Amikor v�gre letelepednek, k�l�nb�z� k�ls�leges , �ghajlati, f�ldrajzi, fizikai stb. felt�telekt�l, valamint k�l�n�s term�szetes hajlamukt�l stb. - t�rzsi jellegzetess�g�kt�l- f�gg, hogy ez az eredeti k�z�ss�g, vagy ha �gy tetszik, a horda-v�r, a nyelv, a szok�sok stb. k�z�ss�gis�ge- az es� el�felt�tele �let�k objekt�v felt�telei elsaj�t�t�s�nak �s az �let mag�t �jratermel� �s t�rgyias�t� tev�kenys�g�nek /a p�sztori, vad�sz, f�ldm�vel�i stb. tev�kenys�g�nek/. A f�ld a nagy laborat�rium, az arzen�l, amely mind a munkaeszk�zt, mind az anyagot szolg�ltatja, mind a sz�khelyet, a k�z�ss�g b�zis�t. Az emberek naiv m�don viszonyulnak a f�ldh�z mint a k�z�ss�g, m�gpedig az eleven munk�ban mag�t termel� �s �jratermel� k�z�ss�g tulajdon�hoz. Mindegyik egyes csak mint e k�z�ss�g tagja viszonyul tulajdonosk�nt vagy birtokosk�nt. A munka folyamata �ltali val�s�gos elsaj�t�t�s ezekkel az el�felt�telekkel t�rt�nik, amelyek maguk nem term�kei a munk�nak, hanem term�szeti vagy isteni el�felt�teleik�nt jelennek meg. Ez a forma, amelyben az alap egyazon f�ldviszony/Grundverhaltnis*/, igen k�l�nb�z�k�ppen realiz�lhatja mag�t. Pl. semmik�ppen nem mond ellent ennek a form�nak, hogy a mint a legt�bb �zsiai forma /Grundform**/ eset�ben, a mindezen kis k�z�ss�gek felett �ll� �sszefoglal� egys�g jelenik meg fels�bb tulajdonosk�nt, vagy egyetlen tulajdonosk�nt, a val�s�gos  k�zs�gek pedig enn�lfogva csak �r�k�s birtokosokk�nt. Minthogy az egys�g  a val�s�gos tulajdonos �s a k�z�ss�gi tulajdonnak a val�s�gos felt�tele, ez�rt maga ez az egys�g mint sok  val�s�gos k�l�n�s k�z�ss�gek felett �ll� k�l�n�s jelenhetik meg, amikor is azut�n az egyes t�nylegesen tulajdonn�lk�li, illetve a tulajdon, - vagyis az, hogy az egyes �gy viszonyul a munka �s az �jratermel�s term�szeti felt�teleihez, mint amik az �v�i, mint az � szubjektivit�s�nak szervetlen term�szetk�nt k�szental�lt objekt�v test�hez- az � sz�m�ra k�zvetett m�don jelenik meg, oly m�don, hogy az �sszegys�g - amely a despot�ban realiz�l�dik mint sok k�z�ss�g atyj�ban- a k�l�n�s k�zs�g k�zvet�t�s�vel �tengedi az egyesnek. A t�bbletterm�k- amelyet egy�bk�nt t�rv�nyileg hat�roznak meg, a munka �ltali val�s�gos elsaj�t�t�s k�vetkezt�ben- enn�lfogva magamag�t�l ez� a fels�bb egys�g�. A keleti despotizmus �s a benne jogilag l�tezni l�tsz� tulajdonn�lk�lis�g k�zepette enn�lfogva  val�j�ban alapzatk�nt ez a t�rzsi vagy k�zs�gi tulajdon l�tezik, amelyet t�bbnyire az iparnak �s, a mez�gazdas�gnak a kis k�zs�gen bel�li kombin�ci�ja hoz l�tre, mely k�zs�g �lym�don teljess�ggel �nfenntart�v� v�lik �s az �jratermel�s  �s t�bblettermel�s valamennyi felt�tel�t �nmag�ban tartalmazza.

 T�bbletmunk�j�nak egy r�sze a fels�bb k�z�ss�g�, amely v�g�l mint szem�ly l�tezik, s ez a t�bbletmunka jut �rv�nyre mind az ad�ban stb., mind azokban a k�z�s munk�kban, amelyeket az egys�g, r�szben a val�s�gos despota, r�szben az elgondolt t�rzsis�g, az isten dics��t�s�re v�geznek. Ez  a fajta  k�zs�gi tulajdon m�rmost, amennyiben val�ban a munk�ban realiz�l�dik, megjelenhetik vagy �gy, hogy a kis k�zs�gek f�ggetlen�l veget�lnak egym�s mellett �s benn�k az egyes f�ggetlen�l dolgozik csal�dj�val a neki kijel�lt parcell�n/ egy meghat�rozott munka egyr�szt k�z�ss�gi k�szletre, mondhatni biztos�t�sra, valamint a k�z�ss�g mint olyan k�lts�geinek fedez�s�re, teh�t h�bor�ra, istentiszteletre stb. Ebben benne rejlik �tmenet a robotra stb,/; vagy pedig az egys�g kiterjedhet arra, hogy  mag�t a munk�t is k�z�ss�gi m�don v�gzik, ez form�lis rendszer lehet, mint Mexik�ban, Peruban k�l�n�sen, a r�gi kelt�kn�l,  egyes indiai t�rzsekn�l. Megjelenhetik tov�bb� a t�rzsis�gen bel�li k�z�ss�gis�g m�g �gy is, hogy az egys�g a t�rzs-csal�d egy fej�ben van k�pviselve, vagy pedig a csal�df�k egym�sra val� vonatkoz�sak�nt. Eszerint azt�n a k�z�ss�gnek despotikusabb vagy demokratikusabb form�ja.     A munka  �ltali val�s�gos elsaj�t�t�s k�z�ss�gi felt�telei, v�zvezet�kek- az �zsiai n�pekn�l igen fontosak- k�zleked�si  eszk�z�k  stb. azut�n a fels�bb egys�g- a kis k�zs�gek felett lebeg� despotikus korm�nyzat- m�vek�nt jelennek meg. A tulajdonk�ppeni v�rosok  ezek mellet a falvak mellett csak ott alakulnak ki, ahol a pont k�l�n�sen kedvez� k�lkereskedelem sz�m�ra, vagy ahol az �llamf� �s satrap�i j�vedelm�ket / a t�bbletterm�ket/ kicser�lik munk�ra, munkaalapk�nt k�ltik el.  /„A politikai gazdas�gtan b�r�lat�nak alapvonalai. -I. 356-358. old./

 Megjegyz�s. Mint fenti id�zetb�l kider�l m�r az �gynevezett �zsiai termel�si m�dban elkezd�d�tt a t�bbletterm�k kipr�sel�se a munk�sb�l, de ez m�g  a k�z�ss�gis�g lepl�be csomagolva jelenik meg, elfedi a val�s�gos  fels�bb tulajdonos-ok, azaz a despota szem�ly�t, �s satrap�it /ad�szed�it. Nagyon sok vita t�rgy�t k�pezte az elm�leti irodalomban Marxnak az �zsiai termel�s m�dr�l val� �r�sa, ugyanis ez a „demokratikusabb vagy despotikusabb” k�z�ss�gi jellemvon�s a GFK -ban is felmer�l Marxn�l az emberi �nelidegen�l�s megsz�ntet�se  folyamat�ban, amikor is a 2. pontbeli alfa jelz�s� kommunizmust jellemzi. Ugyanakkor a tulajdonfelfog�s tiszt�z�s �rdek�ben sz�ks�g van erre a kit�r�re, hiszen a val�s�gos t�rt�nelem gazdagabb, sz�nesebb, mintha valami sz�rke ecsettel festen�k meg. Vigy�zat egy�bk�nt, mert itt nem a feud�lis kir�ly, �s k�s�ret�nek a t�bbletterm�kkel kapcsolatos fel�l�s�r�l van sz�. Ugyanakkor minden despota  tiszt�ban volt azzal, hogy � az utak, �s az �nt�z�ses gazd�lkod�s  f�v�llalkoz�ja, �s am�g ennek megfelel, addig nem kell sz�molnia a kis k�z�ss�gek „kritik�ival”. Am�gy a despotikus hatalom igen sok h�bor�t v�vott, de ez mit se zavarta  a kis k�zs�geket, tov�bb� ha ezek elpusztultak, �jra eredeti form�jukban j�ttek l�tre, amelyen bel�l a munkamegoszt�s mintegy �r�kletes volt. Eredetileg n�gy kaszt l�tezett, de ez a k�s�bbi sz�zadok sor�n Indi�ban mintegy hatvanra szaporodott. A gyarmatos�t� angolok egy�bk�nt nem �rtett�k azt, hogy az indiaiknak nem volt szavuk a mag�ntulajdonra. -Alexandrosz/

„A tulajdon m�sodik form�ja- s ez, ak�rcsak az els�, l�nyeges helyi, t�rt�nelmi stb. m�dosulatokat hozott l�tre- amelynek az �seredeti t�rzsek mozgalmasabb, t�rt�nelmibb �let�nek, sors�nak �s m�dosul�sainak term�ke, els� el�felt�telk�nt szint�n felt�telezi a k�z�ss�get, de  nem, mint az els� esetben szubsztanciak�nt, amelynek az egy�nek puszta j�rul�kai, vagy amelynek tiszt�n term�szetadta  m�don alkot�r�szei, ez a forma nem a f�ldet felt�telezi b�zisk�nt, hanem a v�rost mint a f�ldm�vel�k/f�ldtulajdonosok/ m�r megteremtett sz�khely�t / k�zpontj�t.”*  A  sz�nt�f�ld a v�ros territoriumak�nt jelenik meg; nem  pedig a falu a f�ldpuszta tartoz�kak�nt. A f�ld mag�n –val�an  - b�rmennyire is akad�lyokat g�rd�thet megm�vel�se  el�, nem g�rd�t akad�lyt az el�, hogy hozz� mint az eleven egy�n szervetlen term�szet�hez, m�hely�hez, a szubjektum munkaeszk�z�hez, munkaobjektum�hoz �s l�tfenntart�si eszk�z�hez viszonyuljanak. Azok a neh�zs�gek. Amelyekbe a  k�z�ss�gis�g bele�tk�zik, csak m�s k�z�ss�gekt�l sz�rmazhatnak, amelyek vagy m�s elfoglalt�k a f�ldet, vagy h�borgatj�k a k�zs�get foglal�sban. Ez�rt a h�bor� az a nagy �sszfeladat, az a nagy k�z�ss�gi munka, amelyre sz�ks�g van ak�r ahhoz, hogy az  eleven l�tez�s objekt�v felt�teleit elfoglalj�k, ak�r ahhoz, hogy ezek elfoglal�s�t megv�delmezz�k �s meg�r�k�ts�k.

 A csal�dokb�l �ll� k�zs�g ez�rt mindenekel�tt katonailag van megszervezve- mint h�bor�s  �s hadi szervezet- s ez egyik felt�tele tulajdonosk�nt val� l�tez�s�nek. A lak�helynek a v�rosban  val� koncentr�l�sa  alapzata ennek a katonai szervezetnek.  A t�rzsis�g  mag�n – val�an fels�bb �s als�bb nemzets�gekhez vezet, s ezt a k�l�nbs�get leig�zott t�rzsekkel stb. val� kevered�s m�g jobban kifejleszti. A k�zs�gi tulajdon- mint �llami tulajdon, ager publicus- itt el van v�lasztva a mag�ntulajdont�l. Az egyesnek a tulajdona itt nem maga is k�zvetlen�l k�zs�gi tulajdon, mint az els� esetben, mikor is teh�t az nem a k�zs�gt�l elv�lasztott tulajdona az egyesnek, aki �ppens�ggel csak birtokosa annak. Min�l kev�sb� az a helyzet, hogy az egyesnek a tulajdona t�nylegesen csak k�z�s munk�val �rt�kes�thet�- teh�t pl. mint a v�zvezet�kek a Keleten-, s min�l ink�bb csorbul a t�rzs tiszt�n term�szetadta  jellege t�rt�nelmi mozg�s, v�ndorl�s r�v�n, tov�bb� min�l ink�bb t�volodik el a t�rzs az eredeti sz�khely�t�l,�s foglal el idegen f�ldet, teh�t l�p l�nyegesen �j munkafelt�telek k�z�, �s min�l ink�bb van kifejl�dve az egyesnek  az energi�ja- k�z�ss�gi jellege ink�bb mint kifel� ir�nyul� negat�v egys�g jelenik meg �s �gy is kell megjelennie-,  ann�l ink�bb adva vannak a felt�teli annak, hogy az egyes ember f�ld- k�l�n parcella- mag�ntulajdonos�v� legyen, annak k�l�n m�vel�se neki �s csal�dj�nak jusson oszt�lyr�sz�l……..Mint tulajdonosok viszonyulnak a munka term�szeti felt�teleihez; de ezeket a felt�teleket m�g folyv�st szem�lyes munka kell hogy t�telezze val�ban mint az egy�nek szem�lyis�g�nek, szem�lyes munk�j�nak felt�teleit �s objekt�v elemeit.

 M�sr�szt e kis katonai k�z�ss�g ir�ny t�lhajt ezeken a korl�tokon stb. /R�ma, G�r�gorsz�g, zsid�k stb./ „Amikor az auguriumok” mondja Niebur, „biztos�tott�k Num�t arr�l, hogy az istenek j�v�hagyj�k megv�laszt�s�t, a j�mbor kir�ly els� gondja nem templomi kultusz, hanem emberi dolog volt. Felosztotta azokat a f�ldeket, amelyeket Romulus a h�bor�ban szerzett �s elfoglal�sra �tengedett: megalap�totta Terminus kultusz�t. Minden �kori t�rv�nyhoz�, �s mindenekel�tt M�zes, er�nyt igazs�gosss�got �s j� erk�lcs�t k�vetel� rendelkez�seinek a siker�t a polg�rok lehet� legnagyobb sz�m�nak f�ldtulajdon�ra, vagy legal�bbis biztos�tott �r�kletes f�ldbirtokl�s�ra alap�totta. A tulajdon quiritorius , r�mai, a mag�nf�ldtulajdonos csak mint r�mai polg�r az, de mint r�mai polg�r mag�nf�ldtulajdonos. „

Megjegyz�s: a germ�n-feud�lis- harmadik f�ldtulajdon forma.

 Egy /m�sodik / form�ja a dolgoz� egy�nek, az �nfenntart� k�z�ss�gi tagok  munk�juk term�szeti felt�telei feletti tulajdon�nak- a germ�n forma. Itt sem az van, mint a saj�tosan keleti form�ban, hogy a k�zs�g tagja mint olyan t�rsbirtokosa a k�z�ss�gi tulajdonnak /ahol a tulajdon csak mint  k�zs�gi tulajdon l�tezik, ott az egyes tag mint olyan csak birtokosa egy k�l�n�s r�sznek, �r�kletesen vagy sem, mivel a tulajdon egy – egy t�red�ke egyik tag� sem mag��rt –val�an, hanem mint a k�zs�g k�zvetlen tagj�� az �v�, teh�t mint olyan�, aki k�zvetlen�l egys�gben van a k�zs�ggel, nem pedig k�l�nbs�gben t�le. Ez az egyes teh�t csak birtokos. Csak k�z�ss�gi tulajdon �s csak mag�nbirtokl�s l�tezik. /Alapvonalak-I-360-361.old.

 /Megjegyz�s. A  germ�n forma tov�bbi id�z�se, �s ismertet�se  helyett itt nem �rt meg�llni  egy keveset az �zsiai-keleti termel�si m�d probl�m�j�n�l, ugyanis a Marx egy�ltal�n nem tartotta megengedhetetlennek a k�z�ss�gi - t�rsadalmi  form�ra-tulajdonra val�

�tmenetben /kommunizmusra!/ a r�gi oszt�lyt�rsadalomra val� �tmenet egyes von�sainak az �jratermel�d�seit, m�g ha m�dosult form�kban is jelentkezzenek ezek.

 �ppen ez a”k�nyesnek” tartott marxi intelem  verte fel �rz�kenyen egyesek nyugalm�t nagy „kommunistas�guk” hirdet�se k�zepette, �s persze a „nyers kommunizmusra”, �s �gy a nyers kommunist�kra vonatkoz� fejteget�sei.  A t�rt�nelem menete azonban bebizony�totta Marxnak a   tudom�nyos alapon v�gzett el�rel�t�sai igazs�g�t a j�v�t illet�en, �s bizony ahogy az emberis�g nehezen, �s gy�tredelmesen szakadt el �seredeti k�z�ss�gi k�tel�keit�l, ennek a megford�tottja is igaz. Mint m�shol m�r kifejtettem, a marxi �rtelemben vett k�z�ss�gi tulajdon nem l�tezett a „l�tez� szocializmusnak” is nevezett �tmeneti form�ban, ugyanis az �llam k�zvet�t�se r�v�n val�sult meg az egy�nek,  �s a termel�si eszk�z�k egyes�t�se, m�g ha csak f�l - �llamnak tekintj�k is.-Alexandrosz. /

 Az id�zet folytat�sa: „….A germ�nokn�l, ahol az egyes csal�df�k erd�kben tany�znak s nagy t�vols�gok v�lasztj�k el �ket egym�st�l, a k�zs�g m�r k�ls�dlegesen tekintve, csak  a k�z�ss�g tagjainak mindenkori egyes�l�se r�v�n l�tezik, hab�r mag�n - val� egys�ge t�telezve van lesz�rmaz�s�sban, nyelvben, k�z�s m�ltban �s t�rt�nelemben stb. A k�zs�g teh�t mint egyes�l�s /Verinigung/ jelenik meg , nem pedig mint egyes�let /Verein/, mint egyezs�g /Einigung/- amelynek �n�ll� szubjektumai a f�ldtulajdonosok - nem pedig mint egys�g./Einheit/. Ez�rt a k�zs�g t�nylegesen nem �llamk�nt, �llamis�gk�nt l�tezik mint , mint az �koriakn�l, mert nem v�rosk�nt l�tezik. A szabad f�ldtulajdonosnak ahhoz, hogy a k�zs�g val�s�gos  l�tez�sre jusson, gy�l�st kell tartaniok, ezzel szemben pl. R�m�ban a k�zs�g, e gy�l�seken k�v�l, l�tezik mag�nak a v�rosnak �s az �l�re �ll�tott tisztvisel�nek stb. a l�tez�s�ben. Igaz ugyan, hogy a germ�nokn�l is el�fordul az ager publicus, az egyes ember tulajdon�t�l megk�l�nb�ztetett k�zs�gi f�ld vagy n�pi f�ld. Ez vad�szatra, legeltet�sre, faiz�sra stb. szolg�l� ter�let, az a r�sze a f�ldnek, amelyet, ha ebben a meghat�rozott form�ban kell termel�si eszk�z�l szolg�lnia, nem lehet megosztani……. A germ�nokn�l az ager publicus �ppens�ggel csak az egy�ni tulajdon kieg�sz�t�sek�nt jelenik meg, �s csak annyiban szerepel tulajdonk�nt, hogy ellens�ges t�rzsekkel szemben mint az egyik t�rzs k�z�s birtok�t v�delmezik… ..Az �kori vil�gban a v�ros �s a  hat�r�ban lev� f�ldek a gazdas�gi eg�sz; a germ�n vil�gban az egyes lakhely, amely maga csak mint a hozz� tartoz� f�ld egy pontja jelenik meg, amely nem sok f�ldtulajdonos koncentr�ci�ja, hanem csal�d mint �n�ll� egys�g”/Id .m� 361-364 old../

�ssze�ll�totta:”Alexandrosz.”