|
Élet nyomai a marsi meteoritban?
MTI 2014.12.07. 10:57
Az emberiség egyik része mindig is hitte, hogy vannak marslakók a Marson, most egy meteorit indította be újra a régi vitát, miután egy nemzetközi kutatócsoport biológiai aktivitás nyomait fedezte fel a lehullott "csillagon".
Nemrég egy emberszerű lény félig a marsi homokba süllyedt koponyája indította be az UFO-hívőket, miután találtak egy humanoid koponyáját ábrázoló, a Spirit Mars-szonda által készített fényképet a NASA archívumában.
Most a naprendszerünket kutató svájci laboratórium, az Earth and Planetary Sciences Laboratory (EPFL, Lausanne) csapata - közöttük számos kínai és japán szakemberrel -, Philippe Gillet vezetésével egy marsi meteorit alapos elemzését végezték el szerves szén nyomai után kutatva. A vizsgálat eredményeként megállapították, hogy a meteoritban található szén nagy valószínűséggel biológiai eredetű - írta a Csillagászat.hu a Meteoritics & Planetary Science cikkére hivatkozva. Gillet és munkatársainak véleménye, hogy a szén akkor rakódhatott le a kőzet repedéseiben, amikor az még a Mars része volt és szerves anyagban gazdag víz szivárgott át rajta.
A kődarab egy kisbolygó becsapódásának következtében szakadt ki a vörös bolygóból és 2011. július 18-án zuhant le a marokkói sivatagban, az eseménynek több nomád arab is szemtanúja volt. A nevét - Tissint - a becsapódáshoz közeli kisvárosról kapta.
A részletes elemzések alapján az idegen test vékony repedéseit szénben gazdag anyag tölti ki. Korábban már több kutatócsoport is megállapította, hogy szerves komponensről van szó, de a szén eredetét vitatják. Gillet szerint azonban erre a problémára egyelőre nem ismert az övékénél jobb elmélet.
A széntartalmú anyag kémiai, mikroszkópos és izotópos vizsgálata alapján a kutatók több lehetőséget is felvázoltak az eredetére vonatkozóan. A meteorit jellemzői egyértelműen kizárják földi származását és arra utalnak, hogy a széntartalmú anyag akkor került a Tissint repedéseibe, mielőtt elhagyta a Marsot. A kutatók vitatják azt a korábbi elképzelést, miszerint a szén magas hőmérsékletű magmás krisztallizáció során került a kőzetbe. Az új vizsgálatnak megfelelően ennél sokkal valószínűbb, hogy biológiai eredetű szerves összetevőket tartalmazó folyadék szivárgott keresztül a Tissint “anyakőzetén” közel a Mars felszínéhez, alacsony hőmérsékleten.
Ezt a következtetést támasztja alá a meteoritikus szén több tulajdonsága is, például a 13-as izotópnak a 12-eshez viszonyított aránya. Ez szignifikánsan kisebbnek bizonyult a marsi légkörben található szén-dioxidban lévő 13-as izotóp arányánál, amit korábban a Phoenix és a Curiosity marsjárók mértek meg. Az eltérés ráadásul pontosan annyi, mint ami a Földön egy darabka szén – ami nyilván biológiai eredetű – és a légköri szén között tapasztalható. A kutatók megjegyzik, hogy ez a szerves anyag talán akkor juthatott a Marsra, amikor nagyon primitív, ősi meteoritok – úgynevezett szenes kondritok – bombázták a felszínét. Ezt a forgatókönyvet azonban eléggé valószínűtlennek tartják, mivel az ilyen meteoritok nagyon kis koncentrációban tartalmaznak szerves anyagot.
Gilleték nem ragaszkodnak körömszakadtukig az elméletükhöz, de következtetésük mindenesetre arra mindenképpen alkalmas, hogy újra felszítsa a vita lángját a Mars vélt múltbeli biológiai aktivitásáról.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
