NB: „Soha t�bb� fasizmust!”

                                                                     A fasizmus oszt�lyjellege.

A hatalmon l�v� fasizmus, elvt�rsak, ahogy azt a Kommunista Internacion�l� V�grehajt� Bizotts�g�nak XIII. pl�num�n helyesen jellemezte, a fin�nct�ke legreakci�sabb,legsoviniszt�bb, legimperialist�bb elemeinek ny�lt terrorista diktat�r�ja.

  A fasizmus legreakci�sabb v�lfaja a n�met t�pus� fasizmus. Ez arc�tlanul nemzetiszocializmusnak nevezi mag�t, holott semmi k�ze a szocializmushoz. A n�met fasizmus nem puszt�n burzso� nacionalizmus, ez besti�lis sovinizmus. Ez a politikai banditizmus korm�nyzati rendszere, a munk�soszt�llyal, a paraszts�g, a kispolg�rs�g �s az �rtelmis�g forradalmi elemeivel szemben alkalmazott provok�ci�k �s k�nz�sok rendszere. Ez a k�z�pkori barb�rs�g �s bestialit�s. Ez f�ktelen agresszi� m�s n�pekkel �s orsz�gokkal szemben.
  A n�met fasizmus �gy l�p sz�nre, mint a nemzetk�zi ellenforradalom  rohamcsapata, mint az imperialista  h�bor� f� gy�jtogat�ja, mint a Szovjetuni�, az eg�sz vil�g dolgoz�inak nagy haz�ja elleni keresztes hadj�rta kezdem�nyez�je.  A fasizmus nem olyan �llamforma, amely „mindk�t oszt�ly: a prolet�ri�tus �s a burzso�zia f�l�tt �ll” amint ezt p�ld�ul Otto Bauer �ll�totta. Ez nem a kispolg�r, amely mag�hoz ragadta az �llamg�pezetet”, mint Barailsford angol szocialista  mondja. Nem. A fasizmus nem oszt�lyok f�l�tti hatalom �s nem a kispolg�rs�g vagy a lumpenproletr�ri�tus hatalma a fin�nct�ke f�l�tt. A fasizmus mag�nak a fin�nct�k�nek a hatalma. Ez a munk�soszt�ly, a paraszts�g �s az �rtelmis�g forradalmi r�sz�vel val� lesz�mol�s szervezete. A fasizmus a k�lpolitik�ban a legdurv�bb form�j� sovinizmus, amely vad�llati gy�l�letet sz�t m�s n�pek ellen.

K�l�n nyomat�kosan kell hangs�lyoznunk a fasizmusnak ezt az igazi jelleg�t, mert a fasizmusnak , szoci�lis demag�gi�ba burkol�zva, n�h�ny orsz�gban siker�lt maga mell� �ll�tania a v�ls�g �ltal a rendes ker�kv�g�sb�l kiz�kkent kispolg�ri t�megeket, s�t a prolet�ri�tus legelmaradottabb r�tegeinek egyes r�szeit is, amelyek sohasem �lltak volna fasizmus mell�, ha meg�rtett�k volna igazi oszt�lyjelleg�t, igazi term�szet�t.
  A fasizmus fejl�d�se �s maga a fasiszta diktat�ra a k�l�nb�z� orsz�gokban k�l�nb�z� , az illet� orsz�g t�rt�nelmi,t�rsadalmi �s gazdas�gi viszonyait�l,nemzeti saj�toss�gait�l �s a nemzetk�zi helyzett�l f�gg� form�kat �lt.

 Egyes orsz�gokban, els�sorban ott, ahol a fasizmusnak nincsen kiterjedt t�megb�zisa, �s ahol mag�nak a fasiszta burzso�zi�nak a t�bor�ban el�g er�s az egyes csoportok k�z�tti harc, a fasizmus nem sz�nja r� mag�t r�gt�n a parlament felsz�mol�s�ra �s bizonyos legalit�st hagy a  t�bbi polg�ri p�rtnak, valamint a szoci�ldemokrata p�rtnak. M�s orsz�gokban, ahol az uralkod� burzso�zia a forradalom k�zeli kirobban�s�t�l tart, a fasizmus vagy azonnal megteremti a maga korl�tlan politikai egyeduralm�t, vagy egyre jobban fokozza a terrort, �s az �sszes vele verseng� p�rtokkal �s csoportokkal val� lesz�mol�st. Ez nem z�rja ki azt, hogy a fasizmus, amikor helyzete k�l�n�sen ki�lez�dik, meg ne k�s�relje b�zis�nak kisz�les�t�s�t, �s hogy mit sem v�ltoztatva oszt�lyjelleg�n, a ny�lt terrorista diktat�r�t �sszegyeztesse a parlamentarizmus valamilyen durva   hamis�tv�ny�val.

   A fasizmus hatalomra jut�sa nem az egyik polg�ri korm�ny egyszer� felcser�l�se egy m�sikkal,hanem a burzso� oszt�lyuralom egyik �llamform�j�nak, a polg�ri demokr�ci�nak a
felv�lt�sa  egy m�sikkal, a ny�lt, terrorista diktat�r�val. Ennek a k�l�nbs�gnek a figyelmen k�v�l hagy�sa s�lyos hiba volna �s g�toln� forradalmi prolet�ri�tust abban, hogy a v�rosi �s falusi dolgoz�k legsz�lesebb r�tegeit mozg�s�tsa a fasiszt�k hatalomra jut�s�nak vesz�lye elleni harcra  �s kihaszn�lja az ellent�teket mag�nak a burzso�zi�nak a t�bor�n bel�l. De �ppoly komoly �s vesz�lyes hiba volna, ha a fasiszta diktat�ra l�trej�tte szempontj�b�l lebecs�ln�nk a burzso�zi�nak a polg�ri demokratikus orsz�gokban mostan�ban foganatos�tott mind er�lyesebb int�zked�seit, amelyek l�bbal tiporj�k a dolgoz�k demokratikus szabads�gjogait meghamis�tj�k �s megnyirb�lj�k   ma parlament jogk�r�t �s fokozz�k a forradalmi mozgalommal szembeni megtorl�st.

Nem szabad , elvt�rsak a fasizmus hatalomra jut�s�t olyan egyszer�nek �s sim�nak elk�pzelni, mintha a fin�nct�ke valamilyen bizotts�ga elhat�rozn�, hogy ezen  meg ezen a napon bevezeti a fasiszta diktat�r�t. A val�s�gban a fasizmus rendszerint �gy ker�l hatalomra, hogy k�zben harcot, olykor �les harcot kell v�vnia a r�gi polg�ri p�rtokkal vagy azok bizonyos r�sz�vel, s�t mag�n a fasiszta t�boron bel�l is harc d�l, mely olykor m�g fegyveres�ssze�tk�z�ss� is fajul, ahogy ezt N�metorsz�gban,Ausztri�ban �s m�s orsz�gokban l�ttuk.
   Mindez azonban nem cs�kkenti annak a t�nynek a jelent�s�g�t, hogy a fasiszta diktat�ra bevezet�s�ig a polg�ri korm�nyok rendszerint egy eg�sz sor el�k�sz�t� szakaszon kereszt�l jutnak el �s sz�mos olyan reakci�s int�zked�st foganatos�tanak, amely k�zvetlen�l el�seg�ti a fasizmus hatalomra jut�s�t.

 Aki ezekben az el�k�sz�t� szakaszokban nem harcol a burzso�zia reakci�s int�zked�sei �s a tereb�lyesed� fasizmus ellen, az nem k�pes megakad�lyozni a fasizmus gy�zelm�t, hanem ellenkez�leg, megk�nny�ti azt.
 Aszoci�ldemokr�cia vez�rei takargatt�k �s rejtegett�k a t�megek el�l a fasizmus igazi oszt�lyjelleg�t �s nem sz�l�tottak harcba a burzso�zia mind er�teljesebb reakci�s int�zked�sei ellen. Nagy t�rt�nelmi felel�ss�g terheli �ket az�rt, hogy a fasiszta el�ret�r�s d�nt� pillanat�ban N�metorsz�gban �s t�bb m�s fasiszta orsz�gban a dolgoz� t�megek nem voltak
felk�sz�lve az ellen�ll�sra.
 Mi h�t a forr�sa a fasizmus t�meghat�s�nak?A fasizmus az�rt tudja vonzani a t�megeket, mert demag�g m�don k�l�n�sen �get� sz�ks�gleteikre �s ig�nyeikre apell�l.

 A fasizmus nemcsak a t�megekben m�lyen gy�kerez� el��t�leteket sz�tja fel, hanem a t�megek legnemesebb �rz�seivel, igazs�gszeretet�kkel, s�t olykor  m�g forradalmi hagyom�nyaikkal is vissza�l. Mi�rt igyekeznek a n�met  fasiszt�k a nagyburzso�zi�nak ezek a lak�jai �s a szocializmus hal�los ellens�gei a t�megek szem�ben „szocialist�knak” l�tszani, �s mi�rt  t�ntetik fel hatalomra jut�sukat „forradalomnak”? Az�rt, mert igyekeznek kiakn�zni a forradalomba vetett hitet, a szocializmus ir�nti vonz�d�st,amely ott �l N�metorsz�g dolgoz� t�megeinek a sz�v�ben.

 A fasizmus  az imperialist�k legsz�ls�s�gesebb csoportjainak az �rdek�ben cselekszik, de a t�megek el�tt a s�rtett nemzet v�delmez�j�nek a szerep�ben tetszeleg, �s a s�rtett nemzet �n�rzet�re apell�l, mint p�ld�ul a n�met fasizmus amely „Versailles ellen” jelsz�val nyerte meg a kispolg�ri t�megeket. A fasizmus arra t�rekszik, hogy a legf�ktelenebb�l kizs�km�nyolja a t�megeket. De �gyes kapitalistaellenes demag�gi�val k�rny�kezi meg �ket, kiakn�zza a dolgoz�k m�lys�ges gy�l�let�t a rabl� burzso�zia, a bankok, a tr�szt�k, a fin�ncm�gn�sok ellen,�s olyan jelszavakat t�z ki, amelyek az adott pillanatban a politikailag �retlen t�megek sz�m�ra a legink�bb cs�b�t�ak: N�metorsz�gban-„k�z java el�bbreval� az egy�n�n�l”; Olaszorsz�gban-„ a mi �llamunk nem kapitalista, hanem korporat�v �llam”; Jap�nban –„ a kizs�km�nyol�st�l mentes Jap�n�rt”; az Egyes�lt �llamokban- „a gazdas�g feloszt�s��rt” �s �gy tov�bb.

 A fasizmus a legkorrump�ltabb, a legmegvesztegethet�bb elemeinek dobja oda martal�kul a n�pet, a t�megek el�tt azonban a „becs�letes �s megvesztegethetetlen hatalom” ig�ny�vel l�p fel. A fasizmus kihaszn�lja, hogy a t�megek m�lys�gesen ki�br�ndultak a polg�ri demokr�cia korm�nyaib�l, �s k�pmutat�an h�borog a korrupci�n/ az olyan botr�nyos �gyeken , mint p�ld�ul a Barmat - �s a Stavisky-�gy Franciaorsz�gban �s sok m�s./ A fasizmus a burzso�zia legreakci�sabb k�reinek �rdek�ben h�l�j�ba ker�ti a r�gi polg�ri p�rtokban csal�dott, azokat fak�pn�l hagy� t�megeket. Azzal nyeri meg ezeket a t�megeket, hogy �lesen t�madja a polg�ri korm�nyokat �s k�rlelhetetlen a burzso�zia r�gi p�rtjaival szemben.
 A fasizmus , amely cinizmus�val �s hazug volt�val fel�lm�lja  a burzso� reakci� minden egy�b v�lfaj�t, hozz�igaz�tja minden egyes orsz�g nemzeti saj�toss�gaihoz. �s a kispolg�rs�g t�megei,s�t a munk�sok egy r�sze is, akiket a n�lk�l�z�s, a munkan�lk�lis�g �s a meg�lhet�s bizonytalans�ga k�ts�gbees�sbe kergetett, esnek a fasizmus szoci�lis �s soviniszta demag�gi�j�nak. A fasizmus olyan p�rtk�nt ker�l hatalomra, amely elfojtja a prolet�ri�tus forradalmi mozgalm�t �s lecsap a forrong� n�pt�megekre, de hatalomra jut�s�t �gy �ll�tja be , mintha az „eg�sz nemzet” nev�ben �s a „ nemzet  megment�s��rt” a burzso�zia ellen k�zd� „forradalmi” mozgalom volna. /Eml�kezz�nk csak vissza Mussolini R�ma elleni „menetel�s�re”, Pilsudski Vars� elleni „menetel�s�re”, Hitler nemzetiszocialista „forradalm�ra” N�metorsz�gban stb./
  �m ak�rmilyen �larcot �lts�n is a fasizmus, ak�rmilyen form�ban l�pjen is fel, ak�rmilyen �ton-m�don jusson hatalomra:
  a fasizmus- a t�ke legd�h�dtebb t�mad�sa a dolgoz� t�megek ellen;

 a fasizmus- f�keveszett sovinizmus �s h�d�t� h�bor�;

 a fasizmus d�h�dt reakci� �s ellenforradalom,
 a fasizmus –a munk�soszt�ly �s valamennyi dolgoz� leg�d�zabb ellens�ge.

Id m�:43-48 old./Kossuth KK. -1985/