Az európai uniós előírások nyomán az új Munka törvénykönyvét (Mt.) is átíró jogszabály néhol még szigorúbb lett a munkavállalók számára, így nem járnak jól a közlekedési alkalmazottak, de a kötetlen munkarendben dolgozók sem - olvasható az Adó Online összeállításában.

A CompLex Kiadó adózási szakportálja kedden arra is felhívta a figyelmet, hogy amikor az Országgyűlés hétfői ülésén elfogadta az új Munka törvénykönyvével (Mt.) kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló javaslatcsomagot, azzal több ponton módosította a július 1-jén hatályba lépő munkajogi kódexet is.

A portál összeállítása szerint nem feltétlenül előnyös a munkavállalóknak a kötetlen munkarend bevezetése, mivel így nincs túlóra-elszámolás és kifizetés, a munkáltatónak ugyanakkor nem kell munkaidő-nyilvántartást vezetnie. A módosítással egy uniós irányelvnek (a 2003/88/EK irányelv 17. cikk) való megfelelési kötelezettségét teljesítette a jogalkotó.

 

Ugyanezen irányelv 22. cikkéhez igazodik a készenléti jellegű munkakör pontosítása. Készenlét (napi 24, heti 72 óra maximum) csak a felek írásbeli megállapodásával határozható meg, a megállapodást pedig a munkavállaló a hónap utolsó napjára, munkaidő-keret elrendelése esetén pedig a munkaidő-keret utolsó napjára 15 napos határidővel felmondhatja, és ezért hátrány nem érheti. Ezeket a megállapodásokat a munkáltató a jövőben köteles lesz nyilvántartani.

Az életkor alapján a munkavállalót megillető pótszabadság tartamától kollektív szerződésben csak a munkavállaló javára lehet eltérni: igaz, bizonyos ágazatoknál a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása kivételt tehet, akár a munkavállalók hátrányára is.

A módosítás ugyancsak egy uniós irányelv átvétele. Így mind a felek megállapodása, mind a kollektív szerződés lehetővé teszi az eltérő megállapodást a többi között a légiutas-kísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi utasok és járművek földi kiszolgálását végző, valamint a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó, a közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző, illetve a vasúti személyszállítás, és a vasúti árufuvarozás körében utazó munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknál.

Az adóportál felhívta a figyelmet arra, hogy már ezen a nyáron egyszerűbb szabályokkal lehet alkalmi munkásokat foglalkoztatni egyszerűsített foglalkoztatás keretében, mivel a munkáltatóknak kevesebb adminisztrációval kell számolniuk. Új rendelkezés, hogy a napi munkaidő munkaidőkeret vagy elszámolási időszak hiányában is beosztható egyenlőtlenül.

A hétfőn elfogadott módosítás értelmében a kollektív szerződés, vagy a felek megállapodása sem térhet el a köztulajdonban álló cégek alkalmazottai felmondási idejének Munka törvénykönyvében meghatározott szabályaitól, azaz nem lehet a Munka törvénykönyve maximumánál hosszabb felmondási időt kikötni.

Deloitte: sok vállalatvezető még nincs felkészülve a változásra

Alig két hét maradt a vállalkozásoknak arra, hogy felkészüljenek a Munka törvénykönyvének július elsejétől életbe lépő új szabályaira; a Deloitte-tal együttműködő ügyvédi iroda tapasztalatai szerint sok vállalatvezető egyelőre mégsem szembesült azzal, hogy az új szabályozás megváltoztatja a munkaviszonyok kezelését.

A Deloitte MTI-hez eljuttatott közleményében idézi Szarvas Júliát, a társasággal együttműködő ügyvédi iroda ügyvédjét, aki kifejtette: általánosságban elmondható, hogy az új munkajogi előírások a polgári jogi szabályozás logikájához közelítve a korábbinál nagyobb teret adnak a felek által folytatott tárgyalásoknak. Emellett a munkavállaló kártérítési felelősségének meghatározása is több szempontból a polgári jogi kárfelelősségi szabályokhoz közelít. Számos, a jelenlegi törvény alkalmazása során felmerülő hiányosság rendezésével egyidejűleg az új Munka törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésére vonatkozóan is új szabályokat vezet be.

Fontos a cégvezetőknek szembesülni azzal, hogy az új törvény előírásai nemcsak a jövőbeli, hanem a jelenleg meglévő munkaszerződésekre is kötelezőek, így ha nem módosítják a munkaszerződéseket 2012. július 1-jéig, akkor ezt követően számos vita merülhet fel azok értelmezése, jogszabállyal való összevetése során - hívja fel a figyelmet Szarvas Júlia. A szakértő hozzátette, hogy félévtől gyakorlatilag minden szabály életbe lép, pár kivételt említ csak a törvény, amit jövő év január 1-jétől kell csak alkalmazni. Így a szabadság és távollét számítására és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó új rendelkezéseket egyelőre nem kell követniük a vállalatoknak.

Változnak a vasárnapra történő beosztás szabályai

Az új jogszabálycsomag legfontosabb elemei közül Szarvas Júlia kiemelte, hogy változnak a vasárnapra történő beosztás szabályai. Az új előírás szerint már nem elég, ha a munkáltató munkaidő-keretet alkalmaz, szükséges a törvényben felsorolt valamely további feltétel teljesítése is, ha munkavállalóját vasárnapi munkavégzésre akarja beosztani. Eszerint általában nyitva tarthat vasárnap a Kereskedelmi Törvény hatálya alá tartozó vállalkozó és a külföldre szolgáltatást nyújtó társaság is. Az ügyvéd arra is felhívja a figyelmet, hogy az új kódex számos atipikus munkaviszonyt vezet be a magyar jogrendszerbe. Ilyen például a behívás alapján történő munkavégzés, amely a több országban elterjedt "on-call work" megfelelője, a munkakör-megosztás, továbbá a több munkáltató által létesített munkaviszony fogalma.

A törvény szerint a munkavállaló munkaviszonya teljesítése kapcsán csak akkor fogadhat el díjazást a munkáltatón kívüli, harmadik féltől, így például borravalót vagy a társaság anyavállalata által biztosított juttatást, ha ehhez a munkáltató hozzájárul - hangsúlyozta Szarvas Júlia.

Elmondta: fontos változás, hogy bizonyos esetekben a munkáltató a jövőben átengedheti a napi munkaidő legalább felének beosztására vonatkozó jogát a munkavállalónak. A kötetlen munkarend megfelelő alkalmazásával a munkavállaló szabadabban oszthatja be napi munkaidejét, a munkáltató pedig mentesül a munkaidő- és pihenőidő-nyilvántartási, adott esetben pedig a túlóradíj fizetési kötelezettsége alól is. Szigorítás a jelenlegi szabályokhoz képest, hogy a szabadságért járó túlórapótlékot csak akkor válthatja ki a munkáltató szabadidő biztosításával, ha ehhez a munkavállaló is hozzájárul.