Eichmann-kommand� �s a Magyar Kir�lyi Csend�rs�g

A m�r eml�tett, napjainkban nemzetinek nevezett, jogv�d� szolg�lat aktivist�i a dr. K�p�r� S�ndor �gy�ben szorgalmazott vizsg�lat megkezd�se �ta k�ts�gbe vonj�k, hogy az egykori csend�rparancsnok r�szt vett volna a magyarorsz�gi zsid�k deport�l�s�ban. El�bb arra hivatkoztak, hogy a Vez�rkari F�n�ks�g (VKF) K�l�nb�r�s�ga �ltal 10 �v szabads�gveszt�sre �t�lt �gyfel�k 1943. december 14. �s 1944. j�nius 1. k�z�tt nem l�thatott el szolg�latot a Csend�rs�g k�tel�k�ben… - k�s�bb a miskolci csend�riskola parancsnoki tiszts�g�t l�tt�k �sszeegyeztethetetlennek azzal a deport�l�si paranccsal, melyet Jaross Andor bel�gyminiszter juttatott el az orsz�g minden csend�rk�rzet�be.

Ha kiz�r�lag csak a bizonytalan identit�s� szolg�lat adataira �s inform�ci�ira alapozottan vizsg�ln�nk az Argent�n�b�l hazatelep�lt csend�rtiszt m�ltj�t, figyelmen k�v�l hagyva azt is, hogy a v�dett szem�ly k�ptelen sz�mot adni a h�bor�s �vekben, majd az azt k�vet� 1945-1948 k�z�tti tev�kenys�g�r�l, elk�pzelhet�: ugyanarra a k�vetkeztet�sre jutn�nk, mint a jogv�d�k szolg�latvezet�je.

A helyzet azonban ennyire nem rem�nytelen.

– A t�rt�nelmi t�nyek, a t�l�l�k tan�vallom�sai, nem utols�sorban pedig az iratt�ri dokumentumok c�folj�k dr. K�p�r� S�ndor �s a v�delm�ben csatasorba �llt t�rt�n�szek, jog�szok �ll�t�sait, mindenekel�tt a zsid�k 1944-es deport�l�sait illet�en.

Mauthausenben �ll�tott�k �ssze azt az 500-600 f�s speci�lis egys�get, amely a Birodalmi Biztons�gi F�hivatal (Reichssicherheitshauptamt – RSHA) terveinek megfelel�en tev�kenykedett 1944. m�rcius 19. ut�n, Adolf Eichmann SS-alezredes ir�ny�t�sa alatt. Az Eichmann-komand� alvez�rei k�z�tt ott volt Dieter Wisliceny, aki 1942-ben a szlov�k, 1943-ban a g�r�g zsid�k deport�l�s�t int�zte, Theodor Dannecker, a francia, bolg�r �s olasz akci�k vezet�je, valamint Alois Brunner, az osztr�k, cseh, francia �s g�r�g zsid�k deport�l�ja – ezek a specialist�k, a Sondereinsatzkommando Eichmann (SEK) k�l�n�tm�ny katon�i a Magyar Kir�lyi Csend�rs�g operat�v egys�gei mellett hivatalosan „tan�csad�k�nt” v�gezt�k munk�jukat.

E ponton eml�teni sz�ks�ges a t�rgyalt csend�rsz�zados m�ltj�t v�delmez� civil egyes�let, az NJA k�t olyan �ll�t�s�t, melyeket a rendelkez�semre �ll� iratt�ri dokumentumok c�folnak. Ezek egyike az a v�lelem, hogy dr. K�p�r� S�ndor nem vett r�szt a zsid�k �s m�s megsemmis�t�sre sz�nt t�rsadalmi csoportok deport�l�s�ban… Kolozsv�r ut�n, 1944. augusztus 1.-t�l – amint az a cikksorozat kor�bbi fejezeteib�l ismert – a Waffen-SS egys�gei �ltal megsz�llt Magyarorsz�gon az �jvid�ki v�rengz�st k�vet�en a lehet� leghamarabb ism�t szolg�latba �ll�tott�k azokat a katona- �s csend�rtiszteket, akiknek lojalit�s�ban a n�met vezet�s megb�zott valamint jelent�s tapasztalatokkal rendelkeztek a tisztogat�s nemzetiszocialista gyakorlat�t illet�en. A debreceni, miskolci �s a szolnoki csend�rker�letek tev�kenys�gi k�r�ben az eddig minden felel�ss�gre von�st elker�lt csend�rsz�zados k�t v�rosban is tev�legesen vett r�szt a deport�l�sokban.

Szolnokon a zsid�k besz�ll�t�s�ra �s a gy�jt�t�borok bels� �rizet�re, m�s gy�jt�t�bor-k�zpontokhoz hasonl�an e helyen is m�s v�rosb�l iderendelt karhatalmat vettek ig�nybe – az orsz�gszerte alkalmazott gyakorlatt�l elt�r�en azonban nem csend�rsz�zadokat, hanem s�toralja�jhelyi, miskolci �s nagyv�radi tanegys�geket, a csend�riskol�k hallgat�it. Ez pedig a kik�pz�k (t�bbek k�z�tt a t�rgyalt iskolaparancsnok dr. K�p�r�) tudta n�lk�l nemigen t�rt�nhetett meg. Ezek a tanegys�gek a helybelieket r�szben ismer� helyi csend�r�k�n is t�lt�ve, k�m�letlen�l hajtott�k v�gre a feladatokat.

A miskolci �s debreceni csend�rker�let tagjai k�z�pkori m�dszerekkel igyekeztek r�b�rni a v�rmegyei zsid�s�g vagyonos vagy annak v�lt tagjait elrejtett �rt�keik bevall�s�ra. T�bbek k�z�tt a fejjel lefel� kik�t�tt emberek meztelen talp�t �t�tt�k. A „p�nzverde” bevezetett szok�sa a helyi sajt� adatai szerint k�zel k�tmilli� peng�nyi �rt�kkel n�velte a „nemzeti vagyont” (t�bbnyire a csend�r�k mag�nvagyon�t.) – Az elszenvedett gy�trelmek �s a kil�t�stalans�g miatt ezekben a gy�jt�t�borokban is sokan �nkez�kkel vetettek v�get �let�knek, j�r�szt m�reggel, de volt akit a bej�ratokat �rz� n�pi n�met (Volksbund) vagy az ezekb�l a k�r�kb�l verbuv�lt Deutsche Miliz (DM) �nk�ntesei l�ttek le.

Az NJA, nyilv�nval�an a v�denc�k eml�kirataira alapozottan, c�lzatosan emlegeti fel, hogy dr. K�p�r� S�ndort �s m�g 10 csend�rtisztet a magyarorsz�gi katonai b�r�s�g 1944. febru�r 18-�n felmentette a Szegeden emelt v�dak al�l. – T�nylegesen azonban az �jvid�ki „hatalmi t�lkap�sok” el�t�ltjeit nem mentette fel sem a VKF K�l�nb�r�s�ga, sem pedig Horthy Mikl�s korm�nyz�, hanem a n�met inv�zi�t k�vet�en a Harmadik Birodalom vezet�i, mindenekel�tt Edmund Veesenmayer nagyk�vet, teljhatalm� birodalmi megb�zott k�vetelte Horthy Mikl�st�l, hogy az SS t�bornokaik�nt visszat�rt f�tiszteket �s a szegedi perben el�t�lt honv�d- �s csend�rtiszteket r�szes�tse kegyelemben, �ll�tsa vissza a szolg�lati viszonyukat…

- �gy, 1944. m�rcius 19. ut�n az �rintettek febru�r 18-i d�tummal mentes�ltek a Szegeden hozott �t�letek al�l. Sz�ks�ges kihangs�lyozni azt is, hogy a csend�rsz�zados szerinti „szolg�latba visszahelyez�s” j�nius 1.-i d�tum�t semmilyen �sszer�s�g sem indokolta, a front k�zeledett, �s ha m�r a korm�nyz� kegyelmi rendelet�t k�zel f�l �vvel kor�bban kihirdett�k – akkor mivel indokolt�k volna (n�met megsz�ll�s �s hatalmi viszonyok mellett!) a szolg�lat v�gz�s�t?

H�bor�s b�n�s�k az �llamszocializmus g�pezet�ben

2006 augusztus�ban Gyurcs�ny Ferenc minisztereln�k az MSZP k�zgazdas�gi tagozat�nak egyik �l�s�n jelentette ki, hogy „jelenleg az itt maradt �llamszocializmus le�p�t�se zajlik…” – A m�sodik vil�gh�bor�t k�vet� �llamszocialista politik�r�l, mag�r�l a strukt�r�r�l besz�lve neh�z ugyan �ltal�nos�tani, de a gazdas�gi helyzet, a t�rsadalmi mor�l �s a cikksorozatunk t�m�j�t k�pez� h�bor�s b�n�s�k meg�t�l�se az ut�bbi �vtizedekben nem sokat v�ltozott.

M�g 1960-ban, Adolf Eichmann elfog�sa �s Izraelbe sz�ll�t�sa ut�n, �lt �ssze az MSZMP K�l�gyi Bizotts�ga eredetileg azzal a c�llal, hogy a „Mester”, a magyarorsz�gi zsid�k deport�l�sa legf�bb ir�ny�t�j�nak a kiadat�s�t k�rj�k az izraeli hat�s�gokt�l. – A K�l�gyi Bizotts�g m�g a hat�rozat megsz�vegez�se el�tt v�lem�nyez�sre k�ldte el tervezet�ket a p�rtappar�tusnak, szem�lyesen K�d�r J�nos elvt�rsnak. – R�szlet az MSZMP K�l�gyi Oszt�lya 127/SE/1960 sz�m� „Szigor�an titkos” min�s�t�s� jegyz�k�nyv�b�l:

K�d�r J�nos: „Egyeztess�nk a bar�ti orsz�gokkal – ez helyes. M�sik feladat, megfelel� dokumentumok �sszeszed�se, bizonyos anyagok publik�l�sa. Az nem lesz c�lszer�, hogy minden lap els� n�gy oldala ezzel legyen tele. Ezt nem kell csin�lni. Ut�na az van, hogy Argent�n�val mit csin�ljunk?… Ez m�rlegelend�. M�rlegelend�, hogy c�lszer�-e vagy nem c�lszer�. Ezt er�sen m�rlegelni kell, mert most �gy vagyunk vel�k, hogy nagysok�ra elsz�nt�k magukat, hogy mozdonyokat vesznek t�l�nk. S ezzel a dologgal t�l sokat foglalkozunk, akkor h�bor�s b�n�st se kapunk, de mozdonyt se vesznek t�l�nk…”

1990 ut�n m�r mozdony sem kellett a rehabilit�l�sokhoz. Az Antall- �s a Boross-korm�nyok szinte fut�szalagon gy�rtott�k a rehabilit�l�si okm�nyokat, nemcsak a m�r ismertetett h�bor�s b�n�s�k, gr�f czegei Wass Albert �s Kecsk�si Tollas Tibor eset�ben, hanem konkr�tan az �jvid�ki t�meggyilkoss�gok napjaiban kompromitt�l�dott Kov�cs Jen� csend�rsz�zados �gy�ben is. Az 1993-ban leporolt f�l �vsz�zados iratok tanulm�nyoz�s�t k�vet�en a Legfels�bb B�r�s�g 1994. �prilis 18.-�n hozott Bfv. X. 3130/1993/3. sz. �t�let�ben minden v�d al�l felmentette a h�bor�s b�ntettek�rt – az �jvid�ki „razzia” napjaiban elk�vetett b�ncselekm�nyek�rt – el�t�lt �s 1957-ig szabads�gveszt�st szenvedett csend�rtisztet, majd az �t�let k�zhezv�tele ut�n azonos elb�r�l�s al� esett, mint a demokratikus tev�kenys�g�k�rt el�t�lt, k�rp�tl�sra �rdemes nemzeti ellen�ll�k. Kov�cs Jen� egykori csend�rsz�zados 1994 tavasz�n m�r a rehabilit�lt honv�d- �s rend�rtisztek t�rsas�g�ban, egyenruh�ban tiszteleghetett a r�koskereszt�ri temet� 298-as parcell�j�ban, a Nemzeti Pantheonban eltemetett – 1947-ben kiv�gzett – L�day Istv�n csend�rezredes s�rj�n�l…

Mi�rt �ppen Argent�n�ba?

2006. febru�r 13.-�n Kulcs�r Anna �js�g�r�nak adott interj�j�ban k�t olyan kijelent�se is elhangzik, melyek mindenk�ppen k�telyeket �breszthetnek a t�nyfelt�r�kban �s az Olvas�kban. – „Annak idej�n (1944. december 2-�n – a Szerk.) harcol� csapatokkal mentem ki �s fokozatosan vonultam vissza…” Ugyanebben az NJA-k�zlem�nyek k�z�tt is olvashat� besz�lget�sben k�z�lte – ugyanarr�l – hogy „Politikai okokb�l hagytam el az orsz�got.” A k�t �ll�t�s k�z�l az egyik nyilv�nval�an nem helyt�ll�, k�l�n�sen akkor, ha egy m�g kor�bbi nyilatkozat�ban azt olvashattuk: a miskolci csend�riskola parancsnokak�nt nem folytatott harci cselekm�nyeket – mikor december 2-�n �szlelte a Waffen-SS egys�gek visszavonul�s�t, akkor parancsot �s k�l�n�sebb el�k�sz�leteket mell�zve a tansz�zad egy r�sz�vel el�bb a mai Szlov�kia ter�let�re vonult, majd Ausztri�ba, mindv�gig k�vetve a visszavonul� n�met csapatokat. Helyt�ll�sr�l, fegyelemr�l, honv�delemr�l vagy katonai-csend�rs�gi fegyelemr�l egyetlen mondatot sem olvashatunk az eml�kirataiban. Term�szetesen voltak olyanok, nem is kevesen, akik 1945 �s 1948 k�z�tt politikai okokb�l hagyt�k el az orsz�got a vil�gh�bor� befejez�se ut�n vagy a szovjet megsz�ll�s, a nekik nem tetsz� politikai berendezked�s miatt – de elmenek�lni legink�bb azoknak volt aj�nlatos, akik megtorl�st�l tarthattak. Ilyenek voltak a hungarista �llam vezet�i, a nemzetiszocializmus elk�telezettjei �s a h�bor�s b�n�s�k. Ez ut�bbiak t�voli kontinenseken – t�bbnyire �ln�ven – tart�s hontalans�gra rendezkedtek be. Az „Argentin Katolikus Egyh�z seg�ts�g�vel” illetve a „Nemzetk�zi V�r�skereszt �tj�n 1948-ban” ellentmond�sai ugyanebbe a sorba tartoznak…

Az �jvid�ki v�rengz�snek, melyben dr. K�p�r� S�ndor tev�keny r�szv�tele vitathatatlan, annak idej�n igen komoly viszhangja volt a h�bor�ban �ll� Eur�p�ban is. Bajcsy-Zsilinszky Endre m�r az 1943-ban ismertetett memorandum�ban figyelmeztette az Orsz�ggy�l�st �s az orsz�g vezet�it, hogy a d�lvid�ki magyars�g iszony� �rat fizethet az �jvid�ki esem�nyek ki nem vizsg�l�sa miatt – t�bbek k�z�tt ennek tudhat� be Horthy Mikl�s d�nt�se, melyben k�telezte Szombathelyi Ferencet a b�ntet�elj�r�s lefolytat�s�ra. (Az m�r egy k�l�n fejezet t�rgy�t k�pezn�, hogy a korm�nyz� azt a katonai vezet�t – a VKF els� ember�t – b�zta meg a feladattal, aki maga is felel�s volt az ott t�rt�ntek�rt, ti. � utas�totta „razzi�ra” az odavez�nyelt honv�d-, csend�r- �s folyam�rs�g-egys�geket.) – Az „iszony� �rat” a d�lvid�ki magyars�g m�r 1944 v�g�n, 1945 elej�n megfizette: K�p�r� S�ndornak �s t�rsainak tudhat� be egy�rtelm�en, �s annak hogy a h�bor�s b�n�s�ket nem vont�k felel�s�gre – a partiz�nok, �s a jugoszl�v politikai vezet�s az �jvid�ki �ldozatok sz�m�t t�zszeresen meghalad� b�ntet�hadj�ratba kezdett, eg�sz falvakat, nagyobb k�zs�geket t�r�ltek le a t�rk�pr�l, magyar nemzetis�g� lak�ikkal egyetemben.

1946. �prilis 30-�n v�gleges�tett�k a magyarorsz�gi h�bor�s b�n�s�k n�vsor�t, amelyben 31 csend�rtiszt neve szerepelt – az �sszes h�bor�s b�n�s (618 f�) 5 sz�zal�ka. A felel�ss�gre von�s szempontjai a k�vetkez�k voltak: 1./ r�szv�tel a csend�rs�g „nyilas�t�sa” ut�ni ut�dszervezetekben
2,/ az �jvid�ki kegyetlenked�sekben r�szt vettek kateg�ri�ja
3./ a zsid� lakoss�g deport�l�s�ban aktivit�st mutat�k�.
1945 ut�n ezek k�z�l �sszesen 320 szem�lyt vontak felel�ss�gre. - K�s�bb, 1956 �s 1961 k�z�tt, e k�rben �sszesen 140 �t�let sz�letett Magyarorsz�gon az egykori csend�r�k ellen. – A Nyugat-Eur�p�ba, Ausztr�li�ba, �szak- �s D�l-Amerik�ba menek�lt szem�lyek kivont�k magukat a h�bor�s b�n�ss�g�ket vizsg�l�k hat�k�r�b�l (egy�ttal a nemzetk�zi t�rv�nyek hat�lya al�l is!) – majd 1990-et k�vet�en Magyarorsz�gra telep�lve azt a lehet�s�get is kiz�rt�k, hogy a demokratikus orsz�gok valamelyike alkalmazza vel�k szemben a h�bor�s b�n�ket szankcion�lni rendel� nemzetk�zi t�rv�nyek valamelyik�t.

Az argent�nai emigr�ci�r�l, mint a h�bor�s b�n�s�knek mened�ket, t�rv�nyen kiv�lis�get biztos�t� exiliumr�l, k�l�n is kell sz�lni. A „Nemzetk�zi V�r�skeresztre” vagy az „Argent�n Katolikus Egyh�zra” hivatkoz�s t�bbnyire a n�met titkosszervezet, az ODESSA �s a Henney-Nyisztor-Tarn�i �ltal l�trehozott nyilas HMH ment�tev�kenys�g�t takarja. – Otto Skorzeny, Alfred Naujocks, Richard Gehlen, Robert (Rodolfo) Freude, Hans-Ulrich Rudel, Alois Brunner, Antonio Caggiano, Emil Dewoitine �s Franz Stangl voltak a legismertebbjei az Argent�n�ba t�rt�n� kiment�seknek – de a Vatik�nban, Sv�jcban, Nyugat-N�metorsz�gban, Olaszorsz�gban, Paraguay-ban �s Chil�ben (minim�lis m�rt�kben m�g Sz�ri�ban is) tev�kenykedett katolikus egyh�z vezet�i komoly seg�ts�get ny�jtottak a horv�t, magyar, belga, n�met, osztr�k nemzetiszocialist�k ment�s�ben. Az term�szetesen nem �ll�that� teljes bizonyoss�ggal, hogy a zsid�kt�l elrabolt vagyonok r�sz�t k�pezt�k-e ezeknek a titkosszervezeteknek – vagy egyenesen a kimentett szem�lyek mag�nvagyon�nak – de ismerve a m�sodik vil�gh�bor� alatti tev�kenys�g�ket, �lve a gyan�perrel, az ellenkez�je sem z�rhat� ki.