A p�k a tak�cs�hoz hasonl� m�veleteket v�gez, a m�h pedig viaszsejtjeinek fel�p�t�s�vel nem egy emberi �p�t�mestert megsz�gyen�t. De a legrosszabb �p�t�mestert m�r eleve a legjobb m�h f�l� helyezi, hogy a sejtet a fej�ben m�r fel�p�tette, miel�tt viaszb�l meg�p�thet�. A munkafolyamat v�g�n olyan eredm�ny j�n l�tre, amely megkezd�sekor a munk�s elk�pzel�s�ben, teh�t eszmeileg, m�r megvolt. A munk�s nemcsak l�trehozza a term�szeti dolog formav�ltoz�s�t, hanem egy�ttal a term�szeti dologban megval�s�tja c�lj�t, amelynek tudat�ban van, amely t�rv�nyk�nt meghat�rozza cselekv�s�nek �tj�t-m�dj�t, s amelynek al� kell rendelnie akarat�t. S ez az al�rendel�s nem elszigetelt m�velet. A dolgoz� szervek er�fesz�t�s�n k�v�l a munka eg�sz tartama alatt sz�ks�g van a figyelemk�nt megnyilv�nul� c�ltudatos akaratra,m�gpedig ann�l ink�bb, min�l kev�sb� ragadja mag�val a munk�st a munka saj�t tartalm�val �s v�grehajt�s�nak m�dj�val,min�l kev�sb� �lvezi teh�t a munk�t, mint saj�t testi �s szellemi er�inek j�t�k�t.

A munkafolyamat egyszer� mozzanatai: a c�lszer� tev�kenys�g, vagyis maga a munka, a munka t�rgya �s a munka eszk�ze.

A f�ld (amelybe gazdas�gtanilag a vizet is bele�rtik), �gy, ahogy az embert eredetileg �lelemmel, k�sz l�tfenntart�si eszk�z�kkel ell�tja {„A f�ld spont�n term�keit, melyek csek�ly mennyis�gben �s az embert�l teljesen f�ggetlen�l megvannak, �gy l�tszik a term�szet ugyan�gy ny�jtja, ahogyan a fiatalembernek adnak egy kisebb �sszeget, hogy az iparkod�s �s a meggazdagod�s �tj�ra terelj�k.” – James Steuarts: A politikai gazdas�gtan alapelvei.1770.}, az ember k�zrem�k�d�se n�lk�l k�szen megvan mint az emberi munka �ltal�nos t�rgya. Mindazok a dolgok, amelyeket a munka elszak�t a f�ldeg�sszel val� k�zvetlen �sszef�gg�s�kt�l, term�szett�l k�szen tal�lt munkat�rgyak.

Ilyen a hal, amelyet elv�lasztanak �letelem�t�l,a v�zt�l,�s kifognak,ilyen az erd�ben kid�nt�tt fa,az �rb�l kifejtett �rc.

Ha ellenben mag�t a munkat�rgyat m�r megsz�rte kor�bbi munka,akkor nyersanyagnak nevezz�k.

Ilyen p�ld�ul a m�r kifejtett �rc, amelyet azt�n kimosnak. Minden nyersanyag munkat�rgy, de nem minden munkat�rgy nyersanyag. Csak akkor nyersanyag a munkat�rgy, ha m�r valamilyen munka k�zvet�tette v�ltoz�son esett �t. 

A munkaeszk�z: olyan dolog vagy olyan dolgoknak az �sszess�ge, amelyeket a munk�s �nmaga �s a munkat�rgy k�z� iktat, s amelyek e t�rgyra hat� tev�kenys�g�nek vezet� k�zeg��l szolg�lnak.

A munk�s felhaszn�lja a dolgok mechanikai, fizikai,k�miai tulajdons�gait, hogy ezek c�lj�nak megfelel�en mint hatalmi eszk�z�k hassanak m�s dolgokra.{„Az �sz �ppoly fort�lyos,mint hatalmas. A fort�ly egy�ltal�ban a k�zvet�t� tev�kenys�gben van, amely azzal, hogy engedi az objektumot (t�rgyat) saj�t term�szet�kh�z m�rten egym�sra hatni �s egym�son ledolgoz�dni, an�lk�l,hogy k�zvetlen�l beavatkozn�k ebbe a folyamatba, m�giscsak kereszt�lviszi a maga c�lj�t.” – Hegel.1840.} Az a t�rgy, amelyet a munk�s k�zvetlen�l hatalm�ba ker�t – eltekintve a k�sz l�tfenntart�si eszk�z�k, p�ld�ul a gy�m�lcs megragad�s�t�l,ahol puszt�n saj�t testi szervei szolg�lnak munkaeszk�z�l -, nem a munkat�rgy, hanem a munkaeszk�z.

Ily m�don maga a term�szeti dolog az ember tev�kenys�g�nek szerv�v� v�lik,olyan szervv�, amelyet hozz�tesz saj�t testi szerveihez, s �gy,a Biblia ellen�re, meghosszabb�tja term�szeti alakj�t.(M�t�:6,27)

Mint ahogy a F�ld az ember eredeti �l�skamr�ja, ugyan�gy munkaeszk�zeinek eredeti szert�ra is. A F�ld szolg�ltatja neki p�ld�ul a k�vet, amellyel haj�t, d�rzs�l, nyom, v�g,stb. Maga a F�ld is munkaeszk�z, de annak, hogy a f�ldm�vel�shez munkaeszk�z�l szolg�lhasson, megint m�s munkaeszk�z�k eg�sz sora �s a munkaer�nek m�r viszonylag magas fejletts�ge az el�-felt�tele.{Ganilh: A politikai gazdas�gtan elm�lete 1815. (c�m� egy�bk�nt nyomor�s�gos �r�s�ban, a fiziokrat�kkal szemben tal�l�an felsorolja azt a nagysz�m� munkafolyamatot, amelyek el�felt�telei a tulajdonk�ppeni f�ldm�vel�snek.)}

Egy�ltal�ban,mihelyt a munkafolyamat csak valamennyire is fejlett, m�r megmunk�lt munkaeszk�z�ket k�v�n meg.

A legr�gibb emberlakta barlangokban k�szersz�mokat �s k�fegyvereket tal�lunk. Az emberis�g t�rt�net�nek kezdet�n a megmunk�lt k�, fa, csont �s kagyl� mellett a szel�d�tett, teh�t munk�val m�r megv�ltoztatott,teny�sztett �llat j�tsza a f� szerepet mint munkaeszk�z.{�szrev�telek a gazdas�g keletkez�s�r�l �s eloszt�s�r�l – Turgot 1766.(J�l kifejti,milyen fontos szerepe volt a szel�d�tett �llatnak a kult�ra kezdetei szempontj�b�l.)} Munkaeszk�z�k haszn�lata �s megteremt�se – �mb�r cs�ra form�j�ban m�r bizonyos �llatfajt�knak is saj�tja – a specifikusan emberi munkafolyamat jellemz�je, s Franklin ez�rt �gy hat�rozza meg az embert,mint „toolmaking animalt”, mint szersz�mk�sz�t� �llatot. A munkaeszk�z�k maradv�nyai ugyanolyan fontosak let�nt gazdas�gi t�rsadalomalakulatok meg�t�l�se szempontj�b�l, mint a csontmaradv�nyok fel�p�t�se kihalt �llatfajok szervezet�nek megismer�se szempontj�b�l.

Nem az k�l�nb�zteti meg a gazdas�gi korszakokat, hogy mint, hanem hogy hogyan, milyen munkaeszk�z�kkel termelnek.

{(Az �sszes �ruk k�z�l a tulajdonk�ppeni luxus�ruk a legkev�sb� jelent�sek a k�l�nb�z� termel�si korszakok technol�giai �sszehasonl�t�sa szempontj�b�l.)}

A munkaeszk�z�k nemcsak az emberi munkaer� fejletts�g�nek fokm�r�i, hanem azoknak a t�rsadalmi viszonyoknak a mutat�i is, amelyek k�z�tt az emberek dolgoznak. A munkaeszk�z�k k�z�l a mechanikai munkaeszk�z�k, melyeknek �sszess�g�t a termel�s csont- �s izomrendszer�nek nevezhetj�k, sokkal d�nt�bb jellemz� von�sait mutatj�k valamely t�rsadalmi termel�si korszaknak, mint az olyan munkaeszk�z�k, amelyek csak a munkat�rgy t�rol�s�ra szolg�lnak, s amelyek �sszess�g�t nagy �ltal�noss�gban a termel�s ed�nyrendszer�nek mondhatjuk, mint pld. Cs�vek, hord�k, kosarak, kors�k, stb. Ezek csak a vegyi gy�rt�sban j�tszanak jelent�keny szerepet.{(B�rmennyire kev�ss� ismeri is az eddigi t�rt�net�r�s az anyagi termel�s fejl�d�s�t, teh�t az eg�sz t�rsadalmi �let �s ez�rt az eg�sz val�s�gos t�rt�nelem alapzat�t, m�gis legal�bb a t�rt�nelem el�tti id�t term�szettudom�nyos, nem pedig �gynevezett t�rt�nelmi kutat�s alapj�n a szersz�mok �s a fegyverek anyaga szerint k�korra, bronzkorra, vaskorra osztott�k fel.)}

Azokon a dolgokon k�v�l, amelyek a munk�nak a munkat�rgyra val� hat�s�t k�zvet�tik �s ez�rt ilyen vagy olyan m�don  a tev�kenys�g vezet� k�zeg��l szolg�lnak, t�gabb �rtelemben a munkafolyamat eszk�zei k�z� sz�m�tanak mindazok a t�rgyi felt�telek is, amelyek egy�ltal�n sz�ks�gesek ahhoz, hogy a folyamat v�gbemenjen. Ezek nem ker�lnek bele k�zvetlen�l a folyamatba, de n�lk�l�k az egy�ltal�ban nem vagy csak t�k�letlen m�don mehet v�gbe. Az ilyenfajta munkaeszk�z�k k�z�l a leg�ltal�nosabb megint csak maga a F�ld, mert ez adja a munk�snak a locus standit {a helyet, ahol �ll} �s a munk�s v�gezte folyamatnak a hat�teret {field of employment}. A munka �ltal m�r k�zvet�tett ilyenfajta munkaeszk�z�k p�ld�ul a munka�p�letek, csatorn�k, utak, stb.

A munkafolyamatban teh�t az ember tev�kenys�ge a munkaeszk�z r�v�n v�ghezviszi a munkat�rgy eleve c�lul kit�z�tt v�ltoztat�s�t.

A folyamat a term�kben huny ki.

Term�ke haszn�lati �rt�k, formav�ltoztat�ssal emberi sz�ks�gletekhez idom�tott term�szeti anyag.

A munka egyes�lt a munkat�rgy�val.

A munka t�rgyiasult �s a t�rgy megmunk�l�dott.

Ami a munk�s oldal�n nyugtalans�g form�j�ban jelent meg, az most nyugv� tulajdons�gk�nt, a l�t form�j�ban jelenik meg a term�k oldal�n.

A munk�s sz�tt �s term�ke sz�vev�ny.

Ha az eg�sz folyamatot eredm�nye, a term�k szempontj�b�l vessz�k szem�gyre, mindkett�, a munkaeszk�z �s a munkat�rgy termel�si eszk�zk�nt {(Paradoxnak l�tszik, ha p�ld�ul a halat, amelyet m�g nem fogtak ki, a hal�szat eszk�z�nek nevezz�k. De eddig m�g nem tal�lt�k fel azt a m�v�szetet, hogy halat fogjanak olyan vizekben,amelyekben nincsenek.)} �s maga a munka  termel� munkak�nt {(A termel� munk�nak ez a meghat�roz�sa, amely az egyszer� munkafolyamat �ll�spontj�r�l ad�dik, semmik�ppen sem kiel�g�t� a t�k�s termel�s szempontj�b�l.)} jelenik meg.

Egy haszn�lati �rt�k term�kk�nt kiker�l a munkafolyamatb�l, m�s haszn�lati �rt�kek, kor�bbi munkafolyamatok term�kei viszont termel�si eszk�zk�nt beleker�lnek ebbe a munkafolyamatba. Ugyanaz a haszn�lati �rt�k, amely az egyik munka term�ke, a m�sik munk�nak termel�si eszk�ze.

A term�kek enn�lfogva nemcsak eredm�nyei,hanem egy�ttal felt�telei is a munkafolyamatnak.

Az extrakt�v (kitermel�) ipar kiv�tel�vel, mely munkat�rgy�t term�szett�l k�szen tal�lja, mint a b�ny�szat, a vad�szat, a hal�szat, stb.,(a f�ldm�vel�s csak annyiban, amennyiben els� �zben, sz�zf�ldet t�r fel), minden ipar�g olyan t�rgyat dolgoz fel, amely nyersanyag, vagyis m�r a munka sz�r�j�n �tjutott munkat�rgy, teh�t maga is munkaterm�k.

Ilyen p�ld�ul a vet�mag a f�ldm�vel�sben. Az �llatok �s a n�v�nyek, amelyeket term�szeti term�keknek szoktak tekinteni, nemcsak – mondjuk – az el�z� �vi munk�nak, hanem – mostani form�jukban – sz�mos nemzed�ken �t, emberi ellen�rz�s alatt, emberi munka k�zvet�t�s�vel folytatott �talakul�snak a term�kei. Ami pedig a tulajdonk�ppeni munkaeszk�z�ket illeti, �ri�si t�bbs�g�k�n a legfel�letesebb pillant�ssal is �szrevehet� a m�ltbeli munka nyoma.

A nyersanyag lehet f� szubsztanci�ja egy term�knek, vagy beker�lhet csup�n seg�danyagk�nt a term�k l�trehoz�s�ba. A seg�danyagot a munkaeszk�z fogyasztja el, p�ld�ul a g�zg�p a szenet, a ker�k az olajt, az ig�sl� sz�n�t, vagy hozz�teszik a nyersanyaghoz, hogy benne anyagi v�ltoz�st id�zzenek el�, p�ld�ul a feh�r�tetlen v�szonhoz kl�rt, a vashoz szenet, a gyapj�hoz fest�kanyagot tesznek hozz�, vagy pedig a seg�danyag mag�nak a munk�nak az elv�gz�s�t seg�ti el�, p�ld�ul a munkahelyis�g megvil�g�t�s�ra �s f�t�s�re felhaszn�lt anyagok. A tulajdonk�ppeni vegyi gy�rt�sban elmos�dik az alapanyag �s seg�danyag k�z�tti k�l�nbs�g, mert a felhaszn�lt nyersanyagok k�z�l egyik sem jelenik meg �jra a term�k szubsztanci�jak�nt.{(Storch a tulajdonk�ppeni nyersanyagot mint „mati�re”-t megk�l�nb�zteti a seg�danyagokt�l mint „mat�riaux”-t�l; Cherbulicz a seg�danyagokat „materies instrumentales”-nak nevezi.)}

Mivel minden dolognak sokf�le tulajdons�ga van �s ez�rt k�l�nb�z�k�ppen haszn�lhat� fel, egy �s ugyanaz a term�k igen k�l�nb�z� munkafolyamatoknak lehet a nyersanyaga. A gabona p�ld�ul nyersanyag a moln�r, a kem�ny�t�gy�rt�, a szeszf�z�, az �llatteny�szt�, stb. sz�m�ra. Vet�magk�nt saj�t termel�s�nek nyersanyag�v� lesz. �gy a sz�n kiker�l mint term�k a b�nyaiparb�l, �s beker�l oda mint termel�si eszk�z.

Ugyanaz a term�k ugyanabban a munkafolyamatban munkaeszk�z�l �s nyersanyagul is szolg�lhat. P�ld�ul a hizlal�sn�l, ahol a j�sz�g, a megmunk�lt nyersanyag, egy�ttal a tr�gyak�sz�t�s eszk�ze.

Egy term�k, amely fogyaszt�sra k�sz form�ban l�tezik, �jb�l nyersanyag�v� v�lhat egy m�sik term�knek, p�ld�ul a bor nyersanyag�v�. Vagy pedig a munka olyan form�ban bocs�tja el term�k�t, amelyben az csak �jb�l nyersanyagnak haszn�lhat�. A nyersanyagot ebben az �llapot�ban f�lgy�rtm�nynak nevezik, de helyesebb lenne l�pcs�fok-gy�rtm�nynak nevezni; ilyen p�ld�ul a gyapot, a fonal, a c�rna, stb. Az eredeti nyersanyagnak, noha m�r maga is term�k, esetleg k�l�nb�z� folyamatok eg�sz l�pcs�zet�n kell �tmennie, amelyekben mindig megv�ltozott alakban mindig �jb�l nyersanyagk�nt funkcion�l az utols� munkafolyamatig, amely mint k�sz l�tfenntart�si eszk�zt vagy k�sz munkaeszk�zt ell�ki mag�t�l.

Mint l�tjuk, az, hogy egy haszn�lati �rt�k nyersanyagk�nt, munkaeszk�zk�nt vagy term�kk�nt jelenik-e meg, teljesen att�l f�gg, hogy milyen meghat�rozott funkci�t t�lt be a munkafolyamatban, milyen helyet foglal el benne, �s e hely v�ltoz�s�val v�ltoznak rendeltet�sei.

A term�kek teh�t az�ltal, hogy termel�si eszk�zk�nt �jabb munkafolyamatokba ker�lnek bele,

Elvesz�tik a term�kjelleget. M�r csak az eleven munka t�rgyi t�nyez�ik�nt funkcion�lnak. A fon� az ors�t csup�n mint eszk�zt kezeli, amellyel, a lent pedig csup�n mint t�rgyat, amelyet fon. Fon�anyag �s ors� n�lk�l term�szetesen nem lehet fonni. E term�kek megl�te ez�rt el�felt�tele a fon�s megkezd�s�nek. Mag�ban ebben a folyamatban azonban �ppoly k�z�mb�s, hogy a len �s az ors� m�ltbeli munka term�kei, mint ahogy a t�pl�lkoz�s m�velet�ben k�z�mb�s, hogy a keny�r a paraszt, a moln�r, a p�k, stb., m�ltbeli munk�j�nak term�ke. Ellenkez�leg. Ha a termel�si eszk�z�k �rv�nyes�tik a munkafolyamatban azt a jelleg�ket, hogy m�ltb�li munka term�kei, ezt hi�nyoss�gaik r�v�n teszik. A k�s, amely nem v�g, a fonal, amely folyton elszakad, stb., �l�nken eml�keztet „A” k�sm�vesre �s „E” fon�ra. A siker�lt term�ken elt�nt a nyoma annak, hogy haszn�lati tulajdons�gait m�ltb�li munka k�zvet�ti.

Egy g�p, amely nem teljes�t szolg�latot a munkafolyamatban, haszontalan.

Azonk�v�l �ldozatul esik a term�szeti anyagcsere rombol� hatalm�nak. A vas megrozsd�sodik, a fa elkorhad. A fonal, amelyet nem sz�nek vagy nem k�tnek meg, veszend�be ment gyapot.

Az eleven munk�nak kell ezeket a dolgokat megragadnia, halottaikb�l felt�masztania, csak lehets�ges haszn�lati �rt�kb�l, t�nyleges �s t�nyked�  (wirkliche und wirkende) haszn�lati �rt�kk� v�ltoztatnia.

Amikor e dolgokat a munka t�ze nyaldossa, amikor a munka testek�nt elsaj�t�tj�k �ket, amikor lelket �ntenek bel�j�k, hogy a folyamatban bet�lts�k fogalmuknak �s rendeltet�s�knek megfelel� funkci�ikat, szint�n elfogyasztj�k ugyan �ket, de c�lszer�en, mint az olyan �j haszn�lati �rt�kek, �j term�kek alkot�elemeik, amelyek alkalmasak arra, hogy l�tfenntart�si eszk�z�kk�nt az egy�ni fogyaszt�sba vagy termel�si eszk�z�kk�nt �j munkafolyamatba ker�ljenek.

Ha teh�t megl�v� term�kek nemcsak eredm�nyei hanem l�tez�si felt�telei is a munkafolyamatnak, akkor m�sr�szt e folyamatba val� bedob�suk, teh�t eleven munk�val val� �rintkez�s�k az egyetlen eszk�z arra, hogy a m�ltb�li munk�nak e term�kei, mint haszn�lati �rt�kek fennmaradjanak �s megval�suljanak.

A munka elhaszn�lja anyagi elemeit, t�rgy�t �s eszk�z�t, elfogyasztja �ket, s ez�rt fogyaszt�si folyamat.

Ez a termel� fogyaszt�s abban k�l�nb�zik az egy�ni fogyaszt�st�l, hogy az ut�bbi mint az �l� egy�n l�tfenntart�si eszk�zeit, az el�bbi mint a munk�nak, az �l� egy�n t�nyked� munka-erej�nek l�tfenntart�si eszk�zeit fogyasztja el a term�keket.

Az egy�ni fogyaszt�s term�ke ez�rt maga a fogyaszt�, a termel� fogyaszt�s eredm�nye pedig a fogyaszt�t�l k�l�nb�z� term�k.

A munka, amennyiben eszk�ze �s t�rgya m�r maga is term�k, az�rt fogyaszt term�ket, hogy teremtsen, vagyis term�keket haszn�l el term�kek termel�si eszk�z��l. De mint ahogy a munkafolyamat eredetileg csak az ember �s a k�zrem�k�d�se n�lk�l megl�v� F�ld k�z�tt folyt le, mindm�ig r�szt vesznek benne olyan termel�si eszk�z�k is, amelyek,term�szett�l fogva megl�v�n, nem egyes�l�sei term�szeti anyagnak �s emberi munk�nak.

A munkafolyamat, ahogy azt egyszer� �s elvont mozzanataiban �br�zoltuk, haszn�lati �rt�kek el��ll�t�s�ra ir�nyul� c�lszer� tev�kenys�g, a term�szeti dolognak emberi sz�ks�gletekre val� elsaj�t�t�sa, az ember �s term�szet k�z�tti anyagcsere �ltal�nos felt�tele, az emberi �let �r�k term�szeti felt�tele, s ez�rt f�ggetlen ennek az �letnek minden form�j�t�l, s�t k�z�s saj�tja ez �let valamennyi t�rsadalmi form�j�nak.

Ez�rt nem volt sz�ks�g�nk arra, hogy a munk�st m�s munk�sokhoz val� viszony�ban �br�zoljuk. Az ember �s munk�ja az egyik oldalon, a term�szet �s anyagai a m�sikon – ez elegend� volt. Ahogy nem �rezni a b�z�n, hogy ki m�velte meg, �pp�gy nem l�tszik meg ezen a folyamaton sem, milyen felt�telek k�z�tt megy v�gbe, a rabszolgatart� durva ostorcsap�sai alatt-e, vagy a t�k�s agg�d� pillant�sait�l kis�rve, Cincinnatus v�gzi-e, megm�velve p�r jugerum f�ldj�t, vagy a vadember, aki k�vel ejti el a vadat. ( Cincinattus:-Lucius Quinetius egyszer�s�g�r�l �s szer�nys�g�r�l nevezetes r�mai konzul i.e.460-ban,akit az eke szarva mell�l h�vtak el dictatornak az ellens�g szorongatta R�ma v�delm�re, s gy�zelme ut�n visszat�rt otthon�ba. *szerk.){(Bizony�ra f�l�tt�bb logikus okb�l fedezi fel Torrens ezredes a vadember k�v�ben a t�ke eredet�t.”Az els� k�ben, amelyet a vadember az �z�tt vadra haj�t, az els� botban, amelyet megragad, hogy leh�zza a k�zzel el nem �rhet� gy�m�lcs�t, azt l�tjuk, hogy egy cikket elsaj�t�t egy m�sik megszerz�se c�lj�b�l, �s �gy felfedezz�k a t�ke eredet�t.” Torrens. (Val�sz�n�leg ez az els� bot a magyar�zata annak is, hogy az angolban a bot szinonim�ja a t�k�nek.)}

T�rj�nk vissza in spe  (rem�nybeli) t�k�s�nkh�z.

Akkor hagytuk el, amikor az �rupiacon megvette az egy munkafolyamathoz sz�ks�ges �sszes t�nyez�ket, a t�rgyi t�nyez�ket, vagyis a termel�si eszk�z�ket, �s a szem�lyi t�nyez�ket, vagyis a munkaer�t. Ravasz szak�rt�i szemmel kiv�logatta a k�l�n�s �zlete, a fonoda, a csizmagy�rt�s, stb., sz�m�ra megfelel� termel�si eszk�z�ket �s munkaer�t. T�k�s�nk teh�t hozz�l�t a megv�s�rolt �ru, a munkaer� elfogyaszt�s�hoz, vagyis a munkaer� hordoz�j�val, a munk�ssal munk�ja r�v�n elfogyasztja a termel�si eszk�z�ket. A munkafolyamat �ltal�nos term�szete persze nem v�ltozik az�ltal, hogy a munk�s azt a t�k�s sz�m�ra, nem pedig �nmaga sz�m�ra v�gzi. De a csizmak�sz�t�snek vagy fonalfon�snak a meghat�rozott m�dja sem v�ltozhat meg egyel�re a t�k�s k�zbej�tte miatt. A t�k�snek egyenl�re �gy kell elfogadnia a munkaer�t, ahogyan a piacon k�szen tal�lja, teh�t munk�j�t is �gy, ahogyan kialakult abban az id�szakban, a-mikor m�g nem voltak t�k�sek. mag�nak a termel�si m�dnak az �tv�ltoz�s�ra, annak k�vetkezt�ben, hogy a munk�t al�rendelik a t�k�nek, csak k�s�bb ker�lhet sor, s ez�rt azt csak k�s�bb kell megvizsg�lnunk.

A munkafolyamat, ahogyan az mint a munkaer� t�k�s �ltal val� elfogyaszt�s�nak folyamata megy v�gbe, k�t saj�ts�gos jelens�get mutat.

A munk�s a t�k�snek az ellen�rz�se alatt dolgozik,aki� a munk�ja.

A t�k�s �gyel arra, hogy a munka rendesen haladjon �s a termel�si eszk�z�ket c�lszer�en haszn�lj�k fel, teh�t ne pocs�kolj�k a nyersanyagot �s k�m�lj�k a munkaszersz�mokat, azaz csak olyan m�rt�kben rong�lj�k, amilyenben ezt a munk�ban val� haszn�lata sz�ks�gess� teszi.

S m�sodszor: a term�k a t�k�s tulajdona, nem pedig a k�zvetlen termel��, a munk�s�.

A t�k�s megfizeti p�ld�ul a munkaer� napi �rt�k�t. A munkaer� haszn�lata, �pp�gy, mint b�rmilyen m�s �ru haszn�lata, p�ld�ul egy l��, amelyet egy napra b�rel, arra a napra teh�t �t illeti meg. Az �ru vev�j�t megilleti az �ru haszn�lata, �s a munkaer� birtokosa val�j�ban csak az �ltala eladott haszn�lati �rt�ket adja oda, amikor munk�j�t odaadja. Att�l a pillanatt�l, hogy bel�pett a t�k�s m�hely�be, munkaerej�nek haszn�lati �rt�ke, teh�t haszn�lata, a munka, a t�k�s�. A t�k�s a munkaer� megv�s�rl�s�val mag�t a munk�t eleven erjeszt� anyagk�nt bekebelezte a term�k holt alkot�elemeibe, amelyek ugyancsak az � tulajdon�ban vannak. Az � �ll�spontj�r�l a munkafolyamat nem egy�b, mint az �ltala megv�s�rolt �ru, a munkaer� elfogyaszt�sa, de elfogyasztani csak �gy tudja, hogy termel�si eszk�z�ket tesz hozz�.

A munkafolyamat olyan dolgok k�z�tt v�gbemen� folyamat, amelyeket a t�k�s megv�s�rolt, amelyek a t�k�s tulajdon�ban vannak.

E folyamat term�ke ez�rt �pp annyira az �v�, mint a borospinc�j�ben v�gbemen� erjed�si folyamat term�ke.

{„A term�keket elsaj�t�tj�k, miel�tt t�k�v� v�ltoztatt�k �ket, �s ez az �tv�ltoztat�s nem mentes�ti ezeket az elsaj�t�t�st�l.” Cherbuliez.1841.” A prolet�r az�ltal, hogy munk�j�t meghat�rozott ell�t�si alap�rt odaadja, teljesen lemond a munk�ja term�keire val� minden jogr�l. E term�kek tov�bbra is ugyanazt illetik meg, mint azel�tt; ez semmif�lek�ppen sem m�dosul az eml�tett meg�llapod�s r�v�n. A term�kek kiz�r�lag a t�k�s�, aki a nyersanyagokat �s az ell�t�si alapot szolg�ltatta. Ez az elsaj�t�t�s t�rv�ny�nek szigor� k�vetkezm�nye, amely t�rv�ny alapelve”, (megford�tva),” az volt, hogy mindegyik munk�st kiz�r�lagosan megilletik munk�j�nak term�kei. ”James Mills.” Ha munk�sok munkab�r�rt dolgoznak akkor a t�k�s a tulajdonosa nemcsak a t�k�nek” (ezen itt a termel�si eszk�z�ket �rti),” hanem a munk�nak is.”(of the labour also)”Ha azt, amit munkab�r fej�ben fizetnek, belefoglalj�k, ahogy ez szok�sos, a t�ke fogalm�ba, akkor �zetlens�g a munk�r�l a t�k�t�l elv�lasztva besz�lni. A t�ke sz� ebben az �rtelemben mag�ban foglalja mindkett�t, a t�k�t is, a munk�t is.”