A hatalmi strukt�r�ban bet�lt�tt k�zponti szerepb�l t�pl�lkoz� magas�v� jogelm�leti eszme�futtat�sok k�zepette, �gy t�nik, n�h�ny l�nyeges k�r�lm�ny figyelembe v�tel�re nem futotta m�r e tisztelni rendelt gr�mium erej�b�l. D�nt�se egy cseppet sem t�kr�zi a t�rsadalom ir�ny�t�s��rt, az erk�lcsi �rt�krend alak�t�s��rt a jogrendszer fel� m�r a r�mai joggyakorlatban megfogalmazott felel�ss�gi axi�m�t, figyelmen k�v�l hagyja a nem k�v�natos t�rsadalmi devianci�k visszaszor��t�s�ban – a jelens�gek kiv�lt� okainak felsz�mol�s�hoz k�zel�t�s mellett – a jogalkot�st megillet� kiv�telezett szerepet, kir�v�an �letszer�tlen�l �rvel akkor, mikor arra hivatkozik, hogy a gy�l�let kifejez�s�vel elk�vetett becs�lets�rt�s nem b�ntet�jogi kateg�ria, �s a fenn�ll� jogszab�lyi h�tt�r alkalmaz�s�val is el�rhet� a s�rtettek polg�ri jogi v�delme. Ha ugyanis ez ut�bbi �ll�spontnak realit�sa lenne, a vesz�lyeztetett t�rsadalmi csoportok nem hangoztatn�k rend�letlen�l a n�ci id�ket felid�z� �rz�seiket �s kiszolg�ltatotts�g �rz�s�ket, hathat�s int�zked�s sz�lethetne a paramilit�ris szervezetek hungarista-ut�n�rzet� egyenruh�iknak, �rp�ds�vos z�szl�iknak betilt�s�r�l �s legal�bb n�h�ny pozit�v jogalkalmaz�si p�ld�ra lehetne hivatkozni. De, sajnos, nem lehet egyre sem ! A mind sz�lesebb elterjed�st mutat� t�meges, rasszista, kirekeszt�, antiszemita jelens�gek mind hat�rozot�tabban pr�b�ra teszik a t�rsadalom t�relm�t �s �hatatlanul fizikai konfliktusokhoz fognak vezetni.

Az egy�bk�nt is a jobboldal ir�ny�ban sorozatosan elfogultnak mutatkoz� �t�letek hossz� sora nem �ppen a mai Magyarorsz�g igazs�gszolg�ltat�s�nak d�cs�ret�t k�pes zengeni; olyan k�p l�ttatja mag�t, mintha a b�r�i kar a fasisztoid-fasiszta jelens�gekkel szimpatiz�lna. Mind sz�lesebb k�rben �s mind gyakrabban lehet hallani az el�gedetlens�g kifejez�d�s�t, egyenesen "fisk�lis diktat�ra" emleget�s�t. Az AB hat�rozata olaj volt erre a t�zre; egy�rtelm�en a neon�ci-orient�lts�g� sz�ls�jobb er�k t�mogatotts�g �rz�s�nek er�s�t�s�re alkalmas.
A 24. �r�hoz �rt�nk a kialakult el�nytelen l�tszat tudatos megv�ltoztat�s�nak megkezd�s�ben.

A Magyar Antifasiszta Liga ebben a helyzetben egyenesen k�veteli a korm�nyt�l, hogy az AB megfogalmazott – egyesek sz�m�ra egyenesen cinikusnak t�n� – buzd�t�s�t mag��v� t�ve, r�vid id�n bel�l �j t�rv�nyjavaslatot terjesszen a parlament el� a faji, vall�si, etnikai, szexu�lis ir�nyults�gbeli kisebbs�gi l�t�ben gy�l�let sz�t�s�val megval�s�tott szem�lyes, v. csoportos becs�lets�rt�s egys�ges �s egyszer�s�tett �ld�zhet�s�g�nek megval�s�t�sa �rdek�ben. K�vetelj�k tov�bb�, hogy a szem�lyhez-csoporthoz f�z�d� jogok �ssze nem keverhet�s�g�vel �rvel� AB-hat�rozat ezen kit�tel�nek figyelmen k�v�l hagy�s�val, a meg�llapodott eur�pai polg�ri demokr�ci��kban egy �sszetartoz� csoportot �rt s�relmet b�rmely tagja �ltal �rv�nyes�thet�nek elfogad� alkotm�nyos �rtelmez�sre apell�lva, v�ltozatlanul �p�tse be ezt a jogint�zm�nyt a k�sz�l� �j szab�lyz�sba. Ennek az alapvet� antifasiszta �rdekeket kifejez�, a k�znyugalmat szolg�l� t�rv�nytervezetnek �jb�li parlamenti elfogadtat�s�t politikai  priorit�sk�nt kezelje.

Minden �rdekelt figyelm�be aj�nljuk az e t�rgyban ma k�l�n�sen aktu�lis aforizm�t: 'nem el�g tisztess�gesnek lenni, annak is kell l�tszani !'

Budapest, 2008 j�lius 1.
A Magyar Antifasiszta Liga
�gyvezet� Test�lete

Szerkeszt� megjegyz�se. Az  igazs�ghoz hozz�tartozik, hogy az  AB d�nt�se nem volt teljesen egys�ges!Mik�nt az egyik AB tag mondta: "az Alkotm�nyb�r�s�g jelen d�nt�se ellent�tes t�bb Magyarorsz�g �ltal al��rt nemzetk�zi szerz�d�ssel." Ez az alkotm�nyb�r� azt vetette fel, hogy egy ilyen d�nt�s ut�n Magyarorsz�gnak ki kell l�pnie a nemzetk�zi emberjogi szerz�d�sekb�l! M�sik k�t alkotm�nyb�r�nak is voltak �rtelmes kifog�sai...