�rt nagyon is gyakran k�nyszer�l�nk majd arra, hogy ezt a t�nyez�t, a legd�nt�bbet, �lland�nak, az illet� korszak elej�n tal�lt gazdas�gi helyzetet az eg�sz korszakra adottnak �s v�ltozatlannak tekints�k, vagy pedig ennek a helyzetnek csak oly v�ltoz�sait vegy�k figyelembe, melyek magukb�l a ny�ltan el�nk t�rul� esem�nyekb�l erednek, �s ez�rt ugyancsak nyilv�nval�ak. A materialista m�dszer ez�rt itt nagyon is gyakran k�nytelen lesz majd arra szor�tkozni, hogy a politikai �ssze�tk�z�seket a gazdas�gi fejl�d�s �ltal l�trehozott, m�r meglev� t�rsadalmi oszt�lyok �s oszt�lyt�red�kek �rdekharcaira vezesse vissza s az egyes politikai p�rtokr�l kimutassa, hogy nem egyebek, mint ugyanezeknek az oszt�lyoknak �s oszt�lyt�red�keknek t�bb�-kev�sb� egyen�rt�k� politikai kifejez�sei.
Mag�t�l �rtet�dik, hogy a gazdas�gi helyzet egyidej� v�ltoz�sainak ez az elker�lhetetlen elhanyagol�sa, minthogy valamennyi megvizsg�l�sra ker�l� esem�nynek a gazdas�gi helyzet a tulajdonk�ppeni alapja, okvetlen�l hib�k forr�s�t nyitja meg. De a kort�rt�net �sszefoglal� �br�zol�s�nak valamennyi felt�tele elker�lhetetlen�l hibaforr�sokat rejt mag�ban; ami azonban senkit sem tart vissza att�l, hogy kort�rt�netet �rjon.
Amikor Marx ehhez a munk�hoz hozz�fogott, az eml�tett hibaforr�s m�g elker�lhetetlenebb volt. Az 1848-1849-es forradalmi id�kben teljesen lehetetlen volt az egyidej�leg v�gbemen� gazdas�gi �talakul�sokat nyomon k�vetni, nemhogy az �ttekint�st f�l�tt�k megtartani. Hasonl� volt a helyzet a londoni sz�m�zet�s els� h�napjaiban, 1849-1850 �sz�n �s tel�n. Ez volt azonban �ppen az az id�, amikor Marx a munk�hoz fogott. �s e kedvez�tlen k�r�lm�ny�k ellen�re - minthogy alaposan ismerte mind Franciaorsz�g gazdas�gi helyzet�t a febru�ri forradalom el�tt, mind az orsz�g politikai t�rt�net�t a forradalom ut�n - olyan le�r�st tudott adni az esem�nyekr�l, amely bels� �sszef�gg�s�ket az�ta is utol�rhetetlen m�don t�rta fel �s amely f�nyesen ki�llotta azt a k�tszeres pr�b�t, melynek k�s�bb Marx maga vetette al�.
Az els� pr�b�ra �gy ker�lt sor, hogy 1850 tavasza �ta Marxnak ism�t jutott ideje gazdas�gi tanulm�nyokra �s mindenekel�tt az utols� t�z �v gazdas�gi t�rt�net�t vette el�. Ez�ltal maguknak a t�nyeknek alapj�n teljesen vil�goss� v�lt sz�m�ra mindaz, amire eddig a h�zagos anyag alapj�n f�lig apriorisztikusam k�vetkeztetett: hogy az 1847-es vil�gkereskedelmi v�ls�g volt a febru�ri �s m�rciusi forradalmak tulajdonk�ppeni sz�l�je, s hogy az �jb�l meger�s�d�tt eur�pai reakci� �ltet� eleme az az ipari fellend�l�s volt, mely 1848 k�zep�t�l kezdve fokozatosan �jb�l be�llott �s 1849-ben �s 1850-ben teljes vir�gz�s�hoz �rt. Ez d�nt� jelent�s�g� volt. M�g az els� h�rom cikket (megjelent a „Neue Rheinische Zeitung, Politisch-�konomische Revue", Hamburg, 1850 janu�ri, febru�ri �s m�rciusi sz�m�ban) a forradalmi er�k k�zeli �j fellend�l�s�nek v�rakoz�sa hatja �t, az 1850 �sz�n megjelent utols� kett�s sz�mban (m�jus-okt�ber) a t�rt�neti �ttekint�s, melyet Marx �s �n �rtunk, ezekkel az �br�ndokkal egyszersmindenkorra szak�t: „�j forradalom csak �j v�ls�g nyom�ban lehets�ges. De �ppen olyan bizonyos is, mint ez." Ez is volt azt�n az egyetlen l�nyeges v�ltoztatnival�. Egy�ltal�n nem kellett semmit sem v�ltoztatni az esem�nyeknek azon a magyar�zat�n, melyet a kor�bbi fejezetek adtak, sem az ott meg�llap�tott oks�gi �sszef�gg�seken, amint ezt a m�rcius 10-t�l 1850 �sz�ig terjed� id�szak le�r�s�nak az eml�tett �ttekint�sben k�zz�tett folytat�sa bizony�tja. Ezt a folytat�st ez�rt mint negyedik fejezetet felvettem ebbe az �j kiad�sba.
A m�sodik pr�ba m�g s�lyosabb volt. K�zvetlen�l Louis Bonaparte 1851 december 2-i �llamcs�nye ut�n Marx �jb�l feldolgozta Franciaorsz�g t�rt�net�t 1848 febru�rj�t�l eg�szen addig az esem�nyig; amely a forradalmi id�szakot egyel�re lez�rta. („Der 18. Brumaire des Louis Bonaparte." 3. kiad�s. Hamburg: Meissner 1885.). Ebben a borssur�ban Marx a jelen munk�ban le�rt id�szakot, b�r r�videbben, �jb�l t�rgyalja. Hasonl�ts�k �ssze ezt a m�sodik le�r�st, mely a t�bb mint egy �vvel k�s�bb bek�vetkezett d�nt� esem�ny f�ny�n�l �r�dott, az itt k�z�lt kor�bbival �s l�tni fogj�k, hagy a szerz�nek alig volt v�ltoztatni val�ja.
�r�sunknak eg�szen k�l�nleges jelent�s�get ad m�g az a k�r�lm�ny, hagy els��zben mondja ki azt a t�telt, amelyben a vil�g valamennyi orsz�g�nak munk�sp�rtja a gazdas�gi �jj�alakul�sra vonatkoz� k�vetel�s�t �ltal�nos egy�ntet�s�ggel r�viden �sszefoglalja: a termel�eszk�z�knek a t�rsadalom �ltal val� kisaj�t�t�s�t. A m�sodik fejezetben, a „munk�ra val�
3*
 
joggal" kapcsolatban, melyet Marx �gy jellemez, hogy ez „gy�moltalan formula, a proletari�tus forradalmi ig�nyeinek els� �sszefoglal�sa", a k�vetkez� olvashat�: „De a munk�ra val� jog m�g�tt ott �ll a t�ke feletti hatalom, a t�ke feletti hatalom m�g�tt a termel�eszk�z�k kisaj�t�t�sa, a sz�vetkezett munk�soszt�lynak val� al�rendel�s�k, teh�t a b�rmunka, a t�ke �s k�lcs�n�s viszonyuknak megsz�ntet�se." Itt fogalmazt�k meg teh�t - els� �zben - azt a t�telt, mely a modern munk�sszocializmust �lesen megk�l�nb�zteti a h�b�ri, polg�ri, kispolg�ri stb. szocializmus valamennyi k�l�nb�z� �rnyalat�t�l, �gyszint�n az ut�pista, valamint az �szt�n�s munk�skommunizmus zavaros vagyonk�z�ss�g�t�l. Mikor Marx k�s�bben ezt a t�telt a csereeszk�z�k kisaj�t�t�s�ra is kiterjesztette, ez a kiterjeszt�s, mely egy�bk�nt a Kommunista ki�ltv�ny ut�n mag�t�l �rtet�d�tt, nem fejezett ki m�st, csak a f�t�telnek a folyam�ny�t. N�h�ny b�lcs ember Angli�ban �jabban m�g hozz�tette, hogy az „eloszt�s eszk�zeit" is t�rsadalmas�tani kellene. Ezeknek az uraknak nehez�kre esn�k megmondani, melyek is ezek, a termel�si �s csereeszk�z�kt�l k�l�nb�z� gazdas�gi eloszt� eszk�z�k; hacsak nem politikai eloszt� eszk�z�ket �rtenek ezeken, ad�kat, szeg�nygondoz�st, ide�rtve a Sachsenwald-f�le �s egy�b dot�ci�kat. Ezek azonban el�sz�r is m�r most is k�z�ss�g - az �llam vagy a k�zs�g - birtok�ban lev� eloszt�si eszk�z�k, m�sodszor pedig hiszen ezeket akarjuk �ppen megsz�ntetni.
Mikor a febru�ri forradalom kit�rt, a forradalmi mozgalmak felt�teleir�l �s lefoly�s�r�l alkotott elk�pzel�seink tekintet�ben valamennyien az eddigi t�rt�nelmi tapasztalatnak, nevezetesen a franciaorsz�ginak ig�zete alatt �llottunk. Hiszen a franciaorsz�gi tapasztalat volt az, mely az eg�sz eur�pai t�rt�nelmen 1789 �ta uralkodott, s most ism�t az adta meg a jelt az �ltal�nos forradalmi �talakul�sra. �gy term�szetes �s elker�lhetetlen volt, hogy a P�rizsban 1848 febru�rj�ban kiki�ltott „szoci�lis" forradalomnak, a proletari�tus forradalm�nak term�szet�r�l �s menet�r�l alkotott elk�pzel�seinket er�sen sz�nezt�k az 1789-1830 p�ldak�peire val� eml�kez�sek. �s k�l�n�sen, amikor a p�rizsi felkel�s visszhangra tal�lt B�cs, Mil�n�, Berlin diadalmas felkel�seiben, mikor eg�sz Eur�pa eg�szen az orosz hat�rig, belesodr�dott a forgatagba; mikor azut�n j�niusban a proletari�tus �s a burzso�zia P�rizsban megv�vta els� nagy csat�j�t a hatalom�rt; mikor azut�n valamennyi orsz�g burzso�zi�j�t oszt�ly�nak m�g gy�zelme is annyira megr�zk�dtatta, hogy a csak minap megd�nt�tt monarchista-feud�lis reakci� karj�ba menek�lt vissza - az akkori k�r�lm�nyek k�z�tt m�r nem lehetett sz�munkra t�bb� k�ts�ges, hogy megkezd�d�tt a nagy d�nt� k�zdelem, hogy ezt a k�zdelmet egyetlen hossz� �s viszontags�gos forradalmi id�szakban kell v�gigharcolni, hogy ez a k�zdelem azonban csak a proletari�tus v�gleges gy�zelm�vel v�gz�dhetik.
Az 1849-es veres�gek ut�n egy�ltal�n nem osztozunk annak a vulg�ris demokr�ci�nak az �br�ndjaiban, mely az ideiglenes j�v�beli in partibus korm�nyok k�r�l csoportosult. Ez a demokr�cia a „n�p" hamaros �s v�gleges gy�zelm�re sz�m�tott az „elnyom�k" felett; mi viszont hossz� harcra - az „elnyom�k" elt�vol�t�sa ut�n - �ppen ebben a „n�p"-ben rejt�z� ellent�tes elemek k�z�tt. A vulg�ris demokr�cia az �jabb kirobban�st m�r�l holnapra v�rta; mi m�r 1850 �sz�n kijelentett�k, hogy a forradalmi korszaknak legal�bbis az els� fejezete lez�rult �s az �j gazdas�gi vil�gv�ls�g kit�r�s�ig semmi sem v�rhat�. Ez�rt mint a forradalom �rul�it ki
 
is k�z�s�tettek benn�nket ugyanazok az emberek, akik k�s�bb majdnem kiv�tel n�lk�l megalkudtak Bismarck-kal - m�r amennyiben Bismarck �ket erre �rdemesnek tal�lta.
A t�rt�nelem azonban nek�nk sem adott igazat, leleplezte, hogy akkori n�zet�nk �br�nd volt. S�t, m�g tov�bb ment; nemcsak akkori t�ved�s�nket rombolta sz�t, hanem azokat a felt�teleket is teljesen felforgatta, amelyek k�z�tt a proletari�tusnak harcolnia kell. Az 1848-as harcm�d ma minden tekintetben elavult �s ez olyan k�r�lm�ny, amely meg�rdemli, hogy ez alkalommal k�zelebbr�l megvizsg�ljuk.
Valamennyi eddigi forradalom azzal v�gz�d�tt, hogy egy bizonyos oszt�lyuralmat egy m�sik oszt�lyuralom szor�tott ki; valamennyi eddigi uralkod� oszt�ly azonban csak t�rpe kisebbs�g volt az uralom alatt tartott n�pt�meghez k�pest. Ha az egyik uralkod� kisebbs�get megd�nt�tt�k, a m�sik ragadta meg helyette az �llam korm�nyr�dj�t �s alak�totta �t az �llami int�zm�nyeket saj�t �rdekeinek megfelel�en. Ez a kisebbs�g mindenkor az a kisebbs�gi csoport volt, melyet a gazdas�gi fejl�d�s foka az uralomra alkalmass� �s hivatott� tett �s �ppen ez�rt �s csak ez�rt t�rt�nt, hogy az uralom alatt tartott t�bbs�g az �talakul�s alkalm�val vagy seg�tette ezt a kisebbs�get, vagy pedig nyugodtan t�rte az �talakul�st. Ha azonban a mindenkori konkr�t tartalomt�l eltekint�nk, mindezeknek a forradalmaknak k�z�s form�ja az, hogy kisebbs�gi forradalmak voltak. M�g ha a t�bbs�g r�szt vett is benne, ez - tudatosan vagy nem tudatosan - csak egy kisebbs�g �rdek�ben t�rt�nt; a kisebbs�g azonban a t�bbs�g seg�ts�ge vagy ak�r csak tart�zkod�, ellen�ll�st nem tan�s�t� viselked�se r�v�n olyan l�tszatot kapott, mintha az eg�sz n�p k�pvisel�je volna.
Az els� nagy eredm�ny ut�n a gy�ztes kisebbs�g rendszerint megoszlott; az egyik fele be�rte az el�rt eredm�nnyel, a m�sik fele m�g tov�bb akart menni, �j k�vetel�sekkel �llott el�, melyek legal�bbis r�szben a sz�les n�pt�megek t�nyleges vagy l�tsz�lagos �rdek�ben �llottak. Ezeket a radik�lisabb k�vetel�seket egyes esetekben kereszt�l is vitt�k; gyakran azonban csak �tmenetileg, mert a m�rs�keltebb p�rt ism�t fel�lkerekedett �s az im�nti v�vm�nyok eg�szben vagy r�szben ism�t veszend�be mentek; a legy�z�ttek ilyenkor �rul�st ki�ltottak vagy a v�letlenre fogt�k a veres�get. Val�j�ban azonban a helyzet t�bbnyire ez volt: az els� gy�zelem v�vm�nyait csak a sz�ls�s�gesebb p�rt m�sodik gy�zelme biztos�totta, ha ezt �s ez�ltal a pillanatnyilag sz�ks�geset el�rt�k, �gy a sz�ls�s�gesek �s v�vm�nyaik ism�t elt�ntek a sz�nr�l.
Az �jabb kor valamennyi forradalma, a tizenhetedik sz�zad nagy angol forradalm�t�l kezdve, ezeket a von�sokat mutatta �s �gy l�tszott, hogy ezek a von�sok minden forradalmi harct�l elv�taszhatatlanok. �gy l�tszott, hogy ezek a von�sok alkalmazhat�k a proletari�tusnak a maga felszabadul�s��rt folytatott harcaira is; ann�l is ink�bb, mivel �ppen 1848-ban meglehetett sz�molni azokat az embereket, akik csak valamelyest is meg�rtett�k, hogy melyik ir�nyban kell ezt a felszabadul�st keresni. Maguk a prolet�rt�megek m�g P�rizsban, a gy�zelem ut�n sem voltak tiszt�ban azzal, hogy melyik �tra t�rjenek meg. �s m�gis, a mozgalom itt volt, �szt�n�sen, �nmag�t�l, elfojthatatlanul. Nem ez volt-e vajon �ppen az a helyzet, amelyben a forradalomnak siker�lnie kellett, hab�r kisebbs�g vezette, de ez�ttal nem a kisebbs�g. hanem a t�bbs�g legsaj�tabb �rdek�ben? Ha valamennyi hosszabb forradalmi id�szakban a n�p nagy t�-
 
mag�t oly k�nnyen megnyerhette az el�ret�r� kisebbs�g puszta tetszet�s �ltat�sokkal, mi�rt lenne a n�p kev�sb� hozz�f�rhet� oly eszm�k sz�m�ra, melyek gazdas�gi helyzet�nek legsaj�tabb visszat�kr�z�sei, melyek nem egyebek, mint vil�gos, �sszer� kifejez�sei azoknak a saj�t sz�ks�gleteinek, melyeket � maga m�g nem �rt meg, m�g csak hat�rozatlanul �rez. Igaz ugyan, hogy a t�megeknek ez a forradalmi hangulata majdnem mindig �s t�bbnyire igen hamar ellanyhult vagy �ppen az ellenkez�j�be csapott �t, mihelyt az �br�nd eloszlott s a csal�d�s bek�vetkezett. Itt azonban nem �ltat�sokr�l volt sz�, hanem arr�l, hogy mag�nak a nagy t�bbs�gnek a legsaj�tosabb �rdekeit megval�s�ts�k, olyan �rdekeit, melyekkel ez a nagy t�bbs�g akkor ugyan egy�ltal�n nem volt tiszt�ban, melyekkel azonban hamarosan el�gg� tiszt�ba kellett j�nnie a gyakorlati megval�s�t�s folyam�n, meggy�zve att�l, amit maga el�tt l�t. �s k�l�n�sen, amikor - mik�nt azt Marx a harmadik fejezetben kimutatta - 1850 tavasz�n az 1848-as „szoci�lis" forradalomb�l l�trej�tt polg�ri k�zt�rsas�g fejl�d�se a t�nyleges hatalmat a - tetej�be monarchista �rzelm� - nagypolg�rs�g kez�ben �sszpontos�totta, ezzel szemben valamennyi t�bbi t�rsadalmi oszt�lyt, parasztokat �s kispolg�rokat egyar�nt, a proletari�tus k�r�l t�m�r�tett, oly m�don, hogy a k�z�s gy�zelem eset�n �s ut�n nem ezeknek az oszt�lyoknak, hanem a tapasztalatokon okult proletari�tusnak kellett a d�nt� t�nyez�v� lennie - h�t nem volt-e itt meg minden eshet�s�g arra, hogy a kisebbs�g forradalma a t�bbs�g forradalm�ba csapjon �t?
Nek�nk �s mindazoknak, akik hasonl�an v�lekedt�nk, a t�rt�nelem nem adott igazat. A t�rt�nelem vil�gosan megmutatta, hagy a gazdas�gi fejl�d�s foka Eur�p�ban akkor m�g kor�ntsem �rett meg a t�k�s termel�s megsz�ntet�s�re, bebizony�totta ezt azzal a gazdas�gi forradalommal, mely 1848 �ta az eg�sz kontinensre kiterjedt �s Franciaorsz�gban, Ausztri�ban, Magyarorsz�gon, Lengyelorsz�gban �s �jabban Oroszorsz�gban tulajdonk�ppen csak most honos�tatta meg a nagyipart, N�metorsz�gb�l meg egyenesen els�rang� ipari �llamot csin�lt - mindezt kapitalista, teh�t 1848-ban a terjeszked�sre m�g nagyon alkalmas alapon. Ez az ipari forradalom volt �ppen az, mely els� �zben teremtett minden�tt tiszta helyzetet az oszt�lyviszonyokban, mely a manufakt�ra korszak�b�l, Kelet-Eur�p�ban pedig m�g a c�hes iparb�l fennmaradt k�zb�ls� exisztenci�k t�meg�t megsemmis�tette, mely igazi burzso�zi�t �s igazi nagyipari proletari�tust hozott l�tre �s tolt a t�rsadalmi fejl�d�s el�ter�be. Ennek a k�t nagy oszt�lynak a harca, mely 1848-ban Angli�n k�v�l csak P�rizsban �s legfeljebb egyes nagy ipari k�zpontokban �llt fenn, �ppen ez�ltal most m�r eg�sz Eur�p�ra kiterjedt �s olyan intenzit�st �rt el, amilyenre 1848-ban m�g gondolni sem lehetett. Akkor a sok zavaros szekta-evang�lium a maga csodaszereivel - most viszont Marx �ltal�nosan elismert, �tl�tsz�an tiszta, a harc v�gs� c�ljait �lesen kidombor�t� egyed�li elm�lete; akkor helys�g �s nemzetis�g szerint elk�l�n�lt �s k�l�nb�z�, csup�n a k�z�s szenved�sek �rz�se �ltal �sszekapcsolt, fejletlen, lelkesed�s �s k�ts�gbees�s k�z�tt tan�cstalanul ide-oda h�ny�d� t�megek - most viszont szocialist�k egyetlen nagy nemzetk�zi hadserege, mely feltart�ztathatatlanul halad el�re, melynek l�tsz�ma, szervezete, fegyelme, �lesl�t�sa �s biztos gy�zelembe vetett hite napr�l-napra n�vekszik. Ha a proletari�tusnak ez a hatalmas hadserege sem �rte el m�g mindig a c�lt �s t�vol att�l, hogy a gy�zelmet egy nagy csap�ssal v�vja ki, kem�ny, sz�v�s k�zdelemben kell
 
lassan el�renyomulnia �ll�sr�l-�ll�sra, �gy ez egyszer �s mindenkorra azt bizony�tja, hogy mennyire nem lehetett 1848-ban a t�rsadalmi �talakul�st egyszer� rajta�t�ssel kiv�vni.
A k�t dinasztikus-monarchista csoportra szakadt burzso�zia; mely azonban p�nz�gyei sz�m�ra mindenekel�tt nyugalmat �s biztons�got k�v�nt, vele szemben a b�r legy�z�tt, de m�g mindig fenyeget� proletari�tus, mely k�r�l mind nagyobb sz�mban gy�lekeztek a kispolg�rok �s a parasztok, - az �lland�an fenyeget� er�szakos kirobban�s, mely v�gleges megold�sra mindamellett egy�ltal�n nem ny�jtott kil�t�st - ez volt az a helyzet, melyet mintha �ppen a harmadik, az �ldemokrata tr�nk�vetel�, Louis Bonaparte �llamcs�nye sz�m�ra teremtettek volna. Louis Bonaparte a hadsereg seg�ts�g�vel 1851. december 2-�n v�get vetett a fesz�lt helyzetnek �s biztos�totta Eur�p�nak a bels� nyugalmat, hogy cser�be a h�bor�k �j korszak�val boldog�tsa. Az alulr�l val� forradalmak id�szaka egyel�re lez�rult; k�vetkezett a fel�lr�l val� forradalmak id�szaka.
Az 1851-es visszahat�s, a cs�sz�rs�g, �jb�l bebizony�totta, hogy mennyire �retlenek voltak annak a korszaknak prolet�rt�rekv�sei. De azt�n �ppen ez a visszahat�s teremtette meg azokat a felt�teleket, melyek k�z�tt e t�rekv�seknek meg kellett �rteni�k. A bels� nyugalom biztos�totta az �j ipari fellend�l�s teljes kifejl�d�s�t, annak a k�nyszer�s�ge pedig, hogy a hadsereget foglalkoztass�k �s a forradalmi �ramlatokat kifel� vezess�k le, h�bor�kat id�zett el�, melyekkel Bonaparte, a „nemzetis�gi elv" �rv�nyes�t�s�nek �r�gy�n �jabb ter�leteket igyekezett Franciaorsz�ghoz csatolni. Ut�nz�ja, Bismarck ezt a politik�t �tvette Poroszorsz�g sz�m�ra; megcsin�lta �llamcs�ny�t, 1866-os fel�lr�l val� forradalm�t a N�met Sz�vets�ggel �s Ausztri�val, de nem kev�sb� a porosz visz�lykamar�val szemben is. Eur�pa azonban kicsiny volt k�t Bonaparte sz�m�ra �s a t�rt�nelem ir�ni�ja �gy akarta, hogy Bonaparte-ot Bismarck d�ntse meg �s Vilmos porosz kir�ly ne csak a kisn�met cs�sz�rs�got �ll�tsa helyre, hanem a francia k�zt�rsas�got is. Az �ltal�nos eredm�ny azonban az lett, hogy a nagy nemzetek �n�ll�s�ga �s bels� egyes�l�se, az egyetlen Lengyelorsz�g kiv�tel�vel, Eur�p�ban t�nny� v�lt. Term�szetesen viszonylag szer�ny keretek k�z�tt, - de m�gis oly m�rt�kben, hogy a nemzeti bonyodalmak a munk�soszt�ly fejl�d�si folyamat�ban nem jelentettek t�bb l�nyeges akad�lyt. Az 1848-as forradalom s�r�s�i v�grendelet�nek v�grehajt�iv� lettek. �s mellett�k m�r ott emelkedett fenyeget�en 1848 �r�k�se, a proletari�tus, az Internacion�l�ban.
Az 1870-71-es h�bor� ut�n Bonaparte elt�nik a sz�npadr�l, Bismarck k�ldet�se is befejez�d�tt, �gyhogy most ism�t k�z�ns�ges junkerr� s�llyedhetett vissza. A korszakot azonban a P�rizsi Komm�n z�rja le. Thiers-nek alattomos k�s�rlete, hogy a p�rizsi nemzet�rs�g l�vegeit ellopja, gy�zelmes felkel�st v�ltott ki. Ism�t bebizonyult, hogy P�rizsban m�s forradalom, mint prolet�rforradalom, t�bb� nem lehets�ges. Az uralom a gy�zelem ut�n eg�szen mag�t�l, eg�szen vitathatatlanul a munk�soszt�ly �l�be hullott. �s ism�t bebizonyult, hogy m�g akkor is, h�sz �vvel az ebben a munk�ban le�rt korszak ut�n, m�g mennyire lehetetlen volt a munk�soszt�lynak ez az uralma. Egyr�szt Franciaorsz�g cserbenhagyta P�rizst, v�gign�zte, mint v�rzett el MacMahon goly�it�l, m�sr�szt a Komm�n �nmag�t em�sztette fel a Komm�nt kett�szak�t� k�t p�rt, a blanquist�k (t�bbs�g) �s a proudhonist�k (kisebbs�g) term�ketlen vit�j�ban, mely p�r-
 
tok k�z�l egyik sem tudta, hogy mi a teend�. Amilyen medd� volt az 1848-as rajta�t�s, ugyanolyan medd� maradt az 1871-ben aj�nd�kba kapott gy�zelem.
Azt hitt�k, hogy a P�rizsi Komm�nnel a harcos proletari�tust v�gleg eltemett�k. De �ppen ellenkez�leg, a proletari�tus hatalmas fellend�l�se �ppen a Komm�nnel �s a n�met-francia h�bor�val kezd�dik. Az eg�sz fegyverb�r� lakoss�gnak a m�r csak milli�kban sz�molhat� hadseregekbe val� besorol�sa �s az eddig elk�pzelhetetlen hat�erej� l�fegyverek, l�ved�kek �s robban�anyagok alkalmaz�sa teljesen �talak�totta az eg�sz hadvisel�st. A hadvisel�snek ez a teljes �talakul�sa egyr�szt gyorsan v�get vetett a bonaparte-i h�bor�s korszaknak �s biztos�totta a b�k�s ipari fejl�d�st, minthogy a hallatlanul sz�rny�s�ges �s teljesen kisz�m�thatatlan kimenetel� vil�gh�bor� kiv�tel�vel minden egy�b h�bor�t lehetetlenn� tett, m�sr�szt a m�rtani ar�nyokban emelked� katonai kiad�sokkal az ad�kat el�rhetetlen magass�gba �s �gy a szeg�nyebb n�pr�tegeket a szocializmus karjaiba hajtotta. Elz�sz-Lotharingia bekebelez�se, mely a h�bor�s k�sz�l�d�sek ter�n foly� eszeveszett verseng�snek a legk�zvetlenebb oka volt, j� volt arra, hogy a francia �s n�met burzso�zi�t soviniszta m�dra egym�s ellen usz�tsa; a k�t orsz�g munk�sai sz�m�ra azonban �j egyes�t� k�tel�kk� v�lt. �s a P�rizsi Komm�n �vfordul�ja az eg�sz proletari�tus els� �ltal�nos �nnep�v� lett.
Az 1870-71-es h�bor� �s a Komm�n veres�ge, amint ezt Marx el�re megmondotta, az eur�pai munk�smozgalom s�lypontj�t Franciaorsz�gb�l egyel�re N�metorsz�gba helyezte �t. Franciaorsz�gban term�szetesen �vekre volt sz�ks�g, m�g az 1871-es m�jusi �rv�g�st kihevert�k. N�metorsz�gban viszont, ahol a r�ad�sul m�g a francia milli�rdok �ld�s�val egyenesen melegh�zban n�velt ipar mind gyorsabban fejl�d�tt, m�g sokkal gyorsabban �s kitart�bban n�vekedett a szoci�ldemokr�cia. H�la annak a meg�rt�snek, mellyel a n�met munk�sok az 1866-ban bevezetett �ltal�nos v�laszt�jogot felhaszn�lt�k, a p�rt csod�latot kelt� n�veked�se k�ts�gbevonhatatlan sz�mokban az eg�sz vil�g el�tt nyilv�nval� lett. 1871: 102 000, 1847: 352 000, 1877: 493 000 szoci�ldemokrata szavazat. Ezut�n k�vetkezett ezeknek az eredm�nyeknek a magas fels�bbs�g r�sz�r�l val� elismer�se a szocialistaellenes t�rv�ny alakj�ban; a p�rtot pillanatnyilag sz�tvert�k, a szavazatok sz�ma 1881-ben 312 000-re esett. Ezt azonban hamar kihevert�k �s most, a kiv�teles t�rv�ny nyom�sa alatt, sajt� n�lk�l, k�ls� szervezet n�lk�l, egyes�l�si �s gy�lekez�si jog n�lk�l, most kezd�d�tt csak igaz�n a gyors terjeszked�s: 1884: 550 000, 1887: 763 000, 1890: 1 427 000 szavazat. Az �llam keze ekkor megb�nult. A szocialistaellenes t�rv�ny elt�nt, a szocialista szavazatok sz�ma 1 787 000-re emelkedett, az �sszes leadott szavazatok egynegyede f�l�. A korm�ny �s az uralkod� oszt�lyok kimer�tett�k �sszes eszk�zeiket - hasztalanul, c�ltalanul, eredm�nytelen�l. Tehetetlens�g�k k�zzelfoghat� bizony�t�kai, melyeket a hat�s�goknak az �jjeli �rt�l kezdve eg�szen a birodalmi kancell�rig zsebre kellett rakniok - �s mindezt a megvetett munk�sokt�l! - ezek a bizony�t�kok milli�kra r�gtak. Az �llam v�g�re �rt a tudom�ny�nak, a munk�sok pedig a maguk�nak m�g csak a kezdet�n voltak.
A n�met munk�sok azonban azon a szolg�laton k�v�l, melyet a leger�sebb, legfegyelmezettebb �s leggyorsabban n�vekv� szocialista p�rtk�nt val� l�tez�s�k puszta t�nye jelentett, �gy�knek m�g egy tov�bbi
 
nagy szolg�latot is tettek. Valamennyi orsz�gban �l� elvt�rsaik kez�be �j fegyvert, a leg�lesebb fegyverek egyik�t adt�k az�ltal, hogy megmutatt�k nekik, hogyan kell az �ltal�nos v�laszt�jogot felhaszn�lni.
Az �ltal�nos v�laszt�jog Franciaorsz�gban is m�r r�g�ta megvolt, az a vissza�l�s azonban, amit vele a bonapartista korm�nyzat �z�tt, rossz h�rbe keverte. A Komm�n ut�n viszont nem volt munk�sp�rt, mely a v�laszt�joggal �lhetett volna. Spanyolorsz�gban is megvolt a v�laszt�jog a k�zt�rsas�g �ta, de Spanyolorsz�gban m�r kezdett�l fogva az volt a szab�ly, hogy a szavaz�st�l valamennyi komolyan ellenz�ki p�rt tart�zkodott. Az �ltal�nos v�laszt�jogr�l szerzett sv�jci tapasztalatok is mindenre j�k voltak, csak arra nem, hogy b�tor�t�lag hassanak egy munk�sp�rtra. A rom�n orsz�gok forradalmi munk�sai megszokt�k, hogy a szavazati jogban csak kelepc�t, a korm�nyzati becsap�snak eszk�z�t l�ss�k. N�metorsz�gban m�sk�pp �llt a helyzet. M�r a Kommunista ki�ltv�ny is azt hirdette, hogy a harcos proletari�tus egyik legels� �s legfontosabb feladata az �ltal�nos v�laszt�jog, a demokr�cia kiharcol�sa �s Lassalle ezt a pontot �jra napirendre t�zte. Mid�n Bismarck arra k�nyszer�lt, hogy ezt a v�laszt�jogot bevezesse, mint az egyetlen eszk�zt arra, hogy a n�pt�megeket tervei sz�m�ra megnyerje, akkor a mi munk�saink r�gt�n komolyan vett�k a dolgot �s August Bebelt bek�ldt�k az els� alkotm�nyoz� birodalmi gy�l�sbe. �s ett�l a napt�l kezdve a v�laszt�jogot oly m�don haszn�lt�k fel, hogy az ezerszeresen kifizet�d�tt �s valamennyi orsz�g munk�sainak mintak�p�l szolg�lt. A v�laszt�jogot, a francia marxista program szavai szerint �tv�ltoztatt�k - de moyen de duperie qu'il a �t� jusqu'ici, en instrument d'�mancipation - a r�szed�s eszk�z�b�l, mert eddig ez volt, a felszabadul�s szersz�m�v�. Ha az �ltal�nos v�laszt�jog m�s haszonnal nem is j�rt volna, csak azzal, hogy lehet�v� tette, hogy minden harmadik �vben megsz�ml�ljuk sorainkat; hogy a szavazatok sz�m�nak rendszeresen meg�llap�tott, v�ratlanul gyors n�veked�se a munk�sok gy�zelmi tudat�t ugyanolyan m�rt�kben n�velte, mint az ellenfelek r�m�let�t �s ez�ltal a legjobb propagandaeszk�z�nkk� lett; hogy pontos k�pet adott nek�nk tulajdon er�nkr�l, valamint az �sszes szemben�ll� p�rtok erej�r�l �s ez�ltal akci�nk m�retez�s�hez olyan m�rt�ket szolg�ltatott, melynek nincsen p�rja, hogy minket az id�szer�tlen kishit�s�gt�l ugyan�gy meg�vott, mint az id�szer�tlen vakmer�s�gt�l - ha csakis ezzel a haszonnal j�rt volna a szavazati jog, akkor m�r ez is el�g, nagyon el�g lett volna. De enn�l m�g sokkal t�bbet ny�jtott. A v�laszt�si agit�ci� folyam�n p�ratlan eszk�zt szolg�ltatott nek�nk arra, hogy a n�pt�megekkel, ott, ahol m�g t�vol �llnak t�l�nk, kapcsolatba ker�lj�nk, hogy minden p�rtot arra k�nyszer�ts�nk, hogy t�mad�sainkkal szemben n�zeteit �s cselekedeteit az eg�sz n�p el�tt v�delmezze; ezenfel�l a birodalmi gy�l�sben olyan sz�sz�khez juttatja k�pvisel�inket, amelyr�l eg�szen m�s tekint�llyel �s szabads�ggal besz�lhetnek ellenfeleikhez a parlamentben �s kinn a t�megekhez, mint a sajt�ban �s a gy�l�seken. Mit haszn�lt a korm�nynak �s a burzso�zi�nak a szocialistaellenes t�rv�ny, ha a v�laszt�si agit�ci� �s a birodalmi gy�l�sen elhangzott szocialista besz�dek azon a t�rv�nyen �lland�an r�st �t�ttek?
Az �ltal�nos v�laszt�jognak ezzel a sikeres felhaszn�l�s�val a proletari�tus �j harcm�dja l�pett �letbe s ez a harcm�d gyorsan tov�bbfejl�d�tt. �szrevett�k, hogy azok az �llami int�zm�nyek, amelyekben a burzso�zia
 
uralma megszervez�dik, egy�b fog�dz�kat is ny�jtanak, melyeknek seg�ts�g�vel a munk�soszt�ly ugyanezekkel az �llami int�zm�nyekkel felveheti a harcot. R�szt vettek teh�t az egyes �llamok orsz�ggy�l�si v�laszt�sain, valamint a k�zs�gtan�csi, iparb�r�s�gi v�laszt�sokon �s vit�ss� tettek a burzso�zia sz�m�ra minden olyan helyet, melynek bet�lt�s�n�l a proletari�tus elegend� r�sz�nek belesz�l�sa volt. �gy t�rt�nt azt�n, hogy a burzso�zia �s a korm�ny od�ig jutottak, hogy a munk�sp�rt t�rv�nyes akci�j�t�l jobban f�ltek, mint a t�rv�nytelent�l, a v�laszt�s eredm�nyeit�l jobban, mint a felkel�s�t�l.
Mert a harc felt�telei ezen a t�ren is l�nyegesen megv�ltoztak. A r�gi st�lus� felkel�s, az utcai barik�dharc, mely 1848-ig minden�tt meghozta a v�gs� d�nt�st, alaposan elavult.
Ne �ltassuk magunkat �br�ndokkal: a felkel�s t�nyleges gy�zelme a katonas�g felett utcai harcban, vagyis olyan gy�zelem, mint mikor az egyik hadsereg legy�zi a m�sik hadsereget, a legnagyobb ritkas�gok k�z� tartozik. Erre azonban a felkel�k �ppoly ritk�n is t�rekedtek. N�luk csak arr�l volt sz�, hogy a csapatokat erk�lcsi befoly�s �tj�n megpuh�ts�k, ez a m�dszer pedig olyan harcn�l, mely k�t hadvisel� orsz�g hadserege k�z�tt folyik, egy�ltal�n nem, vagy pedig csak sokkal kisebb m�rt�kben j�tszik szerepet. Ha siker�l, akkor a csapat felmondja a szolg�latot, vagy a parancsnokok elvesztik a fej�ket �s a felkel�s gy�z. Ha nem siker�l, �gy m�g abban az esetben is, ha a katonas�g l�tsz�ma kisebb, a jobb felszerel�s �s kik�pz�s, az egys�ges vezet�s, a harci er�k tervszer� alkalmaz�s�nak �s a fegyelemnek a f�l�nye �rv�nyes�l. A legt�bb, amit a felkel�s val�ban harc�szati m�veletben el�rhet, nem egy�b, mint egyes barik�dok szakszer� ki�p�t�se �s v�delme. K�lcs�n�s t�mogat�s, tartal�kok fel�ll�t�sa, illetve alkalmaz�sa, sz�val az egyes csapatr�szeknek �sszem�k�d�se �s egybekapcsol�d�sa, ami n�lk�l nem egy eg�sz nagyv�rost, de m�g egyetlen v�rosr�szt sem lehet megv�deni, mindez nagyon hi�nyos marad �s legt�bbsz�r egy�ltal�n el sem �rhet�; a harci er�knek egy d�nt� pontra val� �sszevon�s�r�l ilyen k�r�lm�nyek k�zt sz� sem lehet. Ez�rt az uralkod� harci forma a passz�v v�dekez�s; a t�mad�s itt-ott, de csak kiv�teles esetekben, mer�szkedik majd alkalmi el�ret�r�sekre �s oldalt�mad�sokra, rendszerint azonban arra szor�tkozik majd, hogy a visszavonul� csapatok �ltal elhagyott �ll�sokat elfoglalja. Ehhez j�rul m�g, hogy a katonas�g l�vegekkel, valamint teljesen felszerelt �s gyakorlott m�szaki csapatokkal rendelkezik, vagyis olyan harci eszk�z�kkel, melyeknek a felkel�k csaknem minden esetben h�j�n vannak. Nem csoda teh�t, hogy m�g a legnagyobb h�siess�ggel megv�vott barik�dharcok is - P�rizs, 1848. j�nius, B�cs 1848. okt�ber, Drezda 1849. m�jus - a felkel�s kudarc�val v�gz�dtek, mihelyt a t�mad�k vez�rei, politikai meggondol�sokt�l nem g�tolva, tiszt�n katonai szempontok szerint j�rtak el �s katon�ik megb�zhat�k maradtak.
A felkel�knek 1848-ig el�rt sz�mos sikere a legk�l�nb�z�bb okokra vezethet� vissza. 1830 j�lius�ban �s 1848 febru�rj�ban P�rizsban, valamint a legt�bb spanyol utcai harcban, a felkel�k �s a hadsereg k�z�tt polg�r�r�g �llott, mely vagy egyenesen �t�llott a felkel�s oldal�ra, vagy pedig langyos, hat�rozatlan magatart�ssal a csapatokat is megingatta �s azonk�v�l fegyvereket sz�ll�tott a felkel�s sz�m�ra. Ott, ahol ez a polg�r�rs�g m�r kezdett�l a felkel�s ellen l�pett fel, mint 1848 j�nius�ban P�rizsban, ott
 
a felkel�st le is gy�zt�k. Berlinben 1848-ban a n�p annak k�sz�nhette a gy�zelm�t, hogy egyr�szt a 19-�re virrad� �jszaka �s reggel �j harci er�kkel jelent�kenyen meggyarapodott, m�sr�szt, hogy a csapatok kimer�ltek �s ell�t�suk rossz volt �s v�g�l, hogy a parancsnokl�s megb�nult. De minden esetben az�rt v�vt�k ki a gy�zelmet, mert a csapat felmondta a szolg�latot, mert a parancsnokok elvesztett�k hat�rozotts�gukat, vagy mert a kez�k meg volt k�tve.
A barik�dnak teh�t m�g az utcai harcok klasszikus kor�ban is ink�bb erk�lcsi, mint anyagi hat�sa volt. Arra szolg�lt, hogy a katonas�g szil�rds�g�t megingassa. Ha a barik�d addig kitartott, am�g ez siker�lt, akkor gy�ztek; ha nem, akkor veres�get szenvedtek. Ez a legf�bb szempont, melyet szem el�tt kell tartani akkor is, mid�n az esetleges elj�vend� utcai harcok eshet�s�geit vizsg�ljuk.
Ezek az eshet�s�gek egy�bk�nt m�r 1849-ben el�g rosszul �lltak. A burzso�zia minden�tt a korm�nyok mell� �llott, a „m�velts�g �s a tulajdon" �dv�z�lte �s megvend�gelte a felkel�sek ellen kivonul� katonas�got. A barik�d elvesztette var�zs�t; a katona a barik�d m�g�tt m�r nem a „n�p"-et, hanem l�zad�kat, bujtogat�kat, fosztogat�kat, vagyonfeloszt�kat, a t�rsadalom s�pred�k�t l�tta; a tiszt id�vel j�rtass� lett az utcai harcok harc�szati form�iban, nem menetelt t�bb� egyenesen �s fedezetlen�l a r�gt�nz�tt mellv�d ellen, hanem kerteken, udvarokon �s h�zakon �t ker�lte meg azt. �s n�mi �gyess�ggel, t�z eset k�z�l kilencben ez most sikerrel j �rt.
Az�ta azonban m�g nagyon sok minden megv�ltozott �s minden a katonas�g el�ny�re. A nagyv�rosok j�val nagyobbak lettek, de a hadseregek m�g jobban megn�ttek. P�rizs �s Berlin 1848 �ta nem n�tt n�gyszeres�re, hely�rs�g�k azonban m�g enn�l is t�bbre. Ezeket a hely�rs�geket a vasutak seg�ts�g�vel 24 �ra alatt t�bb mint k�tszeres�re lehet emelni. 48 �ra alatt pedig �ri�si hadseregekk� lehet duzzasztani. Ennek a roppantul meger�s�tett csapatl�tsz�mnak a fegyverzete is �sszehasonl�thatatlanul hat�konyabb lett. 1848-ban a sima csappanty�s el�lt�lt� fegyver, ma a kism�ret�, t�lt�nyt�ras h�tult�lt�, mely n�gyszer olyan messzire, t�zszer olyan pontosan �s t�zszer olyan gyorsan l�, mint az el�bbi. Akkor a t�z�rs�g viszonylag gyenge hat�s�, t�m�r goly�i �s kart�csai, ma a csappanty�s gr�n�tok, melyekb�l egy is el�g; hogy a legjobb barik�dot sz�trombolja. Akkor ut�szcs�k�ny a t�zfalak �tt�r�s�re, most dinamitt�lt�nyek.
Ezzel szemben a felkel�kn�l az �sszes felt�telek rosszabbak lettek. Aligha ker�l sor ism�t olyan felkel�sre, mellyel a n�p valamennyi r�tege rokonszenvezne; az oszt�lyharc folyam�n aligha fog valamennyi k�z�pr�teg annyira csakis a proletari�tus k�r� csoportosulni, hogy a burzso�zia k�r� seregl� reakci�s p�rt ezzel szemben csaknem eleny�sszen. A „n�p" teh�t mindig megosztottan l�p fel, �s ez�ltal hi�nyozni fog egy hatalmas �s 1848-ban oly rendk�v�l hat�kony er�. Ha a felkel�k p�rtj�ra t�bb kiszolg�lt katona jut is, ann�l nehezebb lesz a felfegyverz�s�k. A fegyver�zletek vad�sz- �s luxusfegyverei - m�g ha a rend�rs�g el�zetesen nem tette is �ket haszn�lhatatlann� az�ltal, hogy a z�v�rzat egy r�sz�t elt�vol�totta - k�zelharcban t�volr�l sem �rnek fel a katona t�lt�nyt�ras fegyver�vel. 1848-ig l�porb�l �s �lomb�l mindenki elk�sz�thette mag�nak a sz�ks�ges l�szert ma minden fegyver sz�m�ra m�s �s m�s t�lt�ny kell �s ezek a t�lt�nyek csak abban egyeznek meg minden�tt, hogy valamennyi a nagyipar term�ke, teh�t nem lehet r�gt�n�zve elk�sz�teni �ket, hogy teh�t a
 
legt�bb fegyver hasznavehetetlen marad, ha nincs k�l�n hozz� val� l�szer�nk. �s v�g�l a nagyv�rosoknak 1848 �ta �jj��p�tett negyedeit hossz�, egyenes �s sz�les utc�kkal �p�tett�k, mintha csak arra k�sz�ltek volna, hogy az �j l�vegek �s pusk�k hat�s�t biztos�ts�k. �r�ltnek kellene lennie annak a forradalm�rnak, aki Berlin �szaki �s keleti �j munk�sker�leteit maga szemeln� ki barik�dharc sz�m�ra.
Azt jelenti ez, hogy az utcai harc a j�v�ben nem fog semmilyen szerepet sem j�tszani? Kor�ntsem. Csup�n azt jelenti, hogy 1848 �ta a felt�telek sokkal kedvez�tlenebbek lettek a nem katonai harcosok sz�m�ra �s sokkal kedvez�bbek a katonas�g sz�m�ra. A j�v� utcai harca teh�t csak akkor gy�zhet, ha a helyzetnek ezt a kedvez�tlen alakul�s�t, m�s t�nyez�kkel kiegyenl�tik. Utcai harc teh�t ritk�bban fog el�fordulni egy nagy forradalom kezdet�n, mint ink�bb k�s�bbi szakasz�ban �s kivitelez�s�hez nagyobb er�kre lesz sz�ks�g. Ezek az er�k azt�n, mint az eg�sz nagy francia forradalomban, valamint 1870. szeptember 4-�n �s okt�ber 30-�n P�rizsban, a ny�lt t�mad�st a passz�v barik�dtaktik�val szemben bizony�ra el�nyben fogj�k r�szes�teni.
Az olvas� most m�r meg�rti, hogy mi�rt akarnak az uralmon lev� hatalmasok benn�nket okvetlen�l odajuttatni, ahol a puska ropog �s a kard suhog? Hogy mi�rt v�dolnak ma minket gy�vas�ggal az�rt, mert nem megy�nk minden teket�ria n�lk�l az utc�ra, amikor eleve bizonyosak vagyunk abban, hogy ott veres�get szenved�nk? Hogy mi�rt esdekelnek hozz�nk oly buzg�n, hogy sz�veskedj�nk m�r v�gre valah�ra az �gy�t�ltel�k szerep�t j�tszani?
Az urak hi�ba �s �jb�l mindig csak hi�ba fecs�relgetik k�r�seiket �s kih�v�saikat. Olyan ostob�k nem vagyunk. �pp�gy azt k�vetelhetn�k a legk�zelebbi h�bor�ban ellens�g�kt�l, hogy seregei az �reg Frigyes vonalalakzataiban vagy Wagram �s Waterloo mint�j�ra eg�sz hadoszt�lyok oszlopaiban �lljanak fel, m�gpedig kov�spusk�val a k�zben. Ha felt�telek a n�pek h�bor�j�ban megv�ltoztak, nem kev�sb� v�ltoztak meg az oszt�lyharcban is. Elm�lt a rajta�t�sek ideje, elm�lt az ideje azoknak a forradalmaknak, melyeket �ntudatlan t�megek �l�n egy kicsiny tudatos kisebbs�g hajtott v�gre. Amikor a t�rsadalmi szervezet teljes �talak�t�s�r�l van sz�; akkor a t�megeknek maguknak is r�szt kell ebben venni�k, maguknak is meg kell �rteni�k, hogy mir�l van sz� �s mi mellett sz�llnak s�kra �let�kkel �s v�r�kkel. Az utols� �tven �v t�rt�nete erre tan�t meg benn�nket. Hogy azonban a t�megek meg�rts�k, hogy mi is a teend�, ehhez hossz�, kitart� munk�ra van sz�ks�g, �s ezt a munk�t v�gezz�k el �ppen most, m�gpedig olyan sikerrel, mely az ellenfelet k�ts�gbeejti.
A latin orsz�gokban is mindink�bb bel�tj�k, hogy a r�gi taktik�t fel�l kell vizsg�lni. Minden�tt ut�nozt�k a v�laszt�jog kihaszn�l�s�nak, a sz�munkra hozz�f�rhet� �sszes �ll�sok megh�d�t�s�nak n�met p�ld�j�t, minden�tt h�tt�rbe szorult az el�k�sz�letlen t�mad�s. Franciaorsz�gban, ahol t�bb mint sz�z �ve egyik forradalom a m�sik ut�n �sta al� a talajt, ahol egyetlen p�rt sincs, mely ne vette volna ki r�sz�t �sszeesk�v�sekben, felkel�sekben �s minden egy�b forradalmi cselekm�nyben, Franciaorsz�gban, ahol ennek folyt�n a hadsereg a korm�ny sz�m�ra kor�ntsem megb�zhat� �s ahol a k�r�lm�nyek felkel�si cs�nyre �ltal�ban sokkal kedvez�bbek, mint N�metorsz�gban - m�g Franciaorsz�gban is a szocialist�k mindink�bb bel�tj�k, hogy gy�zelm�k csak �gy lehet tart�s, ha el�bb meg-
 
nyerik a n�p nagy t�meg�t, vagyis ebben az esetben a parasztokat. A p�rt legk�zelebbi feladat�t itt is a propaganda lass� munk�j�ban �s a parlamenti tev�kenys�gben ismert�k fel. Az eredm�nyek nem is maradtak el. Nemcsak a k�zs�gi tan�csok eg�sz sor�t h�d�tott�k meg; a- kamar�kban 50 szocialista �l �s ezek m�r h�rom korm�nyt �s egy k�zt�rsas�gi eln�k�t buktattak meg. Belgiumban a munk�sok a m�lt �vben kik�nyszer�ttett�k a v�laszt�jogot �s a v�laszt�ker�letek negyedr�sz�ben gy�ztek. Sv�jcban, Olaszorsz�gban, D�ni�ban, s�t Bulg�ri�ban �s Rom�ni�ban is van a szocialist�knak parlamenti k�pviselet�k. Ausztri�ban az �sszes p�rtok egyet�rtenek abban, hogy a birodalmi tan�csba val� bejut�sukat nem lehet t�bb� megakad�lyozni. Bejutunk, ez bizonyos, m�r csak azon vitatkoznak, hogy melyik ajt�n kereszt�l. S�t, ha Oroszorsz�gban �ssze�l a h�res Zemszkij Szabor, az a nemzetgy�l�s, mely ellen oly hi�ba berzenkedik a fiatal Mikl�s, m�g ott is biztosan sz�m�thatunk arra, hogy abban k�pviselet�nk lesz.
Mag�t�l �rtet�dik, hogy mindezzel a mi k�lf�ldi elvt�rsaink a forradalomhoz val� jogukr�l egy�ltal�n nem mondanak le. Hiszen a forradalomhoz val� jog az egyetlen val�ban „t�rt�nelmi jog", az egyetlen jog, amelyen valamennyi modern �llam kiv�tel n�lk�l alapul, Mecklenburgot is bele�rtve, melynek nemesi forradalma 1755-ben fejez�d�tt be az „�r�k�s�d�si egyezm�nnyel", a feudalizmusnak m�g ma is �rv�nyes dics� okiratba foglal�s�val. A forradalomhoz val� jog oly megingathatatlanul �tment a k�ztudatba, hogy m�g Boguslawski t�bornok is egyed�l erre a n�pjogra vezeti vissza az �llamcs�nyhez val� jogot, melyet cs�sz�ra sz�m�ra megk�vetel.
B�rmi t�rt�nj�k is azonban a t�bbi orsz�gban, a n�met szoci�ldemokr�cia saj�tos helyzetben van �s ez�rt, legal�bb egyel�re, saj�tos feladata is van. A k�tmilli� v�laszt�, akiket a szavaz�urn�hoz k�ld, azonk�v�l azok a fiatal f�rfiak �s n�k, akik mint nem v�laszt�k, m�g�tt�k �llanak, a nemzetk�zi prolet�rhadsereg legsz�mosabb, legt�m�rebb t�meg�t, d�nt� „er�-z�m�t" alkotj�k. Ez a t�meg a leadott szavazatoknak m�r most t�bb mint egynegyed�t adja; �s amint a birodalmi gy�l�s p�tv�laszt�sai, a birodalom egyes �llamainak orsz�ggy�l�seibe, a k�zs�gtan�csokba �s az ipari b�r�s�gokba val� v�laszt�sok bizony�tj�k, szakadatlanul n�vekszik. N�veked�se oly �nk�ntes