1. Az eredeti felhalmoz�s titka

L�ttuk, hogyan v�ltoztatj�k �t a p�nzt t�k�v�, hogyan csin�lnak t�k�b�l �rt�kt�bbletet �s �rt�kt�bbletb�l t�bb t�k�t. A t�ke felhalmoz�sa azonban felt�telezi az �rt�kt�bbletet, az �rt�kt�bblet a t�k�s...

III. k�nyv�ben, a f�ldtulajdonr�l sz�l� szakaszban kimer�t�bben fogom bizony�tani. Ugyanott majd a kisb�rl�k �s a mez�gazdas�gi munk�sok viszonyaira is visszat�rek. Itt csak egy id�zetet. Nassau W. Senior t�bbek k�z�tt a k�vetkez�ket mondja egy h�trahagyott �r�s�ban („Journals, Conversations and Essays relating to Ireland". 2. k�t. London 1868. II. k�t. 282. old.): „Tal�l�an jegyezte meg dr. G., hogy van szeg�nyt�rv�ny�nk, s ez kit�n� eszk�z arra, hogy a f�ldbirtokosokat gy�zelemre seg�ts�k; egy m�sik eszk�z a kiv�ndorl�s. �rorsz�g egyetlen bar�tja sem k�v�nhatja, hogy a h�bor� (a f�ldbirtokosok �s a kis kelta b�rl�k k�z�tt) elh�z�dj�k — s m�g kev�sb�, hogy a b�rl�k gy�zelm�vel v�gz�dj�k... Menn�l gyorsabban �r v�get (ez a h�bor�), menn�l gyorsabban lesz �rorsz�g a legel�k orsz�g�v� (grazing country) olyan viszonylag csek�lysz�m� n�pess�ggel, amelyre egy ilyen orsz�gnak sz�ks�ge van, ann�l jobb valamennyi oszt�ly sz�m�ra." Az 1815-�s angol gabonat�rv�nyek biztos�tott�k �rorsz�g sz�m�ra a Nagy-Britanni�ba val� szabad gabonabevitel monop�lium�t. Teh�t mesters�gesen el�mozd�tott�k a gabonatermel�st. Ezt a monop�liumot 1846-ban a gabonat�rv�nyek elt�rl�s�vel hirtelen megsz�ntett�k. Minden egy�b k�r�lm�nyt�l eltekintve, ez az esem�ny egymag�ban el�g ahhoz, hogy hatalmas lend�letet adjon az �r sz�nt�ter�let legel�v� v�ltoztat�s�nak, a b�rletek koncentr�ci�j�nak �s a kisparasztok el�z�s�nek. Miut�n 1815-t�l 1846-ig az �r talaj term�kenys�g�t dics�rt�k, �s hangos sz�val kijelentett�k, hogy maga a term�szet is b�zatermel�sre teremtette, az angol mez�gazd�szok, k�zgazd�szok, politikusok ett�l kezdve hirtelen felfedezik, hogy semmi m�sra nem alkalmas, csak z�ldtakarm�ny termel�s�re! L�once de Lavergne �r sietett ezt a csatorna t�ls� oldal�n megism�telni. Lavergne-fajta „komoly" f�rfi�nak kell ahhoz lenni, hogy valaki ilyen gyereks�geknek beugorjon. * Horatius: VII. epodus. Ford. Trencs�nyi-Waldapfel Imre. — Szerk.

termel�st, ez ut�bbi pedig azt, hogy nagyobb t�ke- �s munkaer� t�megek legyenek az �rutermel�k kez�ben. �gy l�tszik teh�t, mintha ez az eg�sz mozg�s hib�s k�rben forogna, amelyb�l csak �gy tudunk kiker�lni, ha felt�telezz�k, hogy a t�k�s felhalmoz�st megel�zte egy „eredeti" felhalmoz�s („previous accumulation", mondja Adam Smith), olyan felhalmoz�s, amely a t�k�s termel�si m�dnak nem eredm�nye, hanem kiindul�pontja.

Ez az eredeti felhalmoz�s k�r�lbel�l ugyanazt a szerepet j�tssza a politikai gazdas�gtanban, mint a b�nbees�s a teol�gi�ban. �d�m beleharapott az alm�ba, �s ezzel r�szakadt az emberi nemre a b�n. Eredet�t �gy magyar�zz�k, hogy az elm�lt id�k anekdot�jak�nt mes�lik el. Egyszer, r�ges-r�gen �lt az egyik oldalon egy szorgalmas, �rtelmes �s mindenekel�tt takar�kos elit, a m�sik oldalon meg lusta, minden�ket, s�t ann�l is t�bbet elt�kozl� korhelyek. Igaz, hogy a teol�giai b�nbees�s legend�ja azt mes�li el nek�nk, hogyan �t�ltetett az ember arra, hogy orc�ja ver�t�k�vel keresse kenyer�t; a k�zgazdas�gi b�nbees�s mes�je viszont leleplezi, hogyan lehet az, hogy vannak olyan emberek, akiknek erre semmi sz�ks�g�k nincs. De egyre megy. �gy t�rt�nt, hogy az el�bbiek gazdags�got halmoztak fel, az ut�bbiaknak pedig v�g�l nem maradt m�s eladnival�juk, mint a saj�t b�r�k. �s ett�l a b�nbees�st�l keltez�dik a nagy t�meg szeg�nys�ge, amelynek m�g mindig, minden munk�ja ellen�re, nincs m�s eladnival�ja, mint saj�t maga, �s a kevesek gazdags�ga, amely folyton gyarapszik, holott m�r r�gen nem dolgoznak. Ilyen unalmas gyereks�get r�g a sz�j�ba p�ld�ul Thiers �r, m�ghozz� �llamf�rfi�i komolys�ggal, az egykor oly szellemes franci�knak, hogy a propri�t�-t [a tulajdont] megv�delmezze. De mihelyt a tulajdon k�rd�se felmer�l, szent k�teless�gg� lesz a gyermekmese �ll�spontj�hoz, mint valamennyi �letkorra �s fejletts�gi fokra n�zve egyed�l helyes �ll�sponthoz ragaszkodni. A val�s�gos t�rt�nelemben, mint ismeretes, a h�d�t�s, leig�z�s, rabl�gyilkoss�g, egysz�val az er�szak j�tssza a f� szerepet. A szel�d politikai gazdas�gtanban kezdett�l az idill uralkodott. Jog �s „munka" volt kezdett�l a meggazdagod�s egyetlen eszk�ze, term�szetesen mindig „ez �v" kiv�tel�vel. Val�j�ban az eredeti felhalmoz�s m�dszerei mindennek nevezhet�k, csak nem idillieknek.

A p�nz �s az �ru nem eleven t�ke, �ppoly kev�ss�, mint a termel�si �s l�tfenntart�si eszk�z�k. �t kell �ket v�ltoztatni t�k�v�. Maga ez az �tv�ltoztat�s azonban csak meghat�rozott k�r�lm�nyek k�z�tt mehet v�gbe, amelyek a k�vetkez�kben cs�csosodnak ki: k�t igen k�l�nb�z� fajt�j� �rutulajdonosnak kell egym�ssal szembe �s szerz�d�sre l�pnie, egyr�szt a p�nz, a termel�si �s l�tfenntart�si eszk�z�k tulajdonosainak, akikn�l arr�l van sz�, hogy a tulajdonukban lev� �rt�k�sszeget idegen

munkaer� megv�s�rl�sa r�v�n �rt�kes�ts�k, m�sr�szt szabad munk�soknak, akik eladj�k saj�t munkaerej�ket, s ez�rt munk�t adnak el. Szabad munk�sok abban a kett�s �rtelemben, hogy sem �k maguk nem tartoznak k�zvetlen�l a termel�si eszk�z�kh�z, mint a rabszolg�k, jobb�gyok stb., sem a termel�si eszk�z�k nem tartoznak �hozz�juk, mint a maga f�ldj�n maga gazd�lkod� paraszt stb. eset�ben, ellenkez�leg, ezekt�l szabadok �s mentesek. Az �rupiacnak ezzel a polariz�l�d�s�val adva vannak a t�k�s termel�s alapfelt�telei. A t�keviszony felt�telezi a munk�sok elv�laszt�s�t a munka megval�s�t�si felt�teleinek tulajdon�t�l. Mihelyt a t�k�s termel�s egyszer m�r a maga l�b�n �ll, ezt az elv�laszt�st nemcsak fenntartja, hanem �lland�an n�vekv� m�retekben �jratermeli. Az a folyamat teh�t, amely a t�keviszonyt l�trehozza, nem lehet m�s, mint a munk�s elv�laszt�si folyamata munkafelt�teleinek tulajdon�t�l, olyan folyamat, amely egyr�szt a t�rsadalmi l�tfenntart�si �s termel�si eszk�z�ket t�k�v�, m�sr�szt a k�zvetlen termel�ket b�rmunk�sokk� v�ltoztatja. Az �gynevezett eredeti felhalmoz�s teh�t nem m�s, mint a termel�knek �s a termel�si eszk�z�knek t�rt�nelmi elv�laszt�si folyamata. „Eredetinek" az�rt mutatkozik, mert a t�ke �s a neki megfelel� termel�si m�d el�t�rt�net�t alkotja.

A t�k�s t�rsadalom gazdas�gi strukt�r�ja a h�b�ri t�rsadalom gazdas�gi strukt�r�j�b�l keletkezett. Az ut�bbinak a felboml�sa tette szabadd� az el�bbinek az elemeit.

A k�zvetlen termel�, a munk�s, csak akkor rendelkezhetett saj�t szem�ly�vel, ha m�r nem volt r�gh�z k�t�tt �s egy m�sik szem�ly jobb�gya vagy f�ljobb�gya. Ahhoz, hogy munkaerej�nek szabad elad�j�v� legyen, aki �ruj�t mindenhova elviszi, ahol az piacra tal�l, meg kellett szabadulnia tov�bb� a c�hek uralm�t�l, tanonc- �s seg�dszab�lyzatait�l, valamint g�tl� munkael��r�sait�l. K�vetkez�sk�pp a t�rt�nelmi mozg�s, amely a termel�ket b�rmunk�sokk� v�ltoztatja, egyr�szt mint a jobb�gys�g �s a c�hk�nyszer al�l val� felszabadul�suk jelenik meg; s a mi polg�ri t�rt�net�r�ink csak ezt az oldalt veszik figyelembe. M�sr�szt azonban ezek az �jonnan felszabadult emberek csak azut�n v�lnak �nmaguk elad�j�v�, hogy megfosztott�k �ket minden termel�si eszk�z�kt�l �s l�tez�s�knek mindazokt�l a biztos�t�kait�l, amelyeket a r�gi h�b�ri int�zm�nyek ny�jtottak. �s kisaj�t�t�suk t�rt�nete t�zzel �s v�rrel van be�rva az emberis�g �vk�nyveibe. Az ipari t�k�seknek, ezeknek az �j hatalmass�goknak, nemcsak a c�hes k�zm�vesmestereket kellett kiszor�taniok, hanem a gazdags�g forr�sait birtokl� h�b�rurakat is. Err�l az oldalr�l felemelked�s�k �gy mutatkozik meg, mint egy gy�zelmes harcnak a gy�m�lcse, harcnak a h�b�ri hatalom �s felh�bor�t� kiv�lts�gai, valamint a c�hek �s azok ellen a b�kly�k   ellen, amelyeket ezek a termel�s szabad fejl�d�s�re �s az embernek ember �ltal val� szabad kizs�km�nyol�s�ra raktak. De az ipar lovagjai csak az�ltal tudt�k kiszor�tani a kard lovagjait, hogy kihaszn�ltak olyan esem�nyeket, amelyekben eg�szen �rtatlanok voltak. �pp olyan aljas eszk�z�k seg�ts�g�vel emelkedtek a magasba, mint amelyekkel a szabadon bocs�tott r�mai rabszolga egykor ur�v� lett patr�nus�nak. A mind a b�rmunk�st, mind a t�k�st l�trehoz� fejl�d�s kiindul�pontja a munk�s szolgas�ga volt. A halad�s e szolgas�g form�j�nak megv�ltoz�s�ban �llott, abban, hogy a h�b�ri kizs�km�nyol�s t�k�s kizs�km�nyol�ss� v�ltozott �t. Ahhoz, hogy e fejl�d�s menet�t meg�rthess�k, nem is kell ilyen messzire visszany�lnunk. �mb�r a t�k�s termel�s legkor�bbi kezdeteivel sz�rv�nyosan m�r a XIV. �s XV. sz�zadban tal�lkozunk n�h�ny f�ldk�zi-tengeri v�rosban, a t�k�s korszak csak a XVI. sz�zadt�l keltez�dik. Ahol fell�p, ott a jobb�gys�g megsz�ntet�se m�r r�gen megt�rt�nt, �s a k�z�pkor f�nypontja, a szuver�n v�rosok fenn�ll�sa, m�r hossz� id� �ta elhalv�nyul�ban van.

T�rt�nelmileg korszakalkot�k az eredeti felhalmoz�s t�rt�net�ben mindazok a forradalmi v�ltoz�sok, amelyek a kialakul� t�k�soszt�ly sz�m�ra emelty�k�l szolg�lnak; de mindenekel�tt azok a mozzanatok, amelyek sor�n nagy embert�megeket hirtelen �s er�szakosan megfosztanak l�tfenntart�si eszk�zeikt�l �s mint prolet�rokat szabad pr�d�ul a munkapiacra dobj�k �ket. Az eg�sz folyamat alapja a falusi termel�nek, a parasztnak, a f�ldt�l val� megfoszt�sa. Ennek t�rt�nete k�l�nb�z� orsz�gokban k�l�nb�z� sz�neket �lt �s a k�l�nb�z� szakaszokat k�l�nb�z� sorrendben �s k�l�nb�z� t�rt�nelmi korszakokban futja be. Klasszikus form�ja csak Angli�ban tal�lhat�, ez�rt ezt vessz�k p�ld�nak189.

2. A falusi n�pess�g megfoszt�sa a f�ldt�l

Angli�ban a jobb�gys�g a XIV. sz�zad v�g�n t�nylegesen elt�nt. A n�pess�g t�lnyom� t�bbs�ge190 akkoriban, �s m�g ink�bb a XV.

189  It�li�ban, ahol a t�k�s termel�s a legkor�bban fejl�dik ki, a jobb�gyviszonyok felboml�sa is a legkor�bban megy v�gbe. A jobb�gyot itt felszabad�tj�k, miel�tt b�rmif�le szok�sjogot biztos�thatott volna mag�nak a f�ldh�z. Felszabadul�sa teh�t r�gt�n szabad pr�d�ul szolg�l� prolet�rr� v�ltoztatja, aki ezenk�v�l a t�bbnyire m�g a r�mai id�kb�l fennmaradt v�rosokban az �j urakat is k�szen tal�lja. Amikor a vil�gpiacnak a XV. sz�zad v�g�n bek�vetkezett forradalma megsemmis�tette �szak-It�lia kereskedelmi uralkod� helyzet�t, ford�tott ir�ny� mozg�s j�tt l�tre. A v�rosok munk�sait t�megesen vid�kre kergett�k, s ezek soha nem l�tott fellend�l�st id�ztek ott el� a kertm�vel�s m�dj�ra �z�tt kis gazd�lkod�sban. 190   „A kis f�ldtulajdonosok, akik saj�t f�ldj�ket saj�t kez�k munk�j�val m�velt�k �s szer�ny j�l�tnek �rvendtek...  akkoriban a nemzetnek sokkal fon- sz�zadban, szabad parasztokb�l �llott, akik a maguk f�ldj�n maguk gazd�lkodtak, ak�rmilyen h�b�ri c�g�r m�g� volt is rejtve tulajdonuk. A nagyobb uras�gi birtokokon a bailiffet (tiszttart�t), aki kor�bban maga is jobb�gy volt, a szabad b�rl� szor�totta ki. A mez�gazdas�g b�rmunk�sai r�szint parasztokb�l �llottak, akik szabad idej�ket �gy �rt�kes�tett�k, hogy nagy f�ldtulajdonosokn�l dolgoztak, r�szint a tulajdonk�ppeni b�rmunk�soknak �n�ll�, relat�ve �s abszol�te kissz�m� oszt�ly�b�l. M�g az ut�bbiak is t�nylegesen egyszersmind �n�ll�an gazd�lkod� parasztok voltak, mert b�r�k�n k�v�l a cottage-zsal egy�tt 4, s�t t�bb acre-nyi sz�nt�ter�letet kaptak. Ezenk�v�l a tulajdonk�ppeni parasztokkal egy�tt r�szes�ltek a k�zs�gi f�ld haszon�lvezet�ben is, ezen legelt j�sz�guk, �s ez egy�ttal t�zel�vel, f�val, t�zeggel stb. is ell�tta �ket191. Eur�pa valamennyi orsz�g�ban a h�b�ri termel�st a f�ldnek lehet�leg sok alh�b�res k�z�tti megoszt�sa jellemzi. A h�b�r�r hatalma, mint minden uralkod��, nem j�rad�kjegyz�k�nek terjedelm�n, hanem alattval�inak sz�m�n nyugodott, s az ut�bbi az �n�ll�an gazd�lkod� parasztok sz�m�t�l f�gg�tt192. Ez�rt Anglia f�ldje, �mb�r a normann h�d�t�s ut�n �ri�si b�r�s�gokra osztott�k, amelyek k�z�l egy-egy gyakran 900 r�gi angolsz�sz lords�got z�rt mag�ba, m�gis kis paraszti gazdas�gokkal volt telesz�rva, amelyeket csak itt-ott szak�tott meg egy-egy nagyobb uras�gi birtok. Ilyen viszonyok — a v�rosok egyidej� vir�gz�sa mellett, ami jellemz� a XV. sz�zadra — lehet�v� tett�k a n�pnek azt a gazdags�g�t, amelyet tosabb r�sz�t alkott�k, mint manaps�g... Nem kevesebb mint 160 000 f�ldtulajdonos, akik csal�djukkal egy�tt az �sszn�pess�gnek minden bizonnyal t�bb mint '/,-�t alkott�k, �lt abb�l, hogy kicsiny freehold telk�n (freehold teljesen szabad tulajdont jelent) gazd�lkodott. E kis f�ldbirtokosok �tlagos j�vedelm�t... 60—70 font sterlingre becs�lik. Kisz�m�tott�k, hogy a saj�t f�ldj�ket megm�vel�k sz�ma nagyobb volt, mint az idegen f�ld�n gazd�lkod� b�rl�k�" (Macaulay: „History of England". 10. kiad. London 1854. I. 333-334. old.). — M�g a XVII. sz�zad utols� harmad�ban az angol n�p 4/5-e f�ldm�vel� volt (ugyanott, 413. old.). — Az�rt Macaulayt id�zem, mert �, mint rendszeres t�rt�nelemhamis�t�, az ilyen t�nyeket lehet�leg „megnyirb�lja".

191  Sohasem szabad megfeledkezn�nk arr�l, hogy maga a jobb�gy nemcsak a h�z�hoz tartoz� telek tulajdonosa, hab�r szolg�ltat�sra k�telezett tulajdonosa, hanem a k�zs�gi f�ld t�rstulajdonosa is volt. „A paraszt ott (Szil�zi�ban) seri [jobb�gy]." Mindamellett ezek a seriek birtokolnak k�zs�gi f�ldeket. „Eddig a szil�ziaiakat m�g nem lehetett r�b�rni a k�zs�gi f�ldek feloszt�s�ra, m�g Neumark-ban alig van olyan falu, ahol ezt a feloszt�st nagy sikerrel kereszt�l ne vitt�k volna" (Mirabeau: „De la Monarchie Prussienne". London 1788. II. k�t. 125, 126. old.).

192  Jap�n, tiszt�n h�b�ri f�ldtulajdon szervezet�vel �s fejlett kisparaszti gazdas�g�val, sokkal h�bb k�p�t adja az eur�pai k�z�pkornak, mint valamennyi, t�bbnyire polg�ri el��t�letek sugallta t�rt�nelemk�nyv�nk. T�ls�gosan k�nyelmes dolog a k�z�pkor rov�s�ra „liber�lisnak" lenni.

Fortescue kancell�r oly �kessz�l�an �rt le „De laudibus legum Angliae" c�m� munk�j�ban, de kiz�rt�k a t�kegazdags�got.

A t�k�s termel�si m�d alapj�t megteremt� forradalmi �talakul�s el�j�t�ka a XV. sz�zad utols� harmad�ban �s a XVI. sz�zad els� �vtizedeiben j�tsz�dik le. Egy t�meg szabad pr�d�v� lett prolet�rt dobtak a munkapiacra a h�b�ri k�s�retek feloszlat�sa �ltal, amelyek, mint azt Sir James Steuart helyesen jegyzi meg, „minden�tt haszontalanul t�lt�tt�k meg a h�zat �s az udvart". �mb�r a kir�lyi hatalom, maga is a polg�ri fejl�d�s term�ke, abszol�t uralomra val� t�rekv�s�ben er�szakkal gyors�totta e k�s�retek feloszlat�s�t, semmik�ppen sem volt egyetlen oka annak. S�t a kir�lys�ggal �s a parlamenttel �les ellent�tben lev� nagy h�b�r�r hasonl�thatatlanul nagyobb proletari�tust teremtett azzal, hogy er�szakkal elkergette a paraszts�got arr�l a f�ldr�l, amelyre annak ugyanolyan h�b�ri jogc�me volt, mint neki mag�nak, s hogy a parasztok k�zs�gi f�ldj�t elbitorolta. A k�zvetlen l�k�st ehhez Angli�ban f�k�nt a flandriai gyapj�-manufakt�ra felvir�gz�sa �s a gyapj��rak ennek megfelel� emelked�se adta meg. A r�gi h�b�ri nemess�get elnyelt�k a nagy h�b�ri h�bor�k, az �j nemess�g kora gyermeke volt, amely kor a p�nzt a hatalmak hatalm�nak tekintette. A sz�nt�f�ldet juhlegel�v� v�ltoztatni — ez lett teh�t a jelszava. Harrison „Description of England. Prefixed to Holinshed's Chronicles" c�m� munk�j�ban le�rja, hogyan teszi t�nkre a kisparasztok kisaj�t�t�sa az orsz�got. „What care our great incroachers 1" (Mit t�r�dnek ezzel a mi nagy bitorl�ink?) A parasztok lak�sait �s a munk�sok cottage-ait er�szakkal lerombolt�k, vagy az eny�szetnek adt�k �t. „Ha — mondja Harrison — a lovagi birtokok r�gebbi lelt�rait �sszehasonl�tjuk a mai �llapottal, azt l�tjuk, hogy sz�mtalan h�z �s kis parasztgazdas�g elt�nt, hogy az orsz�g sokkal kevesebb embert t�pl�l, hogy sok v�ros hanyatl�ban van, �mb�r n�h�ny �j felvir�gzik . . . Sokat tudn�k mes�lni olyan v�rosokr�l �s falvakr�l, . amelyeket juhlegel�k kedv��rt leromboltak, s ahol m�r csak az uras�gi h�zak �llnak." E r�gi kr�nik�k panaszai mindig t�lzottak, de pontosan megmutatj�k, hogy milyen hat�st tett a termel�si viszonyokban v�gbemen� forradalom magukra a kort�rsakra. Fortescue kancell�r �s Morus Tam�s �r�sainak �sszehasonl�t�sa r�vil�g�t a XV. �s a XVI. sz�zad k�z�tti szakad�kra. Az angol munk�soszt�ly — mint Thornton helyesen mondja — a maga aranykorszak�b�l minden �tmenet n�lk�l a vaskorszakba zuhant.

A t�rv�nyhoz�s megr�m�lt ett�l a forradalmi �talakul�st�l. M�g nem �llott a civiliz�ci�nak azon a fok�n, amelyen a „wealth of the nation" [a nemzet gazdags�ga], azaz a t�kek�pz�s �s a n�p t�meg�nek k�m�letlen kizs�km�nyol�sa �s elszeg�ny�t�se minden �llami b�lcsess�g

ultima Thule-ja [v�gs� hat�ra]. VII. Henrikr�l sz�l� t�rt�nelmi munk�j�ban Bacon ezt mondja: „Ebben az id�ben (1489) megsokasodtak a panaszok arr�l, hogy sz�nt�f�ldeket legel�kk� (juhlegel�kk� stb.) v�ltoztatnak, amelyeket n�h�ny p�sztor k�nnyen ell�t; s az id�re, �lethossziglanra �s �vi felmond�sra kiadott b�rleteket (a yeomanek nagy r�sze ebb�l �lt) uras�gi f�ldekk� v�ltoztatt�k. Ez a n�p pusztul�s�t, s ennek k�vetkezt�ben v�rosok, templomok pusztul�s�t, a tizedek megcsappan�s�t okozta ... A kir�ly �s a parlament b�lcsess�ge ez id� t�jt csod�latos volt e vissz�ss�g gy�gy�t�s�ban . . . Int�zked�seket hoztak a k�zs�gi f�ldek ez eln�ptelen�t� elbitorl�sa (depopula-ting inclosures) �s a nyom�ban j�r� eln�ptelen�t� legel�gazd�lkod�s (depopulating pasture) ellen." VII. Henrik egyik t�rv�nye (1489. 19. c.) megtiltotta mindazoknak a paraszth�zaknak a lerombol�s�t, amelyekhez legal�bb 20 acre f�ld tartozott. VIII. Henriknek uralkod�sa 25. �v�ben hozott egyik t�rv�nye meg�j�tja ugyanezt a t�rv�nyt. T�bbek k�zt azt mondja, hogy „sok b�rlet �s nagy �llatcsorda, k�l�n�sen juhny�j halmoz�dik fel kevesek kez�ben, ami �ltal a f�ldj�rad�kok igen megn�vekedtek �s a f�ldm�vel�s (tillage) nagyon lehanyatlott, templomokat �s h�zakat leromboltak �s a n�p megd�bbent�en nagy t�megei k�ptelenn� v�ltak arra, hogy magukat �s csal�djukat eltarts�k". A t�rv�ny ez�rt elrendeli az elpusztult paraszth�zak �jra�p�t�s�t, megszabja a sz�nt�f�ld �s a legel� k�zti ar�nyt stb. Egy 1533-b�l sz�rmaz� t�rv�ny arr�l panaszkodik, hogy n�melyik tulajdonosnak 24 000 juha van, s az egy szem�ly �ltal birtokolhat� juhok sz�m�t 2000-re korl�tozza193. A n�p panaszai, valamint a kisb�rl�k �s parasztok kisaj�t�t�sa ellen VII. Henrik �ta vagy 150 �ven �t folyamatosan kiadott t�rv�nyek egyar�nt hasztalanok voltak. Bacon el�rulja eredm�nytelens�g�k titk�t, an�lk�l, hogy tudna r�la. „VII. Henrik t�rv�nye — mondja „Essays, civil and mor�l" c�m� munk�ja 29. szakasz�ban — m�ly �s csod�latra m�lt� volt, mert meghat�rozott norm�lm�ret� gazdas�gokat �s paraszth�zakat teremtett, azaz olyan terjedelm� f�ldet tartott fenn sz�mukra, hogy el�gg� gazdag �s nem szolgai helyzet� alattval�kat hozhassanak a vil�gra �s hogy az eke szarv�t tulajdonosok �s ne b�resek tarts�k kez�kben" („to keep the plough in the hand of the owners and not hirelings")193a. A t�k�s rendszernek

198 „Ut�pi� "- j�ban Morus Tam�s besz�l arr�l a k�l�n�s orsz�gr�l, ahol a „juhok felfalj�k az embereket" („Ut�pia". Robinson ford�t�sa, Arber kiad�sa, London 1869. 41. old.).

issa Bacon kifejti a szabad �s j�m�d� paraszts�g �s a j� gyalogs�g k�zti �sszef�gg�st. „A kir�lys�g hatalma �s m�lt�s�ga szempontj�b�l csod�latosan fontos volt, hogy elegend� m�ret� b�rletekkel rendelkezz�k, hogy a der�k f�rfiak ne szenvedjenek sz�ks�get, s hogy a kir�lys�g f�ldj�nek nagy r�sze szil�rdan a

viszont, ford�tva, a n�pt�megek szolgai helyzet�re volt sz�ks�ge, arra, hogy �k maguk b�relhet�kk�, munkaeszk�zeik pedig t�k�v� v�ltozzanak. Ebben az �tmeneti id�szakban a t�rv�nyhoz�s arra is t�rekedett, hogy fenntartsa a mez�gazdas�gi b�rmunk�s cottage-a melletti 4 acre f�ldet, �s megtiltotta neki, hogy h�z�ba alb�rl�ket vegyen. 1627-ben, I. Jakab alatt, a frontmilli Roger Grockert m�g el�t�lt�k, mert a frontmilli manorban [uras�gi birtokon] cottage-ot �p�tett an�lk�l, hogy 4 acre f�ldet csatolt volna hozz� �lland� tartoz�kul; 1638-ban, I. K�roly alatt, m�g kir�lyi bizotts�got neveztek ki, hogy kik�nyszer�tse a r�gi t�rv�nyek v�grehajt�s�t, nevezetesen azok�t is, amelyek a 4 acre f�ldre vonatkoztak; Cromwell m�g megtiltotta, hogy London k�r�l 4 m�rf�ldes k�rzetben h�zat �p�tsenek an�lk�l, hogy azt 4 acre f�lddel l�tn�k el. A XVIII. sz�zad els� fel�ben m�g panaszt emelnek, ha a mez�gazdas�gi munk�s cottage-�hoz nem tartozik 1—2 acre f�ld. Manaps�g a mez�gazdas�gi munk�s boldog, ha h�za kis kertecsk�vel van ell�tva, vagy ha messze t�le p�r rood f�ldet b�relhet. „F�ldesurak �s b�rl�k — mondja dr. Hunter — itt kar�ltve j�rnak el. A cottage-hoz tartoz� n�h�ny acre t�ls�gosan f�ggetlenn� tenn�

a munk�st"'19*.

�j, sz�rny� l�k�st kapott a n�pt�megek er�szakos kisaj�t�t�s�nak folyamata a XVI. sz�zadban a reform�ci�val �s ennek nyom�n az egyh�zi birtokok �ri�si m�ret� elrabl�s�val. A reform�ci� idej�n a katolikus egyh�z az angol f�ld nagy r�sz�nek h�b�ri tulajdonosa volt. A kolostorok stb. megsz�ntet�se ezeknek lak�it a proletari�tusba tasz�totta. Magukat az egyh�zi birtokokat t�bbnyire elaj�nd�kozt�k har�csol�

yeomanry birtok�ban legyen, vagyis olyan emberek birtok�ban, akik k�z�p�tt �llnak a nemesemberek �s a zsell�rek (cottagers), valamint a b�resek k�z�tt... Mert a legillet�kesebb hadiszak�rt�knek az az �ltal�nos v�lem�nye... hogy egy hadsereg f� er�ss�ge a gyalogs�g, vagyis a talpashad. De ahhoz, hogy j� gyalogs�got lehessen teremteni, olyan emberekre van sz�ks�g, akik nem szolgas�gban vagy �ns�gben, hanem szabadon �s bizonyos j�m�dban n�ttek fel. Ha teh�t valamely �llam t�ls�gosan a nemesemberekre �s finom urakra helyezi a f� s�lyt, m�g a parasztok �s a sz�nt�vet�k ezeknek puszt�n munk�sai vagy b�resei, vagy ak�r zsell�rek, azaz kunyh�val rendelkez� koldusok, lehet, hogy j� lovass�gtok lesz, de sohasem lesz j�, kitart� gyalogs�gotok... Ezt l�tjuk Franciaorsz�gban �s It�li�ban �s n�h�ny m�s k�ls� orsz�gban, ahol val�ban mindenki nemes vagy nyomorult p�r... annyira, hogy k�nytelenek sv�jci �s hasonl� zsoldos csapatokat alkalmazni gyalogz�szl�aljaik sz�m�ra: amib�l is az k�vetkezik, hogy ezeknek a nemzeteknek sok a n�p�k �s kev�s a katon�juk" („The Reign of Henry VII. etc. Verbatim reprint from Kennet's England, ed. 1719". London 1870. 308. old.). 181 Dr. Hunter: „Public Health. Seventh Report 1864". 134. old. — „Azt a f�ldmennyis�get, amelyet (a r�gi t�rv�nyek) kiutaltak,-manaps�g t�ls�gosan nagynak �t�ln�k munk�sok sz�m�ra, �s ink�bb arra v�ln�k alkalmasnak, hogy ezeket kis b�rl�kk� v�ltoztassa" (George Roberts: „The Social History of the People of the Southern Counties of England in p�st centuries". London 1856. 184, 185. old.).

kir�lyi kegyenceknek, vagy potom �ron eladt�k spekul�l� b�rl�knek �s v�rosi polg�roknak, akik a r�gi �r�kb�rl�ket t�megesen el�zt�k �s gazdas�gaikat egybeolvasztott�k. Az elszeg�nyedett f�ldm�veseknek a papi tized egy r�sz�re t�rv�nyileg biztos�tott jog�t hallgat�lagosan elkobozt�k195. „Pauper ubique jacet" [minden�tt szeg�nyek], ki�ltott fel Erzs�bet kir�lyn� egy angliai k�rutaz�sa ut�n. Uralkod�sa 43. esztendej�ben v�gre r�k�nyszer�ltek arra, hogy a pauperizmust hivatalosan elismerj�k a szeg�nyad� bevezet�s�vel. „E t�rv�ny megalkot�i sz�gyellt�k kimondani annak okait, �s ez�rt, teljesen a szok�s ellen�re, minden preamble (bevezet� indokol�s) n�lk�l bocs�tott�k �tj�ra"196. A 16 Car. I. 4* e t�rv�nyt �r�k�rv�ny�nek nyilv�n�totta, �s val�ban csak 1834-ben nyert �j, szigor�bb form�t197. A reform�ci�-

195 „A szeg�nynek azt a jog�t, hogy a tizedben r�szes�lj�n, a r�gi stat�tumok sz�vege lesz�gezi" (Tuckett: „A History of the P�st and Present State of the Labouring Population". II. k�t. 804, 805. old.).

198  William Cobbett:    „A History of the Protestant Reformation". 471. �.

*  I. K�roly uralkod�s�nak 16. esztendej�b�l sz�rmaz� 4. t�rv�ny. — Szerk.

11" A protest�ns   „szellem"  t�bbek k�z�tt a k�vetkez�kb�l l�that�.  D�l-Angli�ban k�l�nb�z� f�ldtulajdonosok �s j�m�d� b�rl�k �sszedugt�k a fej�ket �s  Erzs�bet  szeg�nyt�rv�ny�nek helyes  �rtelmez�s�re  vonatkoz�an  10  k�rd�st �ll�tottak �ssze, amelyeket v�lem�nyez�s v�gett az akkori id�k egyik h�res jog�sza, Snigge sergeant (k�s�bb, I. Jakab alatt, b�r�) el� terjesztettek. „Kilencedik k�rd�s: N�h�nyan az egyh�zk�zs�g gazdag b�rl�i k�z�l okos tervet agyaltak ki, amelynek seg�ly�vel minden zavart ki lehet k�sz�b�lni a t�rv�ny v�grehajt�s�ban. Azt javasolj�k, hogy �p�tsenek egy b�rt�nt az egyh�zk�zs�gben. Minden szeg�nyt�l, aki nem hajland� mag�t a fent nevezett b�rt�nbe bez�ratni, vonj�k meg a t�mogat�st. Ezut�n tegy�k k�zh�rr� a k�rny�ken, hogy ha valakinek kedve van ez egyh�zk�zs�g szeg�nyeit b�rbe venni, meghat�rozott napon adjon be lepecs�telt aj�nlatot, hogy milyen    legalacsonyabb  �ron    akarja    �ket    t�l�nk    �tvenni. E terv szerz�i felteszik, hogy a szomsz�dos gr�fs�gokban vannak olyan szem�lyek, akik nem akarnak dolgozni �s sem vagyonuk, sem hitel�k nincs, hogy b�rletre vagy haj�ra tegyenek szert, s �gy munka n�lk�l meg�lhessenek („so as to live witnout labour"). Az ilyenek val�sz�n�leg! k�szek lesznek arra, hogy igen el�ny�s aj�nlatokat tegyenek az egyh�zk�zs�gnek.' Ha itt-ott egyes szeg�nyek a szerz�dtet� oltalma alatt elpusztulnak, a b�n re� sz�ll, mert az egyh�zk�zs�g megtette k�teless�g�t e szeg�nyek ir�nt. F�l�nk azonban, hogy a mostani t�rv�ny nem enged�lyez ilyenfajta �sszer� rendszab�lyt (prudential measure); �nnek azonban tudnia kell, hogy e gr�fs�g �s a szomsz�dos gr�fs�g t�bbi freeholdere csatlakozni fog hozz�nk, hogy als�h�zi tagjait egy olyan t�rv�ny beterjeszt�s�re �szt�n�zze, amely megengedi a szeg�nyek beb�rt�nz�s�t �s k�nyszermunk�j�t, �gyhogy senki, aki a beb�rt�nz�snek  ellene  szeg�l,  semmif�le t�mogat�sra  ne legyen  jogosult.  Ez, rem�lj�k, vissza fog tartani nyomorban �l� szem�lyeket att�l, hogy t�mogat�st ig�nyeljenek"    („will  prevent    persons   in   distress   �rom   wanting relief")    (R. Blakey:  „The History of Political Literature from the earliest times". London 1855.  II. k�t. 84, 85. old.).  —  Sk�ci�ban a jobb�gys�got �vsz�zadokkal k�s�bb t�r�lt�k el, mint Angli�ban. 1698-ban a saltouni Fletcher m�g ezt jelentette ki a sk�t parlamentben: „A koldusok sz�m�t Sk�ci�ban nem kevesebb mint 200 000 f�re becs�lik. Az egyetlen orvosszer, amelyet �n, aki elvben republik�nus vagyok,

nak nem ezek a k�zvetlen hat�sai voltak a legmaradand�bbak. Az egyh�zi tulajdon a hagyom�nyos f�ldtulajdonviszonyok vall�si v�d�b�sty�ja volt. Led�lt�vel ezek a f�ldtulajdonviszonyok nem voltak tov�bb tarthat�k198.

A XVII. sz�zad utols� �vtizedeiben a yeomanry, a f�ggetlen paraszts�g, m�g sz�mosabb volt, mint a b�rl�k oszt�lya. Ez alkotta Cromwell f� er�ss�g�t, �s m�g Macaulay bevall�sa szerint is el�ny�s ellent�tben �llott a r�szeges kurtanemesekkel �s lak�jaikkal, a falusi papokkal, akiknek az volt a feladata, hogy az uras�g „kedvenc csel�dj�nek" bek�ss�k a fej�t. Maguk a falusi b�rmunk�sok is r�szes�ltek m�g a k�zs�gi tulajdonban. 1750 k�r�l a yeomanry elt�nt199, �s a XVIII. sz�zad utols� �vtizedeiben a f�ldm�vesek k�zs�gi tulajdon�nak utols� nyoma is eleny�szett. A mez�gazdas�gi forradalom mer�ben gazdas�gi hajt�rug�it�l itt eltekint�nk. Er�szakos emelty�it kutatjuk.

A Stuartok restaur�ci�ja alatt a f�ldtulajdonosok t�rv�ny seg�ly�vel vittek v�ghez egy olyan elbitorl�st, amely minden�tt a kontinensen t�rv�nyes k�r�lm�nyess�g n�lk�l is v�gbement. Megsz�ntett�k a f�ld h�b�ri alkotm�ny�t, azaz ler�zt�k magukr�l az �llamnak teljes�tend� szolg�ltat�sokat, az �llamot a paraszts�gra �s a n�p egy�b t�megeire kivetett ad�kkal „k�rtalan�tott�k", azokra a birtokokra, amelyekre csak h�b�ri jogc�m�k volt, mint modern mag�ntulajdonra form�ltak jogot, �s v�g�l kier�szakolt�k azokat az illet�s�gi t�rv�nyeket (laws of settlement), amelyek mutatis mutandis olyan hat�ssal voltak az angol

javasolhatok, az, hogy �ll�ts�k helyre a jobb�gys�g r�gi �llapot�t, �s hogy tegy�k rabszolg�v� mindazokat, akik k�ptelenek arra, hogy saj�t meg�lhet�s�kr�l gondoskodjanak." Ugyan�gy besz�l Ed�n, „The State of the Poor". I. k�nyv, 1. fej. 60, 61. old.: „A pauperizmus a f�ldm�vesek szabads�g�t�l keltez�dik... Nemzeti szeg�nyeink igazi sz�l�i a manufakt�r�k �s a kereskedelem." Ed�n, ak�rcsak amaz elvben republik�nus sk�t, csup�n abban t�ved, hogy nem a jobb�gys�g megsz�ntet�se, hanem f�ldtulajdon�nak megsz�ntet�se tette a f�ldm�vest prolet�rr�, illetve pauperr�. — Franciaorsz�gban, ahol a kisaj�t�t�s m�s m�don ment v�gbe, az angol szeg�nyt�rv�nyeknek az 1571. �vi moulins-i rendelet �s az 1656. �vi ediktum felel meg.

199 Rogers �r, �mb�r akkoriban az oxfordi egyetemen, a protest�ns ortodoxia f� f�szk�ben a politikai gazdas�gtan professzora volt, „History of Agriculture"-je el�szav�ban   hangs�lyozza,   hogy   a   reform�ci�  pauperiz�lta   a  n�pt�megeket.

189 „A Letter to Sir T. C. Bunbury, B�rt.: On the High Price of Provisions. By a Suffolk Gentleman". Ipswich 1795.4. old. M�g a nagyb�rletek fanatikus v�delmez�je, az „Inquiry into the Connection between the Present Price of Provisions and the Size of Farms etc." (London 1773. 139. old.) szerz�je is ezt m�dja: „M�lys�gesen sajn�lom yeomanrynk elveszt�s�t, azoknak a f�rfiaknak sereg�t, akik a val�s�gban fenntartott�k e nemzet f�ggetlens�g�t; �s f�j l�tnom, hogy f�ldjeik most monopoliz�l� lordok kez�ben vannak, kis b�rl�knek kiadva, akiknek b�rleti felt�telei olyanok, hogy alig van jobb"dolguk, -mint a vazallusoknak, akiknek minden bajos �gy eset�n eleget kell tenni�k a felh�v�snak."

f�ldm�vesekre, mint a tat�r Borisz Godunov rendelete az orosz paraszts�gra.

A „glorious revolution" (dics�s�ges forradalom) az or�niai III. Vilmossal200 egy�tt a f�ldes�ri �s t�k�s t�bbletcsin�l�kat juttatta uralomra. Ezek az urak azzal szentelt�k fel az �j korszakot, hogy az �llami uradalmaknak eddig csak szer�nyen �z�tt ellop�s�t �ri�si m�retekben gyakorolt�k. Ezeket a birtokokat elaj�nd�kozt�k, potom �ron eladt�k, vagy egyenes bitorl�s �tj�n mag�nbirtokokhoz csatolt�k201. Mindez a t�rv�nyes illemszab�lyok legcsek�lyebb figyelembev�tele n�lk�l t�rt�nt. Az �gy csal�rd m�don eltulajdon�tott �llami birtok, az egyh�zt�l rabolttal egy�tt — amennyiben az ut�bbi a k�zt�rsas�gi forradalom alatt nem veszett el — az alapja az angol oligarchia mai fejedelmi uradalmainak202. A polg�ri t�k�sek el�seg�tett�k ezt a m�veletet, t�bbek k�z�tt az�rt, hogy a f�ldet mer� kereskedelmi cikk� v�ltoztass�k, a mez�gazdas�gi nagy�zem ter�let�t kiterjessz�k, a vid�kr�l sz�rmaz�, szabad pr�d�t jelent� prolet�rok k�n�lat�t szapor�ts�k stb. Ezenk�v�l az �j f�ldbirtokos arisztokr�cia term�szetes sz�vets�gese volt az �j bankokr�ci�nak, a toj�sb�l �ppen hogy kib�jt p�nzm�gn�soknak �s az akkoriban v�d�v�mokra t�maszkod� nagy manufakt�ra-tulajdonosoknak. Az angol burzso�zia a saj�t �rdeke szempontj�b�l ugyanolyan helyesen cselekedett, mint a sv�d v�rosi polg�rok, akik ford�tva, gazdas�gi v�d�b�sty�jukkal, a paraszts�ggal egy�tt, t�mogatt�k a kir�lyokat abban, hogy er�szakkal visszaszerezz�k a koronauradalmakat az oligarchi�t�l (1604-t�l, majd k�s�bb X. �s XI. K�roly alatt).

A k�zs�gi tulajdon — amely teljesen k�l�nb�zik az im�nt vizsg�lt �llami tulajdont�l — �si germ�n int�zm�ny volt, amely a h�b�ris�g

200 E polg�ri h�s mag�nerk�lcs�re vonatkoz�lag l�sd t�bbek k�z�tt: „Az 1695-ben lady Orkneynek adom�nyozott hatalmas �rorsz�gi birtokok nyilv�nos bizony�t�kai, a kir�ly vonzalm�nak �s a lady befoly�s�nak... Lady Orkney �rt�kes szolg�latai �ll�t�lag — foeda labiorum ministeria [mocskos ajakszolg�latok] voltak". (A British Museum Sloane Manuscript Collection-j�ban, 4224. sz. A k�zirat c�me: The charakter and behaviour of King William, Sunderland etc. as repre-sented in Original Letters to the Duke of Shrewsbury from Somers Halifax, Oxford, Secretary Vernon etc." A k�zirat tele van kuri�zumokkal.)

101 „A koronabirtokok t�rv�nytelen elidegen�t�se r�szint elad�s, r�szint aj�nd�koz�s r�v�n, az angol t�rt�nelem botr�nyos fejezete... a nemzet �ri�s m�ret� becsap�sa (gigantic fraud on the nation)" (F. W. Newman: „Lectures on Political Economy". London 1851. 129, 130. old.). — {Hogy a mai angol nagybirtokosok hogyan jutottak birtokaikhoz, arr�l r�szletes adatokat l�sd „Our old Nobility. By Noblesse Obiige". London 1879. — B. F.}

20S El kell olvasni p�ld�ul E. B�rke r�pirat�t a Bedford hercegi csal�dr�l, amelynek ivad�ka Lord John Russel, „the tomtit of liberalism" [a liberalizmus �k�rszeme].

takar�ja alatt tov�bb �lt. L�ttuk, hogy ennek er�szakos elbitorl�sa, amelyet t�bbnyire a sz�nt�f�ldeknek legel�kk� v�ltoztat�sa k�s�rt, a XV. sz�zad v�g�n kezd�dik �s a XVI. sz�zadban tov�bb folytat�dik. De akkoriban ez a folyamat mint egy�ni er�szakoss�g ment v�gbe, amely ellen a t�rv�nyhoz�s 150 �ven �t hi�ba k�zd�tt. A halad�s a XVIII. sz�zadban abban nyilv�nul, hogy most maga a t�rv�ny lesz a n�p f�ldje elrabl�s�nak el�mozd�t�ja, �mb�r emellett a nagyb�rl�k a maguk kis f�ggetlen mag�nm�dszereit is alkalmazz�k203. A rabl�s parlament�ris form�ja a „Bilis for Inclosures of Commons" (t�rv�nyek a k�zs�gi f�ld beker�t�s�re), m�s sz�val olyan rendeletek, amelyek r�v�n a f�ldesurak �nmaguknak aj�nd�kozz�k mag�ntulajdonul a n�p f�ldj�t, vagyis a n�pet kisaj�t�t� rendeletek. Sir F. M. Ed�n ravasz �gyv�di besz�d�t, amelyben a k�zs�gi tulajdont a h�b�rurak hely�re l�pett nagy f�ldtulajdonosok mag�ntulajdon�nak igyekszik felt�ntetni, �nmaga c�folja meg azzal, hogy � is „�ltal�nos parlamenti t�rv�nyt" k�vetel „a k�zs�gi f�ldek beker�t�s�re", teh�t elismeri, hogy parlamenti �llamcs�nyre van sz�ks�g ahhoz, hogy e f�ldeket mag�ntulajdonn� v�ltoztass�k, m�sr�szt pedig a t�rv�nyhoz�st�l „k�rtalan�t�st" k�vetel a kisaj�t�tott szeg�nyek sz�m�ra204.

M�g a f�ggetlen yeomanek hely�re tenant-at-will-ek, egy �vre felmondhat� kisebb b�rl�k l�ptek, egy szolgai �s a f�ldesurak �nk�ny�t�l f�gg� csapat, addig a k�zs�gi tulajdonnak rendszeresen �z�tt ellop�sa, az �llami uradalmak elrabl�sa mellett, k�l�n�sen el�seg�tette azoknak a nagy b�rleteknek a megduzzad�s�t, amelyeket a XVIII. sz�zadban t�k�s b�rleteknek*05 vagy keresked� b�rleteknek206 neveztek, valamint a falusi n�pess�gnek proletari�tusk�nt val� „szabadd� t�tel�t" az ipar sz�m�ra.

Mindazon�ltal a XVIII. sz�zad m�g nem �rtette meg annyira a nemzet gazdags�g�nak �s a n�p szeg�nys�g�nek azonoss�g�t, mint a XIX. �vsz�zad. Ez�rt az akkori k�zgazdas�gi irodalomban a leghevesebb vita folyik az „inclosure of commons"-r�l [a k�zs�gi f�ldek beker�-

a03 „A b�rl�k megtiltj�k a cottagereknek (zsell�reknek), hogy �nmagukon k�v�l b�rmilyen �l�l�nyt tartsanak, azzal az �r�ggyel, hogy ha h�zi�llatot vagy baromfit tartan�nak, takarm�nyt lopn�nak a cs�r�kb�l. Azt is mondj�k, tarts�tok szeg�nys�gben a cottagereket �s akkor szorgalmasak maradnak. A val� t�ny azonban az, hogy a b�rl�k ily m�don a k�zs�gi f�ldekre val� minden jogot maguknak bitorolnak" („A Political Enquiry into the Consequences of enclosing Waste Lands". London 1785. 75. old.).

aM Ed�n: „The State of the Poor". El�sz� [XVII, XIX. old.].

205 „Capital farms" („Two Letters on the Flour Trade and the Dearness of Corn. By a Person in Business". London 1767. 19, 20. old.).

ao6 „Merchant-farms ". „An Inqulry into the Present High Price of Provisions ". London 1767. 11. old., jegyzet. Ennek a n�vtelen�l megjelent kit�n� �r�sm�nek a szerz�je Nathaniel Forster tiszteletes.

t�s�r�l]. N�h�ny r�szt k�zl�k az el�ttem lev� b�s�ges anyagb�l, mert ezek �l�nken szeml�ltetik az akkori helyzetet.

„Hertfordshire sok egyh�zk�zs�g�ben — veti pap�rra egy felh�borodott toll — 24 b�rlet, amelyek �tlagosan 50 �s 150 acre k�z�t-. tiek voltak, 3 b�rlett� olvadt �ssze"207. „Northamptonshire-ben �s Lincolnshire-ben a k�zs�gi f�ldek beker�t�se nagyon elharap�dzott �s a beker�t�sek r�v�n keletkezett �j lords�gok legt�bbj�t legel�v� v�ltoztatt�k; ennek k�vetkezt�ben sok lords�gban, ahol kor�bban 1500 acre-t sz�ntottak fel, most 50 acre-t sem m�velnek meg . . . Egykori lak�h�zak, cs�r�k, ist�ll�k stb. romjai" — csak ezek a nyomai a kor�bbi lak�knak. „N�mely helyen sz�z h�zb�l �s csal�db�l. . . 8 vagy 10 maradt... A legt�bb olyan egyh�zk�zs�gben, ahol a beker�t�s csak 15 vagy 20 �vvel ezel�tt t�rt�nt, igen kev�s a f�ldtulajdonos azoknak a sz�m�hoz k�pest, akik a f�ldet beker�tetlen �llapot�ban m�velt�k. Nem ritka jelens�g, hogy 4 vagy 5 gazdag �llatteny�szt� bitorol nagy, nemr�giben beker�tett lords�gokat, amelyek azel�tt 20—30 b�rl� �s ugyanannyi kisebb tulajdonos �s lakos kez�n voltak. Mindezeket csal�dostul kidobt�k birtokukr�l, sok m�s csal�ddal egy�tt, amelyeket �k foglalkoztattak �s tartottak el"208. A beker�t�s �r�gy�n nemcsak parlagon hever� f�ldet csatolt a mag��hoz a szomsz�dos f�ldes�r, hanem gyakran olyat is, amelyet a k�zs�gnek fizetett bizonyos d�j ellen�ben vagy k�z�sen m�veltek. „Itt olyan ny�lt mez�k �s f�ldek beker�t�s�r�l besz�lek, amelyeket m�r megm�veltek. M�g azok az �r�k is, akik a beker�t�st v�delmezik, elismerik, hogy az ut�bbi a nagy b�rletek monop�lium�t n�veli, a l�tfenntart�si eszk�z�k �r�t megdr�g�tja �s eln�ptelened�st id�z el� . .. �s m�g a parlagf�ldek beker�t�se is, ahogyan most gyakorolj�k, elrabolja a szeg�nyt�l l�tfenntart�si eszk�zeinek egy r�sz�t, �s megduzzasztja azokat a b�rleteket, amelyek m�r am�gyis t�ls�gosan nagyok"209. „Ha — mondja dr. Price — a f�ld n�h�ny nagy b�rl� kez�re jut, a kis b�rl�k (ezeket kor�bban �gy jellemezte: „egy sereg kis tulajdonos �s b�rl�, akik magukat �s csal�djukat az �ltaluk megm�velt f�ld term�k�b�l, a k�zs�gi f�ldekre hajtott juhokb�l, sz�rnyasokb�l, diszn�kb�l stb. tartj�k el, �gyhogy nincs sok okuk v�s�rolni l�tfenntart�si eszk�z�ket") olyan emberekk� v�ltoznak, akiknek m�sok sz�m�ra v�gzett munk�val

207 Thomas Wright: „A short address to the Public on the Monopoly of large farms". 1779. 2, 3. old.

*'" Addington tiszteletes: „An Inquiry into the Reasons for and against enclosing open fields". London 1772. 37 — 43. old., k�l�nb�z� helyeken.

209 Dr. R. Price: „Observations on Reversionary Payments". II. k�t. 155. old. El kell olvasni Forster, Addington, Kent, Price �s James Anderson �r�sait �s �ssze kell hasonl�tani MacCulloch nyomorult t�ny�rnyal� fecseg�s�vel „The Literature of Political Economy" (London 1845) c. katal�gus�ban.

kell kenyer�ket megkeresni�k, �s akik arra k�nyszer�lnek, hogy minden�rt, amire sz�ks�g�k van, a piacra menjenek . . . Tal�n t�bb munk�t v�geznek, mert nagyobb a k�nyszer ... A v�rosok �s a manufakt�r�k n�nek, mert t�bb embert kergetnek oda, akik munk�t keresnek. Ez az a m�d, ahogyan a b�rletek koncentr�ci�ja term�szetszer�en hat �s ahogyan ebben a kir�lys�gban m�r sok �v �ta val�ban hatott" 21�. A beker�t�sek �sszhat�s�t �gy foglalja �ssze: „Eg�sz�ben v�ve az als�bb n�poszt�lyok helyzete szinte minden tekintetben rosszabbodott, a kisebb f�ldbirtokosokat �s b�rl�ket a napsz�mosok �s b�resek sz�nvonal�ra nyomt�k le; s ugyanakkor a l�tfenntart�s ebben a helyzetben nehezebb lett"211. Val�ban, a k�zs�gi f�ld elbitorl�sa �s az ezt k�s�r� mez�gazdas�gi forradalom olyan heves hat�ssal volt a mez�gazdas�gi munk�sokra, hogy b�r�k — maga Ed�n szerint — 1765 �s 1780 k�z�tt kezdett a minimum al� s�llyedni, �s hivatalos szeg�nyalamizsn�val kellett kieg�sz�teni. Munkab�r�k — mondja — „m�r csak �ppen a felt�tlen �letsz�ks�gletekre volt elegend�".

Hallgassuk m�g meg egy pillanatra a beker�t�sek egyik v�delmez�j�t �s dr. Price ellenfel�t. „Nem helyes eln�ptelened�sre k�vetkeztetni abb�l, hogy ma m�r nem l�tni munk�jukat a ny�lt mez�n elt�kozl� embereket. . . Ha azut�n, hogy a kisparasztokat olyan emberekk� v�ltoztatt�k �t, akiknek m�sok sz�m�ra kell dolgozniuk, ezek t�bb munk�t foly�s�tanak, ez olyan el�ny, amelyet a nemzetnek (amelyhez az �tv�ltoztatottak term�szetesen nem tartoznak hozz�) k�v�nnia kell... A term�k nagyobb lesz, ha kombin�lt munk�jukat egyetlen b�rleten alkalmazz�k: �gy t�bbletterm�k j�n l�tre a manufakt�r�k

210  Dr. R. Price: „Observations etc." II. k�t. 147. [148.] oltf.

211 Ugyanott, 159. old. A r�gi R�ma jut esz�nkbe. „A gazdagok hatalmukba ker�tett�k a fel nem osztott f�ldek legnagyobb r�sz�t. B�ztak a korviszonyokban, hogy t�bb� m�r nem fogj�k t�l�k elvenni, s ez�rt a szeg�nyeknek a k�zelben lev� f�lddarabjait r�szint azok beleegyez�s�vel megv�s�rolt�k, r�szint er�szakkal elvett�k, �gyhogy most m�r nem egyes f�ldeket, hanem nagy kiterjed�s� uradalmakat m�veltek meg. Ek�zben a f�ldm�vel�shez �s az �llatteny�szt�shez rabszolg�kat haszn�ltak, mert a szabad embereket elvett�k a munk�t�l katonaszolg�latra. A rabszolg�k birtokl�sa az�rt is nagy hasznot hajtott nekik, mert ezek, minthogy a katonai szolg�lat al�l mentesek voltak, zavartalanul szaporodhattak, s egy csom� gyerek�k lett. �gy a hatalmasok minden gazdags�got magukhoz kaparintottak, s az eg�sz vid�k ny�zsg�tt a rabszolg�kt�l. Az it�liaiak viszont mind kevesebben maradtak, fel�r�lte �ket a szeg�nys�g, az ad�k �s a katon�skod�s. De m�g ha b�keid�k j�rtak is, teljes t�tlens�gre voltak k�rhoztatva, mert a f�ld a gazdagok birtok�ban volt, �s megm�vel�s�re nem szabad embereket, hanem rabszolg�kat alkalmaztak" (Appianus: „R�mische B�rgerkriege". I. 7.). Ez az id�zet a liciniusi t�rv�nyt megel�z� id�kre vonatkozik. A katon�skod�s, amely a r�mai plebejusok roml�s�t annyira siettette, Nagy K�rolynak is egyik f� eszk�ze volt, amellyel a szabad n�met parasztoknak jobb�gyokk� �s f�ljobb�gyokk� val� �tv�ltoz�s�t mesters�gesen meggyors�totta.

43      Marx: A t�ke.  I. — 7

sz�m�ra, �s ez�ltal a termelt gabonamennyis�ghez viszony�tva szaporodnak a manufakt�r�k, e nemzet aranyb�ny�i"212.

Az a sztoikus lelki nyugalom, amellyel a k�zgazd�sz a „tulajdon szent jog�nak" pimasz meggyal�z�s�t �s a szem�lyek elleni durva er�szakot szeml�li, mihelyt ez a t�k�s termel�si m�d alapjainak lerak�s�hoz sz�ks�ges, megmutatkozik t�bbek k�zt a m�ghozz� tory-sz�nezet� �s „emberbar�t" Sir F. M. Edenn�l. A rabl�sok, r�mtettek �s sanyargat�sok eg�sz sora, amely a XV. sz�zad utols� harmad�t�l a XVIII. sz�zad v�g�ig a n�p er�szakos kisaj�t�t�s�t v�gigk�s�ri, csak a k�vetkez� „vigasztal�" befejez� elm�lked�sre k�szteti: „Ki kellett alak�tani a sz�nt�ter�let �s a legel� k�zti helyes (due) ar�nyt. Az eg�sz XIV. sz�zadban �s a XV. sz�zad legnagyobb r�sz�ben 1 acre legel�re m�g 2, 3, s�t 4 acre sz�nt� jutott. A XVI. sz�zad k�zep�n ez az ar�ny megv�ltozott, �gyhogy 2 acre legel� jutott el�bb 2, majd 1 acre sz�nt�ra, m�g v�g�l is el�rt�k a helyes ar�nyt: 3 acre legel� 1 acre sz�nt�ra."

A XIX. sz�zadban term�szetesen m�g az eml�ke is elt�nt a f�ldm�vesek �s a k�zs�gi tulajdon k�z�tti �sszef�gg�snek. Hogy k�s�bbi id�kr�l ne is besz�lj�nk, vajon kapott-e valaha egy fill�r k�rp�tl�st is a f�ldm�vesn�p az�rt a 3 511 770 acre k�zs�gi f�ld�rt, amelyet 1801 �s 1831 k�z�tt elraboltak t�le �s amelyet a f�ldesurak parlament�ris �ton a f�ldesuraknak aj�nd�koztak?

A f�ldm�vesek f�ldt�l val� megfoszt�s�nak utols� nagy folyamata v�g�l az �gynevezett clearing of estates (a birtokok megtiszt�t�sa, a val�s�gban az emberek kisepr�se ezekr�l). Az �sszes eddig szem�gyre vett angol m�dszerek cs�cspontjukat a „megtiszt�t�sban" �rt�k el. Ahogyan az el�z� szakaszban, a modern viszonyok le�r�s�n�l l�ttuk, most, amikor m�r nincsenek t�bb� el�zhet� f�ggetlen parasztok, a dolog a cottage-okt�l val� „megtiszt�t�ssal" folytat�dik, �gyhogy a mez�gazdas�gi munk�sok az �ltaluk megm�velt f�ld�n m�r arra sem tal�lnak helyet, hogy ott lakjanak. A „clearing of estates" tulajdonk�ppeni �rtelm�t azonban csak a modern reg�nyirodalom �g�retf�ldj�n, a sk�t felf�ld�n ismerj�k meg. Itt ezt a folyamatot kiemeli rendszeres jellege, a nagy m�retek, amelyekben egy csap�sra kereszt�l viszik (�rorsz�gban a f�ldesurak annyira vitt�k, hogy egyszerre t�bb falut s�p�rtek el; a sk�t felf�ld�n olyan f�ldter�letekr�l van sz�, amelyeknek nagys�ga n�met hercegs�gek�vel vetekszik) — v�g�l pedig az elsikkasztott f�ldtulajdon k�l�nleges form�ja.

212 „An Inquiry into the Connection between the Present Price of Provisions etc." 124, 129. old. Hasonl� ehhez, de ellenkez� tendenci�val: „A munk�sokat el�zik cottage-aikb�l �s arra k�nyszer�tik, hogy a v�rosokban keressenek munk�t; — ekkor azonban nagyobb t�bblet ad�dik �s ily m�don a t�ke gyarapszik" („The Perils o� the Nation". 2. kiad. London 1843. XIV. old.).

A sk�t felf�ld kelta lakoss�ga cl�nokra [nemzets�gekre] oszlott, amelyek k�z�l mindegyik tulajdonosa volt az �ltala ben�pes�tett f�ldnek. A clan k�pvisel�je, a f�n�k, illetve a „nagy f�rfi�", e f�ldnek csak c�mzetes tulajdonosa volt, �ppen �gy, mint ahogy az angol kir�lyn� a nemzet eg�sz f�ldj�nek c�mzetes tulajdonosa. Amikor az angol korm�nynak siker�lt a „nagy f�rfiak" bels� h�bor�it �s a sk�t alf�ld s�ks�gaira val� folytonos bet�r�seiket elfojtani, a clan-f�n�k�k egy�ltal�n nem mondtak le r�gi rabl�mesters�g�kr�l; csak a form�j�t v�ltoztatt�k meg. C�mzetes tulajdonjogukat �nk�nyesen mag�ntulajdonjogg� v�ltoztatt�k, s minthogy a clan tagjain�l ellen�ll�sba �tk�ztek, elhat�rozt�k, hogy ezeket ny�lt er�szakkal el�zik. „Egy angol kir�ly ugyanilyen jogon arra vetemedhetn�k, hogy alattval�it a tengerbe kergesse" — mondja Newman professzor213. Ezt a forradalmat, amely Sk�ci�ban a tr�nk�vetel� utols� felkel�se ut�n kezd�d�tt, els� szakaszaiban nyomon k�vethetj�k Sir James Steuartn�l214 �s James Andersonn�l215. A XVIII. sz�zadban a f�ldj�kr�l el�z�tt gaeleknek ugyanakkor megtiltott�k a kiv�ndorl�st, hogy er�szakkal Glasgow-ba �s m�s gy�rv�rosokba hajts�k �ket216. A XIX. sz�zadban uralkod� m�dszerek217 p�ld�jak�ppen el�g, ha itt Sutherland hercegn� „tisztit�-

sis p_ yf_ Newman: „Lectures on Political Economy". 132. old.

*14 Steuart ezt mondja: „Ezeknek a f�ldeknek a j�rad�ka (ezt a k�zgazdas�gi fogalmat t�vesen �tviszi arra az ad�ra, amelyet a taskmanek [alh�b�resek] fizettek a clan-f�n�knek) kiterjed�s�kh�z viszony�tva teljesen jelent�ktelen, de ami azoknak a szem�lyeknek a sz�m�t illeti, akiket egy b�rlet eltart, meglehet, azt fogjuk tal�lni, hogy egy darab f�ld a sk�t felf�ld�n t�zszer annyi embert t�pl�l, mint az ugyanilyen �rt�k� f�ld a leggazdagabb tartom�nyokban" („Works". I. k�t. XVI. fej. 104. old.).

215 James Anderson: „Observations on the means of exeiting a spirit of National Industry etc." Edinburgh 1777.

"6 1860-ban er�szakkal kisaj�t�tott embereket hamis �g�retekkel kivittek Kanad�ba. Egyesek a hegyekbe �s a szomsz�dos szigetekre menek�ltek. Rend�r�k �ld�zt�k �ket, ezekkel k�zitus�ra keltek �s siker�lt elmenek�lni�k.

317 „A felf�ld�n — mondja Buchanan, A. Smith komment�tora 1814-ben — a r�gi tulajdonviszonyokat napr�l napra er�szakkal felforgatj�k... A f�ldes�r, tekintet n�lk�l az �r�kb�rl�kre (ennek a fogalomnak a haszn�lata is helytelen itt), a legt�bbet �g�r�nek adja a f�ldet, �s ha ez �j�t� (improver), r�gt�n �j m�vel�si rendszert vezet be. A kor�bban kis parasztokkal telesz�rt f�ld a hozam�val ar�nyosan volt ben�pesedve; a t�k�letes�tett m�vel�s �s megn�velt j�rad�k �j rendszere mellett a lehet� legnagyobb hozamot igyekeznek el�rni a lehet� legkisebb k�lts�gekkel, �s e c�lb�l a most feleslegess� v�lt kezeket elt�vol�tj�k... A sz�l�f�ldj�kr�l kitasz�tottak a gy�rv�rosokban keresnek meg�lhet�st stb." (David Buchanan: „Observations on etc. A. Smith's Wealth of Nations". Edinburgh 1814. IV. k�t. 144. old.). „A sk�t nagyurak �gy saj�t�tottak ki csal�dokat, mintha csak gazt irtottak volna, �gy b�ntak falvakkal �s azok lakoss�g�val, mint a bossz�t �ll� indusok a vad�llatok barlangj�val... Az embert egy birka-b�r�rt vagy �r�comb�rt, s�t kevesebb�rt vesztegetik... A mongolok, amikor bet�rtek K�na �szaki tartom�nyaiba, a tan�csban azt javasolt�k, hogy a lakoss�got

43* - 7

sait" eml�tj�k. Ez a gazdas�gilag k�pzett szem�ly r�gt�n uralomral�p�sekor elhat�rozta, hogy gy�keres gazdas�gi gy�gym�dot alkalmaz, �s az eg�sz gr�fs�got, amelynek lakoss�ga kor�bbi hasonl� m�veletek k�vetkezt�ben m�r 15 000-re olvadt le, juhlegel�v� v�ltoztatja. 1814-t�l 1820-ig ezt a 15 000 lakost, k�r�lbel�l 3000 csal�dot, rendszeresen el�zt�k �s kiirtott�k. Valamennyi falujukat lerombolt�k �s f�l�gett�k, valamennyi sz�nt�f�ldj�ket legel�v� v�ltoztatt�k. Brit katon�kat vez�nyeltek ki a v�grehajt�shoz, �s harcokra ker�lt sor a bennsz�l�ttekkel. Egy �regasszony el�gett kunyh�ja l�ngjaiban, amelyet vonakodott elhagyni. Ily m�don ez a h�lgy 794 000 acre f�ldet saj�t�tott el, amely �sid�k �ta a clan� volt. Az el�z�tt bennsz�l�tteknek kiutalt a tengerparton kb. 6000 acre-t, csal�donk�nt 2 acre-t. Ez a 6000 acre eddig megm�veletlen volt �s tulajdonosainak semmit sem j�vedelmezett. A hercegn� nemes �rz�let�ben od�ig ment, hogy acre-j�t �tlagosan 2 shilling 2 penny j�rad�k�rt adta b�rbe a clan-tagoknak, akik �vsz�zadok �ta ontott�k v�r�ket a hercegi csal�d�rt. Az eg�sz rablott clan-f�ldet 29 nagy juhb�rletre osztotta, amelyek mindegyik�n egyetlen csal�d lakik, t�bbnyire angol b�resek. 1825-ben a 15 000 gael hely�t m�r 131 000 juh foglalta el. A bennsz�l�tteknek a tengerpartra dobott