Totis B�la �rtekez�se (a Korunk szeptemberi sz�m�ban) k�t f� hib�ba esik: 1. �sszet�veszti az okot az okozattal; a m�r eredm�nyk�nt el��ll� jelens�geket veszi mozgat�er�nek, 2. ebb�l k�vetkez�leg az embert els�sorban, mint l�lektani jelens�get �llitja be, ami azonos azzal, hogy a fenn�ll� probl�m�kat l�lektani uton lehet likvid�lni. Ez azonban a dolgok gy�ker�nek teljes eltakar�s�t jelenti. K�l�nben pedig: — Helyre kell igaz�tanunk azt a t�rt�nelmi t�ved�s�t, hogy a „v�gyaikb�l fakadt, az embereknek az a t�rekv�se, hogy k�z�ss�gbe egyes�ljenek”. Az ember az�rt t�m�r�lt k�z�ss�gbe mert egyed�l elpusztult volna.

A termel�eszk�z�k fejl�d�s�vel a horda, termel� k�z�ss�gg�, t�rsadalomm� alakult s �gy a l�t�rt val� harc az ember �let�ben a termel�s form�j�t �lt�tte mag�ra. Az egy bizonyos form�j� termel�sre �p�lt t�rsadalom viszont, mert az ember csak a termel�sben tud elhelyezkedni �s sz�ks�gletei kiel�g�t�s�nek m�dj�t a rendszer szabja meg, olyan milyens�g� v�gyat, fogalmat, gondolatot hoz l�tre az egy�nben, amilyenre a rendszernek sz�ks�ge van. A v�gy csak l�tsz�lag egy mindent�l f�ggetlen adotts�g. A v�gy eg�sze m�r jelentkez�se pillanat�ban mag�ban foglalja a rendszer lehet�s�geit, k�vetelm�nyeit vagy a rendszer egy�nre ir�nyul� elnyom�s�nak k�vetkezm�nyeit. Az egy�ni v�gy �s a t�rsadalom �ssze�tk�z�se abb�l ad�dik, hogy a t�rsadalom nem az �sszess�g, hanem egy kisebbs�g �rdek�t tartja szem el�tt. A rendszer �ltal kitermelt t�rekv�seket �rv�nyes�lni hagyja mindaddig, am�g �rdekeit nem vesz�lyeztetik, ezent�l azonban k�ny�rtelen�l fell�p ellen�k; m�sr�szt �gy teremti meg saj�t ellenmond�s�t, hogy az �sszess�g �rdek�t al�rendelve egy kisebbs�g �rdek�nek, nem adja meg emezek sz�m�ra sz�ks�gleteik kiel�g�t�s�nek lehet�s�g�t.

Nem a civiliz�ci�val �s a kultur�val, hanem az oszt�lyok kialakul�s�val, megszil�rdul�s�val �s a kizs�km�nyol�s fokoz�d�s�val n�vekszenek az akad�lyok. Az egy�ni v�gy �s a t�rsadalom csak az oszt�lyt�rsadalomban �tk�znek �ssze sz�ks�gszer�en. A konfliktusok az egy�n harc�t jelzik a rendszer ellen. Az egy�ni v�gyat a rendszer �s az egy�n k�lcs�nhat�sa determin�lja. Nincsenek teh�t �nnemz� adotts�gok. Az egy�n t�rsadalmi produktum.

Mindez a t�rt�nelmi materializmus tan�t�sa, mely �pp azzal az �vezredes elm�lettel helyezkedik szembe, ami szerint mindennek, ami az egy�ni, vagy a t�rsadalmi �letben t�rt�nik az emberi v�gy �s t�rekv�s az els�dleges mozgat�ereje s �gy ezek orvosl�s�t az egy�n megv�ltoztat�s�ban kell keresni. �m a t�rt�nelmi materializmus r�mutatott arra, hogy a bajokat b�rhogyan is igyekeztek az egy�n megv�ltoztat�s�n kereszt�l orvosolni, azok valamilyen form�ban �jra fel�t�tt�k a fej�ket, mert az egy�ni t�rekv�sek �s cselekedetek csak k�vetkezm�nyek �s azt jelzik, ahogy az egy�n a termel�sben elfoglalt hely�n�l (oszt�lyhelyzet�n�l) fogva a t�rsadalomra visszahat. Ha teh�t a bajokat orvosolni akarjuk, az okot kell megsz�ntetni s ezzel megsz�nik az okozat is. Az egy�ni �s t�rsadalmi �let bajait csak a rendszer megv�ltoztat�s�val lehet kik�sz�b�lni.

Ami pedig az egy�n nemi c�lj�t behelyettes�t� munk�t illeti, az el�bbiek alapj�n vil�gos, hogy a munka alapja, felt�tele annak, hogy az egy�n egy�ltal�n exiszt�lhasson �s sz�ks�gleteit kiel�g�thesse. A termel�s form�j�t mag�ra �lt� munka az, ami a v�gyat ir�ny�tja �s nem ford�tva. Hogy a munka visszahat az emberre, az bizonyos, csakhogy nem abb�l a szempontb�l, hogy kiel�g�ti-e, vagy sem lelkileg. Hiszen �ppen annak, amit Totis B�la „holt anyaggal” val� dolgoz�snak nevez, annak a munk�nak �s a termel�nek k�lcs�nhat�sa teszi ki az emberis�g fejl�d�s�t. �ppen „a holt anyagon” kereszt�l t�rt�nt meg �s t�rt�nik a vil�g �tform�l�sa. A munka megv�laszt�s�n�l csak igen kiv�teles esetekben j�het a vil�gra val� hat�s c�lja sz�m�t�sba. A nagy t�bbs�gn�l, legyen az orvos, kapitalista, hivatalnok, b�rmunk�s, kisiparos, stb. az sz�mit, hogy hogyan biztos�tja a l�tfentart�s�t, esetleg magasabb profitj�t hogyan el�g�theti ki.

 A munk�sn�l �ppen �gy, mint az intellektueln�l el�fordulhat, hogy szivesebben v�lasztja ezt a szakm�t, mint amazt, de nagy �ltal�noss�gban a munkak�r megv�laszt�s�t a kereseti lehet�s�gek szabj�k meg mindkett�n�l. A p�nz�rt robotol� orvos, �gyv�d, hivatalnok, stb. �ppen olyan mechanikusan k�nyszer�l a munk�j�t v�gezni, �ppen �gy holt anyaggal dolgozik, mint a munk�s. Enn�lfogva a b�rmunk�snak nincs egy speci�lis l�lektana. A t�rsadalom megoszlik dolgoz�kra �s dolgoztat�kra. A dolgoz�k, akik az elnyom�st �rzik, oppoz�ci�s �ll�spontot foglalnak el. Ezek k�z�tt vannak, akik menek�l�ssel keresnek kiutat, itt szerepe juthat a l�lektannak, viszont azok, akik a re�lis gazdas�gi �s oszt�lyt�rsadalmi adotts�gokkal n�znek szembe, azok egy m�s t�rsadalom fel�p�t�s��rt folytatnak harcot.

Ez azonban nem valami elfojtott, hanem igenis tudatos c�l�rt folyik: a gazdas�gi alap megv�ltoztat�s��rt. Az oszt�lyharc nem a b�rmunk�s l�lektani probl�m�ival sz�letik. A t�rt�nelmet oszt�lyharcok teszik �s ez mindig egy gazdas�gi �s politikai felszabadul�s�rt folyt. Eszerint az oszt�lyharc egyr�szt a l�t�rt val� harc egyik megnyilv�nul�si form�ja, aminek gazdas�giak az okai, m�sr�szt az oszt�lyharc nem valamely egyed�l�ll� egy�n hadakoz�sa, hanem egy eg�sz oszt�lynak a maga �rdek�ben egy m�sik oszt�llyal vivott harca. Ebben sem a b�rmunk�s nem �llhat egyed�l, sem az intellektuelnek nem juthat m�s szerepe, mint a munk�snak: mind a kett� sz�m�ra a harcot jelenti a felszabadul�s�rt. (Kolozsv�r