J�lius 28-�n, cs�t�rt�k�n, a Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet (WHO) �ltal meghirdetett hepatitisz vil�gnapon sz�mos orsz�gban, k�zt�k Magyarorsz�gon is orvosok, betegek, betegszervezetek h�vt�k fel a figyelmet az emberek t�zmilli�it, haz�nkban t�zezreit �rint� hepatitisz fert�z�sekre. A m�jgyullad�st okoz� B �s C v�rus jelenl�te k�vetkezt�ben �szrev�tlen�l, sunyi m�don roncsol�dik a m�j, �s hossz� �vek, �vtizedek alatt m�jzsugor, illetve m�jr�k alakulhat ki a betegekn�l.

A fert�z�ttek t�bbs�ge nem is tud arr�l, hogy hordozza a v�rust, pedig a betegek �tven-hatvan sz�zal�k�t modern gy�gyszerekkel teljesen meg lehet szabad�tani a k�rokoz�kt�l. Dr. Telegdi L�szl� hepatol�gus, a m�jbetegs�gek szak�rt�je elmondta, t�bb f�le v�rus okoz hepatitiszt �s ezek teljesen k�l�nb�z� k�rk�pekhez vezetnek. A hepatitisz A okozza a j�rv�nyos m�jgyullad�st, amely v�zzel, �lelmiszerrel terjed, a k�rokoz� sz�klettel �r�l. Ez �gynevezett „piszkos k�z” betegs�g. A hepatitisz A okozta betegs�g azonban mindig meggy�gyul, nem v�lik kr�nikuss�, ellent�tben a hepatitisz B �s C kiv�ltotta �llapottal, amely gyakran nem m�lik el. Ekkor t�netmentesen lassan pusztul a m�j �s �tlag huszon�t-harminc �v alatt v�gzetes betegs�gek, m�jzsugor �s m�jr�k is kialakulhat.

Jellemz�je ezeknek a v�rusoknak, hogy a m�jsejteket nem nagyon b�ntj�k, csak a szervben szaporodnak. A szervezet immunrendszere azonban harcol a v�rus ellen, �s ennek a m�jsejt is �ldozatul esik. Ez az �llapot akkor alakul ki, ha a szervezet nem tudja legy�zni a v�rust �s az immunrendszer harca �lland�sul, �gy a fert�z�d�s miatt folyamatosan puszt�tott m�jsejtek miatt a szerv nem tud regener�l�dni.

A hepatitisz B k�rokoz� nagyon vesz�lyes, az AIDS v�rusn�l is sz�zszor er�sebben fert�z, ak�r besz�radt v�rnyomokban is hetekig �letk�pes marad. A v�r mellett megjelenik, a testnedvekben is, a v�rben, ny�lban, sperm�ban, h�velyv�lad�kban. A C v�rus azonban csak a v�rben tal�lhat� meg, �gy kev�sb� fert�z�.

Mivel az elm�lt t�z-h�sz �vben mindk�t betegs�g ellen hat�sos gy�gyszerek �llnak rendelkez�sre, ez�rt a kr�nikus, lappang�, t�netmentes esetek felder�t�s�re van sz�ks�g. Egy sima m�jfunkci�s pr�b�val m�r f�l lehet vetni a betegs�g gyan�j�t. Ha ez fenn�ll, akkor a megfelel� hepatol�giai szakrendel�seken a tov�bbi sz�ks�ges vizsg�latokat elv�gzik.

A felder�tett esetek nagy r�sze ma m�r eredm�nyesen kezelhet�. K�r�lbel�l a betegek �tven-hatvan sz�zal�k�n�l – m�g az id�lt, h�sz-harminc �vn�l tov�bb tart� betegs�g eset�n is – gy�gyul�st lehet el�rni. A t�bbi beteg eset�n – m�g ha nem is siker�l teljesen kiirtani a szervezetb�l az adott v�rust – gy�gyszerez�s eset�n lelassul a k�ros folyamat. Dr. Telegdi L�szl� hozz�tette, a k�vetkez� �vekben �jabb, m�g hat�konyabb v�rusellenes szerek megjelen�se v�rhat�, ami tov�bb n�veli a gy�gyul�s es�ly�t.