Darren Curnoe, az �j-D�l-Walesi Egyetem kutat�ja elmondta, nagyon �vatosak a besorol�st tekintve. „Ennek egyik oka, hogy az emberi evol�ci� vagy paleoantropol�gia tudom�ny�ban, ha hiszik, ha nem, jelenleg nincsen �ltal�nosan elfogadott biol�giai defin�ci� saj�t fajunkra (Homo sapiens). Igen vitatott ter�letr�l van sz�.”

A leletek nagy r�sze egy ideje k�nai gy�jtem�nyek r�sz�t k�pezi, azonban csak mostan�ban kezdt�k el r�szleteiben vizsg�lni. N�melyik egy�n maradv�nyai Malutungb�l (vagy Red Deer Cave) ker�ltek el�, Junnan provincia Mengce v�ros�nak k�zel�b�l. Egy m�sik csontv�zat a szomsz�dos Kuanghszi provincia Lunglin v�ros�n�l tal�ltak meg.

A k�t helysz�nr�l begy�jt�tt kopony�k �s fogak nagyon hasonl�tanak egym�shoz, azt sugallva, hogy ugyanazon popul�ci�hoz tartottak, de tulajdons�gaik igencsak elt�rnek a teljesen modern ember�t�l – �ll�tja a csapat. A Red Deer Cave emberei ehelyett archaikus �s modern jellegzetess�gek elegy�t hordozz�k.

�ltal�noss�gban kerek agy�reggel �s prominens homlokeresszel rendelkeztek. Koponyacsontjaik igen vaskosak. Arcuk el�gg� r�vid �s lapos volt, orruk sz�les. �llkapcsuk el�re�llt, azonban hi�nyzott r�la a modern emberre jellemz� �ll. Sz�m�t�g�pes tomogr�fi�t k�sz�tettek agy�reg�kr�l, mely azt mutatja, hogy homloklebeny�k modern kin�zet� volt, hal�nt�klebenyeik viszont archaikusak. Nagy �rl�fogakkal rendelkeztek.

Curnoe �s csapata k�t lehets�ges forgat�k�nyvet v�zolt fel a Red Deer Cave popul�ci�j�nak eredet�r�l. Az egyik szerint a csoport egy primit�v kin�zet� Homo sapiens nagyon korai v�ndorl�s�t reprezent�lja, mely a t�bbi ember�st�l elk�l�n�lten �lt �zsi�ban, miel�tt kihalt volna. Egy m�sik lehet�s�g, hogy t�nylegesen k�l�n�ll� Homo fajt k�pviselt, mely �zsi�ban fejl�d�tt ki, �s eg�szen k�sei id�pontig saj�t fajunk mellett �lt.

A kutat�sban r�szt nem vev� szakemberek egy harmadik forgat�k�nyvet sugallnak, mely szerint a Red Deer Cave emberei hibridek lehettek. „Elk�pzelhet�, hogy modern emberek voltak, akik elegyedtek az akkor ott �lt archaikus emberekkel” – mondja Isabelle De Groote londoni paleoantropol�gus. �rtelmez�se szerint egy m�sik opci�, hogy f�ggetlen�l tettek szert a sokkal primit�vebb jellegzetess�gekre genetikai sodr�d�s vagy elszigetelts�g r�v�n, esetleg a kl�m�hoz hasonl� k�rnyezeti nyom�sokra adott v�laszul.

Curnoe egyet�rt azzal, hogy mindez „val�sz�n�leg lehets�ges”. M�r megk�s�reltek DNS-t kivonni a maradv�nyokb�l. A kutat�s inform�ci�t ny�jthat a belteny�szetr�l, ahogy a genetikai vizsg�latok a szoros rokoni kapcsolatban �ll� emberfajokkal kapcsolatban – a Neander-v�lgyi �s a rejt�lyes szib�riai Gyenyiszovaiak – felt�rt�k.

B�rhol helyezkedjen is el a Homo csal�df�n, a Red Deer Cave-ember fontos lelet, egyszer�en az�rt, mert a vil�g e r�sz�n igen kev�s j� �llapotban fennmaradt, id�ben j�l elhelyezhet� �sember ker�lt el�. Az �j leletek emellett �jabb inform�ci�kkal eg�sz�tik ki az emberi migr�ci� �s fejl�d�s egyre komplexebbnek mutatkoz� t�rt�net�t.

Curnoe szerint ezek az emberek igen �rdekes id�szakban �ltek K�na ter�let�n, a kutat�k a k�korszak v�gek�nt – epipaleolitikum – emlegetik. „Lunglint�l nem messze igen j�l ismert r�g�szeti lel�helyek vannak, ahol Kelet-�zsia n�h�ny legkor�bbi, k�s� paleolitikumi lelete bukkant el�. A helysz�neken modern kin�zet� emberek �ltek, akik m�r ker�miaed�nyeket �ll�tottak el� az �tel t�rol�s�ra �s begy�jt�tt�k a vadrizst. Egyfajta gazdas�gi �tmenet zajlott a vad�sz�-gy�jt�get� �letm�dt�l a gazd�lkod�s fel�."

Egyel�re nem biztosak benne, hogy a leletek hogyan illeszkednek ebbe a k�pbe. A kutat�csapat tov�bbi vizsg�latokat �g�r a k�eszk�z�ket �s t�rgyi leleteket �rint�en.