Ath�n, a jelk�pp� lett v�ros. Az eur�pai Szakszervezeti Konf�der�ci� (CES)[1] a v�ls�g kirobban�sa ut�ni els� kongresszus�t 2011. m�jus 16–19 k�z�tt a megszor�t�sokt�l legkem�nyebben s�jtott orsz�gban rendezte meg.[2] A r�sztvev�k a g�r�g n�p ir�nti szolidarit�st azzal juttathatt�k volna kifejez�sre, hogy koordin�lt eur�pai v�laszk�nt egys�gesen k�vetelik az alternat�v megold�st a munkab�reket „lefel� egys�ges�t�” politika ellen.

„�tl�pt�k a Rubicont. A legs�rget�bb teend� most, hogy kereszt�lh�zzuk az Eur�pai Bizotts�g megszor�t� terveit” – jelentette ki Candido Mendez, a Spanyol �ltal�nos Munk�ssz�vets�g (UGT) lek�sz�n� eln�ke. „Azzal kell sz�molni, hogy a t�rsadalmi le�p�l�s �ltal�noss� v�lik, ez�rt a g�r�g k�ld�ttek azt javasolt�k, hogy a strat�gia kidolgoz�s�hoz t�maszkodjunk az � �gynevezett k�s�rleti laborat�riumukra. A Bizotts�g �ltal aj�nlott gy�gym�d (a gazdas�gi korm�nyz�s �s a megszor�t� tervek) m�g a bajokn�l is rosszabbnak �g�rkezik” – mondja egyik�k. „K�zdeni kell a sokkter�pi�t alkalmaz� Eur�pai K�zponti Bank ortodoxi�ja ellen, s szak�tani kell a versenyk�pess�g dogm�j�val. Val�ban harmoniz�lni kell a b�reket, de felfel�, a magasabb b�r� orsz�gok b�rsz�nvonal�hoz kell felh�zni a t�bbiek b�r�t!”

A k�tsebess�ges Eur�pa r�mk�p�nek m�sik oldal�n ott tal�ljuk a n�met, a mag�nszolg�ltat�si szektorban er�s Ver-di szakszervezet k�pvisel�j�t, aki azt bizonygatja, hogy „a n�met modell exportja csak s�lyosb�tja a helyzetet”. T�rsa, a Deutscher Gewerkschaftsbund (DGB) konf�der�ci�t�l kifejti, k�ts�gtelen�l „nem csup�n G�r�gorsz�gban, hanem N�metorsz�gban is cselekedni kell.” V�laszk�ppen ugyanezt visszhangozza a lengyel Solidarnosc egyik k�pvisel�je: „Szomsz�daink ellens�geinkk� lesznek. Ez nem mehet �gy tov�bb.”[3]

 Komoly vesz�lyek, �get� k�rd�sek

Noha a szakszervezetek egyet�rtenek abban, hogy meg kell akad�lyozni Eur�p�ban a tov�bbi b�rmegszor�t�sokat, �s a b�rek k�rd�s�t kell az eur�pai szakszervezeti cselekv�s k�z�ppontj�ba �ll�tani, egyel�re nincs v�lasz a hogyanra. Mivel az uni� orsz�gaiban elt�r� a b�rek meg�llap�t�s�nak a gyakorlata, s�t vannak tag�llamok, amelyekben minim�lb�r nem is l�tezik, �gy logikusan az eur�pai minim�lb�r meg�llap�t�sa j�het csak sz�ba. A kongresszus r�sztvev�i sz�m�ra komoly vesz�lyeket is tartogat�, �get� k�rd�sr�l van sz�.

Ez a k�vetel�s, igaz, meglehet�sen visszafogott form�ban, el�sz�r 2007 m�jus�ban a sevillai kongresszuson, folyos�i besz�lget�seken mer�lt fel. A n�met szakszervezeti aktivist�k „dobt�k be” a k�rd�st: „Mik�zben huszonh�t orsz�g k�z�l h�szban l�tezik az �llam �ltal r�gz�tett �ltal�nos minim�lb�r, �pp a jelent�s n�met gazdas�gban ismeretlen! Szomsz�daink p�ld�ja seg�ti az egys�ges szakmak�zi b�rminimum�rt folytatott kamp�nyunkat”.[4] Ami�ta 1999-ben az Egyes�lt Kir�lys�gban is bevezett�k a minim�lb�r int�zm�ny�t, gyakorlatilag N�metorsz�g az egyetlen olyan eur�pai �llam, ahol a b�rt�rgyal�sokkor nincs olyan konkr�t k�sz�b, amely politikai korl�tot �ll�t az alacsony b�rek meg�llap�t�s�nak a kollekt�v t�rgyal�sokkor. A hat m�sik orsz�gban �gazati b�rminimumot vezettek be.

Elt�r� b�rrendszer, azonos c�l

A bev�lt, j� �reg gazdas�gn�veked�si szakmak�zi minim�lb�r (SMIC) int�zm�ny�re b�szke britek �s franci�k a n�met DGB szakszervezeti aktivist�ihoz hasonl�an szint�n h�vei az eur�pai b�rminimum bevezet�s�nek. A kongresszus z�r�sakor Jean-Christophe Le Duigou, aki akkor tagja volt a francia �ltal�nos Munk�ssz�vets�get (CGT) ir�ny�t� irod�nak, csal�dotts�g�t fejezte ki, ami�rt senki sem v�llalkozott a t�ma hivatalos felvet�s�re:„Az elvr�l m�r j� ideje vitatkozunk, de rettent� neh�z a k�vetel�st konkr�t form�ba �nteni.” A francia Demokratikus Munk�s Konf�der�ci� (CFDT) f�titk�rhelyettese, Marcel Grignard azt k�rdezi: „hogyan k�pzeli a CES az elt�r� b�rrendszer� eur�pai orsz�gok sz�m�ra az egys�ges c�lt?”

A szakszervezeti sz�vets�geken bel�l m�k�d� sz�mos csoportosul�s m�r 1997-ben k�l�nb�z� elk�pzel�seket dolgozott ki az �sszehasonl�that� fejletts�g� orsz�gok b�rminimum-szab�lyaira.[5] 2005-ben a szakszervezetekhez k�zel �ll� kutat�int�zetek[6] kialak�tott�k egy, a k�l�nb�z� orsz�gok �tlagb�r�re �p�t� eur�pai minim�lb�r szab�lyait: kezdetben az adott orsz�g �tlagb�r�nek �tven, k�s�bb hatvan sz�zal�ka lenne az �j eur�pai minim�lb�r. Mik�zben jelenleg a minim�lb�rek az �tlagb�rek harminc-negyvennyolc sz�zal�ka k�r�l v�ltoznak, ami �rab�rben kifejezve p�ld�ul a Cseh K�zt�rsas�gban 1,82 eur�, Franciaorsz�gban 9 eur� (l�sd a grafik�t), �gy az �j szab�ly minden orsz�gban emeln� a b�reket. Ebben a technikai vonatkoz�sban m�r nincs vita a k�rd�sr�l.

A CES k�ld�tteinek a k�rd�s l�nyege nem a b�rminimum, hanem a b�rt�rgyal�sokon a t�rsadalmi partnerek auton�mi�ja. „Sohasem k�vetelt�k, hogy az �llam valamennyi eur�pai �llamban �llap�tsa meg az SMIC-t!” – pontos�totta �ll�spontj�t a CFDT egyik k�pvisel�je 2011-ben az ath�ni kongresszuson. Az egys�ges eur�pai minim�lb�r h�vei azon orsz�gok szakszervezeteinek az ellen�ll�s�ba �tk�znek, amelyekben a b�rminimumot �gazatonk�nt �s a kollekt�v szerz�d�sekr�l foly� t�rgyal�sokon �llap�tj�k meg. Ide tartoznak a skandin�v �llamok �s Olaszorsz�g is. A sv�d Tj�nstem�nnens Centralorganisation (TCO) deleg�tusa azt magyar�zza, hogy „nem k�r�nk az �llami beavatkoz�sb�l. N�lunk a munkav�llal�k kilencven sz�zal�k�ra �rv�nyes kollekt�v szerz�d�s vonatkozik. Nincs sz�ks�g�nk a garant�lt szakmak�zi b�rminimum int�zm�ny�re.” Az olasz k�ld�tt pedig kijelenti, hogy „a minim�lb�r rendszere nem alkalmas az alacsony b�rek probl�m�j�nak a kezel�s�re. Nem szeretn�nk elvesz�teni az auton�m cselekv�s lehet�s�g�t.”

N�metorsz�g esete �lesen r�vil�g�t mag�ra a probl�m�ra �s annak alakul�s�ra is. A rajnai kapitalizmus fellegv�r�ban a t�rv�ny �ltal meg�llap�tott minim�lb�r k�rd�se mindig is k�nyes �gynek sz�m�tott, mivel az Alkotm�ny kinyilv�n�tja a kollekt�v t�rgyal�sok auton�mi�j�t, �s az �gazati szervezetekre b�zza a szektoronk�nti �s r�gi�nk�nti t�rgyal�sok gondj�t.

M�rpedig, figyelembe v�ve a kollekt�v szerz�d�st k�t� v�llalatok cs�kken� sz�m�t, a szoci�lis jogokra nehezed� nyom�st �s azt, hogy egyre t�bb �gazatban alkalmaznak nyomott b�reket[7], a kollekt�v szerz�d�sek rendszere egyre kev�sb� alkalmas minim�lis norm�k r�gz�t�s�re �s elfogadtat�s�ra.[8]

Rom�ni�ban vagy Lengyelorsz�gban nincs garancia

�ppen ez�rt a Nahrung-Genuss-Gastst�tten (�lelmez�si, sz�llodai �s vend�gl�t�ipari), az NGG �s a Ver-Di (mag�nszolg�ltat�k) szakszervezetei 2006 �ta politikai kamp�nyt folytatnak a t�rv�nyben garant�lt �tfog� minim�lb�r bevezet�s��rt. Jelenleg 8,5 eur�s �rab�r bevezet�s�t k�vetelik. A javaslat bizonyos �gazatokban a fenti �sszeget minden esetben meghalad� speci�lis minim�lb�r meg�llap�t�s�t ir�nyozza el�. A kamp�ny a b�rez�s k�rd�s�t politikai term�szet� probl�mak�nt azonos�tja �s a Ver-Di szervezeti gyenges�g�t ellens�lyozand� igyekszik a k�zv�lem�nyt az elgondol�s mell� �ll�tani. Angela Merkel kancell�r, aki eredetileg tart�san ellenezte a b�rminimum elv�t, a v�laszt�sok k�zeledt�vel nyitottabb lett. Mik�zben hajland� volt a minim�lb�r rendszer�nek a kiterjeszt�s�re azokban az �gazatokban, amelyekben err�l m�r kor�bban meg�llapodtak, nem nyilatkozott egy�rtelm�en a szakmak�zi minim�lb�r-rendszer bevezet�s�nek lehet�s�g�r�l, s m�g kev�sb� a minim�lb�r m�rt�k�r�l.

T�rt�nj�k b�rmi, ha N�metorsz�gban be is vezetik a minim�lb�r int�zm�ny�t, a b�rk�rd�s megold�s�ig hossz� az �t. A f�mipari dolgoz�k eur�pai sz�vets�g�nek egyik vezet�je szerint „nincs sz�ks�g arra, hogy Franciaorsz�g export�lja a modellj�t”, tov�bb� ez a k�vetel�s „id�szer�tlen �s korai”. Az ellenz�k csoportja att�l tart, hogy a b�reket lefel� tart� spir�lba tasz�tan� az eff�le int�zked�s. Ezzel kapcsolatban Walter Cerfeda, a CES volt sz�vets�gi titk�ra ezt mondta: „Ugyanis ha t�rv�nyben ak�r egyetlenegy regresszi�s k�sz�b�t (p�ld�ul az orsz�gos �tlagb�r �tven sz�zal�ka) is meg�llap�tanak, az nem lehet �rv�nyes korl�t a per definitionem szabad alkura �p�l� t�rgyal�sok sor�n.” Bernard Thibault, a CGT titk�ra v�laszul megjegyzi: „Nem l�tom be, hogy mit�l lenne kock�zatos �szaki koll�g�inknak a b�rminimum, amelyn�l egyetlen munkav�llal� sem kaphat kevesebbet! Ezzel szemben azt tapasztalom, hogy Rom�ni�ban vagy Lengyelorsz�gban nincs olyan eur�pai referencia, amelynek alapj�n fell�phetn�nek a r�juk er�ltetett megszor�t� politika ellen.”

�gy l�tszik, mivel e k�rd�sben nem siker�lt megegyez�sre jutni, az egyes nemzeteknek b�ven van m�g dolguk az akt�v k�z�s fell�p�sig. Az eur�pai szakszervezeti mozgalom pedig tal�n a jelenlegi b�rt�rgyal�sok �sszehangol�s�t c�lz� strat�gia �gy�ben tud sz�les k�rben mozg�s�tani.[9]

Ford�totta: Forg�cs Andr�s

--------------------------------------------------------------------------------

[1] Az Eur�pai Szakszervezeti Konf�der�ci� (CES) harminchat orsz�g nyolcvann�gy nemzeti konf�der�ci�j�t �s tizenk�t �sszeur�pai szakmai szakszervezeti sz�vets�get t�m�r�t soraiban.

[2] L�sd No�lle Burgi: Les grecs sous le scalpel [A megny�z�sra �t�ltetett g�r�g�k], Le Monde diplomatique, 2011. december.

[3] A v�lem�nyeket a szerz� a sevillai (2007) �s az ath�ni (2011) kongresszuson gy�jt�tte csokorba.

[4] Interj� 2007. m�jus 25-�n a n�met Deutscher Gewerkschaftsbund (DGB) szakszervezet egyik vezet�j�vel.

[5] Pierre Bourdieu, Claude Debons, Detlef Hensche �s Burkart Lutz: Les Perspectives de la protestation [A tiltakoz� mozgalmak kil�t�sai], Syllepse, P�rizs, 1998 (1997).

[6] A n�met (Wirtschafts und Sozialwissenschaftliches Institut, [WSI]), sv�jci (R�seau de r�flexion) �s francia kutat�kb�l (Institut de recherche �conomique et sociale [IRES]) szervez�d�tt h�l�zat c�lja „az eur�pai b�rminimum-politika kialak�t�s�t seg�t� t�zisek kidolgoz�sa �s n�pszer�s�t�s�k a szakszervezetek k�r�ben”. Thorsten Schulten, Reinhard Bispinck �s Claus Sch�fer koordin�l�s�ban jelent meg a Minimum Wages in Europe [Minim�lb�r Eur�p�ban] c�m� kiadv�ny, ETUI-REHS, Br�sszel, 2006.

[7] P�ld�ul Sz�szorsz�gban egy fodr�sz brutt� 3,06, T�ringi�ban egy vir�gkeresked� 4,54 eur�t keres �r�nk�nt. V�. Tarifspiegel: unterste Tarife nach Branchen [�gazati �rab�rek], WSI Tarifarchiv 2011, www.boeckler.de

[8] A jelenlegi rendszer gyakran igen alacsony minim�lb�rt biztos�t bizonyos �gazatokban, �s kiz�r�lag a kollekt�v szerz�d�sek alapj�n foglalkoztatott munkav�llal�knak, pedig mind�ssze a munkav�llal�k 62 sz�zal�ka tartozik ebbe a k�rbe.

[9] Anne Dufresne: Le salaire, un enjeu pour l’eurosyndicalisme. Histoire de la coordination des n�gociations collectives [A b�rek, a szakszervezeti eur�paiz�l�d�s t�tje. A kollekt�v t�rgyal�sok egyeztet�s�nek t�rt�nete], Presses universitaires de Nancy, P�rizs, 2011.