1919. m�rcius h� 21-e t�rt�neti jelent�s�g� nap nemcsak a magyar proletari�tus �let�ben, hanem a vil�gforradalom fejlod�s�ben is. R�viden �sszefoglalva: a forradalmat mag�t megelozoen, a forradalmat lehetov� t�ve, az t�rt�nt meg akkor, ami Oroszorsz�gban m�sf�l �vi neh�z k�zdelem, prolet�r testv�rharc ut�n k�vetkezett csak be: a szoci�ldemokrata p�rt fenntart�s n�lk�l elfogadta cselekv�sei alapj�ul a kommunista, a bolsevik programot.
Azt hiszem, nem kell ennek az esem�nynek gyakorlati jelentos�g�t hosszasan m�ltatni. Bizonyos, hogy a proletari�tus ereje egys�g�ben �s szervezetts�g�ben van megalapozva. Aki ebben k�telkedett volna, �s holmi puccst�l v�rta volna a prolet�roszt�ly gyozelm�t, annak sz�m�ra �ppen a m�rcius 21-i esem�nyek ny�jthatt�k a legszeml�ltetobb tanuls�got. Az a puszta t�ny, hogy a prolet�rp�rtok egyes�ltek, hogy a prolet�roszt�ly egys�ge a p�rtegys�gben is kifejez�sre jutott, minden v�ront�s �s harc n�lk�l el�g volt arra, hogy a hatalmat a proletari�tus kez�be adja. Hogy pedig a proletari�tus gyakorolni is k�pes ezt a hatalmat, �s hogy azt a maga c�ljainak megfelelo t�rsadalom fel�p�t�s�re k�pes gyakorolni, azt az utols� napok esem�nyei napn�l vil�gosabban igazolj�k. Mutatj�k egyben azt is, hogy ez az egys�g m�g gyorsabb �s hat�rozottabb cselekv�sre k�pes�ti a magyar proletari�tust, mint amilyenre a testv�rharcban �ll� orosz munk�soszt�ly a maga forradalm�ban k�pes volt.
Ez az egys�g, mint a proletari�tus minden cselekv�se, az elm�leti egys�gen alapszik. A proletari�tus eg�sz mozgalm�t szemmel l�that�lag az v�lasztotta el a t�bbi oszt�ly mozgalmait�l, hogy gy�kere, kiindul�si pontja mindig kiz�r�lag elm�leti volt. M�g a t�bbi oszt�lyok cselekv�seit pillanatnyi �rdekcsoportosul�sok ir�ny�tott�k, m�g teh�t ezek minden �tfog� egys�g n�lk�l (melyet egyed�l az elm�let k�pes megadni) ingadoztak a k�lso esem�nyek t�mkeleg�ben, addig a proletari�tus cselekv�se mindenkor egyenes �s egyenesen a c�l fel� vezeto volt. Amikor tiszt�zott elm�leti alapokb�l indult ki, �s a k�lso esem�nyektol legfeljebb pillanatnyi taktik�j�t engedte befoly�solni, de sohasem a maga eg�sz�ben ir�ny�tani.
Ha most m�r a prolet�rcselekv�s elm�let�nek l�t�sz�g�bol n�zz�k ezeket az esem�nyeket, melyeknek t�rt�nelmi okm�nyait itt bemutatjuk, akkor a k�vetkezoket kell tapasztalnunk. A szoci�lis forradalom befejez�se lez�r�d�sa a prolet�rmozgalom utols� nagy kr�zis�nek, az imperialista fin�nctoke uralma alatti magatart�s�b�l eredt kr�zis�nek. R�vidl�t� �s kispolg�ri gondolkod�k sz�m�ra itt valami ellentmond�sf�le l�tszik: mintha a t�rsadalom kr�zise a proletari�tus rendszeres rombol� munk�j�val kapcsolatban igaz�n csak most kezdodn�k. De a val�s�gban �p�t�s �s rombol�s �ppen �gy szervesen �sszeforrottak �s elv�laszthatatlanok egym�st�l, mint az �let �s a hal�l, mint az �sszes ellent�tek, amelyeknek �sszeegyeztet�s�n hasztalan t�ri a fej�t a kispolg�ri gondolkod�s. Ahogy most a proletari�tusnak minden rombol� cselekedet�ben, mellyel a burzso� �llam fizikai �s szellemi elnyom� szerveit �sszet�ri, a legnagyobb �s legtiszt�bb �p�to erok nyilv�nulnak meg, �gy volt a letunt �vek, sot mondhatn�k, �vtizedek kr�zise a prolet�rforradalom igazi elok�sz�toje. Ha egy mondatban akarjuk �sszefoglalni ennek a kr�zisnek a legnyilv�nval�bb megnyilatkoz�s�t, akkor azt kell mondanunk: a prolet�roszt�ly cselekv�seinek val�di c�ljai �s lehetos�gei dialektikus ellent�tbe ker�ltek azokkal a p�rtkeretekkel, amelyeken bel�l ez a cselekv�s akkor egyed�l lehets�ges volt. Az oszt�ly �s a p�rt feloldhatatlan ellent�teire sokan r�mutattak m�r; n�lunk k�l�n�s �less�ggel Szab� Ervin. (P�ld�ul Marx �s Engels muvei-hez �rott komment�rj�ban, 2. k�tet, 405.) De a p�rtkereteknek mint a prolet�roszt�ly cselekv�si lehetos�geinek b�r�l�i az ellene v�vott k�zdelem hev�ben nem l�tt�k mindig a kello vil�goss�ggal a p�rtform�nak mint �tmeneti form�nak sz�ks�gszerus�g�t. Nem l�tt�k, hogy ez az ellent�t, amelybe ilyen m�don oszt�lycselekv�s �s p�rtcselekv�s ker�ltek, nem abb�l �ll, hogy az egyik egyszeruen helyes, �s a m�sik �ppen olyan egyszeruen t�ved�s, mint ahogy ezt az opportunist�k �s szindikalist�k k�lcs�n�sen egym�s szem�re vetett�k, hanem dialektikus ellent�t. Vagyis olyan ellent�t, amelyben a k�t egym�st kiz�r�, egym�ssal szemben �ll� cselekv�si m�d egyform�n sz�ks�gszeru.
Teh�t nemcsak mindegyik egyform�n helyes, illetve helytelen, hanem az egyiknek l�tez�se megk�veteli a m�sik l�tez�s�t, �s b�rmennyire harcban �ll vele, nem lehetne meg n�la n�lk�l. A proletari�tus oszt�lyharc�nak eme kr�zise abb�l �ll, hogy egyfelol az eroviszonyok megk�vetelt�k p�rtt� val� szervezod�s�t, m�sfelol ugyanezek az eroviszonyok ugyanezekbol a p�rtkeretekbol az igazi prolet�rcselekv�st g�tl� elemet form�ltak. A kr�zis megold�sa teh�t nem �llhatott abb�l, hogy az egyik f�lnek igaza maradt a m�sikkal szemben, hanem csakis abb�l, hogy a k�t szempont, amely egym�st kiz�rni l�tszott, magasabb egys�gben egyes�lt, magasabb egys�gben olvadt fel, �s mindegyik elvesztette k�l�n�ll�, a m�sikkal szemben �ll� mivolt�t.
Ez a magasabb egys�g az egys�ges proletari�tus mint a t�rsadalomban uralkod� oszt�ly. Az a tiszta kommunizmus, melynek elm�leti alapjait Marx �s Engels fiatalkori muvei rakt�k le, �s amelynek keretei az o hat�suk alatt j�ttek l�tre, egy kicsiny forradalmi csoport cselekv�si m�dja volt. Az eroviszonyok term�szete itt egy olyan f�lre�rthetetlen�l tiszta forradalmi taktik�t parancsolt, melyet sem a m�s oszt�lyokkal val� ideiglenes egy�ttmuk�d�s (amint az p�ld�ul 1848-ban t�rt�nt), sem izol�lt, �n�ll� k�s�rletek nem voltak k�pesek elhom�lyos�tani. Ezt a taktik�t �ppen a proletari�tus oszt�lymozgalm�nak eros�d�se zavarta meg. A proletari�tus t�ls�gosan eros lett ahhoz, hogy visszavonuljon a politikai tev�kenys�gtol, melynek pillanatnyi esem�nyei sok-sok �rdek�vel a legszorosabb �sszef�gg�sben �llottak. M�sfelol azonban nem volt m�g el�g eros ahhoz, hogy a maga �rdekeit, a maga akarat�t r�dikt�lhassa a t�rsadalomra. Ennek a belso ellentmond�snak, ennek a vissz�s helyzetnek k�lso szervezeti kifejez�se: a p�rt.
A p�rt modern fogalma a kapitalista oszt�lyt�rsadalomban j�tt l�tre. L�talapja az uralkod� oszt�lyok (melyeknek egys�ge egyed�l a proletari�tussal szemben �llva mutatkozhatott meg) �rdekellent�teinek bonyolults�ga mellett az, hogy a kapitalista t�rsadalom sz�les r�tegeinek (kispolg�rok, entellekt�elek, parasztok) nem volt sem egy�rtelmu oszt�lyelhelyezked�s�k, sem ennek megfeleloen vil�gos oszt�ly�ntudatuk. Amennyiben az ilyen csoportok m�gis befolytak vagy bevonattak a politikai cselekv�sbe, sz�mukra egy olyan tiszta oszt�lyszervezked�s, mint amilyent a prolet�rs�g teremtoereje mag�b�l kitermelt, ki volt z�rva. A p�rtban val� szervezked�s l�nyege enn�lfogva az oszt�ly�ntudat hom�lyoss�g�n alapszik. Ez ideologikusan �gy fejezodik ki, hogy a p�rt �ll�t�lag az „�sszess�g" �s nem az egyes oszt�lyok �rdekeit v�di. Hogy ez mennyire csak ideol�gia, bizony�tja, hogy a p�rtok, amennyiben politikailag t�nyleg hat�konyak voltak, ny�ltan vagy leplezve, mindig egy vil�gos �ntudat� oszt�ly �rdekeit szolg�lt�k (nagytok�sek, nagybirtokosok). Az ideologikus lepel csak arra volt val�, hogy a hom�lyos oszt�ly�ntudat� embercsoportokat ezeknek usz�lyhordoz�iv� tegye. Amennyiben egy p�rt komolyan vette a maga „oszt�lyfeletti" mivolt�t, eleve teljes tehetetlens�gre �t�lte mag�t (radik�lis p�rt).
L�ssuk most m�r, mit jelentett a cselekv�s p�rtkeretekbe val� illeszked�se a prolet�roszt�ly sz�m�ra? Jelentette elosz�r is, hogy a cselekv�s sz�nhelye, m�dja �s keretei a p�rtk�zdelem sz�nvonal�ra s�llyedtek. Egy olyan sz�nvonalra, melynek l�nyege a megalkuv�st, a bizonytalans�got, az opportunizmust hozta mag�val. Jelentette tov�bb� azt, hogy - a p�rt keretein bel�l val� cselekv�s sz�ks�gszeru k�vetkezm�nyek�nt - a prolet�rp�rt k�nytelen volt a kapitalista t�rsadalom form�it elismerni. Hi�ba b�r�lta azokat szavaiban, tetteiben - az�ltal, hogy r�szt vett a v�laszt�sban, hogy r�szt vett a parlamenti �letben stb. -, t�nylegesen elismerte azokat. Igy j�tt l�tre az a m�lyrehat� vissz�ss�g szavak �s tettek k�z�tt, amely az utols� �vek mozgalmait jellemzi. Hozz�j�rul ehhez m�g az is, hogy a p�rtforma sz�ks�gszeru k�vetkezm�nyek�nt minden „prolet�rp�rthoz" tem�rdek nem-prolet�relem csatlakozott. De m�g p�ld�ul egy nagytok�s �rdekeket szolg�l� p�rtot eros�tett az a t�ny, hogy hozz�, teszem, kispolg�rok nagy t�megei csatlakoztak, addig a prolet�roszt�ly p�rtszerveit minden hozz�csatlakoz� nem-prolet�r csak gyeng�teni volt alkalmas.
�s m�gis: a p�rtforma sz�ks�gszeru �tmenet volt a prolet�rmozgalomban. Belso ellentmond�sai teh�t nem annyira elt�velyed�sek k�vetkezm�nyei, mint belso, dialektikus ellentmond�sok. A proletari�tus t�rt�neti hivat�sa, hogy megsemmis�tse az oszt�lyt�rsadalmat. Ennek egyetlen lehetos�ge az, hogy a proletari�tus, mint a legalul �ll� oszt�ly, ideiglenesen uralkod� oszt�lly� v�lj�k. Az�rt mondom, hogy ideiglenesen, mert a proletari�tusnak uralkod� oszt�lly� v�l�sa sz�ks�gk�ppen mag�val hozza a t�rsadalom oszt�lyszervezet�nek megsemmis�t�s�t. (Marx: Elend der Philosophie. 163 ) Ez az �tmenet abb�l �ll, hogy a proletari�tus mint uralkod� oszt�ly a maga k�p�re szervezi meg az eg�sz t�rsadalmat. M�rmost a p�rtforma dialektikus ellentmond�sa abban gy�keredzik, hogy ez a sz�ks�gszerus�g kifejez�sre jut ugyan benne, de olyan kifejez�sre, mely a hivatotts�gnak �ppen a l�nyeg�t hom�lyos�tja el. A p�rtforma ugyanis a prolet�rmozgalom elso cselekvo kil�p�se a puszta ellenz�kis�gbol, a mero tagad�sb�l, amelyben a prolet�rmozgalom legelso f�zisai sz�ks�gk�ppen szenvedtek. Ez az elso k�s�rlet a t�rsadalom eg�sz�t a maga k�p�re form�lni. Ez a pozit�v teremto szempont azonban a burzso� �llam keretein bel�l csak torz kifejez�si form�t kaphatott. Mindaddig, m�g a proletari�tusnak nem �llott m�dj�ban a hatalom mag�hoz ragad�sa �ltal egyszerre sz�tt�rni a burzso� t�rsadalom �p�let�t, �s ugyanakkor fel�p�teni a mag��t, addig �p�to �s rombol� energi�i nem egyes�lhettek egy k�z�s cselekv�sben. Mindaddig belso, lek�zdhetetlen ellent�tben kellett hogy legyenek az �p�to �s rombol� energi�k. Ez az ellent�t persze szint�n nem olyan egyszeru, mint amilyennek a polg�ri gondolkod�s elott l�tszik: mintha a p�rtszervezet jelenten� a t�relmetlen�l alkot�sra v�gy�, a vele ellent�tben �ll� ir�ny a rombol? eroket. Ellenkezoleg, mind a kettoben, mint minden prolet�rcselekv�sben, egyes�l a k�t ellent�t. De egyikben sem nyeri el a maga igaz�n kitisztult form�it. A p�rtban nem, mert �p�teni a proletari�tusnak a burzso� �llam keretein bel�l nem lehetett, �s destrukt�v munk�ja is csak vissz�s form�kban nyilv�nulhatott meg: mint parlamenti vagy parlamenten k�v�li „ellenz�k”. De nem kapott tiszta form�t az ellent�teknek emez egys�ge a p�rtszervezetet, a parlamentet tagad� ir�nyzatokban sem (szindikalizmus). Itt is azon feneklett meg az �p�to- �s a rombol�munka egys�ge, hogy a cselekv�s kereteit a burzso� �llam keretei szabt�k meg; itt is „ellenz�ket”, ha illeg�lisat is, jelentett a tagad�s �s valami „t�rsadalmon bel�li” szervezked�st az �p�t�s.
Ennek a kr�zisnek az alapja a burzso� �llam l�tfenntart�si ereje, illetve a proletari�tusnak ebben az eroben val� hite volt. Mihelyt ez az ero megingott, illetve, mihelyt a prolatari�tus r�eszm�lt arra, hogy akarnia kell, komolyan, tettekkel kell akarnia a burzso� �llam sz�trombol�s�t - az m�r romokban is hever. Az orosz bolsevizmus nagy tette az volt, hogy benne �lt�tt elosz�r - a p�rizsi komm�n �ta - testet a proletari�tusnak ez az �ntudata �s vil�gt�rt�nelmi �nbizalma. A kommunista p�rt enn�lfogva nem volt t�bb� p�rt abban az �rtelemben, ahogy a vele szemben �ll� szocialista p�rtok p�rtoknak voltak tekinthetok: ellenkezoleg, a kommunista p�rt l�nyege a cselekv�s p�rtform�ival val� gy�keres szak�t�s. Ha a vele szemben �ll�k ez�rt azt vetett�k szem�re a kommunista p�rtnak, hogy visszaes�st jelent a szocialista mozgalomban, visszaes�st a mozgalom elso f�zisaira, nagy t�ved�sben voltak. �spedig az�rt, mert fel�letes, k�lsos�ges ism�rvek hasonl�s�g�t�l vezettett�k magukat f�lre, �s nem l�tt�k meg a k�zdo, a felt�rekvo proletari�tus oszt�lyk�zdelm�ben a kezdo �s a befejezo f�zis k�zt val� dialektikus ellent�tet, mely �ppen a k�lso fel�let bizonyos hasonl�s�gaiban nyilv�nul meg. Abban, hogy mind a ketto, mind az elso, mind a befejezo f�zis: tiszta prolet�rcselekv�s, szak�t�s a p�rtform�ba szor�tott cselekv�s minden nem�vel. De m�g ennek az elso f�zisban tiszt�n a p�rtform�t tagad� jelentos�ge van, addig ugyanez a jelens�g a befejezo f�zisban annyit jelent, hogy a prolet�rmozgalom t�lnott m�r a p�rtkereteken. Hogy a termel�si viszonyok �gy alakultak m�r, hogy a proletari�tusnak m�dj�ban �ll minden hatalmat mag�hoz ragadni.
Az elm�leti k�l�nbs�g szoci�ldemokrata �s kommunista p�rtok k�z�tt teh�t foleg az imperialista fin�nctoke �s a proletari�tus eroviszonyainak m�rlegel�s�ben �s �rt�kel�s�ben nyilv�nult meg: a proletari�tus felszabad�t�s��rt v�vott k�zdelem v�gso f�zis�nak helyes vagy helytelen f�lismer�s�ben. Enn�lfogva bizonyos, hogy az egyes�l�s nem t�rt�nhetett meg m�s alapon, mint a kommunista program fenntart�s n�lk�li elfogad�s�val. Hiszen a m�lyrehat� elm�leti k�l�nbs�g am�gy is abban �lesedett ki, hogy ennek megval�s�t�s�ra a viszonyok meg�rettek-e vagy sem. A kommunist�k r�gebben mondott�k, hogy igen - �s sz�mukra itt enged�srol sz� sem lehetett. Az egyes�l�snek egyetlen lehetos�ge az volt, hogy a szoci�ldemokrata p�rt meggyozodj�k arr�l, hogy a viszonyoknak eme meg�retts�ge csakugyan bek�vetkezett. Ha ezt bel�tt�k – �s ez bek�vetkezett m�rcius 21-�n -, minden belso elvi �ldozat n�lk�l l�phettek a kommunista platformra, sz�molhattak le azokkal a cselekv�sform�kkal (p�rtszervezked�s, oszt�ly-egy�ttmuk�d�s stb.), melyeket a t�rt�nelmi fejlod�s helytelen �rt�kel�se r�juk k�nyszer�tett.
Ez a k�rd�s nyilv�n elm�leti k�rd�s. Megold�s�t azonban m�gsem az elm�leti vit�k, a „meggyoz�s” fegyverei hozt�k meg, �s nem is hozhatt�k meg. K�teteket �rtak ugyan tele mindk�t r�szrol a helyzet meg�t�l�se k�r�l csoportos�tott �rvekkel. Meggyoz�s itt eleve lehetetlen volt, mert a meggyoz�s v�gso forr�sa �rvekkel nem volt megragadhat�: a proletari�tus egys�ges �s elsz�nt akarata arra, hogy mag�hoz ragadja a hatalmat. Mert minden m�s jel, mely a viszonyok �retts�ge vagy �retlens�ge mellett felhozhat�, ehhez k�pest a fel�leten mozog. Egyed�l a proletari�tus egys�ges akarata k�pes csak sz�trombolni a r�gi t�rsadalmat, �s fel�p�teni az �jat. A viszonyok teh�t akkor v�ltak �rettekk� a kapitalizmus megsemmis�t�s�re, amikor a proletari�tusban �ntudatra �bredt ez az elsz�nt akarat.
A proletari�tus egys�g�t �s vele a prolet�rdiktat�ra lehetos�g�t maga a proletari�tus, kiz�r�lag a proletari�tus teremtette meg. Ez az egys�g nem �gy j�tt l�tre, hogy a k�t p�rt vezetoi „megegyeztek" egym�ssal, „elsim�tott�k" a k�zt�k fenn�ll� ellent�teket. Ellenkezoleg. A proletari�tus egys�ges erovel megmozdult. R�eszm�lt a maga lehetos�geire, �s ennek az �nmag�ra eszm�l�snek tiszta f�ny�vel megteremtette a maga egys�g�t, erej�t �s hatalm�t. A „vezetok” csak v�grehajt�i voltak ennek az egys�ges, egys�gre ir�nyul� akaratnak. Csak elm�leti form�t adtak annak, ami a proletari�tus cselekv�s�ben (az elm�let �s a gyakorlat k�zvetlen egys�g�ben) megnyilv�nult.
Minden prolet�r oszt�lyhelyzet�n�l fogva ortodox marxista. Amire az elm�let embereit neh�z gondolati munka vezeti r�, az a prolet�rnak oszt�lyhelyzet�n�l fogva adva van - felt�ve, hogy r�eszm�l a maga igazi oszt�lyhelyzet�re �s ennek minden k�vetkezm�ny�re. Amit a kommunizmus elm�lete hirdetett, hogy itt van m�r az ideje annak, hogy a proletari�tus mag�hoz ragadja a hatalmat, az elm�let maradt mindaddig, am�g �ntudatra nem jutott mag�ban a proletari�tusban. Ez t�rt�nt meg m�rcius 21-�n.
Ezzel pedig megszunt mind a szoci�ldemokrata, mind a kommunista p�rt l�tjogosults�ga. Nemcsak az�rt, mert a prolet�rdiktat�ra a r�gi �rtelemben vett p�rtot egy�ltal�ban nem ismeri, �s k�m�let n�lk�l t�ri �ssze a burzso�zia oszt�lyszervezeteivel egy�tt annak p�rtszervezeteit is. Hanem f�k�ppen az�rt, mert mindegyiknek l�talapja elveszett. A szoci�ldemokrata p�rt azon az elm�leti feltev�sen �p�lt fel, hogy a proletari�tusnak m�g nem �ll m�dj�ban egyed�l mag�hoz ragadni a hatalmat, �s a maga akarat�t r�k�nyszer�teni a t�rsadalom eg�sz�re. Ez�rt volt p�rt a szoci�ldemokrata p�rt. �s a prolet�rdiktat�ra t�ny�vel megsemmis�lt az az eg�sz vil�g, amelyen bel�l a szoci�ldemokrata p�rt, mint egy p�rt a sok k�z�l, muk�d�tt. Ha pedig ilyen m�don a szoci�ldemokr�cia sz�m�ra is sz�ks�ges rossz volt, hogy mint p�rt volt k�nytelen muk�dni, m�g fokozottabb m�rt�kben �ll ez a kommunista p�rt sz�m�ra. Fokozottabb m�rt�kben pedig az�rt, mert a kommunist�k tudatosan csak az�rt szervezodtek meg p�rtkeretekben, hogy minden p�rtkeretet sz�tt�rjenek; csak addig akartak mint p�rt muk�dni, am�g az a helyzet, melyet ok vil�gosan l�ttak, a proletari�tus eg�sz�ben nem v�lt tudatoss�. Sz�mukra nem volt �ldozat p�rt mivoltukr�l lemondani, mert eg�sz l�tez�s�k a r�gi p�rtform�k tagad�s�n �p�lt fel. Az�ltal, hogy megtagadt�k a maguk p�rtform�j�t, l�trehozt�k azt az �j egys�get, amelynek kedv��rt p�rtba t�m�r�ltek: az egys�ges proletari�tus szervezett diktat�r�j�t. A magyar proletari�tus �r�k dicsos�g�re fog szolg�lni, hogy ezt az egys�get a maga erej�bol teremtette meg. M�g Oroszorsz�gban sz�les prolet�rt�megek sz�m�ra sz�ks�ges volt, hogy a proletari�tus eloharcosai testv�rharcok �r�n megteremts�k a prolet�rt�rsadalom kereteit, hogy ez az egys�g l�trej�jj�n, addig n�lunk ezt maga a proletari�tus, mint diktat�r�j�nak alapk�v�t, k�zvetlen elhat�roz�ssal rakta le. A proletari�tus minden vez�re - b�rmelyik oldalon �llott is az egyes�l�s elott - nem volt t�bb, mint v�grehajt�ja ennek az egys�ges akaratnak.
A p�rtok megszuntek - csak egys�ges proletari�tus van: ez ennek az egyes�l�snek a d�nto elm�leti jelentos�ge. Ha az �j egyes�l�s p�rtnak nevezi mag�t, a p�rt sz�nak most eg�szen m�s �rtelme van, mint eddig volt. Nem egy vegyes alakulat t�bb� k�l�nb�zo oszt�lyokb�l, mely mindenf�le eroszakos vagy megegyez�ses eszk�z�kkel igyekszik c�lj�nak egy r�sz�t az oszt�lyokra szabdalt t�rsadalomban kereszt�lvinni. A p�rt ma az egys�ges proletari�tus egys�ges akarat�nak kifejez�se: az �j t�rsadalomban uralkod�, az �j erokbol fel�p�lo akarat v�grehajt� szerve. A szocializmusnak az a kr�zise, mely a p�rtmozgalmak dialektikus ellentmond�saiban jutott kifejez�sre, v�get �rt. A prolet�rmozgalom v�gleg �tl�pett �j f�zis�ba: a prolet�ruralom f�zis�ba. A magyar proletari�tus hatalmas tette, hogy v�gleg �tseg�tette a vil�gforradalmat ebbe a f�zisba. Az orosz forradalom megmutatta, hogy a proletari�tus kez�be k�pes ragadni a hatalmat, �s k�pes megszervezni az �j t�rsadalmat. A magyar forradalom megmutatta, hogy ez a forradalom prolet�r testv�rharc n�lk�l lehets�ges. Ezzel a vil�gforradalom mindig elorehaladottabb �llapotba jut. Dicsos�g a magyar proletari�tusnak, hogy erre a vezet� szerepre: saj�t vez�reinek �s a vil�gproletari�tusnak a vezet�s�re er�t b�rt �nmag�b�l mer�teni.