I

1. „A munka minden gazdags�gnak �s minden kult�r�nak a forr�sa, �s minthogy hasznot hajt� munka csak a t�rsadalomban �s a t�rsadalom r�v�n lehets�ges — a munka hozad�ka levon�s n�lk�l, egyenl� jog szerint megilleti a t�rsadalom minden tagj�t."

A paragrafus els� r�sze: „A munka minden gazdags�gnak �s minden kult�r�nak a forr�sa." A munka nem a forr�sa minden gazdags�gnak. A term�szet �ppannyira forr�sa a haszn�lati �rt�keknek (m�rpedig ilyenekb�l �ll a dologi gazdags�gi), mint a munka, amely maga is csak megnyilv�nul�sa egy term�szeti er�nek, az emberi munkaer�nek. Ez a mondat minden �b�c�sk�nyvben megtal�lhat� �s annyiban igaz, amennyiben felteszik, hogy a munk�t a hozz�val� t�rgyakkal �s eszk�z�kkel v�gzik. Egy szocialista program azonban nem engedheti meg, hogy eff�le polg�ri sz�lamok elhallgass�k azokat a felt�teleket, amelyek egyed�l adnak nekik �rtelmet.. Csak amennyiben az ember a term�szethez, az �sszes munkaeszk�z�k �s munkat�rgyak els� forr�s�hoz eleve tulajdonosk�nt viszonylik, azt saj�tjak�nt kezeli, annyiban lesz munk�ja haszn�lati �rt�keknek, teh�t gazdags�gnak a forr�s�v� is. A polg�roknak nagyon alapos okuk van r�, hogy a munk�nak term�szetf�l�tti teremt�er�t tulajdon�tsanak; mert �ppen a munk�nak term�szeti felt�telekhez k�t�tts�g�b�l k�vetkezik, hogy az az ember, akinek munkaerej�n k�v�l egy�b tulajdona nincsen, minden t�rsadalmi �s kultur�lis �llapotban m�s emberek rabszolg�ja kell hogy legyen, zok�, akik a t�rgyi munkafelt�teleket tulajdonukba ker�tett�k. Csak az � engedelm�kkel dolgozhat, teh�t csak az � engedelm�kkel �lhet.

Hagyjuk most ezt a mondatot �gy, ahogy �ll, helyesebben, ahogy s�nt�t. Milyen v�gk�vetkeztet�st v�rhattunk? Nyilv�nval�an ezt: „Minthogy a munka minden gazdags�gnak a forr�sa, a t�rsadalomban sem saj�t�that el senki gazdags�got m�sk�nt, csak munkaterm�kk�nt. Ha teh�t nem maga dolgozik, akkor idegen munk�b�l �l �s kult�r�j�t is idegen munka rov�s�ra saj�t�tja el." Ehelyett az „�s minthogy" sz�csavar�ssal egy m�sodik mondatot illesztenek hozz�, hogy ebb�l �s ne az els�b�l vonjanak le v�gk�vetkeztet�st.

A paragrafus m�sodik r�sze: „ Hasznot - hajt� munka csak a t�rsadalomban �s a t�rsadalom r�v�n lehets�ges." Az els� mondat szerint a munka volt a forr�sa minden gazdags�gnak �s minden kult�r�nak, teh�t t�rsadalom sem volt lehets�ges munka n�lk�l. Most megford�tva, arr�l �rtes�l�nk, hogy „hasznot- hajt�" munka t�rsadalom n�lk�l nem lehets�ges. pp�gy mondhatt�k volna azt is, hogy csak a t�rsadalomban v�lhat a haszontalan, s�t a k�zre k�ros munka kereseti �gg�, hogy csak a t�rsadalomban lehet heny�l�sb�l �lni stb. stb. — egysz�val az eg�sz Rousseaut lem�solhatt�k volna.   s mi az a „hasznot - hajt�" munka? Alkalmasint csak az a munka, amely a c�lul t�z�tt hasznos hat�st el�id�zi. A vadember — �s az ember, amikor m�r nem majom t�bb�, vadember —, aki k�vel leter�t egy �llatot, aki    gy�m�lcs�t gy�jt stb., „hasznot - hajt�" munk�t v�gez. Harmadszor: A v�gk�vetkeztet�s: „�s minthogy hasznot - hajt� munka csak a t�rsadalomban �s a t�rsadalom �v�n lehets�ges — a munka hozad�ka levon�s n�lk�l, egyenl� jog szerint megilleti a t�rsadalom minden tagj�t."     

2.

Sz�p k�vetkeztet�s! Ha a hasznot - hajt� munka csak a t�rsadalomban �s csak a t�rsadalom r�v�n lehets�ges, akkor a munkahozad�k a t�rsadalmat illeti meg — �s az egyes munk�snak ebb�l csak az j�r, ami a munka „felt�tel�nek", a t�rsadalomnak a fenntart�s�hoz nem sz�ks�ges. Ezt a t�telt val�ban minden id�ben �rv�nyes�tett�k is a mindenkori t�rsadalmi rend �tt�r�i. El�sz�r j�n ig�nyeivel a korm�ny �s mindaz, ami hozz�tapad, mert a korm�ny a t�rsadalmi rend fenntart�s�ra hivatott t�rsadalmi szerv; azut�n j�nnek a mag�ntulajdonosok k�l�nb�z� fajainak az ig�nyei, mert a mag�ntulajdon k�l�nb�z� fajai a t�rsadalom alapjai stb. L�tnival�, hogy az ilyen �res fr�zisokat tetsz�s szerint lehet cs�rni- csavarni. Valamif�le �rtelmes �sszef�gg�s a paragrafus els� �s m�sodik r�sze k�z�tt csak ebben a fogalmaz�sban van: „A gazdags�gnak �s a kult�r�nak forr�s�v� a munka csak mint t�rsadalmi munka v�lik", vagy ami ugyanaz, „csak a t�rsadalomban �s annak r�v�n v�lik". Ez a t�tel vitathatatlanul helyes, mert ha az elszigetelt munka (felt�ve, hogy t�rgyi el�felt�telei megvannak) teremthet is haszn�lati �rt�keket, nem teremthet sem gazdags�got, sem kult�r�t. De �ppilyen vitathatatlan ez a m�sik t�tel: „Amilyen m�rt�kben a munka t�rsadalmilag fejl�dik �s ez�ltal gazdags�gnak �s kult�r�nak forr�s�v� lesz, abban a m�rt�kben fejl�dik szeg�nys�g �s les�llyed�s a dolgoz� oldal�n, gazdags�g �s kult�ra a nem- dolgoz� oldal�n." Ez a t�rv�nye az eg�sz eddigi t�rt�nelemnek. Teh�t „a munk�r�l" �s „a t�rsadalomr�l" hangoztatott �ltal�nos sz�lamok helyett itt hat�rozottan ki kellett volna mutatni, hogy a mostani t�k�s t�rsadalomban hogyan j�ttek l�tre v�g�l is azok az anyagi stb. felt�telek, amelyek a munk�sokat k�pess� teszik �s k�nyszer�tik arra, hogy ezt a t�rt�nelmi �tkot megt�rj�k.

A val�s�gban azonban ez az eg�sz, st�lus�ban �s tartalm�ban elhib�zott paragrafus csak arra j�, hogy a lassalle-i jelig�t, a „levon�s n�lk�li munkahozad�kot" �rhass�k jelsz�k�nt a p�rt z�szlaj�ra. K�s�bb visszat�rek a

 „munkahozad�kra", az „egyenl� jogra" stb., mert ugyanez n�mileg m�s form�ban meg ism�tl�dik. 2. „A mai t�rsadalomban a munkaeszk�z�k a t�k�soszt�ly monop�liuma; a munk�soszt�ly ez�ltal megszabott f�gg�s�ge az oka a nyomor�s�g �s szolgas�g minden form�j�nak." Ez a t�tel, amelyet az Internacion�l� szervezeti szab�lyzat�b�l vettek �t, ebben a „jav�tott" kiad�sban helytelen. A mai t�rsadalomban a munkaeszk�z�k a f�ldtulajdonosok �s a t�k�sek monop�liuma (s�t, a f�ldtulajdon monop�liuma alapja a t�kemonop�liumnak is). Az Internacion�l� szervezeti szab�lyzata az illet� passzusban nem nevezi meg a monopolist�knak sem az egyik, sem a m�sik oszt�ly�t. A „munkaeszk�z�knek, azaz az �let forr�sainak monop�lium�r�l" besz�l; a kieg�sz�t�s — „az �let forr�sai" — el�gg� megmutatja, hogy a f�ld bennfoglaltatik a munkaeszk�z�kben. A jav�t�st az�rt iktatt�k be, mert Lassalle — most m�r �ltal�nosan ismert okokb�l — csak a t�k�soszt�lyt t�madta, a f�ldtulajdonosokat nem. Angli�ban a t�k�s t�bbnyire m�g annak a f�ldnek sem tulajdonosa, amelyen gy�ra �ll.

3. „A munka felszabad�t�sa megk�veteli a munkaeszk�z�knek a t�rsadalom k�ztulajdon�v� emel�s�t �s az �sszmunka kollekt�v szab�lyoz�s�t a munkahozad�k igazs�gos eloszt�s�val." „A munkaeszk�z�k k�ztulajdonn� emel�se" nyilv�n: „k�ztulajdonn� v�ltoztat�s�t" akarja jelenteni. De ezt csak mellesleg. Mi a „munkahozad�k"? A munka term�ke vagy ennek �rt�ke? �s ez ut�bbi esetben a. term�k �ssz�rt�ke-e vagy csak az az �rt�kr�sz, amelyet a munka az elfogyasztott termel�si eszk�z�k �rt�k�hez �jonnan hozz�tett? A „munkahozad�k" laza k�pzet, amelyet Lassalle hat�rozott k�zgazdas�gi fogalmak hely�be tett. Mi az „igazs�gos" eloszt�s? Vajon nem �ll�tj�k-e a burzso�k, hogy a mai eloszt�s „igazs�gos"? �s val�ban, nem az egyetlen „igazs�gos" eloszt�s-e ez a mai termel�si m�d alapj�n? Vajon a gazdas�gi viszonyokat jogi fogalmak szab�lyozz�k-e, nem pedig megford�tva, a gazdas�gi viszonyokb�l fakadnak a jogi viszonyok? Nincsenek-e a szocialista szekt�soknak is a legk�l�nb�z�bb elk�pzel�seik az „igazs�gos" eloszt�sr�l? Hogy tudjuk, mit kell ez�ttal az „igazs�gos eloszt�s" fr�zis�n �rten�nk, egybe kell vetn�nk az els� paragrafust meg ezt. Ut�bbi olyan t�rsadalmat felt�telez, amelyben „a munkaeszk�z�k k�ztulajdonban vannak, �s az �sszmunka kollekt�v�n szab�lyozott", az els� paragrafusb�l pedig azt l�tjuk, hogy „a munka hozad�ka levon�s n�lk�l, egyenl� jog szerint megilleti a t�rsadalom minden tagj�t". „A t�rsadalom minden tagj�t"? A nem-dolgoz�kat is? Hol van akkor a „levon�s n�lk�li munkahozad�k" ? Csak a t�rsadalom dolgoz� tagjait? Hol van akkor a t�rsadalom minden Ragj�nak „egyenl� joga"? �mde a „t�rsadalom minden tagja" �s az „egyenl� jog" nyilv�nval�an csak sz�lam. A l�nyeg az, hogy ebben a kommunista t�rsadalomban minden munk�snak a maga „levon�s n�lk�li" Lassalle-f�le „munkahozad�k�t" meg kell kapnia. Vegy�k el�sz�r a

 „munkahozad�k" sz�t a munka term�ke �rtelm�ben, akkor a kollekt�v munkahozad�k a t�rsadalmi �sszterm�k. Ebb�l most le kell vonni: El�sz�r: Az elhaszn�lt termel�si eszk�z�k p�tl�s�ra szolg�l� fedezetet. M�sodszor: A termel�s kiterjeszt�s�re szolg�l� p�tl�lagos r�szt. Harmadszor: A tartal�k- vagy biztos�t�si alapot term�szeti esem�nyek stb. okozta szerencs�tlens�gek, zavarok eset�re. Ezek a levon�sok a „levon�s n�lk�li munkahozad�kb�l" k�zgazdas�gi sz�ks�gess�gek, �s nagys�guk a meglev� eszk�z�k �s er�k szerint, r�szben val�sz�n�s�g sz�m�t�s �tj�n hat�rozand� meg, de semmik�ppen sem sz�m�that� ki az igazs�goss�gb�l. Marad az �sszterm�k m�sik r�sze, amelynek rendeltet�se, hogy fogyaszt�si eszk�z�l szolg�ljon. Miel�tt az egy�ni feloszt�sra ker�lne a sor, ebb�l megint le kell vonni: El�sz�r: Az �ltal�nos, nem k�zvetlen�l a termel�shez tartoz� igazgat�si k�lts�geket. Ez a r�sz eleve igen jelent�kenyen korl�toz�dik a mostani t�rsadalomhoz k�pest �s ugyanolyan m�rt�kben cs�kken, amilyenben az �j t�rsadalom fejl�dik. M�sodszor: Azt, ami sz�ks�gletek k�z�s kiel�g�t�s�re szolg�l, mint iskol�kra,, eg�szs�g�gyi int�zm�nyekre stb. Ez a r�sz eleve jelent�kenyen megn� a mostani t�rsadalomhoz k�pest �s-ugyanolyan m�rt�kben n�vekszik, amilyenben az �j t�rsadalom fejl�dik. Harmadszor: A munkak�ptelenek alapja stb., egysz�val az, ami ma az �gynevezett hivatalos szeg�nygondoz�shoz tartozik.

Csak most jutunk az „eloszt�shoz" — a program Lassalle hat�s�ra korl�tolt m�don kiz�r�lag ezt tartja szem el�tt —, vagyis a fogyaszt�si eszk�z�k ama r�sz�hez, amely a kollekt�va egy�ni termel�i k�z�tt eloszt�sra ker�l. A „levon�s n�lk�li munkahozad�k" k�zen-k�z�n m�r „levon�sos" munka-hozad�kk� v�ltozott, j�llehet amit a termel� mint mag�negy�n elvesz�t, azt mint a t�rsadalom tagja k�zvetlen�l vagy k�zvetve visszakapja.

Ahogyan sz�tfoszlott a „levon�s n�lk�li munkahozad�k" fr�zisa, �gy foszlik most sz�t egy�ltal�n a         „munkahozad�k" fr�zisa. A termel�si eszk�z�k k�ztulajdon�n alapul�, kollekt�v t�rsadalomban a termel�k nem cser�lik ki term�keiket; �pp�gy a term�kekre ford�tott munka itt nem e term�kek �rt�kek�nt, egyik dologi tulajdons�gak�nt jelenik meg, mivel akkor, a t�k�s t�rsadalommal ellent�tben, az egy�ni munk�k m�r nem ker�l�-�ton, hanem k�zvetlen�l az �sszmunka alkot�r�szeik�nt l�teznek. A „munkahozad�k" sz�, amely manaps�g is elvetend� k�t�rtelm�s�ge miatt, �gy elvesz�ti minden �rtelm�t. Nek�nk itt nem olyan kommunista t�rsadalommal van dolgunk, amely a saj�t alapj�n kifejl�d�tt, hanem ellenkez�leg, olyannal, amely a t�k�s t�rsadalomb�l �ppen hogy keletkezik; amely teh�t minden vonatkoz�sban, gazdas�gilag, erk�lcsileg, szellemileg m�g mag�n viseli annak a r�gi t�rsadalomnak anyajegyeit, melynek m�h�b�l sz�rmazik. Ennek megfelel�en az egyes termel� — a levon�sok ut�n -*■ pontosan visszakapja a t�rsadalomt�l, amit ad neki. Amit adott neki, az az � egy�ni munkamennyis�ge. Pl. a t�rsadalmi munkanap az egy�ni munka�r�k �sszeg�b�l �ll; az egyes termel� egy�ni munkaideje a t�rsadalmi munkanap �ltala szolg�ltatott r�sze, az � r�szesed�se benne. A termel� a t�rsadalomt�l  elismerv�nyt kap arr�l, hogy ennyi meg ennyi munk�t szolg�ltatott (a k�z�ss�gi alapok sz�m�ra v�gzett munk�j�t levonva), �s ezzel az elismerv�nnyel a fogyaszt�si eszk�z�k t�rsadalmi k�szlet�b�l annyit von ki, amennyi ugyanannyi munk�ba ker�l. Ugyanazt a munkamennyis�get, amelyet a t�rsadalomnak az egyik form�ban adott, visszakapja a m�sik form�ban.

Itt nyilv�nval�an ugyanaz az elv uralkodik, amely az �rucser�t szab�lyozza, amennyiben ez egyen�rt�kek cser�je. A tartalom �s a forma megv�ltozott, mert a megv�ltozott k�r�lm�nyek k�z�tt senki a munk�j�n k�v�l egyebet nem adhat, �s mert m�sfel�l egy�ni fogyaszt�si eszk�z�n k�v�l semmi sem mehet �t az egyesek tulajdon�ba. Ami azonban a  elv uralkodik, mint �ruegyen�rt�kek cser�j�n�l, ugyanannyi egyik form�ban lev� munka cser�l�dik ki ugyanannyi m�sik form�ban lev� munk�val.

Az egyenl� jog teh�t itt — elvileg — m�g mindig a polg�ri jog, noha elv �s gyakorlat nem kapnak m�r hajba, m�g az �rucser�n�l egyen�rt�kek cser�je csak �tlagban l�tezik,  E halad�s ellen�re ez az egyenl� jog m�g mindig a polg�ri korl�ton bel�l marad. A termel�k joga munkaszolg�ltat�saikkal ar�nyos: az egyenl�s�g abban van, hogy egyenl� m�rc�vel, a munk�val m�rnek. �m az egyik ember fizikailag, vagy szellemileg k�l�nb a m�sikn�l, teh�t ugyanannyi id� alatt t�bb munk�t szolg�ltat, vagy hosszabb-ideig tud dolgozni; s a munk�t, hogy m�rt�k�l szolg�lhasson, kiterjed�se vagy intenzit�sa szerint meg kell hat�rozni, k�l�nben nem lenne t�bb� m�rce. Ez az egyenl� jog — egyenl�tlen jog egyenl�tlen munk��rt. Nem ismer el oszt�lyk�l�nbs�geket, mert mindenki csak�gy munk�s,, mint a m�sik; de hallgat�lagosan elismeri term�szetes kiv�lts�gk�nt a munk�sok egyenl�tlen egy�ni tehets�g�t �s ennek folyt�n egyenl�tlen egy�ni teljes�t�-' k�pess�g�t. Tartalma szerint teh�t ez, mint minden jog, az egyenl�tlens�g joga* A jog term�szete szerint csak egyenl� m�rce alkalmaz�s�ban �llhat; de az egyenl�tlen egy�nek (�s ezek nem voln�nak k�l�nb�z� egy�nek, ha egyenl�tlenek nem voln�nak) csak akkor m�rhet�k egyenl� m�rc�vel, ha egyenl� szempont al� hozzuk, csak egy meghat�rozott oldalr�l ragadjuk meg �ket, pl. az adott esetben csak mint munk�sokat tekintj�k �ket; �s semmi t�bbet nem l�tunk benn�k, minden m�st figyelmen k�v�l hagyunk. Tov�bb�: az egyik munk�s-h�zas, a m�sik nem; az egyiknek t�bb gyermeke van, mint a m�siknak stb. stb. Egyenl� munkateljes�tm�ny �s ez�rt a t�rsadalmi fogyaszt�si alapban val� egyenl�' r�szesed�s eset�n az egyik t�nylegesen t�bbet kap teh�t, mint a m�sik, az egyik gazdagabb, mint a m�sik stb.

Hogy mindezeket a vissz�ss�gokat elker�lhess�k, a jognak nem egyenl�nek, hanem ellenkez�leg, egyenl�tlennek kellene lennie.

De ezek a vissz�ss�gok a kommunista t�rsadalom els� szakasz�n, ahogy az a t�k�s t�rsadalomb�l hossz� vaj�d�s ut�n �ppen megsz�letett, elker�lhetetlenek.

A jog sohasem lehet magasabb fokon, mint a t�rsadalom gazdas�gi alakulata �s az ez�ltal megszabott kultur�lis fejletts�ge.

A kommunista t�rsadalom egy fels�bb szakasz�n, amikor az egy�nek m�r nincsenek leig�z� m�don al�rendelve a munkamegoszt�snak, �s ezzel a szellemi �s testi munka ellent�te is elt�nt, amikor a munka nemcsak a l�tfenntart�s eszk�ze, hanem maga lett a legf�bb l�tsz�ks�glet; amikor az egy�nek mindenir�ny� fejl�d�s�vel a termel�er�k is n�vekedtek �s a kollekt�v gazdags�g minden forr�sa b�vebben buzog — csak akkor lehet majd a polg�ri jog sz�k l�t�hat�r�t eg�szen �tl�pni �s csak akkor �rhatja z�szlaj�ra a t�rsadalom: mindenki k�pess�gei szerint, mindenkinek sz�ks�gletei szerint!

B�vebben foglalkoztam egyfel�l a „levon�s n�lk�li munkahozad�kkal", m�sfel�l „az egyenl� joggal", „az     igazs�gos eloszt�ssal", hogy megmutassam, mennyire v�tkes dolog, ha egyr�szt olyan elk�pzel�seket, amelyeknek egy bizonyos id�ben volt �rtelm�k, de ma m�r elavult fr�zis-kacatt� lettek, megint dogm�kk�nt r� akarnak k�nyszer�teni p�rtunkra, m�sr�szt pedig azt a realista felfog�st, amelyre annyi f�rads�ggal nevelt�k r� a p�rtot, de amely most gy�keret vert benne, ideologikus jogi �s egy�b, a demokrat�k �s a francia szocialist�k k�r�ben annyira k�zkelet� badars�gokkal megint eltorz�tj�k.

Eltekintve az eddig kifejtettekt�l, egy�ltal�n hiba volt az �gynevezett eloszt�s jelent�s�g�t felnagy�tani s erre helyezni a f� hangs�lyt. A fogyaszt�si eszk�z�k mindenkori eloszt�sa csak k�vetkezm�nye a termel�si felt�telek megoszl�s�nak. Ez a megoszl�s pedig mag�nak a termel�si m�dnak jellemvon�sa. A t�k�s termel�si m�d p�ld�ul azon nyugszik, hogy a dologi termel�si felt�telek t�ketulajdon form�j�ban nem-dolgoz�knak jutnak, m�g a t�meg csak a szem�lyi termel�si felt�telnek, a munkaer�nek tulajdonosa. Amikor a termel�s elemei ily m�don oszlanak meg, ebb�l mag�t�l ad�dik a fogyaszt�si eszk�z�k mai eloszt�sa. Amikor a dologi termel�si felt�telek maguknak a munk�soknak a kollekt�v tulajdon�ban vannak, ebb�l �pp�gy ad�dik a fogyaszt�si eszk�z�knek

a mait�l k�l�nb�z� eloszt�sa. A vulg�ris szocializmus (s. t�le azt�n a demokr�cia egy r�sze) �tvette a polg�ri k�zgazd�szokt�l, hogy az eloszt�st �gy tekintse �s kezelje, mintha az a termel�si m�dt�l f�ggetlen volna, teh�t a szocializmust �gy �br�zolja, mintha az f�leg az eloszt�s k�r�l forogna. Minek megy�nk ism�t visszafel�, amikor a val�s�gos viszony m�r r�gen tiszt�zva van? 4. „A munka felszabad�t�sa a munk�soszt�ly m�ve kell hogy legyen, amellyel szemben valamennyi t�bbi oszt�ly csak egyetlen reakci�s t�meg" Az els� str�fa az Internacion�l� szervezeti szab�lyzat�nak a bevezet� szavaib�l val�, de „jav�tva". Ott ezt olvassuk: „A munk�soszt�ly felszabad�t�s�t mag�nak a munk�soszt�lynak kell kiharcolnia."* Itt ellenben a „munk�soszt�lynak" kell felszabad�tania — mit? „a munk�t". �rtse, aki tudja.

K�rp�tl�sul az ellenstr�fa m�r Lassalle-id�zet a jav�b�l: „amellyel" (a munk�soszt�llyal) „szemben valamennyi t�bbi oszt�ly csak egyetlen reakci�s t�meg". A „Kommunista Ki�ltv�ny" ezt mondja: „Valamennyi oszt�ly k�z�l,

amely napjainkban a burzso�zi�val szemben �ll, csakis a proletari�tus val�ban forradalmi oszt�ly. A t�bbi oszt�ly a nagyipar kifejl�d�s�vel lez�llik �s elpusztul, a proletari�tus a nagyipar legsaj�tabb term�ke."** A burzso�zi�t itt forradalmi oszt�lynak fogjuk fel — mint a nagyipar hordoz�j�t —, szemben a feud�lisokkal �s a k�z�prendekkel, melyek meg akarj�k �rizni mindazokat a t�rsadalmi poz�ci�kat, amelyek elavult termel�si m�doknak a k�pz�dm�nyei. Ezek teh�t nem alkotnak egy�tt a burzso�zi�val csak egyetlen reakci�s t�meget.

M�sr�szt a proletari�tus a burzso�zi�val szemben az�rt forradalmi, mert, � maga a nagyipar talaj�n feln�ve, arra t�rekszik, hogy leh�ntsa a termel�sr�l a t�k�s jelleget, amelyet a burzso�zia meg�r�k�teni igyekszik. De a Ki�ltv�ny hozz�f�zi, hogy a „k�z�prendek" forradalmiakk� lesznek, „mert el�tt�k �ll a proletari�tusba val� �tmenet�k". Ebb�l a szempontb�l teh�t megint csak ostobas�g, hogy a k�z�prendek a burzso�zi�val �s r�ad�sul m�g a feud�lisokkal egy�tt a munk�soszt�llyal szemben „csak egyetlen reakci�s t�meg".

A legut�bbi v�laszt�sokon tal�n �gy sz�ltak a k�zm�vesekhez, kisiparosokhoz stb. �s parasztokhoz: vel�nk szemben ti a burzso�kkal �s a feud�lisokkal egy�tt csak egyetlen reakci�s t�meget alkottok? Lassalle bet�ve tudta a „Kommunista Ki�ltv�ny "-t, ak�rcsak hiv�i az �ltala fogalmazott p�sztorleveleket. Ha teh�t ilyen durv�n meghamis�totta, ez csak az�rt t�rt�nt, hogy az abszolutista �s feud�lis ellenfelekkel a burzso�zia ellen k�t�tt sz�vets�g�t sz�p�tse. Emellett a fenti paragrafusban a haj�n�l fogva r�ncig�lj�k el� az � b�lcs mond�s�t, an�lk�l, hogy b�rmi �sszef�gg�sben volna az Internacion�l� szervezeti szab�lyzat�b�l val� f�lrejav�tott id�zettel. Ez teh�t itt egyszer�en arc�tlans�g, m�gpedig kor�ntsem Bismarck kedve ellen val�, egyike ama olcs� rip�ks�geknek, amelyekkel a berlini Marat �gyn�k�k. „A munk�soszt�ly a maga felszabad�t�s�n mindenekel�tt a mai nemzeti �llam keret�n bel�l munk�lkodik, tudat�ban annak, hogy valamennyi  kult�rorsz�g munk�saival k�z�s t�rekv�s�nek sz�ks�gszer� eredm�nye a n�pek nemzetk�zi testv�ries�l�se lesz."

Lassalle a „Kommunista Ki�ltv�ny"nyal �s valamennyi kor�bbi szocializmussal ellent�tben a munk�smozgalmat a legsz�kebb nemzeti szempontb�l fogta fel. Ebben k�vet�kre akadt, m�ghozz� az Internacion�l� m�k�d�se ut�n.                  Eg�szen mag�t�l �rtet�dik, hogy a munk�soszt�lynak, hogy egy�ltal�n harcolhasson, otthon kell oszt�lyk�nt megszervez�dnie �s hogy harc�nak a belf�ld a k�zvetlen sz�ntere. Ennyiben oszt�lyharca nem tartalm�ban, hanem, mint a „Kommunista Ki�ltv�ny" mondja, „form�j�ban" nemzeti. De a „mai nemzeti �llam kerete", p�ld�ul a n�met birodalom�, maga is gazdas�gilag a vil�gpiac „keret�n bel�l", politikailag az �llamok rendszer�nek „keret�n bel�l" van. B�rmely keresked� tudja, hogy a n�met kereskedelem egy�ttal k�lkereskedelem, �s Bismarck �r nagys�ga �ppen a maga fajt�j� nemzetk�zi politik�ban �ll. �s mire reduk�lja nemzetk�zis�g�t a n�met munk�sp�rt? Annak tudat�ra, hogy t�rekv�s�nek eredm�nye „a n�pek nemzetk�zi testv�ries�l�se lesz" — ez a polg�ri Szabads�g- �s B�kelig�t�l �tvett fr�zis, ez helyettes�tse

a munk�soszt�lyok nemzetk�zi testv�ries�l�s�t az uralkod� oszt�lyok �s korm�nyaik ellent k�z�s harcban. A n�met munk�soszt�ly nemzetk�zi funkci�ir�l' teh�t egy sz� sincs! �s �gy �llja a sarat saj�t, ellene valamennyi t�bbi orsz�g burzso�ival m�r testv�ries�lt burzso�zi�j�val �s Bismarck �r nemzetk�zi �sszeesk�v� politik�j�val szemben.98 Val�j�ban a program nemzetk�zi hitvall�sa m�lyen alatta �ll m�g a szabadkereskedelmi p�rt�nak is. Az is azt �ll�tja, hogy t�rekv�s�nek eredm�nye a „n�pek nemzetk�zi testv�ries�l�se" lesz. De az tesz is valamit, hogy a kereskedelmet nemzetk�ziv� tegye, �s kor�ntsem �ri be azzal a tudattal — hogy minden n�p odahaza kereskedik. A munk�soszt�lyok nemzetk�zi tev�kenys�ge semmik�ppen sem f�gg a. „Nemzetk�zi Munk�ssz�vets�g" l�tez�s�t�l. Ez csak- az els� k�s�rlet volt arra, hogy e tev�kenys�g sz�m�ra k�zponti szervet teremts�nk; olyan k�s�rlet, mely az �ltala adott �szt�nz�s folyt�n maradand� eredm�nnyel j�rt, de amelyet els� t�rt�nelmi form�j�ban a P�rizsi Komm�n buk�sa ut�n nem lehetett tov�bb folytatni. Bismarck „Norddeutsch�"-j�nek teljesen igaza volt, amikor gazd�ja megel�ged�s�re h�r�l adta, hogy a n�met munk�sp�rt az �j- programj�ban megtagadta a nemzetk�zis�get. „Ezen alapelvekb�l kiindulva, a n�met munk�sp�rt minden t�rv�nyes eszk�zzel k�zd a szabad �llam�rt — �s — a szocialista t�rsadalom�rt; k�zd az�rt, hogy a b�rrendszer a vasb�rt�rv�nnyel egy�tt — �s — a kizs�km�nyol�s minden form�ban megsz�nj�k; k�zd minden t�rsadalmi �s politikai egyenl�tlens�g kik�sz�b�l�s��rt." A „szabad" �llamra k�s�bb m�g visszat�rek. Teh�t a j�v�ben a n�met munk�sp�rtnak Lassalle „vasb�rt�rv�ny�ben" kell hinnie! Hogy ez veszend�be ne menjen, le�rj�k azt az �rtelmetlens�get, hogy „a b�rrendszer" (helyesen: a b�rmunka rendszere) „a

vasb�rt�rv�nnyel egy�tt ... megsz�nj�k". Ha megsz�ntetem a b�rmunk�t, term�szetesen megsz�ntetem a t�rv�nyeit is, ak�r „vasb�l" val�k, ak�r szivacsb�l. De Lassalle harca a b�rmunka ellen szinte kiz�r�lag e k�r�l az �n. t�rv�ny k�r�l forog. �s ez�rt, hogy bebizony�ts�k a Lassalle-szekta gy�zelm�t, „a b�rrendszert a vasb�rt�rv�nnyel egy�tt" kell megsz�ntetni, nem pedig an�lk�l.

A „vasb�rt�rv�nyb�l" tudvalev�en csak a Goethe „�r�k vaserej�, nagy t�rv�nyek" mond�s�b�l100 k�lcs�nz�tt „vas" sz� Lassalle-�. A vas sz� az a jelz�s, amelyr�l az igazhiv�k egym�st megismerik. De ha elfogadom e t�rv�nyt Lassalle pecs�tj�vel s enn�lfogva az � �rtelmez�s�ben, akkor az � indokol�s�val is kell elfogadnom. S mi ez az indokol�s? Ahogy Lange m�r kev�ssel Lassalle hal�la ut�n kimutatta: a malthausi n�pesed�si t�rv�ny (amelyet maga Lange is hirdetett). De ha ez igaz, akkor viszont nem sz�ntethetem meg a t�rv�nyt, m�g ha sz�zszor megsz�ntetem is a b�rmunk�t, mert akkor e t�rv�ny nemcsak a b�rmunka rendszer�ben, hanem minden t�rsadalmi rendszerben uralkodik. �ppen erre t�maszkodva bizonygatt�k a k�zgazd�szok m�r t�bb mint �tven  esztend�vel ezel�tt, hogy a szocializmus a term�szet okozta nyomor�s�got meg nem sz�ntetheti, legf�ljebb csak �ltal�nos�thatja, ar�nyosan elosztva a t�rsadalom eg�sz fel�let�re!

De nem ez a f�dolog. Ha a t�rv�ny lassalle-i helytelen megfogalmaz�s�t teljesen figyelmen k�v�l hagyjuk is, az igaz�n felh�bor�t� h�tral�p�s a k�vetkez�: Lassalle hal�la �ta a mi p�rtunkban az a tudom�nyos meggy�z�d�s t�rt utat, hogy a munkab�r nem az, aminek l�tszik, tudniillik a munka �rt�ke, illetve �ra, hanem csak leplezett form�ja a munkaer� �rt�k�nek, illetve �r�nak. Ezzel a munkab�r eg�sz eddigi polg�ri felfog�sa, valamint az e felfog�s ellen ir�nyul� eg�sz eddigi kritika egyszer s mindenkorra �sszeomlott, �s vil�gos lett, hogy a b�rmunk�snak csak �gy szabad a saj�t �let��rt dolgoznia, azaz �lnie, ha egy bizonyos ideig ingyen dolgozik a t�k�snek (�s k�vetkez�sk�ppen mindazoknak, akik a t�k�ssel egy�tt az �rt�kt�bbletet fogyasztj�k); hogy az eg�sz t�k�s termel�si rendszer ak�r�l forog, hogy ezt az ingyen munk�t megn�velje a munkaid� meghosszabb�t�s�val vagy a munka termel�kenys�g�nek fokoz�s�val, a munkaer� nagyobb megfesz�t�s�vel stb., hogy teh�t a b�rmunka rendszere a rabszolgas�g egyik rendszere, m�gpedig olyan rabszolgas�g�, amely abban a m�rt�kben, ahogyan a munka t�rsadalmi termel�er�i fejl�dnek, egyre s�lyosabb� v�lik, f�ggetlen�l att�l, hogy jobb vagy rosszabb fizet�st kap-e a munk�s. �s azut�n, hogy e felismer�s p�rtunkban mind jobban �s jobban utat t�rt, visszat�rnek Lassalle dogm�ihoz, noha tudniuk kellene, hogy Lassalle nem tudta, mi a munkab�r, hanem, a polg�ri k�zgazd�szok nyom�n, a l�tszatot tekintette a dolog l�nyeg�nek.

Olyan ez, mintha rabszolg�k k�zt, akik v�gre r�j�ttek a rabszolgas�g titk�ra �s fell�zadtak, az egyik elavult n�zeteket vall� rabszolga a l�zad�s programj�ba ezt �rn�: el kell t�r�lni a rabszolgas�got, mert a rabszolg�k �lelmez�se a rabszolgas�g rendszer�ben bizonyos alacsony maximumot nem haladhat meg!

Puszt�n az a t�ny, hogy p�rtunk k�pvisel�i k�pesek voltak ilyen sz�rny� mer�nyletet elk�vetni a p�rt t�megei k�zt elterjedt felismer�s ellen — nem bizony�tja-e az m�r egymag�ban, hogy milyen (b�n�s) k�nnyelm�s�ggel, (milyen lelkiismeretlen�l) j�rtak el a kompromisszumos program megszerkeszt�s�ben ! A paragrafus hat�rozatlan befejez� mondata — „minden t�rsadalmi �s politikai egyenl�tlens�g kik�sz�b�l�se" — helyett azt kellett volna mondani, hogy az oszt�lyk�l�nbs�gek megsz�ntet�s�vel minden bel�l�k fakad� t�rsadalmi �s politikai egyenl�tlens�g �nmag�t�l elt�nik.

III

„Hogy a szoci�lis k�rd�s megold�s�nak az �tj�t egyengesse, a n�met munk�sp�rt k�veteli termel�sz�vetkezetek l�tes�t�s�t �llamseg�llyel, a dolgoz� n�p demokratikus ellen�rz�se alatt. A termel�sz�vetkezeteket az iparban �s a mez�gazdas�gban olyan m�rt�kben kell �letre h�vni, hogy azokb�l az �sszmunka szocialista szervezete j�jj�n l�tre."

A Lassalle-f�le „vasb�rt�rv�ny" ut�n, �me, a pr�f�ta csodaszere! M�lt�an „egyengetik az utat"! A fenn�ll� oszt�lyharcot �js�g�r�i fr�zis v�ltja fel: „a szoci�lis k�rd�s", amelynek sz�m�ra a „megold�s" „�tj�t egyengetik". Nem a t�rsadalom forradalmi �talakul�si folyamat�b�l „j�n l�tre" az „�sszmunka szocialista szervezete", hanem az „�llamseg�lyb�l", amelyben az �llam azokat a. termel�sz�vetkezeteket r�szes�ti, amelyeket �, s nem a munk�s, „h�v �letre". Ez m�lt� Lassalle k�pzelg�s�hez, hogy �llamk�lcs�n�kkel �pp�gy lehet �j t�rsadalmat �p�teni, mint �j vasutat! N�mi (marad�k) szem�remb�l az „�llamseg�lyt" — a „dolgoz� n�p" demokratikus ellen�rz�se al� helyezik. El�sz�r is, N�metorsz�gban a „dolgoz� n�p" t�bbs�ge parasztokb�l �ll, nem pedig prolet�rokb�l. M�sodszor, „demokratikus" — ez magyar�n azt jelenti, hogy „n�puralmi". De mit jelent a „dolgoz� n�p n�puralmi ellen�rz�se" ? K�l�n�sen egy olyan munk�sn�pn�l, amely az �llammal szemben t�masztott e k�vetel�seivel megvallja teljes tudat�t arr�l, hogy sem nem uralkodik, sem nem �rett az uralomra! F�l�sleges itt belebocs�tkoznom egy olyan recept b�r�lat�ba, amelyet Lajos F�l�p idej�ben Buchez javasolt a francia szocialist�k ellen�ben, �s amelyet az „Atelier" reakci�s munk�sai fogadtak el. A f� hiba nem is abban van, hogy ezt a k�l�nleges csodak�r�t felvett�k a programba, hanem abban, hogy egy�ltal�n az oszt�lymozgalom �ll�spontj�r�l a szektamozgalom �ll�spontj�ra t�rnek vissza. Hogy a munk�sok a sz�vetkezeti termel�s felt�teleit t�rsadalmi m�retben, mindenekel�tt pedig saj�t orsz�gukban nemzeti m�retben meg akarj�k teremteni, ez a t�rekv�s csak azt jelenti, hogy a termel�s mai felt�teleinek gy�keres megv�ltoztat�s��rt k�zdenek, s ennek semmi k�ze sincs termel�sz�vetkezeteknek �llamseg�llyel val� alap�t�s�hoz. Ami pedig a ma meglev� sz�vetkezeteket illeti, ezeknek csak akkor van �rt�k�k, ha f�ggetlen, sem a korm�nyt�l, sem a burzso�zi�t�l nem t�mogatott munk�salkot�sok. IV Most r�t�rek a demokr�cia fejezet�re. A. „Az �llam szabads�g-alapzata." Mindenekel�tt a II. fejezet szerint a n�met munk�sp�rt a „szabad �llam�rt" k�zd. Szabad �llam — h�t ez mi? A munk�soknak, akik m�r kil�baltak a korl�tolt alattval�i �rtelemb�l,101 egy�ltal�n nem c�ljuk, hogy az �llamot szabadd� tegy�k. A n�met birodalomban az „�llam" majdnem olyan „szabad", mint Oroszorsz�gban. A szabads�g abban �ll, hogy az �llam a t�rsadalom f�l� rendelt szervb�l a t�rsadalomnak mindenben al�rendelt szervv� v�lj�k, s ma is az �llamform�k olyan m�rt�kben szabadabbak vagy kev�sb� szabadok, amennyire az „�llam szabads�g�t" korl�tozz�k.

A n�met munk�sp�rt — legal�bbis, ha ezt a programot mag��v� teszi —

megmutatja ezzel, hogy a szocialista eszm�k m�g fel�letesen sem gy�kereztek meg benne; mert ahelyett, hogy a fenn�ll� t�rsadalmat (s ez �rv�nyes minden

j�vend�' t�rsadalomra is) a fenn�ll� �llam (vagy a j�vend�' t�rsadalomban a j�vend� �llam) alapzatak�nt t�rgyaln�, az �llamot, ellenkez�leg, valami �n�ll�

l�nyk�nt t�rgyalja, amelynek saj�t „szellemi, erk�lcsi �s szabads�g-alapzatai'' vannak. H�t m�g az a f�ktelen vissza�l�s, amit a program a „mai �llam", „mai t�rsadalom" sz�kkal �z, s a m�g f�ktelenebb f�lre�rt�se annak az �llamnak, amelyhez k�vetel�seit int�zi!

A „mai t�rsadalom" t�k�s t�rsadalom, amely minden kult�rorsz�gban fenn�ll, a k�z�pkori maradv�nyokt�l t�bb� vagy kev�sb� mentesen, az egyes orsz�gok saj�tos t�rt�nelmi fejl�d�se folyt�n t�bb� vagy kev�sb� m�dosultan, t�bb� vagy kev�sb� fejletten. Ellenben a „mai �llam" minden orsz�gban m�s. M�s a porosz- n�met birodalomban, mint Sv�jcban, m�s Angli�ban, mint az Egyes�lt �llamokban. „A mai �llam" teh�t fikci�. Mindazon�ltal a k�l�nb�z� kult�rorsz�gok k�l�nb�z� �llamaiban a form�k tarka k�l�nf�les�ge ellen�re

k�z�s az, hogy valamennyi a modern polg�ri t�rsadalom talaj�n' �ll, csak az egyikben a t�k�s fejl�d�s magasabb, a m�sikban alacsonyabb fokot �rt el. Ez�rt vannak bizonyos l�nyeges jellemvon�saik is, amelyek

10. k�z�sek. Ilyen �rtelemben besz�lhet�nk a „mai �llamis�gr�l", szemben a j�vend�vel, amikor ennek az �llamis�gnak mai gy�kere, a polg�ri t�rsadalom m�r elhalt. Ezut�n felvet�dik a k�rd�s: milyen v�ltoz�sokon megy �t az �llamis�g a kommunista t�rsadalomban? M�s sz�val: milyen t�rsadalmi funkci�k, amelyek hasonl�k a mai �llam funkci�ihoz, maradnak meg ott? E k�rd�sre csak tudom�nyosan lehet megfelelni, s nem k�zel�tj�k meg a probl�m�t egy bolhaugr�snyival sem, ha ezerszer tessz�k is �ssze e k�t sz�t: n�p �s �llam.

A t�k�s �s a kommunista t�rsadalom k�z�tt van egy id�szak, melyben a t�k�s t�rsadalom forradalmi �ton kommunista t�rsadalomm� alakul �t. Ennek megfelel egy politikai �tmeneti id�szak is, amelynek az �llama nem lehet egy�b, mint a proletari�tus forradalmi diktat�r�ja. Nos, a program nem sz�l sem az ut�bbir�l, sem a kommunista t�rsadalom j�vend� �llamis�g�r�l. Politikai k�vetel�sei semmi egyebet nem tartalmaznak, mint a r�gi k�zismert demokratikus sir�mokat: �ltal�nos v�laszt�jog, a n�p k�zvetlen t�rv�nyhoz�sa, n�pjog, n�phadsereg s�b. Puszta visszhangjai ezek a polg�ri N�pp�rtnak, a B�ke- �s Szabads�glig�nak; mind olyan k�vetel�sek, amelyek, ha nem t�lozz�k el �ket fantasztikus elk�pzel�sekig, m�ris megval�sultak. Csakhogy az az �llam, amelyben megval�sultak, nem a n�met birodalom hat�rain bel�l tal�lhat�, hanem Sv�jcban, az Egyes�lt �llamokban �s egyeb�tt. Ez a fajta „j�v�-�llam" �rtai �llam, m�g ha a n�met birodalom „keret�n" k�v�l l�tezik is. De egyr�l megfeledkeztek. Minthogy a n�met munk�sp�rt hat�rozottan kijelenti, hogy „a mai nemzeti �llamnak", vagyis az � �llam�nak, a porosz-n�met birodalomnak a keret�n bel�l mozog — hiszen legt�bb k�vetel�s�nek nem is volna m�sk�ppen �rtelme, mert csak olyat szok�s k�vetelni, ami m�g nincs meg —, nem lett volna

szabad megfeledkeznie a f�dologr�l, arr�l, hogy mindezek a csinos apr�s�gok az �n. n�pszuverenit�s elismer�s�n nyugszanak, �s hogy ez�rt csakis demokratikus k�zt�rsas�gban hely�nval�k. S minthogy—b�lcsen, mert a k�r�lm�nyek el�vigy�zatra intenek—nincsen b�tors�guk a demokratikus

k�zt�rsas�got k�vetelni, ahogy azt Lajos F�l�p �s Louis Nap�leon idej�ben a francia munk�sprogramok tett�k — nem kellett volna ahhoz a (sem nem „becs�letes"102, sem nem m�lt�) fog�shoz sem folyamodniuk,: hogy azokatadolgokatamelyeknek csak demokratikus k�zt�rsas�gban van �rtelm�k, olyan �llamt�l k�vetelj�k, amely nem egy�b, mint parlamenti form�kkal szeg�lyezett, feud�lis elemekkel kevert, egyszersmind a burzso�zi�t�l m�r befoly�solt, b�rokratikus�n meg�csolt, rend�rileg �rz�tt katonai nk�nyuralom (s tetej�be m�g bizonygatni ennek az �llamnak, hogy mindezeket „t�rv�nyes eszk�z�kkel" v�lik r�k�nyszer�theti.).

M�g a vulg�ris demokr�cia is, amely a demokratikus k�zt�rsas�gban l�tja az ezer�ves birodalmat, �s  sejtelme sincs arr�l, hogy �ppen a polg�ri t�rsadalom ezen utols� �llamform�j�n bel�l kell az oszt�lyharcot v�g�rv�nyesen megv�vni — m�g az is toronymagasan f�l�tte �ll az olyan demokratizmusnak, amely a rend�rileg megengedettnek �s a logikailag meg nem engedettnek hat�rain bel�l marad. Hogy az „�llamon" val�ban a korm�nyg�pezetet �rtik, vagyis az �llamot mint a munkamegoszt�s r�v�n a t�rsadalomt�l elv�lt k�l�n szervezetet, azt ezek a szavak is mutatj�k: „A n�met munk�sp�rt az �llam gazdas�gi alapzat�ul k�veteli az egyetlen, progressz�v j�vedelmi ad� megszab�s�t stb." Az ad� a korm�nyg�pezetnek a gazdas�gi alapzata �s semmi m�snak. A Sv�jcban l�tez� j�v�-�llamban ez a k�vetel�s nagyj�b�l teljes�lt m�r. A j�vedelmi ad� k�l�nb�z� t�rsadalmi oszt�lyok k�l�nb�z� j�vedelmi forr�sait t�telezi fel, vagyis a t�k�s t�rsadalmat. Teh�t egy cs�ppet sem felt�n�, hogy a liverpooli p�nz�gyi reformerek — burzso�k, �l�k�n Gladstone fiv�r�vel — ugyanazt k�vetelik, amit ez a program.

B. „A n�met munk�sp�rt az �llam szellemi �s erk�lcsi alapzat�ul k�veteli:

1. Az �ltal�nos �s egyenl� �llami n�pnevel�st. �ltal�nos iskolak�telezetts�get. Ingyenes oktat�st."

Egyenl� n�pnevel�si Mit �rtenek ezeken a szavakon? Azt hiszik tal�n, hogy a mai t�rsadalomban (�s csak err�l a t�rsadalomr�l van sz�) valamennyi oszt�ly nevel�se egyenl� lehet? Vagy azt k�v�nj�k, hogy a fels�bb szt�lyokat is arra a szemernyi nevel�sre szor�ts�k — a n�piskol�ra —, amin�l t�bb nemcsak a b�rmunk�sok, hanem a parasztok gazdas�gi viszonyaival sem f�r �ssze? „�ltal�nos iskolak�telezetts�g. Ingyenes oktat�s." Az el�bbi megvan m�g N�metorsz�gban is, az ut�bbi Sv�jc �s az Egyes�lt �llamok n�piskol�iban. Ha az Egyes�lt �llamok egyes �llamainak „fels�bb" tanint�zeteiben is van „ingyenes" oktat�s, ez a val�s�gban csak annyit jelent, hogy a fels�bb oszt�lyok evel�si k�lts�geit is az �ltal�nos ad�z�sb�l fedezik. Egy�bk�nt ugyanez �ll az A. 5. alatt k�vetelt „ingyenes t�rv�nykez�sre" is. A b�n�gyi igazs�gszolg�ltat�s  minden�tt ingyenes; a polg�ri jogszolg�ltat�s szinte kiz�r�lag tulajdon visz�lyok k�r�l forog, teh�t szinte csak a vagyonos oszt�lyokat �rinti. �s ezek a n�p p�nz�n pereskedjenek? Az iskol�kr�l sz�l� paragrafusnak a n�piskol�kkal kapcsolatban legal�bb (elm�leti �s gyakorlati) m�szaki iskol�kat kellett volna k�vetelnie. Eg�szen elvetend� az „�llami n�pnevel�s". �ltal�nos t�rv�nnyel meghat�rozni a n�piskol�k anyagi kereteit, az oktat� szem�lyzet k�pes�t�s�t, a tan�t�si �gakat stb., �s, ahogy az Egyes�lt �llamokban t�rt�nik, e t�rv�nyes el��r�sok megtart�s�t �llami fel�gyel�kkel ellen�riztetni — eg�szen m�s valami, mint az �llamot n�pnevel�v� kinevezni! Ellenkez�leg, a korm�ny �s az egyh�z befoly�s�t egyar�nt teljesen ki kell rekeszteni az iskol�b�l. Kiv�lt a porosz-n�met birodalomban (�s ne hozakodjanak el� azzal az �res kifog�ssal, hogy a j�v��llamr�l" van sz�; l�ttuk m�r, h�nyad�n vagyunk ezzel) ink�bb az �llamnak volna sz�ks�ge r�, hogy a n�p nagyon kem�nyen megnevelje. Az eg�sz programot, b�rhogy cseng-bong a demokr�ci�t�l, velej�ig megfert�zte a Lassalle- szekt�nak az �llamba vetett alattval�i hite vagy — ami nem jobb — a demokrata csodahit, vagyis helyesebben: az eg�sz program e k�tf�le, a szocializmust�l egyar�nt t�vol es� csodahit k�z�tti kompromisszum. „A tudom�ny szabads�ga" — �gy hangzik a porosz alkotm�ny egyik paragrafusa. Mire val� teh�t itt? „Lelkiismereti szabads�g"! Ha ma, a kult�rharc napjaiban eml�kezet�be akarj�k id�zni a liberalizmusnak saj�t r�gi jelszavait, akkor ez csak ilyen form�ban lehets�ges: mindenkinek lehet�s�get kell adni arra, hogy all�sos sz�ks�gleteit, csak�gy, mint a testieket, kiel�g�thesse an�lk�l, hogy a rend�rs�g az orr�t bele�tn�. A munk�sp�rtnak azonban ez alkalommal m�giscsak ki kellett volna fejeznie azt a meggy�z�d�s�t, hogy a polg�ri „lelkiismereti szabads�g" semmi egy�b, mint mindenf�le vall�si lelkiismereti szabads�g megt�r�se, �s hogy a munk�sp�rt a lelkiismeretet �ppen meg akarja szabad�tani a vall�si babon�t�l. �mde nem szeretik a„polg�ri" sz�nvonalat t�ll�pni. Ezzel a v�g�re �rtem, mert a program ezut�n k�vetkez� f�ggel�ke annak nem; jellegzetes alkot�r�sze. Teh�t itt csak eg�szen r�viden: „ 2. Norm�l-munkanapot." Egyetlen m�s orsz�gban sem szor�tkozott a munk�sp�rt ilyen hat�rozatlan k�vetel�sre, hanem mindig meghat�rozta a munkanapnak azt a hossz�s�g�t, amelyet az adott k�r�lm�nyek k�z�tt norm�lisnak tart. „3. A n�i munka korl�toz�s�t �s a gyermekmunka eltilt�s�t

A munkaid� normaliz�l�s�nak m�r mag�ban kell foglalnia a n�i munka korl�toz�s�t is, ha ez a munkanap hossz�ra, sz�neteire stb. vonatkozik; m�sk�l�nben ez csak azt jelentheti, hogy tilts�k el a n�i munk�t az olyan ipar�gakban, amelyek a n�i szervezetre k�l�n�sen �rtalmasak, vagy amelyek a n�i nem szempontj�b�l nem egyeztethet�k �ssze az erk�lccsel. Ha �gy gondolt�k, akkor ezt meg is kellett volna mondani. A „gyermekmunka eltilt�sa"! Itt felt�tlen�l sz�ks�ges lett volna a korhat�rt megjel�lni. A gyermekmunka �ltal�nos eltilt�sa �sszef�rhetetlen a nagyipar l�tez�s�vel, s ez�rt puszta j�mbor �haj. Megval�s�t�sa — ha lehets�ges — reakci�s volna, mert a munkaid�nek a

k�l�nb�z� korcsoportok szerinti szigor� szab�lyoz�sa �s a gyermekek v�delm�re szolg�l� egy�b �vint�zked�sek eset�n a termel� munk�nak a an�t�ssal val� korai egybek�t�se a mai t�rsadalom �talak�t�s�nak egyik leghatalmasabb eszk�ze. „4. A gy�ri, m�helyi �s h�ziipar �llami fel�gyelet�t."

A porosz-n�met �llammal szemben okvetlen�l k�vetelni kellett volna azt, hogy a gy�rfel�gyel�ket csak b�r�i �ton lehessen elmozd�tani; hogy minden munk�s feljelenthesse �ket a b�r�s�gn�l hivatali mulaszt�s�rt; hogy a gy�rfel�gyel�knek orvosoknak kell lenni�k. „5. A fogh�zmunka szab�lyoz�s�t." Kicsinyes k�vetel�s �ltal�nos munk�sprogramban. Mindenesetre vil�gosan ki kellett volna mondani, hogy a munk�sok nem akarj�k — holmi keny�ririgys�gb�l —, hogy a k�z�ns�ges b�n�z�kkel barmok m�dj�ra b�njanak, s. nevezetesen, hogy az egyetlen jav�t�eszk�zt, a termel� munk�t elvegy�k t�l�k. Ennyi igaz�n a legkevesebb^ amit szocialist�kt�l el lehetett volna v�rni.

„6. Hat�kony szavatoss�gi t�rv�nyt."103 Meg kellett volna mondani, hogy mit �rtenek „hat�kony" szavatoss�gi t�rv�nyen. Mell�kesen megjegyezve, a norm�l-munkanapn�l megfeledkeztek a gy�ri t�rv�nyhoz�snak arr�l a r�sz�r�l, amely az eg�szs�g�gyi int�zked�sekre �s a balesetek elleni v�dekez�sre stb. vonatkozik. A szavatoss�gi t�rv�ny csak akkor l�p hat�lyba, amikor ezeket az el��r�sokat megszegik. {Sz�val ezt a f�ggel�ket is a fogalmaz�s lomposs�ga jellemzi.)

Dixi et salvavi animam meam.[ * — Elmondottam �s megmentettem a lelkemet. — Szerk.]

1875. �prilis—m�jus eleje.

Dr. Karl Heinrich Marx  

Marx �s Engels M�vei

vei. 19. k�t. 1969.11—30. old