Ez a kezdem�nyez�s s�lyosan elhib�zott l�p�s.

Ennek meg�rt�s�hez el�sz�r is vil�gosan l�tni kell, hogy a nyugat-eur�pai joggyakorlatban e t�ny�ll�si elem tulajdonk�ppen mind az egy�n, mind t�rsadalmi (kisebbs�gi) csoportok becs�let�nek, identit�s�nak ak�r sz�beli, ak�r tettleges form�ban megval�sul�, nyilv�nos, rasszista �s/vagy fasiszta ind�ttat�s� megs�rt�s�t emeli b�ntet�jogi kateg�ri�v� azzal, hogy ez bizonyos emberi alapjogok korl�toz�s�t is eredm�nyezheti.

A jelenleg m�rt�kad� hazai jog�rtelmez�s – mindenek el�tt az AB 810/B/1992 sz. �ll�spontja – mag�t a fasiszta jelleg� szervezked�st nem �rt�keli �n�ll� t�ny�ll�si elemnek, azt csak az Alkotm�nnyal ellent�tes c�lokat k�vet� szervezethez f�z�d� jogk�vetkezm�nyek – vagyis a szervezet nyilv�ntart�sb�l t�rl�se, feloszlat�sa – keret�ben  �rtelmezi. Jelenleg nem megoldott a csoport, vagy kisebbs�g elleni agressz�v fell�p�sre felsz�l�t� izgat�s, fenyeget�s miatti jogi fell�p�s lehet�s�ge sem, ha az nem p�rosul k�vetkezm�nyes tettlegess�ggel. Kiz�rt a fenyegetett, megs�rtett csoport valamely tagj�nak jogi fell�p�se is az �t, mint e kisebbs�g tagj�t �rt atrocit�s miatt, mert a hat�lyos jog a becs�lets�rt�s t�ny�ll�s�t csak term�szetes szem�lyek k�r�ra �rtelmezi.

Mindezek miatt a „holokauszt tagad�s” fogalm�ban n�lunk nem �rtelmezhet�ek a nyugat-eur�pai joggyakorlat szerinti t�ny�ll�si elemek; a jelzett fogalom b�ntethet�v� t�tel�re ir�nyul� t�bb kezdem�nyez�st utas�tott m�r el az Alkotm�nyb�r�s�g.
Nagy val�sz�n�s�ggel, a n�met Eu-parlamenti soros eln�ks�g idej�n ind�tott ’holokauszt tagad�s ellenes’ offenz�va, ill. a megsz�letett EP aj�nl�s nyom�n keletkezett jogharmoniz�ci�s k�nyszer id�zte el� a vezet� korm�nyp�rt �ltal kezdem�nyezett „z�r�-tolerancia” akci�t, amely mind�ssze a gy�l�lettel kifejezett gyal�zkod�s megbocs�thatatlans�g�t c�lozta meg �s azt is csup�n  polg�ri jogi kateg�riak�nt. A „z�r�-tolerancia” akci� r�v�n v�lik elker�lni a ki�res�tett tartalm� „holokauszt tagad�s” b�ntethet�v� t�tel�nek a jogalkot�si t�rgysorozatba iktat�s�t. Jelenleg nincs is ilyen kezdem�nyez�s a Parlament el�tt.

Az elmondottakb�l k�vetkez�en teh�t a „holokauszt tagad�s�nak” �nmag�ban b�ncselekm�nny� nyilv�n�t�sa, nyilv�nval�an �s indokolatlanul sz�k�ten� a fasiszta-n�ci-nyilas propaganda, illet�leg izgat�s elleni �ltal�nos t�rv�nyi, hat�s�gi fell�p�s lehet�s�g�t. M�g a kezdem�nyez�s teljesk�r� sikeress�ge eset�n megval�sul� �llapot sem felelne meg a nyugat-eur�pai gyakorlatnak, m�g kev�sb� pedig annak a k�telezetts�gnek, amit Magyarorsz�g a II. Vil�gh�bor�t  lez�r� (p�rizsi) b�keszerz�d�sben v�llalt �s ami –  sem erk�lcsi, sem jogi �rtelemben, �s ezt az AB �rtelmez�s�nek ellen�ben is valljuk – sohasem �v�lhet el.

Ezt a k�telezetts�get akkor is �rv�nyesnek kell tekinteni, ha az erre vonatkoz� magyar t�rv�nyi szab�lyoz�s hi�nyos. Ezzel kapcsolatban csak az lehet a tisztess�ges �s elfogadhat� �ll�spont, ha az erre hivatott hatalmi strukt�ra indokolatlannak �t�li a szab�lyoz�s hi�ny�t, illetve s�lyos alkotm�nyos mulaszt�snak tekinti azt, hogy nincsenek korszer�, a jelen helyzet k�vetelm�nyeihez igazod�, kell� visszatart� hat�s� �j t�rv�nyek.

A fasiszta-n�ci-nyilas propaganda, izgat�s �s provok�ci� ellen teh�t, mind politikai, mind erk�lcsi �rtelemben elengedhetetlen �s s�rget� a t�rv�nyi szab�lyoz�s megalkot�sa �s ennek b�zis�n a hat�rozott hat�s�gi fell�p�s megk�vetel�se, amit nem szabad – egy mindenk�ppen bizonytalan kimenetel� �s egy�bk�nt is f�lrevezet�en lesz�k�t� �rtelmez�s�, tov�bb� a s�rget�en sz�ks�ges l�p�seket val�j�ban halogat� – n�pszavaz�s t�rgy�v� tenni. A k�rd�sk�r eg�sz�t �tl�t� antifasiszta megk�zel�t�sben olyan �ll�spontot kell k�pviselni, miszerint Magyarorsz�gnak elvitathatatlan k�telezetts�gei vannak e t�rgyban,  a t�rv�nyhoz� �s v�grehajt� hatalom  ezen k�telezetts�geknek pedig, minden k�r�lm�nyek k�z�tt eleget kell, hogy tegyen, k�vetkez�sk�ppen ebben a tekintetben nincs �s nem is lehet helye n�pszavaz�snak.

A n�pszavaz�s kezdem�nyez�inek erk�lcsi-politikai k�telezetts�g�k, hogy – ugyan minden bizonnyal j� sz�nd�k�, de mindenk�ppen t�ves, �s �ppen a k�v�nt c�l el�r�s�nek ellen�ben hat� l�p�s�k visszavon�s�val – helyre�ll�ts�k azt az �llapotot, amelyben eredm�nnyel �s halad�k n�lk�l lehet k�vetelni a fasiszta-n�ci-nyilas szellemis�get k�pvisel� csoportok elleni hat�rozott hat�s�gi fell�p�s konzekvens t�rv�nyi h�tter�nek kialak�t�s�t.

Felsz�l�tjuk teh�t a „A Magyar Antifasiszta Liga Vezet�s�ge” felel�s szem�ly�t, hogy a n�pszavaz�si kezdem�nyez�st halad�ktalanul vonja vissza. Ennek elutas�t�sa eset�n, a val�s antifasiszta �rdekek el�rul�s�nak k�vetkezm�nyei�rt a felel�ss�get viselnie kell.

Magyar Antifasiszta Liga
�gyvezet� Test�lete