A haszn�lati �rt�k egy�ltal�ban nem az a dolog, qu’on aime pour lui-m�me {amelyet �nmag��rt szeretnek} az �rutermel�sben.

Haszn�lati �rt�ket itt egy�ltal�ban csak az�rt �s annyiban termelnek, mert �s amennyiben ez a csere�rt�k anyagi szubsztr�tuma, hordoz�ja. �s t�k�s�nket k�t dolog �rdekli.

El�sz�r is olyan haszn�lati �rt�ket akar termelni, amelynek csere�rt�ke van, elad�sra sz�nt cikket.

M�sodszor pedig olyan �rut akar termelni, amelynek �rt�ke nagyobb mint a termel�shez sz�ks�ges �ruk – a termel�si eszk�z�k �s a munkaer� – �rt�k�nek �sszege, amelyre j� p�nz�t el�legezte az �rupiacon.

T�k�s�nk nem csak haszn�lati �rt�ket akar termelni, hanem �rut, nemcsak haszn�lati �rt�ket, hanem �rt�ket, �s nemcsak �rt�ket, hanem �rt�kt�bbletet is.

Val�ban, minthogy itt �rutermel�sr�l van sz�, eddig nyilv�n a folyamatnak csak egyik oldal�t vett�k szem�gyre. Mik�nt maga az �ru haszn�lati �rt�k �s �rt�k egys�ge, az �rutermel�si folyamat�nak munkafolyamat �s �rt�kk�pz�si folyamat egys�g�nek kell lennie.

Vegy�k szem�gyre m�rmost a termel�si folyamatot, mint �rt�kk�pz�si folyamatot is.

Tudjuk, hogy minden �ru �rt�k�t a haszn�lati �rt�k�ben anyagiasult munka mennyis�ge,a termel�s�hez t�rsadalmilag sz�ks�ges munkaid� hat�rozza meg. Ez �rv�nyes arra a term�kre is, amelyet t�k�s�nk a munkafolyamat eredm�nyek�nt kapott. Mindkett�t teh�t az ebben a term�kben t�rgyiasult munk�t kell kisz�m�tanunk.

Vegy�k p�ld�ul a fonalat.

A fonal el��ll�t�s�hoz el�sz�r is nyersanyag�ra, p�ld�ul 10 font gyapotra volt sz�ks�ge. Hogy mi a gyapot �rt�ke, azt nem kell el�bb megvizsg�lnunk, mert a t�k�s a gyapotot a piacon �rt�k�n, mondjuk 10 sh.-�rt v�s�rolta. A gyapot �r�ban a termel�s�hez sz�ks�ges munka m�r �ltal�nos t�rsadalmi munkak�nt jelentkezik. Tegy�k fel tov�bb�, hogy a gyapot feldolgoz�s�n�l el-fogyasztott ors�t�meg, amely sz�munkra az �sszes t�bbi felhaszn�lt munkaeszk�z�ket k�pviseli, 2 sh. �rt�k�. Ha 12 sh.-nyi aranyt�meg 24 munka�r�nak, vagyis 2 munkanapnak a term�ke, akkor ebb�l mindenekel�tt az k�vetkezik, hogy a fonalban 2 munkanap t�rgyiasult.

Nem szabad, hogy megt�vesszen benn�nket az a k�r�lm�ny, hogy a gyapot megv�ltoztatta form�j�t, az elfogyasztott ors�t�meg pedig teljesen elt�nt. Az �ltal�nos �rt�kt�rv�ny �rtelm�ben, ha p�ld�ul 40 font fonal �rt�ke=40 font gyapot �rt�k�vel+1 eg�sz ors� �rt�k�vel, vagyis, ha a fenti egyenlet mindk�t oldal�nak termel�s�hez ugyanannyi munkaid�re van sz�ks�g, akkor 10 font fonal 10 font gyapotnak �s ¼  ors�nak az egyen�rt�ke. Ebben az esetben ugyanaz a munkaid� egyszer a fonal haszn�lati �rt�k�ben, m�sszor a gyapot �s ors� haszn�lati �rt�k�ben jelentkezik.

Az �rt�k teh�t k�z�mb�s az ir�nt, hogy fonalban,ors�ban vagy gyapotban jelenik-e meg.

Az, hogy az ors� �s gyapot, ahelyett, hogy nyugodtan egym�s mellett hevern�nek, a fon�s folyamat�ban beleker�lnek egy kapcsolatba, amely haszn�lati form�jukat m�dos�tja, fonall� v�ltoztatja �ket, �ppoly kev�ss� �rinti �rt�k�ket, mintha egyszer� csere �tj�n fonal egyen�rt�kre v�ltott�k volna �t �ket. A gyapotnak, a fonal nyersanyag�nak a termel�s�hez sz�ks�ges munkaid� r�sze a fonal termel�s�hez sz�ks�ges munkaid�nek �s ez�rt a fonalban benne foglaltatik. Ugyan�gy �ll a dolog annak az ors�t�megnek a termel�s�hez sz�ks�ges munkaid�vel, amelynek elkoptat�sa vagy elfogyaszt�sa n�lk�l a gyapotot nem lehet megfonni.{„Az �ruk �rt�k�t nemcsak a k�zvetlen�l r�juk ford�tott munka befoly�solja, hanem az a munka is, amelyet az e munk�t seg�t� eszk�z�kre, szersz�mokra �s �p�letekre haszn�lnak fel.” Ricard�.}

Amennyiben teh�t a fonal �rt�k�t, az el��ll�t�s�hoz sz�ks�ges munkaid�t tekintj�k, annyiban a k�l�nb�z�, id�ben �s t�rben elv�lasztott k�l�n�s munkafolyamatokat, amelyeken �t kell menni ahhoz, hogy mag�t a gyapotot �s az elhaszn�lt ors�t�meget megtermelj�k �s v�g�l a gyapotb�l, �s ors�b�l fonalat k�sz�tsenek, egy �s ugyanazon munkafolyamat egym�st k�vet� szakaszainak  tekinthetj�k. A fonalba foglalt eg�sz munka m�ltb�li munka. Az a k�r�lm�ny, hogy az alkot�elemei termel�s�hez sz�ks�ges munkaid� kor�bban m�lt el, plusquamperfektumban (r�g-m�ltban) van, a befejez� folyamatra, a fon�sra k�zvetlen�l ford�tott munka a praesenshez (je-lenhez) k�zelebb, perfectumban (befejezett jelenben), teljesen k�z�mb�s. Ha egy h�z �p�t�s�hez bizonyos mennyis�g� munk�ra, mondjuk 30 munkanapra van sz�ks�g, akkor a h�zba bekebelezett munkaid� �sszmennyis�g�n mit sem v�ltoztat az, hogy a 30.munkanap 29 nappal k�s�bb ker�lt bele a termel�sbe, mint az els� munkanap. Enn�lfogva a munkaanyagban �s a munkaeszk�zben foglalt munkaid�t eg�szen �gy tekinthetj�k, mintha csup�n a fon�si folyamat valamely kor�bbi st�dium�ban, a fon�s form�j�ban legv�g�l hozz�tett munka el�tt fejtett�k volna ki.

A termel�si eszk�z�knek,a gyapotnak �s az ors�nak 12 sh.-nyi �rban kifejezett �rt�ket teh�t a fonal-�rt�knek,vagyis a term�k �rt�k�nek alkot�r�szei.

Csup�n k�t felt�telt kell teljes�teni.

El�sz�r: a gyapot �s az ors� val�ban valamilyen haszn�lati �rt�k termel�s�re szolg�ljanak. A mi eset�nkben fonall� kellett v�lniok. Az �rt�knek mindegy, hogy hordoz�ja milyen haszn�lati �rt�k, de haszn�lati �rt�k kell hogy hordozza.

M�sodszor: felt�telezik, hogy csak az adott t�rsadalmi termel�si felt�telek k�z�tt sz�ks�ges munkaid�t haszn�lt�k fel. Ha teh�t 1 font fonal megfon�s�hoz 1 font gyapotra van sz�ks�g, akkor 1 font fonal elk�sz�t�s�hez csak 1 font gyapotot szabad elfogyasztani. Ha a t�k�snek az az �tlete t�mad, hogy vas ors�k helyett aranyors�kat alkalmaz, a fonal �rt�k�ben akkor is csak a t�rsadalmilag sz�ks�ges munka sz�m�t, azaz a vasors�k termel�s�hez sz�ks�ges munkaid�.

Most m�r tudjuk, hogy a fonal �rt�k�nek milyen r�sz�t alkotj�k a termel�si eszk�z�k,a gyapot az ors�. Eu a r�sz 12 sh.-el, vagyis k�t munkanap anyagiasul�s�val egyenl�. Teh�t most arr�l az �rt�kr�szr�l van sz�, amelyet mag�nak a fon�nak a munk�ja tesz hozz� a gyapothoz.

Ezt a munk�t most eg�szen m�s szempontb�l kell megvizsg�lnunk, mint a munkafolyamat k�zben. Ott arr�l a c�lszer� tev�kenys�gr�l volt sz�, amellyel a gyapotot fonall� v�ltoztatj�k. Min�l c�lszer�bb a munka, ann�l jobb – minden egy�b k�r�lm�nyt v�ltozatlannak felt�telezve – a fonal. A fon� munk�ja m�s termel�munk�t�l specifikusan (fajt�j�t tekintve) k�l�nb�z�tt, s a k�l�nb�z�s�g szubjekt�ve (egy�nt�l f�gg�en) �s objekt�ve (val�s�gosan) megnyilv�nult, a fon�s k�l�n�s c�lj�ban, m�vel�s�nek k�l�n�s m�dj�ban, termel�si eszk�zeinek k�l�n�s term�szet�ben, term�k�nek k�l�n�s haszn�lati �rt�k�ben. Gyapot �s ors� a fon�munka sz�m�ra l�tfenntart�si eszk�z�k, de nem lehet vel�k huzagolt cs�v� �gyukat csin�lni. A fon� munk�ja ellenben, amennyiben �rt�kk�pz�, azaz �rt�k forr�sa, annyiban egy�ltal�ban nem k�l�nb�zik az �gy�horonyvon� munk�j�t�l, vagy, ami hozz�nk itt k�zelebb �ll, a gyapottermeszt�nek �s az ors�k�sz�t�nek a fonal termel�si eszk�zeiben megval�sult munk�j�t�l. A gyapottermeszt�s, az ors�k�sz�t�s �s a fon�s csakis emiatt az azonoss�guk miatt lehetnek ugyanazon �ssz�rt�knek, a fonal �rt�k�nek, puszt�n mennyis�gileg k�l�nb�z� r�szei. Itt nincs sz� t�bb� a munka min�s�g�r�l, term�szet�r�l �s tartalm�r�l, hanem csak mennyis�g�r�l. Ezt egyszer�en meg kell sz�molni.

 Feltessz�k, hogy a fon�munka egyszer� munka; t�rsadalmi �tlagmunka.

K�s�bb l�tni fogjuk, hogy az ellenkez� feltev�s mit sem v�ltoztat a dolgon.

 A munkafolyamat alatt a munka szakadatlanul a nyugtalans�g form�j�b�l a l�t form�j�ba,a mozg�s form�j�b�l a t�rgyiass�g form�j�ba megy �t.

Egy �ra eltelt�vel a fon�mozg�s bizonyos mennyis�g� fonalban jelentkezik, teh�t meghat�rozott mennyis�g� munka, egy munka�ra, t�rgyiasul a gyapotban.

Azt mondjuk: munka�ra, azaz a fon� �leterej�nek kifejt�se egy �r�n �t, mert a fon�munka itt csak munkaer� kifejt�sk�nt, nem pedig a fon�s specifikus munk�jak�nt sz�m�t.

D�nt� fontoss�g� m�rmost, hogy a folyamat tartama alatt, vagyis mialatt a gyapotot fonall� v�ltoztatj�k, csak a t�rsadalmilag sz�ks�ges munkaid�t fogyassz�k el.

Ha norm�lis, azaz �tlagos termel�si felt�telek k�z�tt a font gyapotot egy munka�ra alatt „b” font fonall� kell �tv�ltoztatni, akkor csak az a munkanap sz�m�t 12 �r�s munkanapnak, amely alatt 12*”a” font gyapotot 12*”b” fonall� v�ltoztatnak �t. Mert csak a t�rsadalmilag sz�ks�ges munkaid� sz�m�t �rt�kk�pz�nek.

Mik�nt maga a munka, �gy a nyersanyag �s a term�k is eg�szen m�s megvil�g�t�sban jelenik meg itt, mint a tulajdonk�ppeni munkafolyamat �ll�spontj�r�l. A nyersanyag itt csup�n, mint meghat�rozott mennyis�g� munka felsz�v�ja sz�m�t. E felsz�v�ssal a nyersanyag val�j�ban fonall� v�ltozik �t, mert a munkaer�t fon�s form�j�ban ford�tott�k r� �s tett�k hozz�. De a term�k, a fonal, most m�r csak a gyapot �ltal felsz�vott munka fokm�r�je. Ha 1 �ra alatt 1 2/3 font gyapotot fonnak, vagyis v�ltoztatnak �t 1 2/3 font fonall�, akkor 10 font fonal 6 felsz�vott munka�r�t jelez.

Meghat�rozott �s tapasztalatszer�en meg�llap�tott term�kmennyis�gek most m�r csak meghat�rozott mennyis�g� munk�t, meghat�rozott t�meg� megalvadt munkaid�t jelen�tenek meg. Ezek m�r csak egy�r�nyi, k�t�r�nyi, egynapi t�rsadalmi munka anyagiasul�sai.

Az a k�r�lm�ny, hogy a munka �ppen fon�munka, hogy anyaga gyapot �s hogy term�ke fonal, itt �ppoly k�z�mb�s, mint az, hogy a munkat�rgy maga m�r term�k, teh�t nyersanyag. Ha a munk�st a fonoda helyett sz�nb�ny�ban foglalkoztatn�k, akkor a munkat�rgy, a sz�n, term�szett�l meglenne. M�gis meghat�rozott mennyis�g�, p�ld�ul egy m�zsa kib�ny�szott sz�n meghat�rozott mennyis�g� felsz�vott munk�t jelen�tene meg.

 A munkaer� elad�s�n�l feltett�k, hogy napi �rt�ke= 3 sh. �s ebben a 3 sh.-ben 6 munka�ra testes�l meg, hogy teh�t ilyen mennyis�g� munk�ra van sz�ks�g a munk�s napi l�tfenntart�si eszk�zei �tlagos �sszeg�nek termel�s�hez. Ha m�rmost fon�nk 1 munka�ra alatt 1 2/3 font gyapotot v�ltoztat �t 1 2/3  font fonall� (a sz�mok itt eg�szen �nk�nyesek), akkor 6 �ra alatt 10 font gyapotot v�ltoztat �t 10 font fonall�. A fon�si folyamat alatt a gyapot teh�t 6 munka�r�t sz�v mag�ba. Ugyanez a munkaid� 3 sh.-nyi aranymennyis�gben jelentkezik. A gyapothoz teh�t mag�val a fon�ssal 3 sh.-nyi �rt�ket tettek hozz�.

N�zz�k meg m�rmost  a term�k, a 10 font fonal �ssz�rt�k�t.

2 /1/2 munkanap t�rgyiasult benne, 2 nap foglaltatik a gyapotban �s az ors�t�megben, 1/2 napi munk�t sz�vott mag�ba a fon�si folyamat alatt. Ugyanez a munkaid� 15 sh.-nyi aranyt�megben jelentkezik.

A 10 font fonal �rt�k�nek megfelel� �r teh�t 15 sh., 1 font fonal �ra 1 sh.6 d.

T�k�s�nk megh�kken. A term�k �rt�ke egyenl� az el�legezett t�ke �rt�k�vel.

Az el�legezett �rt�k nem �rt�kes�tette mag�t, nem hozott l�tre �rt�kt�bbletet,a p�nz teh�t nem v�ltozott t�k�v�. A 10 font fonal �ra 15 sh. �s t�k�s�nk 15 sh.-et adott ki az �rupiacon a term�k alkot�elemei�rt,vagy ami ugyanaz,a munkafolyamat t�nyez�i�rt:10 sh.-et a gyapot�rt, 2 sh.-et az elfogyasztott �rs�t�meg�rt �s 3 sh.-et munkaer��rt. Az, hogy a fonal �rt�ke felduzadt, mit sem seg�t, mert a fonal �rt�ke csak �sszege a kor�bban gyapotra, ors�ra �s munkaer�re megoszlott �rt�keknek, �s megl�v� �rt�kek ilyen puszta �sszead�s�b�l sohasem fakadhat �rt�kt�bblet.

(Ez az alapvet� t�tel, amelyen a fiziokrat�knak minden nem-f�ldm�vel� munka improdukt�v volt�r�l sz�l� tan�t�sa nyugszik, �s ez megd�nthetetlen minden – c�hbeli – k�zgazd�sz sz�m�ra. –Marx megjegyz�se.){Ez a m�d, hogy egyetlen dologba besz�m�tj�k t�bb m�s dolog �rt�k�t”(p�ld�ul a v�szonba a tak�cs fogyaszt�s�t)” hogy k�l�nb�z� �rt�keket raknak r� �gysz�lv�n r�tegenk�nt egyetlen �rt�kre, azt eredm�nyezi, hogy az ut�bbi annyival megn�vekszik…Az �sszead�s igen j�l megjel�li azt a m�dot, ahogyan a munkaterm�kek �ra kialakul; ez az �r csup�n t�bb, m�r elfogyasztott �s �sszeadott �rt�k �sszege; m�rpedig az �sszead�s nem szapor�t�s.” – Mercier de la Rivi�re.}

 Most ezek az �rt�kek mind egy dologra �sszpontosultak,de �gy volt ez a 15 sh. p�nz�sszegben is, miel�tt ez az �sszeg h�rom �ruv�s�rl�s k�vetkezt�ben sz�tforg�csol�dott.

�nmag�ban n�zve ez az eredm�ny nem meglep�,1 font fonal �rt�ke 1 sh.6 d.,s enn�lfogva 10 font�rt t�k�s�nknek 15 sh.-t kellene fizetnie az �rupiacon. Ak�r k�szen a piacon vesz mag�nak lak�h�zat, ak�r maga �p�tteti, egyik m�velet sem fogja megszapor�tani a h�z megszerz�s�re ford�tott p�nzt.

A t�k�s, aki otthon �rzi mag�t a vulg�ris gazdas�gtanban, esetleg azt mondja, hogy p�nz�t azzal a sz�nd�kkal el�legezte, hogy t�bb p�nzt csin�ljon bel�le. De a pokolba vezet� �t j� sz�nd�kkal van kik�vezve, s ugyan�gy sz�nd�ka lehetne az is, hogy termel�s n�lk�l csin�ljon p�nzt.

(gy p�ld�ul 1844-47-ben t�k�j�nek egy r�sz�t kivonta a termel� v�llalkoz�sb�l, hogy vas�ti r�szv�nyekben elspekul�lja. �gy az amerikai polg�rh�bor� idej�n becsukta gy�r�t �s az utc�ra dobta a gy�rmunk�sokat, hogy a liverpooli t�zsd�n j�tssz�k. - megj. Marxt�l.) A t�k�s fenyeget�zik. T�bb� nem fognak ki rajta. Ezent�l k�szen veszi az �rut a piacon, ahelyett, hogy maga gy�rtan�. De ha valamennyi t�k�stestv�re ugyanezt teszi, hol tal�l majd �rut a piacon? P�nzt pedig nem ehet.

A t�k�s pr�dik�l. Vegy�k figyelembe �nmegtart�ztat�s�t. A 15.sh.-j�t elherd�lhatta volna. Ehelyett termel� m�don fogyasztotta el �s fonalat csin�lt bel�le. De h�t ez�rt van fonala, nem pedig lelkiismeret furdal�sa. A vil�g�rt sem szabad visszaesnie a kincsk�pz� szerep�be, akim�r megmutatta nek�nk, hogy hova vezet az aszk�zis. Azonk�v�l, ahol nincs, ott a cs�sz�r is hi�ba keres. Ak�rmilyen nagy �rdem is a t�k�s lemond�sa, azt k�l�n megfizetni nincs mib�l, hiszen a folyamatb�l kiker�l� term�k �rt�ke csak a folyamatba bevetett �ruk �rt�k�nek az �sszeg�vel egyenl�. Nyugodj�k h�t meg abban, hogy az er�ny �nmag�ban hordja jutalm�t. A t�k�s e helyett tolakod� lesz. A fonal nem kell neki. Az�rt termelte, hogy eladja. H�t csak adja el, vagy ami m�g egyszer�bb, a j�v�ben csak saj�t sz�ks�glet�re termeljen dolgokat: olyan recept ez, melyet h�ziorvosa, Mac Culloch m�r fel�rt neki mint bev�lt szert a t�ltermel�s j�rv�nya ellen. A t�k�s dacosan �gaskodni kezd. A munk�s tal�n a puszta kez�vel a nagy semmib�l teremt munkaalkot�sokat, termel �rukat? H�t nem � adta neki az anyagot, amellyel �s amelyben munk�j�t megtestes�theti? Minthogy pedig a t�rsadalom legnagyobb r�sze ilyen �henk�r�szokb�l �ll, vajon termel�si eszk�zeivel, gyapotj�val �s ors�ival nem tett e m�rhetetlen szolg�latot a t�rsadalomnak �s mag�nak a munk�snak is, akiket tetej�be m�g l�tfenntart�si eszk�z�kkel is ell�tott? S ezt a szolg�latot ne sz�m�tsa fel? De h�t a munk�s nem tette-e neki azt a viszontszolg�latot, hogy a gyapotot �s az ors�t fonall� v�ltoztatta?  Azonk�v�l itt nem szolg�latokr�l van sz�.

{„Hadd dicsekedjen, d�szelkedjen �s pomp�zzon….Valaki pedig t�bbet vagy jobbat vesz el”(mint amit ad)”uzsora az, �s nem �gy h�vj�k, hogy szolg�latot, hanem hogy �rtalmat tett felebar�tj�nak, ak�rcsak a tolvajl�sban �s a rabl�sban t�rt�nik. Nem minden szolg�lat �s nem minden van j�l t�ve felebar�tunknak, amire azt mondj�k, hogy szolg�lat �s hogy j�l vagyon t�ve. Mert a h�zass�gt�r� n� �s a h�zass�gt�r� f�rfi nagy szolg�latot tesznek egym�snak �s egym�s tetsz�s�re vannak. A lovag nagy lovagi szolg�latot tesz a gy�jtogat� gyilkosnak, amid�n seg�ts�g�re van az orsz�g�ti rabl�sban, vid�kek �s emberek kifoszt�s�ban. A p�pist�k nagy szolg�latot tesznek a mieinknek,hogy nem mindny�junkat fojtanak v�zbe, �getnek meg, gyilkolnak meg, rohasztanak el b�rt�nben, hanem egyn�melyik�nket m�gis �letben hagyj�k �s elkergetik �t vagy elveszik,amije van. Maga az �rd�g nagy, m�rhetetlen szolg�latot tesz azoknak, akik szolg�lj�k �t…. Summa, a vil�g telve van nagyszer�, pomp�s, mindennapos szolg�latokkal �s j�t�tem�nyekkel.” -Martin Luther: A papokhoz, hogy az uzsora ellen pr�dik�ljanak. Wittenberg 1540.)}

A szolg�lat nem m�s, mint egy haszn�lati �rt�knek, ak�r az �runak, ak�r a munk�nak, hasznos hat�sa. Itt azonban a csere�rt�kr�l van sz�.

A t�k�s 3 sh.-nyi �rt�ket fizetett a munk�snak. A munk�s a gyapothoz hozz�tett 3 sh.-nyi �rt�kben pontos egyen�rt�ket adott neki vissza, �rt�ket, �rt�k�rt.

Bar�tunk, aki az im�nt m�g olyan nagyra volt a t�k�j�vel, most hirtelen saj�t munk�s�nak ig�nytelen tart�s�t �lti fel. H�t � maga nem dolgozott-e? Nem v�gezte e a fon� ellen�rz�s�nek, f�fel�gyelet�nek munk�j�t? Ez az � munk�ja nem k�pez-e szint�n �rt�ket? Saj�t overlookerja (fel�gyel�je) �s managere (igazgat�ja) a v�llukat vonogatj�k. De a t�k�s k�zben der�s mosollyal ism�t fel�lt�tte m�r r�gi �br�zat�t. Ugratott benn�nket az eg�sz lit�ni�val. Egy fikarcnyit sem t�r�dik vele. Az ilyen �s ehhez hasonl� �cska kib�v�kat �s �res l�d�t�sokat a politikai gazdas�gtan k�l�n ez�rt fizetett professzoraira b�zza. � maga a gyakorlat embere, aki nem mindig gondolja ugyan meg, hogy �zleten k�v�l mit mond, de azt mindig tudja, hogy az �zletben mit tesz.

N�zz�k meg a dolgot k�zelebbr�l.

A munkaer� napi �rt�ke 3 sh. volt, mert benne egy f�l munkanap testes�l meg, vagyis mert a munkaer� napi termel�s�hez sz�ks�ges l�tfenntart�si eszk�z�k egy f�l munkanapba ker�lnek.

De a m�ltbeli munka, amely a munkaer�ben rejlik, �s az eleven munka, amelyet a munkaer� teljes�teni tud, vagyis napi fenntart�si k�lts�ge �s napi kifejt�se k�t eg�szen k�l�nb�z� nagys�g.

Az els� hat�rozza meg csere�rt�k�t, a m�sodik alkotja haszn�lati �rt�k�t.

Az,hogy a munk�s huszonn�gy �rai �letbentart�s�hoz, f�l munkanap sz�ks�ges, semmik�ppen nem akad�lyozza meg a munk�st abban,hogy eg�sz napon �t dolgozz�k.

A munkaer� �rt�ke �s a munkafolyamatban val� �rt�kes�t�se teh�t k�t k�l�nb�z� nagys�g.

Ez az �rt�kk�l�nb�zet lebegett a t�k�s szeme el�tt, amikor a munkaer�t megvette.

A munkaer� hasznos tulajdons�ga, hogy fonalat vagy csizm�t k�sz�t, csup�n conditio sine qua non (elengedhetetlen felt�tel) volt, mert a munk�t hasznos form�ban kell kifejteni, hogy �rt�ket k�pezzen.

A d�nt� azonban ennek az �runak saj�tos haszn�lati �rt�ke volt,az,hogy �rt�k forr�sa, m�gpedig a saj�t �rt�k�n�l nagyobb �rt�k�.

Ez a saj�tos szolg�lat, amelyet a t�k�s elv�r t�le. �s ebben a t�k�s az �rucsere �r�k t�rv�nyeinek megfelel�en j�r el. Val�ban, a munkaer� elad�ja, ak�rcsak b�rmely m�s �ru elad�ja, realiz�lja az �ru csere�rt�k�t �s elidegen�ti haszn�lati �rt�k�t. Az egyiket nem kaphatja meg an�lk�l, hogy a m�sikat oda ne adja.

A munkaer� haszn�lati �rt�ke maga a munka, �ppoly kev�ss� az elad�j��, mint amilyen kev�ss� az olajkeresked�� az eladott olaj haszn�lati �rt�ke.

A p�nzbirtokos megfizette a munkaer� napi �rt�k�t: �v� teh�t haszn�lata a nap folyam�n, a naphosszat tart� munka.

Az a k�r�lm�ny, hogy a munkaer� napi fenntart�sa csak f�l munkanapba ker�l, noha a munkaer� eg�sz nap tud m�k�dni, dolgozni, hogy ez�rt az az �rt�k, amelyet egy napi haszn�lata teremt, k�tszer akkora, mint saj�t napi �rt�ke, k�l�n�s szerencs�je a vev�nek, de egy�ltal�n nem jogtalans�g az elad�val szemben.

T�k�s�nk el�re l�tta az esetet, amely mosolyra der�ti.

 Ez�rt a munk�s a m�helyben nem csak hat�r�s, hanem tizenk�t�r�s munkafolyamathoz sz�ks�ges termel�si eszk�z�ket tal�l.

Ha 10 font gyapot 6 munka�r�t sz�vott mag�ba �s 10 font fonall� v�ltozott �t, akkor 20 font gyapot 12 munka�r�t sz�v mag�ba �s 20 font fonall� v�ltozik.

Vizsg�ljuk meg a meghosszabb�tott munkafolyamat term�k�t.

A 20 font fonalban most 5 munkanap t�rgyiasult, 4 az elfogyasztott gyapot- �s ors�t�megben, 1-et a fon�si folyamat alatt sz�vott mag�ba a gyapot.

5 munkanap arany-kifejez�se azonban 30 sh. vagyis 1 £ 10 sh.

Teh�t ez a 20 font fonal �ra.

A fonal fontja most is 1 sh. 6 d.-be ker�l. A folyamatba bedobott �ruk �rt�k�sszege azonban csak 27 sh. volt. A fonal �rt�ke 30 sh.

A term�k �rt�ke a termel�shez el�legezett �rt�ken fel�l 1/9-eddel megn�vekedett.

�ly m�don a 27 sh. 30 sh.-g� v�ltozott, 3 sh.-nyi �rt�kt�bbletet fiadzott.

A b�v�szmutatv�ny v�gre siker�lt. P�nz �tv�ltozott t�k�v�.

A probl�ma minden felt�tele megold�dott, �s az �rucsere t�rv�nyeit semmik�ppen sem s�rtett�k meg. Egyen�rt�ket cser�ltek ki egyen�rt�kre.

A t�k�s, mint vev�, minden �rut –gyapotot, ors�t�meget, munkaer�t- �rt�k�n fizetett meg.

Azut�n azt tette, amit minden �ruv�s�rl� tesz. Elfogyasztotta haszn�lati �rt�k�ket.

A munkaer� elfogyaszt�si folyamata,amely egy�ttal az �ru termel�si folyamata, 20 font fonal term�ket eredm�nyezett,30 sh. �rt�kben.

A t�k�s most visszamegy a piacra �s �rut ad el, miut�n �rut v�s�rolt. A fonal fontj�t 1 sh. 6 d.-�rt adja el, egy garassal sem t�bb�rt vagy kevesebb�rt �rt�k�n�l.

�s m�gis 3 sh.-el t�bbet h�z ki a forgalomb�l, mint amennyit eredetileg beledobott.

 Ez az eg�sz folyamat,a t�k�s p�nz�nek �tv�ltoz�sa t�k�v�,a forgalom ter�let�n �s nem a forgalom ter�let�n megy v�gbe.

 A forgalom k�zvet�t�se r�v�n az�rt, mert felt�tele a munkaer�nek az �rupiacon val� v�tele.

Nem a forgalomban az�rt, mert ez csak bevezeti az �rt�kes�t�si folyamatot, amely a termel�s ter�let�n zajlik le.

 �s �gy „tout est pour le mieux dans le meilleur des mondes possibles.”{„Minden a legjobban van ezen a lehet� legjobb vil�gon.”-Voltaire:Candid.}

 A t�k�s az�ltal, hogy p�nz�t �rukk� v�ltoztatja �t, amelyek �j term�k anyagi alkot�iul, illetve a munkafolyamat t�nyez�i�l szolg�lnak, az�ltal, hogy holt t�rgyis�gukba eleven munkaer�t kebelez be, �rt�ket, m�ltbeli, t�rgyiasult, holt munk�t t�k�v�, �nmag�t �rt�kes�t� �rt�kk�, l�lekt�l �thatott sz�rnyetegg� v�ltoztat, amely „dolgozni kezd,” mint hogyha teherbe esett v�n”. {Goethe: Faust}

 Ham�rmost az �rt�kk�pz�si folyamatot �s az �rt�kes�t�si folyamatot egybe veszz�k, azt l�tjuk, hogy az �rt�kes�t�si folyamat nem m�s, mint bizonyos ponton t�l meghosszabb�tott �rt�k-k�pz�si folyamat.

-Ha az ut�bbi csak addig a pontig tart, amelyen a munkaer�nek a t�ke �ltal megfizetett �rt�k�t �j egyen�rt�k p�tolja, akkor egyszer� �rt�kk�pz�si folyamattal van dolgunk. (Ha a munk�s csak annyi �rt�ket termel, amennyit a t�k�s a termel�sbe befektetetett. *-a szerk. megj.)

-Ha az �rt�kk�pz�si folyamat t�ll�pi ezt a pontot,akkor �rt�kes�t�si folyamatt� v�lik.(mely folyamatban a t�ke �rt�kes�ti �nmag�t.* -a szerk. megj.)

 Tov�bb�, ha az �rt�kk�pz�si folyamatot egybevetj�k a munkafoyamattal, azt l�tjuk, hogy az ut�bbi hasznos munk�b�l �ll, amely haszn�lati �rt�ket termel.

A mozg�st itt min�s�gileg vizsg�ljuk, k�l�n�s m�dja szempontj�b�l, c�lja �s tartalma szerint.

-Ugyanaz a munkafolyamat, az �rt�kk�pz�si folyamatban csak mennyis�gi oldal�r�l jelentkezik. M�r csak arr�l az id�r�l van sz�, amelyre a munk�nak a m�velethez sz�ks�ge van, vagyis a munkaer� hasznos kifejt�s�nek tartam�r�l.

Itt a munkafolyamatba beker�l� �ruk sem mint a c�lszer�en hat� munkaer� funkcion�lisan (m�k�d�s szerint) meghat�rozott, anyagi t�nyez�i j�nnek m�r tekintetbe.

M�r csak t�rgyiasult munka meghat�rozott mennyis�geik�nt sz�m�tanak.

A munka, ak�r a termel�si eszk�z�kben foglaltatik, ak�r a munkaer� teszi hozz�, m�r csak id�m�rt�ke szerint sz�m�t. Ennyi �r�ra, napra, stb…r�g.

De a munka csak annyiban sz�m�t, amennyiben a haszn�lati �rt�k termel�s�re felhaszn�lt id� t�rsadalmilag sz�ks�ges.

Ez k�l�nf�le dolgokat foglal mag�ban. A munkaer�nek norm�lis felt�telek k�z�tt kell funkcion�lnia (m�k�dnie). Ha a fon�s t�rsadalmilag uralkod� munkaeszk�ze a fon�g�p, akkor a munk�s kez�be nem szabad rokk�t adni. Norm�lis min�s�g� gyapot helyett nem szabad hullad�kot kapnia, amely minden pillanatban elszakad. Mindk�t esetben a t�rsadalmilag sz�ks�ges munkaid�n�l t�bbet haszn�lna fel egy font fonal termel�s�hez, ez a f�l�s id� azonban nem alkotna �rt�ket, illetve p�nzt.

A munkafolyamat t�rgyi t�nyez�inek norm�lis jellege azonban nem a munk�st�l, hanem a t�k�st�l f�gg.

Tov�bbi felt�tel: mag�nak a munkaer�nek norm�lis jellege.

A munkaer�nek, abban a szakm�ban, amelyben alkalmazz�k, az ott uralkod� �tlagos m�rt�k� �gyess�ggel, k�szs�ggel �s gyorsas�ggal kell rendelkeznie.

A mi t�k�s�nk azonban norm�lis min�s�g� munkaer�t v�s�rolt a munkapiacon. Ezt az er�t a szokott �tlagos m�rt�k� er�fesz�t�ssel, t�rsadalmilag szok�sos fok� intenzit�ssal (er�ss�ggel) kell kifejtenie. Erre a t�k�s �ppoly k�nosan �gyel, mint arra, hogy a munk�s egy percet se fecs�reljen el munka n�lk�l. A t�k�s meghat�rozott id�tartamra megv�s�rolta a munkaer�t. Ragaszkodik hozz�, hogy megkapja, ami az �v�. Nem akarja, hogy meglopj�k. V�g�l- �s erre ugyanennek az �rnak saj�t code p�n�lja (b�ntet�t�rv�nyk�nyv) van- nem szabad nyersanyagot �s munkaeszk�z�ket c�lszer�tlen�l fogyasztani, mert az elpocs�kolt anyag vagy munkaeszk�z t�rgyiasult munk�nak feleslegesen kifejtett mennyis�g�t jelen�ti meg, teh�t nem sz�m�t �s nem ker�l bele az �rt�kk�pz�s term�k�be.

{( „Ez egyike azoknak a k�r�lm�nyeknek, amelyek a rabszolgas�gra alapozott termel�st megdr�g�tj�k. Ott ugyanis a munk�s, a r�giek tal�l� kifejez�se szerint, csak mint instrumentum vocale (besz�l� szersz�m) k�l�nb�zik az �llatt�l, az instrumentum semivocal�t�l (f�lig besz�l� szersz�mt�l) �s a holt munkaeszk�zt�l, az instrumentum mutumt�l (n�ma szersz�mt�l). De maga a munk�s �rezteti az �llattal �s a munkaeszk�zzel, hogy � nem hozz�juk hasonl�, hanem ember. A t�l�k val� k�l�nbs�g �rz�s�t azzal szerzi meg mag�nak, hogy rosszul b�nik vel�k �s con amore (el�szeretettel) puszt�tja �ket. Ebben a termel�si m�dban teh�t gazdas�gi alapelv, hogy csak a legdurv�bb, legneh�zkesebb, de �ppen esetlen otrombas�guk miatt nehezen rong�lhat� munkaszersz�mokat haszn�lj�k. A Mexik�i-�b�l ment�n elter�l� rabszolgatart� �llamokban ez�rt eg�szen a polg�rh�bor� kit�r�s�ig �k�nai szerkezet� �keket haszn�ltak, amelyek diszn� vagy vakond m�dj�ra felt�rt�k a f�ldet, de nem has�tott�k �s nem forgatt�k meg.” – J. E. Cairnes: A rabszolgaenergia.1862.)

„Olyan szersz�mokat mutattak itt nekem, amelyekkel n�lunk egyetlen �pesz� ember sem terheln� munk�s�t, akinek b�rt fizet; e szersz�mok rendk�v�li s�lya �s neh�zkess�ge v�lem�nyem szerint legal�bb t�z sz�zal�kkal n�veli a munk�t a n�lunk rendszerint haszn�lt szersz�mokhoz k�pest. De biztos�tottak arr�l, hogy amiatt a hanyag �s neh�zkes m�d miatt, ahogyan a rabszolg�k kezelik �ket, nem lehet k�nnyebb vagy kev�sb� durva szersz�mokat gazdas�gosan r�juk b�zni, �s hogy azok a szersz�mok, amelyeket mi �lland�an haszonnal adunk munk�saink kez�be,Virginia gabonaf�ldjein egy napig sem tartan�nak, -�mb�r a talaj k�nnyebb �s kev�sb� k�ves, mint n�lunk. Ugyan�gy arra a k�rd�smre, hogy mi�rt haszn�lnak a gazdas�gban lovak helyett ilyen �ltal�nosan �szv�reket, els� �s bevallottan d�nt� okk�nt azt jel�lt�k meg, hogy a lovak nem b�rj�k azt a b�n�sm�dot, amelyben a n�gerekt�l sz�ks�gk�ppen mindig r�sz�k van; a lovak csakhamar les�ntulnak vagy megnyomorodnak ett�l, az �szv�rek viszont elviselik az �tlegel�st vagy olykor-olykor egy-k�t etet�s elmarad�s�t an�lk�l, hogy ez �rtalmukra volna, nem f�znak meg �s nem betegednek meg, ha elhanyagolj�k �s t�ldolgoztatj�k �ket. De nem kell messze mennem, csak az ablak�hoz kell l�pnem a szob�nak, amelyben �rok, �s csaknem minden alkalommal az �llattal val� b�n�sm�dnak olyan k�pe t�rul el�m, hogy az�rt minden �szaki farmer r�gt�n elcsapn� b�res�t.” –Olmsted.1862.)}

 Amint l�tjuk, a kor�bban az �ru elemz�s�b�l nyert k�l�nbs�g a munka, mint haszn�lati �rt�ket alkot� munka, �s ugyanazon munka mint �rt�ket alkot� munka k�z�tt, most a termel�si folyamat k�l�nb�z� oldalainak megk�l�nb�ztet�sek�nt jelentkezett.

A termel�si folyamat mint munkafolyamat �s az �rt�kk�pz�si folyamat egys�ge �ruk termel�s�nek folyamata: mint a munkafolyamat �s az �rt�kes�t�si folyamat egys�ge pedig t�k�s termel�si folyamat, az �rutermel�s t�k�s form�ja.

 Kor�bban megjegyezt�k, hogy az �rt�kes�t�si folyamat szempontj�b�l teljesen k�z�mb�s, hogy a t�k�s �ltal elsaj�t�tott munka egyszer�, t�rsadalmi �tlagmunka-e, vagy pedig bonyolult munka, nagyobb fajs�ly� munka.

Az a munka, amely a t�rsadalmi �tlagmunk�hoz k�pest magasabb fok�, bonyolultabb munk�nak sz�m�t, olyan munkaer�nek a megnyilv�nul�sa, amely nagyobb kik�pz�si k�lts�geket tartalmaz, amelynek termel�se t�bb munkaid�be ker�l, s amelynek �rt�ke ez�rt nagyobb, mint az egyszer� munkaer��.

Ha ennek az er�nek nagyobb az �rt�ke, akkor magasabb fok� munk�ban is nyilv�nul meg, �s ez�rt ugyanazon id�k�z�k alatt viszonylagosan nagyobb �rt�kekben t�rgyiasul.

De b�rmilyen nagy a fokozati k�l�nbs�g a fon�munka �s az �tv�smunka k�z�tt, az az adag munka, amellyel az �tv�smunk�s csup�n saj�t munkaereje �rt�k�t p�tolja, min�s�gileg semmiben sem k�l�nb�zik att�l a p�tl�lagos adag munk�t�l, amellyel �rt�kt�bbletet alkot.

 Az �rt�kt�bblet most is csup�n a munka mennyis�gi t�bblet�b�l,ugyanazon munkafolyamat – az egyik esetben a folyamtermel�si folyamat, a m�sik esetben az �kszertermel�si folyamat – meghosszabb�tott tartam�b�l j�n l�tre.

{(A magasabb fok� �s az egyszer� munka , a „skilled” (tanult) �s az „unskilled labour” (tanulatlan munka) k�zti k�l�nbs�g r�szben puszta ill�zi�kon alapul, vagy legal�bbis olyan k�l�nbs�geken, amelyek m�r r�gen nem re�lisak, �s m�r csak a hagyom�nyos meg�llapod�sban �lnek tov�bb; r�szben a munk�soszt�ly bizonyos r�tegeinek olyan helyzet�n, amely a t�bbiekn�l tehetetlenebb� teszi �ket, kev�sb� engedi meg nekik azt, hogy munkaerej�k �rt�k�t kicsikarj�k. V�letlen k�r�lm�nyek itt oly nagy szerepet j�tszanak, hogy ugyanazok a munkafajt�k v�ltogatj�k hely�ket. Ahol p�ld�ul a munk�soszt�ly fizikai �llaga legyeng�lt �s viszonylag kimer�lt, mint az �sszes orsz�gokban, ahol fejlett t�k�s termel�s folyik, ott a  durva, nagy izomer�t megk�vetel� munk�k �ltal�ban magasabb fok�v� lesznek sokkal sokkal finomabb munk�khoz k�pest, ezek pedig az egyszer� munka fok�ra s�llyednek, ahogy p�ld�ul a bricklayer (k�m�ves) munk�ja Angli�ban j�val magasabb fokon �ll, mint a damasztsz�v� munk�ja. M�sr�szt viszont a fustian cutter (pamutb�rsony-ny�r�) munk�ja, �mb�r nagy testi meger�ltet�ssel j�r �s tetej�be igen eg�szs�gtelen is, „egyszer�” munkak�nt szerepel. Egy�bk�nt nem kell azt k�pzeln�nk,hogy az �gynevezett „skilled labour”  a nemzeti munk�nak mennyis�gileg jelent�s r�sze. Laing sz�m�t�sa szerint Angli�ban (�s Walesben) t�bb mint 11 milli� ember meg�lhet�se egyszer� munk�n alapul. Ha a m�ve meg�r�sa idej�n 18 milli� f�t sz�ml�l� n�pess�gb�l 1 milli� arisztokrat�t �s 1 ½ milli� paupert, csavarg�t, b�n�-z�t, prostitu�ltat, stb. levonunk, akkor 4 650 000 k�z�poszt�lybeli marad, belesz�m�tva a kisebb j�rad�kosokat, hivatalnokokat, �r�kat, m�v�szeket, iskolamestereket, stb. Hogy ezt a 4 2/3 milli�t kihozza, a k�z�poszt�ly dolgoz� r�sz�hez sz�m�t bank�rokon, stb. k�v�l minden jobban fizetett „gy�ri munk�st”! A „hatv�nyozott munk�sok” k�z�l a bricklayerek sem hi�nyoznak. Megmarad azt�n az eml�tett 11 milli�. -(S. Laing A nemzeti ins�g.1844.)

„Az a nagy oszt�ly, amely t�pl�l�k�rt semmi m�st nem adhat, csup�n k�z�ns�ges munk�t, ez a n�p nagy t�mege.” –(James Mill: Gyarmat.1831.) }

 M�sr�szt minden �rt�kk�pz�si folyamatban a magasabb fok� munk�t mindig t�rsadalmi �tlagmunk�ra kell reduk�lni (visszavezetni), p�ld�ul egynapi magasabb fok� munk�t x napi egyszer� munk�ra.{(„Amikor a munk�ra mint �rt�km�r�re hivatkoznak, sz�ks�gszer�en egy k�l�n�s fajta munk�t �rtenek rajta….m�s fajt�knak hozz� val� ar�ny�t k�nny� meg�llap�tani.” –(A politikai gazdas�gtan alapvonalai.)}

Megtakar�tunk teh�t egy f�l�sleges m�veletet �s egyszer�bb� tessz�k az elemz�st, ha feltessz�k, hogy a t�ke �ltal alkalmazott munk�s egyszer� t�rsadalmi �tlagmunk�t v�gez.

 Az angol igeragoz�s igeid�i.