A nemzetiszocializmus portr�ja. 

Hiszik naivan sokan, hogy a kir�ly tekint�lye a kir�lyb�l, mag�b�l fakad, koron�j�b�l, hermelinpal�stj�b�l. De a kir�lyi tekint�ly emberek k�z�tti viszony. Az�rt kir�ly csak a kir�ly, mert milli�k �rdek�t �s el��t�let�t t�kr�zi. Ha ezt a kapcsolatot az esem�nyek elmoss�k, marad egy elhaszn�lt �riember lel�g� als� ajakkal. Err�l mes�lhetne az aki nemr�g m�g

XIII. Alfonsnak nevezte mag�t.

Az isten �s a n�p kegyelm�b�l vez�r k�zti k�l�nbs�g az, hogy ut�bbi maga kell egyengesse �tj�t, vagy legal�bb is a k�r�lm�nyeket hozz�seg�tenie ahhoz, hogy felfedezz�k �t. De m�gis minden vez�r emberek k�z�tti viszony megtestes�t�je, egy�ni aj�nlat egy k�z�ss�gi keresletre. Hitler szem�lyis�g�r�l ann�l hevesebb vita folyik, menn�l ink�bb szem�lyis�g�ben keresik sikere titk�t, holott kev�s olyan politikai alakot tal�lni, akiben a szem�lytelen t�rt�nelmi er�k ilyen t�mege �sszpontosulna. Nem minden elkeseredett kispolg�rb�l v�lhatna Hitler, de egy darabka Hitler mindegyikben benne rejt�zk�dik.

A n�met kapitalizmus I. VH. el�tti rohamos fejl�d�se nem egyszer�en fel�r�lte a k�z�poszt�lyt; mik�zben egyes r�tegeket t�nkretett, �jakat is teremtett: k�zm�veseket �s szat�csokat a nagy�zemek k�r�l, technikusokat �s alkalmazottakat az �zemekben. Csakhogy, am�g sz�mszer�en a k�z�poszt�ly nem fogyatkozott, ( a r�gi �s az �j kispolg�rs�g alig kevesebb, mint fel�t teszi ki a n�met n�pess�gnek), addig �n�ll�s�g�nak m�g �rny�k�t is elvesz�tette. A neh�zipar �s a bankrendszer perif�ri�j�n �ltek, a kartellek asztal�r�l hullott morzs�kkal t�pl�lkoztak, ideol�gusaik �s teoretikusaik szellemi alamizsn�j�n teng�dtek.

A h�bor�s veres�g elrekesztette a n�met imperializmus �tj�t. A k�ls� dinamika bels�v� alakult, a h�bor� �talakult forradalomm�. A szoci�ldemokr�cia, amely seg�tette a Hohenzollerneket  a h�bor� tragikus v�gkifejlet�ig, megtiltotta a proletari�tusnak, hogy forradalm�t v�gigvihesse.

M�g a r�gi polg�ri p�rtok minden erej�ket kiadt�k, egyidej�leg a munk�ss�g mozg�s�t�ereje is megt�rt. A h�bor�t k�vet� k�osz nem kev�sb� �rintette s�lyosan a k�zm�vest, a szat�csot �s az alkalmazottat, mint a munk�st. A mez�gazdas�gi v�ls�g a f�ldm�veseket tette t�nkre.

A k�z�pr�tegek sz�tes�se nem jelenthette proletariz�l�d�sukat, mert mag�n a proletari�tuson bel�l is a tart�s munkan�lk�liek �ri�si serege j�tt l�tre. A k�z�pr�tegek elnyomorod�sa – f�rads�gosan leplezve nyakkend�vel �s m�selyem harisny�val – felfalt minden hivatalos hitet, de mindenek el�tt a demokratikus parlamentarizmus tan�t�sait.

A p�rtok nagy sz�ma,  a v�laszt�sok hideg l�za, a miniszt�riumok (hivatalok? ) �lland� v�ltoz�sa komplik�lt�k a szoci�lis kr�zist kaleidoszk�pikusan term�ketlen politikai kombin�ci�k �ltal. A h�bor�, veres�g, repar�ci�, infl�ci�, Ruhrmegsz�ll�s, kr�zis, sz�ks�g �s megkeseredetts�g �ltal felfokozott atmoszf�r�ban fell�zadt a kispolg�rs�g minden olyan p�rt ellen, amely �t megt�vesztette. A kistulajdonosok s�lyos frusztr�ci�ja, akik az elvagyontalanod�sb�l nem b�rtak kiemelkedni, tanult fiaik �ll�s- �s kliensn�lk�lis�ge, l�nyaik k�r� �s staf�rung n�lk�l, mindez rend �s kem�ny k�z ut�n ki�lt.

A nemzetiszocializmus z�szlaj�t a r�gi hadsereg als�- �s k�z�prang� tisztjei emelt�k fel. A kit�ntet�sekkel �kes al- �s k�z�pszint� tisztek nem tudt�k elfogadni, hogy szenved�s�ket �s h�siess�g�ket  nemcsak hogy ingyen a haz�nak �ldozt�k, de �k maguk sem lettek jogosultak k�l�n k�sz�netre; ez�rt gy�l�lt�k a forradalmat �s a proletari�tust. El�gedetlenek voltak azzal, hogy a bank�rok, gy�rosok, miniszterek �ket ism�t a szer�ny k�nyvel�i, m�rn�ki, postai alkalmazotti �s n�piskolai �ll�sokba k�ldt�k- innen a � „ szocializmus”-uk.  Az Ysern�l �s Verdun-n�l megtanult�k magukat �s m�sokat m�rlegelni, parancsolni, amely a h�tt�rben lev� kisembernek nagyon impon�lt. �gy lettek ezek az emberek vezet�k.

Politikai karrierj�nek kezdet�n Hitler tal�n csak nagy temperamentum�val, er�s hangj�val �s magabiztos lelki korl�tozotts�g�val t�nt fel. Semmi esetre sem hozott mag�val k�sz programot a mozgalomba, hacsak a s�rt�d�tt katon�k bossz�szomj�t nem sz�m�tjuk. Hitler a versaille-i felt�telek, a dr�ga �let, az altisztek elismer�s�nek m�lt�nytalan hi�ny�val, a m�zeshit� bank�rok �s �js�g�r�k tev�kenys�g�nek el�tkoz�s�val �s v�dol�s�val kezdte. Lecs�szott, elszeg�nyedett emberek horzsol�sokkal �s k�k foltokkal mindig tal�lhat�k. Ezek mindannyian �k�llel az asztalra akartak csapni. Ezt Hitler jobban meg�rtette mint m�sok. Nem tudta ugyan, hogy a sz�ks�g hogy ker�l ide. V�djai hamarosan �gy sz�ltak, mint egy parancs, mint a kegyetlen sorshoz int�zett ima. Hal�lra�t�lt oszt�lyok, mint a hal�los betegek, sosem f�radnak bele v�djaik �jraform�l�sba �s a vigasztal�sok meghallgat�s�ba. Hitler minden besz�de erre alapul. Szentiment�lis form�tlans�gok, a fegyelmezett gondolkod�s hi�nya, a hi�nyos olvasotts�g, - ezek a m�nuszok mind plussz� v�ltak. Ezek adt�k sz�m�ra  a lehet�s�get, hogy a „Natinalsozialismus” k�reget�zs�kj�ban  az el�gedetlens�g minden form�j�t egyes�tse a n�pet arra vezesse, amerre az �t tolja. A kezdet egy�ni r�gt�nz�seib�l az agit�tor eml�kezet�ben csak az maradt f�nn, amely meger�s�t�sre tal�lt. A retorikai akusztika volt az � politikai gondolatainak gy�m�lcse. �gy alakultak a jelszavak tov�bb. �gy s�r�s�d�tt a program. �gy k�pz�d�tt a nyersanyagb�l a „F�hrer”.

Mussolini kezdett�l fogva jobban tudat�ban volt a szoci�lis anyagnak, mint Hitler, akihez Metternich rend�rmiszticizmusa k�zelebb �llt, mint Machiavelli politikai algebr�ja. Mussolini lelkileg vakmer�bb �s cinikusabb. Bizony�t�knak legyen el�g, hogy a r�mai ateista a vall�snak, szint�gy a rend�rs�gnek �s a jognak csup�n szolg�l, m�g berlini koll�g�ja a r�mai egyh�z t�vedhetetlens�g�ben hisz. Abban az id�ben, mikor Olaszorsz�g mai dikt�tora Marxot m�g „mindannyiunk halhatatlan mester”-�nek tartotta, megv�dte nem minden �gyess�g n�lk�l

azt az elvet, amely a mai t�rsadalom �let�ben els� sorban k�t alapvet� oszt�ly egym�s elleni hat�s�t l�tja: a burzso�zi��t �s a proletari�tus�t. K�ts�gtelen�l, �rja Mussolini 1914-ben, ezek k�z�tt t�bb k�z�pr�teg helyezkedik el,  amely az �gynevezett „emberi kollekt�v�k egyes�t� sz�vet�t”  k�pezi, de „kr�zishelyzetben ezek a k�z�pr�tegek saj�t �rdekl�d�si k�r�knek �s �tleteiknek megfelel�en vonz�dnak az egyik vagy m�sik f� oszt�lyhoz”.  Ez egy nagyon fontos �ltal�nos�t�s!

Mik�nt az orvostudom�ny k�pes lehet egy beteg meggy�gy�t�s�ra, vagy az eg�szs�gest r�vid �ton s�rba tenni, az oszt�lyviszonyok elemz�se – amelyet kital�l�ja eredetileg a proletari�tus mozg�s�t�s�ra gondolt ki – megadta Mussolininek, amikor az ellent�borhoz �llt, a lehet�s�get a k�z�poszt�ly mozg�s�t�s�ra a proletari�tus ellen. Hitler elv�gezte ugyanezen munk�t �gy, hogy az olasz fasizmus metodol�gi�j�t a n�met miszticizmus nyelv�re ford�totta le.

A marxista irodalom m�gly�i r�vil�g�tottak a nemzetiszocializmus oszt�lyterm�szet�re. Am�g a n�cik csak p�rtk�nt, �s nem �llamhatalomk�nt tev�kenykedtek alig tal�ltak befogad�sra a munk�soszt�lyba. M�sr�szt a nagyburzso�zia – m�g az is amelyik Hitlert p�nzelte – nem tekintette �ket saj�t p�rtj�nak. A nemzeti „�bred�s” teljes eg�sz�ben a k�z�poszt�lyra t�maszkodott, a nemzet legvisszamaradottabb r�sz�re, a t�rt�nelem neh�z terh�re. A politikai m�v�szet a kispolg�rs�g prolet�relleness�gben t�rt�n� egybeforraszt�s�ban rejlett.   ……

A hitleri hatalommegragad�s az ellenforradalom jelz�t sem �rdemli meg, hisz a hatalmat az 1918-ban a  munk�s- �s katonatan�csok �l�n �ll� szoci�ldemokr�cia  m�r visszaadta a burzso�zi�nak ezzel mintegy megnyitva az ellenforradalom folyamat�t. Mik�nt a szocdemek megmentett�k a burzso�zi�t a prolet�rforradalomt�l, hasonl� k�pen mentette meg azt a fasizmus a szoci�ldemokr�ci�t�l.   ….

A kispolg�rnak ellenszenves a fejl�d�s gondolata, minthogy az �lland�an vele szembe megy. A halad�s csak kifizethetetlen ad�s�gokat hozott r�sz�re. A n�cizmus nem csak a marxizmust, de a darwinizmust is elutas�tja. A mozgalom vez�rei az „intellektualizmust” nem is annyira  az�rt  liquid�lt�k, mert maguk csak m�sod-harmadrang� intellektussal b�rtak, hanem mert t�rt�nelmi szerep�k nem engedte meg valamely gondolat v�gig vitel�t.

A kispolg�rnak sz�ks�ge van egy legfels�bb hatalomra amely f�l�tte �ll term�szetnek �s t�rt�nelemnek, felv�rtezett konkurenci�val, infl�ci�val, kr�zissel, el�rverez�ssel szemben.

Hitler nemzete a kispolg�rs�g mitol�giai �rnyk�pe maga, patetikus �r�lete az ezer�ves birodalomnak e F�ld�n.  …….

A nemzetet a t�rt�nelem f�l� emelend� seg�ts�g�l h�vt�k a rasszt. A politika szintj�n a rasszizmus egy felf�jt, k�rked� v�ltozata a sovinizmusnak, �resfej�s�ggel p�rosulva. Mik�nt a lecs�szott nemes vigasztal�dik �si sz�rmaz�s�val, �gy ittasul meg a kispolg�rs�g, fajt�ja magasabbrend�s�g�nek mes�j�t�l.   …..

A szem�lyis�g �s az oszt�ly – a liberalizmus �s a marxizmus – a Gonosz. A Nemzet a J�.

De a Tulajdon k�sz�b�n ellent�t�be csap �t ez a filoz�fia. Csak a szem�lyes tulajdonban van az �dv�ss�g. A nemzeti tulajdon a bolsevizmus sz�lem�nye. Isten�ti b�r a nemzetet a kispolg�r, de aj�nd�kozni neki nem akar semmit. Ellenkez�leg elv�rja a nemzett�l, hogy �t mag�t aj�nd�kozza meg birtokkal, amit azt�n a munk�sok �s az ad�v�grehajt�k ellen is megv�delmez.   …..

A gazdas�gban a nacionalizmus -  minden brutalit�sa ellen�re – tehetetlen antiszemita kit�r�sekre szor�tkozik.  A jelenlegi gazdas�gi rendszerb�l a fasiszt�k elk�l�n�tik a har�csol�-vagy bankt�k�t  mint a gonosz szellemet;  a zsid� burzso�zia �ppen ebben a szf�r�ban foglal el jelent�s helyet. M�g  a kispolg�r meghajlik a kapitalista rend el�tt, a profit gonosz szellem�t  a hossz� kaft�nos lengyel zsid� alakj�ban v�li lek�zdeni, kinek zseb�ben gyakorta egy krajc�r sincs. A pogrom a faj magasabbrend�s�g�nek bizony�t�k�v� v�lik.  A n�cik programja egy eldugott vid�ki zsid� kr�jzler�j v�laszt�k�ra eml�keztet.  Mi mindent tal�lni ott alacsony �ron �s m�g alacsonyabb min�s�gben.  A  szabad verseny „boldog” eml�kezet�t �s k�d�s hagyom�ny�t valami stabil rendi t�rsadalomnak.  �lmok a gyarmatbirodalom felt�mad�s�r�l �s egy z�rt gazdas�g t�vhite. Fr�zisok visszat�r�sr�l a r�mai jogr�l az �n�metre �s az amerikai morat�rium t�mogat�s�r�l,  irigy ellens�gess�g a vill�k �s aut�k alakj�ban jelentkez� egyenl�tlens�ggel szemben �s �llati f�lelem a gall�rtalan, sapk�s munk�s alakj�ban jelentkez� egyenl�s�gt�l, tombol� nacionalizmus �s f�lelem a vil�g hitelez�it�l- a nemzetk�zi politikai gondolatok  mindezen hordal�ka  t�lti ki az �jn�met messianizmus kincsest�r�t.

A fasizmus megtal�lta a politika sz�m�ra a t�rsadalom s�pred�k�t. ….

Mindazt, amit a t�rsadalom eg�szs�ges fejl�d�se eset�n a nemzeti szervezetnek kultur�r�l�kk�nt kellett volna mag�b�l kiv�lasztania, most a sz�j�n j�n ki; a kapitalista civiliz�ci� kih�nyja a megem�sztetlen barb�rs�got. Ez a nemzetiszocializmus fiziol�gi�ja.

Mind a n�met, mind az olasz fasizmus a kispolg�rs�g h�t�n jutott hatalomra, falt�r� kosk�nt haszn�lva azt a munk�soszt�ly �s a demokratikus berendezked�s ellen. Hatalomra ker�lve azonban minden egy�b semmint a kispolg�rs�g korm�nya. Mussolininek igaza van, a k�z�poszt�lyok nem k�pesek �n�ll� politik�ra. Arra hivatottak, hogy nagy kr�zisek idej�n a k�t f� oszt�ly valamelyik�nek politik�j�t a v�gletekig hajts�k. A fasizmusnak siker�lt �ket a t�ke szolg�lat�ba �ll�tani. Az olyan gondolatok, mint a tr�szt�k �llamos�t�sa valamint „a  munka- �s f�radoz�s n�lk�li” j�vedelemszerz�s a hatalom�tv�telt k�vet�en fel sem mer�ltek t�bb�. A n�met �llamok partikularizmusa, ami a kispolg�ri saj�toss�gokra t�maszkodott, helyet adott a k�zpontos�tott rend�r�llamnak, ahogy azt a modern kapitalizmus ig�nyli.  …..

A kispolg�ri ill�zi�kat ek�zben persze nem hat�lytalan�tott�k, csak �ppen lev�lasztott�k a val�s�gr�l �s formalit�sokban oldott�k fel azokat. Az oszt�lyok egyes�t�se, b�k�je a munkaszolg�lat f�lszimb�lum�ban �s a munk�s�nnepnek „a n�p jav�ra” t�rt�n� kisaj�t�t�s�ban jelentkezett. A g�tbet�k megtart�sa a latin helyett szimbolikus j�v�t�tel a vil�gpiac j�rm�val szemben. A nemzetk�zi – k�zt�k zsid� – bank�rokt�l val� f�gg�s jott�nyit sem enyh�lt, ehelyett betiltott�k az �llatok Talmud el��r�sai szerinti lev�g�s�t.  Ha a pokolba vezet� �t a j� sz�nd�kokkal k�vezett, akkor a Harmadik Birodalom �tjai szimb�lumokkal kirakottak. Mik�zben a kispolg�ri ill�zi�k programj�t nyomorult b�rokratikus maskar�d�v� fokozza le a nemzetiszocializmus, saj�t mag�t – mint az imperializmus legtiszt�bb megtestes�t�j�t – a nemzet f�l� emeli. ….A programra a n�cik hatalomrajut�s�hoz volt sz�ks�g, de Hitlernek a hatalom egy�ltal�n nem a program megval�s�t�s�ra szolg�lt. …

A fasizmust nem lehet sem megreform�lni, sem hatalom�tad�sra k�sztetni, csak megbuktatni. Vagy h�bor�val, vagy forradalommal. …A „szocialista” forradalmat, amelyik a kispolg�ri t�megeknek a „nemzeti” elengedhetetlen kieg�sz�t�s�nek t�nt, hivatalosan ki�tkozt�k �s

felsz�molt�k. Az oszt�lyb�ke abban cs�csosodik ki, hogy a gazdagok – k�l�n a korm�ny �ltal erre kijel�lt napon – a szeg�nyek jav�ra az el�- �s ut��telekr�l lemondanak. A munkan�lk�lis�g elleni harc odavezetett, hogy az �hb�r fel�t �jra megosztj�k. Minden egy�b manipul�lt statisztika. A „tervezett” autarkia a gazdas�gi sz�tes�s �jabb st�dium�nak bizonyult.

Min�l kisebb a n�ci rend�r�llam gazdas�gi teljes�tm�nye, ann�l nagyobb er�fesz�t�seket kell, tegyen a k�lpolitik�ban. Ez teljesen megfelel az agressz�v n�met t�ke bels� dinamik�j�nak….. Hitlernek nincs m�s eszk�ze, mint a bels� neh�zs�geket a k�ls� ellens�gre h�r�tani……

Ha n�met bels� er�k nem tart�ztatj�k fel Hitlert id�ben, �gy Eur�pa n�h�ny �ven bel�l h�bor�ba zuhan.