Vajon ez azt jelenti-e, vajon ebb�l az k�vetkezik-e, hogy nem kell harcolni, amikor az idegen nemzeti elnyom�s megd�nt�s�r�l van sz�?? Azt jelenti vagy sem?
A gyarmatok h�bor�ja a felszabadul�s�rt? - �rorsz�g� Anglia ellen?
Vajon a felkel�s (a nemzeti felkel�s) nem a haza v�delme-e?

Kedves Bar�tom! Ami a „haza v�delm�t" illeti, nem tudom, vannak-e k�zt�nk n�zetelt�r�sek vagy sem. �n �gy l�tja, hogy ellentmond�s van a „Marx eml�k�re" c. gy�jtem�nyben megjelent cikkem �s mostani kijelent�sem k�z�tt, de nem id�zi pontosan sem azt, sem ezeket. Erre az utal�sra lehetetlen v�laszolnom. A „Marx eml�k�re" c. gy�jtem�ny nincs meg nekem. Term�szetesen nem eml�kezhettem sz� szerint arra, hogy mit �rtam ott. Az akkori �s a mostani sz�veg pontos id�z�se n�lk�l nem �ll m�domban v�laszolni erre az �rv�re.

�ltal�ban v�ve az a benyom�som, hogy az �n �rvel�se valahogy kiss� egyoldal� �s formalista. Vett egy id�zetet a „Kommunista Ki�ltv�nyb�l" (a munk�soknak nincs haz�juk), �s �ll�t�lag fenntart�s n�lk�l akarja alkalmazni, s ebben od�ig megy, hogy tagadja a nemzeti h�bor�kat.
A marxizmus eg�sz szelleme, eg�sz rendszere azt k�veteli, hogy minden t�telt csak (a) t�rt�nelmileg; (b) csak m�s t�telekkel �sszef�gg�sben; (c) csak a konkr�t t�rt�nelmi tapasztalatokkal kapcsolatban vizsg�ljuk.

A haza: t�rt�nelmi fogalom. M�st jelent a haza a nemzeti elnyom�s megd�nt�s��rt v�vott harc korszak�ban, illetve pontosabban, id�pontj�ban. �s m�st jelent olyan id�pontban, amikor a nemzeti mozgalmakon m�r t�ljutottunk. A „h�rom orsz�gt�pusra" (az �nrendelkez�sr�l sz�l� t�ziseink 6. �-a) nem lehet minden k�r�lm�nyek k�z�tt egyform�n alkalmazni a haz�r�l �s a haza v�delm�r�l sz�l� t�telt.
A „Kommunista Ki�ltv�ny" azt mondja, hogy a munk�soknak nincs haz�juk.

Ez igaz. De nemcsak ezt mondja. Azt is mondja, hogy a nemzeti �llamok kialak�t�sakor a proletari�tusnak n�mileg saj�tos szerepe van. Ha az els� t�telt vessz�k (a munk�soknak nincs haz�juk), �s megfeledkez�nk arr�l, hogy ez �sszef�gg a m�sodik t�tellel (a munk�sok nemzeti keretek k�z�tt alakulnak oszt�lly�, de nem abban az �rtelemben, mint a burzso�zia), roppant helytelen�l j�runk el.
 
Miben �ll ez az �sszef�gg�s? Szerintem �ppen abban, hogy a demokratikus mozgalomban (ilyen id�pontban, ilyen konkr�t helyzetben) a proletari�tus nem tagadja meg a mozgalom t�mogat�s�t (teh�t azt sem, hogy nemzeti h�bor�ban v�delmezne a haz�t).

(Lenin M�vei 35. k�t.)
(1916. november 20-30.)