mmp2006szm
Tartalom
 
Men
 
Kapcsolatok
 
Nemzetkzi
 
Hrek6
 
hrek6

Teszt hr

 
Antifasiszta-vfordulk
Antifasiszta-vfordulk : A magyarorszgi cignyok rvid trtnete*

A magyarorszgi cignyok rvid trtnete*

Mezey Barna  2013.01.14. 16:11

Ma mr aligha vitatott, hogy a cignysg szak-Indibl szrmaz europid np, melynek nyelve az indiai nyelvektl az idszmtsunk szerinti els vezred forduljn klnlhetett el, az id tjt, amikor nagyobb hullmokban tteleplt Perzsiba (Fraser 1996:41).


A biznci birodalom vszzadokig befogadta a cigny trzseket, melyek felteheten a trk hdts ell hzdtak elbb Dl-Kelet-Eurpba a XIV. szzad elejn, majd a XV. szzadra a Krpt-medencn tvndorolva rtk el Nyugat-Eurpa hatrait. A cignysg eredetrl vallott korbbi egzotikus elkpzelsek, az egyiptomi, (nbiai), tunziai, etipiai, kaukzusi szrmazstanok, mra megdltek. Mindenesetre az egyiptomi eredetttelezst szmos nyelv a romk elnevezsben is megrktette (gypsy, gitano, gitan, gifti stb.). Haznkban a legelterjedtebb megnevezsk a latin cingarus s nmet Zigeuner szhasznlat nyomn a cigny. k magukat romnak nevezik. Vndorlsaik sorn kumpnikban (kumpania=kzssg) ltek, melyek a rgi tpus cigny csaldszervezetre, a kzs vllalkozsokra s a javak kzssgi tulajdonra pltek (Fraser i.m.:15).

Az els nagyobb roma csoportok 1416-ban bukkantak fel Erdlyben, az vtized vgn mr Prizs, Bologna s Rma notariusai is fljegyeztk megjelensket. Egy vtizedre r immr Angliban vndoroltak kump-niik, s tudstottak rluk a spanyol forrsok is. A cigny karavnokat kezdetben mindentt bartsgosan, segtkszen fogadtk, amit uralkodi s tartomnyri menlevelek, privilgiumok, tlevelek is jeleznek.

/ Mezey Barna: A magyarorszgi cignyok rvid trtnete. Szerkesztett, rvidtett msodkzls. Eredetileg megjelent: Cignyok. In cs Zoltn szerk.: Nemzeties etnikai kisebbsgek Magyarorszgon. 1998:45-79. Budapest: Auktor Kiad./

 

A jindulat s az ezzel egyttjr seglyek azonban hamarosan elapadtak. A roma kumpnik feltnse s a cignyellenes intzkedsek kibocstsa kztt vtizednyi az idbeli tvolsg. A harmincas vekben jelentkez cigny csoportokat Frankfurtbl 1449-ben erszakkal ztk el; 1463-ban Bamberg mr nem nyitotta meg kapuit a roma karavn eltt (v. Gilsenbach 1994:46-48). A cignyldzs rvidesen egsz Eurpra kiterjedt. Akasztssal, testcsonktssal, verssel fenyegettk a romkat puszta jelenltkrt; fegyverrel, katonai karhatalommal igyekeztek kiszortani ket az llamhatalmak sajt terletkrl. A kzpontostott monarchik manufaktrapolgrsgra, rutermelsre tmaszkod kzigazgatsval, a polgrosod trsadalom rendezettsgvel, az adztats szervezett rendjvel azonnal sszetkzsbe kerlt a cigny trsadalom. A vndorl csoportok ellenrizhetetlensge elviselhetetlen volt a pontos nyilvntartsokra pl kzigazgat llam szmra; vndor hziiparuk beilleszthetetlen a kapitalizld tmegtermels szerkezetbe; mindennapi ltfenntartsukhoz ignybe vett eszkzeik sszeegyeztethetetlenek a tulajdon szentsgre pl polgri trsadalom rtkrendjvel, klnleges vallsi hiedelmeik s rtusaik elfogadhatatlanok az akkor mg monopolhelyzetben lv katolikus egyhz szmra. Tbbsgknek a kit a visszakanyarods volt Kzp-Eurpa irnyba. Akik maradtak, vllaltk az ldztetst, az vtizedrl vtizedre meg-megjul cignyellenes kampnyokat, a politika ltal rjuk osztott bnbakszerepet (Tomka 1983:41-49).

A keleti irnybl jonnan beraml s az Eurpa nyugati fertlyrl visszafel vndorl cigny kzssgek a Krpt-medencben, illetleg lengyel fldn leltek vgs otthonra. A politikai s gazdasgi viszonyok szmukra itt sokkal kedvezbbek voltak. Lengyelorszg politikai anarchiba zuhant, Magyarorszg hrom darabba szakadt, a trk hbork llandsultval felvonulsi terepp, harctrr vlt. A rendetlensg volt e tjon az r, a hullmz npessg egyb csoportjai kztt egyltaln nem volt fltn a cigny kumpnia. A romkkal szemben sem a politika, sem a lakossg nem fogalmazott meg olyan elvrsokat, melyek szoksaik feladsra knyszertettk volna ket. St, az egyszer egyms mellett lsnl jval tbb alakult itt ki: a roma kumpnik postaszolglatot lttak el, informcit szlltottak; kmkedtek a magyar hadvezets szmra; cigny iparosok fegyvermvesknt rszt vettek a hadsereg elltsban, kziiparuk a nyugatinl jval fejletlenebb ches termels kiegszt rszv vlt, s a falusi ignyek azon rszt elgtette ki, amelyek nem szmthattak a chek termkeire. Alkalmanknt vendgmunksokknt alkalmaztk a romkat uradalmakban s vrosokban. Feljegyzsek szerint vasmunkk, lncok, bilincsek ksztse volt a feladatuk, vrostakartsra, szptsre invitltk ket, de ha kellett, hhrmunkt is vllaltak. A cignysg legjellemzbb foglalkozsaknt szmon tartott zenls is hdt tjra indult: nhny vszzad mltn cignyzenekarok hztk a talpalvalt az orszggylsek mulatsgaitl a fldesri krik vgalmaiig.

A Krptok lelte trsg szerepe teht lnyegben vltozott meg a romk szmra: amg a XV. szzadban mg csak a kumpnik pihenllomsa volt a nyugat fel tart vndorlsuk sorn, addig a XVI. szzadra otthonukk vlt. (Ezt a helyzetet vglegestette a Habsburgok cignygyi politikja, amely lezrta az rks tartomnyok hatrait a bevndorolni kvn cigny karavnok eltt. Mg teht Magyarorszgra folyamatosan ramolhattak be, tovbbvndorlsukat megakadlyoztk.) (Mezey 1986:7.)

A cigny ltforma a XVI-XVII. szzad Magyarorszgn nem kerlt alapvet konfliktusba a fennll trsadalmi viszonyokkal. Jllehet ismernk adatokat kisebb srldsokrl, nhol komolyabb sszetkzsekrl, a cigny trsadalom egsze nem knyszerlt sem szoksai s rtkrendje feladsra, sem pedig az orszg terletnek elhagysra. A hatalom a cignysg autonmijt rszben direkt formban biztostotta (oltalomlevelek, privilgiumok), rszben pedig hallgatlagosan tudomsul vette. A magyar trsadalom nem kvetelte meg asszimilcijt; nem prblta meg sajt struktrjba illeszteni a roma kzssgeket. E sajtos egyttls tartstotta a cigny szoksrendet, melyet annak fejben tarthattak fnn, hogy tbb-kevsb tiszteletben tartottk krnyezetk szablyait.

A XVIII. szzad elejtl azonban megvltozott a helyzet. Amg a cignysg a trsadalom hullmz rtegeibe belemosdhatott, antropolgiai sajtossgai ellenre sem szmtott klnlegesnek. Nem ldzte jobban a hatsg, mint a telkrl elztt hontalan jobbgyok csoportjait, a trk szorongatta menekl lakossg hullmait, a kbor katonk bandit, a fosztogat hajdkat vagy a szegnylegny-csapatokat. Az abszolt hatalom szmra, amely rendezni kezdte a trsadalmat, kzbiztonsgot teremtett, jjszervezte a termelst, s nem kevsb az adztatst, egyszerre szembetnv vltak a roma kumpnik. Egyre elfogadhatatlanabb vlt szoksrendjk, a trsadalomba val betagolhatatlansguk. Az abszolt adminisztrci alapos felmrsekre tmaszkod koncepcit dolgozott ki a cigny npessg jvjre s a megoldsokra vonatkozan, tfog jogszablyokat bocstott ki s gondoskodott vgrehajtsukrl.

A roma s a parn (fehr) npessg kztti feszltsgek, illetleg a cigny kzssgek s az llam kztti problmk f okaknt a politikusok s jogalkotk a roma letmdot neveztk meg, s ezt is vettk clba a karhatalom s a jog minden lehetsges eszkzvel (1724,1769,1783). A cigny letvitel lerombolst hirdettk meg, ebben ltva a vgs megoldst. Vlekedsk szerint a vndorls meggtlsa biztosthatn a nyilvntarthat, adz npessget, a termel letforma meglhetst biztosthatna, s cskkenten a tulajdoni villongsokat jobbgyok s cignyok kztt, a hagyomnyos roma kzssgek sztzzsa pedig lehetsget adna a cigny szoksrend felszmolsra, a beilleszkeds zkkenmentes lebonyoltsra. A hatsgok elkoboztk teht szekereiket, bevontk tleveleiket; sztteleptettk a kumpnikat, st nem ritkn csaldokat is; a cigny gyermekeket csaldjuktl elszaktva tvoli vidkre adtk ki nevelszlkhz, hogy j parasztembert faragjanak bellk. Elvettk lovaikat, magyar parasztgnyba bjtattk a kormnyzati rendelkezs szerint „j embernek" titulland cignyokat. S a maga szempontjbl brmennyire is igaza volt az abszolt llamnak, amikor egy anakronisztikus szoksrendet s egy, a sajtjval ssze nem fr politikai felfogst prblt felszmolni, trtnelmi lptkkel mrve mrges magokat vetett el. Az abszolutizmusnak az erltetett asszimilci rdekben vgrehajtott durva tmadsa a cigny letstlus s trsadalmi szerkezet ellen tbb, a ksbbiekre nzve meghatroz kvetkezmnnyel jrt (Mezey i.m.: 12-19).

A teleptsi akcik tbbek kztt kivltottk a roma kzssgek ellenllst; az agresszv domesztikls az ellenkez reakcit eredmnyezte: a megteleptett romk megszktek, az tmenetileg szthullott kumpnik, csaldok, ha hinyosan is, jra sszelltak, az jonnan rintettek pedig menekltek az intzkedsek ell. A romk trsadalmi beillesztse helyett szembefordtsukat rte el a politika. A cigny kzssgek ahelyett, hogy a legfelsbb elkpzelseknek megfelelen oszlsnak indultak volna, ppen ellenkezleg: megersdtek. Az ldztt romk az si keretek, si szoksok kz menekltek. Az a npessg, mely eddig csak kibjt a szablyozs all, most konfrontlt vele: megakasztotta tovbb a cignygyi intzkedscsomag a sokfel mr megindult megtelepedsi folyamatot. A differencilatlan vgrehajts egy tekintet al vonta a beilleszkedflben lv vagy mr be is fogadott cigny csaldokat a vndorl kumpnikkal, ami hatatlanul a tendencia elakadst, helyenknt a jobbgy- vagy zsellrmunkt vgz cigny csaldok elzst is eredmnyezte. A jogi rendezs cignyellenes kampnyba fordult. A jogszablyok indoklsaikban kivl rajzolatt adtk a „rossz cignynak", kevss sikerlt azonban a „j cigny" kpe. Nem telt bele sok id, s az eltletes gondolkods vlt jellemzv a trsadalomban. Nyilvn tveds volna ezt kizrlag az llami politika rovsra rni, hiszen a negatv tapasztalatok a jobbgytrsadalom s a vndorl cigny npessg kztti srldsokban rgebbi keletek, a harcok vgetrtvel meg is sokasodtak. Az is tny, hogy ez id tjt jabb, a magyar elvrsokat, nyelvet, magyar szoksokat s jogszablyokat egyltaln nem ismer cigny bevndorlsi hullm sprt vgig az orszgon, mely kedvezett a perjudicium kiszlesedsnek.

A felvilgosult uralkodk ksrletei nem jrtak teht sikerrel. A vndorl cignysg gye ezzel napi problmv lett, amit rzkeltek a reformkor politikusai is. Az alkotmnyos forradalom forgataga azonban flresprt minden egyb krdst: a roma npessg beilleszkedsnek megoldsa vtizedekre httrbe szorult, illetleg az orszgos politika sznpadrl a vrmegyei kzigazgats illetkessgbe kerlt t.

A sorsfordt napok sorn 1848-ban vajmi keveset trdtek politikusaink a cignysggal. A trvny eltti egyenlsg elvi ttele ugyan kiterjedt rjuk, m ez kzzelfoghat vltozst sorsukban nem eredmnyezett: Politikai jogokban nem rszesltek, a fggetlensgnek s szabadsgnak specilis haszonlvezi sem voltak. Sommzva: a polgri trsadalom „megrklte" a cigny problmt, vagyis egyfell a kborl roma npessg s a trsadalom kztti feszltsgek rendezetlen halmazt s a korbban kifejldtt eltletes gondolkodst. Hosszabb tvon szemllve azonban a XIX. szzadot, jelents vltozsokat szlelhetnk. Az 1893. vi sszers tansga szerint ugyanis a roma trsadalom majd kilencven szzalka megtelepedett, hzakban lt, s legalbb az v bizonyos szakaszban lland lakhelyn volt fellelhet. Az llam szmra a cignykrds teht nmikpp egyszersdtt. Immron csak a 250-300 000 fre tett lakossg tz szzalka jelentett adminisztrcis problmt: az n. kbor cignyok gye. A politika ugyanis egyltaln nem foglalkozott a cignyok trsadalmi munkamegosztsban elfoglalt helyvel (tegyk hozz: miknt ms dolgoz rteg sttuszval sem).

A polgri (kapitalista) llam feledte a paternalista, npboldogt-seglyez felfogst, s visszahzdva a szocilis seglyezstl - amit pedig mg a felvilgosult abszolutizmus sem mulasztott el a telepts elsegtsre - magra hagyta a trsadalmat. Ennek egyik kvetkezmnye volt a rteghelyzetben bekvetkezett stabilizlds; a gazdasg fejldse kijellte a cignysg helyt a trsadalmi rtegek rangltrjn. Egyfell a nagyipar a cignyok ltal tradicionlisan termelt termkeket olcsn, nagy tmegben, j minsgben lltotta el, ami szmos vonatkozsban flslegess tette a roma munkaert, megrendtette a cignyok piaci pozciit. Annyira azonban nem, hogy teljesen kiszortotta volna ket a piacrl: bizonyos szolgltatsok tekintetben, fleg vidken tovbbra is talltak munkt. A lehetsg azonban a korbbinl jval szkebb, terletileg sztszrt volt, „utna kellett menni" a munknak. Ez pedig a munkavllal cignyokat egy jfajta sajtos vndorlsra ksztette: az lland lakhelyrl, ottani meglhets hinyban fel kellett kerekedni s megkeresni a munkaalkalmat az ipari-szolgltat tevkenysghez; vgl visszatrni. rdgi kr: az alig-meglhets a hagyomnyos vndorlsnak egy jfajta mdjt knyszertette ki (vndorl hziipar). Akik ezen a krn bell nem talltak meglhetst, azok vagy a falusi trsadalom perifrijn mindenes cseldknt tengethettk letket, vagy a nagyipar fejletlensge miatt a szakkpzetlenmunkaer-knlatot gyaraptottk (ahol mr nem kis jelentsggel brt az eltletessg). Ez a marginlis llapot vgzetesen kijellte a romk helyt a trsadalomban (Pomogyi 1995:48).

Az llam a cignykrdst a fentebbiekkel sszefggsben kizrlag adminisztratv feladatknt rtelmezte. Rszben a kzigazgatsi teendkre koncentrlt (nyilvntartsok, toloncols, kolduls, gyermekvdelem), rszben pedig a devins magatartsok kezelsre (bntetjogi eszkzkkel, a munkakerlkre vonatkoz hatrozatlan tartam szabadsgvesztssel, dologhzzal). Ezrt a cignysg meglhetsi problmi, a sztesett kzssgek rtkvesztsbl add kulturlis-morlis gondok, a megmaradt kzssgek egyre ersebb kohzija okozta beilleszkedsi akadlyok, a trsadalom margjra szorultak perspektvtlansga a politika figyelmn kvl kerlt. A cignykrds folyamatosan szocilis krdss is vlt, amibl azonban a trsadalom csak alkalmanknt szlelt valamit.

A szegnysg kialakulsa, a trsadalom alsbb rtegeinek nyomora magba foglalta a roma szegnysget, de egyben el is mosta a sajtos etnikai rteghelyzet szmos fontos vonst, melyek tekintetbevtele a hossz tv kezels alapfelttele lett volna. Nem kedvezett a cignysg gynek a felersd nacionalista majd soviniszta politikai stlus s megkzelts sem (Pomogyi i.m.:91). A cignysggal kapcsolatos prejudikci s a trsadalomban nem egynteten elutastott sovn gondolat tallkozsnl szlettek meg azok az elmletek is, amelyek mr a szzadforduln kiirtsra tltk volna a hazai cignysgot (Porzsolt Klmn 1907-i „kiltvnya" - „Kiirtani! Igenis ez az egyetlen md!" - a kt hbor kztti Magyarorszgon is visszhangra tallt.) (Mezey i.m.:224.) Az eltletessg fenntartsnak amgy ers politikai indttatsa is van. Zsig Jen vlekedse szerint a cignyokkal szembeni gerjesztett prejudikci tbb determinnsra megy vissza, melyek a legutbbi idkig rzkelhetek voltak a trsadalomban (Zsig 1990, Id. mg Heller 1971:94). Eszerint politikai rdeke a trsadalom elitjnek, hogy fenntartson egy bnbakcsoportot, a gazdasgi rdeke, hogy legyen egy korltok nlkl, vagy legalbb alig korltozottan kizskmnyolhat rteg, s vgl a trsadalomban a „szemlyisg-szksglet" indokolja, hogy a legelesettebb „fehr ember" alatt mindig legyen valaki. Akinek nyomorra tekintve megnyugtathatja magt, hogy az v annl egyelre mg magasabban ll. Ezen rdekek kielgtsre kivlan alkalmas az rtelmisg s politikai rdekkpviselet hjn vdekezskptelen, antropolgiai sajtossgai ltal pedig egyrtelmen megjegyezhet, elklnthet cignysg.

E keretekben alakult ki a roma npessg huszadik szzad vgre hagyomnyozott meghatrozottsgnak szmos tnyezje. Csalog Zsolt csoportostsban: a teleplsi szegregci (a cignytelepek vagy elklnlt cigny teleplsi egysgek, melyeken bell a laksfelttelek, infrastrukturlis elltottsg messze elmaradtak az ltalnos mgtt); a munkaerpiaci szegregci (a falusi munkanlkliv vagy flmunkanlkliv vls tendencija, deklasszlds, a kt vilghbor kztti idre mr meglhetst sem biztostottak a hagyomnyos cigny foglalkozsok, a tradicionlis foglalkozsok eltnse, a jellegzetesen „cigny" - a szakkpzetlen alkalmi- s segdmunkkra koncentrl - munkakrk kialakulsa); egszsggyi-oktatsi-mveldsi leszakads (Csalog 1984:2).

1945 utn a deklarlt jogegyenlsg burkolt egyenltlensget takart. Az j politikai berendezkeds 1961-ig folyamatosan rvnyesl sematikus felfogsa szerint a munksosztly s a parasztsg, az addig elnyomott szegnyrtegek diadala okn nincsen rtelme cignyproblmrl beszlni, hiszen - mint mondtk - a romk is egytt haladhattak a politikai hatalom birtokosaival, a dolgoz osztlyokkal a felemelkeds tjn. Pedig ppen ekkor szorult volna kln segtsgre a cignysg.

Arisztotelsz sokat idzett mondsa szerint az egyenltlenekkel egyenlen bnni a legnagyobb igazsgtalansg. A cignysg nem csupn gazdasgi szempontbl volt margn: perifriallapotn a deklarlt egyenlsg, a fldoszts nmagban mit sem segthetett. (Mint ismeretes, a fldoszts nem rintette lnyegesen a cignysgot, minthogy sem fldmvelsi indttatsa nem volt, sem pedig a jogszablyban szerepelt juttatottak megfogalmazott kategriiban nem szerepelt.) A szocilis helyzeten a politikai vltozs mit sem vltoztatott. A cignysg kzigazgatsi kezelse sem mdosult igazn, a foglalkoztatsi struktrbl val kiszorultsga maradt a rgi, st az ipari ignyek nvekedse mg konzervlta is a szakkpzetlen munkaer jratermelsi folyamatt. A nagy, koncentrlt ipari ptkezsek tovbb erstettk a cignykzssgek fellazulst, a munkavllal frfiak tarts tvollte gyengtette a bels kohzit (v. Csalog 1980 s Kemny 1976).

1961-et kveten vatos reformpolitikt regisztrlhat a trtnsz. A politika egyik oldalon tartott a krds les megfogalmazstl, msik oldalon azonban rzkelve a problma nagysgt, tbbnyire kzigazgatsi ton tette meg lpseit a megtlse szerint dvzt megolds fel. E politika lnyegben a Mria Terzia fle patriarchlis elkpzelsek feleleventse volt, kisebb durvasggal s nagyobb, huszadik szzadi „humnummal". A kormnyzat a szocilis juttatsok rendszervel operlt. A kzponti elgondolsok clja a cignysg anyagi-szocilis „megerstse" volt. Ktsgtelenl helyes mdon buldzerekkel rontottk szt a cignytelepeket (melyekbl 1961-ben mg 2100 volt), s a roma lakossg egy rsznek emberi letfeltteleket biztostottak. Sokan azonban msknt ltk meg a vltst. A kikltztets sorn ket a krnyezetktl, letmdjuktl idegen, a „fehr lakossg" szmra sokszor letclknt megfogalmazott panellaksokba teleptettk. Tudjuk, hogy a cignypolitiknak ez az erszakosan boldogt vltozata eredmnytelen volt, st, bizonyos ellentteket rlelt a trsadalom s a romk kztt.

Nem segtett a munkaerpiaci szegregcin, a mveltsgi-oktatsi elmaradottsgon, keveset a teleplsi elklnltsgen (s erszakos mivolta miatt ez is inkbb ellenttes hatst vltott ki). A trsadalom gazdasgi nehzsgei miatt a kvnt temet sem tudtk biztostani. Volt azonban egy msik, sikeresebb ga a cignyok gynek. Minthogy a szocialista elgondolsok a romk dolgt ltalnos trsadalompolitikai gyknt fogtk fel, ms terleteken is lpett a kormnyzat (Bencsik 1988:98-115). S letagadhatatlan nhny, a mai helyzetben remnyt ad jelensg csrjnak kialakulsa. gy a cigny rtelmisg jelentkezse s megizmosodsa, a cigny mveldsi hlzat lass kiplse (klubok, oktatsi formk, jsgok), s a 70-es vek vgre, 80-as vek elejre az „etnikai csoport"-knt trtnt elismers, ahonnan a nemzetisgknt, nemzeti kisebbsgknt val tudomsulvtel mr nem esett tvol.

Megllapthat teht, hogy a hagyomnyos nagy problmkkal e nagy egyenlst rendszernek sem sikerlt megkzdenie. Az vszzados ldztets, a diszkriminci trvnyszeren eredmnyezte azt, hogy jelents rszk a trsadalom „als", a legtbb szocilis, gazdasgi problmval kzd rteghez tartozik. A problmkat az gynevezett „kemny" trsadalmi mutatk, a rteghelyzetet meghatroz tnyezk, az ezek kvetkeztben ltrejtt letkrlmnyek vltjk ki. Ilyen tnyezk: az alacsony iskolai vgzettsg, a kedveztlen foglalkoztatsi struktra, az alacsony jvedelmi szint, a lakhely gazdasgi s infrastrukturlis elmaradottsga, a fogyaszts egyoldal szerkezete, a kzlettl val tvolmarads, valamint a mindezek ltal trvnyszeren kitermelt negatv letmdelemek, szoksok. „Aki ilyen krlmnyek kztt l, azzal -attl fggetlenl, hogy milyen etnikumhoz vagy nemzetisghez tartozik - tbb a problma, a gond" - figyelmeztet a kriminolgus Tauber Istvn, az 1980-ban vgzett eltlet-vizsglatnak eredmnyei szerint (Tauber 1984:174).

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
statisztika
Induls: 2006-12-12
 
A pontos id

 
Naptr
2025. Augusztus
HKSCPSV
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
zene
 
Szervezetek
 
Klfldi kommunista prtok
 
Tartalom

Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!