De a der�k gaeleknek m�g kem�nyebben meg kellett b�nh�dni�k az�rt, hogy romantikus hegylak�i m�don b�lv�nyozt�k a clan „nagy f�rfiait". A nagy f�rfiak meg�rezt�k a halszagot. Valami hasznothajt� dolgot szimatoltak m�g�tte, �s a tengerpartot b�rbe adt�k a nagy londoni halkeresked�knek. A gaeleket m�sodszor is el�zt�k2"19.

irts�k ki �s f�ldj�ket v�ltoztass�k legel�v�. Ezt a javaslatot sok felf�ldi sk�t f�ldes�r megval�s�totta saj�t haz�j�ban saj�t honfit�rsaival szemben" (George Ensor: „An Inquiry concerning the Population of Nations". London 1818. 215, 216. old.).

818 Amikor a mostani Sutherland hercegn� Londonban nagy pomp�val fogadta Mrs. Beecher-Stowe-ot, az „Uncle Tom's Cabin" [„Tam�s b�tya kunyh�ja"] szerz�j�t, hogy kimutassa az amerikai k�zt�rsas�g n�ger rabszolg�i ir�nti rokonszenv�t — amelyet azut�n a polg�rh�bor� alatt, mikor minden „nemes" angol sz�v a rabszolgatart�k�rt dobogott, arisztokrata t�rsn�ivel egy�tt nagy b�lcsen szegre akasztott —, a „New York Tribune"-ban bemutattam a sutherlandi rabszolg�k helyzet�t. (Cikkem n�h�ny hely�t id�zi Carey „The Slave Trade"-j�ben. London 1853. 202, 203. old.) Cikkemet egy sk�t �js�g �tvette, �s csinos vita kerekedett „ az ut�bbi �s a Sutherlandok t�ny�rnyal�i k�z�tt.

810 Err�l a hal�zletr�l �rdekes dolgok tal�lhat�k D�vid Urquhart �r „Portfolio. New Series"-�ben. — Nassau W. Senior a fentebb id�zett h�trahagyott �r�s�ban „a sutherlandshire-i elj�r�st az embereml�kezet �ta v�grehajtott tiszt�t�sok (clearings) egyik legj�t�konyabbj�nak" jellemzi („Journals, Conversations and Essays relating to Ireland". London 1868).

V�g�l pedig a juhlegel�k egy r�sz�t visszav�ltoztatj�k vad�szter�lett�. Tudjuk, hogy igazi erd�k Angli�ban nincsenek. Az a vad, amely a nagyurak parkjaiban �l, alkotm�nyos h�zi�llat, h�jas, mint a londoni tan�csnokok. Ez�rt Sk�cia a „nemes szenved�ly" utols� mened�khelye. „A felf�ld�n — mondja Somers 1848-ban — az erd�s�geket nagyon megn�velt�k. Itt van Gaick egyik oldal�n Glenfeshie �j erdeje �s amott a m�sik oldalon Ardverikie �j erdeje. Ugyanerre tal�lhat� a Black Mount, egy hatalmas pusztas�g, amelyet nemr�giben hoztak l�tre. Keletr�l nyugatra, Aberdeen k�rny�k�t�l az obani szirtekig most egybef�gg� erd�s�g ter�l el, m�g a felf�ld m�s r�szein Loch Archaig, Glengarry, Glenmoriston stb. �j erdei l�that�k ... F�ldj�knek juhlegel�v� val� v�ltoztat�sa ... a gaeleket term�ketlenebb talajra kergette. Most a r�tvad kezd a juhok hely�re l�pni, �s amazokat m�g �rl�bb nyomorba kergeti... A vadaskertek2193- �s a n�p nem lehetnek meg egym�s mellett. Az egyiknek vagy a m�siknak biztosan �t kell adnia a hely�t. Ha megengeditek, hogy a vad�szatok sz�ma �s nagys�ga az elk�vetkez� negyed �vsz�zadban �gy n�vekedj�k, mint az el�z�ben, akkor r�videsen egyetlen gaelt sem fogtok tal�lni sz�l�f�ldj�n. Ez a mozgalom a felf�ldi f�ldtulajdonosok k�z�tt r�szint a divatnak tulajdon�that�, arisztokratikus viszketegs�gnek, vad�szszenved�lynek stb., r�szint azonban kiz�r�lag a profitra sand�tva �zik a vaddal val� keresked�st. Mert t�ny, hogy egy darab hegyi f�ld, vad�szter�lett� alak�tva, sok esetben j�val hasznothajt�bb, mint ha juh-legel�nek haszn�ln�k ... A szenved�lyes vad�szt, aki vad�szter�letet keres, csak ersz�ny�nek terjedelme korl�tozza aj�nlat�ban ... A felf�ldet olyan szenved�sek s�jtott�k, amelyek nem kev�sb� kegyetlenek azokn�l, amelyeket a normann kir�lyok politik�ja z�d�tott Angli�ra. A r�tvad szabadabb mozg�si t�rhez jutott, mik�zben az embereket mind sz�kebb �s sz�kebb k�rbe hajtott�k ... A n�p egyik szabads�g�t a m�sik ut�n rabolt�k el... �s az elnyom�s m�g napr�l napra fokoz�dik. A tiszt�t�st �s a n�p el�z�s�t a tulajdonosok mint szil�rd elvet k�vetik, mint valami mez�gazdas�gi sz�ks�gess�get, �pp�gy, ahogy Amerika �s Ausztr�lia vadonjaiban kiirtj�k a f�kat �s a boz�tot, �s ez a m�velet a maga nyugodt, �zletszer� �tj�n halad el�re"220.

aI9a Sk�cia „deer fores"-jeiben [vadaskertjeiben] egyetlen fa sincsen. A juhokat elhajtj�k, a szarvasokat felkergetik a puszta hegyekbe �s ezt nevezik „deer forest"-nek. Teh�t m�g csak erd�m�vel�sr�l sincs sz�!

sao R�bert Somers: „Letters from the Highlands; or, the Famine of 1847". London 1848.12—28. old., k�l�nb�z� helyeken. Ezek a levelek eredetileg a „Times"-ban jelentek meg. Az angol k�zgazd�szok a gaelek 1847. �vi �h�ns�g�t term�szetesen t�ln�pesed�s�kkel magyar�zt�k. Mindenesetre a gaelek „nyom�st gyakoroltak" �lelmiszereikre. — N�metorsz�gban a „clearing of estates" vagy ahogy itt nevezt�k, a „Baaernlegen" k�l�n�sen a harminc�ves h�bor� ut�n j�tt szok�sba, �s a sz�sz

Az egyh�zi birtokok elrabl�sa, az �llami uradalmak csal�rd elidegen�t�se, a k�zs�gi tulajdon ellop�sa, a h�b�ri �s clan-tulajdon bitorl� m�don �s k�m�letlen terrorizmussal v�ghezvitt �tv�ltoztat�sa modern mag�ntulajdonn�, — ezek voltak az eredeti felhalmoz�s idilli m�dszerei. Ezek h�d�tott�k meg a teret a t�k�s mez�gazdas�gnak, kebelezt�k be a f�ldet a t�k�be �s teremtett�k meg a v�rosi ipar sz�m�ra a sz�ks�ges k�n�latot szabad pr�d�ul szolg�l� prolet�rokb�l.

v�laszt�fejedelems�gben 1790-ben m�g parasztfelkel�seket id�zett el�. F�leg Kelet-N�metorsz�gban uralkodott. Poroszorsz�g legt�bb tartom�ny�ban csak II. Frigyes biztos�tott tulajdonjogot a parasztoknak. Szil�zia megh�d�t�sa ut�n r�k�nyszer�tette a f�ldesurakat arra, hogy �ll�ts�k helyre a kunyh�kat, cs�r�ket stb., hogy l�ss�k el a parasztbirtokokat j�sz�ggal �s felszerel�ssel. Katon�kra volt sz�ks�ge hadserege sz�m�ra �s ad�k�telesekre �llamkincst�ra sz�m�ra. Hogy egy�bk�nt milyen kellemes �lete volt a parasztnak Frigyes p�nz�gyi gar�zd�lkod�sa �s despotizmusb�l, b�rokr�ci�b�l �s h�b�ris�gb�l �sszekotyvasztott korm�nyz�sa alatt, az kider�l csod�l�j�nak, Mirabeau-nak k�vetkez� mondataib�l: „A len teh�t az �szak-n�metorsz�gi paraszt egyik f� gazdags�ga. Az emberi nem szerencs�tlens�g�re ez csak a nyomor elleni seg�deszk�z, nem pedig a j�l�t forr�sa. Az egyenesad�k, a robotmunka �s a legk�l�nb�z�bb egy�b szolg�ltat�sok t�nkreteszik a n�met parasztot, aki azon k�v�l k�zvetett ad�t is fizet mindenre, amit v�s�rol... s hogy roml�sa teljes legyen, term�keit nem adhatja el ott �s �gy, ahogy akarja; amire sz�ks�ge van, azt sem meri olyan keresked�kn�l beszerezni, akik ezt olcs�bb �ron adhatn�k. Mindezek az okok �szrev�tlen�l t�nkreteszik, �s a fon�munka n�lk�l nem volna k�pes az egyenesad�kat esed�kess�g�k napj�n megfizetni; ez az � seg�lyforr�sa, mert hasznosan foglalkoztatja asszony�t, gyermekeit, csel�dl�nyait, b�reseit �s �t mag�t is. De e seg�ts�g ellen�re is, milyen keserves az �lete 1 Ny�ron mint a g�lyarab dolgozik a sz�nt�sn�l �s az arat�sn�l; 9 �rakor fekszik le �s 2 �rakor kel fel, hogy elk�sz�lhessen munk�j�val; t�len hosszabb pihen�ssel kellene p�tolnia erej�t; de nem marad kenyere �s vet�magja, ha megv�lik term�keinek att�l a r�sz�t�l, amelyet el kellene adnia, hogy ad�j�t megfizesse. Ez�rt, hogy ezt a lyukat bet�mje, fonnia kell... m�gpedig igen kitart�an. A paraszt teh�t t�len �jf�lkor vagy 1 �rakor fekszik le �s 5 vagy 6 �rakor kel fel; vagy pedig 9-kor fekszik le �s 2 �rakor kel, s ezt teszi �lete minden napj�n, kiv�ve a vas�rnapot. Ez a t�ls�gosan hossz� �brenl�t �s munka fel�rli az emberi szervezetet, �s innen van, hogy falun a f�rfiak �s az asszonyok sokkal hamarabb �regszenek, mint a v�rosban" (Mirabeau; „De la Monarchie Prussienne". III. k�t. 212. �s k�v. old.).

P�tl�s a 2. kiad�shoz. 1866 �prilis�ban, 18 �vvel Robert Somers fentebb id�zett �r�s�nak k�zz�t�tele ut�n, Leone Levi professzor a Society of Arts-ban el�ad�st tartott a juhlegel�knek vadaskertekk� val� v�ltoztat�s�r�l, amelyben v�zolta a sk�t felf�ld elpuszt�t�s�nak el�rehalad�s�t. T�bbek k�z�tt ezeket mondotta: „Az eln�ptelen�t�s �s puszta juhlegel�v� val� v�ltoztat�s a legk�nyelmesebb eszk�z volt arra, hogy valaki befektet�s n�lk�l j�vedelemhez jusson... Deer forest [vadaskert] a juhlegel� hely�n, ez megszokott v�ltoz�s lett a felf�ld�n. A vad�llatok el�zik a juhokat, mint ahogy azel�tt az embereket �zt�k el, hogy a juhoknak csin�ljanak helyet... Dalhousie gr�f forfarshire-i birtokait�l John o'Groatsig lehet gyalogolni an�lk�l, hogy az erd�t elhagyn�nk. — Sok helyen (ezekben az erd�s�gekben) meghonosodott a r�ka, a vadmacska, a nyest, a g�r�ny, a meny�t �s az alpesi ny�l, m�g az �regi ny�l, a m�kus �s a patk�ny csak r�vid id�vel ezel�tt tal�lt oda utat. Hatalmas f�ldter�leteket, amelyek Sk�cia statiszti-

3. V�res t�rv�nyhoz�s a kisaj�t�tottak ellen a XV. sz�zad v�g�t�l. T�rv�nyek a munkab�r leszor�t�s�ra

A h�b�ri k�s�retek feloszlat�sa folyt�n �s a l�k�sszer�en v�grehajtott er�szakos f�ldkisaj�t�t�s k�vetkezt�ben elkergetetteket, ezt a szabad pr�d�ul szolg�l� proletari�tust a keletkez� manufakt�ra k�ptelen volt ugyanolyan gyorsan felsz�vni, mint ahogyan az l�trej�tt. M�sr�szt azok, akiket �let�k megszokott p�ly�j�r�l hirtelen�l letasz�tottak, nem szokhattak bele ugyanilyen hirtelen�l az �j �llapot k�vetelte fegyelembe. T�megesen lettek koldusokk�, rabl�kk�, csavarg�kk�, r�szint hajlamb�l, t�bbnyire azonban a k�r�lm�nyek k�nyszer�t� ereje folyt�n. Ez�rt a XV. sz�zad v�g�n �s az eg�sz XVI. sz�zad folyam�n eg�sz Nyugat-Eur�p�ban v�res t�rv�nyeket hoznak a csavarg�s ellen. A mai munk�soszt�ly ap�it mindenek el�tt megfeny�tett�k az�rt, amit re�juk k�nyszer�tettek, az�rt, mert csavarg�kk� �s pauperekk� v�ltak. A t�rv�nyhoz�s „�nk�ntes" b�n�z�kk�nt kezelte �ket, �s felt�telezte, hogy j�sz�nd�kukt�l f�gg, hogy tov�bb dolgozzanak a m�r nem l�tez� r�gi viszonyok k�z�tt.

Angli�ban ez a t�rv�nyhoz�s VII. Henrik alatt kezd�d�tt.

VIII. Henrik, 1530: Az �reg �s munkak�ptelen koldusok koldul�si enged�lyt kapnak. Ezzel szemben az er�teljes csavarg�knak korb�cs �s b�rt�n j�r. Szek�r v�g�hez kell �ket k�tni �s addig korb�csolni,

k�j�ban mint kiv�telesen term�keny �s nagy kiterjed�s� legel�k szerepeltek, most elz�rtak minden m�vel�st�l �s talajjav�t�st�l, �s kiz�r�lag n�h�ny szem�ly vad�szkedvtel�s�nek — s ez az �vnek csak egy r�vid id�szak�n �t tart — szentelt�k �ket."

A londoni „Economist" 1866 j�nius 2-i sz�ma �rja: „Egy sk�ciai lap a m�lt h�ten egy�b �js�gokon k�v�l a k�vetkez�kr�l sz�molt be: "Sutherlandshire egyik legjobb juhteny�szt�-b�rlet�t, amely�rt nemr�giben, a b�rleti szerz�d�s lej�rtakor, �vi 1200 font sterling b�rleti d�jat aj�nlottak fel, deer forest-t� v�ltoztatj�k " M�k�dnek a h�b�ri �szt�n�k... mint akkoriban, amid�n a normann h�d�t�... 36 falut lerombolt, hogy megteremtse a New Forestet. .. K�tmilli� acre-t, amely ter�let Sk�cia n�h�ny legterm�kenyebb f�ldj�t foglalja mag�ban, teljesen �s t�k�letesen pusztas�gg� tettek. Glen Tilt vadon n�v� f�ve Perth gr�fs�g legt�pl�l�bb f�vei k�z� sz�m�tott; Ben Aulder deer forestje a legjobb f�ves r�t volt messzi vid�ken Badenoch k�r�l; a Black Mount-forest egy r�sze Sk�cia legkiv�l�bb legel�j�t adta feketefej� juhok sz�m�ra. A vad�szkedvtel�s�rt parlagon hagyott f�ld kiterjed�s�r�l fogalmat alkothatunk abb�l a t�nyb�l, hogy j�val nagyobb ter�letet �lel fel, mint az eg�sz Perth gr�fs�g. Hogy ez er�szakos elpuszt�s�t�s k�vetkezt�ben milyen vesztes�g �rte az orsz�got termel�si forr�sokban, azt felbecs�lhetj�k abb�l, hogy a Ben Aulder-forest f�ldje 15 000 juhot tudott t�pl�lni, s hogy ez Sk�cia eg�sz vad�szter�let�nek csak 1/30-a... Mindez a vad�szter�let teljesen improdukt�v... mintha csak az �szaki-tenger hull�maiba s�llyesztett�k volna. Az ilyen r�gt�nz�tt pusztas�gokat vagy sivatagokat a t�rv�nyhoz�snak er�s k�zzel meg kellene sz�ntetnie."

am�g v�r nem �mlik test�kr�l, majd meg kell �ket esketni arra, hogy visszat�rnek sz�l�hely�kre, vagy oda, ahol az utols� h�rom �vben laktak �s „munk�hoz l�tnak" (to put himself to labour). Mily kegyetlen g�ny! A VIII. Henrik uralkod�s�nak 27. �v�b�l sz�rmaz� t�rv�ny megism�tli az el�bbi stat�tumot, de �j p�tl�sokkal szigor�tja. Csavarg�son val� m�sodszori tetten�r�s  eset�n a  korb�csol�st meg kell ism�telni �s a b�n�s egyik f�l�t lev�gni, harmadszori visszaes�sn�l pedig mint meg�talkodott b�n�z�t �s a k�z ellens�g�t ki kell v�gezni. VI. Edward: Az uralkod�s�nak els� �v�b�l, 1547-b�l, sz�rmaz� egyik stat�tum elrendeli, hogy ha valaki vonakodik dolgozni, mint rabszolg�t �t�lj�k oda annak a szem�lynek, aki naplop�s�rt  feljelentette. A gazda keny�rrel �s v�zzel, h�g levessel �s olyan h�shullad�kkal t�pl�lja rabszolg�j�t, amilyet megfelel�nek tart. Joga van ahhoz, hogy rabszolg�j�t korb�csol�ssal �s megl�ncol�ssal b�rmilyen undor�t� munk�ra k�nyszer�tse. Ha a rabszolga 14 napra elt�vozik, akkor �letfogytiglani rabszolgas�gra �t�lik �s homlok�n vagy arc�n S bet�vel* megb�lyegzik; ha harmadszor is megsz�kik, mint haza�rul�t kiv�gzik. Ura eladhatja, �r�ks�g�l hagyhatja, mint rabszolg�t b�rbeadhatja, �pp�gy, mint m�s ing� j�sz�got �s �llatot. Ha a rabszolg�k valamit elk�vetnek uruk ellen, akkor ugyancsak ki kell �ket v�gezni. A b�ke-b�r�knak feljelent�sre nyomozniuk kell ut�nuk. Ha kider�l, hogy egy csavarg� h�rom napon �t l�d�rg�tt, akkor sz�let�si hely�re kell vinni, mell�re izz� vassal V jelet** s�tni, �s megl�ncolva utcai vagy m�s szolg�latokra alkalmazni. Ha a csavarg� hamis sz�let�si helyet ad meg, b�ntet�s�l �letfogytiglani  rabszolg�ja  legyen  ennek  a  helys�gnek, lak�inak vagy test�let�nek, �s S bet�vel b�lyegeztess�k meg. Minden szem�lynek jog�ban �ll, hogy a csavarg� gyermekeit elvegye t�le, �s a fi�kat 24 �ves korig, a le�nyokat 20 �ves korig mint tanoncokat mag�n�l tartsa. Ha elsz�knek, akkor eddig az �letkorukig a mester rabszolg�i legyenek, aki �ket megl�ncolhatja, korb�csolhatja stb., tetsz�se szerint. Minden mester vasgy�r�t tehet rabszolg�j�nak nyak�ra, karj�ra vagy l�b�ra, hogy jobban felismerje �s biztosabb legyen fel�le221. E stat�tum utols� r�sze arr�l gondoskodik, hogy bizonyos szeg�nyeket azok a helys�gek vagy egy�nek foglalkoztassanak, akik hajland�k nekik enni �s inni adni �s munk�t tal�lni. Effajta egyh�z-

* A slave — rabszolga — sz� els� bet�je. — Szerk.

** A vagabond — csavarg� — sz� els� bet�je. — Szerk.

231 Az „Essay on Trade etc." szerz�je, 1770-ben, megjegyzi: „VI. Edward uralkod�sa alatt az angolok �gy l�tszik val�ban teljes komolys�ggal a manufakt�r�k b�tor�t�s�ra �s a szeg�nyek foglalkoztat�s�ra adt�k a fej�ket. Ezt l�tjuk egy figyelemre m�lt� stat�tumb�l, amelyben az olvashat�, hogy minden csavarg�t meg kell b�lyegezni" stb. (ugyanott, 8. old.).

k�zs�gi rabszolg�k roundsman [k�rbej�r�k] n�ven Angli�ban m�g a XIX. sz�zadban is sok�ig el�fordultak.

Erzs�bet, 1572: Enged�ly n�lk�li �s 14 �vesn�l id�sebb koldusokat kem�nyen meg kell korb�csolni �s a bal f�lcimp�jukon meg kell b�lyegezni, felt�ve, hogy senki sem akarja �ket k�t �vre szolg�lat�ba fogadni; a visszaes�ket, ha 18 �vesn�l id�sebbek, ki kell v�gezni, felt�ve, hogy senki sem akarja �ket k�t �vre szolg�lat�ba fogadni; a harmadszor visszaes�ket azonban k�ny�r�let n�lk�l ki kell v�gezni mint haza�rul�kat. Hasonl� stat�tum az Erzs�bet uralkod�s�nak 18. �v�ben hozott 13. t�rv�ny �s az 1597-es221a.

I. Jakab: Aki ide-oda v�ndorol �s koldul, azt csavarg�nak nyilv�n�tj�k. A petty session-ok [2—3 b�keb�r�b�l �ll� b�r�s�gok] b�ke-b�r�it felhatalmazz�k arra, hogy az ilyeneket nyilv�nosan korb�csoltass�k meg �s els� tetten�r�s eset�n 6 h�napra, a m�sodikn�l 2 �vre b�rt�n�zz�k be. A b�rt�nben olyan gyakran �s olyan m�rt�kben kell korb�csolni �ket, ahogyan azt  a  b�keb�r�k helyesnek  tal�lj�k . . .

221a Morus Tam�s mondja „Ut�pia"-j�ban: „�gy t�rt�nik, hogy egy moh� �s telhetetlen habzsol�, sz�l�f�ldj�nek igazi csap�sa, t�bb ezer acre f�ldet szedhet �ssze, azt k�r�lc�vekelheti vagy s�v�nnyel beker�theti, vagy tulajdonosait er�szakkal �s m�lt�nytalans�ggal annyira gy�t�rheti, hogy ezek k�nytelenek mindent eladni. Ak�r az egyik, ak�r a m�sik eszk�z folyt�n, akarva nem akarva, k�nytelenek od�bb�llni a szeg�ny, egy�gy�, nyomorult lelkek! F�rfiak, n�k, f�rjek, feles�gek, ap�tlan �rv�k, �zvegyek, jajgat� any�k csecsem�j�kkel �s az eg�sz h�ztart�s, mely szeg�nyes, de nagy l�tsz�m�, mivel a f�ldm�vel�shez sok k�zre volt sz�ks�g. Elvonszolj�k magukat, mondom, az ismert �s megszokott otthonb�l, an�lk�l, hogy helyet tal�ln�nak, ahol fej�ket lehajthatj�k; h�ztart�si eszk�zeiknek elad�sa, hab�r nem nagy �rt�k�ek, m�s k�r�lm�nyek k�z�tt bizonyos bev�telt jelentene; de mivel hirtelen dobt�k ki �ket, potom �ron kell eladniuk. S ha m�r ide-oda k�boroltak, am�g csak az utols� fill�r�k is el nem fogyott, mi m�st tehetn�nek, mint hogy lopnak, s azt�n, istenemre, jog szerint felakasztj�k �ket, vagy pedig koldulni mennek. �s akkor is b�rt�nbe vetik �ket mint csavarg�kat, mert k�borolnak �s nem dolgoznak; �ket, akiket senki sem akar munk�ba �ll�tani, ha m�g oly buzg�n aj�nlkoznak is." E szeg�ny f�ld�nfut�k k�z�l, akikr�l Morus Tam�s azt mondja, hogy r�k�nyszer�tett�k �ket a lop�sra, „VIII. Henrik uralkod�sa alatt 72 000 nagy �s kis tolvajt v�geztek ki" (Holinshed: „Description of England". I. k�t. 186. old.). Erzs�bet idej�ben „a csavarg�kat sorozatosan akasztott�k fel; �ltal�ban nem m�lt el �v, hogy az egyik vagy m�sik helyen h�romsz�zat vagy n�gysz�zat fel ne akasztottak volna" (Strype: „Annals of the Reformation and Establishment of Religion, and other Various Occurrences in the Church of England during Queen Elisabeth's Happy Reign". 2. kiad. 1725. II. k�t.). Ugyanezen Strype szerint Somersetshire-ben egyetlen �v alatt 40 szem�lyt kiv�geztek, 35-�t megb�lyegeztek, 37-et megkorb�csoltak �s 183 „meg�talkodott gazfick�t" szabadon bocs�tottak. Mindazon�ltal, mondja Strype, „a v�dlottaknak ez a nagy sz�ma a b�keb�r�k hanyags�ga �s a n�p ostoba r�szv�te miatt a f�benj�r� b�n�knek m�g 1/5-�t sem �leli fel". Ehhez m�g hozz�f�zi: „Anglia t�bbi gr�fs�g�ban sem volt jobb a helyzet, mint Somersetshire-ben, s�t sok helyen m�g rosszabb volt."

A jav�thatatlan �s veszedelmes csavarg�kat meg kell b�lyegezni bal-v�llukon R bet�vel*, �s k�nyszermunk�ra kell fogni; ha pedig �jb�l koldul�son �rik, k�ny�rtelen�l ki kell v�gezni �ket. Ezeket a rendelkez�seket, amelyek a XVIII. sz�zad elej�ig �rv�nyben voltak, csak az Anna kir�lyn� uralkod�s�nak 10. �v�b�l sz�rmaz� 23. t�rv�ny t�r�lte el.

Hasonl� t�rv�nyek voltak Franciaorsz�gban, ahol a XVII. sz�zad k�zep�n P�rizsban egy csavarg�kir�lys�g (royaume des truands) l�tes�lt. XVI. Lajos uralkod�s�nak kezdet�n (1777 j�lius 13-i rendelet) m�g minden 16 �s 60 �v k�z�tti �pk�zl�b embert, akinek nem volt foglalkoz�sa �s nem tudott meg�lni, a g�ly�kra k�ldtek. Hasonl�k�ppen int�zkedik N�metalf�ldre vonatkoz�an V. K�roly 1537 okt�ber�ben kiadott stat�tuma, Hollandia �llamainak �s v�rosainak 1614 m�rcius 19-i els� ediktuma, az Egyes�lt Tartom�nyok 1649 j�nius 25-i rendelete stb.

�gy a f�ldj�t�l er�szakkal megfosztott, el�z�tt �s csavarg�v� tett falusi n�pess�get groteszk�l terrorista t�rv�nyekkel belekorb�csolt�k, -b�lyegezt�k �s -k�nozt�k abba a fegyelembe, amelyet a b�rmunka rendszere megk�vetel.

Nem el�g, hogy az egyik p�lusra odal�pnek a munka felt�telei mint t�ke, �s a m�sikra az emberek, akiknek nincs egy�b eladnival�juk, csak a munkaerej�k. Az sem el�g, ha arra k�nyszer�tik �ket, hogy �nk�nt eladj�k magukat. A t�k�s termel�s el�rehalad�s�val kifejl�dik egy olyan munk�soszt�ly, amely nevel�s, hagyom�ny, szok�s alapj�n ennek a termel�si m�dnak a k�vetelm�nyeit mag�t�l �rtet�d� term�szeti t�rv�nyeknek ismeri el. A kifejl�d�tt t�k�s termel�si folyamat szervezete minden ellen�ll�st megt�r, a viszonylagos t�ln�pess�g �lland� termel�se a munka k�n�lat�nak �s kereslet�nek t�rv�ny�t, s ez�rt a munkab�rt olyan hat�rok k�zt tartja, amelyek a t�ke �rt�kes�l�si sz�ks�gleteinek megfelelnek, s a gazdas�gi viszonyok n�ma k�nyszere megpecs�teli a t�k�s uralm�t a munk�s felett. Gazdas�gon k�v�li, k�zvetlen er�szakot m�g mindig alkalmaznak ugyan, de csak kiv�telk�ppen. Amikor a dolgok a szok�sos mederben folynak, a munk�st r� lehet b�zni „a termel�s term�szeti t�rv�nyeire", azaz a t�k�t�l val� f�gg�s�g�re, amely mag�b�l a termel�s felt�teleib�l ered, s amelyet e felt�telek biztos�tanak �s tesznek �r�k�ss�. M�sk�pp van ez a t�k�s termel�s t�rt�nelmi keletkez�s�n�l. A felt�rekv� burzso�zi�nak sz�ks�ge van az �llamhatalomra, �s felhaszn�lja arra, hogy a munkab�rt „szab�lyozza", azaz a t�bbletcsin�l�snak megfelel� korl�tok k�z� szor�tsa, hogy a munkanapot meghosszabb�tsa, mag�t a munk�st

* A rogue — csavarg�, gonosztev� — sz� els� bet�je. — Szerk.

pedig norm�lis fok� f�gg�s�gben tartsa. Ez az �gynevezett eredeti felhalmoz�s egyik l�nyeges mozzanata.

A b�rmunk�sok oszt�lya, amely a XIV. sz�zad m�sodik fel�ben j�tt l�tre, akkoriban �s a k�vetkez� �vsz�zadban a n�pess�gnek csup�n nagyon csek�ly r�sz�t alkotta, s a vid�ken az �n�ll� parasztgazdas�g, a v�rosban a c�hszervezet r�v�n igen v�dett helyzetben volt. A falun �s a v�rosban a mester �s a munk�s t�rsadalmilag k�zel �llottak egym�shoz. A munka a t�k�nek csak formailag volt al�rendelve, azaz maga a termel�si m�d m�g nem volt saj�tosan t�k�s jelleg�. A v�ltoz� t�ker�sz nagy t�ls�lyban volt az �lland� f�l�tt. Ez�rt a b�rmunka ir�nti kereslet a t�ke felhalmoz�s�val gyorsan n�tt, m�g a b�rmunka k�n�lata csak lassan k�vette ezt. A nemzeti term�knek egy nagy r�sze, amelyet k�s�bb a t�ke felhalmoz�si alapj�v� v�ltoztattak �t, akkoriban m�g a munk�s fogyaszt�si alapf�ba ker�lt.

A b�rmunk�ra vonatkoz� t�rv�nyhoz�st, amely m�r eleve a munk�s kizs�km�nyol�s�ra ir�nyult, �s vele szemben k�s�bb is mindig ellens�ges222, Angli�ban ///. Edward 1349. �vi Statute of Labourers-je [munk�sstat�tuma] nyitja meg. Ennek megfelel Franciaorsz�gban a J�nos kir�ly nev�ben kiadott 1350. �vi rendelet. Az angol �s a francia t�rv�nyhoz�s p�rhuzamosan halad �s tartalmilag azonos. Amennyiben a munk�sstat�tumok a munkanap meghosszabb�t�s�nak kier�szakol�s�ra t�rekszenek, nem t�rek r�juk vissza, minthogy ezt a k�rd�st kor�bban (8. fejezet 5.) m�r t�rgyaltuk.

A Statute of L�bourers-t az als�h�z s�rget� panasz�ra bocs�tott�k ki. „R�gebben — mondja naivul egy tory — a szeg�nyek olyan magas munkab�rt k�veteltek, hogy ezzel fenyegett�k az ipart �s a gazdags�got. Most olyan alacsony a b�r�k, hogy ez ugyancsak fenyegeti az ipart �s a gazdags�got,de m�sk�pp, �s tal�n vesz�lyesebben, mint akkoriban"228. T�rv�nyesen megszabt�k a b�reket v�ros �s falu sz�m�ra, mind a darabb�reket, mind a napsz�mot. A falusi munk�sok egy �vre, a v�rosiak „ny�lt piacon" szerz�djenek el. B�rt�nb�ntet�s terhe alatt tilos a t�rv�nyben meg�llap�tottn�l magasabb b�rt fizetni, de a magasabb b�r elfogad�s�t szigor�bban b�ntetik, mint kifizet�s�t. �gy Erzs�bet tanoncstat�tum�nak 18. �s 19. szakasza m�g t�znapi b�rt�nnel b�nteti azt, aki magasabb b�rt fizet, ezzel szemben huszonegy napi b�rt�nnel azt, aki elfogadja. Egy 1360. �vi stat�tum megszigor�-

222 „Valah�nyszor a t�rv�nyhoz�s megk�s�rli, hogy a v�llalkoz�k �s munk�saik k�zti n�zetelt�r�seket szab�lyozza, tan�csad�i mindig a v�llalkoz�k" — mondja A. Smith. „A t�rv�nyek szelleme a tulajdon" — mondja Linguet.

223 „Sophisms of Free Trade. By a Barrister". London 1850. 20G. old. Kaj�nul hozz�teszi: „Mindig k�szek voltunk, hogy a munk�ltat� �rdek�ben k�zbel�pj�nk. A munkav�llal� �rdek�ben nem t�rt�nhetik semmi?"

totta a b�ntet�seket, s�t felhatalmazta a mestert, testi k�nyszerrel szor�tsa r� a munk�sokat arra, hogy a t�rv�nyes b�r�rt dolgozzanak. Mindazokat a sz�vetkez�seket, szerz�d�seket, esk�ket stb., amelyekkel a k�m�vesek �s �csok k�lcs�n�sen megk�t�tt�k egym�st, semmisnek nyilv�n�tj�k. A munk�sok sz�vetkez�s�t a XIV. sz�zadt�l eg�szen 1825-ig, a sz�vetkez�sek elleni t�rv�nyek elt�rl�s�ig, s�lyos b�ntettnek min�s�tik. Az 1349. �vi munk�sstat�tumnak �s ut�dainak szelleme f�nyesen kivil�glik abb�l, hogy a legmagasabb munkab�rt �llamilag megszabj�k, a legalacsonyabbat azonban a vil�g�rt sem.

A XVI. sz�zadban, mint ismeretes, a munk�sok helyzete er�sen rosszabbodott. A p�nzb�r emelkedett, azonban nem ar�nyosan a p�nz el�rt�ktelened�s�vel �s az �ru�rak ennek megfelel� emelked�s�vel. A b�r teh�t val�j�ban cs�kkent. Mindazon�ltal a b�rek leszor�t�s�t c�lz� t�rv�nyek tov�bbra is �rv�nyben maradtak, �s tov�bbra is folyt a f�lcsonk�t�sa �s megb�lyegz�se azoknak, „akiket senki sem akart szolg�lat�ba fogadni". Az Erzs�bet uralkod�s�nak 5. esztendej�ben kibocs�tott 3. t�rv�ny, a tanonct�rv�ny, felhatalmazta a b�keb�r�kat arra, hogy bizonyos b�reket megszabjanak, s ezeket az �vszakoknak �s az �ru�raknak megfelel�en m�dos�ts�k. I. Jakab ezt a munkaszab�lyzatot kiterjesztette a sz�v�kre, fon�kra �s minden lehets�ges egy�b munk�skateg�ri�ra is224, II. Gy�rgy pedig a munk�sok sz�vetkez�se elleni t�rv�nyeket terjesztette ki valamennyi manufakt�r�ra.

A tulajdonk�ppeni  manufakt�ra-id�szakban a  t�k�s termel�si

324 Az I. Jakab uralkod�s�nak 2. esztendej�ben kiadott 6. stat�tum egyik z�rad�k�b�l kit�nik, hogy bizonyos poszt�k�sz�t�k jogot form�ltak arra, hogy hivatalosan megszabj�k, mint b�keb�r�k, saj�t m�hely�kben a b�reket. — N�metorsz�gban, nevezetesen a harminc�ves h�bor� ut�n, gyakoriak voltak a munkab�r leszor�t�s�t c�lz� stat�tumok. „A f�ldesurak sz�m�ra igen kellemetlen volt a csel�dek �s munk�sok hi�nya az eln�ptelenedett f�ld�n. Minden falusinak megtiltott�k, hogy n�tlen f�rfiaknak vagy hajadonoknak kamr�t adjanak b�rbe; minden ilyen lak�t fel kellett jelenteni a hat�s�gnak �s b�rt�nbe kellett dugni, ha nem akart csel�d lenni, m�g akkor is, ha egy�b tev�kenys�gb�l tartotta el mag�t, a parasztoknak napsz�m�rt vetett vagy �ppen p�nzzel �s gabon�val kereskedett ( „Kaiserliche Privilegien und Sanctiones f�r Schlesien." I.125.). Egy eg�sz �vsz�zadon �t a fejedelmi rendeletek �jra meg �jra keser�en panaszkodnak a gonosz �s f�ktelen csel�dekr�l, akik nem akarnak belet�r�dni a kem�ny felt�telekbe, nem el�gszenek meg a t�rv�nyes b�rrel; az egyes f�ldes�rnak megtiltj�k, hogy t�bbet adjon, mint amennyit a tartom�nyi d�jszab�s meg�llap�tott. �s m�gis a szolg�lati felt�telek a h�bor� ut�n egy ideig m�g jobbak, mint 100 �vvel k�s�bb; 1652-ben Szil�zi�ban a mez�gazdas�gi csel�dek m�g hetenk�nt k�tszer kaptak h�st, s a mi �vsz�zadunkban ugyanott voltak olyan k�rzetek, ahol m�r csak �vente h�romszor kaptak. A h�bor� ut�n a napsz�mb�r is magasabb volt, mint a k�vetkez� �vsz�zadokban" (G. Freitag: [„Neue Bilder aus dem Leben des deutschen Volkes". Lipcse 1862. 34, 35. old.]).

m�d el�gg� meger�s�d�tt ahhoz, hogy a munkab�r t�rv�nyes szab�lyoz�s�t megval�s�thatatlann� �s egy�ttal feleslegess� tegye, de sz�ks�g eset�re nem akart�k n�lk�l�zni a r�gi fegyvert�r fegyvereit. A II. Gy�rgy uralkod�s�nak 8. �v�ben hozott t�rv�ny m�g megtiltotta, hogy London �s k�rny�ke szab�seg�dei 2 shilling 7 1/2 penny napib�rn�l t�bbet kapjanak, kiv�ve az �ltal�nos gy�sz eseteit; a III. Gy�rgy uralkod�s�nak 13. esztendej�b�l sz�rmaz� 68. t�rv�ny a selyemsz�v�k munkab�r�nek szab�lyoz�s�t m�g a b�keb�r�k hat�sk�r�be utalta; 1796-ban m�g a fels�bb b�r�s�gok k�t �t�lete kellett annak eld�nt�s�hez, vajon a munkab�rre vonatkoz� b�keb�r�i hat�rozatok a nem-mez�gazdas�gi munk�sokra is �rv�nyesek-e; 1799-ben egy parlamenti t�rv�ny m�g meger�s�tette, hogy a sk�ciai b�nyamunk�sok b�r�t Erzs�betnek egy stat�tuma �s k�t, 1661-b�l �s 1671-b�l sz�rmaz� sk�t t�rv�ny szab�lyozza. Hogy azonban a viszonyok mennyire megv�ltoztak k�zben, azt bizony�totta egy az angol als�h�zban hallatlan eset. Itt, ahol m�r t�bb mint 400 �v �ta arr�l a maximumr�l gy�rtottak t�rv�nyeket, amelyet a munkab�rnek semmik�ppen nem szabad t�ll�pnie, 1796-ban Whitbread t�rv�nyes b�rminimumot javasolt a f�ldm�ves napsz�mosok sz�m�ra. Pitt szembesz�llt vele, de elismerte, hogy a „szeg�nyek helyzete kegyetlen (cruel)". V�g�l, 1813-ban, a b�rszab�lyoz� t�rv�nyeket elt�r�lt�k. Nevets�ges rendelleness�gg� v�ltak, ami�ta a t�k�s a gy�rat mag�n-t�rv�nyhoz�sa �tj�n szab�lyozta, s a szeg�nyad� r�v�n a mez�gazdas�gi munk�s b�r�t a n�lk�l�zhetetlen minimumra kieg�sz�ttette. A munk�sstat�tumoknak a mester �s a b�rmunk�sok k�zti szerz�d�sekre, a felmond�si id�kre stb. vonatkoz� rendelkez�sei, amelyek a szerz�d�sszeg� mester ellen csak mag�njogi, de a szerz�d�sszeg� munk�s ellen b�ntet�jogi elj�r�s megind�t�s�t teszik lehet�v�, mind a mai napig virulnak.

A sz�vetkez�sek elleni kegyetlen t�rv�nyeket 1825-ben a proletari�tus fenyeget� magatart�sa miatt elt�r�lt�k. Mindazon�ltal csak r�szben sz�ntek meg. A r�gi stat�tumok n�h�ny sz�p maradv�nya csak 1859-ben t�nt el. V�g�l az 1871 j�nius 29-i parlamenti t�rv�ny azzal az ig�nnyel l�pett fel, hogy a szakszervezetek t�rv�nyes elismer�s�vel ennek az oszt�ly-t�rv�nyhoz�snak utols� nyomait is elt�vol�tja. De egy ugyanaznapi kelet� parlamenti t�rv�ny (An act to amend the criminal law relating to violence, threats and molestation [T�rv�ny az er�szakra, fenyeget�sre �s zaklat�sra vonatkoz� b�ntet�t�rv�nyek kieg�sz�t�s�r�l]) val�j�ban �j form�ban vissza�ll�totta a kor�bbi �llapotot. E parlamenti szemf�nyveszt�ssel azokat az eszk�z�ket, amelyekkel a munk�sok sztr�jk vagy lock-out (a sz�vets�gre l�pett gy�rosok sztr�jkja gy�raik egyidej� bez�r�sa �tj�n) eset�n �lhetnek, kivont�k a k�z�ns�ges jog k�r�b�l, s egy kiv�teles b�ntet�t�rv�ny k�r�be utal-

t�k, amelyet — b�keb�r�i min�s�g�kben — maguk a gy�rosok �rtelmezhettek. K�t �vvel ez el�tt ugyanaz az als�h�z �s ugyanaz a Glad-stone �r ismert becs�letes m�djukon t�rv�nyjavaslatot terjesztettek be a munk�soszt�ly ellen ir�nyul� �sszes kiv�teles b�ntet�t�rv�nyek elt�rl�s�re. De sose engedt�k, hogy a m�sodik olvas�sn�l tov�bb jusson, s �gy h�zt�k-halasztott�k a dolgot, m�g v�g�l a „nagy liber�lis p�rt" a torykkal k�t�tt sz�vets�g r�v�n el�g b�tors�got gy�jt�tt ahhoz, hogy hat�rozottan szembeforduljon azzal a proletari�tussal, amely �t uralomra juttatta. A „nagy liber�lis p�rt" azonban ezzel az �rul�ssal sem el�gedett meg, hanem megengedte az uralkod� oszt�lyokat mindig kutyah�s�ggel szolg�l� angol b�r�knak, hogy �jra ki�ss�k az „�sszeesk�v�sekre" vonatkoz� elavult t�rv�nyeket, s azokat a munk�sok sz�vetkez�seire alkalmazz�k. L�tjuk, hogy az angol parlament csak akarata ellen�re �s a t�megek nyom�s�ra mondott le a sztr�jkok �s a szakszervezetek elleni t�rv�nyekr�l, miut�n � maga �t �vsz�zadon �t szem�rmetlen �nz�ssel t�lt�tte be a t�k�sek �lland� szakszervezet�nek szerep�t a munk�sokkal szemben.

A francia burzso�zia r�gt�n a forradalmi vihar kezdet�n el�g mer�sz volt ahhoz, hogy a francia munk�sokat frissen kiv�vott egyes�l�si jogukt�l ism�t megfossza. Az 1791 j�nius 14-i rendelet a munk�sok minden sz�vetkez�s�t „a szabads�g �s az emberi jogok nyilatkozata elleni mer�nyletnek" nyilv�n�totta, amely 500 livre p�nzb�ntet�ssel �s az akt�v polg�ri jogok egy�ves megvon�s�val b�ntethet�225. Ez a t�rv�ny, amely a t�ke �s a munka konkurrenciaharc�t �llamrend�szeti �ton a t�k�nek k�nyelmes korl�tok k�z� szor�tja, t�l�lte a forradalmakat �s az uralkod�h�zak v�ltakoz�s�t. M�g a r�muralom is �rintetlen�l hagyta. Csak nemr�giben t�r�lt�k a Code P�nalb�l [b�ntet�t�rv�nyk�nyvb�l]. Mi sem jellemz�bb, mint ennek a polg�ri �llamcs�nynek az �r�gye. „�mb�r — mondja Le Chapelier, a t�rv�ny el�ad�ja —• k�v�natos, hogy a munkab�r magasabb legyen, mint most, hogy az, aki kapja, kiszabaduljon a sz�ks�ges l�tfenntart�si eszk�z�k n�lk�l�z�se okozta felt�tlen f�gg�s�gb�l, amely szinte a rabszolgas�g f�gg�s�ge",

225 E t�rv�ny I. cikkelye �gy hangzik: „Minthogy az azonos rend� �s foglalkoz�s� polg�rok mindenfajta test�let�nek [corporation] megsz�ntet�se egyike a francia alkotm�ny alapjainak, ez�rt tilos e test�leteket b�rmilyen �r�ggyel �s b�rmilyen form�ban vissza�ll�tani." A IV. cikkely kijelenti, hogy ha „azonos foglalkoz�shoz, mesters�ghez, k�zm�vess�ghez tartoz� polg�rok egy�tt tan�cskoznak �s meg�llapodnak, hogy k�z�sen megtagadj�k iparuk vagy munk�juk szolg�ltat�s�t, vagy hogy azt csak egy bizonyos �ron teljes�tik, a sz�ban forg� tan�cskoz�sok �s meg�llapod�sok... alkotm�nyellenesnek �s a szabads�g �s az emberi jogok nyilatkozata elleni mer�nyletnek nyilv�n�ttassanak stb.", teh�t �llamellenes b�nnek, �pp�gy, mint a r�gi munk�sstat�tumokban („R�volutions de Paris". P�rizs 1791. III. k�t. 523. old.).

a munk�soknak m�gsem szabad �rdekeikre vonatkoz�an megegyezni�k, k�z�sen cselekedni�k, s ez�ltal „felt�tlen f�gg�s�g�ket, amely szinte rabszolgas�g", enyh�teni�k, mert �ppen ez�ltal megs�rtik „ci-devant ma�tre-jeik [egykori mestereik], a mostani v�llalkoz�k szabads�g�t" (azt a szabads�got, hogy a munk�sokat rabszolgas�gban lehessen tartani 1), �s mert a c�hek [Korporationen] egykori mestereinek zsarnoks�ga elleni sz�vetkez�s nem m�s, mint —tal�lj�k ki! —a francia alkotm�ny �ltal elt�r�lt c�hek vissza�ll�t�sa !226

4. A t�k�s b�rl�k keletkez�se

Miut�n megvizsg�ltuk a szabad pr�d�ul szolg�l� prolet�rok er�szakos megteremt�s�t, a v�res fegyelmet, amely �ket b�rmunk�sokk� v�ltoztatja, a piszkos uralkod�i �s �llami kom�di�t, amely rend�ri �ton n�veli a munka kizs�km�nyol�si fok�val egy�tt a t�ke felhalmoz�s�t, felmer�l az a k�rd�s, honnan j�nnek eredetileg a t�k�sek? Hiszen a falusi n�pess�g kisaj�t�t�sa k�zvetlen�l csak nagy f�ldtulajdonosokat teremt. Ami a b�rl� keletkez�s�t illeti, ezt �gysz�lv�n ujjunkkal tapinthatjuk, mert lass�, sok �vsz�zadon �t tart� folyamat. Maguk a jobb�gyok —�s a szabad kis f�ldtulajdonosok is —igen k�l�nb�z� vagyoni viszonyok k�z�tt �ltek, s ez�rt igen k�l�nb�z� gazdas�gi felt�telek k�z�tt szabadultak fel.

Angli�ban a b�rl� els� form�ja a bailiff, aki maga is jobb�gy. Helyzete hasonl�t a r�gi r�mai villicus�hoz, csak tev�kenys�gi k�re sz�kebb. A XIV. sz�zad m�sodik fel�ben olyan b�rl� l�p a hely�re, akit a f�ldes�r l�t el vet�maggal, j�sz�ggal �s mez�gazdas�gi szersz�mokkal. Helyzete nem nagyon k�l�nb�zik a paraszt�t�l, csak t�bb b�rmunk�t zs�km�nyol ki. Csakhamar metayer, felesb�rl� lesz bel�le. � adja a f�ldm�vel�shez sz�ks�ges t�ke egyik r�sz�t, a f�ldes�r a m�sikat. Az �sszterm�ken szerz�d�sben meghat�rozott ar�nyban osztoznak. Ez a forma Angli�ban gyorsan elt�nik, hogy �tadja hely�t a tulajdonk�ppeni b�rl�nek, aki saj�t t�k�j�t �rt�kes�ti, b�rmunk�sok alkalmaz�sa r�v�n, �s a t�bbletterm�k egy r�sz�t fizeti, p�nzben vagy term�szetben, a f�ldes�rnak mint f�ldj�rad�kot.

Ameddig — a XV. sz�zad folyam�n — a f�ggetlen paraszt �s a b�rmunka mellett �n�ll�an is gazd�lkod� b�res maga gazdagszik munk�ja r�v�n, a b�rl� k�r�lm�nyei �s termel�s�nek m�retei egyar�nt k�zepesek maradnak. A XV. sz�zad utols� harmad�ban megindul� mez�gazdas�gi forradalom, amely csaknem az eg�sz XVI. sz�zadban (utols� �vtizedeit kiv�ve) tov�bb tart, �ppoly gyorsan meggazdag�tja

226 Buchez et Roux: „Histo�re parlementaire". X. k�t. [193.] 195. old.

t�k, amelyet — b�keb�r�i min�s�g�kben — maguk a gy�rosok �rtelmezhettek. K�t �vvel ez el�tt ugyanaz az als�h�z �s ugyanaz a Glad-stone �r ismert becs�letes m�djukon t�rv�nyjavaslatot terjesztettek be a munk�soszt�ly ellen ir�nyul� �sszes kiv�teles b�ntet�t�rv�nyek elt�rl�s�re. De sose engedt�k, hogy a m�sodik olvas�sn�l tov�bb jusson, s �gy h�zt�k-halasztott�k a dolgot, m�g v�g�l a „nagy liber�lis p�rt" a torykkal k�t�tt sz�vets�g r�v�n el�g b�tors�got gy�jt�tt ahhoz, hogy hat�rozottan szembeforduljon azzal a proletari�tussal, amely �t uralomra juttatta. A „nagy liber�lis p�rt" azonban ezzel az �rul�ssal sem el�gedett meg, hanem megengedte az uralkod� oszt�lyokat mindig kutyah�s�ggel szolg�l� angol b�r�knak, hogy �jra ki�ss�k az „�sszeesk�v�sekre" vonatkoz� elavult t�rv�nyeket, s azokat a munk�sok sz�vetkez�seire alkalmazz�k. L�tjuk, hogy az angol parlament csak akarata ellen�re �s a t�megek nyom�s�ra mondott le a sztr�jkok �s a szakszervezetek elleni t�rv�nyekr�l, miut�n � maga �t �vsz�zadon �t szem�rmetlen �nz�ssel t�lt�tte be a t�k�sek �lland� szakszervezet�nek szerep�t a munk�sokkal szemben.

A francia burzso�zia r�gt�n a forradalmi vihar kezdet�n el�g mer�sz volt ahhoz, hogy a francia munk�sokat frissen kiv�vott egyes�l�si jogukt�l ism�t megfossza. Az 1791 j�nius 14-i rendelet a munk�sok minden sz�vetkez�s�t „a szabads�g �s az emberi jogok nyilatkozata elleni mer�nyletnek" nyilv�n�totta, amely 500 livre p�nzb�ntet�ssel �s az akt�v polg�ri jogok egy�ves megvon�s�val b�ntethet�225. Ez a t�rv�ny, amely a t�ke �s a munka konkurrenciaharc�t �llamrend�szeti �ton a t�k�nek k�nyelmes korl�tok k�z� szor�tja, t�l�lte a forradalmakat �s az uralkod�h�zak v�ltakoz�s�t. M�g a r�muralom is �rintetlen�l hagyta. Csak nemr�giben t�r�lt�k a Code P�nalb�l [b�ntet�t�rv�nyk�nyvb�l]. Mi sem jellemz�bb, mint ennek a polg�ri �llamcs�nynek az �r�gye. „�mb�r — mondja Le Chapelier, a t�rv�ny el�ad�ja — k�v�natos, hogy a munkab�r magasabb legyen, mint most, hogy az, aki kapja, kiszabaduljon a sz�ks�ges l�tfenntart�si eszk�z�k n�lk�l�z�se okozta felt�tlen f�gg�s�gb�l, amely szinte a rabszolgas�g f�gg�s�ge",

225 E t�rv�ny I. cikkelye �gy hangzik: „Minthogy az azonos rend� �s foglalkoz�s� polg�rok mindenlajta test�let�nek [corporation] megsz�ntet�se egyike a francia alkotm�ny alapjainak, ez�rt tilos e test�leteket b�rmilyen �r�ggyel �s b�rmilyen form�ban vissza�ll�tani." A IV. cikkely kijelenti, hogy ha „azonos foglalkoz�shoz, mesters�ghez, k�zm�vess�ghez tartoz� polg�rok egy�tt tan�cskoznak �s meg�llapodnak, hogy k�z�sen megtagadj�k iparuk vagy munk�juk szolg�ltat�s�t, vagy hogy azt csak egy bizonyos �ron teljes�tik, a sz�ban forg� tan�cskoz�sok �s meg�llapod�sok... alkotm�nyellenesnek �s a szabads�g �s az emberi jogok nyilatkozata elleni mer�nyletnek nyilv�n�ttassanak stb.", teh�t �llamellenes b�nnek, �pp�gy, mint a r�gi munk�sstat�tumokban („R�volutions de Paris". P�rizs 1791. III. k�t. 523. old.).

a munk�soknak m�gsem szabad �rdekeikre vonatkoz�an megegyezni�k, k�z�sen cselekedni�k, s ez�ltal „felt�tlen f�gg�s�g�ket, amely szinte rabszolgas�g", enyh�teni�k, mert �ppen ez�ltal megs�rtik „ci-devant mai�re-jeik [egykori mestereik], a mostani v�llalkoz�k szabads�g�t" (azt a szabads�got, hogy a munk�sokat rabszolgas�gban lehessen tartani!), �s mert a c�hek [Korporationen] egykori mestereinek zsarnoks�ga elleni sz�vetkez�s nem m�s, mint —tal�lj�k ki! —a francia alkotm�ny �ltal elt�r�lt c�hek vissza�ll�t�sa! 226

4. A t�k�s b�rl�k keletkez�se

Miut�n megvizsg�ltuk a szabad pr�d�ul szolg�l� prolet�rok er�szakos megteremt�s�t, a v�res fegyelmet, amely �ket b�rmunk�sokk� v�ltoztatja, a piszkos uralkod�i �s �llami kom�di�t, amely rend�ri �ton n�veli a munka kizs�km�nyol�si fok�val egy�tt a t�ke felhalmoz�s�t, felmer�l az a k�rd�s, honnan j�nnek eredetileg a t�k�sek? Hiszen a falusi n�pess�g kisaj�t�t�sa k�zvetlen�l csak nagy f�ldtulajdonosokat teremt. Ami a b�rl� keletkez�s�t illeti, ezt �gysz�lv�n ujjunkkal tapinthatjuk, mert lass�, sok �vsz�zadon �t tart� folyamat. Maguk a jobb�gyok —�s a szabad kis f�ldtulajdonosok is —igen k�l�nb�z� vagyoni viszonyok k�z�tt �ltek, s ez�rt igen k�l�nb�z� gazdas�gi felt�telek k�z�tt szabadultak fel.

Angli�ban a b�rl� els� form�ja a bailiff, aki maga is jobb�gy. Helyzete hasonl�t a r�gi r�mai villicus�hoz, csak tev�kenys�gi k�re sz�kebb. A XIV. sz�zad m�sodik fel�ben olyan b�rl� l�p a hely�re, akit a f�ldes�r l�t el vet�maggal, j�sz�ggal �s mez�gazdas�gi szersz�mokkal. Helyzete nem nagyon k�l�nb�zik a paraszt�t�l, csak t�bb b�rmunk�t zs�km�nyol ki. Csakhamar metayer, felesb�rl� lesz bel�le. � adja a f�ldm�vel�shez sz�ks�ges t�ke egyik r�sz�t, a f�ldes�r a m�sikat. Az �sszterm�ken szerz�d�sben meghat�rozott ar�nyban osztoznak. Ez a forma Angli�ban gyorsan elt�nik, hogy �tadja hely�t a tulajdonk�ppeni b�rl�nek, aki saj�t t�k�j�t �rt�kes�ti, b�rmunk�sok alkalmaz�sa r�v�n, �s a t�bbletterm�k egy r�sz�t fizeti, p�nzben vagy term�szetben, a f�ldes�rnak mint f�ldj�rad�kot.

Ameddig — a XV. sz�zad folyam�n — a f�ggetlen paraszt �s a b�rmunka mellett �n�ll�an is gazd�lkod� b�res maga gazdagszik munk�ja r�v�n, a b�rl� k�r�lm�nyei �s termel�s�nek m�retei egyar�nt k�zepesek maradnak. A XV. sz�zad utols� harmad�ban megindul� mez�gazdas�gi forradalom, amely csaknem az eg�sz XVI. sz�zadban (utols� �vtizedeit kiv�ve) tov�bb tart, �ppoly gyorsan meggazdag�tja

226 Buchez el Roux: „Histoire parlementaire". X. k�t. [193.] 195. old.

a b�rl�t, mint ahogyan a f�ldm�ves n�pet elszeg�ny�ti227. A k�zs�gi legel�k stb. elbitorl�sa lehet�v� teszi sz�m�ra, hogy �llat�llom�ny�t szinte minden k�lts�g n�lk�l nagym�rt�kben szapor�tsa, m�g a j�sz�g b�s�gesebb tr�gy�t ad a f�ld megm�vel�s�re.

A XVI. sz�zadban ehhez egy d�nt�en fontos mozzanat j�rul m�g. Akkoriban a b�rleti szerz�d�sek hossz�ak voltak, gyakran 99 �vre sz�ltak. A nemesf�mek �s ez�rt a p�nz �rt�k�nek folytonos cs�kken�se arany gy�m�lcs�t termett a b�rl�knek. Minden egy�b, kor�bban megt�rgyalt k�r�lm�nyt�l eltekintve, cs�kkentette a munkab�rt. A munkab�r egy r�sz�t hozz�csapt�k a b�rl� profitj�hoz. A gabona, a gyapj�, a h�s, egysz�val valamennyi mez�gazdas�gi term�k �r�nak folytonos emelked�se a b�rl� p�nzt�k�j�t, ennek b�rmin� k�zrem�k�d�se n�lk�l, megduzzasztotta, m�g a fizetend� f�ldj�rad�kot a szerz�d�s a r�gi p�nz�rt�kben r�gz�tette 228. Ily m�don egyidej�leg gazdagodott b�rmunk�sai �s f�ldesura rov�s�ra. Nem csoda teh�t, ha Angli�nak a XVI. sz�zad v�g�n az akkori viszonyokhoz k�pest gazdag „t�k�s b�rl�" oszt�lya volt229.

227 „B�rl�k — mondja Harrison „Description ol England"-j�ben —, akiknek kor�bban nehez�kre esett 4 font sterling j�rad�kot fizetni, most 40, 50, 100 font sterlinget fizetnek, �s m�gis azt hiszik, hogy rossz �zletet k�t�ttek, ha b�rleti szerz�d�s�k letelt�vel 6—7 �vi j�rad�kot nem tesznek f�lre."

228 A p�nz XVI. sz�zadbeli el�rt�ktelened�s�nek a t�rsadalom k�l�nb�z� oszt�lyaira val� hat�s�r�l l�sd: „A Compendious or Briefe Examination of Certayne Ordinary Complaints of Diverse of our Countrymen in these our Days. ByW. S., Gentleman" (London 1581). Ennek az �r�snak p�rbesz�des form�ja hozz�j�rult ahhoz, hogy sok�ig Shakespeare-nek tulajdon�tott�k, �s m�g 1751-ben is az � nev�vel adt�k ki. Szerz�je William Stafford. Az egyik helyen a lovag (knight) a k�vetkez�k�ppen elm�lkedik:

Lovag: „Te, f�dm�ves szomsz�dom, te szat�cs �r �s te r�zm�ves mester, valamint a t�bbi k�zm�vesek, ti ar�nylag k�nnyen seg�thettek magatokon. Mert amennyivel az �sszes dolgok dr�g�bbak, mint voltak, annyival emelitek �ruitok �s munk�tok �r�t, amelyeket ism�t eladtok. De nek�nk nincsen semmi eladni val�nk, aminek �r�t emelhetn�nk, hogy kiegyenl�thess�k azokat a dolgokat, amelyeket venn�nk kell." Egy m�sik helyen a lovag megk�rdi a doktort�l: „K�rlek, mondd meg, milyen embercsoportok azok, amelyekre gondolsz. �s el�sz�r is, v�lem�nyed szerint, kik nem fognak ezen vesz�teni?" — Doktor: „�gy v�lem, mindazok, akik v�s�rl�sb�l �s elad�sb�l �lnek, mert ha dr�g�n v�s�rolnak, aszerint adnak is el." — Lovag: „Melyik a k�vetkez� csoport, amely, mint ahogy mondod, nyerni fog ezen?" — Doktor: „Nos, mindazok, akiknek saj�t kezel�s�kben (azaz megm�vel�s�kben) lev� v�llalkoz�suk vagy b�rlet�k van, �s r�gi b�rt fizetnek, mert ott, ahol a r�gi �ron fizetnek, az �j �ron adnak el — azaz igen keveset fizetnek f�ldj�k�rt �s mindazt, ami rajta terem, dr�g�n adj�k el..." — Lovag: „Melyik csoport az, amely szerinted ek�zben t�bbet vesz�t, mint amennyit amazok nyernek?" — Doktor: „Az �sszes nemesek, urak �s mindazok, akik valamilyen megszabott j�rad�kb�l vagy illetm�nyb�l �lnek, vagyis akik nem maguk kezelik (m�velik) f�ldj�ket, vagy nem ad�sv�tellel foglalkoznak."

229  Franciaorsz�gban a r�gisseur, aki a korai k�z�pkorban tiszttart� �s a h�b�r-

5. A mez�gazdas�gi forradalom visszahat�sa az iparra. A bels� piac kialak�t�sa az ipari t�ke sz�m�ra

A f�ldm�ves n�p l�k�sszer�en v�gbemen� �s folyton meg�jul� kisaj�t�t�sa �s el�z�se, mint l�ttuk, a teljesen c�hk�tel�ken k�v�l �ll� prolet�roknak mind �jabb �s �jabb t�meg�t bocs�totta a v�rosi ipar rendelkez�s�re; olyan szerencs�s k�r�lm�ny volt ez, amely az �reg A. Andersont (nem cser�lend� �ssze James Andersonnal) kereskedelemt�rt�net�ben arra k�sztette, hogy a gondvisel�s k�zvetlen beavatkoz�s�t l�ssa benne. Az eredeti felhalmoz�snak enn�l az elem�n�l m�g id�zn�nk kell egy pillanatig. A f�ggetlen, �n�ll�an gazd�lkod� f�ldm�ves n�p megritkul�s�nak nemcsak az ipari proletari�tus �sszes�r�s�d�se felelt meg, mint ahogy Geoffrog Saint-Hilaire a vil�ganyag egyik helyen val� �sszes�r�s�d�s�t azzal magyar�zza, hogy m�sutt megritkult230. Annak ellen�re, hogy m�vel�inek sz�ma cs�kkent, a f�ld tov�bbra is ugyanannyi vagy t�bb term�ket hozott, mert a f�ldtulajdonviszonyokban v�gbemen� forradalom a m�vel�s t�k�letes�tett m�dszereivel, nagyobb kooper�ci�val, a termel�si eszk�z�k koncentr�ci�j�val stb. j�rt egy�tt, �s mert a mez�gazdas�gi b�rmunk�sokat nemcsak

�rnak teljes�tend� szolg�ltat�sok behajt�ja volt, csakhamar homme d'affaires-r� [�zletemberr�] lesz, aki zsarol�ssal, csal�ssal stb. t�k�ss� k�zdi fel mag�t. Ezek a r�gisseur�k n�ha maguk is el�kel� urak voltak. P�ld�ul: „Ezt a sz�mad�st ny�jtja �t Jacques de Thoraisse �r, Besangon lovagi v�rnagya ur�nak, aki Dijonban a burgundi herceg �s gr�f nagyuram sz�m�ra sz�mad�st vezet, azokr�l a j�rad�kokr�l, amelyek a nevezett v�ruras�got 1359 december 25. napj�t�l 1360 december 28. napj�ig illetik" (Alexis Monleil: „Trait� de mat�riaux manuscrits etc." I. k�t. 234. �s k�v. old.). M�r itt megmutatkozik, hogy a t�rsadalmi �let minden ter�let�n az oroszl�nr�sz a k�zvet�t�nek jut. A gazdas�gi ter�leten p�ld�ul bank�rok, t�zsd�sek, keresked�k, szat�csok f�l�zik le az �zleteket; a polg�ri jogban az �gyv�d kopasztja meg a feleket; a politik�ban a k�pvisel� t�bbet jelent, mint a v�laszt�k, a miniszter t�bbet, mint az uralkod�; a vall�sban az �ristent h�tt�rbe szor�tja a „k�zbenj�r�", s ezt viszont a papok, akik ism�t elker�lhetetlen k�zvet�t�k a j� p�sztor �s ny�ja k�z�tt. Angli�hoz hasonl�an Franciaorsz�gban is a nagy h�b�ri birtokok v�gtelen�l sok kis gazdas�gra oszlottak, de olyan felt�telekkel, amelyek a falusi n�pre hasonl�thatatlanul kedvez�tlenebbek voltak. A XIV. sz�zad folyam�n elterjedtek a b�rletek, ferme-ok vagy terrier-k. Sz�muk �lland�an n�vekedett, j�val 100 000 f�l�. A term�k 12-ed r�sz�t�l 5-�d r�sz�ig v�ltakoz� f�ldj�rad�kot fizettek p�nzben vagy term�szetben. A terrier-k h�b�rbe, alh�b�rbe stb. adott birtokok (fiefs, arri�re-fiefs) voltak, az uradalmak �rt�ke �s terjedelme szerint, amelyek k�z�l n�melyik csak n�h�ny arpent nagys�g� volt. Mindezeknek a terrier-knek az ott lak�k f�l�tt valamilyen fok� b�r�skod�si joguk volt; n�gy ilyen fok volt. Elk�pzelhet�, hogy a falusi n�p e sok kis zsarnok alatt milyen nyom�snak volt kit�ve. Monteil azt mondja, hogy akkoriban 160 000 b�r�s�g volt Franciaorsz�gban, holott ma 4000 t�rv�nysz�k (bele�rtve a b�keb�r�s�gokat is) elegend�.

230  „Notions de philosophie naturelle" c. munk�j�ban, P�rizs 1838.

44       Marx:  A  t�ke.   I. -   7

intenz�vebben dolgoztatt�k231, hanem a termel�snek az a mezeje is, amelyen �nmaguk sz�m�ra dolgoztak, mindink�bb �sszezsugorodott. A f�ldm�ves n�p szabadd� tett r�sz�vel egy�tt teh�t kor�bbi t�pl�l�ka is szabadd� lesz. Ez most a v�ltoz� t�ke anyagi elem�v� v�ltozik �t. A f�ldj�t�l megfosztott paraszt arra k�nyszer�l, hogy ezeknek az �lelmiszereknek az �rt�k�t �j ur�t�l, az ipari t�k�st�l a munkab�r form�j�ban megv�s�rolja. Az ipar hazai mez�gazdas�gi nyersanyag�ra ugyanaz �rv�nyes, mint a l�tfenntart�si eszk�z�kre. Ez az �lland� t�ke elem�v� v�ltozott.

Tegy�k fel p�ld�ul, hogy a westf�liai parasztok egy r�sz�t, akik II. Frigyes idej�ben mindny�jan, ha selymet nem is*, de lent fontak, er�szakkal kisaj�t�tj�k �s elkergetik f�ldj�r�l, m�sik, h�tramarad� r�sz�ket pedig nagyb�rl�k napsz�mos�v� v�ltoztatj�k. Ezzel egyidej�leg nagy lenfonod�k �s sz�v�d�k j�nnek l�tre, ahol a „szabadd� tettek" most b�r�rt dolgoznak. A len ugyanolyan, mint azel�tt. Egyetlen rostja sem v�ltozott, de �j t�rsadalmi l�lek k�lt�z�tt test�be. Most a manufakt�ra-tulajdonos �lland� t�k�j�nek r�sze. Azel�tt sz�mtalan kis termel� k�z�tt oszlott meg, akik maguk termesztett�k �s kis adagokban csal�djukkal egy�tt font�k, most viszont egyetlen t�k�s kez�ben koncentr�l�dik, aki m�sokkal fonat �s sz�vet a maga sz�m�ra. A lenfon�sra ford�tott k�l�n munka azel�tt sz�mtalan parasztcsal�d k�l�n j�vedelm�ben vagy ak�r, II. Frigyes idej�n, a pour le roi de Prusse [sz� szerint: a porosz kir�lynak; �tvitt �rtelemben: semmi�rt] fizetett ad�kban realiz�l�dott. Most kissz�m� t�k�s profitj�ban realiz�l�dik. Az ors�k �s sz�v�sz�kek, amelyek azel�tt sz�t voltak sz�rva a vid�ken, most kissz�m� nagy munka-kasz�rny�ba t�m�r�ltek, ak�rcsak a munk�sok, ak�rcsak a nyersanyag. Az ors�k, a sz�v�sz�kek �s a nyersanyag, amelyek a fon�k �s a sz�v�k f�ggetlen meg�lhet�s�nek eszk�zei voltak, mostant�l kezdve olyan eszk�z�kk� v�ltoztak �t, amelyeknek seg�ts�g�vel nekik parancsolnak232 �s meg nem fizetett munk�t sz�vnak ki bel�l�k. A nagy manufakt�r�kon, ak�rcsak a nagy b�rleteken, nem l�tszik meg, hogy sok kis �zemb�l olvasztott�k egybe �ket, s hogy sok kis f�ggetlen termel� kisaj�t�t�sa r�v�n j�ttek l�tre. Az elfogulatlan szeml�l�t azonban nem lehet megt�veszteni. Mirabeau, a forradalom

281 Ezt a pontot Sir James Steuart kiemeli.

* Az eredetiben sz�j�t�k: „wenn auch kelne Seide spannen" a sz�vegbeli sz� szerinti ford�t�son k�v�l azt is jelenti „ha nem is �ltek f�nyesen". — Szerk.

232  „Megengedem nektek — mondja a t�k�s —, hogy abban a megtiszteltet�sben r�szes�ljetek, hogy nekem szolg�ltok, azzal a felt�tellel, hogy az�rt a f�rads�g�rt, amellyel parancsnokl�k felettetek, nekem adj�tok azt a csek�lys�get, ami marad nektek" (J. J. Rousseau: „Discours sur l'�conomie politique". [Genf 1756. 70. old.]).

oroszl�nja idej�ben a nagy manufakt�r�kat m�g manufacture r�unie-knek, egybeolvasztott m�helyeknek nevezt�k, mint ahogy mi egybeolvasztott f�ldekr�l besz�l�nk. „Csak azokat a nagy manufakt�r�kat veszik �szre — mondja Mirabeau —, amelyekben sz�z�val dolgoznak az emberek egyetlen igazgat� alatt, �s amelyeket �ltal�ban egyes�tett manufakt�r�knak (manufactures r�unies) neveznek. Ezzel szemben azokat, amelyekben igen nagysz�m� munk�s sz�tforg�csolva �s mindegyik a saj�t sz�ml�j�ra dolgozik, alig m�ltatj�k figyelemre. Eg�szen a h�tt�rbe �ll�tj�k �ket. Ez igen nagy t�ved�s, mert csak ezek val�ban fontos alkot�r�szei a n�p gazdags�g�nak... Az egyes�tett gy�r (fabrique r�unie) csod�latosan meggazdag�t egy vagy k�t v�llalkoz�t, a munk�sok azonban csak jobban vagy rosszabbul fizetett napsz�mosok, �s semmilyen tekintetben sem r�szesednek a v�llalkoz� j� sor�ban. Az elk�l�n�lt gy�rban (fabrique s�par�e) viszont senki sem gazdagszik meg, de egy csom� munk�s j�l�tben �l... A szorgalmas �s takar�kos munk�sok sz�ma n�vekedni fog, mert a b�lcs viselked�sben, a tev�kenys�gben olyan eszk�zt tal�lnak, amellyel helyzet�ket l�nyegesen megjav�thatj�k, ahelyett hogy kis b�remel�st �rn�nek el, amely sohasem lehet fontos a j�v�re n�zve, hanem legfeljebb arra ad m�dot az embereknek, hogy valamivel jobban �ljenek m�r�l holnapra. Az elk�l�n�lt, individu�lis manufakt�r�k, t�bbnyire kis mez�gazdas�ggal egybek�tve, csak azok szabadok'"233. A f�ldm�ves n�p egy r�sz�nek kisaj�t�t�sa �s el�z�se a munk�sokkal egy�tt nemcsak l�tfenntart�si eszk�zeiket �s munk�juk anyag�t teszi szabadd� az ipari t�ke sz�m�ra, hanem megteremti a bels� piacot is.

Val�ban, azok az esem�nyek, amelyek a kisparasztokat b�rmunk�sokk�, l�tfenntart�si �s munkaeszk�zeiket pedig a t�ke dologi elemeiv� v�ltoztatt�k, egyidej�leg megteremtett�k ez ut�bbi sz�m�ra a bels� piacot. Azel�tt a parasztcsal�d maga termelte �s dolgozta fel azokat a l�tfenntart�si eszk�z�ket �s nyersanyagokat, amelyeket azut�n nagyobbr�szt maga fogyasztott el. Ezek a nyersanyagok �s l�tfenntart�si eszk�z�k most �rukk� lettek; a nagyb�rl� eladja �ket, s a manufakt�r�kban megtal�lja a maga piac�t. A fon�l, a v�szon, a durva gyapj�sz�vet, azok a dolgok, amelyeknek nyersanyagai minden parasztcsal�dn�l megtal�lhat�k voltak, s amelyeket a csal�d a maga haszn�lat�ra font �s sz�tt — most manufakt�ra-cikkekk� v�l-

233 Mirabeau: „De la Monarchie Prussienne". III. k�t. 20 — 109. old., k�l�nb�z� helyeken. Hogy Mirabeau a sz�tforg�csolt m�helyeket gazdas�gosabbaknak �s termel�kenyebbeknek is tartja, mint az „egyes�tetteket", �s az ut�bbiakban csak mesters�ges melegh�zi n�v�nyeket l�t, amelyeket az �llam gondoskod�sa tart �letben, ez a kontinent�lis manufakt�r�k nagy r�sz�nek akkori �llapot�val magyar�zhat�.

toznak, amelyeknek felvev�piac�t �ppen a mez�gazdas�gi ker�letek alkotj�k. A sz�mtalan sz�tsz�rt vev�, aki eddig egy sereg kis, saj�t sz�ml�ra dolgoz� termel� felt�tele volt, most egy nagy piacc� koncentr�l�dik, amelyet az ipari t�ke l�t el234. Ily m�don a kor�bban �n�ll�an gazd�lkod� parasztok kisaj�t�t�s�val �s termel�si eszk�zeikt�l val� elv�laszt�sukkal kar�ltve halad a falusi mell�kipar elpuszt�t�sa, a manufakt�ra �s a mez�gazdas�g sz�tv�laszt�s�nak folyamata. �s csak a falusi h�ziipar elpuszt�t�sa teheti egy orsz�g bels� piac�t olyan naggy� �s szil�rdd�, amilyenre a t�k�s termel�si m�dnak sz�ks�ge van.

Mindazon�ltal a tulajdonk�ppeni manufakt�ra-id�szak nem �r el gy�keres �talakul�st. Eml�ksz�nk r�, hogy a nemzeti termel�st csak nagyon apr�nk�nt ker�ti hatalm�ba, �s mindig a v�rosi k�zm�vess�gen �s a falusi h�zi mell�kiparon nyugszik mint sz�les m�g�ttes alapon. Ha az ut�bbiakat egyik form�ban, egyes ipar�gakban, bizonyos pontokon el is puszt�tja, m�sutt ism�t �letrekelti, mert a nyersanyag feldolgoz�sa szempontj�b�l ezekre bizonyos fokig r� van szorulva. Ez�rt a falusi kisemberek �j oszt�ly�t hozza l�tre, akik a f�ldm�vel�st mint mell�k�gat, az ipari munk�t pedig, amelynek term�k�t — k�zvetlen�l vagy a keresked� k�zvet�t�s�vel — a manufakt�r�nak adj�k el, mint f�foglalkoz�st �zik. Ez az egyik oka, ha nem is f� oka annak a jelens�gnek, amely az angol t�rt�nelem kutat�j�t eleinte megzavarja. A XV. sz�zad utols� harmad�t�l kezdve folytonos — s csak bizonyos id�k�z�kre halkul el — az a panasz, hogy a vid�ken t�rt h�d�t a t�k�s gazd�lkod�s, �s a paraszts�g mind gyorsabban pusztul. M�sr�szt ezt a paraszts�got mindig �jra megtal�lja, hab�r kisebb sz�mban �s mind rosszabb form�ban235. A f� ok a k�vetkez�: Anglia v�ltoz� id�szakokban hol els�sorban gabonatermel�, hol �llatteny�szt�, �s a paraszti �zem kiterjed�se ezzel egy�tt ingadozik. Csak a nagyipar teremti meg a g�pekkel a t�k�s mez�gazdas�g �lland� alapj�t, saj�t�tja ki gy�keresen a f�ldm�ves n�p �ri�si t�bbs�g�t �s fejezi be a mez�gazdas�g �s a falusi h�ziipar sz�tv�laszt�s�t, mely ut�bbinak a gy�kereit — a fon�st �s a sz�-

234  „H�sz font gyapj�, amelyet egy munk�scsal�d saj�t szorgalm�val, egy�b munk�ja sz�neteiben, �szrev�tlen�l a csal�d �vi ruh�zat�v� v�ltoz