Mivel nincs ideol�gia �r, �s a burzso�zia veheti �t a vezet� szerepet, �gy nemcsak a munk�soszt�ly, de a t�ke valamennyi al�vetettje lehet az �ldozata, ennek az agressz�v, �s �lnok szellemi k�rnyezetszennyez�snek az elnyom�s, valamint a kizs�km�nyol�s mind rafin�ltabb rendszer�nek a tart�s�t�sa �rdek�ben. A marxist�knak ugyanakkor nem szabad egy pillanatra sem megfeledkezni�k arr�l, hogy �j nemzed�kek l�ptek be a t�rt�nelmi �letbe, amelyek �lm�nyanyaga egyre ink�bb elt�r a kor�bbi nemzed�kek�t�l, �letszeml�let�k alakul�s�ra r�nyomja a b�lyeg�t a kapitalizmus val�s�ga. Lenin figyelmeztet�s�vel �lve a „munk�st se v�lasztja el k�nai nagy fal a kapitalizmust�l”, azaz kiindul�sk�nt tudom�sul kell venni ezek negat�v, szem�lyis�grombol� hat�sait, mert ha nem vessz�k figyelembe, nem kell� k�r�ltekint�ssel, �s figyelemmel v�gezz�k a politikai felvil�gos�t�, agit�ci�s, valamint nevel�- szervez� munk�nkat, annak s�lyos k�vetkezm�nyei lehetnek, mik�nt azt a t�rt�nelmi �t tapasztalatai is bizony�tj�k. A jelenleg is foly� tudom�nyos technikai forradalom rohamos fejl�d�se is megk�veteli, hogy az ideol�giai munk�nk a lehet� legkorszer�bb legyen az el�rehaladott kapitalizmus er�vel szemben, �s a marxizmus tudom�nyos, meggy�z� igazs�gait k�zvet�tse a t�rsadalom mind sz�lesebb oszt�lyai, r�tegei, �s csoportjai fel�. Ez csak �gy lehets�ges, ha n�velj�k ideol�giai munk�nk komplex jelleg�t a tov�bbfejleszt�s ter�n is, tov�bb� a p�rttags�g, de valamennyi marxista �rezze k�teless�g�nek �nk�ntes alapon is elm�leti felk�sz�lts�g�nek a jav�t�s�t, hiszen n�lk�le a politikai munka gyakorlata k�nnyen sz�nalmas botork�l�sra sikeredhet. A marxist�k ne sz�gyelljenek tanulni az egyszer� emberekt�l sem, akik kapitalizmus megac�loz� iskol�j�ban nagyon is l�nyeges felismer�sekre j�nnek r�. Csak eml�kezzenek vissza Leninre, aki igen figyelemre m�lt�nak tartatta annak az egyszer� munk�snak a meg�llap�t�s�t, aki azt mondta a c�rizmus viszonyai k�zepette foly� oszt�lyharcban, hogy:” M�r nem mernek b�d�s kenyeret adni”. Bizony, igencsak aktu�lis ez az �lelmiszer t�ma, amikor sz�z, �s ezer tonna sz�mra �ntik a fert�z� �lelmiszerszemetet, �s persze m�sf�le szemeteket is Magyarorsz�gra Nyugatr�l. Az ideol�gia munk�nk offenzivit�s�nak a n�vel�sre is �get� sz�ks�g van. Mindenekel�tt j�l felk�sz�lt agit�torokra, �s propagandist�kra van sz�ks�g�nk, akiket vil�gos eszmei meggy�z�d�s vez�rel, k�pesek ideol�gi�nk t�teleit a mai kor k�vetelm�nyeinek figyelembev�tel�vel hirdetni, amely persze tartalmazza a nemzetk�zileg kikrist�lyosodott ideol�giai eredm�nyeit is, hiszen nem puszt�n a hazai burzso�zia ideol�giai diverzi�ja elleni harcr�l van csak sz�! K�l�n�sen �vakodnunk kell az elavult t�telek, �s r�gi jelszavak ism�telget�seit�l, valamif�le r�gi, sz�kre szabott szellemi zubbonynak a mai val�s�gra val� r�er�ltet�seit�l, amelyek t�bbs�ge m�g a saj�t t�rt�nelmi viszonylat�ban is csak a politikai s�lyos torzul�saira, �s eredm�nytelens�geihez vezetett. Azonban egyetlen marxista se feledje, azzal nem lesz szebb a m�lt, ha a burzso�zia mint�j�ra akarja mentes�teni a t�rt�nelmi m�lt gyatras�gait. Hat�sos, eszmei ellenf�lnek c�mzett kritik�t csak helyes marxista �nkritik�ra alapozva lehet kifejteni! Az ideol�giai munka hat�sosabb�, �s offenzivit�s�nak 2. az er�s�t�se �rdek�ben term�szetesen fontos, hogy a t�mad�si fel�leteket is cs�kkents�k, no t�volr�l sem a burzso�zia k�nye-kedv�re, �s f�ttyent�seinek megfelel�en. Tov�bb� j�l oda kell figyelni a k�tfrontos eszmei –ideol�giai harcra, mert �ppen ennek a k�rny�k�n szereti a burzso�zia a becs�sz� t�mad�sait v�grehajtani. Minden burzso� mocskol�d�st, �s r�galmat vissza kell vern�nk idej�ben a politikai leleplez�st is felhaszn�lva, ide �rtve a t�rt�nelmi m�lt ellenieket is. A marxist�knak arr�l sem szabad megfeledkezni, hogy az ideol�giai ellenfeleink a maguk �rdekei ment�n term�szetesnek tekintik az ellen�nk kivitelezett ideol�giai t�mad�sokat, �s ez�rt �k nem felel�sek, de sokkal ink�bb mi, akik ezt lehet�v� tessz�k, �s nem vagyunk k�pesek ezeket id�ben leszerelni, �s eler�tlen�teni. N�p�nk, �s az emberis�g jobb j�v�j��rt foly� �nk�nt v�llalt harc�ban, valamint szolg�lat�ban az a feladatunk, hogy a t�rt�nelem �ltal m�r egyre jobban buk�sra �t�lt reakci�s ideol�gi�t, az �jfasizmussal is fert�z�tt kapitalizmussal egy�tt a t�rt�nelem szem�tdombj�ra vess�k./A t�ke sz�ks�gk�ppen t�k�s!/ Reakci�ss�g�t maga az agressz�v h�bor�s gyakorlata bizony�tja legpregn�nsabban, legk�l�nb�z�bb �r�gyekre hivatkozva, �s mindent megtesz az�rt, hogy a t�ke �nn�n m�rhetetlen antiszoci�lis term�szet�t kiel�g�thesse, profit�hs�g�ben az emberis�g t�bbs�g�t kifoszthassa, sz�zmilli�kat a munkan�lk�lis�g embert al�z� barb�rs�g�ba, �s egyben mor�lis lealacsonyod�sra vesse. Az ideol�gia munk�ban akkor l�phet�nk m�g jobban el�re, ha a k�l�nb�z� marxista er�k a k�z�s, demokratikus vita alapj�n kov�csolj�k ki az eszmei egys�get, nem mint eszmei ellenfelek, de az eszmeis�gben egym�ssal k�zel �ll�k, akik felt�telezhet�en a j�v�ben is a k�z�s eszmeis�g, elvi k�vetkezetess�g, �s az el�rehalad�s messzemen� sz�nd�k�val, t�relemmel, valamint meg�rt�ssel, azaz marxista-leninista m�don viszonyulnak a vit�s k�rd�sek tiszt�z�s�hoz. K�l�n gondot ford�tanak a fiatal�t�sra, �s a r�gebbi nemzed�kek maguk is vigy�znak arra, hogy a nemzed�kek term�szetes ellent�tei ne vezessenek s�lyos torzul�sokhoz. /J� sz�val is oktasd, j�tszani is engedd sz�p, okos fiadat!/ Ami pedig m�g a tudom�nyos szocializmus megalap�t�inak a tan�t�sait, �s antikapitalista kritik�inak az �ll�t�lagos „elavul�s�t”, �s ut�pikus volt�t illeti. Meggy�z�d�s�nk, hogy a kapitalizmus minden m�dosul�sai ellen�re is az maradt ami volt alapvet� ellent�tei tekintet�ben, legfeljebb a buta burzso�zia primit�v antikommunista lovagjai hihetik el azt, hogy a marxizmus valami holt hitt�telek gy�jtem�nye lenne. Mi ezut�n is szembes�teni fogjuk az ilyen figur�kat saj�t rendszer�k al�val�s�gaival az eg�sz n�p el�tt, mert a jelenlegi vad - kapitalista mocs�rvil�gukat a legpocs�kabb �ruk f�rum�n tudjuk csak �rt�kelni. Ilyen aspektusb�l n�zve a klasszikus antikapitalista kritik�t alkalmazni nemcsak id�tlens�g, de t�lz� dics�ret is lenne. Hely�be mi ez�rt a val�s kapitalizmus megalapozott, �s er�teljesebb kritik�j�t �ll�tjuk a r�gi kritikai �rt�keket is megbecs�lve. Csak hadd jajvesz�keljen - ord�tozzon a burzso�zia, �s min�l jobban teszi ezt a kommunizmus k�s�rtet�vel szemben, ez lesz a bizony�t�k arra, hogy a „kommunizmust” ism�t hatalomnak ismeri el. H�lgyeim �s uraim! Tal�n valami jobbal rukkoljanak el�, mert ez a restaur�ci�s sil�nys�g, �s al�val�s�g a globaliz�l�d� kapitalizmus rothad�sai k�zepette �n�ket min�s�ti. Mi a marxist�k feladata? Tanulni! Szervezni! Harcolni! Ehhez k�v�nunk mi a honlapunkon seg�ts�get ny�jtani mindazoknak, akik tanulni akarnak, hajtja �ket az igazs�g ut�ni �lland� keres�s v�gya, nem hajlanak meg az ostobas�gok, �s az aljass�g uralma el�tt. Azaz r�viden sz�lva: kritikus, �s forradalm�r. 2006-12-18. Varga S�ndor. Magyarorsz�gi MUNK�SP�RT 2006 Orsz�gos P�rtoktat�si Tan�cs tagja.