“Mikor sokat hazudtak, az eg�szs�g�k romlott” - mondja Kelly, nem csoda h�t, hogy “Mikor kevesebbet hazudtak jobb, lett az eg�szs�gi �llapotuk”. A kutat�k a tesztalanyok egyik fel�nek utas�t�sba adt�k, hogy “tart�zkodjanak a hazugs�gokt�l”. Nem kellett minden�ron elmondaniuk az igazs�got, megtagadhatt�k a v�laszokat a k�rd�sekre, �s titkokat is meg�rizhettek, de nem mondhattak semmi olyat, amir�l biztosan tudt�k, hogy nem igaz. A r�sztvev�k m�sik fele nem kapott utas�t�sokat.

A k�s�rlet ideje alatt, a kapcsolat a kevesebb hazugs�g �s a jobb eg�szs�g k�z�tt l�nyegesen er�sebbnek mutatkozott az igazmond� csoportban. P�ld�ul, ha az igazmond� csoport tagjai egy h�ten h�rommal kevesebb apr� hazugs�got mondtak, mint az azt megel�z� hetekben, �tlagosan n�gyszer kevesebb szellemi, �s h�romszor kevesebb fizikai eg�szs�gi panaszt tapasztaltak. A ment�lis probl�m�k k�z�tt gyakran jelentkezett a fesz�lts�g�rz�s �s a melank�lia, m�g a fejf�j�s �s torokgyullad�s(!) voltak a f� fizikai t�netek.

A chicag�i Loyola Egyetem szervezeti viselked�stani professzora, Linda Stroh elmondta: Kelly �s saj�t kutat�si eredm�nyei remek�l passzolnak egym�shoz. “Mikor kevesebbet hazudik az ember sokkal kisebb a stressz” - mondta Stroh.

Kor�bbi kutat�sok szerint az amerikaiak �tlagosan 11 alkalommal hazudnak egy h�ten. Kelly szerint az igazmond� csoportn�l ez a sz�m �tlagosan heti egy hazugs�gra cs�kkent. Viszont mindk�t csoport eset�ben megfigyelhet� volt, hogy ha valaki kevesebbet hazudott, az eg�szs�gi �llapota – mind a szellemi, mind a fizikai - sokkal jobb lett azon a h�ten.

“J� lenne el�rni, hogy az emberek �szint�bbek �s becs�letesebbek legyenek, �s sokkal igazabbul �lljanak egym�shoz” - mondta Robert Feldman, a Massachusetts Egyetem pszichol�gusa. “Ez nagyon hasznos lenne. Kiss� szkeptikus vagyok, hogy a fizikai eg�szs�g�nk mennyivel lenne jobb, de az biztos, hogy pszichol�giai szempontb�l eg�szs�gesebbek lenn�nk”.