mmp2006szm
Tartalom
 
Men
 
Kapcsolatok
 
Nemzetkzi
 
Hrek6
 
hrek6

Teszt hr

 
Marxista oktats
Marxista oktats : A munkaer kizskmnyolsi foka

A munkaer kizskmnyolsi foka

Az rtktbblet, amelyet a C ellegezett tke a termelsi folyamatban ltrehozott, vagyis az ellegezett C tkertk rtkeslse, mindenekeltt a termk rtknek a termelsi elemek rtksszege feletti tbbleteknt jelentkezik.

A C tke kt rszre esik szt, egy  c pnzsszegre, amelyet termelsi eszkzkre, s egy msik v pnzsszegre, amelyet munkaerre fordtanak; c az lland, v a vltoz tkv tvltoztatott rtkrszt kpviseli.(* a kvetkez formulkat a knnyebb megrts kedvrt Engelsnek az angol kiadsban megjelent rsmdja szerint alkalmazzuk.)

Eredetileg teht C= c+ v, pld 500 £ ellegezett tke = 410 £ (c) + 90 £ (v). A termelsi folyamat vgn olyan ru kerl ki, amelynek rtke =( c+ v) + m,

ahol m az rtktbblet, pld (410 £( c)+90 £( v)+90 £(m)

A C eredeti tke C’ –v, 500 £ 590 £-g vltozott t.

A kettejk kzti klnbsg= m, 90 rtktbblet.

Minthogy a termelsi elemek rtke egyenl az ellegezett tke rtkvel, ezrt valjban tautolgia (*gondolatnak felesleges ismtlse azonos rtelm ms szavakkal,szcspls) az, hogy a termk rtknek a termelsi elemek rtke feletti tbblete egyenl az ellegezett tke rtkeslsvel, vagyis egyenl a termelt rtktbblettel.

Mindazonltal ez a tautolgia kzelebbi meghatrozst kvetel.

A termk rtkkel a kpzsben elfogyasztott termelsi elemek rtkt hasonltjuk ssze.

Korbban lttuk, hogy az alkalmazott lland tke munkaeszkzkbl ll rsze csak egy darabjt adja t a termknek, msik darabja viszont tovbbra is megmarad rgi ltezsi formjban. Minthogy az utbbi az rtkkpzsben nem jtszik szerepet, itt el kell tle vonatkoztatnunk. Ha bevennnk a szmtsba, ez mit sem vltoztatna a helyzeten.

Tegyk fel, hogy c=410 £, s ez 312 £-nyi nyersanyagbl, 44 £-nyi segdanyagbl s 54 £-nyi, a folyamatban elkop gpi berendezsbl ll, a valban alkalmazott gpi berendezs rtke azonban 1054 £.

A termkrtk ltrehozshoz ellegezettnek csak azt az 54 £ rtket szmtjuk, amelyet a gpi berendezs a funkcija rvn elveszt s ennlfogva tad a termknek.

Ha azt  az 1000 £-et, amely rgi formjban tovbb ltezik mint gzgp stb, szintn szmtsba vennnk, akkor ezt mindkt oldalon, az ellegezett rtk oldaln is, a termkrtk oldaln is meg kellene tennnk.{(“Ha az alkalmazott lltke rtkt mint az ellegek egy rszt szmtjuk, akkor e tknek az v vgn megmarad rtkt mint az vi bevtelek egy rszt kell szmtanunk.”

–Malthus: A politikai gazdasgtan alapelvei. 1836)}, s akkor 1500 £-et, illetve 1590 £-et kapnnk. A klnbsg, vagyis az rtktbblet tovbbra is 90 £ lenne.

Az rtkelemzshez ellegezett lland tkn ezrt – hacsak az sszefggsbl nem az ellenkezje vilglik ki – mindig csak a termelsben elfogyasztott termelsi eszkzk rtkt rtjk.

Ennek felttlezse utn trjnk vissza a C=c+v formulhoz, amely tvltozik  C’= (c+v)+m formulv s ppen ezltal  C tvltozik C’-v.

A folyamat sorn valban jonnan ltrehozott rtktermk teht klnbzik a folyamatbl kapott termkrtktl, ezrt az rtktermk nem (c+v)+m, azaz ((410  £ (c)+90£(v))+90£(m), ahogyan az els pillanatban ltszik, hanem v+m , azaz 90£(v)+90£(m); nem 590£, hanem 180£.

Ha C, az lland tke,  0-val lenne egyenl, msszval, ha lennnek olyan ipargak, amelyekben a tksnek semmilyen termelt termelsi eszkzt, sem nyersanyagot, sem segdanyagokat, sem munkaszerszmokat nem kellene alkalmaznia, hanem csupn termszettl meglv anyagokat s munkaert, akkor semmifle lland rtkrszt nem kellene tvinni a termkre.A termkrtknek ez az eleme, pldnkban 410£ , elesnk, de a 180£ rtktermk, amely 90£ rtktbbletet tartalmaz, ugyanakkora maradna, mint ha c igen nagy rtksszeget jelentene meg.

Ez esetben C=(0+v)= v’,s C’ –az rtkeslt tke =v+m , C’ – C pedig tovbbra is =m.

Ha megfordtva, m lenne = 0-val, msszval, ha a munkaer, amelynek rtkt a vltoz tkben ellegezik, csak egyenrtket termelt volna, akkor C=c+v s C‘(a termkrtk)=(c+v)+0, teht C=C’. Az ellegezett tke nem rtkeslt volna.

Valjban mr tudjuk, hogy az rtktblet csupn kvetkezmnye a v, a munkaerv talaktott tkersz rtkvltozsnak, hogy teht a v+m= v+ Δv ( v plusz v nvekmnye).

De a valsgos rtkvltozst, s azt az arnyt, amelyben az rtk vltozik, elhomlyostja az, hogy vltoz alkotrsznek nvekedse kvetkeztben az ellegezett ssztke is n, 500 volt s 590-n lesz.

A folyamat tiszta elemzse teht megkveteli, hogy egszen elvonatkoztassunk a termkrtknek attl a rsztl, amelyben csak lland tkertk jelenik meg jra, vagyis hogy a c lland tkt 0-val tegyk egyenlv, s ezzel alkalmazzuk a matematiknak egy olyankor hasznlt trvnyt, amikor vltoz s lland nagysgokkal dolgozik s amikor az lland nagysg csak sszeads vagy kivons rvn kapcsoldik ssze a vltozval.

Egy msik nehzsg a vltoz tke eredeti formjbl ered.

A fenti pldban C’= 410 £ lland tke + 90 £ vltoz tke + 90 £ rtktbblet.

90 £ azonban adott, teht lland nagysg, s ezrt kptelen dolognak ltszik vltoz nagysgknt kezelni. De 90 £ (v), azaz 90 £ vltoz tke itt valjban csak jelkpe annak a folyamatbak, amelyen ez az rtk tmegy. A munkaer megvsrlsra ellegezett tkersz meghatrozott mennyisg trgyiasult munka, teht lland rtknagysg, akrcsak a megvsrolt munkaer rtke. Magban a termelsi folyamatban azonban az ellegezett 90 £ helybe a tnyked munkaer, a holt munka helybe eleven, a nyugv nagysg helybe folykony, az lland helybe vltoz lp 

Az eredmny:

A (v) jratermelse plusz a (v) nvekmnye.

A tks termels llspontjrl ez az egsz folyamat a munkaerv talaktott – eredetileg lland - rtk nmozgsa.

A folyamatot is, eredmnyt is, ennek az rtknek a javra rjk.

Ezrt ha a 90 £ vltoz tke, vagyis magt rtkest rtk formulja ellentmondsosan jelenik meg, ez csupn a tks termelsben benne rejl ellentmondst fejez ki.

Az els pillantsra megtkzst kelt az, hogy az lland tkt 0-val tesszk egyenlv.

De a mindennapi letben ezt llandan megteszik. Ha pld. valaki Anglinak a pamutiparbl szrmaz nyeresgt akarja kiszmtani, akkor mindenekeltt levonja az Egyeslt llamoknak, Indinak, Egyiptomnak stb....kifizetett gyapotrat; azaz a termlrtkben csak jramegjelen tkertket 0-val teszi egyenlv.

Persze nemcsak az rtktbblet s azon tkersz viszonynak van nagy gazdasgi jelentsge, amelybl az elbbi kzvetlenl ered s amelynek rtkvltozst megtestesti, hanem az rtktbblet s az ellegezett ssztke viszonynak is. Ezt a viszonyt ezrt a harmadik knyvben rszletesen trgyaljuk.

Ahhoz, hogy a tke egy rszt munkaerv val talaktsa rvn rtkesteni lehessen, a tke egy msik rszt termelsi eszkzkk kell vltoztatni. Hogy a vltoz tke funkcionlhasson, ahhoz megfelel arnyokban, a munkafolyamat meghatrozott technikai jellege szerint, lland tkt kell ellegezni. Az a krlmny azonban, hogy egy vegyi folyamathoz retortk s ms ednyek kellenek, nem akadlyoz bennnket abban, hogy az elemzsnl magtl a retorttl el ne vonatkoztassunk.

Amennyiben az rtkteremtst s az rtkvltozst nmagrt, azaz tisztn vizsgljuk, annyiban a termelsi eszkzk, az lland tknek ezek az anyagi alakjai, csupn azt az anyagot szolgltatjk, amelyben a folykony, rtkkpz ernek rgzdnie kell. Ezrt kzmbs az is, hogy mi a termszete ennek az anyagnak, hogy gyapot-e avagy vas. Kzmbs ez anyag rtke is. Csak elegend tmegben kell meglennie ahhoz, hogy a termelsi folyamat alatt kifejtend munkamennyisget fel tudja szvni. Ha ez a tmeg adva van, akkor akr emelkedik, akr esik az rtk, akr pedig rtk nlkli, miknt a fld s a tenger, mindez nem rinti az rtteremts s rtk vltozs folyamatt. (Magtl rteddik, hogy –Luretius kifejezsvel lve- “nil posse creari de nihilo”. Semmibl semmi nem lesz. Az “rtkteremts” munkaernek munkv val talakulsa. Maga a munkaer pedig mindenekeltt emberi orgazmuss talakult termszeti anyag. –Jegyzet a 2.kiadshoz.)

Elszr is teht az lland tkerszt nullval tesszk egyenlv. Az ellegezett tke ezrt c+v-bl v-re redukldik, a (c+v)+m termkrtk pedig ( v+m) rtktermkre. Ha az rtktermk adva van, = 180 £, amelyben a termelsi folyamat egsz tartama alatt foly munka testesl meg, akkor ebbl le kell vonnunk a vltoz tke rtkt , 90 £-et, hogy az rtktbbletet, 90 £-et megkapjuk.

Ez a szm, a 90 £=m, itt a termelt rtktbblet abszolut nagysgt fejezi ki. Az rtktbblet arnylagos nagysgt azonban, teht azt az arnyt, amelyben a vltoz tke rtkeslt, nyilvnvalan az rtktbbletnek a vltoz tkhez val arnya hatrozza meg, vagyis m/v fejezi ki.

A fenti pldban teht 90 / 90 = 100%.

A vltoz tknek ezt a viszonylagos rtkeslst, vagyis az rtktbblet viszonylagos nagysgt az rtktbblet rtjnak nevezem .

(Ugyanolyan mdon, ahogyan az angolok “rate of profits”-ot, “rate of interest”-et stb. hasznlnak. A harmadik knyvbl megltjuk majd, hogy a profitrtt knny megrteni, mihelyt az rtktbblet trvnyeit ismerjk.A fordtott ton nem lehet megrteni ni l’un,ni l’autre (sem az egyiket, sem a msikat))

 

Lttuk, hogy a munks a munkafolyamat egyik szakaszban csak a munkaerejnek rtkt, vagyis szksges ltfenntartsi eszkzeinek rtkt termeli meg. Minthogy munka trsadalmi munkamegosztsn nyugv viszonyok kztt termel, ltfenntartsi eszkzeit nem kzvetlenl termeli, hanem egy klns r, pldul a fonal formjban rtket termel, amely egyenl ltfenntartsi eszkzeinek rtkvel, vagyis azzal a pnzzel, amelyen ezeket az eszkzket megvsrolja.

 

Munkanapjnak az a rsze, amelyet erre hasznl fel, nagyobb vagy kisebb aszerint, hogy tlagos napi ltfenntartsi eszkzeinek mekkora az rtke, teht aszerint, hogy mekkora a termelskhz szksges tlagos napi munkaid.

Ha napi ltfenntartsi eszkzeinek rtke tlagosan 6 trgyiasult munkart testest meg, akkor a munksnak tlagosan napi 6 rt kell dolgoznia ahhoz, hogy ezt az rtket megtermelje.

Ha nem a tks szmra, hanem nmaga szmra fggetlenl dolgoznk, akkor – egybknt vltozatlan krlmnyek kztt – tovbbra is tlagban a napnak ugyanekkora hnyadn t kellene dolgzonia, hogy munkaerejnek rtkt megtermelje s ezltal a sajt fenntartshoz, azaz lland jratermelshez szksges ltfenntartsi eszkzket megszerezze.

De mivel a munkanapnak abban a rszben, amelyben munkaerejnek napi rtkt – mondjuk 3 sh-et – termeli meg, csak a tks ltal neki mr kifizetett rtket termeli meg, (A szerz itt a kzkelet gazdasgi nyelvet hasznlja.Emlkezhetnk arra, hogy –miknt mr bebizonyosodott – a valsgban nem a tks “ellegez” a munksnak, hanem a munks a tksnek. –Friedrich Engels.)  teht az jonnan ltrehozott rtkkel csak az ellegezett vltoz tkertket ptolja, ezrt ez az rtktermels puszta jratermelsknt jelenik meg.

A munkanapnak azt a rszt teht, amelyben ez az jratermels vgbemegy, szksges munkaidnek, az ezalatt kifejtett munkt pedig szksges munknak nevezem.

Szksges a munks szmra, mert fggetlen munkjnak trsadalmi formjtl 

Szksges a tke s vilga szmra, mert bzisuk a munks lland meglte.

A munkafolyamat msodik idszaka, amelyet a munks a szksges munka hatrain tl robotol le, munkba, munkaer kifejtsbe kerl ugyan neki, de nem kpez az szmra rtket. rtktbbletet kpez, amely a semmibl teremtets minden csberejvel nevet a tksre.

A munkanapnak ezt a rszt tbbletmunkaidnek, s az ezalatt kifejtett munkt tbbletmunknak (Mehrarbeit,surplus labour ) nevezem.

Amilyen dnt egyltalban az rtk megismerse szempontjbl, hogy azt munkaid puszta megalvadsnak, pusztn trgyiasult munknak, ppoly dnt az rtktbblet megismerse szempontjbl, hogy azt tbbletmunkaid puszta megalvadsnak, pusztn tgyiasult tbbletmunknak fogjuk fel.

Csak az a forma, amelyben ezt a tbbletmunkt a kzvetlen termelbl, a munksbl kiprselik, klnbzteti meg egymstl a gazdasgi trsadalomalakulatokat, pldul a rabszolgasg trsadalmt a brmunktl.

Minthogy a vltoz tke rtke = az ltala megvsrolt munkaer rtkvel, minthogy a munkanap szksges rszt a munkaernek az rtke. Az rtktbbletet viszont a munkanap tbbletrsze hatrozza meg, ebbl kvetkezik:

Az rtktbblet gy arnylik a vltoz tkhez, mint a tbbletmunka a szksges munkhoz

Vagyis az rttbblet rtja m/v=tbbletmunka/szksges munka.

Mindkt arny ugyanazt a viszonyt fejezi ki ms-ms formban, az egyik esetben trgyiasult (m/v ) a msik esetben folykony munka formjban (tbbletmunka/szksges munka).

Az rtktbblet rtja ennlfogva egzakt mdon kifejezi a munkaer tke ltali, vagyis a munks tks ltali kizskmnyolsnak fokt.

(mbr az rtktbblet rtja egzakt mdon kifejezi a munkaer kizskmnyolsnak fokt, nem fejezi ki a kizskmnyols abszolt nagysgt. Ha pldul a szksges munka=5 ra , s a tbbletmunka=5 ra,  akkor a kizskmnyols foka=100%. A kizskmnyols nagysgt itt 5 ra mri. Ha ellenben a szksges munka=6 ra, s a tbbletmunka=6 ra, akkor a kizskmnyols foka vltozatlanul 100%, mg a kizskmnyols nagysga 20%-al nvekszik , 5 rrl 6 rra.)

Feltevsnk szerint a termk rtke = (410£(c)+90£(v)+90£(m), az ellegezett tke = 500£, a szmts szoksos mdja szerint azt kapnk eredmnyl, hogy az rtktbblet rtja (amelyet sszecserlnek a profitrtval) = 18%, olyan arnyszm,amelynek alacsonysga Carey urat s a tbbi harmnia-hirdett elrzkenyten.

Valjban azonban az rtktbblet rtja nem = m / c , azaz m / c+v , hanem = m / v,teht nem 90 / 500 hanem 90 / 90=100%, a ltszlagos kizskmnyolsi fokanak tbb mint tszrse.

mbr az adott esetben nem ismerjk sem a munkanap abszolt nagysgt,sem a munkafolyamat peridust (nap, ht, stb), sem pedig, vgl, a 90£ vltoz tke ltal egyidejleg mozgsba hozott munksok szmt – mgis az rtktbblet rtja – m / v , a tbbletmunka / szksges munka formban val tvlthatsga rvn pontosan megmutatja neknk a munkanap kt alkotrsznek egymshoz val arnyt. Ez 100%.

A munks teht a nap egyik felben a maga szmra, a msik felben a tks szmra dolgozott.

Az rtktbbletrta kiszmtsnak mdszere teht rvidre fogva ez:

-Vesszk az egsz termkrtket, s az ebben csak jramegjelen lland tkertket nullval tesszk egyenlv.

-A fennmarad rtksszeg az egyetlen az ru kpzsnek folyamatban valban ltrehozott rtktermk.

-Ha az rtktbblet adva, akkor azt ebbl az rtktermkbl levonjuk, hogy a vltoz tkt megkapjuk..

Fordtva jrunk el, ha az utbbi van adva s az rtktbbletet keressk.

-Ha mindkett adva van, akkor mr csak a befejez mveletet kell elvgeznnk, az rtktbbletnek a vltoz tkhez val viszonyt, m / v-t kell kiszmtanunk.

Brmilyen egyszer ez a mdszer, mgis helyesnek ltszik, hogy az olvast az ennek alapjul szolgl s szmra szokatlan szemlleti mdba nhny plda segtsgvel begyakoroltassuk.

Az els plda legyen egy 10 000 mule-orss fonoda, amely amarikai gyapotbl 32. szm fonalat fon, s orsnknt heti 1 font fonalat termel. A hulladk 6%.

Teht hetenknt 10 600 font gyapotot dolgoznak fel 10 000 font fonall s 600 font hulladkk.

1871 prilisban e gyapot fontjnak ra 7 ¾  d, teht a 10 600 font kereken 342£-be kerl.

A 10 000 ors, elfon-berendezst s gzgpet is beleszmtva, orsnknt 1 £-be, teht 10 000 £-be kerl.

Kopsuk vente 10% = 1000 £, vagyis hetenknt 20 £.

A gyrplet bre 300 £, vagyis egy htre 6 £.

A szn (rnknt s lerknt 4 font, 100 (indiklt) lerre s heti 60 rra szmtva, belertve az plet ftst ) heti 11 ton, tonja 8 sh. 6 d, kereken heti 4 ½ £ ; a gz heti 1 £, az olaj heti 4 ½ £, teht az sszes segdanyagok heti 10 £-be kerlnek.

Az lland rtkrsz teht heti 378 £.

A munkabr heti 52 £.

A fonal fontjnak ra 12 ¼ d, vagyis 10 000 font = 510 £, az rtktbblet teht: 510-430 = 80 £

A 378 £ lland rtkrszt 0-val tesszk egyenlv, mivel nem vesz rszt a heti rtkkpzsben.

Megmarad 132 = 52 (v)+ 80(m) £ heti rtktermk.

Az rtktbblet rtja teht : 80 / 52 = 153 11 /130 /0

Tzrs tlagos munkanap esetn ez addik: szksges munka = 331 /33 ra s tbbletmunka = 62 / 33 ra.

(Az els kiadsban megadott, 1860-ra vonatkoz fonoda-plda nhny tnybeli tvedst tartalmazott. A szvegben most kzlt teljesen pontos adatokat egy manchesteri gyros szolgltatta nekem.- Meg kell jegyeznem, hogy Angliban a rgi lert a hengertmr szerint szmtottk, az j viszont a valsgos er szerint szmt, amelyet az indiktor jelez.)

Jacob az 1815-s vre, quarteronknt 80 sh-es bzar s acre-enknt 22 bushelos tlagterms, teht acre-enknt 11 £-nyi hozam alapulvtelvel az albbi, klnbz ttelek elzetes kiegyenltdse miatt igen hinyos, de clunkra kielgt szmtst kzli:

rtktermels acre-enknt

Vetmeg (bza)                                     1 £   9 sh            Tizedek,illetkek,adk      1£ 1 sh

Trgya 2 £ 10 sh Fldjradk 1 £ 8 sh

Munkabr 3 £ 10 sh             A brl profitja s kamat 1 £ 2 sh

sszesen: 7 £  9 sh             sszesen :                        3 £ 11 sh

Az rtktbblet – mindig felttelezve, hogy a termk ra egyenl rtkvel – itt a klnbz rovatok, profit, kamat, tized stb. kztt oszlik meg. Ezek a rovatok szmunkra kzmbsek. sszeadjuk ket, s 3£ 11 sh-nyirrtktbbletet kapunk. A vetmagra s trgyra klttt 3 £ 19 sh ellegezett vltoz tke, amelynek helybe 3 £ 10 sh + 3 £ 11 sh j rtket termeltek.

Vagyis m / v = 3 £ 11 sh / 3 £ 10 sh tbb mint 100%.

A munks munkanapjnak tbb mint a felt fordtja rtktbblet termelsre, amelyet klnbz szemlyek klnbz rgyeken elosztanak maguk kztt.

(Az adott szmtsok csak illisztrciul szolglnak. Felttelezik ugyanis, hogy az rak egyenlek az rtkekkel. A harmadik knyvben majd ltni fogjuk, hogy ez az egyenlv ttel nem ilyen egyszer mdon trtnik, mg tlagrakra vonatkozlag sem.

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
statisztika
Induls: 2006-12-12
 
A pontos id

 
Naptr
2025. Jnius
HKSCPSV
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
<<   >>
 
zene
 
Szervezetek
 
Klfldi kommunista prtok
 
Tartalom

Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG