Ezzel nem azt tagadom, hogy a szocializmus vez�rl� eszm�i - az egyenl�s�g �s a kooper�ci� szemben a hierarchi�val �s a versennyel - r�sz�t k�pezik a szocializmus hagyat�k�nak. De ezek az eszm�k nem kiz�r�lag a szocializmushoz kapcsol�dnak, �s t�rt�nelmileg messze megel�zik a szocializmust. Ilyen vagy olyan form�ban megjelennek az emberis�g valamennyi nagy vall�sos trad�ci�j�ban.

 A szocializmus mint egy �j, saj�t alapokon nyugv� t�rsadalom megteremt�s�re ir�nyul� t�rsadalmi-politikai mozgalom a kapitalizmussal egy�tt �s a kapitalizmussal szemben j�tt l�tre. Kezdeteit legal�bb a 17. sz�zadig visszamen�en nyomon k�vethetj�k, Winstansley-ig �s az angol forradalom sz�ls�balsz�rny�ig, a „diggerek"-ig. Explicitebb form�ban bukkan fel �jb�l a francia forradalom oldalvizein (Babeuf �s az Egyenl�k), s onnant�l kezdve sebesen elterjedt az ipari forradalom kiv�ltotta �talakul�sokat �pp v�gig�l� Franciaorsz�gban �s Angli�ban.  A „szocializmus" sz� maga francia eredet�, az owenist�k honos�tott�k meg Angli�ban, �s a 19. sz�zad k�zep�re sz�les k�rben haszn�lt�k mindk�t orsz�gban �s azok hat�rain t�l is. A viszonylag fejlett Rajna-vid�ken - 1818-ban, ill. 1820-ban - sz�letett Kari Marx �s Friedrich Engels oszt�lyr�sz��l jutott, hogy megjel�lj�k a szocializmus vezet� erej�t az �jonnan l�trej�tt ipari munk�soszt�lyban, �s hogy kimutass�k azokat az akad�lyokat, amelyekkel a szocializmusnak szembe kell n�znie, �s amelyeken fel�l kell kerekednie ahhoz, hogy c�lkit�z�s�t, egy �j �s jobb t�rsadalmat, val�ra v�ltsa.

 Ahogy a kapitalizmus kiterjedt szerte a f�ldgoly�n, a 19. sz�zad m�sodik fel�ben, a szocializmus is l�p�sr�l l�p�sre k�vette. Az els� vil�gh�bor� idej�re m�r vil�gos lett, hogy az emberis�g j�v�j�t annak a keser� �s minden bizonnyal elh�z�d� k�zdelemnek a kimenetele d�nti majd el, amelyet a kapitalizmus �s bel�lr�l �letre h�vott ellenfele v�v meg egym�ssal.

(Henry Glintenkamp)

„Daily Worker-t olvas�

kommunista a New York-i metr�n."

 E ponton a t�rt�nelem �j �s j�r�szt v�ratlan fordulatot vett. A kapitalizmusra r�k�sz�nt�tt a m�k�d�si zavarok id�szaka; ezt k�t testv�rgyilkos �ld�kl�s �s egy p�ld�tlan, teljes �vtizeden �t tart� gazdas�gi �sszeoml�s tette egy�rtelm�v�. A kapitalizmus m�lys�gesen meggyeng�lt, ellenfelei meger�s�dtek mind ideol�giailag, mind t�megt�mogat�s tekintet�ben.

 Mindk�t vil�gh�bor�t er�teljes forradalmi fellend�l�s k�vette, �s a vezet� szerep mindk�t alkalommal a marxista szocialist�knak jutott, akik a verseng� ir�nyzatok k�r�l egyed�l rendelkeztek egy �jfajta �s rem�nyteljesebb j�v�re vonatkoz� koherens v�zi�val. Nem lenne helyes azt �ll�tani, hogy ezek a kapitalista v�rf�rd�k szocialista t�rsadalmakat h�vtak �letre -�j t�rsadalmak l�trehoz�sa sokkal hosszabb id�t vesz ig�nybe, mint n�h�ny �v. De a f�ld �sszlakoss�g�nak durv�n egyharmad�t kitev�, �s k�r�lbel�l ugyanolyan ar�ny� ter�leten �l� n�pess�g szakadt ki megszokott �let�b�l, �s vett olyan ir�nyt, amely emberek sz�zmilli�i szem�ben egy jobb �let �g�ret�t l�tszott beteljes�teni. �s fontos meg�rteni, hogy nem csup�n maguknak a forradalmi orsz�gok lakosainak, hanem a f�ldkereks�g kapitalista (illetve kapitalizmus �ltal ellen�rz�tt) k�tharmad�nak elnyomott �s kizs�km�nyolt polg�rainak a szem�ben is.

 A 20. sz�zad els� fel�ben lezajlott forradalmak eredm�nyek�ppen a kapitalizmus �s szocializmus k�zti k�zdelem �j, hevesebb form�kat �lt�tt. Sorsd�nt� k�rd�ss� v�lt, k�pesek lesznek-e vajon a forradalmak szocialista vezet�i olyan ir�nyba terelni a folyamatot, hogy az a szocialista eszme t�rekv�seit �s ide�ljait egyre nagyobb m�rt�kben megval�s�tani tud� �j t�rsadalmak megteremt�s�hez vezessen. Ha igen, csak id� k�rd�se, hogy a szocialzmus gy�ztesen ker�lj�n ki a k�zdelemb�l. A szocializmussal szembeni legf�bb �rv kezdett�l fogva �ll�t�lagos megval�s�thatatlans�ga volt: sz�pen hangzik -mondj�k a kapitalizmus v�delmez�i -, de nem m�k�dik, �s ha megpr�b�lj�k v�ghezvinni a lehetetlent, az mindenki sz�m�ra csak ronthatja a dolgokat. Ha ezt az �rvet siker�lne -nemcsak elm�letben, hanem gyakorlatban is - megc�folni, az nyilv�nval�an v�get vetne a kapitalista kom�di�nak.

 Ezt mindk�t oldal meg�rtette, de a kapitalista oldalon, �k l�v�n a v�dekez� poz�ci�ban, k�l�n�s �less�ggel �rz�kelt�k. F� feladatukat abban l�tt�k ez�rt, hogy megg�tolj�k a 20. sz�zad forradalmait meghirdetett szocialista c�lkit�z�seik val�ra v�lt�s�ban. Szil�rd meggy�z�d�sem, hogy ez adja a kulcsot az utols� f�l �vsz�zad t�rt�n�seinek a meg�rt�s�hez. K�teteket lehet �s kell is �rni err�l a t�m�r�l; �n most k�nytelen vagyok n�h�ny kiemelked�en fontos mozzanatra szor�tkozni.

A vezet� t�k�s hatalmaknak ahhoz, hogy a m�sodik vil�gh�bor�ban a gy�ztes oldalra ker�ljenek, sz�ks�g�k volt a Szovjetuni�ra mint sz�vets�gesre, �s ennek megfelel�en is viselkedtek. �m mihelyt vil�goss� v�lt, hogy legy�zik N�metorsz�got �s Jap�nt, hal�los komolys�ggal megkezd�d�tt a szocializmus vegytiszta megtestes�l�sek�nt be�ll�tott Szovjetuni� d�moniz�l�sa. Ismert t�rt�nelmi okokn�l fogva az USA emelkedett ki vezet� t�k�s hatalomk�nt a m�sodik vil�gh�bor�b�l, �s egyb�l mag�ra v�llalta a vezet� szerepet a szocialista fenyeget�s visszaszor�t�s��rt v�vott harcban, �s egy megk�rd�jelezhetetlen kapitalista j�v� fel� vezet� �t egyenget�s�ben.

 Hazai vonatkoz�sban ez els�sorban �s mindenekel�tt azt jelentette, hogy az amerikai n�p r�sz�r�l a Szovjetuni� ir�nt tan�s�tott bar�ts�g �s h�la �rz�s�t f�lelembe �s ellens�gess�gbe kell �tford�tani. Grandi�zus feladat volt ez, amelyet az uralkod� oszt�ly - tudat�ban l�v�n annak, hogy mi minden forog kock�n - nagy energi�val �s elt�k�lts�ggel vitt v�ghez. Mindenfajta g�tl�st f�lretettek ebben a propagand�t, mor�lis nyom�st �s politikai-jogi �ld�z�st egyar�nt mag�ba foglal� kamp�nyban. A kommunizmust mint a gonosz sokf�le alakot �lt� �s minden�tt jelenlev� megtestel�l�s�t b�lyegezt�k meg, amely egyszerre ideol�gia, politikai mozgalom, nemzetk�zi �sszeesk�v�s, �s f�lelmetes erej� katonai g�pezet - egy sz�rnyeteg, amelynek agy- �s idegk�zpontja Moszkv�ban van, cs�pjaival beh�l�zza az eg�sz f�ldgoly�t, �s amellyel szemben egyed�l az USA rendelkezik akkora er�vel, hogy sikerrel szervezze meg az ellen�ll�st. Alig n�h�ny esztend� kellett az amerikai k�zv�lem�ny �tform�l�s�hoz. M�g a koreai h�bor� kit�r�se el�tt az antikommunizmus az orsz�g �j vall�sa, s egyben mindenfajta bel- �s k�lpolitika vez�rfonala lett.

 Nemzetk�zi t�ren a k�zenfekv� feladat a Szovjetuni� �t-maszk�roz�sa volt: a n�met �s jap�n expanzionizmus �ldozat�b�l meg�talkodott agresszorr�, amely el van sz�nva az eg�sz vil�g kommunista leig�z�s�ra. T�rt�netileg n�zve term�szetesen Oroszorsz�got t�madt�k meg �s �z�n�lt�k el sz�mos alkalommal mind keletr�l, mind nyugatr�l, �s �hatatlanul arra k�v�nta felhaszn�lni m�sodik vil�gh�bor�s gy�zelm�t, hogy elej�t vegye egy ilyen t�mad�s megism�tl�d�s�nek. De egy ilyen ir�ny� rendez�s ellentmondott volna a t�k�s hatalmak azon sz�ks�glet�nek, hogy f�kezhetetlen agresszornak fess�k le a Szovjetuni�t. Ez�rt Amerika vez�rlete alatt szil�rdan ellene szeg�ltek b�rmif�le, a szovjet vezet�s �ltal l�tfontoss�g�nak tekintett engedm�nynek, �s az ut�bbi - az er�politika hagyom�nyos elveivel �sszhangban - �gy torolta ezt meg, hogy nem volt hajland� visszavonulni a V�r�s Hadsereg �ltal a h�bor� utols� szakasz�ban elfoglalt n�met �s kelet-eur�pai ter�letekr�l.

 �gy osztott�k fel Eur�p�t, a frontvonalak megh�z�sa pedig �gy festett, mint egy kibontakoz� harmadik vil�gh�bor�. Az USA �s sz�vets�gesei kezdetben - rendelkezv�n a nukle�ris fegyverek monop�lium�val - a visszaszor�t�s strat�gi�j�t alkalmazt�k. Visszaszor�t�s a nyom�sgyakorl�s �s a fenyeget�s eszk�z�vel, ha lehet; h�bor�val, ha sz�ks�ges. Ennek azonban v�get vetett az, hogy a Szovjetuni� v�ratlan gyorsas�ggal kifejlesztette saj�t atomfegyvereit. A h�bor�, mint a visszaszor�t�s k�nyszer�t� eszk�ze nem volt t�bb� racion�lisan v�laszthat�, �gy vette kezdet�t a voltak�ppeni hidegh�bor�.

 A hidegh�bor� nem katonai konfliktus volt, �s nem is a hagyom�nyos �rtelemben vett gazdas�gi (kereskedelmi �s �r-) h�bor�. Ez valami �j volt a t�rt�nelemben, a hullad�ktermel�s h�bor�ja. Nem az volt a k�rd�s, hogy melyik oldal tud t�bb hullad�kot termelni, hanem hogy melyik oldal lesz k�pes tov�bb folytatni a hullad�ktermel�st. �s ebben a versenyben soha nem volt val�di k�ts�g afel�l, hogy melyik oldal fog gy�zni. Bizonyos t�rt�nelmi okokn�l fogva, melyeket itt nem sz�ks�ges r�szletezni, a kapitalista orsz�gok a vil�g er�forr�sainak sokkal nagyobb r�sz�t tartott�k ellen�rz�s�k alatt, �s sokkal magasabb szint� tudom�nyos �s technol�giai tud�ssal rendelkeztek, mint lehets�ges szocialista ellenfeleik. S mindezekhez hozz�ad�dott m�g egy m�lys�gesen paradox el�ny. A kapitalizmusnak - legfejlettebb form�j�ban - immanens tendenci�ja, hogy a termel�s fokoz�d� m�rt�kben elmarad a termel�si lehet�s�gekt�l. Ez a tendencia a munk�sok, farmerek, munkan�lk�liek el�gtelen v�s�rl�erej�nek k�sz�nhet�. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt a hullad�k k�z�letileg finansz�rozott, puszt�t� fegyverek form�j�ban t�rt�n� termel�se hat�konyabb�, g�rd�l�kenyebb� teszi a rendszer m�k�d�s�t, mint amilyen egy�bk�nt lenne. M�sfel�l egy szocialista c�lokat val�ra v�ltani igyekv� t�rsadalomban van egy tendencia a javaknak �s szolg�ltat�soknak a becs�lt kapacit�sokig elmen�, s�t azokat t�lfesz�t� termel�s�re. Egy ilyen t�rsadalom sz�m�ra egy hullad�ktermel� fegyverkez�si versenybe val� besz�ll�s k�nyszere teljes eg�sz�ben negat�vum, v�gs� soron katasztr�fa.

 �gy h�t a kapitalizmus megnyerte a hidegh�bor�t, �s ebben a folyamatban kihunyt minden valaha volt es�lye annak, hogy a 20. sz�zad forradalmainak siker�l eljutni a szocializmus m�k�d�k�pes modelljeihez.

A t�rt�nelemnek ez a fejezete lez�rult, �s a diadalittas kapitalista gy�ztesek semmit sem szeretn�nek jobban, mint azt hinni, �s minket, t�bbieket is meggy�zni arr�l, hogy itt egyben

valami melyebb �s alapvet�bb is t�rt�nt, azaz hogy a szocializmus t�rt�nelmi �r�ks�ge, amelyr�l e besz�d elej�n sz�ltam, most v�gre-valah�ra elt�r�ltetett. Ez a hagyat�k, mint bizony�ra eml�keznek r�, abban �llt, hogy a szocializmus volt a kapitalizmus sz�m�ra a szignifik�ns m�sik, a kapitalizmus re�lisan l�tez� alternat�v�ja. A szocializmust - mondj�k nek�nk - kipr�b�lt�k, �s megbukott. Elker�lhetetlen a k�vetkeztet�s: a j�v� a kapitalizmus�, �s aki racion�lis, az elfogadja ennek folyom�nyait; a jobb j�v��rt tev�kenykedni egyet jelent azzal, hogy a kapitalizmus szab�lyai szerint �s a kapitalizmus keretein bel�l tev�kenykedni.

 K�t k�rd�s mer�l fel. El�sz�r: val�ban kipr�b�lt�k-e a szocializmust, �s megbuktak-e vele? M�sodszor: lek�zdhetj�k-e �rdemben a jobb j�v� akad�lyait a kapitalista kereteken bel�l? �n mindk�t k�rd�sre nemmel v�laszolok, �s e besz�d h�tralev� r�sz�ben szeretn�m k�ts�gbeesett r�vids�ggel felv�zolni indokaimat.

Az els� k�rd�s a j�val k�nnyebbik. Amivel megpr�b�lkoztak, �s ami elbukott, az nem a szocializmus, hanem a szocializmus bevezet�s�nek els� komoly t�rt�nelmi k�s�rlete. A k�r�lm�nyek kezdett�l fogva nagyon kedvez�tlenek voltak. A szocializmust a t�rt�nelem napirendj�re t�z� forradalmak nem a gazdas�gilag fejlett orsz�gokban j�tsz�dtak le, ahogyan azt Marx �s Engels gondolt�k, hanem a kapitalizmusnak m�g csak korai szakasz�ban l�v� orsz�gokban. M�g ha b�ke uralkodott volna, �s valamilyen csoda folyt�n a gazdag orsz�gok seg�t� kezet ny�jtottak volna, a sikeres szocialista �tmenet kil�t�sai m�g akkor is - legjobb esetben - bizonytalanok lettek volna. A val�s�gban persze h�bor� (bels� oszt�lyh�bor� �s k�lf�ldi intervenci� egyar�nt) volt napirenden, �s a gazdag orsz�gok, amint azt fentebb r�szleteztem, minden t�l�k telhet�t elk�vettek, hogy elej�t vegy�k a szocialista k�s�rletek siker�nek. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt e k�s�rletek kimenetel�t nyugodtan el�re eld�nt�tt �gyk�nt lehetett elk�nyvelni.

Jelenti-e a t�rt�nelem els� szocialista er�fesz�t�s�nek kudarca, hogy sikeresebb j�v�beli er�fesz�t�sek nem lehets�gesek? A t�rt�nelem m�sr�l tan�skodik. A k�z�pkor nem egy, de t�bb k�l�nb�z�, kudarccal v�gz�d� kapitalista kezdem�nynek tan�ja volt. De az �g�retes kezdetek ellen�re, hi�nyzott az �ll�k�pess�g ahhoz, hogy e kezdem�nyek t�l�ljenek a korszak t�lnyom�an feud�lis k�zeg�ben. Csup�n egy, �vsz�zadokkal k�s�bb el�llott �j helyzetben volt k�pes a bimb�z� kapitalizmus gy�keret ereszteni, �s v�lt el�g er�ss� ahhoz, hogy

visszaverje ellens�geit. Csak amikor m�r j�csk�n kibontakozott, mint tudjuk, akkor terjedt el �s v�lt uralkod�v� glob�lis szinten. Az, hogy valami egyszer megt�rt�nt, m�g nem jelenti azt, hogy �jra meg fog t�rt�nni, de bizonyosan jogosultt� teszi azt az �ll�t�st, hogy �jra megt�rt�nhet.

 A fentebb f�lvetett m�sodik k�rd�s a kapitalizmus term�szet�vel �s kil�t�saival kapcsolatos. Van-e �rtelme abban hinni, hogy a rendszer kezelhet�, �s ha sz�ks�ges, megreform�lhat� oly m�don, hogy az emberi faj sz�m�ra val�s�gos rem�nyt ny�jtson egy jobb j�v�re n�zve? �gy gondolom, hogy nem.

A kapitalizmus term�szet�n�l fogva a t�kefelhalmoz�sra, �s - szemben az �n�k k�zgazdas�gi tank�nyveinek �ll�t�s�val - nem az emberis�gnek a sz�ks�ges javakkal �s szolg�ltat�sokkal val� ell�t�s�ra ir�nyul. A 18. sz�zad m�sodik fel�ben - durv�n az ipari forradalomk�nt ismert korszakkal - kezd�d� mintegy 150 �v sor�n a t�kefelhalmoz�s k�r�lm�nyei rendk�v�l kedvez�ek voltak. M�rhetetlen b�s�gben �lltak rendelkez�sre j�vedelmez� befektet�si lehet�s�gek, �s a befektet�sek k�lcs�n�sen el�k�sz�tett�k a talajt egym�s sz�m�ra. �lland� volt a t�ke alulk�n�lata, a tipikus elad�i piac. �m ez nem tarthatott �r�kk�; az alapokt�l indul� iparos�t�s csak egyszer j�tsz�dhatott le. A folyamat a 20. sz�zad elej�re kimer�lt. A fejlett t�k�s centrumokban a t�ke kereslete al�bbhagyott. De ezek a centrumok addigra minden kor�bbi m�rc�hez viszony�tva nagyon gazdagg� v�ltak, �gy a potenci�lis t�kek�n�lat m�rhetetlen�l nagy volt. Egy addig p�ld�tlan ellentmond�s volt kifejl�d�ben: a n�vekv� egyens�lytalans�g a zsugorod� kereslet �s a felduzzadt k�n�lat k�z�tt. Ez az ellentmond�s a h�szas �vekben �rkezett tet�pontj�ra. A felhalmoz�s folytat�dott m�g egy ideig a r�gi m�don, de az �vtized v�g�re vil�goss� v�lt, hogy f�l�s kapacit�sok termel�se folyik. A g�t �tszakadt; a gazdas�g zuhan�rep�l�sbe kezdett; az 1930-as �vek nagy depresszi�ja k�zel s t�vol a leghosszabb �s legm�lyebb volt a kapitalizmus t�rt�net�ben.

 Amint azt John Kenneth Galbraith mondta egyszer, a nagy depresszi� sosem �rt v�get, csup�n beletorkollott az 1940-45-�s hadigazd�lkod�sba. �s az igazat megvallva, a hadigazd�lkod�s sem �rt v�get soha. Folytat�dott a koreai h�bor�n, a vietnami h�bor�n, a hidegh�bor�n, a 80-as �vek j� n�h�ny kisebb h�bor�j�n kereszt�l, �sszess�g�ben egy f�l �vsz�zadnyi peri�duson �t. Most, a Szovjetuni� �sszeoml�s�t k�vet�en a hidegh�bor� racionalit�s�t vesztette, �s legal�bbis a bel�that� j�v�re n�zve �gy t�nik, kev�s kil�t�s van a feleleven�t�s�re. A hidegh�bor� v�ge - a ciklikus visszaes�ssel egybeesve - megt�rte az �zleti v�llalkoz�sokat, �s k�nos recesszi�t id�zett el�, amely semmi jel�t nem adja annak, hogy egyhamar v�get �rne.

 Hogyan interpret�ljuk ezeket a - f��ramhoz tartoz� k�zgazd�szok �s politikusok sz�m�ra oly v�ratlan �s sokkol� - fejlem�nyeket? V�lem�nyem szerint a v�laszt saj�t t�rt�nelm�nk helyes meg�rt�s�b�l sz�rhetj�k le. Az �vsz�zad ut�bbi h�romnegyed�ben a kapitalizmus strukt�r�j�ban semmif�le alapvet� v�ltoz�s nem ment v�gbe. Ez ugyanaz a rendszer, mint amelyik a h�szas �s a harmincas �vekkel megaj�nd�kozott benn�nket, csakhogy id�k�zben az 1940-es �vekt�l f�l �vsz�zadon �t tart� hadigazd�lkod�s megakasztotta a rendszer norm�lis m�k�d�si m�dj�t. Ha igaz az - mint ahogyan meggy�z�d�sem szerint igaz -, hogy ez a korszak most v�g�hez �rt, akkor a jelenlegi nyomaszt� helyzet�nk magyar�zata abban foglalhat� �ssze, hogy visszajutottunk a harmincas �vekbe.

 Van-e b�rmif�le ki�t a kapitalizmus keretein bel�l? Nem hiszem. Biztosan ki lehet gondolni �s pap�rra lehet vetni egy logikailag koherens tervezetet. De egy ilyen terv a j�vedelem �s a vagyon drasztikus �jraeloszt�s�t, valamint a gazdas�gi t�bblet t�rsadalmi hasznos�t�si m�dj�nak alapvet� �trendez�s�t vonn� maga ut�n. A kapitalizmus hatalmi strukt�r�i a szocializmussal egyen�rt�k�nek �rz�keln�k az ilyesfajta v�ltoz�sokat. �s a helyzet az, hogy nekik lenne igazuk. Egy polg�ri politikusnak vagy politikai p�rtnak �lm�ban se jutna esz�be ilyen javaslatot tenni.

Ha igazam van e tekintetben, akkor �gy v�lem, hogy mindny�junk sz�m�ra, akik komolyan jobb j�v�t akarunk az emberis�gnek, elj�tt az ideje, hogy ny�ltan �s becs�letesen kimondjuk: ez a jobb j�v� el�rhetetlen a kapitalizmus k�r�lm�nyei k�z�tt. M�s szavakkal: ideje fel�leszteni �s meg�j�tani a szocializmusnak mint a kapitalizmus egyed�li re�lis �s megval�s�that� alternat�v�j�nak az �r�ks�g�t.

Szeretn�m hangs�lyozni, hogy ez nem jelenti a reformok elutas�t�s�t itt �s most. A radik�lisok, akiken bel�l Marx �s Engels a legk�vetkezetesebbek k�z� tartoztak, mindig is k�ig vet�lt�k a vonakod� �s ellen�ll� t�k�s hatalmi strukt�r�t�l az �j olyan - munk�sok �s m�s h�tr�nyos helyzet� csoportok sz�m�ra kedvez� - reformokat, mint a r�videbb munkanap, a gyermekmunka megtilt�sa, munkav�delmi szab�lyoz�s, jobb k�pz�s �s jobb eg�szs�g�gyi ell�t�s, munkan�lk�li biztos�t�s stb. �rt�kes gy�zelmeket siker�lt kiv�vni ezekben a k�zdelmekben, de a t�rt�nelem, �s k�l�n�sen az utols� k�t �vtized t�rt�nelme arra tan�t minket, hogy ameddig a hatalom a t�ke kez�ben van, addig ezen eredm�nyeket nem tekinthetj�k �r�k id�kre biztos�tottnak. A v�gs� siker e t�ren is a szocialista program megval�sul�s�t�l f�gg.

(Ford.: Matheika Zolt�n)

[A sz�veg el�ad�s form�j�ban a Negyedik Nemzetk�zi Pol�nyi K�roly konferenci�n hangzott el Montrealban, 1992. november�ben. Megjelent a Monthly Review 1993. janu�ri sz�m�ban.]