Emellett ismertek olyan kult�r�k, amelyekben a t�rsadalom eg�sze szigor�an elk�l�n�l� kasztokra tagol�dott vagy tagol�dik (p�ld�ul indiai kasztrendszer). A vil�g k�l�nb�z� r�szein megl�v� kasztokat egyar�nt jellemzi az alacsony t�rsadalmi mobilit�s, az endog�mia, a meghat�rozott foglalkoz�s vagy meg�lhet�si forr�s, �s a kasztbeliek identit�s�t er�s�t� vall�si, kultur�lis vagy ideol�giai h�tt�r.

A kaszt sz� v�gs� soron a ’nem, nemzets�g; faj, fajta’ jelent�s� portug�l casta sz�b�l v�lt nemzetk�zi kifejez�ss�, s �gy ker�lt be a magyar nyelvbe is.

T�rt�nelm�nek egy bizonyos szakasz�n valamennyi kult�r�ban megjelentek kasztok vagy ahhoz hasonl� jelleg� t�rsadalmi csoportok: a legt�bb t�rsadalomban szigor�an z�rt arisztokr�cia mellett k�l�n kasztot k�peztek az al�vetettek Jap�nban, Kore�ban, Jemenben. Fejlett vall�si alap� kasztrendszerek ismertek Indi�b�l, Bali sziget�r�l, Nep�lb�l, Pakiszt�nb�l, etnikai alapon szervez�d� kasztrendszerek pedig Fekete-Afrika �s Latin-Amerika orsz�gaib�l. Ezek legnevezetesebbike a n�gy kasztra (szanszkrit sz�val varn�ra) – br�hminokra, ksatrij�kra, vaisj�kra, sudr�kra – �s a kaszton k�v�liekre tagoz�d� indiai kasztrendszer.

A "civiliz�ci�" egy �sszetett t�rsadalomban nem csak a t�rsadalmat mag�t, hanem egyszersmind annak kult�r�j�t is jellemzi. Minden t�rsadalom eszm�k, szok�sok �s m�v�szetek egyedi halmaz�val, saj�tos kult�r�val rendelkezik, ak�r civiliz�ci�, ak�r nem. A civiliz�ci� sz�vev�nyes kult�r�t jel�l, �r�st, m�v�szetet, �p�t�szetet, szervezett vall�st �s �sszetett szok�sokat. A sz�vev�nyes kult�ra jellegzetess�ge, hogy hat�ssal van �s �tterjed m�s kult�r�kra, egyes esetekben asszimil�lja �ket a civiliz�ci�ba. T�bb vir�gz� civiliz�ci� is sz�les kultur�lis hat�sk�rrel b�r sz�mos n�pet �s r�gi�t lefedve. Egyes t�rt�n�szek erre a kiterjedt kultur�lis hat�sra koncentr�lva a civiliz�ci�kat �n�ll� egys�gk�nt kezelt�k. Ezek az elm�letek az egyes civiliz�ci�kat els�dleges kultur�lis szimb�lumuk k�r� vonatkoztatt�k. A civiliz�ci�k ezen elm�letek alapj�n nem gazdas�gi vagy k�rnyezeti okok miatt, hanem mor�lis vagy vall�si hanyatl�s miatt esnek vissza �s buknak el.

Az indiai civiliz�ci�: k�t k�l�n�ll� t�rsadalomb�l �ll. Az Indus-v�lgyi �s a v�dikus civiliz�ci�b�l.

Indus-v�lgyi civiliz�ci�: Kr. e. 2800 k�r�l bukkant fel. Nagy v�rosai, mint Mohendzso- D�r� vagy Harapp� a v�rostervez�s els� ismert jeleit mutatj�k. M�ig megfejtetlen sz�tag�r�ssal rendelkeztek.

V�dikus civiliz�ci�: az Indus �s a Gangesz v�lgyeiben Kr. e. 1500 k�rny�k�n fejl�d�tt ki kezdetben k�zt�rsas�gok �s kir�lys�gok form�j�ban. Itt �p�ltek a fejlett Maurja �s Gupta birodalmak, kialakult a dzsainizmus, a buddhizmus �s a hinduizmus.

A hinduizmus El�-India �si "bennsz�l�tt" vall�sa. Hozz� tartozik az Indiai K�zt�rsas�g lakosainak k�zel 83%-a. �lnek hinduk Nep�lban, Pakiszt�nban, Bangladesben, Sr� Lank�n, H�ts�-Indi�ban, Indon�zi�ban, (f�leg J�v�n), D�lkelet-Afrik�ban, D�l-Amerik�ban �s �ce�ni�ban is. A vil�g n�pess�g�nek mintegy 13, 5%-a a hinduizmus k�vet�je. A hinduizmus sokistenhiv� vall�s. Nem vezethet� vissza egy alap�t�ra. �vsz�zadok sor�n alakult ki bels� szellemi er�i �s a k�ls� k�r�lm�nyek hat�s�ra. A fejl�d�s folyamatoss�ga az a k�tel�k, amely �sszetartja. Ez�rt nevezik vall�sukat a hinduk "�r�k vall�snak". Nincsenek szil�rdan r�gz�tett, �ltal�nos �rv�ny� dogm�i, sem pedig egyh�za, papi hierarchi�ja.

Minden hindu hisz az egyetlen, mindent mag�ba foglal� istens�gben (Brahman: vil�gszellem, abszol�tom, egyetlen �r�k val�s�g), az �jj�sz�let�sben �s a megv�lt�sban. Ami a hinduizmust minden m�s vall�st�l megk�l�nb�zteti. a kasztrendszer, tov�bb� egyes �llatok p�ld�ul "szent teh�n" tisztelete. Nyitott �s t�relmes m�s vall�sok ir�nt, mindegyiket az �dv�ss�g �tj�nak, az Istenhez jut�s lehet�s�g�nek tartja. A v�dikus vall�snak nem voltak konkr�t elk�pzel�sei a t�lvil�gr�l. Nagy jelent�s�get tulajdon�tottak viszont az �ldozatbemutat�snak. A szab�lyosan bemutatott �ldozat k�s�ret�ben el�terjesztett k�r�seket az istenek nem tagadj�k meg szerint�k. M�gikus szertart�sok seg�ts�g�vel a meghaltak lelkei az �gbe emelkednek fel, hogy ott az istenek t�rsas�g�ban �ljenek.

Kr. e. 1000 k�r�l az �rj�k-(�rj�k: magukat k�tszer-sz�letetteknek (dvidzsa) nevezt�k, s ez a h�rom magasabb sz�nt� kasztot(varna-t), jelentette, a br�hman�kat, ks�tri�kat �s vaisj�kat, akik a m�sodik sz�let�sre, a beavat�sra „alkalmasak” voltak, szemben a sudr�kkal �s a m�g alacsonyabb csoportokkal, amelyek teljesen �rz�ketlenek voltak a magasabb szellemis�g ir�nt.)- a Gangesz v�lgy�ben h�d�tottak. Megszerezt�k az indiai szubkontinens �szaki fel�t, �s ott, mint uralkod� r�teg letelepedtek az �slakosok k�z�tt. A f�ld addigi tulajdonosai tov�bbm�velhett�k a f�ldet.

Katonai f�l�ny�k tudat�ban az �rj�k maguknak k�vetelt�k az uralkod�i posztokat. K�z�l�k ker�lt ki a kir�ly (r�dzsa). Kiv�lts�gok illett�k meg a harcosokat, a k�zn�p �sszekeveredett �s a k�tf�le paps�g egyes�t�se is hamarosan megt�rt�nt. A vezet� t�rsadalmi csoportok k�z�tti t�bb �vsz�zados rivaliz�l�s a hatalom�rt, a papok (brahmanok) el�t�rbe jut�s�t eredm�nyezte. A t�rsadalmi rangl�tra k�vetkez� fok�n a harcosok (ksatrij�k) �llottak, de k�z�l�k ker�lt ki az uralkod�. Ezut�n k�vetkezett a k�zn�p: f�ldm�vesek, k�zm�vesek, keresked�k (vaisj�k). V�g�l a szolg�k (sudr�k) �s a ritu�lis okokb�l tiszt�talannak tartott �rinthetetlenek (p�ri�k) jelentett�k a t�rsadalom als� r�gi�j�t.

Ezzel kialakult az indiai t�rsadalom szerkezet�nek f� v�za, a varnarendszer, amelyet �t- meg �tsz�tt az �r�kletes sz�let�si-foglalkoztat�si csoportok, a dzs�tik rendszere. Indi�nak ezen " kasztrendszere " a Manu t�rv�nyeiben nyert meger�s�t�st. Ezt a gy�jtem�nyt a feltev�s szerint a Kr. e. 5. sz�zadban �ll�tott�k �ssze. A k�vetkez� sz�zadokban ez lett India t�rsadalmi rendj�nek k�dexe.

Maga a kifejez�s a portug�l h�d�t�kt�l sz�rmazik, akik 1567-ben eml�tik a hindu t�rsadalom rendk�v�li tagolts�g�t �s a rendszert casta-nak h�vj�k. Innen ered azt�n az angol caste. A rendszert Manu, hindu pap foglalta 't�rv�nybe', a rendszer elfogad�i, �pol�i isteni eredetet tulajdon�tanak neki. A t�rv�ny sz�let�s�nek id�pontja m�ig vitatott, vannak, akik ak�r Krisztus el�tt 1500-ig visszamennek, m�sok viszont a szanszkrit versbe foglalt sz�veg nyelvi �s verstani szerkezet�t m�s szanszkrit �r�sokkal �sszevetve Kr. ut�n egy-k�t �vsz�zadra teszik. Megint m�s v�lem�nyek szerint a ma ismert sz�veg, a Dharmashastra egy elt�nt kor�bbi m�re, a Dharma Sutra-ra (Darma Szutra) �p�l, innen ered a nagy sz�r�s.

A kasztrendszerr�l elmondhat�, hogy az �ltal�nos gazdas�gi-t�rsadalmi fejl�d�s legf�bb f�ke Indi�ban, a t�rsadalomba m�lyen be�ltette, beitatta az egyenl�tlens�g merev gondolkod�s�t, a t�rsadalom d�nt� t�bbs�g�be a m�sok kiszolg�l�s�nak sz�ks�gszer�s�g�t, mint megt�madhatatlan t�rv�nyt, a teljes kitasz�totts�g elleni k�zdelem hi�baval�s�g�nak, rem�nytelens�g�nek hit�t, a t�rsadalmi munkamegoszt�s �s immobilit�s rideg rendszer�t. O'Malley k�nyv�nek el�szav�ban a kasztrendszer {(VII. old.) Rabindra Nath Tagore (mi ink�bb Rabindranath-k�nt �rjuk, pedig a Nath el�kel� sz�rmaz�st jelez)}, "a hidegv�r� elnyom�s gigantikus rendszere".

- T�ved�s, amikor az �rinthetetleneket p�ri�kk�nt emlegetik. A p�ri�k ugyanis csak egy "kasztonk�v�li kaszt". K�l�n�sen merev a rendszer D�l-Indi�ban, ahol m�g a falvak elrendez�s�t is meghat�rozza, a "oszt�lyok a telep�l�sen bel�l elk�l�n�lnek, az 'egyszer�' kaszton k�v�liek a falu sz�l�n laknak, �s a legalantasabb kasztok, mint p�ld�ul a p�ri�k a falun k�v�l, a f�ldeken k�sz�lt kunyh�kban �lnek". -Az �rinthetetlens�gen t�l l�tezik a megk�zel�thetetlens�g, amikor az �rinthetetleneknek - kasztjaikt�l f�gg�en - meghat�rozott t�vols�got kellett tartaniuk a br�minokt�l, illetve a fels�bb oszt�lyokba tartoz�kt�l. -A l�tra alj�t k�pvisel� kasztok szerencs�tlen tagjai ki�lt�ssal vagy cseng�vel messzir�l jelzik a jelenl�t�ket, hogy meg�ll�sra k�sztess�k a k�zeled�t, am�g f�lre nem h�z�dnak vagy fel nem m�sznak a legk�zelebbi f�ra. Annyira 'fert�z�knek' tartott�k �ket, hogy egyes vid�keken egy�ltal�n nem haszn�lhatt�k a br�minok �tjait.

Felt�tlen�l figyelmet �rdemel az a t�ny is, hogy a n�gy f� t�rsadalmi oszt�ly k�z�tti hat�rok is merevek, azok �tl�p�se is elk�pzelhetetlen

-K�l�n�sen �les a szakad�k a h�rom fels� oszt�ly �s a szudr�k k�z�tt, aminek 'int�zm�nyes�tett' oka van: a h�rom fels� oszt�lyba sz�letett gyermekek - a katolikusok b�rm�l�si szertart�s�hoz hasonl�an - feln�tt� avat�si, a vall�si miszt�riumokba 'beavat�si' proced�r�n esnek �t, amelynek sor�n 'm�sodszor sz�letnek' (twice-born) �s a bal v�llukon f�gg� szent fonalat kapnak, amit �r�kk� viselni�k kell. Ez a szertart�s �s jel �lesen elk�l�n�ti �ket a szudr�kt�l, akik nem eshetnek �t a szertart�son, egyszer sz�letettek �s a h�rom fels� oszt�ly szolg�i maradnak.

-Az idegenek is kaszton k�v�liek, k�t okb�l biztosan: nem hinduk �s nem a n�gy oszt�ly valamelyik�be sz�lettek. �rthetetlen volt/van p�ld�ul egy k�lf�ldr�l j�tt �zletember sz�m�ra, hogy mi�rt ragaszkodnak a magasabb hindu kasztokba tartoz�k a kora reggeli interj�hoz. Az ok igen egyszer� volt: nem akartak k�tszer mosakodni, az idegenl k�zfog�s�t a k�s�bbre tett reggeli tiszt�lkod�ssal most�k le magukr�l!

A kasztrendszer merevs�g�t �s abszurd t�rv�nyeit az emberi �let k�t alapvet� t�rt�n�s�t k�r�lvev� szigor� szab�lyoz�s jellemzi legjobban: a h�zass�got, valamint az �tkez�st szab�lyz� rendelkez�sek. A h�zass�g csak ugyanahhoz a kaszthoz tartoz�val k�thet�. A kaszton bel�li h�zass�gk�t�snek h�rom alrendszere l�tezik, amelyek endog�miak�nt (csoporton bel�li h�zasod�si k�telezetts�g), exog�miak�nt (nemzets�gen vagy csoporton k�v�li h�zass�gk�t�s k�telezetts�ge) �s hiperg�miak�nt �rhat�k le. A hindu kasztok t�bbs�ge tudom�som szerint endog�m �s csak a saj�t alkasztj�hoz tartoz�val k�thet h�zass�got. A exog�mia k�vet�i, mint p�ld�ul a radzsputok (Radzsaszt�n �llam t�bbs�ge) �ppen ellenkez�leg, a saj�t alkaszthoz tartoz�val nem h�zasodhatnak, kiz�r�lag a t�bbi alkaszt tagjai k�z�tt v�logatnak a sz�mukra p�rt a sz�l�k. Az exog�m rendszert k�t csoportra oszthatjuk: gotra exog�mi�ra �s sapinda exog�mi�ra. A gotr�k olyan t�rsadalmi csoportok, amelyek k�z�s �s�kt�l erednek. A tagjaik arra t�rekszenek, hogy isteni �ssz�l�kig vezess�k vissza az eredet�ket. A gotra exog�mia az endog�mi�hoz hasonl�an a saj�t alkaszton bel�li h�zass�got �r el�, de tiltja az azonos gotr�ba h�zasod�st, azt a v�rfert�z�ssel azonos b�nk�nt kezeli. A szapinda exog�mia viszont mind apai, mind anyai oldalon meghat�rozott gener�ci�kon bel�l tiltja a h�zass�got (hasonl�an a kereszt�nys�ghez �s az iszl�mhoz).

A hiperg�mia t�rv�ny�t elfogad� kasztok f�rfi tagjai alacsonyabb rang� alkasztb�l is "magukhoz emelhetnek" n�t, a n�k viszont k�telesek azonos szintet k�pvisel�, vagy f�l�tte �ll� alkasztba tartoz� f�rfival egybekelni. Ha hiperg�mi�t gyakorl� kaszthoz tartoz� n� m�gis alantasabb kasztb�lihez megy f�rjhez, nemcsak maga s�llyed abba a kasztba, hanem a sz�lei is, akiknek k�teless�g�k lett volna megakad�lyozni ezt az 'erk�lcstelens�get', amikor a f�rfi, ha alacsonyabb szintre h�zasodik, a n� arra a szintre "r�ntja le mag�val". -Fontos, hogy a h�zass�g k�telez� minden hindu sz�m�ra �s a l�nyoknak a pubert�s el�r�se el�tt f�rjhez kellett menni�k, igaz, a sz�l�kkel maradtak, am�g a h�zas�letre �rett� nem v�ltak. -Ha a sz�l�knek nem siker�lt a l�nyuknak megfelel� f�rjet tal�lni a pubert�s bek�vetkez�se el�tt, k�pletesen hozz�adt�k egy ny�lhoz, vir�ghoz vagy f�hoz. M�g a prostit�ci�ra sz�nt (!) l�nygyermekkel is elj�tszatt�k a h�zass�gi cerem�ni�t, a 'f�rj' ilyenkor egy k�s, kard, n�v�ny, esetleg imbecil f�rfi. Volt olyan br�m�n kaszt, amelyik a holttestet is hozz�adta p�nz�rt erre v�llalkoz� f�rfihoz, ha feln�tt l�ny f�rjezetlen�l hunyt el. -A fiatalkor� h�zass�got 1929-ben t�rv�nyileg betiltott�k �s a korhat�rt f�rfiakn�l 18 �vben, n�kn�l 14 �vben hat�rozt�k meg, a helyzet nem sokat v�ltozott �s mintha nem is lenne ilyen t�rv�ny ugyan�gy folytatj�k a gyermekh�zass�gokat. -Ritka kiv�telekt�l eltekintve az ortodox hinduk a h�zass�got olyan 'szents�gnek' tekintik, amiben a n�k csak egyszer �lhetnek.

Ez pokoll� teszi a meg�zvegy�lt n�k �let�t, hallottam olyan kasztr�l is, amelyik kik�z�s�ti az �zvegyet (val�sz�n�leg a k�telez� �nfel�ldoz�s, a szati elmarad�sa miatt). -Orissza �llamban �zvegy f�rfi �sszeh�zasodhat �zvegy n�vel. Ha nem az, �sszeadj�k f�val, amit azt�n kiv�gnak, �gy szimbolikusan �zveggy� t�ve a f�rfit. -A h�zass�g 'szents�g�b�l' k�vetkez�en h�s�get k�vetel meg a feles�gt�l. A f�rfivel szemben eln�z�bbek, az '�gyas' t�bbnyire megengedett, bizonyos elv�r�sok betart�sa mellett: olyan kasztb�l kell a szeret�nek sz�rmaznia, amelyik kaszt tagjait�l a f�rj tagjai elfogadhatnak vizet, �s ha a f�rfi nem eszik a szeret� f�ztj�b�l, nem �tkezik vele. Azaz nemi �rintkez�s t�rt�nik de k�z�s �tkez�s m�r nem. -Ha �rinthetetlen szeret�vel tartott kapcsolatra der�lt f�ny, dr�k�i szigorral b�ntettek. Mindkett�j�ket megvak�tott�k �s a n� rokonait vagy meg�lt�k vagy eladt�k egy muszlim k�z�ss�gnek, akik 'export�lt�k' �ket. -A bonyolult �s nagyon merev rendszer a h�zass�gra sz�ntak szab�lyos piac�t alak�totta ki, a k�n�laton k�v�l a kaszt helye, tekint�lye �s sz�mtalan egy�b t�nyez� �rsk�l�t hozott l�tre, a 'v�tel�r' �s az esk�v�vel j�r� rendk�v�l magas kiad�sok sz�mtalan szeg�nyt hajtott uzsor�sok mark�ba, akik embertelen kamatok felsz�m�t�s�val �s az analfab�ta �ldozat tudatlans�g�t kihaszn�lva rabszolg�ikk� tett�k a szerencs�tleneket �s sokszor a csal�djukat is.

A m�sik rendk�v�l fontos el��r�s-szok�s-tabu csoport az �tkez�ssel f�gg �ssze. P�r sorral �rintettem a k�rd�snek a k�zelm�ltban a h�tk�znapi �letben �rz�kelhet� vonatkoz�sait az V.2 pontban, most a 'szab�lyoz�s' l�nyeges elemeit k�s�rlem meg �sszefoglalni.

Az ortodox hinduk k�r�ben az �tkez�s 'szents�g' jelleget visel (8., 103. old.), ennek megfelel�en szigor� szab�lyok veszik k�r�l �s el��rt ritu�l� szerint folyik. K�l�nbs�get tesznek azonban a v�zzel f�tt �telek, kaccsi-k (kachchi) �s a m�s m�don k�sz�tett �telek k�z�tt. A kaccsikra - mint a hinduk mindennapi �trendj�nek d�nt� h�nyad�ra - vonatkoznak a legszigor�bb el��r�sok. Ha ilyen �telt a csal�d konyh�j�n k�v�l f�znek, rendk�v�li alaposs�ggal biztos�tj�k, hogy az 'tiszta' maradjon. Meghat�rozott ter�letet ker�tenek el, azt s�rral vagy teh�n-�r�l�kkel (amit a hinduk rendk�v�li tiszt�t�-er�vel ruh�znak fel) kennek be. Erre a ter�letre idegenek nem l�phetnek be, �rinthetetlenek - eur�paiak vagy kasztonk�v�liek - �rny�ka nem vet�dhet r�. Ha ez m�gis megt�rt�nne, az �telt tiszt�talannak tekintik �s ki kell dobni. �tkez�s el�tt az ortodox hindu k�teles kezet �s l�bat mosni (gondoljunk a muzulm�nok ima el�tti ritu�l�j�ra!), der�kig le kell vetk�znie, csak a szent fonalat hagyja a fels�test�n. Az �tkez�s�n�l nem lehet m�s jelen, mint a saj�t h�zass�gi t�rv�nyek �ltal meghat�rozott k�re. H�zon k�v�l csak a saj�t k�r�be tartoz� vagy br�min szak�cs �ltal k�sz�tett �telt fogyaszthat. Sz�ls�s�ges eseteket is akadtak, m�r amikor is.

M�s vid�kr�l sz�rmaz� br�min f�ztj�t se merte fogyasztani, lahore-i koll�giumot, ahol sz�z szak�cs kezdett sztr�jkolni, mert �rinthetetlen di�kot is kosztoltatni akartak vel�k. A felgy�gyult betegeket tasz�tottak ki a kasztjukb�l, mert eur�paiakt�l fogadtak el t�pl�l�kot s�lyos �llapotban. Azt se fogadta el a kaszt ments�g�l, ha eszm�letlen �llapotban ker�lt erre sor. -A nem v�zzel f�tt �telek k�z�l a ghee-vel (g�), nagytisztas�g� vajjal k�sz�lt �telekre nem vonatkoznak szigor� el��r�sok. A magyar�zata, hogy a szent teh�nt�l sz�rmaz� term�k, amely 'szents�g�n�l' fogva megtisztul akkor is, ha fert�z� kaszt tagja �rinti. Ezeket a pakki-nak nevezett �tkeket mosd�s n�lk�l, fel�lt�zve �s m�s kasztok tagjainak a jelenl�t�ben is lehet fogyasztani. Elfogadj�k a sz�dra oszt�ly olyan kasztjainak tagjait�l is, amelyeket tiszt�nak tekintenek, mint p�ld�ul a cukr�szokt�l. -A v�z tisztas�g�ra tal�n m�g az �teln�l is jobban vigy�znak, b�r �gt�jank�nt elt�r� (volt?) a szigor. Nyugat-Indi�ban csak a saj�t kaszt- �s alkasztb�lit�l fogadhatnak el vizet a magasabb kasztok tagjai, �szakon viszont csak arra �gyelnek, hogy tiszt�nak tartott sz�dra kaszthoz tartozzon, aki mer�tette vagy hozz��rt az ed�nyhez. A Gangesz szent vize kiv�tel, azt az �rinthetetlenekt�l is elfogadj�k. Gyakorlatilag senki se iszik m�s kaszthoz tartoz� ed�ny�b�l, mert magasabb rang��b�l ihatna, de az nem engedi meg, mert � fert�z�dne meg. Vannak esetek amikor emberek ink�bb szomjanhaltak , mint hogy olyant�l fogadjanak el vizet, akit a kasztja tiszt�talannak tart. James Skinner angol ezredes egy nap �s k�t �jszaka fek�dt sebes�lten egy radzsput tiszt mellett, amikor egy csamar (Chamar), b�rrel foglalkoz� �rinthetetlen hozott nekik vizet. Az angol ivott bel�le �s megmenek�lt, a radzsput nem �s elpusztult. -A v�zzel kapcsolatos rendk�v�l szigor� el��r�sok okozhatj�k, hogy a tengeri �t, a haj�z�s kasztb�l kiz�r�d�st jelent mindaddig, am�g az utaz� bonyolult ritu�l�val meg nem tisztul a fert�z�st�l. Ments�get megint a Gangesz vize jelent. Volt egy hindu deleg�lt, aki angli�ba utaz�sakor a foly� viz�b�l vitt mag�val �s heti rendszeress�ggel sz�ll�ttatta a p�tl�st. Manu t�rv�nye szerint a k�tszer sz�letettek oszt�lyai sz�m�ra tiltja a barb�rok f�ldj�n, a mleccs�-kon (Mlechhas) tart�zkod�st, az �tkez�st, v�zfogyaszt�st a ritu�lis szab�lyok betarthatatlans�ga miatt ez�rt ha valaki m�gis elk�veti azt a v�ts�get vezekl�st �s tisztul�st �r el�. Meg kell tisztulniuk azoknak is akik sz�razf�ld�n teszik meg az utat.

A tengert�l val� f�lelem igazi ok�t az egyszer� emberek nem ismert�k, annyit tudtak, hogy a tenger a kasztb�l val� kiz�r�st hozhatja, ez�rt rettegtek t�le. 'Kala p�ni'-nak, fekete v�znek h�vt�k �s nem is f�r�dtek benne. 1857 �vben 'Mutiny' felkel�s, az�rt t�rt ki, mert az �j Enfield pusk�k t�lt�nyeinek marha- vagy diszn�zs�rral �titatott pap�r-v�g�t t�lt�s el�tt le kellett harapni, amit se a hindu szepoj-ok (sepoys), katon�k, se a muszlimok nem tehett�k meg. Teh�t nem csup�n a tiltott �telek elfogyaszt�sa, hanem az azokkal t�rt�n� �rintkez�s is egyen�rt�k� v�teknek sz�m�tott. �ll�t�lag a muszlim, mogulh�d�t�k is �ltek ezzel a fegyverrel, az er�szakos hitt�r�t�s sor�n a konvert�l�sra kiszemelt hindu sz�j�ba marhazs�rt tettek, ami a kaszt elveszt�s�t eredm�nyezte �s a szerencs�tlen sz�m�ra nem volt m�s ki�t, mint beh�dolni. (Megjegyzem, hogy a felkel�st az angolok brut�lisan levert�k �s felhaszn�lt�k az alkalmat, hogy a delhi V�r�s Er�d�t kifossz�k.) -M�g Mahatma Gandhi is tett el�t�l� megjegyz�st a gy�gyszerekre. Egyr�szt olyan hiedelmek terjedtek el, hogy zsirad�kokat �s alkoholt tartalmaznak, m�sr�szt, hogy szellemek lakoznak benn�k

A kasztok vezet�s�r�l, a b�r�skod�sr�l �s a megtisztul�sr�l felt�tlen�l kell kell m�g sz�t ejteni, hogy a k�p valamennyire is kerek legyen.

Minden kaszt saj�t t�rv�nyeinek rabja, �n�ll�an, minden m�s kasztt�l f�ggetlen�l ir�ny�tja azt, b�r�skodik a tagok felett, ha valamelyik tagja a kaszt t�rv�nyei ellen v�t �s fel�gyeli a kir�tt penitencia teljes�t�s�t, esetleg v�grehajtja azt. B�r az eg�sz rendszer a papok sz�l�tte �s elvileg mindenki m�s f�l�tt �llnak, a nem saj�t kasztok �let�be nincs belesz�l�suk. Amennyiben vall�si jelleg� botl�sr�l van sz�, a kaszt vezet�se �ltal�ban konzult�l br�minokkal, alapvet�en a kirovand� b�ntet�s k�rd�s�ben, de a br�min azt�n nem fel�gyelheti annak kirov�s�t, v�grehajt�s�t. A kaszt vezet�se, �nkorm�nyzata jobban szervezett az als� r�tegekben. -Ismert olyan megold�s is, hogy a nagycsal�dok fejeib�l �ll a tan�cs. Ilyen esetben vagy �r�kl�dik a k�pviselet vagy meg�resed�s eset�n egy �letre, v�lasztj�k meg az ut�dot. A k�z�ss�get - �s �gy term�szetesen a k�zgy�l�st - a kaszt 'headman'-je (kaszt 'feje’) vezeti, ritka esetben egy szem�lyben l�tja el a vezet�ssel j�r� �sszes funkci�t.. Ritk�n, k�l�nleges eset elb�r�l�s�ra ad hoc bizotts�got is l�trehozhatnak, amelyik a feladat megold�s�val hatalm�t veszti, feloszlik. -A pancsajat tekint�lye �ri�si (volt?), amit egy mond�s is igazol: "A pancsajat szava az isten szava." Nem okozott k�l�n�sebb meglepet�st, hogy az eg�sz kaszt �gyeivel foglalkoz� tan�cs ritk�n ker�l d�nt�si helyzetbe. Miut�n a legfontosabb v�ts�gek a h�zass�g, �tkez�s k�r�t �rintik, az a k�r, amelyik h�zasod�s (esetleg egy�tt �tkez�s) szempontj�b�l k�pez egys�get, saj�t vezet� test�letet hoz l�tre. A headman sokszor kiv�lts�gokat �lvez, p�ld�ul csak � �lhet a tan�cskoz�s alatt, a t�bbiek �llva maradnak, vagy csak � �lhet meg lovat �s haszn�lhat erny�t, vagy aranygy�r�t visel.

Vannak vid�kek, els�sorban d�len, ahol a headman diktat�rikus, korl�tlan hatalmat �lvez. - Az elj�r�si rend egyszer�. Ismertetik a v�dat, meghallgatj�k a v�tkest. Ha elismeri a b�n�t, azonnal meghozz�k az �t�letet. - Ha tagad, meghallgatj�k a tan�kat �s ezt k�veti az �t�lkez�s. Ha bebizonyosodik, hogy a v�d hamis, a v�dl�t kem�nyen b�ntetik. T�bbnyire meghat�rozott id�re kiz�rj�k a kasztb�l, de r�szesedhet fizikai b�ntet�sben is: minden jelenl�v� r�g egyet rajta, megk�t�zik kez�t-l�b�t vagy sz�nyegbe k�t�zik egy id�re. A elj�r�sban �rintettek �ltal�ban esk� alatt vallanak. Az esk�t sz�mtalan dologra �s b�nh�d�st v�llalva tesznek: a Gangesz viz�re, a szent tulszi n�v�nyre, r�zre, teh�nre de megvakul�st vagy gyermeke r�vid id�n bel�li hal�l�t v�llalva is. Igen alacsonyrend� kasztokn�l, primit�v k�z�ss�gekn�l az esk�vel kapcsolatos k�ts�g felmer�l�se eset�n k�telezik az esk�t tev�t, hogy a kez�t forr� olajba tegye vagy fogjon meg v�r�sen izz� ac�lt. -A legszigor�bb b�ntet�s a kasztb�l �r�kre kiz�r�s, ami irt�zatos k�vetkezm�nyekkel j�rt: saj�t rokons�ga, gyermekeit is bele�rtve megszak�totta vele a kapcsolatot, m�s kasztok nem fogadt�k be, senki se �tkezett vele t�bb�, nem most�k ki a ruh�it, borb�ly nem ny�lt hozz�, nem engedt�k be templomokba, nem vehetett r�szt vall�si szertart�sokon, ha meghalt, nem r�szes�lhetett a temet�ssel �sszef�gg� ritu�l�kban. Ezt a b�ntet�st �ltal�ban csak m�s vall�sra �tt�r�s eset�n alkalmazt�k.

A k�vetkez� l�pcs�fok a meghat�rozott id�tartamra kiz�r�s volt. A visszafogad�s 'megtisztul�si proced�r�khoz' hasonl� elj�r�shoz volt k�tve �s k�z�s �tkez�ssel k�s�rt �nneps�ggel z�r�dott, aminek a k�lts�geit a visszat�r�nek kellett viselnie. A k�vetkez� fokozat �ltal�ban nyilv�nos megsz�gyen�t�s volt: cip�t k�t�ttek a v�tkes nyak�ra, kopaszra ny�rt�k vagy lev�gt�k a bajusz�t, szam�ron vitt�k k�rbe a faluban, mik�zben f�l arc�t m�sszel, m�sik fel�t m�ssal sz�nesre kenik. Ritk�n �s t�bbnyire csak a haridzs�n kasztok �t�lik fizikai b�ntet�sre a b�n�s�ket, ez t�bbnyire hideg v�zben tart�zkod�s, korb�csol�s.

A megtisztul�si k�telezetts�g el��r�s�t �rintve magyar�zatra szorul, hogy mennyire k�telez� a szertart�s ma is, amikor t�megek mozognak orsz�ghat�rokat �tl�pve. Ha ortodox hindu elhagyja Indi�t, "megfert�z�dik" az �rinthetetlenek (idegenek) t�meg�t�l, a k�nyszer�en fogyasztand� �telekt�l, amikor hazat�r, meg kell tisztulnia. Gondolom, ez a felfog�s rohamosan vesz�t erej�b�l, hiszen az indiaiak, f�k�nt az ipari-keresked� �s a politikai "elit", meg az �rtelmis�g rendszeresen utazik, de a k�lf�ld�n, els�sorban az arab vil�gban dolgoz� vend�gmunk�sok is n�velik azok sz�m�t, akik �rintkeznek a k�lvil�ggal. M�gis, mivel olvasni, hallani r�la, szentelek neki n�h�ny mondatot.

-A megfert�z�d�tt hindu tan�csot k�r a templom�nak papj�t�l, kedvenc guruj�t�l �s a tan�csot k�vetve v�gzi a szertart�st. Az egyszer�bb esetek n�h�ny alkalommal "szent v�zben" els�sorban a Gangesz viz�ben megm�rt�z�st, "szent f�rd�t" jelentenek, de olvastam kifejezetten a Gangesz viz�ben sz�zszor megm�rt�z�s el��r�s�r�l is. Sokszor kombin�lj�k a f�rd�z�st a szent teh�n vizelet�nek fogyaszt�s�val. Eur�pai szemmel a legmegh�kkent�bb az �t �sszetev�b�l �ll� eledel, k�sa fogyaszt�sa, az �sszetev�k ugyanis: tej, teh�n-vizelet, teh�n-�r�l�k, ghee (g� = nagy tisztas�g� vaj) �s t�r�. De bonyolult tisztul�si elj�r�st is ismer�nk: meg kell f�rdeni 108 k�l�nb�z� v�zmedenc�ben, majd �t kell menni olyan ter�leten, ahov� egy b�r�ny fej�t �st�k el, a homlokukat be kell kenni a v�r�vel, amit �jabb f�rd�z�s-sorozat k�vet. Ezut�n teh�n-vizeletet kell inni, majd ism�t f�rdeni, v�g�l a kaszt-tan�csot meg kell vend�gelni. - Rendk�v�l �rdekes, hogy l�tezett a 'b�nev�' int�zm�nye, �t lehetett venni a b�nt a tiszt�talan h�zban h�trak�t�z�tt k�zzel �telt fogyasztva vagy a v�tkes �ltal rendezett lakoma els� falatj�nak elfogyaszt�s�val.

Z�rva a kasztrendszerr�l �rt soraimat megjegyezn�m, hogy a jelen �s m�lt id� j�l t�kr�zi azt a bizonytalans�got, hogy nem lehet�nk biztossak benne, hogy a hagyom�nyok, tabuk tartj�k magukat a mai napig �s, hogy melyeket s�p�rt el a t�rv�ny ereje, a gyors gazdas�gi fejl�d�s, aminek kegyetlen er�vel kell rombolnia a tabukat.

Az indiai gondolkod�k azt mondj�k, hogy a papok tasz�tott�k ki az alantasokat a t�rsadalomb�l. Gautama (Buddha) k�t �s f�l �vezrede ugyanezzel a nyomor�s�ggal szemben�zve r�j�tt, hogy a kasztrendszer a fert� legf�bb oka. Majd a modern India nagy gondolkod�i, Mahatma Gandhi �s Rabindra Nath Tagore is erre a k�vetkeztet�sre jutottak, Ha lenne is igazs�g-tartalma a kegyetlen elnyom�st, a nyomor�s�ggal indokl� te�ri�nak, �vezredek alatt el kellett volna jutnia az elnyom� g�pezetnek arra a felismer�sre, hogy annak konzerv�l�sa, a v�gtelen kizs�km�nyol�s az eg�sz t�rsadalom fejl�d�s�t g�tolja. Az, hogy a kasztrendszer a XI. sz�zadig is, legf�bb t�rv�ny maradhatott, �s ennek �sszes k�vetkezm�nye a magukat fels�bbrend�nek tartott r�tegek b�ne.

………………………… Akik a szervezetb�l �r�tett anyagok hord�s�val, WC-tiszt�t�ssal �s elhullott �llatok ny�z�s�val foglalkoznak, csak a v�r�s jelet viselhetik a homlokukon (a teljes jel egy s�rga vonalat is tartalmaz, amelyik hossz�k�s U- bet�k�nt �leli �t alulr�l a v�r�s p�tty�t

Szerkeszt� megjegyz�se.Adal�kk�nt rom�k t�rt�net�hez.