A munk�s: �j �rt�ket tesz a munkat�rgy�hoz azzal, hogy meghat�rozott mennyis�g� munk�t tesz hozz�, ak�rmilyen is munk�j�nak meghat�rozott tartalma, c�lja �s technikai jellege.

M�sr�szt az elfogyasztott termel�si eszk�z�k: �rt�k�t viszontl�tjuk a term�kek alkot�r�szek�nt, p�ld�ul a gyapot �s az ors� �rt�k�t a fonal �rt�k�ben.

A termel�si eszk�z�k �rt�ke teh�t fennmarad a term�kre val� �tvitele r�v�n.

Ez az �tvitel a termel�si eszk�znek term�kk� val� �tv�ltoztat�sa alatt, a munkafolyamatban t�rt�nik.

Az �tvitelt a munkafolyamat k�zvet�ti.

De hogyan?

A munk�s nem dolgozik egyazon id� alatt k�tszeresen, egyszer az�rt, hogy munk�j�val �rt�ket tegyen hozz� a gyapothoz, �s m�sszor az�rt, hogy a gyapot r�gi �rt�k�t fenntartsa, vagy, ami ugyanaz, hogy a gyapotnak, amelyet feldolgoz, �s az ors�nak, amellyel dolgozik, �rt�k�t a term�kre, a fonalra �tvigye, hanem �j �rt�k puszta hozz�t�tel�vel tartja fenn a r�gi �rt�ket.

Minthogy azonban az �j �rt�k hozz�t�tele a munkat�rgyhoz �s a r�gi �rt�keknek a term�kben val� fenntart�sa k�t eg�szen k�l�nb�z� eredm�ny, amelyet a munk�s egyazon id� alatt hoz l�tre, holott egyazon id� alatt csak egyszer dolgozik, az eredm�nynek ez a k�toldal�s�ga nyilv�nval�an csakis mag�nak a munk�j�nak a k�toldal�s�g�b�l magyar�zhat� meg. A munk�nak ugyanabban az id�pontban egyik tulajdons�g�n�l fogva �rt�ket kell l�trehoznia, m�sik tulajdons�g�n�l fogva pedig �rt�ket kell fenntartania, illetve �tvinnie.

Hogyan tesz hozz� minden munk�s munkaid�t �s ez�rt �rt�ket a munkat�rgyhoz?

Mindig csak a maga saj�ts�gosan termel� munkam�dja form�j�ban.

A fon� csak azzal tesz hozz� munkaid�t, hogy fon, a sz�v� azzal, hogy sz�, a kov�cs azzal, hogy kov�csol. De azon c�lmeghat�rozta forma r�v�n, amelyben ezek  egy�ltal�ban-val� munk�t �s ez�rt �j �rt�ket tesznek hozz�, a fon�s, sz�v�s, kov�csol�s r�v�n, a termel�si eszk�z�k – a gyapot �s az ors�, a fonal �s a sz�v�sz�k, a vas �s az �ll� – egy term�k, egy �j haszn�lati �rt�k alkot�elemeiv� v�lnak.

{�”A munka �j alkot�st ad egy megsz�ntetett hely�be.”-(Tanulm�ny a nemzetek politikai gazdas�gtan�r�l.1821.)}

Haszn�lati �rt�k�k r�gi form�ja let�nik, de csak az�rt, hogy a haszn�lati �rt�k egy �j form�j�ban felt�nj�n.

Az �rt�kk�pz�si folyamat vizsg�lat�n�l azonban l�ttuk, hogy ha egy haszn�lati �rt�ket c�lszer�en haszn�lnak el �j haszn�lati �rt�k termel�s�hez, akkor az elhaszn�lt haszn�lati �rt�k el��ll�t�s�hoz sz�ks�ges munkaid� az �j haszn�lati �rt�k el��ll�t�s�hoz sz�ks�ges munkaid� egy r�sz�t alkotja, teh�t olyan munkaid�, amelyet az elhaszn�lt termel�si esz-k�z�kr�l �tvisznek az �j term�kre.

A munk�s teh�t nem az�ltal tartja fenn az elhaszn�lt termel�si eszk�z�k �rt�k�t, vagyis viszi �ket �t mint �rt�k-alkot�r�szeket a term�kre, hogy egy�ltal�ban-val� munk�t tesz hozz�juk, hanem e hozz�tett munk�nak k�l�n�s hasznos jellege, saj�tos termel� form�ja r�v�n.

A munka mint ilyen c�lszer� termel� tev�kenys�g – fon�s,sz�v�s,kov�csol�s – a termel�si eszk�z�ket a vel�k val� puszta �rintkez�s r�v�n fel�breszti halottaib�l, a munkafolyamat t�nyez�iv� eleven�ti �ket �s term�kk� egyes�l vel�k.