mmp2006szm
Tartalom
 
Men
 
Kapcsolatok
 
Nemzetkzi
 
Hrek6
 
hrek6

Teszt hr

 
Antifasiszta-vfordulk
Antifasiszta-vfordulk : Prizsi bkeszerzds

Prizsi bkeszerzds

Szerkeszt  2008.07.23. 07:01

1947. vi XVIII. TRVNY a Prizsban 1947. vi februr h 10. napjn kelt bkeszerzõds becikkelyezse trgyban

1. A Magyar Kztrsasg ltal a Szocialista Szovjet Kztrsasgok
Szvetsgvel, Nagy-Britannia s szak-rorszg Egyeslt Kirlysggal,
az Amerikai Egyeslt llamokkal, Ausztrlival, a Fehrorosz
Szocialista Szovjet Kztrsasggal, Kanadval, Csehszlovkival,
Indival, j- Zlanddal, az Ukrn Szocialista Szovjet Kztrsasggal,
a Dl-afrikai Unival s a Jugoszlv Szvetsges Npkztrsasggal
Prizsban 1947. vi februr h 10. napjn kttt bkeszerzds a
hozztartoz mellkletekkel egytt az orszg trvnyei kz
iktattatik.
2. A bkeszerzds s a hozztartoz mellkletei eredeti orosz s
eredeti angol szvege s hivatalos magyar fordtsa a kvetkez:
Hivatalos magyar fordts:
A Szocialista Szovjet Kztrsasgok Unija, Nagy-Britannia s
szak-rorszg Egyeslt Kirlysg, az Amerikai Egyeslt llamok,
Ausztrlia, a Fehrorosz Szocialista Szovjet Kztrsasg, Kanada,
Csehszlovkia, India, j-Zland, az Ukrn Szocialista Szovjet
Kztrsasg, a Dl-afrikai Uni s a Jugoszlv Szvetsges
Npkztrsasg, mint azok az llamok, amelyek Magyarorszggal
hborban llanak s az eurpai ellensges llamok ellen jelents
katonai erkkel cselekvleg folytattak hbort, a tovbbiakban:
”Szvetsges s Trsult Hatalmak”-nak nevezve, egyrszrl,
s Magyarorszg msrszrl;
tekintettel arra, hogy Magyarorszg, miutn a hitleri Nmetorszg
szvetsgesv vlt s annak oldaln rszt vett a Szocialista Szovjet
Kztrsasgok Unija, az Egyeslt Kirlysg, az Amerikai Egyeslt
llamok s ms Egyeslt Nemzetek ellen folytatott hborban, e
hborrt a felelssg res rszt viseli;
tekintettel azonban arra, hogy Magyarorszg 1944. vi december h
28-n megszaktotta kapcsolatait Nmetorszggal, Nmetorszgnak
hbort zent s 1945. vi janur h 20-n fegyversznetet kttt a
Szocialista Szovjet Kztrsasgok Unija, az Egyeslt Kirlysg s az
Amerikai Egyeslt llamok kormnyaival, amelyek a Magyarorszggal
hborban llott sszes Egyeslt Nemzetek nevben jrtak el; s
tekintettel arra, hogy a Szvetsges s Trsult Hatalmak s
Magyarorszg bkeszerzdst kvnnak ktni, amely az igazsgossg
elveihez alkalmazkodva rendezni fogja a fent emltett esemnyek
kvetkezmnyeknt mg fennll krdseket s alapja lesz a kzttk
val barti kapcsolatoknak, lehetv tve ezzel a Szvetsges s
Trsult Hatalmak szmra, hogy tmogassk Magyarorszgnak arra
irnyul krelmt, hogy az Egyeslt Nemzetek tagjv legyen s az
Egyeslt Nemzetek irnytsa mellett kttt brmely egyezmnyhez is
csatlakozzk;
ennlfogva megllapodtak abban, hogy kijelentik a hadillapot
megsznst s e clbl a jelen Bkeszerzdst megktik, s ehhez
kpest kijelltk az alulrott meghatalmazottakat, akik j s kell
alakban tallt meghatalmazsaik bemutatsa utn a kvetkez
rendelkezsekben llapodtak meg:
I. RSZ
MAGYARORSZG HATRAI
1. Cikk
1. Magyarorszg hatrai Ausztrival s Jugoszlvival ugyanazok
maradnak, mint amelyek 1938. vi janur h 1-n voltak.
2. Az 1940. vi augusztus h 30-n kelt bcsi vlasztott brsgi
hatrozat rendelkezsei semmiseknek s rvnyteleneknek jelentetnek
ki. Magyarorszg s Romnia kztt az 1938. vi janur h 1-n
fennllott hatr ezzel visszallttatik.
3. A Magyarorszg s a Szocialista Szovjet Kztrsasgok Unija
kztti hatr, attl a ponttl kezdve, amely kzs e kt llam, s
Romnia hatrai kztt, addig a pontig, amely kzs e kt llam s
Csehszlovkia hatrai kztt, a Magyarorszg s Csehszlovkia kztti
elbbi hatrvonalban llapttatik meg, gy amint az 1938. vi janur
h 1-n fennllott.
4. a) Az 1938. vi november h 2-n kelt bcsi vlasztott brsgi
hatrozat rendelkezsei semmiseknek s rvnyteleneknek jelentetnek
ki.
b) A Magyarorszg s Csehszlovkia kztti hatr, attl a ponttl
kezdve, amely kzs e kt llam s Ausztria hatrai kztt, addig a
pontig, amely kzs e kt llam s a Szocialista Szovjet Kztrsasgok
Unijnak hatrai kztt, ezzel visszallttatik, gy mint az 1938.
vi janur h 1-n fennllott, kivve mgis a kvetkez alpont
rendelkezseibl foly mdostst.
c) Magyarorszg tengedi Csehszlovkinak Horvtjrfalu, Oroszvr s
Dunacsun kzsgeket a jelen Szerzdshez 1/A alatt csatolt trkpen
megjellt kataszteri terletekkel egytt. Ennek folytn a csehszlovk
hatr ezen a szakaszon a kvetkezkppen llapttatik meg: attl a
ponttl kezdve, amely Ausztrinak, Magyarorszgnak s Csehszlovkinak
1938. vi janur h 1-n fennllott hatrai kztt kzs volt,
Ausztria s Csehszlovkia kztt a jelenlegi magyar-osztrk hatr lesz
a hatr addig a pontig, amely a 134. magassgi ponttl dlre
krlbell 500 mterre (a rajkai templomtl szaknyugatra 3,5
kilomterre) fekszik, ez a pont lesz ezentl az emltett hrom llam
hatrainak kzs pontja; innen az j hatr Csehszlovkia s
Magyarorszg kztt keletre fordul Rajka kzsg szaki kataszteri
hatrt kvetve a Duna jobb partjig, addig a pontig, amely a 128.
magassgi ponttl szakra krlbell 2 kilomterre (a rajkai
templomtl keletre 3,5 kilomterrel fekszik, s amely pontnl az j
hatr csatlakozik a Duna hajzsi fvonalban az 1938. vi janur h
1-n fennllott csehszlovk-magyar hatrhoz; a Rajka kzsg hatrn
bell fekv zsilip s visszaereszt csatorna magyar terleten
maradnak.
d) A Magyarorszg s Csehszlovkia kztt az elz alpontban
megllaptott j hatr pontos vonalrszleteit a helysznen
Httrrendez Bizottsg fogja kijellni, amely Bizottsg a kt
rdekelt kormny kpviselibl fog llani. A Bizottsg munklatait a
jelen Szerzds letbelpstl szmtott kt hnap alatt befejezi.
e) Arra az esetre, ha az tengedett terlet lakossgnak
Magyarorszgba teleptsre vonatkozlag Magyarorszg s Csehszlovkia
ktoldal egyezmnyt nem ktnnek, Csehszlovkia biztostja az
emltett lakossgnak az emberi s polgri jogok teljessgt. A
lakossgcsere trgyban 1946. vi februr h 27-n kelt
csehszlovk-magyar Egyezmnyben kikttt sszes biztostkok s
kedvezmnyek alkalmazst nyernek azokra a szemlyekre, akik a
Csehszlovkinak tengedett terletet nknt elhagyjk.
5. A fent lert hatrok a jelen Szerzds 1. mellklett alkot I. s
I/A jel trkpeken lthatk.
II. RSZ
POLITIKAI RENDELKEZSEK
I. CM
2. Cikk
1. Magyarorszg minden szksges intzkedst megtesz azirnt; hogy a
magyar fennhatsg al tartoz minden szemlynek biztostsa faji,
nemi, nyelvi vagy vallsi klnbsg nlkl az emberi jogok s az
alapvet szabadsgok lvezett, idertve a vlemnynyilvnts, a
sajt s kzzttel, a vallsgyakorlat, a politikai
vlemnynyilvnts s a nyilvnos gylekezs szabadsgt.
2. Magyarorszg tovbb ktelezi magt arra, hogy a Magyarorszgon
letben lev jogszablyok sem tartalmukban, sem alkalmazsuk sorn a
magyar llampolgrsg szemlyek kztt azoknak faja; neme, nyelve
vagy vallsa alapjn nem fognak klnbsget tenni, sem semmifle
megklnbztetst maguk utn vonni, akr az rdekelteknek szemlye,
javai, zleti tevkenysge, foglalkozsbeli vagy pnzgyi rdekei,
szemlyllapota, politikai vagy polgri jogai tekintetben, akr pedig
brmely egyb tekintetben.
3. Cikk
Magyarorszg, amely a Fegyverszneti Egyezmny rtelmben
intzkedseket tett, hogy szabadlbra helyezze llampolgrsgi s
nemzetisgi klnbsg nlkl mindazokat a szemlyeket, akik
letartztatsban voltak az Egyeslt Nemzetek rdekben kifejtett
cselekmnyeik, vagy az Egyeslt Nemzetek irnt rzett rokonszenvk,
vagy faji szrmazsuk miatt s hogy visszavonja az ezen a cmen hozott
megklnbztet trvnyeket s megszortsokat, a fenti intzkedseket
kiegszti s a jvben nem foganatost olyan intzkedseket, vagy nem
hoz olyan trvnyeket, amelyek az e Cikkben emltett clokkal nem
volnnak sszeegyeztethetk.
4. Cikk
Magyarorszg, amely a Fegyverszneti Egyezmny rtelmben intzkedett
magyar terleten minden fasiszta jelleg politikai, katonai vagy
katonai sznezet szervezetnek, valamint minden olyan szervezetnek
feloszlatsa irnt, amely az Egyeslt Nemzetekkel szemben ellensges
propagandt, idertve a revizionista propagandt fejt ki, a jvben
nem engedi meg olyan effajta szervezeteknek fennllst s mkdst,
amelyeknek clja az, hogy megfossza a npet demokratikus jogaitl.
5. Cikk
1. Magyarorszg ktoldal trgyalsokba fog bocstkozni
Csehszlovkival abbl a clbl, hogy rendezze azoknak a
Csehszlovkiban lakhellyel br magyar etnikai eredet lakosoknak
gyt, akik a lakossgcsere trgyban 1946. vi februr h 27-n kelt
Egyezmny rendelkezsei rtelmben nem fognak Magyarorszgba -
ttelepttetni.
2. Abban az esetben, ha a jelen Szerzds letbelpstl szmtott
hat hnapon bell megegyezs nem jnne ltre, Csehszlovkinak joga
lesz ezt a krdst a Klgyminiszterek Tancsa el terjeszteni s a
vgleges megolds elrse rdekben a Tancs segtsgt krni.
6. Cikk
1. Magyarorszg meg fogja tenni a szksges lpseket az irnt, hogy
biztostsa az albb emltett szemlyeknek letartztatst s brsgi
eljrs vgett kiadatst:
a) a hbors bnk, valamint a bke vagy az emberiessg ellen
elkvetett bnk elkvetsvel, elrendelsvel, avagy az ilyenekkel
val rszessggel vdolt szemlyek;
b) brmely Szvetsges vagy Trsult Hatalomnak oly llampolgrai, akik
azzal vannak vdolva, hogy nemzeti trvnyeiket ruls vagy a hbor
alatt az ellensggel val egyttmkds ltal megszegtk.
2. Magyarorszg, tovbb az Egyeslt Nemzetek rdekelt kormnynak
kvnsgra biztostani fogja mindazoknak a fennhatsga al tartoz
szemlyeknek tanuknti megjelenst, akiknek tanvallomsa e Cikk 1.
bekezdsben emltett szemlyek ellen folytatott brsgi eljrs
cljbl szksges.
3. A jelen Cikk 1. s 2. bekezdse rendelkezseinek alkalmazsra
vonatkoz brmilyen nzeteltrst brmelyik rdekelt kormny a
Szovjetuni, az Egyeslt Kirlysg s az Amerikai Egyeslt llamok
Budapesten mkd diplomciai kpviseleteinek vezeti el
terjesztheti, akik a felmerlt nehzsgeket illetleg megllapodsra
fognak jutni.
II. CM
7. Cikk
Magyarorszg ktelezi magt, hogy elismeri az Olaszorszgra,
Romnira, Bulgrira s Finnorszgra vonatkoz bkeszerzdsek teljes
rvnyt, valamint mindazokat az egyezmnyeket vagy megllapodsokat,
amelyeket a Szvetsges s Trsult Hatalmak Ausztrira, Nmetorszgra
s Japnra vonatkozlag a bke helyrelltsa cljbl ktttek vagy
ktni fognak.
8. Cikk
A jelen Bkeszerzdsnek, valamint egyrszrl a Szocialista Szovjet
Kztrsasgok Unija, Nagy-Britannia s szak-rorszg Egyeslt
Kirlysg, az Amerikai Egyeslt llamok, Ausztrlia, a Fehrorosz
Szocialista Szovjet Kztrsasg, Kanada, Csehszlovkia, India,
j-Zland, az Ukrn Szocialista Szovjet Kztrsasg s a Dl-afrikai
Uni, msrszrl Romnia kztti bkeszerzdsnek letbelpsvel
Magyarorszg s Romnia kztti hadillapot megsznik.
9. Cikk
Magyarorszg ktelezi magt, hogy elfogad minden olyan megllapodst,
amely a Nemzetek Szvetsge s az lland Nemzetkzi Brsg
felszmolsra vonatkozlag kttetett vagy esetleg kttetni fog.
10. Cikk
1. Minden Szvetsges vagy Trsult Hatalom a jelen Szerzds
letbelptetstl szmtott hat hnapon bell kzlni fogja
Magyarorszggal, hogy a hbor eltt Magyarorszggal kttt ktoldal
szerzdsei kzl melyeket kvnja rvnyben tartani vagy feljtani.
A jelen Szerzdssel ssze nem egyeztethet rendelkezsek azonban a
fent emltett szerzdsekbl trlendk lesznek.
2. Minden ily mdon kzlt szerzdst az Egyeslt Nemzetek
Alapokmnynak 102. Cikke rtelmben az Egyeslt Nemzetek
Titkrsgnl be kell iktatni.
3. Mindazok a szerzdsek, amelyekre vonatkozlag ilyen kzls nem
trtnt, hatlyon kvl helyezettnek tekintendk.
11. Cikk
1. Magyarorszg legksbb 18 hnap alatt a jelen Szerzds
letbelpstl szmtva, tadja Jugoszlvinak s Csehszlovkinak az
albb felsorolt csoportokba tartoz s Jugoszlvia s Csehszlovkia
szellemi rksgt alkot azokat a trgyakat, amelyek ezekrl a
terletekrl szrmaztak, s e terletek felett 1919 eltt Magyarorszg
ltal gyakorolt uralom kvetkeztben kerltek 1848 utn a Magyar llam
vagy magyar kzintzmnyek birtokba:
a) Szerves egszknt jugoszlv vagy csehszlovk terleten keletkezett
trtnelmi levltrak.
b) Jugoszlv vagy csehszlovk terleten fekv intzmnyeknek, avagy a
jugoszlv s a csehszlovk np trtnelmi szemlyisgeinek
tulajdonban llott knyvtrak, trtnelmi okmnyok, rgisgek s ms
kultrtrgyak.
c) Eredeti mvszeti, irodalmi s tudomnyos trgyak, amelyek
jugoszlv vagy csehszlovk mvszek, rk s tudsok mvei.
2. A vtel, ajndkozs vagy hagyomny ltal szerzett trgyak,
valamint a magyarok eredeti mvei kivtetnek az 1. bekezds
rendelkezsei all.
3. Magyarorszg ugyancsak tadja Jugoszlvinak az Illyr
Kldttsgnek, az Illyr Bizottsgnak s Illyr Kancellrinak a XVIII.
szzadra vonatkoz levltrait.
4. A magyar kormny a jelen Szerzds letbelpstl kezdve
Jugoszlvia s Csehszlovkia meghatalmazott kpviselinek minden
szksges segtsget megad e trgyak felkutatsa s megvizsgls vgett
rendelkezsre bocstsa krl. Ezutn, mindazonltal a jelen Szerzds
letbelpstl szmtott egy vnl nem ksbb, a jugoszlv s a
csehszlovk kormnyok t fogjk adni a magyar kormnynak a jelen Cikk
rtelmben ignyelt trgyak jegyzkt. Abban az esetben, ha a jegyzk
vteltl szmtott hrom hnap alatt a magyar kormny egyes
trgyaknak e jegyzkbe foglalsa ellen kifogsokat emelne s abban az
esetben, ha egy havi tovbbi hatrid alatt az rdekelt kormnyok nem
jutnnak megllapodsra, a vits krdst a jelen Szerzds 40.
Cikknek rendelkezsei szerint kell rendezni.
III. RSZ
KATONAI S LGGYI RENDELKEZSEK
I. CM
12. Cikk
A szrazfldi s lgi fegyverkezs s az erdtsek fenntartsa
szorosan arra korltozdik, hogy a bels jelleg feladatoknak s a
hatrok helyi vdelmnek megfeleljen. Ennek rtelmben Magyarorszg
jogostva van arra, hogy a kvetkezknl nem nagyobb fegyveres ert
tartson:
a) Szrazfldi hadsereget, idertve a hatrvd csapatokat, a
lgelhrt s a folyami Flotillaszemlyzetet, sszesen 65 000 fnyi
szemlyzettel;
b) Lgihadert 90 replgppel, idertve a tartalkokat, amelybl
legfeljebb 70 lehet harci replgp, sszesen 5000 fnyi
szemlyzettel. Magyarorszg nem tarthat vagy szerezhet meg olyan
replgpet, amely bels bombahordoz berendezssel elltva elssorban
bombazgpnek volt szerkesztve.
A fenti szmok minden esetben magukban foglaljk a harci, kiszolgl
s vezet szemlyzetet.
13. Cikk
A magyar hadsereg s lgihader szemlyzetnek a 12. Cikkben
engedlyezett erket meghalad rszt a jelen Szerzds
letbelpstl szmtott hat hnapon bell fel kell oszlatni.
14. Cikk
Olyan szemlyzet, amely a magyar hadseregbe vagy lgihaderbe
besorolva nincs, a II. mellklet szerint meghatrozott katonai vagy
katonai lgi kikpzst semmilyen alakban sem nyerhet.
15. Cikk
Magyarorszg nem tarthat s nem szerkeszthet semmifle atomfegyvert,
semmifle sajt meghajts vagy irnytott lvedket vagy ilyennek
vetsre szolgl berendezst (kivve olyan torpedkat s torpedvet
szerkezeteket, amelyek a jelen Szerzds ltal engedlyezett hajk
szoksos felszerelshez tartoznak), tengeri aknt vagy torpedt;
amely nem rintkezs, hanem rhats szerkezet tjn mkdik,
legnysggel ellthat torpedt, tengeralattjrt vagy ms,
almerlsre kpes hajt, motoros torpedcsnakot vagy klnleges
tpus rohamgpeket, s mindezek tekintetben ksrleteket sem
folytathat.
16. Cikk
Magyarorszg nem tarthat meg, nem llthat el s nem szerezhet meg
mskppen sem hadianyagot azon tlmenen, ami a jelen Szerzds 12.
Cikkben megengedett fegyveres erk fenntartshoz szksges s nem
tarthat fenn ily hadianyag gyrtsra szolgl berendezst.
17. Cikk
1. A szvetsges eredet fls hadianyagot az rdekelt Szvetsges
vagy Trsult Hatalom rendelkezsre kell bocstani, az ltala adott
utastsnak megfelelen. A magyar eredet fls hadianyagot a
Szovjetuni, az Egyeslt Kirlysg s az Amerikai Egyeslt llamok
kormnyainak rendelkezsre kell bocstani. Magyarorszg e hadianyagot
illetleg minden jogrl lemond.
2. A nmet eredet vagy szerkeszts hadianyagot, amennyiben
meghaladn a jelen Szerzdsben engedlyezett fegyveres erk
szksglett, a Hrom Kormny rendelkezsre kell bocstani.
Magyarorszg nem szerezhet meg s nem gyrthat semmilyen nmet eredet
vagy szerkeszts hadianyagot s nem alkalmazhat vagy kpezhet ki
olyan szakembereket, idertve katonai s polgri replszemlyzetet
is, akik Nmetorszg llampolgrai vagy azok voltak.
3. A jelen Cikk 1. s 2. bekezdsben emltett fls hadianyagot a
jelen Szerzds letbelpstl szmtott egy ven bell t kell adni
vagy meg kell semmisteni.
4. A hadianyagoknak a jelen Szerzds cljaira szolgl meghatrozst
s jegyzkt a III. mellklet tartalmazza.
18. Cikk
Magyarorszg a Szvetsges s Trsult Hatalmakkal teljes mrtkben
egytt fog mkdni annak biztostsra, hogy Nmetorszg nmet
terleten kvl jrafegyverkezs rdekben lpseket ne tehessen.
19. Cikk
Magyarorszg nem szerezhet s nem gyrthat olyan polgri replgpet,
amely nmet vagy japn szerkeszts, vagy amely jelentsebb nmet vagy
japn gyrts vagy szerkeszts rszeket tartalmaz.
20. Cikk
A jelen Szerzds minden egyes katonai s lggyi rendelkezse
mindaddig rvnyben marad, amg a Szvetsges s Trsult Hatalmak s
Magyarorszg kztti megegyezssel, vagy miutn Magyarorszg az
Egyeslt Nemzetek tagjv vlik, a Biztonsgi Tancs s Magyarorszg
kztti megegyezssel egszben vagy rszben mdostva nem lesz.
II. CM
21. Cikk
1. A magyar hadifoglyok, mihelyt lehetsges, hazaszlltandk a
hadifoglyokat visszatart egyes Hatalmak s Magyarorszg kztt erre
vonatkozlag kttt megllapodsok szerint.
2. Mindennem kltsget, belertve a hazaszlltsban lev magyar
hadifoglyok fenntartsi kltsgeit az egyes gylekezpontoktl,
amelyeket az rdekelt Szvetsges vagy Trsult Hatalom kormnya
GAZDASGI RENDELKEZSEK
26. Cikk
1. Magyarorszg, amennyiben ezt mr eddig is meg nem tette, az
Egyeslt Nemzeteknek s llampolgraiknak minden Magyarorszgon lev
trvnyes jogt s rdekt az 1939. vi szeptember h 1-n fennllott
llapotnak megfelelen vissza fogja lltani, s az Egyeslt
Nemzeteknek s llampolgraiknak Magyarorszgon lev sszes javait a
jelenlegi llapot szerint vissza fogja adni.
2. A magyar kormny ktelezi magt, hogy e Cikk hatlya al es sszes
javak, jogok s rdekek mindennem olyan tehertl s megterhelstl
mentesen llttatnak vissza, amely esetleg a hbor kvetkezmnyeknt
rejuk hrult, valamint minden, a visszaadssal kapcsolatban a magyar
kormny rszrl eszkzlhet megterhels mellzsvel. A magyar
kormny hatlyon kvl fog helyezni minden oly rendszablyt, idertve
lefoglalsokat, zr al vteleket vagy knyszerkezelseket, amelyeket
az Egyeslt Nemzetek javai tekintetben 1939. vi szeptember h 1.
napja s a jelen Szerzds letbelpse kztti idben foganatostott.
Amennyiben a javak a jelen Szerzds letbelpstl szmtott hat
hnapon bell nem kerltek visszaadsra, krvny nyjtand be a magyar
hatsgokhoz, mgpedig nem ksbb, mint a Szerzds letbelpstl
szmtott 12 hnapon bell, kivve azokat az eseteket, amikor az
ignyl bizonytani tudja, hogy a krvnyt e hatridn bell nem
nyjthatta be.
3. A magyar kormny hatlytalantani fogja az Egyeslt Nemzetek
llampolgrainak tulajdont kpez mindenfle javakra, jogokra s
rdekekre vonatkoz truhzsokat, amennyiben ezek az truhzsok a
hbor folyamn a tengelykormnyok vagy szerveik ltal gyakorolt
erszak vagy knyszer hatsa alatt jttek ltre.
Csehszlovk llampolgrok esetben ez a bekezds kiterjed azokra az
1938. vi november h 2. napja utn trtnt truhzsokra is, amelyek
a Magyarorszghoz csatolt csehszlovk terleten a magyar kormny vagy
szervei ltal gyakorolt erszak vagy knyszer, avagy megklnbztet
szellem belfldi trvnyek alapjn kiadott rendelkezsek hatsa alatt
jttek ltre.
4. a) A magyar kormny felels az Egyeslt Nemzetek llampolgrai
rszre a jelen Cikk 1. bekezdse rtelmben visszaadott javaknak j
llapotba val visszalltsrt. Olyan esetekben, amikor valamely
jszg nem adhat vissza, vagy amikor a hbor kvetkezmnyeknt
valamely Egyeslt Nemzet llampolgra Magyarorszgon lev javaiban
srelmek vagy krok rvn vesztesget szenvedett, a magyar kormnytl
magyar pnznemben krptlst fog kapni, mgpedig annak az sszegnek
ktharmad rsze erejig, amely a kifizets napjn szksges hasonl
jszg vtelhez vagy az elszenvedett vesztesgek jvttelhez. Az
Egyeslt Nemzetek llampolgrai a krtalants tekintetben semmi
esetben sem rszeslhetnek a magyar llampolgrok rszre
biztostottnl kedveztlenebb elbnsban.
b) Az Egyeslt Nemzeteknek azok az llampolgrai, akiknek kzvetlenl
vagy kzvetve tulajdoni rszesedsk van olyan trsulatokban vagy
egyesletekben, amelyek a jelen Cikk 9/a. pontja rtelmben nem
tekintendk az Egyeslt Nemzetek trsulatainak vagy egyesleteinek, de
amelyek Magyarorszgon lev javaikban srelmek vagy krok rvn
vesztesget szenvedtek, a fenti a) alpontnak megfelel krtalantsban
rszeslnek. Ez a krtalants az illet trsulat vagy egyeslet ltal
elszenvedett teljes vesztesg, vagy kr alapjn fog szmtsba
vtetni, s sszege az elszenvedett vesztesg vagy kr teljes
sszeghez viszonytva ugyangy fog arnylani, mint ahogy az emltett
llampolgrok tulajdonjogi rszesedse a krdses trsulat vagy
egyeslet ssztkjhez viszonytva arnylik.
c) A krtalants minden levonstl, adtl vagy ms tehertl mentesen
fizetend. A krtalantsi sszeg Magyarorszgon szabadon lesz
felhasznlhat, de al lesz vetve a Magyarorszgon esetleg idrl
idre rvnyben lev devizaellenrzsi szablyoknak.
d) A magyar kormny az Egyeslt Nemzetek llampolgrai rszre a
Magyarorszgon lev javak kijavtsra vagy helyrelltsra szolgl
anyagoknak, valamint az ilyen anyagok behozatalhoz szksges klfldi
valutknak kiutalsa tekintetben ugyanazt az elbnst fogja
biztostani, mint amilyen elbnsban rszesti a magyar
llampolgrokat.
e) A magyar kormny az Egyeslt Nemzetek llampolgrainak a fenti a)
alpontban megszabott hnyad erejig magyar pnznemben krtalantst
fog biztostani a hbor alatt javaikra alkalmazott oly klnleges
rendszablyokbl szrmaz vesztesgeknek vagy kroknak
kiegyenltsre, amelyek nem vonatkoztak magyar tulajdonban lev
javakra. Ez az alpont nem alkalmazhat elmaradt haszonra.
5. A jelen Cikk 4. bekezdsnek rendelkezsei alkalmazst nyernek
Magyarorszggal szemben abban az esetben is, ha az intzkeds, amely
az Egyeslt Nemzeteknek vagy llampolgraiknak szak-Erdlyben lev
javaiban szenvedett krokra vonatkoz ignyek alapja lehet, abban az
idben foganatosttatott, amidn ez a terlet magyar uralom alatt
llott.
6. Mindazok az sszeren indokolhat kiadsok, amelyek az ignyek
megllaptsa sorn Magyarorszgon felmerlnek, belertve a krok vagy
vesztesgek felbecslst, a magyar kormnyt terhelik.
7. Az Egyeslt Nemzetek llampolgrai s azok javai mentesek minden
olyan rendkvli ad, dzsma vagy kzteher all, amelyet a magyar
kormny vagy brmely magyar hatsg a fegyversznet kelte s jelen
Szerzds letbelpse kztt lefolyt id alatt, Magyarorszgon lev
tkevagyonukra kirtt, abbl a klnleges clbl, hogy a hborbl, a
megszll haderk kltsgeibl avagy valamely Egyeslt Nemzetnek
fizetend jvttelbl foly terheket fedezze. Az e cmen befizetett
sszegek visszatrtendk.
8. A szban forg javak tulajdonosa s a magyar kormny e Cikk
rendelkezsei helyett ms rendezsben is megllapodhatnak.
9. A jelen Cikk alkalmazsa szempontjbl:
a) Az ”Egyeslt Nemzetek llampolgrai” kifejezs jelenti azokat az
egyneket, akik brmely Egyeslt Nemzet llampolgrai, tovbb azokat
a trsulatokat vagy egyesleteket, amelyek e Szerzds letbelpsekor
valamely Egyeslt Nemzet jogszablyai szerint voltak megszervezve,
feltve, hogy az emltett egynek
nek, trsulatoknak vagy egyesleteknek ez a jogi helyzete mr a
Magyarorszggal kttt Fegyverszneti Egyezmny idpontjban is
fennllott.
Az ”Egyeslt Nemzetek llampolgrai” kifejezs magban foglalja
mindazokat az egyneket, trsulatokat vagy egyesleteket is, akik,
illetleg amelyek a hbor alatt Magyarorszgon rvnyben volt
jogszablyok szerint ellensgknt kezeltettek.
b) A ”tulajdonos” kifejezs alatt valamely Egyeslt Nemzet vagy
valamely Egyeslt Nemzetnek az a) alpontban foglalt meghatrozs
szerinti olyan llampolgrt kell rteni, amelynek, illetleg akinek a
krdses jszgra joga van, s magban foglalja a tulajdonos
jogutdjt is, feltve, hogy az is valamely Egyeslt Nemzet vagy
valamely Egyeslt Nemzetnek llampolgra az a) alpontban foglalt
meghatrozs szerint. Ha a jogutd a jszgot megronglt llapotban
szerezte meg, gy az truhz fl e Cikk rtelmben val krtrtsi
jogt megtartja, ami azonban nem rinti az truhz s a megszerz fl
kztt az alkalmazand jogszably alapjn fennll ktelezetsgeket.
c) A ”javak” kifejezs egyarnt jelenti az ing vagy ingatlan,
valamint a dologi vagy eszmei javakat, idertve az ipari, irodalmi s
mvszeti tulajdont, ppgy, mint javakra vonatkoz mindennem jogot
vagy rdeket.
10. A magyar kormny elismeri, hogy a Brioniban 1942. vi augusztus h
10-n kelt Egyezmny semmis s rvnytelen. Ktelezi magt, hogy az
1923. vi mjus h 29-n kelt Rmai Egyezmny tbbi alrjval egytt
rszt vesz brmely olyan trgyalsban, amely arra irnyul, hogy az
Egyezmny rendelkezsein az azokban megszabott vi szolgltatsok
mltnyos rendezsnek biztostsa vgett szksges mdostsokat
keresztlvigyk.
27. Cikk
1. Magyarorszg ktelezettsget vllal arra nzve, hogy minden olyan
esetben, amidn magyar fennhatsg al tartoz szemlyeknek
Magyarorszgon lev javaira, trvnyes jogaira vagy rdekeire e
szemlyek faji szrmazsa vagy vallsa miatt 1939. vi szeptember h
1. napja ta zr al vtelt, elkobzst vagy knyszerkezelst rendeltek
el, az emltett javakat, trvnyes jogokat s rdekeket tartozkaikkal
egytt visszalltja, vagy, ha a visszallts lehetetlen, e
tekintetben megfelel krtalantst ad.
2. A magyar kormny mindazoknak a szemlyeknek, szervezeteknek vagy
kzssgeknek Magyarorszgon lev sszes javait, jogait s rdekeit,
akik, illetleg amelyek egynenknt vagy mint sszessgek tagjai faji,
vallsi vagy ms fasiszta szellem zaklat rendszably trgyai voltak,
amennyiben azokra nzve a jelen Szerzds letbelpstl szmtott
hat hnap alatt rks nem jelentkezett, vagy ignybejelenents nem
rkezett, t fogja ruhzni az ilyen szemlyeket, szervezeteket vagy
kzssgeket Magyarorszgon kpvisel szervezetekre. Az truhzott
javakat ezek a szervezetek az emltett magyarorszgi sszessgek,
szervezetek s kzssgek letben maradt tagjainak tmogatsra s
helyrelltsra fogjk fordtani. Ezeket az truhzsokat a jelen
Szerzds letbelpse utn 12 hnapon bell kell foganatostani s
azok magukban fogjk foglalni a jelen Cikk 1. bekezdse rtelmben
visszalltand javakat, jogokat s rdekeket is.
28. Cikk
Magyarorszg elismeri, hogy a Szovjetuninak joga van a Magyarorszgon
lev s a nmetorszgi Ellenrz Tancs ltal a Szovjetunira
truhzott minden nmet vagyonra, s ktelezi magt, hogy minden
szksges intzkedst megtesz, hogy ezeket az truhzsokat
megknnytse.
29. Cikk
1. A Szvetsges s Trsult Hatalmak mindegyiknek jogban ll
lefoglalni, visszatartani, felszmolni vagy brmi ms intzkeds al
vonni mindazokat a javakat, jogokat s rdekeket, amelyek a jelen
Szerzds letbelpse idejn sajt terletn vannak, s Magyarorszg
vagy magyar llampolgrok tulajdonai s az ilyen javakat vagy azoknak
jvedelmt tetszs szerint felhasznlni azoknak az ignyeknek hatrain
bell, amelyek a maga s llampolgrai rszrl Magyarorszggal vagy
magyar llampolgrokkal szemben fennllanak, idertve a
pnzkvetelseket, kivve mgis azokat az ignyeket, amelyek a jelen
Szerzds ms Cikkei rtelmben teljes kielgtst nyertek. Mindazokat
a magyar javakat vagy az ilyenekbl szrmaz jvedelmet, amelyek
ezeknek az ignyeknek sszegt meghaladjk, vissza kell adni.
2. A magyar javak felszmolsa s a felettk val rendelkezs az
illet Szvetsges vagy Trsult Hatalom jogszablyainak megfelelen
hajtand vgre. A magyar tulajdonosnak ily javak tekintetben nem lesz
ms joga, mint az, amit a vonatkoz jogszably neki nyjt.
3. A magyar kormny ktelezi magt, hogy azokat a magyar
llampolgrokat, akiknek javait e Cikk rtelmben elvettk s nem
adtk vissza, krtalantani fogja.
4. E Cikkbl egyik Szvetsges vagy Trsult Hatalomra sem hrul
semmifle ktelezettsg arra vonatkozlag, hogy a magyar kormnynak
vagy magyar llampolgroknak ipari tulajdont visszaadjon, vagy hogy
ily tulajdont tekintetbe vegyen, amikor megllaptja az sszeget,
amely e Cikk 1. bekezdse rtelmben visszatarthat. Minden
Szvetsges s Trsult hatalom kormnynak joga lesz az illet
Szvetsges vagy Trsult Hatalom terletn lev azokra az ipari
tulajdonra vonatkoz jogokra vagy rdekekre, amelyeket a jelen
Szerzds letbelpst megelzleg Magyarorszg kormnya vagy
llampolgrai megszereztek, oly korltozsokat, feltteleket s
megszortsokat elrendelni, aminket a Szvetsges vagy Trsult
Hatalom kormnya nemzeti rdekbl szksgesnek tl.
5. E Cikk 1. bekezdsben emltett javakat gy kell rteni, hogy azok
magukban foglaljk azokat a magyar javakat, amelyek a Magyarorszg s
az illet jszg felett fennhatsgot gyakorl Szvetsges vagy
Trsult Hatalom kztt fennllott hadillapot miatt knyszerkezels
al estek, de nem foglaljk magukban a kvetkezket:
a) A magyar kormnynak konzuli vagy diplomciai c-lokra hasznlt
javai;
b) Vallsos intzmnyeknek vagy magnjelleg jtkonysgi
intzmnyeknek, vallsos vagy jtkonysgi clokra hasznlt javai;
c) Olyan magyar llampolgrsg termszetes szemlyek javai, akiknek
engedlyk volt arra, hogy annak az orszgnak terletn, ahol a javak
feksznek, vagy mshol az Egyeslt Nemzetek terletn tartzkodjanak,
nem rtve azonban ide az olyan magyar javakat, amelyek a hbor
tartama alatt brmikor olyan rendszablyoknak voltak alvetve, amelyek
nem voltak ltalban alkalmazandk az ugyanezen a terleten tartzkod
magyar llampolgrok javaira;
d) Olyan tulajdonjogok, amelyek a Szvetsges s Trsult Hatalmak s
Magyarorszg kztti kereskedelmi s pnzgyi kapcsolatok
jrafelvtele ta, vagy pedig valamely Szvetsges vagy Trsult
Hatalom kormnya s Magyarorszg kztt 1945. vi janur h 20. ta
ltrejtt gyletekbl szrmaznak;
e) Irodalmi s mvszeti tulajdonra vonatkoz jogok.
30. Cikk
1. A jelen Szerzds letbelpstl kezdve Magyarorszgnak s magyar
llampolgroknak Nmetorszgban lev javait nem lehet tbb ellensges
javakknt kezelni, s minden ilyen bnsmdon alapul megszortst meg
kell szntetni.
2. Magyarorszgnak s a magyar llampolgroknak azokat a javait;
amelyeket a nmet hader vagy hatsgok 1945. vi janur h 20. utn
erszakkal vagy knyszerrel hurcoltak el Magyarorszg terletrl
Nmetorszgba s amelyeknek azonossga megllapthat,
visszaszolgltatsra ki kell vlasztani.
3. A Nmetorszgban lev magyar javak visszaszlltst s
visszaszolgltatst a nmetorszg megszll Hatalmak ltal
meghatrozand szablyoknak megfelelen kell foganatostani.
4. Ezeknek a rendelkezseknek s a nmetorszgi megszll Hatalmak
ltal Magyarorszg s magyar llampolgrok javra kiadott brmely
egyb rendelkezsek rintetlenl hagysval Magyarorszg a maga s a
magyar llampolgrok nevben lemond minden, Nmetorszggal s nmet
llampolgrokkal szemben az 1945. vi mjus 8-i llapot szerint
fennll ignyrl, kivve azokat, amelyek 1939. vi szeptember h 1.
eltt kttt szerzdsekbl s ms elvllalt ktelezettsgekbl s
ugyanazon idpont eltt szerzett jogokbl folynak. E lemonds gy
tekintend, hogy az magban foglalja a pnzkvetelseket, minden oly
kormnykzi ignyt, amely a hbor folyamn kttt megllapodsokbl
folyik s mindennem, a hbor folyamn felmerlt vesztesgre vagy
krra vonatkoz ignyt.
31. Cikk
1. A hadillapot fennllst magban vve nem kell gy tekinteni,
mintha kihatssal lenne az olyan pnztartozsok megfizetsnek
ktelezettsgre, amelyk a hadillapot fennllsa eltt ltezett
ktelezettsgekbl s szerzdsekbl vagy szerzett jogokbl
szrmaznak, amelyek a jelen Szerzds letbelpse eltt esedkesekk
vltak s ameIyekkel Magyarorszg kormnya vagy llampolgrai
tartoznak valamely Szvetsges vagy Trsult Hatalom kormnynak vagy
llampolgrainak, illetve valamely Szvetsges s Trsult Hatalom
kormnya vagy llampolgrai tartoznak Magyarorszg kormnynak vagy
llampolgrainak.
2. Amennyiben a jelen Szerzds nem rendelkezik kifejezetten msknt,
annak egyik pontja sem rtelmezhet olyankppen, mintha rinten azt
az adshitelezi viszonyt, amely akr a magyar kormny, akr magyar
llampolgrok ltal kttt hbor eltti szerzdsekbl szrmazott.
32. Cikk
1. Magyarorszg lemond mindennem olyan, a Szvetsges s Trsult
Hatalmak ellen a magyar kormny vagy magyar llampolgrok nevben
tmaszthat ignyrl, amely kzvetlenl a hborbl vagy oly
cselekmnyekbl szrmazik, amelyek az 1939. vi szeptember h 1-jt
kvet eurpai hadillapotbl folynak, tekintet nlkl arra, hogy az
illet Szvetsges vagy Trsult Hatalom abban az idben
Magyarorszggal hborban llott-e vagy sem, idertve a kvetkezket:
a) Ignyek oly vesztesgek vagy krok fejben, amelyek a Szvetsges
vagy Trsult Hatalmak haderejnek vagy hatsgainak cselekmnyei
kvetkeztben keletkeztek.
b) Ignyek, amelyek a Szvetsges vagy Trsult Hatalmak magyar
terleten lev haderejnek vagy hatsgainak jelenltbl,
mveleteibl vagy cselekmnyeibl szrmaznak.
c) Ignyek a Szvetsges vagy Trsult Hatalmak zskmnybrsgainak
hatrozataibl vagy rendelkezseibl kifolylag; Magyarorszg az ilyen
zskmnybrsgoknak 1939. vi szeptember h 1-n vagy azutn a magyar
hajkra, magyar javakra vagy kltsgek fizetsre vonatkoz
hatrozatait s rendelkezseit rvnyeseknek s ktelezknek ismeri
el.
d) Ignyek, amelyek a hadviseli jogok gyakorlsbl vagy szndkolt
gyakorlsbl folynak.
2. E Cikk rendelkezsei teljesen s vglegesen kizrnak az azokban
krlrt minden termszet ignyt, amelyeket ezentl megsznteknek
kell tekinteni, brkik legyenek is az rdekelt felek. A magyar kormny
hozzjrul ahhoz, hogy magyar pnznemben mltnyos krptlst nyjtson
azoknak a szemlyeknek, akik ignybevtel kvetkeztben anyagot vagy
szolglatokat bocstottak a Szvetsges vagy Trsult Hatalmak
Magyarorszgon lev haderinek rendelkezsre, s kielgti a
Szvetsges vagy Trsult Hatalmak haderivel szemben magyar terleten
felmerlt, nem hadviselsbl szrmaz krok megtrtsre irnyul
ignyeket.
3. Magyarorszg hasonlkppen lemond minden olyan, a jelen Cikk 1.
bekezdse al tartoz ignyrl, amely a magyar kormny vagy magyar
llampolgrok nevben brmely olyan Egyeslt Nemzet ellen emelhet
volna, amelynek Magyarorszggal szemben fennllott diplomciai
kapcsolatai a hbor alatt megszakadtak, s amely a Szvetsges vagy
Trsult Hatalmakkal egyttmkdve a cselekvs terre lpett.
4. A magyar kormny teljes felelssget vllal a szvetsges katonai
hatsgok ltal Magyarorszgon kibocstott szvetsges katonai
fizeteszkzkrt, idertve minden olyan fizeteszkzt, amely a jelen
Szerzds letbelpsnek napjn forgalomban van.
5. Az ignyekrl Magyarorszg rszrl e Cikk 1. bekezdse rtelmben
val lemonds magban foglal minden oly cselekmnybl foly ignyt,
amelyet valamely Szvetsges s Trsult Hatalom a magyar hajkra
vonatkozlag 1939. vi szeptember h 1. s a jelen Szerzds
letbelpse kztti idben foganatostott, azonkvl pedig mindazokat
az ignyeket s pnzkvetelseket, amelyek jelenleg rvnyben lev
hadifogoly-egyezmnyekbl folynak.
33. Cikk
1. Amg egyes Egyeslt Nemzetek s Magyarorszg kztt kereskedelmi
szerzdsek vagy egyezmnyek nem kttetnek, a jelen Szerzds
letbelpst kvet 18 hnapon t a magyar kormny a kvetkez
elbnst biztostja az Egyeslt Nemzetek mindegyiknek, amely
Magyarorszgnak hasonl krdsekben a viszonossg alapjn tnylegesen
hasonl elbnst biztost:
a) Minden behozatali s kiviteli vmnl s illetknl, a behozott
rucikkek bels megadztatsnl s mindennem idetartoz
szablyozsnl az Egyeslt Nemzeteket felttel nlkl megilleti a
legtbb kedvezmnyben rszestett nemzetnek kijr elbns.
b) Egyb vonatkozsokban Magyarorszg nem tehet nknyes
megklnbztetst az Egyeslt Nemzetek valamelyiknek terletrl
szrmaz vagy odairnytott rucikkek htrnyra, a tbbi Egyeslt
Nemzetek brmelyiknek vagy brmely ms klfldi orszgnak terletrl
szrmaz vagy odairnytott hasonl rucikkekkel sszehasonltva.
c) Az Egyeslt Nemzetek llampolgrai szmra, idertve a jogi
szemlyeket is, a sajt llampolgroknak s a legtbb kedvezmnyben
rszestett nemzet llampolgrainak kijr elbns biztostand minden
Magyarorszgon bell zhet kereskedelmi, ipari, hajzsi vagy brmely
ms zleti tevkenysg tekintetben. Ezek a rendelkezsek nem nyernek
alkalmazst a kereskedelmi replsre.
d) Magyarorszg nem engedlyezhet egy orszgnak sem akr kizrlagos,
akr megklnbztet jogokat kereskedelmi replgpeknek a nemzetkzi
forgalomban val mkdse tekintetben; minden Egyeslt Nemzetnek
egyenl lehetsget nyjt arra, hogy magyar terleten nemzetkzi
kereskedelmi replsi jogokat szerezzen, idertve az
zemanyag-felvtel s a javts cljbl szksges leszlls jogt,
tovbb kereskedelmi replgpeknek a nemzetkzi forgalomban val
mkdse tekintetben minden Egyeslt Nemzetnek a viszonos s
megklnbztets nlkli elbns alapjn engedlyezni fogja a jogot
arra, hogy magyar terleten leszlls nlkl trepljn. Ezek a
rendelkezsek nem rintik Magyarorszgnak nemzeti vdelmre vonatkoz
rdekeit.
2. Magyarorszg fenti ktelezettsgvllalsai gy rtelmezendk, hogy
megengednek olyan kivteleket, amilyeneket Magyarorszg ltal a hbor
eltt kttt kereskedelmi szerzdsek szoksszeren tartalmaztak: az
egyes Egyeslt Nemzetek rszrl biztostott viszonossgra vonatkoz
rendelkezsek pedig gy rtelmezendk, hogy megengednek olyan
kivteleket, amilyeneket az illet Hatalom ltal kttt kereskedelmi
szerzdsek szoksszeren tartalmaztak.
34. Cikk
Magyarorszg a terletn tmen vasti forgalmat sszer djttelek
mellett, a lehetsghez kpest, meg fogja knnyteni, s a szomszdos
llamokkal trgyalni fog minden, ennek a clnak elrshez szksges
klcsns egyezmny megktse rdekben.
35. Cikk
1. Minden vits krdst, amely a jelen Szerzds 24., 25. s 26.
Cikkeivel, valamint a IV., V. s VI. mellkletekkel kapcsolatban
felmerlhet, Egyeztet Bizottsg el kell vinni, amely Bizottsg
egyenl szmban az rdekelt Egyeslt Nemzet kormnynak s a magyar
kormnynak kpviselibl ll. Ha a vits krdsnek az Egyeztet
Bizottsg el val viteltl szmtott hrom hnapon bell nem jn
ltre megegyezs, brmely kormny kvnhatja a Bizottsg harmadik
taggal val kiegsztst; ha nem jn ltre megegyezs a kt kormny
kztt e tag kijellsre vonatkozlag, brmelyik Fl rszrl az
Egyeslt Nemzetek Ftitkra krhet fel a kijells megttelre.
2. A Bizottsg tagjainak sztbbsgvel hozott hatrozatot a Bizottsg
hatrozatnak kell tekinteni s azt a feleknek vgleges s ktelez
hatrozatknt el kell fogadniuk.
36. Cikk
A jelen Szerzds 24., 26. s 33. Cikkei, valamint VI. mellklete
alkalmazst nyernek a Szvetsges s Trsult Hatalmakra s
Franciaorszgra, azonkvl mindazokra az Egyeslt Nemzetekre,
amelyeknek Magyarorszggal szemben fennll diplomciai kapcsolatai a
hbor alatt megszakadtak:
37. Cikk
A IV., V. s VI. mellkletek rendelkezsei, gy mint a tbbi
MeIlkleteki is, a jelen Szerzds szerves kiegszt rszeinek
tekintendk s ugyanolyan ervel s hatllyal brnak.
VII. RSZ
A DUNRA VONATKOZ RENDELKEZSEK
38. Cikk
A Duna folyamon a hajzs szabad, s a kikti s hajzsi terhek,
valamint a kereskedelmi hajzs felttelei tekintetben a teljes
egyenlsg alapjn nyitva lesz az sszes llamok llampolgrai,
kereskedelmi haji s rui szmra. Ez a rendelkezs nem nyer
alkalmazst ugyanazon llam kikti kztt val forgalomra.
VIII. RSZ
ZR RENDELKEZSEK
39. Cikk
1. A jelen Szerzds letbelpst kvet idszakban, amely azonban
nem haladhat meg 18 hnapot, a Szovjetuni, az Egyeslt Kirlysg s
az Egyeslt llamok budapesti diplomciai kpviseleteinek vezeti
fogjk, egymssal egyetrtsben eljrva, kpviselni a Szvetsges s
Trsult Hatalmakat a magyar kormnnyal szemben minden olyan krdsben,
amely a jelen Szerzds vgrehajtsra s rtelmezsre vonatkozik.
2. A hrom kpviselet vezeti a magyar kormnynak meg fognak adni
minden olyan irnytst, technikai tancsot s felvilgostst, amely
a jelen Szerzds bet s rtelem szerinti gyors s hatkony
vgrehajtsnak biztostsa cljbl szksges lehet.
3. A magyar kormny az emltett hrom kpviselet vezetinek meg fog
adni minden szksges tjkoztatst s tmogatst, amelyre a jelen
Szerzds rtelmben rjuk hrul feladatok teljestse sorn
szksgk lehet.
40. Cikk
1. Kivve az olyan eseteket, amidn a jelen Szerzds valamelyik Cikke
valamilyen ms, klnlegesen meghatrozott eljrsmdot r el, a
jelen Szerzds rtelmezsre vagy vgrehajtsra vonatkoz minden
vits krdst, amely kzvetlen diplomciai trgyals tjn nem nyert
megoldst, a 39. Cikk rtelmben eljr hrom kpviseletvezet el
kell terjeszteni; ilyenkor azonban a kpviseletvezetket nem kti az
emltett Cikkben megszabott idhatr. Amennyiben az ilyen vits
krdst a kpviseletvezetk kt hnap alatt nem dntik el, azt, hacsak
a vitban ll felek klcsnsen ms rendezsi mdban nem llapodnak
meg; az rdekelt felek brmelyiknek kvnsgra bizottsg el kell
terjeszteni, amely Bizottsg mindkt fl egyegy kpviseljbl s a
kt fl kzs megegyezsvel harmadik orszgok llampolgrai kzl
vlasztand harmadik tagbl fog llni. Amennyiben a kt fl a harmadik
tag kijellsre vonatkozlag egy hnapon bell nem egyezik meg, a
kijells megttelre brmelyik fl az Egyeslt Nemzetek Ftitkrt
krheti fel.
2. A Bizottsg tagjainak sztbbsgvel hozott hatrozatot a Bizottsg
hatrozatnak kell tekinteni s azt a Feleknek vgleges s ktelez
hatrozatknt el kell fogadniuk.
41. Cikk
1. Az Egyeslt Nemzeteknek jelen Szerzdst al nem r brmely oly
tagja, amely Magyarorszggal hadillapotban van, csatlakozhatik a
jelen Szerzdshez, s a csatlakozs megtrtntvel a Szerzds
szempontjbl Trsult Hatalomnak fog tekinteni.
2. A csatlakozsi okiratokat a Szocialista Szovjet Kztrsasgok
Unija kormnynl kell letenni s azok a lettellel hatlyoss vlnak:
42. Cikk
A jelen Szerzds, amelynek orosz s angol szvege a hiteles szveg, a
Szvetsges s Trsult Hatalmak ltal megerstend. Ugyancsak
megerstend Magyarorszg ltal is. A Szerzds azonnal letbe fog
lpni, amint a Szocialista Szovjet Kztrsasgok Unija,
Nagy-Brittania s szak-rorszg Egyeslt Kirlysg s az Egyeslt
llamok a megerst okiratokat letettk. A megerst okiratokat a
lehet legrvidebb id alatt a Szocialista Szovjet Kztrsasgok
Unija kormnynl kell letenni.
Minden olyan Szvetsges vagy Trsult Hatalom tekintetben, amely
megerst okiratt ksbbi idpontban teszi le, a Szerzds a lettel
napjn lp letbe. A jelen Szerzdst a Szocialista Szovjet
Kztrsasgok Unija kormnynak levltrban kell elhelyezni, amely
kormny az alr llamok mindegyiknek hitelestett msolatokat fog
kiszolgltatni.
A MELLKLETEK JEGYZKEI
I. Magyar hatrok trkpei.
II. Katonai s katonai lgi kikpzs meghatrozsa.
III. A hadianyagok meghatrozsa s felsorolsa.
IV. Klnleges rendelkezsek bizonyos javak tekintetben.
A) Ipari, irodalmi s mvszeti tulajdon
B) Biztositsgy
V. Szerzdsek, elvls s forgathat rtkpaprok.
VI. Bri hatrozatok.
I. MELLKLET
(Az 1. Cikkhez)
Trkpek
I. Magyar hatrok.
I/A. A magyar-csehszlovk hatr kiigaztsa.
II. MELLKLET
(A 14. Cikkhez)
A katonai s a katonai lgi kikpzs meghatrozsa
1. Katonai kikpzs alatt a kvetkezket kell rteni: kifejezetten a
hadsereg cljaira szerkesztett vagy talaktott hadianyagok, valamint
az ezekre vonatkoz kikpzsi eszkzk hasznlatnak tanulmnyozsa s
gyakorlsa; minden olyan felvonuls vagy mozdulat tanulmnyozsa s
vgrehajtsa, amely harci erknek csatban vgzett mozdulatait tantja
vagy gyakorolja; vgl a harcszatnak, hadszatnak s a vezrkari
munknak szervezett tanulmnyozsa.
2. Katonai lgi kikpzs alatt a kvetkezket kell rteni:
kifejezetten a lgi hader cljaira szerkesztett vagy talaktott
hadianyagok, valamint az ezekre vonatkoz kikpzsi eszkzk
hasznlatnak tanulmnyozsa s gyakorlsa, minden olyan klnleges
mozdulat tanulmnyozsa s gyakorlsa, idertve a ktelkreplst is,
amelyet a lgi hader replfeladat teljestse sorn vgrehajt; vgl
a repl harcszatnak, a repl hadszatnak s a repl vezrkari
munknak szervezett tanulmnyozsa.
III. MELLKLET
(A 17. Cikkhez)
A hadianyag meghatrozsa s felsorolsa
Hadianyag kifejezs a jelen Szerzds sorn minden olyan, albb
felsorolt fegyvert, lszert s segdeszkzt magban foglal, amelyet
kifejezetten a hborban trtn felhasznls cljra szerkesztettek
vagy alaktottak t.
A Szvetsges s Trsult Hatalmak fenntartjk maguknak azt a jogot,
hogy a felsorolst, a ksbbi tudomnyos fejldsnek megfelelen,
idnknt mdosts vagy hozzads tjn megvltoztassk.
I. Csoport
1. A Katonai puskk, karablyok, forgpisztolyok s pisztolyok;
ezeknek a fegyvereknek csvei s egyb,
polgri hasznlatra kzvetlenl nem alkalmazhat tartalk alkatrszei.
2. Gppuskk, katonai nmkd vagy ismtl puskk s gppisztolyok;
ezeknek a fegyvereknek csvei s egyb, polgri hasznlatra
kzvetlenl nem alkalmazhat tartalk alkatrszei; gppuskallvnyok.
3. gyk, tarackok, mozsarak, klnleges replgpgyk; lvegzr
nlkli vagy nem htrasikl lvegek s lngszrk; fegyvereknek csvei
s egyb, polgri hasznlatra kzvetlenl t nem alakthat tartalk
alkatrszei; fentiekhez tartoz mozg lvegtalpak s szilrd
llvnyok.
4. Raktavetk; sajt meghajts s kormnyozhat lvedkek vet- s
irnytszerkezetei; az ezekhez tartoz llvnyok.
5. A fenti 1-4. alpontokban felsorolt fegyverekhez tartoz sajt
meghajts s kormnyozhat lvedkek, rppentyk, raktk, lszerek
s tltnyek, tlttt vagy tltetlen llapotban s az ezek
felrobbantshoz vagy kezelshez szksges gyutacsok, gyjtzsinrok
vagy szerkezetek. Polgri hasznlatra szksges gyutacsok nem rtetnek
ide.
6. Grntok, bombk, torpedk, aknk, vz alatti bombk s
gyjtbombk vagy anyagok, tltve vagy tltetlenl; mindenfle, a
felrobbantsukhoz vagy kezelskhz szksges eszkz. Polgri
hasznlatra szksges gyutacsok nem rtetnek ide.
7. Szuronyok.
II. Csoport
1. Pnclos harci jrmvek; pnclvonatok, amelyek polgri hasznlatra
mszakilag t nem alakthatk.
2. Az I. Csoportban felsorolt fegyverek brmelyikhez tartoz
gpvontats s sajt meghajts jrmvek; a fenti 1. alpontban fel
nem sorolt klnleges tpus katonai al- vagy felvzak.
3. A hadvisels sorn vdelmi clokra hasznlt, hrom hvelyknl
vastagabb pncllemez.
III. Csoport
1. A tzellenrzshez szksges clz s mrberendezsek, idertve a
tzvezet s clmeghatroz kszlkeket: irnyz mszerek;
lvegirnyzkok; bombaclz kszlkek; gyjtlltk; a lvegek
rmrtknek meghatrozshoz szksges rmretez felszerelsek s
tzellenrz mszerek.
2. Hadi hdanyag, tmad s rohamcsnakok.
3. Leplez hadviselst szolgl zavar s lcz berendezsek.
4. Klnleges termszet szemlyes hadfelszerels, amely kzvetlenl
polgri hasznlatra nem alakthat t.
IV. Csoport
1. Mindenfajta hadihaj, idertve az talaktott hajkat s a
kiszolglsukra vagy tmogatsukra szerkesztett vagy sznt egysgeket,
amelyeket mszaki okokbl polgri hasznlatra visszaalaktani nem
lehet, tovbb fegyverek, pnclzat, lszer, replgpek s minden ms
felszerels, anyag, gp s berendezs, amelyet bke idejn olyan
hajkon, amelyek nem hadihajk, nem hasznlnak.
2. Partra szll egysgek s mind vzen, mind szrazon hasznlhat
jrmvek vagy brmifle egyb eszkz; rohamcsnakok vagy mindenfle
egyb hasonl szerkezet; valamint katapultok vagy ms egyb,
replgpek, raktk, sajt meghajts fegyverek vagy mindenfle
szemlyzettel elltott vagy anlkli, irnytott vagy nem ellenrztt
lvedkek, eszkzk, vagy szerkezetek elindtst vagy kidobst
szolgl berendezsek.
3. Tengeralattjr vagy flig almerl hajk, jrmvek, fegyverek,
eszkzk vagy egyb szerkezetek, idertve a klnleges kiktvdelmi
berendezseket, kivve mgis, amennyiben szemly vagy anyagmentsi
vagy ms polgri clokra szksgesek, valamint minden olyan
felszerels, tartozk, tartalk alkatrsz, ksrleti vagy kikpz
szerkezet, mszer vagy berendezs, amely kifejezetten ezeknek
gyrtsra, kiprblsra, fenntartsra vagy elhelyezsre kszlt.
V. Csoport
1. Replgpek, sszelltott vagy sztszerelt llapotban, akr
nehezebbek a levegnl, akr knnyebbek, ha gppuskk, raktavetk
vagy tzrsgi felszerelssel lgicsatk cljra, vagy ha bombk
szlltsra s vetsre lettek megszerkesztve vagy talaktva, vagy
ha az albbi 2. alpontban emltett szerkezetekkel lettek felszerelve,
illetve tervezsk vagy felptsk rvn az ilyenek befogadsra
alkalmasak.
2. Replgy-llvnyok s keretek, bombatartk, torpedemelk, s
bomba vagy torpedkiold gpezetek; gytornyok s lvszkosarak.
3. Klnlegesen a lgi ton szlltott csapatoknak szerkesztett s
kizrlag ltaluk hasznlt felszerelsek.
4. Hajn szlltott, szrazfldi vagy vzi replk szmra szolgl
katapultok vagy vetkszlkek; lgifegyverek kilvsre szolgl
berendezsek.
5. Gtlggmbk.
VI. Csoport
Hbors clokra sznt vagy a polgri szksgleteket meghalad
mennyisgben gyrtott fojt, hallt okoz, mrgez vagy bnt
anyagok.
VII. Csoport
Hajt, robban s pirotechnikai anyagok vagy cseppfolys gzok,
amelyek az ezekbe a csoportokba sorolt hadianyagok hajtsra,
felrobbantsra, lestsre vagy tltsre, avagy a velk kapcsolatos
hasznlatra szolglnak, amennyiben polgri clokra nem hasznlhatk,
vagy a polgri szksgletet meghalad mrtkben kszlnek.
VIII. Csoport
Kifejezetten a fent felsorolt hadianyagok ellltsra s
karbantartsra szolgl gyri s szerszmfelszerels, amennyiben
polgri hasznlatra mszakilag t nem alakthatk.
IV. MELLKLET
Klnleges rendelkezsek bizonyos javak tekintetben
A) Ipari, irodalmi s mvszeti tulajdon
1. a) A Szvetsges s Trsult Hatalmaknak s azok llampolgrainak
minden meghosszabbtsi djtl vagy
brmilyen egyb brsgtl fggetlen s a jelen Szerzds
letbelptetstl szmtott egyves hatridt kell engedlyezni abbl
a clbl, hogy azok ipari, irodalmi, s mvszeti tulajdonjogoknak
Magyarorszgon trtn megszerzsre vagy fenntartsra minden olyan
szksges lpst megtehessenek, amelyet a hadillapot fennllsra
val tekintettel megtenni nem tudtak.
b) Amennyiben Szvetsges vagy Trsult Hatalmak vagy llampolgraik
nem korbban, mint 12 hnappal a Magyarorszggal val hbor kitrst
megelzen vagy a hbor alatt szabadalmat, illetleg nem korbban,
mint 6 hnappal a Magyarorszggal val hbor kitrst megelzen,
vagy a hbor alatt ipari rajzot, mintt vagy vdjegyet, valamely
Szvetsges vagy Trsult Hatalom terletn megfelelen bejelentettek,
gy jogosultak a jelen Szerzds letbelpst kvet 12 hnapon bell
a megfelel jogot Magyarorszgon is bejegyeztetni, s elsbbsgi joguk
krelmknek az illet Szvetsges vagy Trsult Hatalom terletn
trtnt elzetes elterjesztstl szmt.
c) Mindegyik Szvetsges s Trsult Hatalomnak s llampolgraiknak a
jelen Szerzds letbelpstl szmtott egyves hatridt keIl
engedlyezni, amelyen bell jogukban ll Magyarorszgon eljrst
indtani azok ellen a termszetes vagy jogi szemlyek ellen, akik,
lltsuk szerint, a hbor kitrse s a Szerzds letbelpse
kztti idszakban, ket illet ipari, irodalmi vagy mvszeti
tulajdonjogot jogellenesen megsrtettek.
2. Annak az idnek a megllaptsnl, amelyen bell a szabadalmat,
ipari rajzot vagy vdjegyet hasznlatba kell venni, a hbor
kitrstl a jelen Szerzds letbelpst kvet 18-ik hnap vgig
terjed idszakot nem szabad szmtsba venni.
3. A Magyarorszgon a hbor kitrsekor rvnyben volt, ilIetleg a
jelen Mellklet A) rsze ltal elismert vagy ltrehozott s a
Szvetsges s Trsult Hatalmak brmelyikt, vagy llampolgraikat
illet, ipari, irodalmi s mvszeti tulajdonjogok rendes oltalmi
idejbe a hbor kitrse s a jelen Szerzds letbelpse kztti
idszak nem szmt be. Kvetkezskppen ezen jogok fennllsnak
rendes idtartama Magyarorszgon nmkden kiterjesztettnek
tekintend egy olyan tovbbi idszakra, amely a beszmtsbl a
fentiek rtelmben kies idszaknak megfelel.
4. A Szvetsges s Trsult Hatalmaknak s llampolgraiknak
Magyarorszgon fennll jogai tekintetben hozott fenti
rendelkezseket Magyarorszgnak s llampolgrainak Szvetsges s
Trsult Hatalmak terletn brt jogaira is megfelelen alkalmazni
kell. Ezek a rendelkezsek mindazonltal Magyarorszgot vagy
llampolgrait egyik Szvetsges s Trsult Hatalom terletn sem
jogostjk kedvezbb elbnsra annl, amit az illet Hatalom, hasonl
esetben, a tbbi Egyeslt Nemzetnek vagy llampolgraiknak biztost,
de msrszt Magyarorszg sem kteles e rendelkezsek kvetkeztben
valamelyik Szvetsges s Trsult Hatalomnak vagy llampolgrainak
kedvezbb elbnst biztostani annl, amelyet Magyarorszg vagy
llampolgrai a fenti rendelkezsekben trgyalt krdsek tekintetben
az illet Hatalom terletn lveznek.
5. A Szvetsges s Trsult Hatalmak valamelyiknek vagy
Magyarorszgnak terletn lev harmadik szemlyek, akik a jelen
Szerzds letbelpse eltt jhiszemen olyan ipari, irodalmi vagy
mvszeti tulajdonjogra vonatkoz jogot szereztek, amely a jelen
Mellklet A) rsze szerint visszalltott vagy megllaptott
elsbbsgi jog alapjn adott joggal ellenttben ll, vagy akik az
ilyen jogok trgyt jhiszemen ellltottk, kzztettk,
sokszorostottk, hasznltk vagy elidegentettk, engedlyt fognak
nyerni arra, hogy a jogbitorls miatti mindennem felelssgrevons
kizrsval; az ilyen jogokat tovbbra is gyakorolhassk, s a
jhiszemen megszerzett vagy megindtott ellltst, kzzttelt,
sokszorostst, hasznlatot vagy elidegentst tovbbra is
folytathassk, vagy jra megkezdhessk. Magyarorszgon ezek az
engedlyek nem kizrlagos jogostvnyok alakjban fognak kiadatni,
amelyeknek rendelkezseit s feltteleit az rdekelt felek kzs
megegyezse llaptja meg, megllapods hinyban pedig a jelen
Szerzds 35. Cikke rtelmben fellltott Egyezet Bizottsg fogja
meghatrozni. A Szvetsges s Trsult Hatalmak mindegyiknek
terletn ezzel szemben a jhiszem harmadik fl ugyanolyan vdelemben
fog rszeslni, mint amilyent hasonl krlmnyek kztt az a
jhiszem harmadik lvez, akinek jogai ms Szvetsges s Trsult
Hatalom llampolgrainak jogaival kerltek sszetkzsbe.
6. A jelen Mellklet A) rsznek semmifle rendelkezse sem
magyarzhat oly mdon, mintha Magyarorszgot vagy llampolgrait a
Szvetsges s Trsult Hatalmak brmelyiknek terletn olyan
tallmnyok tekintetben juttatn szabadalmi jogok birtokba, amelyek
a jelen Szerzds harmadik Mellkletben nv szerint felsorolt
Cikkekre vonatkoznak, s amelyeket Magyarorszg vagy valamelyik
llampolgra Magyarorszgon vagy valamely ms tengelyhatalom
terletn, vagy valamilyen, a tengelyhatalmak ltal elfoglalt
terleten lltott el vagy jelentett be olyan idben, amikor a
krdses terlet a tengelyhatalmak haderinek vagy hatsgainak
hatalma alatt llott.
7. Magyarorszg a jelen Mellklet elz rendelkezseiben meghatrozott
elnyket Franciaorszgra, valamint azokra az Egyeslt Nemzetekre is
ki fogja terjeszteni, amelyek nem tartoznak a Szvetsges vagy Trsult
Hatalmak kz, de amelyeknek Magyarorszggal szemben fennll
diplomciai kapcsolatai a hbor alatt megszakadtak, s amelyek
ktelezik magukat arra, hogy azokban a kedvezmnyekben, amelyeket
Magyarorszg szmra az elz rendelkezsek biztostanak,
Magyarorszgot rszesteni fogjk.
8. E Mellklet A) rsznek semmifle rendelkezse sem rtelmezhet a
jelen Szerzds 26., 29. s 31. Cikkvel ellenttes mdon.
B) Biztostsgy
1. Elz biztostsi llomnynak az Egyeslt Nemzetekhez tartoz
biztostvllalat rszrl trtn visszaszerzse csak a
biztostvllalatokkal szemben ltalban alkalmazott felttelekhez
kthet.
2. Amennyiben az Egyeslt Nemzetek valamelyikhez tartoz
biztostvllalat zleti tevkenysgt Magyarorszgon jbl folytatni
kvnja s amennyiben kitnik, hogy a Magyarorszgon val mkdshez
elrt biztostkul szolgl lettek vagy tartalkok az azokat alkot
rtkpaprok elveszse vagy elrtktelenedse kvetkeztben rtkkben
cskkentek, a magyar kormny ktelezi magt arra, hogy a meglev
rtkpaprokat 18 hnapon t olyanoknak fogadja el, mint amelyek a
lettekre s tartalkokra vonatkoz trvnyes elrsoknak
megfelelnek.
V. MELLKLET
Szerzdsek, elvls, forgathat rtkpaprok
A) Szerzdsek
1. Minden olyan szerzdst, amelynek teljestshez olyan szerzd
fllel val rintkezs lett volna szksges, aki a jelen Mellklet D)
rszben foglalt meghatrozs rtelmben ellensgg lett, a 2. s 3.
bekezdsben foglalt kivtelektl eltekintve, gy kell tekinteni,
mintha azt abban az idpontban, amikor a szerzd felek valamelyike
ellensgg lett, felbontottk volna. Az ilyen felbonts azonban nem
rinti a jelen Szerzds 31. Cikkben foglalt rendelkezseket, s
egyik szerzd fe

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
statisztika
Induls: 2006-12-12
 
A pontos id

 
Naptr
2024. December
HKSCPSV
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
zene
 
Szervezetek
 
Klfldi kommunista prtok
 
Tartalom

Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!