�m az Aberdeeni Egyetem kutat�i John Parnell professzorral az �len arra mutatnak r�, hogy a lakhat�s�gi z�n�t az �let el�felt�tel��l szab� elm�let t�l egyszer�. A bolyg�k ugyanis k�t forr�sb�l nyerhetnek h�t - egyr�szt k�zvetlen�l a napjukt�l, m�sr�szt maguk gener�lhatj�k belsej�kben.

 "A F�ld k�rg�n �tjutva p�ld�ul a h�m�rs�klet egyre emelkedik, min�l m�lyebbre +hatolunk+. M�g abban az esetben is, ha egy bolyg� felsz�ne fagyott, a talaj alatt lehet foly�kony v�z" - magyar�zta Sean McMahon doktoranduszhallgat�, aki a sz�m�t�g�pes szimul�ci�kat v�gezte. Mint kifejtette, a nagy t�meg� v�zben �ltal�ban hemzsegnek a primit�v �letform�k. John Parnell professzor hozz�tette, hogy a F�ld felsz�n�t�l sz�m�tott t�bb kilom�teres m�lys�gben is megfelel� k�r�lm�nyek lehetnek a mikroorganizmusok sz�m�ra.

 "Sokan �gy v�lik, e m�ly bioszf�r�ban tany�zhat az �l� form�k j� r�sze" - emelte ki John Parnell. Az Aberdeeni Egyetem kutat�i most olyan komputeres modelleket dolgoznak ki, amelyek seg�ts�g�vel meg lehetne hat�rozni, hogy mely t�voli bolyg�kon lehetnek f�ldalatti v�zk�szletek �s adottak az idegen �letform�k l�tfelt�telei. "A felt�telezettn�l sokszorosan t�bb lakhat� bolyg� lehet" - �sszegezte John Parnell professzor.