El�sz�r: p�rtunk m�g csak kialakul�ban van, m�g csak most form�lja ki arculat�t �s m�g kor�ntsem sz�molt le v�gleg a forradalmi gondolat m�s ir�nyzataival, amelyek azzal a vesz�llyel fenyegetnek, hogy let�r�tik a mozgalmat a helyes �tr�l. S�t mi t�bb, a nem szoci�ldemokrata forradalmi ir�nyzatok �ppen a legut�bbi id�ben kaptak er�re (mint Akszelrod m�r r�gen megj�solta az �konomist�knak). Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt egy els� pillanatra „jelent�ktelennek" l�tsz� hiba is a legszomor�bb k�vetkezm�nyekkel j�rhat, s csak r�vidl�t� emberek tarthatj�k id�szer�tlennek �s feleslegesnek a frakci�s vit�kat �s az �rnyalatok szigor� megk�l�nb�ztet�s�t. Az egyik vagy m�sik „�rnyalat" megszil�rdul�sa sok-sok �vre eld�ntheti az orosz szoci�ldemokr�cia j�v�j�t.
M�sodszor: a szoci�ldemokrata mozgalom l�nyeg�n�l fogva nemzetk�zi. Ez nemcsak azt jelenti, hogy harcolnunk kell a nemzeti sovinizmus ellen. Ez azt is jelenti, hogy egy fiatal orsz�gban megindul� mozgalom csak akkor lehet eredm�nyes, ha elsaj�t�tja �s alkalmazza m�s orsz�gok tapasztalatait. Ehhez azonban nem elegend� e tapasztalatok egyszer� ismerete vagy a leg�jabb hat�rozatok egyszer� lem�sol�sa. Ahhoz is �rten�nk kell, hogy b�r�l� szemmel m�rlegelj�k �s �n�ll�an fel�lvizsg�ljuk ezeket a tapasztalatokat. Akinek van n�mi fogalma arr�l, hogy milyen �ri�sira n�tt �s mennyire szerte�gazott a modern munk�smozgalom, az tudja, hogy e feladat v�grehajt�s�hoz mennyi elm�leti er�, mennyi politikai (�s forradalmi) tapasztalat sz�ks�ges.
Harmadszor: az orosz szoci�ldemokr�cia nemzeti feladatai olyanok, amin�k m�g nem �lltak a vil�g egyetlen szocialista p�rtja el�tt sem. Al�bb besz�ln�nk kell majd azokr�l a politikai �s szervez�si k�teless�gekr�l, amelyeket ez a feladat, az eg�sz n�pnek az �nk�nyuralom ig�j�b�l val� kiszabad�t�sa, r� r�nk. Most csak arra akarunk r�mutatni, hogy az �lenj�r� harcos szerep�t csak az a p�rt tudja bet�lteni, amelyet �lenj�r� elm�let vezet. S hogy az olvas� csak n�mileg is konkr�t fogalmat alkosson arr�l, hogy ez mit jelent, gondoljon vissza az orosz szoci�ldemokr�cia olyan el�fut�raira, mint Gercen, Belinszkij, Csernisevszkij �s a hetvenes �vek forradalm�rainak ragyog� g�rd�ja, gondoljon az orosz irodalom vil�grasz�l� jelent�s�g�re, amelyre most tesz szert, gondoljon ... de ez is el�g!
 
Azzal a k�rd�ssel kapcsolatban, hogy mi az elm�let jelent�s�ge a szoci�ldemokrata mozgalomban, id�zz�k Engelsnek 1874-ben �rt megjegyz�seit. Engels a szoci�ldemokr�cia nagy harc�nak nem k�t form�j�t ismeri el (a politikait �s a gazdas�git), mint n�lunk szok�sos, hanem h�rmat: a politikai �s a gazdas�gi harccal egy sorba �ll�tja az elm�leti harcot. Engels megjegyz�sei, amelyeket a gyakorlatilag �s politikailag meger�s�d�tt n�met munk�smozgalomnak adott �traval�ul, olyan tanuls�gosak a mostani k�rd�sek �s vit�k szempontj�b�l, hogy az olvas�, rem�lj�k, nem neheztel meg r�nk a „Der deutsche Bauernkrieg" c. bros�ra el�szav�b�l vett hossz� id�zet�rt (ez a bros�ra m�r r�g�ta legnagyobb bibliogr�fiai ritkas�gok k�z� tartozik):
„A n�met munk�soknak k�t l�nyeges el�ny�k van Eur�pa t�bbi orsz�g�nak munk�saival szemben. El�sz�r, hogy Eur�pa legink�bb elm�leti n�p�hez tartoznak �s meg�rizt�k azt az elm�leti �rz�ket, amely szinte teljesen kiveszett N�metorsz�g �gynevezett „m�velt” oszt�lyaib�l. A n�met tudom�nyos szocializmus, az egyed�li tudom�nyos szocializmus, amely valaha is l�tezett, sohasem j�tt volna l�tre, ha nem el�zte volna meg a n�met filoz�fia, k�l�n�sen Hegel filoz�fi�ja. Ha a munk�sokban nem volna elm�leti �rz�k, ez a tudom�nyos szocializmus sohasem v�lt volna annyira v�r�kk�, mint ahogy a val�s�gban t�rt�nt. �s hogy ez milyen m�rhetetlen�l nagy el�ny, megmutatja egyr�szt az a minden elm�lettel szemben tan�s�tott k�z�ny, amely egyik legf�bb oka annak, hogy az angol munk�smozgalom az egyes szakm�k nagyszer� szervezetts�ge ellen�re is oly lassan halad el�re, m�sr�szt pedig az a dezorganiz�ci� �s z�rzavar, amelyet a proudhonizmus okozott - a franci�kn�l �s belg�kn�l eredeti form�j�ban, a spanyolokn�l �s olaszokn�l pedig m�g torzabb, bakuninista form�ban.
A m�sik el�ny abban �ll, hogy a n�metek id�rendben csaknem utols�kk�nt jelentek meg a munk�smozgalomban. Amint a n�met elm�leti szocializmus sohasem fogja elfelejteni, hogy Saint-Simonnak, Fouriernek �s Owennek, h�rom olyan embernek a v�ll�n �ll, akik tanaiknak minden fantasztikus volta �s minden ut�izmusa ellen�re is minden id�k legjelent�kenyebb elm�i k�z� tartoznak, �s zseni�lisan megsejtettek sz�mtalan olyan dolgot, amelyek helyess�g�t most bizony�tjuk be tudom�nyosan, �pp�gy a n�met gyakorlati munk�smozgalomnak sem szabad soha elfelejtenie, hogy az angol �s a francia mozgalom v�ll�n fejl�d�tt ki, azok dr�g�n szerzett tapasztalatait egyszer�en a maga jav�ra ford�thatja, s most m�r elker�lheti azok akkoriban t�bbnyire elker�lhetetlen hib�it. Hol tartan�nk most az angol trade-unionok �s a francia munk�sok politikai harcai n�lk�l, an�lk�l az �ri�si l�k�s n�lk�l, amelyet k�l�n�sen a P�rizsi Komm�n adott?
El kell ismerni, hogy a n�met munk�sok ritka hozz��rt�ssel akn�zt�k ki helyzeti el�ny�ket. Mi�ta a munk�smozgalom van, els� �zben folyik a harc tervszer�en mindh�rom ir�nyban, el�sz�r hangolj�k �ssze �s kapcsolj�k egybe az elm�leti, a politikai �s a gyakorlati-gazdas�gi harcot (a t�k�sekkel szemben kifejtett ellen�ll�st). Ebben a mondhatni koncentrikus t�mad�sban rejlik a n�met mozgalom ereje �s legy�zhetetlens�ge.
A n�met munk�sok egyr�szt el�ny�s helyzet�kn�l fogva, m�sr�szt az angol mozgalom szigeti saj�toss�gai �s a francia mozgalom er�szakos elnyom�sa k�vetkezt�ben ez id� szerint a prolet�rharc �l�re ker�ltek. Hogy
 
az esem�nyek meddig hagyj�k �ket ezen a megtisztel� helyen, azt nem lehet el�re megmondani. De ameddig tartj�k helyzet�ket, rem�lhet�leg m�lt� m�don fogj�k bet�lteni. Ehhez megkett�z�tt er�fesz�t�sre van sz�ks�g a harc �s az agit�ci� minden ter�let�n. K�l�n�sen a vez�rek k�teless�ge, hogy egyre tiszt�bban l�ssanak minden elm�leti k�rd�st, egyre jobban felszabad�ts�k magukat a r�gi vil�gn�zettel �sszef�gg� hagyom�nyos fr�zisok befoly�sa al�l �s mindig tarts�k szem el�tt, hogy a szocializmus, ami�ta tudom�ny lett, megk�veteli, hogy tudom�nyk�nt foglalkozzanak vele, vagyis hogy tanulm�nyozz�k. Az �gy szerzett egyre tisztultabb bel�t�st fokozott buzgalommal kell terjeszteni a munk�st�megek k�z�tt, �s egyre t�m�rebb� kell kov�csolni a p�rt szervezet�t �s a szakszervezeteket ...
... Ha a n�met munk�sok �gy haladnak majd el�re, akkor, ha nem is �ppen a mozgalom �l�n fognak menetelni - a mozgalomnak egy�ltal�n nem �rdeke, hogy egy bizonyos nemzet munk�sai haladjanak az �len -, de tiszteletre m�lt� helyet fognak elfoglalni az arcvonalon �s teljes fegyverzetben fognak �llni, ha v�ratlanul s�lyos megpr�b�ltat�sok vagy hatalmas esem�nyek fokozott b�tors�got, fokozott elsz�nts�got �s tetter�t k�vetelnek t�l�k.”
Engels szavai pr�f�tai szavaknak bizonyultak. N�h�ny �vvel k�s�bb a n�met munk�sokat v�ratlanul s�lyos megpr�b�ltat�s �rte: a szocialistaellenes kiv�teles t�rv�ny: �s a n�met munk�sok csakugyan teljes fegyverzetben fogadt�k ezeket a megpr�b�ltat�sokat �s gy�zedelmesen ki�llt�k a pr�b�t.
Az orosz proletari�tusra hasonl�thatatlanul nagyobb megpr�b�ltat�sok v�rnak: olyan sz�rnyeteggel kell megbirk�znia, amelyhez k�pest egy alkotm�nyos orsz�gban hozott kiv�teles t�rv�ny val�ban csak csek�lys�gnek l�tszik. Az a legk�zelebbi feladat, melyet a t�rt�nelem most el�nk t�z�tt, a legforradalmibb minden m�s orsz�g proletari�tus�nak legk�zelebbi feladatai k�z�l. Ennek a feladatnak a megval�s�t�sa, az eur�pai �s (most m�r mondhatjuk) egyben az �zsiai reakci� leghatalmasabb v�d�b�sty�j�nak lerombol�sa az orosz proletari�tust a nemzetk�zi forradalmi proletari�tus �lcsapat�v� tette. �s mi joggal sz�m�tunk r�, hogy kiv�vjuk ezt a megtisztel� c�met, amelyre m�r el�deink, a hetvenes �vek forradalm�rai r�szolg�ltak, ha ugyanolyan odaad� elsz�nts�ggal �s energi�val tudjuk lelkes�teni ezerszerte sz�lesebb �s m�lyebb mozgalmunkat.
A munk�soszt�ly mint a demokr�cia el�harcosa
L�ttuk, hogy a legsz�lesebb k�r� politikai agit�ci� �s k�vetkez�sk�ppen az �ltal�nos politikai leleplez�sek megszervez�se minden t�ren, felt�tlen�l sz�ks�ges �s mindenn�l halaszthatatlanabb munkafeladat, ha ez a munka val�ban szoci�ldemokrata jelleg�. Amikor azonban ilyen k�vetkeztet�st vontunk le, csup�n abb�l indultunk ki, hogy a munk�soszt�lynak �get� sz�ks�ge van politikai tud�sra �s politikai nevel�sre. De ha csak ebb�l a szempontb�l vetn�nk fel a k�rd�st, ez igen sz�k szempont lenne, mert figyelmen k�v�l hagyn� minden szoci�ldemokr�cia �s k�l�n�sen a mai orosz szoci�ldemokr�cia �ltal�nos demokratikus feladatait. Hogy eg�szen konkr�tan vil�g�tsuk meg ezt a t�telt, pr�b�ljuk a dolgot az �konomist�k
 
„sz�v�hez legk�zelebb �ll�", vagyis gyakorlati oldal�r�l szem�gyre venni. „Mindenki egyet�rt" abban, hogy felt�tlen�l fejleszteni kell a munk�soszt�ly politikai �ntudat�t. De hogyan kell ezt tenni �s mi kell ahhoz, hogy ezt megtehess�k? A gazdas�gi harc csak a korm�ny �s a munk�soszt�ly viszony�t �rint� k�rd�sekre „vezeti r�" a munk�sokat, �s ez�rt b�rmennyit vesz�dn�nk is azzal a feladattal, hogy „mag�nak a gazdas�gi harcnak k�lcs�n�zz�nk politikai jelliget", e feladat keret�ben sohasem tudn�nk kifejleszteni a munk�ss�g politikai �ntudat�t (nem tudn�k a szoci�ldemokrata politikai �ntudat fok�ra emelni), mert ez a keret maga is sz�k ….
… A politikai oszt�ly�ntudatot a munk�s csak k�v�lr�l, vagyis csak olyan ter�letr�l kaphatja, amely k�v�l esik a gazdas�gi harc k�r�n, a munk�sok �s a munk�ltat�k k�lcs�n�s viszonya k�r�n. Ez a tud�s kiz�r�lag egyetlen forr�sb�l mer�thet�, ez pedig az �sszes oszt�lyoknak �s r�tegeknek az �llamhoz �s a korm�nyhoz val� viszonya, az �sszes oszt�lyok egym�s k�z�tti viszonya. Ez�rt arra a k�rd�sre: mit kell tenn�nk, hogy politikai tud�ssal v�rtezz�k fel a munk�sokat, nem el�g egymag�ban az a v�lasz, hogy „menj�nk a munk�sokhoz", amivel a gyakorlati funkcion�riusok - az �konomizmus fel� hajl� gyakorlati funkcion�riusokr�l nem is sz�lva - t�bbnyire be�rik. A szoci�ldemokrat�knak ahhoz, hogy politikai tud�ssal v�rtezz�k fel a munk�sokat, el kell menni�k a lakoss�g valamennyi oszt�ly�hoz, minden ir�nyban sz�t kell k�ldeni�k hadsereg�k osztagait.
Sz�nd�kosan v�lasztottunk ilyen esetlen formul�z�st, sz�nd�kosan fejezt�k ki magunkat ilyen �lesen �s egyszer�en - egy�ltal�n nem az�rt, hogy paradoxonokban besz�lj�nk, hanem az�rt, hogy annak rendje �s m�dja szerint „r�vezess�k" az �konomist�kat azokra a feladatokra, amelyeket megbocs�thatatlanul len�znek, hogy r�vezess�k �ket a trade-unionista �s a szoci�ldemokrata politika k�z�tti k�l�nbs�gre, amelyet nem akarnak meg�rteni. �s ez�rt arra k�rj�k az olvas�t, hogy ne t�relmetlenkedj�k, hanem figyelmesen hallgasson v�gig benn�nket.
N�zz�k meg k�zelebbr�l a szoci�ldemokrata k�r�knek az ut�bbi �vekben legjobban elterjedt t�pus�t, �s l�ssuk a munk�j�t. „Kapcsolatban �ll a munk�sokkal", �s ezzel be is �ri; r�plapokat ad ki, amelyekben ostorozza a gy�ri vissza�l�seket, a korm�ny r�szrehajl� magatart�s�t a kapitalist�kkal szemben �s a rend�rs�g er�szakoskod�s�t; rendszerint a munk�sok gy�l�sein sem besz�lnek vagy alig besz�lnek egy�br�l; a forradalmi mozgalom t�rt�net�r�l, korm�nyunk bel- �s k�lpolitik�j�nak k�rd�seir�l, Oroszorsz�g �s Eur�pa gazdas�gi fejl�d�s�nek k�rd�seir�l, ennek vagy annak az oszt�lynak a mai t�rsadalomban elfoglalt helyzet�r�l stb. sz�l� el�ad�sok �s besz�lget�sek a legnagyobb ritkas�gok k�z� tartoznak; senki sem gondol arra, hogy rendszeres kapcsolatot teremtsen a t�rsadalom egy�b oszt�lyaival �s kib�v�tse ezt a kapcsolatot. A vezet�nek az ilyen k�r k�pzelet�ben �l� eszm�nyk�pe a legt�bb esetben l�nyeg�ben sokkal ink�bb hasonl�t egy szakszervezeti titk�rra, mint a szocialista politikai vez�rre. Mert p�ld�ul b�rmelyik angol trade-union titk�ra mindig seg�ti a munk�sokat gazdas�gi harcukban, gy�ri leleplez�seket szervez, megmagyar�zza azoknak a t�rv�nyeknek, int�zked�seknek igazs�gtalan volt�t, amelyek korl�tozz�k a sztr�jkszabads�got �s a sztr�jk-�rs�gek fel�ll�t�s�nak szabads�g�t (a sztr�jk�r�k mindenkit figyelmeztetnek, hogy a gy�rban
 
sztr�jk van), megmagyar�zza a lakoss�g burzso� oszt�lyaihoz tartoz� b�k�ltet� b�r�k r�szrehajl�s�t stb. stb. Egysz�val minden szakszervezeti titk�r folytat „gazdas�gi harcot a munk�ltat�k �s a korm�ny ellen" �s seg�t e harc folytat�s�ban. �s nem lehet el�gg� hangs�lyozni, hogy ez m�g nem szoci�ldemokratizmus, hogy a szoci�ldemokrata eszm�nyk�pnek nem egy trade-union titk�rnak kell lennie, hanem a n�ptribunnak, aki reag�lni tud az �nk�ny �s az elnyom�s minden megnyilv�nul�s�ra, b�rhol t�rt�nj�k, b�rmely r�teget vagy oszt�lyt �rintsen is, aki mindezeket a jelens�geket �ltal�nos�tani tudja a rend�ri er�szak �s a kapitalista kizs�km�nyol�s egys�ges k�p�ben, aki minden apr�s�got ki tud haszn�lni arra, hogy mindenki el�tt kifejtse szocialista meggy�z�d�s�t �s demokratikus k�vetel�seit, hogy minden egyes emberrel meg�rtesse a proletari�tus felszabad�t� harc�nak vil�gt�rt�nelmi jelent�s�g�t …
... A szoci�ldemokrat�nak, ha nemcsak szavakban tartja sz�ks�gesnek a proletari�tus politikai �ntudat�nak �ltal�nos kifejleszt�s�t, „el kell mennie a lakoss�g valamennyi oszt�ly�hoz". Itt a k�vetkez� k�rd�sek mer�lnek fel: hogyan kell ezt csin�lni? Van-e ehhez elegend� er�nk? Van-e talaja az ilyen munk�nak valamennyi t�bbi oszt�lyban? Nem jelent-e ez elt�r�st az oszt�lyszempontt�l, vagy nem fog-e arra vezetni? �lljunk meg ezekn�l a k�rd�sekn�l.
„El kell menn�nk a lakoss�g valamennyi oszt�ly�hoz" - �gy is mint teoretikusoknak, �gy is mint propagandist�knak, �gy is mint agit�toroknak, �gy is mint szervez�knek. Hogy a szoci�ldemokrat�k elm�leti munk�j�nak az egyes oszt�lyok t�rsadalmi �s politikai helyzet�nek, helyzet�k �sszes saj�toss�gainak tanulm�nyoz�s�ra kell ir�nyulnia, abban senki sem k�telkedik. E tekintetben azonban nagyon, de nagyon kev�s t�rt�nik, ar�nytalanul kevesebb ahhoz a munk�hoz k�pest, amelyet a gy�ri �let saj�toss�gainak tanulm�nyoz�s�ra ford�tunk. A bizotts�gokban �s a k�r�kben akadnak olyanok, akik m�g valamely vasipari �g speci�lis tanulm�nyoz�s�ba is belem�lyednek, de arra alig akad p�lda, hogy a szervezetek tagjai (akik, mint gyakran megesik, valamely okb�l k�nytelenek otthagyni a gyakorlati munk�t) speci�lisan azzal foglalkozn�nak, hogy anyagot gy�jtenek t�rsadalmi �s politikai �let�nk valamely aktu�lis k�rd�s�hez, ami alkalmat adhatna arra, hogy a lakoss�g egy�b r�tegei k�z�tt szoci�ldemokrata munk�t v�gezzenek. A munk�smozgalom mai vezet�i t�bbs�g�nek gyenge el�k�pzetts�g�r�l sz�lva nem szabad megfeledkezni az ilyen ir�ny� k�pzetts�gr�l sem, mert ez is �sszef�gg „a prolet�rharccal val� szoros �s szerves kapcsolat" „�konomista" �rtelmez�s�vel. De term�szetesen az a legfontosabb, hogy propagand�t folytassunk �s agit�ljunk a n�p valamennyi r�teg�ben. A nyugat-eur�pai szoci�ldemokrat�knak megk�nny�tik ezt a n�pgy�l�sek �s az �sszej�vetelek, amelyekre b�rki elmehet, megk�nny�ti a parlament, ahol az �sszes oszt�lyok k�pvisel�i el�tt besz�lhetnek. N�lunk nincs sem parlament, sem gy�lekez�si szabads�g, de mi m�gis �rtj�k a m�dj�t annak, hogy gy�l�seket tartsunk a munk�soknak, akik szoci�ldemokrat�kat akarnak hallgatni. De �pp�gy meg kell tal�lnunk a m�dj�t annak is, hogy gy�l�seket rendezz�nk a lakoss�g minden oszt�ly�nak k�pvisel�i sz�m�ra, akik demokrat�kat akarnak hallgatni. Mert nem szoci�ldemokrata az, aki a gyakorlatban megfeledkezik arr�l, hogy „a kommunist�k minden forradalmi mozgalmat t�mogatnak", hogy teh�t k�teless�g�nk az eg�sz n�p el�tt ismertetni �s hangs�lyozni az
 
�ltal�nos demokratikus feladatokat, egy percre sem titkolva szocialista meggy�z�d�s�nket. Nem szoci�ldemokrata az, aki a gyakorlatban megfeledkezik arr�l a k�teless�g�r�l, hogy minden �ltal�nos demokratikus k�rd�s feltev�s�ben, ki�lez�s�ben �s megold�s�ban �len kell j�rnia …
... A k�l�nb�z� t�rsadalmi r�tegek r�szt vehetnek �s sz�ks�gszer�en r�szt is fognak venni az �nk�nyuralom megd�nt�s�ben, a „k�l�nb�z� ellenz�ki r�tegeknek" ezt az „akt�v tev�kenys�g�t" pedig nemcsak ir�ny�thatjuk, de felt�tlen�l ir�ny�tanunk is kell, ha „�lcsapat" akarunk lenni. Arr�l, hogy di�kjaink, liber�lisaink stb. „szemt�l-szembe ker�ljenek politikai rendszer�nkkel", nemcsak �k maguk fognak gondoskodni - err�l mindenekel�tt �s f�leg maga a rend�rs�g �s maguk az �nk�nyuralmi korm�ny hivatalnokai gondoskodnak majd. De „nek�nk", ha �lenj�r� demokrat�k akarunk lenni, gondoskodnunk kell arr�l, hogy azokat az embereket, akik tulajdonk�ppen csak az egyetemi vagy csak a zemsztvo-rendszerrel stb. el�gedetlenek, r�vezess�k az eg�sz politikai rendszer tarthatatlans�g�nak gondolat�ra. Nek�nk kell v�llalni azt a feladatot, hogy ezt az �ltal�nos politikai harcot a mi p�rtunk vezet�se alatt szervezz�k �gy, hogy ezt a harcot �s ezt a p�rtot valamennyi ellenz�ki r�teg t�mogathassa �s erej�hez m�rten val�ban t�mogassa is. Nek�nk kell a gyakorlati szoci�ldemokrata funkcion�riusokb�l olyan politikai vez�reket nevelni, akik ennek az �ltal�nos harcnak minden megnyilv�nul�s�t ir�ny�tani tudj�k, akik a kell� pillanatban „hat�rozott akci�programot tudnak dikt�lni" a l�zong� di�ks�gnak is, az el�gedetlen zemsztvo-k�pvisel�knek is, a k�l�nb�z� szekt�k felh�borodott k�vet�inek is, a megb�ntott n�ptan�t�knak is stb. stb …
... Menj�nk tov�bb. Van-e elegend� er�nk ahhoz, hogy a lakoss�g valamennyi oszt�ly�ban propagand�t folytassunk �s agit�ljunk? Persze hogy van. �konomist�ink, akik nem ritk�n hajland�k tagadni ezt, figyelmen k�v�l hagyj�k, hogy mozgalmunk (k�r�lbel�l) 1894-t�l 1901-ig �ri�si l�p�st tett el�re. Mint igazi „hvosztist�k" (h�tulkullog�k), gyakran a mozgalom r�gm�lt kezdeti id�szak�nak elk�pzel�seiben �lnek. Akkoriban csakugyan rendk�v�l kev�s er�nk volt, akkor term�szetes �s jogos volt az az elhat�roz�s, hogy minden er�nket a munk�sok k�z�tti munk�nak szentelj�k �s szigor�an el�t�l�nk minden elt�r�st ett�l; akkor az volt minden feladatunk, hogy gy�keret verj�nk a munk�soszt�lyban. Az�ta rengeteg er�t vontunk be a mozgalomba, mind hozz�nk, j�nnek a m�velt oszt�lyok ifj� nemzed�k�nek legjobb k�pvisel�i, orsz�gszerte minden�tt t�tlen�l k�nytelenek �lni olyan emberek, akik m�r r�szt vettek vagy r�szt akarnak venni a mozgalomban, olyan emberek, akik vonz�dnak a szoci�ldemokr�ci�hoz (1894-ben viszont a t�z ujjunkon is megsz�molhattuk volna az orosz szoci�ldemokrat�kat). Mozgalmunk egyik legnagyobb politikai �s szervezeti fogyat�koss�ga, hogy nem tudjuk foglalkoztatni mindezeket az er�ket, nem tudunk mindenkinek megfelel� munk�t adni (r�szletesebben a k�vetkez� fejezetben besz�l�nk err�l). Er�ink �ri�si t�bbs�g�nek egy�ltal�n nincs lehet�s�ge arra, hogy „a munk�sokhoz menjen", teh�t sz� sem lehet arr�l a vesz�lyr�l, hogy legfontosabb �gy�nkt�l vonunk el er�ket. Viszont ahhoz, hogy a munk�soknak igazi, �tfog� �s eleven politikai tud�st ny�jthassunk, az kell, hogy minden�tt ott legyenek „a mi embereink", a szoci�ldemokrat�k, ott legyenek minden t�rsadalmi r�tegben, minden olyan helyen, amely lehet�v� teszi �llamg�pezet�nk bels� rug�i-
 
nak megismer�s�t. �s ilyen emberekre nemcsak a propaganda �s az agit�ci� szempontj�b�l van sz�ks�g�nk, hanem m�g ink�bb sz�ks�g�nk van r�juk szervez�si szempontb�l.
Van-e talaja tev�kenys�g�nknek a lakoss�g �sszes oszt�lyaiban? Aki ezt nem l�tja, az megint csak elmarad �ntudat dolg�ban a t�megek �szt�n�s nekilend�l�se m�g�tt. A munk�smozgalom egyesekben el�gedetlens�get, m�sokban az ellenz�k t�mogat�s�nak rem�ny�t, ism�t m�sokban az �nk�nyuralom lehetetlens�g�nek �s �sszeoml�sa elker�lhetetlens�g�nek tudat�t keltette �s kelti most is. Csak szavakban lenn�nk „politikusok" �s szoci�ldemokrat�k (ami a val�s�gban igen gyakori eset), ha nem voln�nk tudat�ban feladatunknak, ha nem haszn�ln�k ki az el�gedetlens�g minden megnyilv�nul�s�t, nem gy�jten�k �ssze �s nem dolgozn�k fel a tiltakoz�s minden legkisebb jel�t, m�g ha cs�r�j�ban van is ez a tiltakoz�s. Arr�l m�r nem is sz�lunk, hogy a dolgoz� paraszts�g, a k�zm�vesek, kisiparosok stb. sokmilli�s, t�mege b�rmikor moh�n hallgatn� egy �gyesebb szoci�ldemokrata sz�noklat�t. De van-e a lakoss�gnak ak�r egyetlen olyan oszt�lya is, amelyben ne voln�nak a jogtalans�g �s az �nk�ny miatt el�gedetlenked� emberek, csoportok �s k�r�k, s ahol �ppen ez�rt ne tal�ln�nak term�keny talajra a szoci�ldemokrat�knak mint a leg�get�bb �ltal�nos demokratikus sz�ks�gletek kifejez�inek ig�i? �s aki konkr�tan akarja elk�pzelni, hogy a szoci�ldemokrat�knak hogyan kell ilyen politikai agit�ci�t folytatniok a lakoss�g valamennyi oszt�ly�ban �s r�teg�ben, annak felh�vjuk a figyelm�t a sz� t�gabb �rtelm�ben vett politikai leleplez�sekre, mint ennek az agit�ci�nak legf�bb (de mag�t�l �rtet�d�en nem egyetlen) eszk�z�re.
„A n�p minden valamelyest �ntudatos r�teg�ben - �rtam a „Mivel kezdj�k?" c. cikkemben („Iszkra", 4. sz. 1901. m�jus), amelyr�l al�bb r�szletesen kell sz�lnunk - fel kell kelten�nk a politikai leleplez�sek szenved�ly�t. Ne zavarjon benn�nket az a k�r�lm�ny, hogy a leleplez� hangok politikailag oly gyeng�k �s sz�rv�nyosak, �s b�tortalanok manaps�g. Kor�ntsem az az oka ennek, hogy az emberek �ltal�ban megb�k�ltek a rend�ri �nk�nnyel. Ennek az az oka, hogy a leleplez�sre k�sz �s k�pes embereknek nincs sz�sz�k�k, ahonnan szavukat hallathatn�k, nincs hallgat�s�guk, amely szenved�lyesen hallgatn� �s b�tor�tan� a sz�nokokat, s hogy sehol sem l�tnak a n�pben olyan er�t amelyhez �rdemes volna panasszal fordulniok a „mindenhat�" orosz korm�ny ellen ... Most meg tudjuk teremteni �s k�teless�g�nk megteremteni azt a sz�sz�ket, ahonnan az eg�sz n�p leleplezheti a c�ri korm�nyt. Ilyen sz�sz�knek kell lennie a szoci�ldemokrata lapnak.
�ppen a munk�soszt�ly az, amely ilyen ide�lis hallgat�s�ga a politikai leleplez�seknek, a munk�soszt�ly, amelynek mindenekel�tt �s legink�bb van sz�ks�ge �tfog� �s �l� politikai tud�sra, amely legink�bb k�pes arra, hogy ezt a tud�st akt�v harcc� v�ltoztassa, m�g akkor is, ha semmilyen „k�zzelfoghat� eredm�nnyel" sem kecsegtet. Az eg�sz n�p leleplez�si hadj�rat�nak sz�sz�ke pedig csak egy orsz�gos lap lehet. „Politikai lap n�lk�l a modern Eur�p�ban el sem k�pzelhet� olyan mozgalom, amely m�lt� arra, hogy politikai mozgalomnak nevezz�k" - �s Oroszorsz�g ebben a tekintetben k�ts�gk�v�l szint�n a modern Eur�p�hoz tartozik. A sajt� m�r r�g�ta er�t jelent n�lunk -, ha nem �gy volna, a korm�ny nem k�ltene t�zezreket a sajt� megveszteget�s�re �s a k�l�nf�le Katkovok �s Mescserszkijek seg�lyez�s�re. �s az sem �js�g az �nk�nyuralmi Oroszorsz�gban, hogy az illeg�lis sajt� �tt�rte a cenz�ra korl�tait �s arra k�nyszer�ttette a leg�lis �s konzervat�v lapokat, hogy ny�ltan besz�ljenek r�la. �gy volt ez a hetvenes, s�t m�r az �tvenes �vekben is. �s mennyivel sz�lesebbek, mennyivel m�lyebbek most azok a n�pr�tegek, amelyek az illeg�lis sajt�t akarj�k olvasni �s k�szek megtanulni bel�le, „hogyan kell �lni �s hogyan kell meghalni" - hogy egy munk�s szavaival �lj�nk, aki levelet �rt az „Iszkr�"-nak. A politikai leleplez�sek hadat �zennek a korm�nynak, mint ahogy a gazdas�gi leleplez�sek hadat �zennek a gy�rosnak. �s ennek a had�zenetnek ann�l nagyobb az erk�lcsi jelent�s�ge, min�l sz�lesebb �s er�sebb ez a leleplez�si hadj�rat, min�l n�pesebb �s elsz�ntabb az a t�rsadalmi oszt�ly, amely az�rt �zen hadat, hogy megkezdje a h�bor�t. A politikai leleplez�si hadj�rat ez�rt m�r �nmag�ban v�ve is az ellens�ges csatarend megbont�s�nak egyik leghatalmasabb eszk�ze, amellyel elt�r�thetj�k az ellens�gt�l alkalmi vagy ideiglenes sz�vets�geseit, ellens�gesked�st sz�thatunk �s bizalmatlans�got kelthet�nk az �nk�nyuralmi hatalom �lland� r�szesei k�z�tt.
Manaps�g csak az a p�rt v�lhat a forradalmi er�k �lcsapat�v�, amely megszervezi ezt a leleplez�si hadj�ratot, amely val�ban az eg�sz n�p hadj�rata. �s annak a kifejez�snek, hogy „az eg�sz n�p", igen komoly tartalma van. Azok a leleplez�k, akik nem a munk�soszt�lyhoz tartoznak (m�rpedig hogy �lcsapatt� legy�nk, m�s oszt�lyokat is be kell vonnunk), �ri�si t�bbs�g�kben j�zan politikusok �s hidegv�r� gyakorlati emberek. Kit�n�en tudj�k, hogy milyen vesz�lyes, ha csak a legkisebb hivatalnokra is „panaszkodnak", h�t m�g ha a „mindenhat�" orosz korm�ny ellen emelik fel szavukat! �s ezek csak akkor fognak hozz�nk fordulni a panaszaikkal, ha l�tj�k, a panasznak val�ban van hat�sa, hogy mi politikai er�t jelent�nk. Hogy azz� legy�nk a k�v�l�ll�k szem�ben, sokat �s kitart�an kell munk�lkodnunk tudatoss�gunk, kezdem�nyez� k�pess�g�nk �s energi�nk fokoz�s�n; ehhez nem el�g, ha az ut�v�d elm�let�re �s gyakorlat�ra r�ragasztjuk az „�lcsapat" c�mk�t.
De ha nek�nk kell megszervezni val�ban az eg�sz n�p leleplez� hadj�rat�t a korm�ny ellen, akkor miben nyilv�nul meg mozgalmunk oszt�lyjellege? - fogja k�rdezni �s k�rdi m�ris „a prolet�rharccal val� szoros �s szerves kapcsolatnak" ink�bb buzg�, semmint �rtelmes h�dol�ja. Nos, �ppen abban, hogy az eg�sz n�pnek ezt a leleplez� hadj�rat�t mi, szoci�ldemokrat�k, szervezz�k meg; abban, hogy az agit�ci� folyam�n felvetett minden k�rd�st t�rhetetlen szoci�ldemokrata szellemben vil�g�tunk meg, �s ugyanakkor irgalmat nem ismerve harcolunk a marxizmus minden sz�nd�kos vagy akaratlan meghamis�t�sa ellen, abban, hogy ezt a minden ter�letre kiterjed� politikai agit�ci�t olyan p�rt fogja folytatni, amely sz�tbonthatatlan eg�ssz� forrasztja �ssze az eg�sz n�p nev�ben a korm�nyra gyakorolt nyom�st is, a proletari�tus forradalmi nevel�s�t is, politikai �n�ll�s�g�nak egyidej� meg�v�s�val, a munk�soszt�ly gazdas�gi harc�nak vezet�s�t is, felhaszn�lva a munk�soszt�ly �s a kizs�km�nyol�i k�z�tti spont�n �ssze�tk�z�seket, amelyek talpra�ll�tj�k �s a mi t�borunkba vonj�k a proletari�tus egyre �jabb r�tegeit! :...

(Lenin M�vei 5. k�tet.)
(Megjelen�s ideje: 1902.)