A Horthy-rendszer val�ban elt�rt bizonyos saj�toss�gaiban a fasizmus "klasszikus", n�met �s olasz form�j�t�l: nem t�maszkodott t�megp�rtra �s t�megmozgalomra - sem a hatalom megszerz�s�ben, sem k�s�bb -, �s mindv�gig megtartotta a parlamentet, s�t a n�met megsz�ll�sig a polg�ri ellenz�k mellett a szoci�ldemokrata p�rtnak �s a szakszervezeteknek is leg�lis m�k�d�st enged�lyezett. �ltal�ban emiatt szokt�k mentes�teni a "fasiszta" min�s�t�st�l. K�rd�s, mennyiben �rintik az eml�tett saj�toss�gok a fasizmus l�nyeg�t, �s egy�ltal�n, mi a fasizmus l�nyege.

    Kezdj�k tal�n azzal, hogy mi nem a l�nyege, mi nem k�l�nb�zteti meg t�rt�nelmileg m�s rendszerekt�l. A zsid��ld�z�s b�r l�nyeges ism�rve a n�cizmusnak, nem tartozik a fasizmus l�nyeg�hez �ltal�ban, j�llehet a n�ci rendszer a fasizmus legkiteljes�ltebb form�ja volt - nem tartozik hozz�, mert egyr�szt nem minden fasizmus �ld�zi, vagy legal�bbis nem minden fejl�d�si szakasz�ban �ld�zi a zsid�kat (az olasz fasizmus csak akkor kezdte ezt, amikor Mussolini m�r k�zvetlen�l Hitler "v�dn�ks�ge" alatt �llt); m�sr�szt a zsid�k �ld�z�s�t helyettes�theti (vagy kieg�sz�theti) az arabok� (p�ld�ul a zsid� fasiszt�k r�sz�r�l), a feket�k�, a cig�nyok� stb.; v�g�l, a t�rt�nelemnek nem volt olyan korszaka, amikor a zsid�kat ne �ld�zt�k volna, az assz�r �s a babil�niai, az egyiptomi �s a r�mai birodalomt�l a gett�s�t� k�z�pkoron, a spanyol �s portug�l inkviz�ci�n, az orosz feketesz�zas pogromokon kereszt�l eg�szen a legmodernebb (?) korig. Az antiszemitizmus teh�t, noha bizonyos fasizmusokra jellemz�, �s m�s ismer�vekkel �sszefon�dva felt�tlen�l a fasizmus megnyilv�nul�sa, �nmag�ban v�ve nem tekinthet� a fasizmus jellemz�j�nek.
    A zsid��ld�z�sn�l �ltal�nosabb ism�rv a militarizmus: ez val�ban l�nyegi von�s, fasizmus nincsen n�lk�le. De ami egy jelens�g l�nyeg�hez tartozik az nem mindig tartozik ennek a jelens�gnek a megk�l�nb�ztet� jegyeihez - t�gabb is lehet az ut�bbiakn�l. A h�d�t� militarizmus a legk�l�nf�l�bb uralmi rendszerek l�nyeges von�sa volt: a rabszolgatart� r�mai imp�rium�, a feud�lis oszm�n birodalom�, a polg�ri eszm�knek Eur�pa-szerte karddal utat v�g� nap�leoni cs�sz�rs�g� - teh�t egyik�ket sem k�l�nb�zteti meg sem egym�st�l, sem a fasizmust�l. Vagy: l�nyeges von�sa a fasizmusnak a terrorista diktat�ra - de a legk�ny�rtelenebb diktat�r�t gyakorl� egyiptomi f�ra� sem sorolhat� a fasiszt�khoz, �s Cromwell sem, noha terrorista diktat�r�val tiporta el az �rek �s a sk�tok nemzeti ellen�ll�s�t, Angli�ban pedig a levellerek �s a diggerek forradalmi mozgalmait; r�ad�sul a n�pi forradalmi mozgalmaknak ez az eltipr�ja t�rt�nelmileg halad�, forradalmi szerepet j�tszott, ami a fasizmusr�l �ppens�ggel nem mondhat� el.

    Ahogy a fasizmus egyik-m�sik saj�toss�ga jelen lehet k�l�nf�le uralmi rendszerekben an�lk�l, hogy ezek emiatt fasiszt�nak min�s�lhetn�nek, �pp�gy a fasizmus mag�ba foglalhatja t�le elt�r� vagy vele ellent�tes politikai berendezked�sek elemeit an�lk�l, hogy min�s�g�t elvesz�tve, megsz�nne fasizmusnak lenni. Ilyen elem a koal�ci�s korm�nyz�s, a t�bbp�rtrendszer, a parlament. Mussolini els� korm�ny�nak - mint tudjuk - csup�n n�gy fasiszta minisztere volt t�z nem-fasiszta mellett, �s a kijel�lt korm�nyf� eredetileg k�t szakszervezeti vezet�nek is t�rc�t k�n�lt. M�k�d�tt a parlament, n�pes ellenz�kkel, sz�mszer�en er�s szocialista �s kisebb, de nem jelent�ktelen kommunista k�pvisel�csoporttal. Kider�lt azonban, hogy a rendszer term�szet�t nem a parlament fenn�ll�sa �s a p�rtok k�pviseleti ar�nya hat�rozza meg, hanem a val�s�gos er�viszony, amelynek d�nt� mozzanata a szervezetts�g �s a c�ltudatos cselekv�s. A fegyveres fasiszta terrorakci�k - megtoldva a 100 milli� doll�ros stabiliz�ci�s k�lcs�nnel, amelyet az amerikai Morgan-bankh�z a Matteotti-v�ls�g alatt ny�jtott Mussolininak - hat�konyabbak voltak, mint a parlamenti ellenz�k t�bbs�g�nek erk�lcspr�dik�ci�i �s szemreh�ny� hivatkoz�sai az alkotm�nyoss�gra; egy�bk�nt is, a r�szint fasiszta, r�szint megf�leml�tett parlamenti t�bbs�g maga szavazta meg alkotm�nyosan �s demokratikusan a parlament t�rv�nyes megb�n�t�s�t. B�r a fasiszt�knak eleinte tartaniuk kellett mind a baloldali p�rtokt�l, mind a kereszt�nydemokrata ir�nyzat� N�pp�rtt�l, amely m�g�tt t�megesen sorakozott fel a nagybirtokellenes paraszts�g, l�nyegileg m�gis kezdett�l fogva ir�nyt tudtak szabni a dolgok menet�nek (f�k�nt az ellen�ll�s gyatras�ga miatt). Ez a hatalom teh�t kezdett�l fogva fasiszta volt (nem "fasisztoid" vagy valami eff�le), amin az sem v�ltoztat, hogy a teljes, tot�lis fasizmus megval�s�t�s�hoz bizonyos id�re volt sz�ks�ge. A hitleri rendszerre nagyj�b�l ugyanez vonatkozik, b�r sokkal r�videbb id� alatt taposott utat mag�nak a tot�lis fasizmushoz, mint olasz megfelel�je. Hitler alkotm�nyos parlamenti v�laszt�ssal - mondhatni "demokratikusan" - jutott hatalomra, �s el�sz�r szint�n koal�ci�s korm�nyt alak�tott, nem kergette sz�t azonnal a parlamentet, a p�rtokat, a szakszervezeteket; korm�nyz�sa ennek ellen�re az els� pillanatt�l fasiszta volt, a hatalmat a fasizmus jellegzetes m�dszereivel gyakorolta. Mit akarunk ezzel mondani? Azt, hogy a t�bbp�rti parlament l�te, a szoci�ldemokrata p�rt �s a szakszervezetek legalit�sa nem z�rja ki a rendszer fasiszta jelleg�t, �gy �nmag�ban v�ve arra sem haszn�lhat� fel bizony�t�kul, hogy a Horthy-rendszer ne lett volna fasiszta.

    Ellene sz�lhat ennek az �rvel�snek, hogy Horthy idej�n mindv�gig l�tezett a parlament, �s majdnem v�gig a szoci�ldemokrata p�rt - nem �gy mint az olasz �s a n�met fasizmusban. �m ez az ellenvet�s �ppen a t�rt�nelmi k�l�nbs�g miatt nem tal�l c�lba. Amikor Mussolini �s Hitler - ellenforradalmi t�megmozgalmakt�l t�mogatva - elfoglalt�k a korm�nyf�i posztot, Olaszorsz�gban m�g nem apadtak el, N�metorsz�gban pedig n�veked�ben voltak a forradalmi energi�k; Horthy ezzel szemben egy levert forradalom ut�n lovagolt be a hatalomba, �s nem fanatiz�lt t�megek h�t�n, hanem a rom�n fegyverek �s az antant-misszi�k seg�ts�g�vel. Magyarorsz�gon az antant m�r Horthy j�vetele el�tt megt�rte a baloldalt (leverte a V�r�s Hadsereget), �s a szoci�ldemokrat�k nemhogy komoly vesz�lyt nem jelentettek az �j rendszer sz�m�ra, mint az olaszokn�l vagy a n�metekn�l, de �k maguk aj�nlott�k fel "k�rges kez�ket" az ellenforradalomnak; Horthy�k pedig ingatag helyzet�kben sem �ket nem n�lk�l�zhett�k, sem az antant �ltal megk�vetelt parlament�ris politikai homlokzatot. Rendszer�k konszolid�l�s�hoz teh�t �ppoly sz�ks�ges volt a parlament �s a szoci�ldemokrata p�rt fenntart�sa, mint az olasz �s a n�met fasizmus konszolid�l�s�hoz e k�t int�zm�ny felsz�mol�sa. A mi k�rd�s�nk szempontj�b�l azonban nem is az a d�nt�, hogy l�teznek-e ezek az int�zm�nyek vagy sem, hanem az, hogy l�tez�s�k eset�n befoly�solj�k-e a rendszer l�nyeg�t.

A parlamentr�l a magyar kir�lyp�rti ellenz�ki vezet�je, Payr Hug�, tal�l�an �rta 1938. okt�ber v�g�n Horthyhoz int�zett beadv�ny�ban: "Nem a n�pnek van r� sz�ks�ge, hanem a hatalmon lev�knek. Mert a parlament legbiztosabb levezet� csatorn�ja a t�megindulatoknak. Ha nagy a fesz�lts�g, egy korm�nyv�ltoz�s, ha m�g nagyobb: �j v�laszt�s mindig enyh�ti a helyzetet, �s egy id�re �j etapot, nyugalmi �llapotot teremt. Ha ez nincs meg, a fesz�lts�g a hatalmon lev�k alatt robban, s nyom�ban j�r a forradalom."1 Payr az ismert szok�s szerint egy kalap al� veszi a prolet�rforradalmat �s Sz�lasi "forradalm�t" - itt els�sorban az ut�bbira gondol -, de abban k�ts�gk�v�l igaza van, hogy a parlament biztons�gi szelep�l szolg�l a fenn�ll� rend sz�m�ra; ellenkez� esetben sz�tkergetik. A magyar parlament m�g a korm�nyv�ltoz�sokban sem t�lt�tt be �rdemleges szerepet: negyedsz�zados t�rt�net�ben egyetlen egyszer fordult el� (1938. november 23-�n), hogy leszavazt�k a korm�nyt (a Bethlen Istv�n k�r�l csoportosult k�pvisel�k Imr�dy B�l�t), Horthy azonban nem fogadta el a minisztereln�k lemond�s�t, �s Imr�dy mindaddig hivatalban maradt, am�g ellenfelei be nem bizony�tott�k, hogy egyik d�dapja zsid� volt - ez t�bbet nyomott a latban, mint a parlamenti szavaz�s. (A mindenkori korm�nyf� szem�ly�r�l �ltal�ban a sz�nfalak m�g�tt, kamarilla-t�rgyal�sokon hat�roztak.)

    A szoci�ldemokrat�kkal k�t�tt megegyez�s �pp�gy a rendszert er�s�tette, mint a parlamenti forma. Peyer K�roly�k k�lf�ldi �sszek�ttet�sei megk�nny�tett�k az ellens�ges nemzetk�zi hangulat lecsillap�t�s�t, a Horthy�k sz�m�ra l�tfontoss�g� stabiliz�ci�s k�lcs�n felv�tel�t; a munk�ss�g k�zbentart�s�hoz is c�lszer�nek l�tszott, ha a terror kieg�sz�t�s��l a korm�nyzat betagolja a szoci�ldemokrata p�rtot �s a szakszervezeteket az ellenforradalmi strukt�r�ba. Sz�molni kellett persze azzal, hogy az SZDP radik�lis vagy �ppen kommunista elemek leg�lis fedez�k�v� v�lik. Az id� azonban megmutatta, hogy ebb�l a kompromisszumb�l a hatalom birtokosai h�zt�k a legnagyobb hasznot. Az 1922-es v�laszt�sok ut�n, ahol a szoci�ldemokrat�k Horthy-korszakbeli szerepl�s�k legkimagasl�bb eredm�ny�t �rt�k el, 25 mand�tumukkal j�val kisebb frakci�t alkottak a parlamentben, mint az olasz szocialist�k Mussolini alatt, a k�s�bbi v�laszt�sokon pedig mand�tumaik am�gy sem nagy sz�m�t a korm�nyzat m�dszeresen leapasztotta. De a munk�ss�g leszerel�s�hez �s a rendszerbe val� integr�l�s�hoz legjobb tud�suk szerint hozz�j�rultak - t�bb�-kev�sb� helyettes�tve ily m�don a korpor�ci�kat, az oszt�lyegy�ttm�k�d�s jellegzetesen fasiszta szerveit, amelyek Magyarorsz�gon nem vertek gy�keret -, �s a f�ld al� k�nyszer�tett kommunist�k felder�t�s�ben is kez�re j�tszottak Horthy�knak. Mindez �j�lag meger�s�ti feltev�s�nket: annak eld�nt�s�hez, hogy a Horthy-rendszer fasiszta volt-e, vagy csup�n "fasisztoid", net�n "konzervat�v", nem a parlament, az SZDP �s a szakszervezet l�tez�s�b�l, hanem a fasizmus l�nyeg�b�l kell kiindulnunk.

    Ha a fasizmust l�nyege szerint akarjuk jellemezni, meg kell jel�ln�nk t�rt�nelmi hely�t, alapvet� funkci�it, eszk�zeit �s m�dszereit. Els� megk�zel�t�sben �s j�r�szt a kor�bbi fejteget�sek �sszefoglal�sak�nt azt mondhatjuk, hogy a fasizmus - ellenp�rj�hoz a New Dealhez hasonl�an - az imperializmus �llammonopolista szakasz�ban, a kapitalizmus �ltal�nos v�ls�g�b�l bontakozik ki, rendszerint olyankor, amikor ezt a tart�s, visszaford�thatatlan folyamatot elm�ly�ti a ciklikus (id�leges) gazdas�gi v�ls�g vagy pang�s. A fasizmus �s a New Deal k�z�s funkci�ja volt, hogy elh�r�ts�k a forradalmi vesz�lyt, �llami beavatkoz�ssal vissza�ramoltass�k a "f�l�s" t�k�ket a termel�sbe, b�v�ts�k a t�ke el�gtelen piacait, biztos�ts�k a zavartalan felhalmoz�shoz sz�ks�ges profitr�ta gazdas�gi �s politikai felt�teleit.

    A New Deal sz�l�haz�ja, az Egyes�lt �llamok a polg�ri fejl�d�s minden feud�lis k�t�tts�gt�l mentes "id�lt�pusa" volt, hatalmas er�forr�sok, piacok �s vil�ggazdas�gi had�ll�sok birtokosa, amely sikeres vil�gh�bor�s r�szv�tel�vel a t�k�s �llamok �l�re ugrott.  Az els� fasizmusok ezzel szemben olyan orsz�gokban kerekedtek fel�l, ahol a fin�nct�ke egy�tt uralkodott a feud�lis maradv�nyokat t�bb�-kev�sb� konzerv�l� nagybirtokkal, �s a bels� piac b�v�l�s�t f�kezt�k az elavult agr�rviszonyok. �gy a New Deal egyik alapm�dszere, a t�megek v�s�rl�erej�nek �llami �jraeloszt�ssal �s politikai engedm�nyekkel val� jelent�s feljav�t�sa, sz�ba sem j�hetett. A k�rd�ses orsz�gok egy�bk�nt sem rendelkeztek a New Dealhez sz�ks�ges er�forr�sokkal: vagy vesztesei voltak a h�bor�nak, �s �rt�kes ter�letekr�l kellett lemondaniuk, vagy gy�ztes l�t�kre nem kapt�k meg azt, amit rem�ltek. Ezek a "kisemmizett" orsz�gok nem tudt�k v�ls�gukat a parlamenti demokr�cia �s liberalizmus hagyom�nyos kereteiben megoldani. Ilyen helyzetben, mintegy v�gsz�ks�gben folyamodtak fels� oszt�lyaik a fasizmushoz. (A "v�gsz�ks�g" sz�val azt akarjuk itt jelezni, hogy a burzso�zia, b�r a forradalmi baloldal elleni terrort nem vette k�l�n�sebben rossz n�ven - kiv�ve az � �rdekeire is s�relmes "t�lkap�sokat" -, a hatalomba m�gis habozva bocs�totta be a sz�ls�jobb nehezen kezelhet� "n�pi" �s alvil�gi hordal�k�t."

    A korm�nyra ker�lt fasizmus ny�lt terrorral, militariz�l�ssal �s agresszi�val keresett a v�ls�gb�l kiutat, a "nemzeti" csal�d�sok�rt k�rp�tl�st �s el�gt�telt. A terror c�lja az volt, hogy letiporja vagy megel�zze a forradalmat, f�ken tartsa az elkeseredett t�megeket, �s megfosztva �ket harci-�nv�delmi szervezeteikt�l, olcs� munkaer�t sz�ll�tson a tulajdonos oszt�lyok - a t�ke, a f�ldbirtokoss�g, a m�dos paraszts�g - r�sz�re. A militariz�l�s c�lja az volt, hogy az �llam katonai megrendel�sekkel ellens�lyozza a bels� piac sz�k�ss�g�t, leapassza a munkan�lk�lis�get - a legf�bb t�rsadalmi vesz�lyforr�st -, �s el�k�sz�tse az uralkod� oszt�lyok szempontj�b�l n�lk�l�zhetetlen k�ls� h�d�t�st, az er�szakos ter�leti �jrafeloszt�st. Az �llam tervez�-gazdas�gir�ny�t� tev�kenys�ge ezekhez a c�lokhoz igazodott, ezeket szolg�lta a rendszer ideol�gi�ja is.
    A fasiszta ideol�gia a nemzeti vagy "faji" fels�bbrend�s�gnek �s a fels�bbrend�ek k�z�ss�g�nek m�tosz�ra �p�lt.2 A kett�s ideol�giai koholm�ny egyszerre sz�tott mesters�ges ellent�teket kifel�, �s leplezett val�di antagonizmusokat befel�: sz�gyenf�hoz k�t�zte a nemzetk�zis�get, az oszt�lyharcot, a "kommunizmust", �tterelte a t�megek d�h�t nyomor�s�guk val�di okoz�ir�l az "idegenekre", a kisebbs�gekre, m�s n�pekre �s orsz�gokra, vagy �ltal�ban a "m�ss�gra", harcba sz�l�totta - nem is eredm�nytelen�l - az elnyomottakat elnyom�ik oldal�n saj�t elemi l�tfelt�teleik ellen. Ezt az ideol�giai pestist a gyakorlati demag�gia tette igaz�n hat�konny�: a fasizmus, m�s n�pek vagy a nemzetb�l ("fajb�l") kirekesztettek rov�s�ra, kiel�g�tette (vagy meg�g�rte, hogy kiel�g�ti) a t�megek bizonyos csoportjainak legs�rget�bb anyagi sz�ks�gleteit - azaz megv�s�rolta val�di �rdekeiket pillanatnyi l�tszat�rdekeik�rt (majd sokszorosan megfizettette vel�k azt, amit k�pmutat�an ny�jtott nekik). A gyakorlati demag�gia az igazs�g lopott pecs�tj�t �t�tte a hazug ideol�gi�ra, az ideol�gia a fels�bbrend�s�g ill�zi�j�val szentes�tette a kirekesztettek, a kiszemelt b�nbakok elleni rabl�st �s er�szakot. A fels�bbrend�s�g ill�zi�ja az egyenl�s�g p�tl�ka volt egy oligarchikus farkasvil�gban, k�pzeletbeli k�rp�tl�s a gazdas�gi �s szoci�lis h�tr�nyok�rt, a kult�ra, a k�pess�gek, a szellemi teljes�tm�ny hi�ny��rt, k�b�t�szer az elnyomottaknak, hogy kisebbrend�s�g�k tudat�t elhom�lyos�tsa a m�g elnyomottabbak feletti v�lt f�l�ny�k �s hatalmuk. Az alantas indulatukat felkorb�csol� ordas eszm�kre a kispolg�rs�g mutatkozott a legfog�konyabbnak, k�l�n�sen ott, ahol a f�lfeud�lis agr�rviszonyok miatt demokratikus hagyom�nyokban nem b�velkedett, �letm�dj�ban �s kult�r�j�ban elmaradottabb, l�tfelt�teleiben bizonytalanabb, hajlamaiban brut�lisabb volt, mint a polg�rosultabb orsz�gok k�z�pr�tegei, �s rendszeresen termelte ki vagy sz�vta mag�ba m�s oszt�lyokb�l a lez�ll�tt, kalandor, b�n�z� elemeket.
    A fasiszta k�z�ss�gi m�tosz gy�keresen szak�tott a felvil�gosod�s polg�ri eszm�ivel �s eszm�nyeivel. A felvil�gosod�s gondolatvil�g�ban minden ember egyenl�, mert egyforma r�szese ugyanannak az "�ltal�nos emberi term�szetnek"; a fasizmusban csup�n a "v�rs�gi k�z�ss�ghez" tartoz�kat illeti meg az egyenl�s�g - helyesebben, annak �rnyk�pe -, a k�z�ss�gen k�v�liek csup�n als�bbrend�, megt�rt vagy �ld�z�tt elemek, �s form�lisan sem egyenl�k a k�z�ss�g teljes jog� tagjaival. Ugyanilyen megb�lyegzettek azok is, akiket politikai meggy�z�d�s�k vagy "m�ss�guk" miatt tasz�tanak ki a k�z�ss�gb�l. Ez a diszkrimin�ci� valamilyen form�ban a polg�ri fejl�d�s demokratikus szakaszaiban is jelen volt, de a fasizmussal az eszel�ss�gig elvadul. A fasiszt�k, b�r mindv�gig a "kommunizmusra" m�rik a f� csap�st, a polg�ri demokr�ci�t sem k�m�lik gy�l�let�k hull�mait�l, �s hatalomra jut�suk eset�n eltaposs�k vagy saj�t ig�nyeik szerint gy�rj�k �t a hagyom�nyos parlamenti rendszert.3 Habz� demokr�ciaelleness�g�k mintegy el�legzi a fin�nct�ke t�rv�nyszer� fejl�d�si t�vlatait. A fin�nct�ke maga al� rendeli a t�rsadalmat, bele�rtve a burzso�zia k�l�nb�z� r�tegeit is, gyakorlatilag a h�b�ri oligarchia korszer�s�tett v�ltozat�val helyettes�tve a hagyom�nyos polg�ri demokr�ci�t �s egyenl�s�get. Az ut�bbiaknak a talaja az er�s demokratikus k�z�poszt�ly, vagyis a viszonylag egyenl� polg�ri tulajdon; ahogy a monopolista t�kekoncentr�ci� felmorzsolja az �n�ll� k�z�pr�tegeket, �gy fosztj�k meg tartalmukt�l �s g�ngy�l�tik fel a n�vekv� t�rsadalmi egyenl�tlens�gek a hagyom�nyos demokratikus int�zm�nyeket. A fasizmus teh�t minden m�s polg�ri mozgalomn�l, p�rtn�l, ideol�gi�n�l �s uralmi rendszern�l h�vebben fejezi ki a fin�nct�ke legbens� l�nyeg�t, sz�ks�gszer�en �rv�nyes�l� mozg�si tendenci�j�t. Ahogy J�zsef Attila mondta: "t�ke �s fasizmus jegyesek".
    A fasizmus megnyilv�nul�si form�i sokf�l�k, r�szint a rendszer bels� fejl�d�s�t�l f�gg�en. Ennek a fejl�d�snek �ltal�ban h�rom szakasza van: a.) a hatalom�tv�tel el�k�sz�t�se, b.) a megszerzett hatalom konszolid�l�sa, c.) a konszolid�lt korm�nyz�s szakasza.

    A hatalom�tv�tel k�tf�lek�ppen mehet v�ge: t�megmozgalom seg�ts�g�vel, mint Olasz- �s N�metorsz�gban; a fegyveres er�k k�zvetlen akci�j�val, mint n�lunk vagy a Balk�non.4 De ak�rhogyan t�rt�nj�k is, mindenk�ppen a t�rsadalom m�ly v�ls�g�t jelzi. A viszonyok ingatags�ga miatt maga az �j rendszer sem �l biztosan a nyeregben; ahhoz, hogy megszil�rduljon, f�lre kell �ll�tani val�s�gos �s potenci�lis ellenfeleit. Ez szint�n k�tf�lek�ppen lehets�ges. Ha a rendszernek m�dja van r�, az �llami �s a "t�rsadalmi"-f�lkatonai terrorszervezetek (squadr�k, SA) kombin�l�s�val felsz�molja az ellenz�ket, �s abszol�t egyeduralmat vezet be; ha valami okb�l - t�megmozgalom h�j�n, az uralkod� oszt�lyok bels� harcai vagy a k�lpolitikai helyzet miatt - erre nincs m�dja, akkor (mint m�r Dimitrov kifejtette) �sszek�ti "a ny�lt terrorista diktat�r�t a parlamentarizmus durva hamis�tv�ny�val", �s "bizonyos legalit�st hagy mind a t�bbi polg�ri p�rtnak, mind a szoci�ldemokrata p�rtnak".5 A szoci�ldemokr�ci�t a fasiszt�k k�l�n�sen ott igyekeznek beilleszteni uralmi g�pezet�kbe, ahol nem t�mogatja �ket t�megmozgalom, �s a ny�lt terrort ki kell eg�sz�teni�k a bizalmatlan vagy ellens�ges proletari�tus harci energi�inak politikai semleges�t�s�vel. Ilyen esetben az �lparlamentarizmus ki�p�t�se z�rhatja le a fasizmus m�sodik szakasz�t. Ahol azonban a hatalom megragad�s�ban �s az ellenz�k - r�szint fizikai - megsemmis�t�s�ben d�nt�en k�zrem�k�d�tt az "antikapitalista" jelszavakkal toborzott t�megmozgalom, ott a konszolid�l�s befejez�s�nek m�s felt�tele van: le kell szerelni a t�megmozgalmat �s terrorista osztagait, miel�tt fegyverrel k�rn�k sz�mon a jelszavak teljes�t�s�t. E szakaszok �s t�rt�nelmi form�ik k�l�nb�z�s�ge term�szetesen az ideol�gi�n is nyomot hagy - f�k�nt a t�megek �szt�n�s haragj�t meglovagol� "antikapitalizmuson", amelynek alkalmaz�sa a t�megmozgalom v�ltoz� politikai szerep�t�l f�gg, t�mad�si c�lter�lete pedig �gy sz�k�l le az �ltal�ban vett nagyt�k�r�l az "idegen" t�k�re, ahogyan az uralkod� gazdas�gi k�r�k a fasizmust zsoldjukba fogadj�k �s hatalomra juttatj�k.

    �rv�nyesek-e a fasizmus l�nyeges jegyei a Horthy-rendszerre?
    Oszt�lyjelleg�t tekintve, a horthysta �llam els�sorban a monopolt�ke �s a feud�lis maradv�nyokkal terhelt nagybirtok hatalm�t testes�tette meg, de v�delmezte a dzsentri �s bizonyos m�s k�z�pr�tegek - gy�jt�n�ven az �n. "kereszt�ny k�z�poszt�ly" -, valamint a m�dos paraszts�g �rdekeit is, amennyiben nem �tk�ztek a vezet� t�k�s �s f�ldbirtokos csoportok �rdekeivel. A t�ke �s a f�ldbirtok v�delm�ben a rendszer egyr�szt a konfliktusok csillap�t�s�ra, kompromisszumra t�rekedett a hatalmon bel�liek k�z�tt, m�sr�szt terrorista diktat�r�val nyomta el a forradalmi baloldalt �s harci szervezeteit, a proletari�tus �s a szeg�nyparaszts�g ak�r szervezett, ak�r �szt�n�s megmozdul�sait. A terror a rendszer �lland� jellemz�je volt: nyilv�nos �s korl�tlan az els� �vekben, k�s�bb politikai megfontol�sokb�l a "t�rv�nyess�g" spanyolfala m�g�tt folytat�dott, de a helyzett�l f�gg�en, id�r�l id�re magasra csapott ( stat�rium, t�meges letart�ztat�sok �s ny�lt nyomoz�sok, �jvid�ki v�rengz�s stb.), �s vid�ken mindv�gig nyilv�nos maradt ("cic�znak a sz�p csend�rtollak"). A parlament l�tez�se nem v�ltoztatott a rendszer terrorista l�nyeg�n. A szuronyok �rny�k�ban megv�lasztott k�pvisel�k gy�lekezete, ahol irredenta nacionalizmus, "fajv�delem" �s halad�s-elleness�g dolg�ban az ellenz�k nagy r�sze versengett a korm�nyp�rttal, csup�n g�nyk�pe volt a parlament int�zm�ny�nek, �s diszkrimin�ci�s jogalkot�s�val (numerus clausus, zsid�t�rv�nyek) m�g a form�lis polg�ri jogegyenl�s�get is arcul csapta.6 Ebben az �sszef�gg�sben, teh�t a monopolkapitalizmus ny�ltan terrorista uralmi form�j�nak kereteiben a zsid�k �llami diszkrimin�ci�ja �s �ld�z�se felt�tlen�l a fasizmus ism�rve volt, j�llehet nem jellemez minden fasizmust, �s �nmag�ban nem is elegend� ahhoz, hogy gyakorl�it, p�ld�ul a 16. sz�zad spanyol �s portug�l inkviz�torait, fasiszt�knak nevezz�k.

    Az agressz�v militarizmust, amely szint�n l�nyeges jegye a fasiszta diktat�r�nak, Horthy�k nem gyakorolhatt�k mindj�rt teljes ny�lts�ggal - megk�t�tte kez�ket a b�keszerz�d�s -, de eleve k�sz�ltek r�. Titkos irredenta szervezeteiket csup�n kezdetnek sz�nt�k; "a k�vetkez� l�p�s - mint Bethlen minisztereln�k �rta Horthynak 1926. szeptember 24-�n - a katonai kontroll lez�r�sa �s katonai fegyverzet�nk ki�p�t�se kell legyen, ezzel p�rhuzamosan mind fokozottabb k�lpolitikai er�fesz�t�st kell tenn�nk a kisantant sz�trobbant�s�ra".7 A tervek megval�s�t�s�t illet�en egy darabig gondot okozott az �ltal�nos hadk�telezetts�g tilalma; kij�tsz�s�ra n�ha eg�szen bizarr �tletek sz�lettek, mint Mayer Csejkovits K�roly ezredes�, aki azt javasolta Horthynak, hogy vezess�k be az "�ltal�nos t�zolt�i k�telezetts�get", amellyel mind a kik�pz�s, mind "a n�pnevel�s �s fegyelmez�s probl�m�ja megold�st nyerhet".8 Az id� v�g�l eltakar�totta az akad�lyokat. 1927. m�rcius 31-�n feloszlott az antant-hatalmak katonai ellen�rz� bizotts�ga, �s a hely�be l�p� n�psz�vets�gi ellen�rz�s nem csin�lt nagy �gyet a magyar korm�nyok katonai el�k�sz�leteib�l.
    Nemcsak a militariz�l�s - a rendszer szorosan vett �llammonopolista funkci�i sem fejl�dhettek ki egyszerre. A gazdas�g sz�lesk�r� �llami befoly�sol�sa csup�n a 30-as �vek els� fel�ben, a Nagy V�ls�g hat�s�ra v�lt uralkod�v�. Ez persze nem magyar saj�toss�g, hanem az imperializmus t�rt�net�nek �ltal�nos von�sa. Ami saj�tosan nemzeti, az ink�bb a magyar politika nemzetietlens�ge, egyre szolgaibb hozz�l�ncol�d�sa a hitleri N�metorsz�g m�dszereihez �s a n�met nagyt�k�nek a n�ci �llamon kereszt�l �rv�nyes�tett agressz�v t�rekv�seihez. Horthy�k expanzi�s-militarista �llammonopolizmusa nem is teljesedhetett volna ki, ha az orsz�g nem adja mag�t a Harmadik Birodalom p�r�z�ra. A fasiszta k�lpolitikai orient�ci� sz�ks�gszer�en k�vetkezett a hatalom birtokosainak soviniszta, irredenta, antidemokratikus, n�p- �s szovjetellenes alap-be�ll�totts�g�b�l, azaz a rendszer l�nyeg�b�l; �s ugyanilyen sz�ks�gszer�s�ggel hatott vissza a belpolitik�ra, felgyors�tva a t�rsadalmi-politikai szerkezet hasonul�s�t a n�ci mint�hoz.
    A negyedsz�zados Horthy-korszak vezet� politikusai nem egyform�n v�lekedtek a N�metorsz�ggal val� kapcsolatr�l, a k�l- �s belpolitika k�rd�seir�l. N�zetk�l�nbs�geik azonban nem �rintett�k a rendszer l�nyeg�t, funkci�j�t, m�dszereit. A korszak sz�let�s�n�l a darutollasok b�b�skodtak, ag�ni�ja kezdet�t a Szt�jay-korm�ny deport�l� csend�rei jelzik, a kezdet �s a v�g k�z�tt pedig, ha volt is bizonyos hull�mz�s a form�kban, az alapir�ny �s a szellemis�g hajsz�lnyit sem v�ltozott. Bethlen tal�n "balr�bb" �llt ut�dain�l? A ny�lt fasiszta er�szak int�zm�nyes�t�s�ben megel�zte Mussolini korm�nyzat�t, mindennapos �llami gyakorlatt� emelte a terrort Magyarorsz�gon: eml�kezz�nk az intern�ltakkal vagy a sztr�jkol� b�ny�szokkal szemben tan�s�tott k�m�letlens�g�re, a csend�ri seg�dlettel lebonyol�tott ny�lt szavaz�sokra, a rend�ri brutalit�sra 1930. szeptember elsej�n, az endr�di csend�rsort�zre, a baloldal elleni inkviz�ci�s hadj�ratokra, az osztr�k fasiszta Heimwehrnek, a szeparatista horv�t Jogp�rtnak (az usztas�k el�dj�nek) ny�jtott t�mogat�sra, �s �gy tov�bb, �s �gy tov�bb. �s a t�bbiek mennyivel voltak k�l�nbek? A tud�s Teleki, a m�rs�keltnek sz�m�t� K�llay ugyanolyan soviniszta volt, ugyanolyan fajgy�l�l�, a baloldallal szemben �ppoly k�ny�rtelen, mint B�rdossy, Szt�jay vagy maga Horthy. Egy uralmi rendszer jelleg�t persze nem egyik-m�sik korm�ny vagy vezet� politikus tev�kenys�ge �s ideol�gi�ja hat�rozza meg. De a vezet�k valamilyen m�rt�kben - hol t�bb�, hol kev�sb� - sz�ks�gk�ppen megjelen�tik a t�rsadalmi k�zeget, amely kiv�lasztja �ket �s k�lcs�nhat�sba l�p vel�k. Az 1990-es �vek Olaszorsz�g�ban p�ld�ul a sz�ls�jobboldali Berlusconi-korm�ny a t�rsadalom fasiz�l�d�s�nak n�vekv� vesz�ly�t jelen�tette meg, j�llehet a polg�ri-demokratikus berendezked�st nem tudta gy�kerest�l felforgatni, �s el�g hamar k�nytelen volt �tengedni - ideiglenesen - a korm�nyrudat egy "k�z�pbal" korm�nynak. Mussolini t�bb mint k�t �vtizedes uralma viszont teljes �sszhangot teremtett a korm�nyzat �s a politikai szerkezet, jelens�g �s l�nyeg k�z�tt: fasiszt�k korm�nyoztak egy fasiszta rendszert. Horthy-Magyarorsz�gr�l ugyanez mondhat�. Horthy alatt, aki megszak�tatlanul �llt az �len 25 �vig - tov�bb, mint Mussolini, �s csaknem k�tszer annyi id�n �t, mint Hitler -, soha m�g a gondolata sem �tl�tt fel egy "k�z�pbal" korm�nynak, vagy ak�r a legcsek�lyebb balracs�sz�snak. A korszak vezet� g�rd�ja, mind k�z�leti tev�kenys�g�vel, mint ideol�gi�j�val, h�ven �s folyamatosan t�kr�zte a rendszer l�nyeg�t, alapvet� tartalm�t, ez a tartalom pedig hi�nytalanul egyes�tette mag�ban a fasizmus �ltal�nos ism�rveit.

    Megk�rdezhetn� valaki: ha az orsz�got ir�ny�t� politikai elit fasiszta volt, mi�rt l�pett fel a legv�rbelibb magyar fasiszt�k, a nyilasok ellen? Nem volt-e m�gis csup�n "fasisztoid" vagy "konzervat�v", kev�sb� fasiszta a nyilasokn�l, "baloldalibb" a sz�ls�jobbn�l?
    A Horthy-rendszer m�r sz�let�sekor sem n�lk�l�zte a fasizmus l�nyegi saj�toss�gait, ezek egyn�melyike azonban a t�rt�nelmi felt�telek miatt csak fokozatosan �s a "klasszikus" mint�kt�l elt�r� m�don teljesedhetett ki. Szembe�tl� az elt�r�s a t�megmozgalomhoz val� viszonyban. Horthy�knak, minthogy idegen fegyveres �s diplom�ciai seg�ts�ggel jutottak hatalomra, nem volt sz�ks�g�k olasz-n�met t�pus� "n�pi-radik�lis" t�megmozgalomra; nem is lett volna lehet�s�g�k ilyen mozgalmat szervezni, de hajland�s�got sem �reztek semmi eff�l�re, ismerve a forradalmi tapasztalatokra szert tett t�megek ellens�ges hangulat�t. Horthy�k �s a m�g�tt�k �ll� oszt�lyok tudat�ban a "t�meg" gy�l�letes fogalma �sszemos�dott a forradalom�val, a K�rolyi-forradalom �s a polg�ri demokr�cia a Tan�csk�zt�rsas�ggal, a sz�ls�jobboldali "populizmus" a "kommunizmussal".9 Magyarorsz�gon a "populist�k" csak a hitleri el�ret�r�s ut�n fejl�dhettek t�megmozgalomm�, j�r�szt n�met p�nzen: a n�cik, mint l�ttuk, k�szenl�tben tartott�k �ket arra az esetre, ha a magyar uralkod� k�r�k laz�tani pr�b�ln�nak a gyepl�n. �gy a sz�ls�jobboldali t�megmozgalom Magyarorsz�gon eleve idegen zsoldban �ll� b�rfasizmusk�nt keletkezett, amely szervezetileg elk�l�n�lt a fasizmus fels� k�reit�l, �s szoci�lis demag�gi�j�val mag�ra vonta "bolsevizmust" szimatol� d�h�ket.
    A szervezeti k�l�n�ll�s k�vetkezt�ben a fasizmus "�ri" �s "populista" sz�rny�nak ellent�te Magyarorsz�gon a korm�ny �s a nyilasp�rtok k�ls� ellent�tek�nt jelent meg, nem egyetlen p�rt bels� ellent�tek�nt, mint a n�metekn�l vagy az olaszokn�l. Ez az ellent�t n�ha kem�ny �sszecsap�ss� �lesedett: a korm�ny rend�r�kkel verette, b�rt�nbe csukta, stat�riummal tartotta sakkban a nyilasokat. Horthy�k nyilasellenes fell�p�se azonban szinte lovagiasnak mondhat� ahhoz k�pest, ahogyan Hitler b�nt el saj�t p�rtbeli bajt�rsaival a hossz� k�sek �jszak�j�n, vagy Antonescu, a rom�n "�ri" fasizmus vez�re, a korm�ny�ban r�sztvev� "populista" Vasg�rd�val. Hitler �s Antonescu term�szetesen nem a fasizmust fejezt�k le, csup�n annak "n�pi-radik�lis" vez�rkar�t, �s a lesz�mol�s ut�n - amelyhez Antonescu n�ci seg�dletet kapott - �pp�gy fasiszt�k maradtak, mint el�tte voltak. Mi�rt ne vonatkozhatna ez m�g ink�bb Horthyra, aki mindig csak "bolsevist�kat" v�geztetett ki, "populist�kat" soha? Mi�rt ne lehetne Horthy perpatvara a nyilasokkal ugyanolyan jelleg� bels� visz�ly a fasizmus k�t sz�rnya k�z�tt - csak �ppen j�val kev�sb� viharos -, mint amilyen Hitler t�megm�sz�rl�ss� fajul� konfliktusa volt az SA-val, Antonescu� a Vasg�rd�val?
    A k�t sz�rny szervezeti k�l�n�ll�sa, az "uraknak" a korm�nyp�rtban, a "populist�knak" a nyilasp�rtokban val� t�m�r�l�se a sz�ls�s�ges �s a m�rs�keltebb jobboldal, a fasiszt�k �s ellenfeleik k�z�tti �ssze�tk�z�ss� �lc�zta azt, ami voltak�ppen ugyanannak a t�bornak a bels� ellent�te volt; a l�tszat m�g�tt azonban a "klasszikus" mint�kn�l vil�gosabban �rz�keltette a fasizmus antagonisztikus oszt�lyer�ket egyes�t� kett�s szerkezet�t. De tal�n helyesebb h�rmas vagy m�g t�bbr�t� szerkezetr�l besz�lni. Az "�ri" sz�rny Magyarorsz�gon maga is kett�oszlott a nagyburzso�zi�t �s az arisztokrata nagybirtokoss�got �tfog� fels� oszt�lyokra �s a jobb�ra dzsentri k�z�pr�tegekre. Az alapvet� �rdekegys�gen t�l - mint l�ttuk -, jelent�s �rdekk�l�nbs�gek mutatkoztak a k�t csoport k�z�tt. A magyar fin�ncoligarch�k �s a profitjaikban r�szeltetett nagybirtokosok joggal tartottak a n�met monopolist�k verseny�t�l, a Birodalom gazdas�gi �s politikai terjeszked�s�t�l, ez�rt sz�vesen meg�rizt�k volna a nemzeti f�ggetlens�g maradv�nyait (b�r az ismert okokb�l nem k�v�ntak, de nem is tudtak volna t�ls�gosan laz�tani a n�met f�gg�s�gen); a f�ldre �s olcs� hitelekre �hes dzsentri k�z�pr�tegeknek viszont nem az idegen monopolist�kkal volt bajuk, hanem a hazai nagybankokkal �s nagybirtokosokkal. Mivel �rdekeik �rv�nyes�t�s�t az er�s ellenfelekkel szemben el sem k�pzelhett�k n�ci p�rtfog�s �s "populista" t�megt�mogat�s n�lk�l, t�bbnyire buzg�bban t�rleszkedtek a hitleri N�metorsz�ghoz, �s hars�nyabban m�velt�k a szoci�lis demag�gi�t, mint a fels� oszt�lyok. Anyagi eredet� politikai �s ideol�giai k�l�n�ll�suk igen kor�n szervezeti form�ban is megjelent: G�mb�s Gyula 1923 j�nius�ban kil�pett h�veivel a korm�nyp�rtb�l, �s 1928-ig saj�t p�rtj�ban, a Magyar Nemzeti F�ggetlens�gi (Fajv�d�) P�rban tev�kenykedett. Miut�n azonban visszal�pett kor�bbi p�rtj�ba - �gy lett �llamtitk�r, miniszter, majd minisztereln�k -, az "�ri" fels�- �s k�z�pr�tegek konfliktusai j�ideig a korm�nyp�rton bel�l, ennek k�l�nb�z� sz�rnyai k�z�tt zajlottak. Hozz�tartozik a k�phez, hogy a "fels�k" maguk sem voltak egys�gesek: a nagybirtokos oszt�lynak �rdekellent�tei voltak a nagyburzso�zi�val, k�l�n�sen a bankt�k�vel, �s azok a tagjai, akik nem r�szes�ltek ill� m�don a monopolista profitokb�l, k�zeledtek politikailag a n�cibar�t dzsentri k�z�pr�tegekhez. A vegyes �sszet�tel� korm�nyp�rt emiatt is frakci�harcok sz�ntere volt, �s a vezet�s id�nk�nt - illetve egyre ink�bb - a sz�ls�s�ges n�cibar�tok (Marton B�la, Imr�dy stb.) kez�be cs�szott, akik szeml�let�kben nem �lltak messze a nyilasokt�l.
    Az "�ri" k�z�pr�tegek mintegy k�zvet�tettek a fasizmus "fels�" �s "als�" szintje, illetve a korm�nyp�rt �s a nyilasmozgalom k�z�tt. Egy r�sz�k a korm�nyp�rt, m�s r�sz�k valamelyik nyilasp�rt tagja vagy szimpatiz�nsa volt, sokan pedig ing�z�sukkal testes�tett�k meg az "�ri" �s a "populista" sz�rny �sszemos�d�s�t �s ellent�t�t. A dzsentri a maga "k�rlekal�ssan-uramb�ty�m" modor�val a f�ldbirtokos oszt�ly "t�rt�nelmi" elitj�hez d�rg�l�z�tt, mik�zben a "n�pet" egyszerre akarta t�maszul megnyerni �s a hatalomt�l t�voltartani. K�t�d�tt a "fels�kh�z", akikkel �rdekkonfliktusa volt; ahogy a "fels�k" sem n�lk�l�zhett�k dzsentri ellenl�basaik sz�vets�gesi k�zrem�k�d�s�t a "n�p" sakkfigurak�nt val� felhaszn�l�s�ban. A k�t csoport viszony�t hol az egys�g, hol az ellent�t hat�rozta meg er�sebben, Hitler hatalomra jut�sa ut�n legink�bb a n�met befoly�st�l �s sz�nd�kokt�l f�gg�en. A n�met befoly�s n�veked�s�t jelezte 1939 janu�rj�ban az Imr�dy-H�man-Jaross-f�le Magyar �let Mozgalomnak, majd 1940 okt�ber�ben a Magyar Meg�jul�s P�rtj�nak z�szl�bont�sa, amellyel a nemzetiszocializmus ny�lt h�vei kiszakadtak a korm�nyp�rtb�l, �s k�zeledtek a nyilasokhoz. Ezzel a fel�lr�l lefel� tart� mozg�ssal egyidej�leg folyt az ellenkez� ir�ny� �raml�s a nyilast�borban, ahol az "urak" rugaszkodtak el felfel� az als�bbakt�l. Az "�ri" �s a "populista" frakci� visz�lya annyira elm�rgesedett, hogy 1941 elej�n Hubay K�lm�n csoportj�nak �s Sz�lasi h�veinek k�l�n kapu�rs�g�k volt a "H�s�g H�za" nevet visel� nyilask�zpontban, s egy Sz�lasihoz �rt ny�lt lev�l Hubay�kat "nagys�gos nemzetiszocialista k�pvisel� uraknak" titul�lta.10 Kev�ssel a Szovjetuni� megt�mad�sa ut�n az "�ri" sz�rny, mint m�r eml�tett�k, kiv�lt a Sz�lasi-p�rtb�l, �s egyik r�sze Imr�dy kebl�re borult, a m�sik �jj�szervezte P�lffy Fid�l gr�f vezet�s�vel a Magyar Nemzeti Szocialista P�rtot. Ebbe a p�rtba l�pett be Hubay is, Sz�lasi volt alvez�re, miut�n decemberben kiszabadult a b�rt�nb�l. A szakad�s k�ls� sugalmaz�ira utal P�lffy gr�fnak, az SS bizalmi ember�nek cikke a "Magyars�g" 1941. szeptember 26-i sz�m�ban: eszerint a magyar nemzetiszocialist�k nem akarnak er�szakos hatalom�tv�telt, mert a "forradalom" keltette bels� visz�ly "nem �ll �rdek�ben" annak a hatalomnak, amely ma eg�sz Eur�p�t v�di a bolsevizmussal szemben".11 Sz�lasi�k �rthettek a sz�b�l: a n�metekkel gy�lne meg a bajuk, ha esz�kbe jutna megpr�b�lkozni az SA h�rhedt "m�sodik forradalm�nak" magyar kiad�s�val.
    Magyarorsz�gon teh�t az "urak" bonyolult t�rsadalmi �s politikai differenci�l�d�sa tov�bb tagolta a fasizmus "�ri" �s "populista" elemb�l �sszetev�d� �ltal�nos szerkezet�t. De a tagol�d�st a p�rtok megoszl�sa nem t�kr�zte pontosan. Az "�ri" elem fels� szintj�hez tartoz� nagybirtokosok k�z�l j�n�h�nyan szorosan k�t�dtek a fin�nct�k�hez, m�sok ellens�gesen �lltak szemben vele; az els� csoport a korm�nyp�rt "m�rs�kelt" frakci�j�t alkotta, a m�sodik ugyanennek a p�rtnak a "sz�ls�s�ges" frakci�j�t, vagy pedig nyilass� lett, mint a 40 000 holdas Festetics S�ndor gr�f, aki ifjabb Balogh Istv�n debreceni nagygazd�val k�z�sen maga alap�tott n�ci mint�j� "szocialista" p�rtot. A dzsentri k�z�pr�tegek szint�n otthonosan mozogtak mind a korm�nyp�rtban, mind valamelyik ellenz�ki nyilasp�rtban. Sok volt az �tfed�s, a kevered�s, a politikai �szv�ralakzat. F�nemesek �s "populist�k" egym�sra tal�l�s�t p�ld�zza a deklassz�lt Sz�chenyi Lajos gr�f, Sz�lasi p�rtj�nak egyik f�embere, vagy Kem�ny G�bor b�r�, leend� nyilas k�l�gyminiszter �s h�bor�s b�n�s, aki 1941-t�l a p�rt k�lkapcsolatait int�zte. V�g�l 1944. okt�ber 15-e ut�n n�met �szt�nz�sre valamennyi n�cibar�t �rnyalat a korm�nyf�v� emelt Sz�lasi z�szlaja al� gy�lt, az addig vonakod� "urakat" is bele�rtve. Ford�tott folyamat j�tsz�dott le, mint N�metorsz�gban: ott a "populist�k" lefejez�se a fasiszta uralom els� fejezet�be tartozott, n�lunk a hatalomra jutott "populist�k" gar�zd�lkod�sa a negyedsz�zados fasiszta uralom z�r�fejezete volt. B�rmennyire h�z�doztak is Himmler �s tan�csad�i az SA z�ldinges magyar ut�nzat�t�l, a h�bor� utolj�n m�gis k�nytelenek voltak r�fanyalodni. �gy a v�res szimf�nia, amely darutollas pokolhangzatokkal indult, az utols� t�telben visszakanyarodott az els� t�tel bevezet� mot�vumaihoz.
    Az �tfed�sek, az egyik p�rtb�l a m�sikba val� ingaj�ratok j�l szeml�ltetik, hogy a fasizmus vet�lked� csoportosul�sai k�z�tt a k�l�nbs�geken �s ellent�teken t�l megvolt az �rdekek, t�rekv�sek �s ideol�gi�k alapvet� egys�ge. A korm�nyp�rt "m�rs�keltjeit�l" a Sz�lasi-f�le "populist�kig" valamennyi�ket �sszekapcsolta az agressz�v nacionalizmus �s rasszizmus, a r�geszm�v� k�vesedett gy�l�let a forradalmi baloldal �s a Szovjetuni� ellen, de m�g a polg�ri demokr�cia �s a liberalizmus ellen is - az a k�z�pkort id�z� k�z�s szellemis�g, amely megmagyar�zza, hogy mi�rt saj�t�thatta ki Teleki korm�nya ir�nyv�lt�s n�lk�l a nyilasprogram l�nyeges pontjait, s mi�rt sikeredett tragikus boh�zatt� Horthy�k fogvacogva megk�s�relt kil�p�se a h�bor�b�l. Ezt a rendszert konszolid�lta Bethlen, ez a rendszer bontakozott ki szerves fokozatoss�ggal, sors�t mind szorosabban a hitleri birodalomhoz k�tve, G�mb�st�l B�rdossyn �s Szt�jayn �t Sz�lasi r�muralm�ig. Felvet�dik a k�rd�s: helyes-e a negyedsz�zados fejl�d�sb�l logikusan k�vetkez� z�r�aktus szerepl�it sz�ls�jobboldalinak min�s�teni? K�ts�gk�v�l azok voltak, �m az ilyen min�s�t�s, ha nem pontos�tjuk, olyan l�tszatot kelt, mintha Magyarorsz�gon puszt�n a nyilasok lettek volna sz�ls�jobboldaliak, horthysta �tegyenget�ik �s politikai nemz�aty�ik "balra" �lln�nak t�l�k, illetve �ltal�ban a fasizmust�l. Val�j�ban sz� sincs ilyesmir�l: egyik csoport sem kev�sb� "sz�ls�jobboldali" a m�sikn�l, de az egyik a sz�ls�jobbnak az "�ri" sz�rny�t, a m�sik a "n�pi-radik�lis" vagy "populista" sz�rny�t alkotja, �s a kett� k�z�tti h�zagot �tmenetek �rnyalj�k. Ebb�l ad�dnak a fasizmuson bel�li orient�ci�s �s m�dszerbeli k�l�nbs�gek, nemegyszer ellent�tek - amelyek azonban nem �rintik a vet�lked� csoportosul�sok politikai alapfunkci�inak azonoss�g�t. Ha teh�t a "sz�ls�jobb" kifejez�st a nyilasokra vonatkoztatjuk, c�lszer� jelezni, hogy miben k�l�nb�znek �s miben nem a magyar sz�ls�jobb egy�b v�ltozatait�l.
    Meg szoktak �ltal�ban k�l�nb�ztetni "tot�lis" �s "nem tot�lis" fasizmust, az ut�bbi elnevez�st azokra a sz�ls�jobboldali diktat�r�kra alkalmazva, amelyek - mint a Horthy-rendszer is - bizonyos legalit�st enged�lyeztek a liber�lis vagy kispolg�ri-demokratikus ir�nyzatoknak. Ebben a feloszt�sban a hitleri N�metorsz�got nyilv�n a "tot�lis fasizmus" m�rkan�v illeti meg; Mussolini Olaszorsz�g�t �gyszint�n, mert igaz ugyan, hogy Croce, a vil�gh�r� filoz�fus, leg�lisan publik�lhatta N�polyban liber�lis szellem� foly�irat�t, de lapja �s a k�r�l�tte csoportosul� �rtelmis�giek nem sok vizet zavartak. Magyarorsz�gon az ellenz�k nagyobb szabads�got �lvezett: p�rtjai t�rv�nyesen m�k�dhettek, balfel� a Szoci�ldemokrata P�rtig bez�r�lag; nagy p�ld�nysz�mban jelenhettek meg ellenz�ki lapok, marxista irodalom l�thatott napvil�got a N�pszava kiad�n�l, olyan baloldaliak tehett�k k�zz� �r�saikat, mint B�lint Gy�rgy. Magyarorsz�g ebben az �rtelemben el�ny�sen k�l�nb�z�tt a Harmadik Birodalomt�l. A baloldal azonban �lland� rend�ri ellen�rz�s alatt �llt, �s a meglehet�sen m�rs�kelt enged�kenys�g soha nem terjedt ki a politikailag vesz�lyesnek �t�lt szervezetekre �s megnyilv�nul�sokra, amelyeket a rendszer a "tot�lis" fasizmus k�ny�rtelens�g�vel taposott el.
    A fasizmus k�t fokozata k�z�tt nincs �les hat�r. Magyarorsz�gon az ellenforradalmi rendszer "tot�lis" fasizmusk�nt kezd�d�tt, majd a bethleni visszavonul�s �s konszolid�ci� "nem tot�lis" fasizmus�t�l t�bb�-kev�sb� egyenes utat tett meg a Szt�jay-f�le "tot�lis" form�ig, v�g�l egy r�vid "kiugr�si" k�zj�t�k ut�n Sz�lasi - mondhatni - ultrafasizmus�ig.- Ebben a folyamatban a probl�ma nem a fejl�d�s ir�nya, hanem a kanyarg� szakaszoss�g: mi�rt nem folytat�dott a Horthy-rendszer t�retlen�l �gy, ahogyan indult, mi�rt csak egy "nem tot�lis" kit�r� ut�n, l�p�sr�l l�p�sre k�zel�tett �jb�l a kezdet "tot�lis" fasizmus�hoz? A k�rd�sre voltak�ppen m�r v�laszoltunk, �gy elegend�nek l�tszik egy r�vid �sszegz�s �s n�mi kieg�sz�t�s.
    A "nem tot�lis" forma a rendszer konszolid�l�s�hoz sz�ks�ges "jog�llami" homlokzat ki�p�t�s�vel j�tt l�tre. Ezt a k�nyszer� h�tr�l�st d�nt�en a k�lpolitikai �rdek dikt�lta, de nem utols�sorban az �ri "fels�knek" az a sz�nd�ka is, hogy visszaszor�ts�k G�mb�s "fajv�d�it", akik f�ldreform-demag�gi�jukkal a nagybirtokot, rasszista "antikapitalizmusukkal" a fin�nct�k�t s�rtett�k. A "zsid�" fin�nct�ke, mint a nagybirtok befoly�sos k�reinek sz�vets�gese, tart�san egy�ttm�k�d�tt a velej�ig zsid�gy�l�l� rendszerrel, amely az antiszemitizmust �llami politik�v� emelte. S�t: nem is egyszer�en egy�ttm�k�d�tt, hanem t�bb�-kev�sb� �sszen�tt vele. A korm�nyp�rtban, a fels�h�zban, illetve a korm�nyt k�v�lr�l t�mogat� jobboldali p�rtokban �s t�rsadalmi szervezetekben ott tal�ljuk - Kozma Mikl�ssal sz�lva - "a zsid�s�g t�keer�s, hazafias elemeit"12 id�sebb �s ifjabb Chorin Ferencet, Kornfeld M�ric �s P�l b�r�kat stb.; a fels�h�znak hivatalb�l tagja volt L�w Imm�nuel f�rabbi; a korm�ny n�met nyelv� f�lhivatalos�t, a Pester Lloyd-ot V�szi J�zsef szerkesztette; Weiss b�r��kra, budai Goldberger�kre mindig sz�m�thatott a filoszemitizmussal aligha gyan�s�that� Horthy. Ebb�l az egy�ttm�k�d�sb�l k�lcs�n�s el�ny�k sz�rmaztak: a zsid�fal�k nem vetett�k meg a zsid�p�nzt - a p�nznek nincs szaga -, cser�ben pedig garant�lt�k, hogy forradalom Magyarorsz�gon nem lesz t�bb�, a sztr�jkokat let�rik, a baloldali mozgalmakat kord�ban tartj�k, a vesz�lyesebbeket v�rbe fojtj�k. Miut�n a n�cibar�t G�mb�s kifejlesztette a korm�nyz�s �llammonopolista m�dszereit, a fin�nct�ke bus�s hasznot h�zott az �llami szubvenci�kb�l �s kedvezm�nyekb�l, majd egyre ink�bb a katonai sz�ll�t�sokb�l, amelyeket a magyar korm�nyokon k�v�l a n�met monop�liumok is serkentettek befektet�seikkel. M�g a zsid�t�rv�nyek sem csorb�tott�k, s�t bizonyos �rtelemben egyenesen v�delmezt�k a "zsid�" fin�nct�ke gazdas�gi hatalm�t, amennyiben egyr�szt hozz� sem ny�ltak a r�szv�nyek tulajdonjog�hoz, m�sr�szt a zsid� kis- �s k�z�ppolg�rs�g rov�s�ra vezett�k le a deklassz�l�d� "kereszt�ny k�z�poszt�ly" �s a politikailag iskol�zatlan t�megek antikapitalista indulatait. Mindez nem azt jelenti, mintha a Horthy�kkal k�z�sk�d� zsid� sz�rmaz�s� fin�ncoligarch�k fasiszt�k lettek volna - m�r csak sz�let�s�k miatt sem -, de azt igen, hogy latba vetett�k gazdas�gi hatalmukat �s k�lf�ldi �sszek�ttet�seiket a rasszista-terrorista rendszer megszil�rd�t�s�ra �s fenntart�s�ra.
    A Horthy-rendszer saj�toss�gai elm�leti jelent�s�g�ek: k�nnyebb megk�l�nb�ztetni �ltaluk a "t�rt�nelmi" - eddig ismert - fasizmusok �ltal�nos ism�rveit a kev�sb� �ltal�nosakt�l, az els�rend�eket a m�sodlagosakt�l, elker�lni azt a t�ved�st, hogy a "klasszikus" alakzatokat a fasiszta jelleg egyed�li �s felt�tlen m�rc�inek tekints�k. E tanuls�gokat szem el�tt tartva, nagyj�b�l a k�vetkez�ket mondhatjuk. A "t�rt�nelmi" fasizmus mint uralmi forma: az imperializmus �llammonopolista szakasz�nak agressz�v, militarista-rasszista-nacionalista diktat�r�ja, amely a prolet�rforradalom (vagy a polg�ri-demokratikus n�pforradalom) elfojt�sa, illetve megel�z�se c�lj�b�l sz�tz�zza a kizs�km�nyolt t�megek, els�sorban a proletari�tus �nv�delmi szervezeteit �s megmozdul�sait, tiltja vagy er�sen korl�tozza a demokr�cia reformista, kispolg�ri �s polg�ri-liber�lis form�it, a vezet� oszt�lyok szeker�be fogja az elm�leti �s gyakorlati demag�gi�val megsz�d�tett, �szt�n�sen antikapitalista kispolg�ri-plebejus elemeket, valamint a legk�l�nf�l�bb oszt�lyok cs�csel�kk� z�ll�tt, b�n�z�, kalandor hordal�k�t; olyan diktat�ra, amely ny�lt terrorral, az �llam gazdas�gi beavatkoz�s�nak �s a gazdas�gon k�v�li k�nyszernek a kombin�l�s�val �rv�nyes�ti a fin�nct�ke �s a vele sz�vets�ges "fels�" oszt�lyok (csoportok) �rdekeit, ezeknek az al�rendelts�g�ben pedig a m�dos paraszts�g �s az ellenforradalmi k�z�pr�tegek t�rekv�seit is. Fasizmushoz az uralkod� oszt�lyok v�ls�gos helyzet�kben folyamodnak, amikor er�s�dik vagy v�rhat�an feler�s�dhet a t�megek ellen�ll�sa a n�vekv� kizs�km�nyol�ssal szemben, �s a fin�nct�k�s-nagybirtokos uralmat vesz�ly fenyegeti. Az uralkod� oszt�lyok t�mad�s�ra a t�megek k�tf�lek�ppen v�laszolhatnak: vagy harc n�lk�l megadj�k magukat a nyomornak, az �hs�gnek, az �rtelmetlen h�bor�knak, vagy felveszik a harcot felismerve - �lcsapataik r�v�n -, hogyha �lni akarnak, nincs m�s v�laszt�suk.
    A fasizmus m�dszerei nem a semmib�l j�ttek: j�r�sz�ket a t�bbezer �ves mag�ntulajdonosi er�szak legdurv�bb gyakorl�i munk�lt�k ki, Magyarorsz�gon p�ld�ul a t�zestr�n-szak�rt� Z�polya, a "h�res Werb�czy" �s "�ri pereputtya". �m a hossz� m�ltra visszatekint� n�pellenes m�dszerek �nmagukban m�g nem a fasizmus ism�rvei; csup�n a fin�nct�ke �s a vele sz�vets�ges oszt�lyok szolg�lat�ban lesznek azz�. A l�nyeg mindig az oszt�lytartalom, amely a form�t (a m�dszereket) a t�rt�nelmi k�r�lm�nyekt�l f�gg�en meghat�rozza. Mivel a k�r�lm�nyek orsz�gonk�nt �s id�szakonk�nt v�ltoznak, nem sz�ks�gszer�, s�t �ppens�ggel lehetetlen, hogy a fasizmus �ltal felhaszn�lhat� m�dszerek mindig �s minden�tt hi�nytalanul �s azonos arculattal legyenek jelen: az olasz fasiszt�k antiszemitizmusa k�sei eredet�, a fegyverkez�s �s a szoci�lis demag�gia Magyarorsz�gon csak fokozatosan bontakozott ki. Ahogy Togliatti mondja: "a fasizmust nem szabad valamif�le v�gleges k�pz�dm�nynek tekinteni, fejl�d�s�ben kell vizsg�lni".13 De soha semmilyen fasizmusb�l nem hi�nyozhat a t�bbletmunka kisaj�t�t�s�nak politikai felt�teleit biztos�t� ny�lt terror, a "n�pi" retorika, a militarizmus �s az agressz�v nacionalizmus. Ezek az elemek alkotj�k a fasizmus l�nyeges jegyeinek minimum�t - felt�ve, hogy a fin�nct�ke az az "�ltal�nos �ter", amely valamennyit "mag�ba mer�ti, �s k�l�n�ss�g�ben m�dos�tja".14 Olyan orsz�gokban sincs ez m�sk�pp, ahol a hazai fin�nct�ke gyenge vagy nem l�tezik. Sz�lasi hatalomra jut�sakor (gyakorlatilag a n�met megsz�ll�s �ta) magyar fin�nct�ke nem l�tezett; a latin-amerikai fasiszta diktat�r�k sok esetben egyszer�en az Egyes�lt �llamok fin�nct�k�je �ltal �zemeltetett "helytart�-fasizmusok". Spanyolorsz�gban Franco, Portug�li�ban Salazar, G�r�gorsz�gban az "ezredesek", Chil�ben Pinochet diktat�r�ja legal�bb annyira a k�lf�ldi fin�nct�ke furk�sbotja volt, mint a hazai�. A fasizmus nem puszt�n nemzeti jelens�g, hanem a nemzetk�zi t�ke, a t�k�s vil�grendszer term�ke.15
 

JEGYZETEK

1 Horthy M. titkos iratai (192. o.)    [vissza]
2 "Az egy�nnek nem joga �s nem k�teless�ge l�tezni, mivel minden jog �s k�teless�g a k�z�ss�gb�l sz�rmazik" - �rta Otto Dietrich n�ci
    jogteoretikus a "V�lkischer Beobachter" (a hitlerista k�zponti p�rtlap) 1937. december 10-i sz�m�ban, "Csak a k�z�ss�g adhatja meg a
    'szem�lyis�g' rangj�t" (Nur die Gemeinschaft verleiht den Titel, Pers�nlichkeit) c�m� cikk�ben. (Id�zi Shlomo Avineri: Das Problem des Krieges
    im Denken Hegels. L�sd: Hegel in der Sicht der neueren Forschung. Darmstadt, 1973. (469. o.) A cikkben kifejtett felfog�s egybecseng
    Mussolini�val, aki az �llamot tekintette a k�z�ss�g megtestes�t�j�nek.   [vissza]
3 Szavakban ugyan programjukba vehetik "a demokr�cia �s az alkotm�ny v�delm�t", mint az 1930-as �vek amerikai fasiszt�i, az ilyen demag�gia
    azonban nem �rdemel t�bb hitelt, mint a jap�n fasiszt�k�, akik abban az id�ben "kizs�km�nyol�smentes Jap�nt" k�veteltek.    [vissza]
4 V�. Georgi Dimitrov: Fasizmus a Balk�non. L�sd: Az antifasiszta harc strat�gi�ja. Bp., 1985 (31. o.)   [vissza]
5 Georgi Dimitrov: A fasizmus el�ret�r�se �s a Kommunista Internacion�l� feladatai a munk�soszt�ly egys�g��rt, a fasizmus ellen folytatott
    harcban. (Besz�mol�). (L�sd uo. 45. o.)    [vissza]
6 Ilyen t�pus� t�rv�nyekre az angol konzervat�vok abszol�t parlamenti t�bbs�ggel sem vetemedtek volna. Hagyom�nyaik is m�sok voltak: a
    19. sz�zadban egy Disraeli nev� illet� el�g hossz� id�n �t �llt az angol korm�ny �l�n, p�rtja, a konzervat�v p�rt megb�z�s�b�l. Vajon a
    diszkrimin�ci�s t�rv�nyeket megszavaz� magyar honaty�kra �s az Imr�dyt "faji" alapon megbuktat� "kereszt�ny-nemzeti" politikusokra �pp�gy
    illik a "konzervat�v" jelz�, mint Disraelire �s ma is fenn�ll� p�rtj�ra?   [vissza]
7 Horthy M. titkos... (67. o.)    [vissza]
8 Uo. 71-72. o.    [vissza]
9 Payr Hug� �rja Imr�dyr�l Horthynak k�ld�tt beadv�ny�ban: "Mit akar a minisztereln�k �r csin�lni?... Azt mondj�k: fasiszta vil�grendet,
    egyp�rt-uralmi rendszert, p�rthadsereget, uniformiz�lt sajt�t, �j zsid�t�rv�nyt, radik�lis f�ldreformot, nagyipari v�llalatok nacionaliz�l�s�t... Ha
    mindennek csak a fele igaz, az is versenyfut�s a forradalommal." (Horthy M. titkos... 192. o.) - Figyelmet �rdemel egy�bk�nt Payr �szrev�tele a
    "populist�k" �sszet�tel�r�l: "N�lunk is megnyilv�nul az a csod�latos jelens�g, hogy nem az �hesek, nem a munkan�lk�liek, nem a nyomorg�k
    adj�k a nyilast�megeket, hanem a str�ber kishivatalnokok, altisztek, BSZKRT-kalauzok, beugratott hadnagyok." (Uo. 190. o.)    [vissza]
10 V�. Lack� 254. o.    [vissza]
11 V�. uo. 267-268. o.    [vissza]
12 Iratok az ellenforradalom t�rt�net�hez 1919-1945. A fasiszta rendszer �s a n�pnyomor Magyarorsz�gon 1921-1924. Szerkesztette �s a
     bevezet� tanulm�nyt �rta Nemes Dezs�. Bp. 1956. (272. o.)    [vissza]
13 P. Togliatti: El�ad�sok a fasizmusr�l. Bp. 1986. 40. o.    [vissza]
14 Marx kifejez�sei - l�sd: Bevezet�s a politikai gazdas�gtan b�r�lat�hoz. MEM 13. k�t. Bp., 1965. 172. o.    [vissza]
15 V�. Nemes D.: A fasizmus k�rd�s�hez. 44. o.    [vissza]