Fordulni kszl a Fld mgneses mezeje
P. L. L. 2014.10.15. 18:36
New York — Kt-hrom emberltn bell megfordulhat a Fld mgneses mezeje, lltjk amerikai tudsok.
Ez azt jelenti, hogy az irnytk, amelyek eddig szak fel mutattak, 100 ven bell dl fel fordulhatnak, ami belthatatlan kvetkezmnyekkel jrhat, noha a bolyg ltezse ta ez mr tbbszr megtrtnt. A Fldnek ugyanis olyan ktplus mgneses mezeje van, mint egy rdmgnesnek, amelynek az intenzitsa ugyanakkora marad vezredeken s -millikon keresztl, azonban ismeretlen okbl ez egyszer csak meggyengl, majd irnyt vlt. A kutatcsoport, amely olasz, francia, valamint a Columbia, a Kaliforniai s a Berkeley Egyetem tudsait tmrti, megllaptotta, hogy a mgneses mez utols fordulsa 786 ezer vvel ezeltt trtnt, s nagyon gyorsan, kevesebb mint 100 v alatt lezajlott.
– Hihetetlen, hogy ennyire hirtelen vgbemegy egy ilyen hatalmas vltozs – mondta a kutatcsoport egyik tagja, Courtney Sprain. Bolygnk szemszgbl ugyanis ez a nhny 10 v egy szempillantsnak minsl.
– A paleomgneses adatok mrse sorn pontos adatokat kaptunk a vltozsokat illeten, s kvetni tudjuk, hogy mi trtnik ilyen esetben – tette hozz a diklny.
Mr mrheten cskken a Fld mgneses mezejnek intenzitsa
j felfedezsek azt bizonytjk, hogy a Fld mgneses mezejnek intenzitsa tzszer gyorsabban cskken, mint annak normlis esetben trtnnie kellene. Ez a jelensg ers bolygszint esemny, amelyet a Fld vasmagja vezrel; a geolgusok s a kutatk mgsem dokumentltak soha olyan katasztrfkat, amelyek kzvetlenl ehhez lennnek kthetk. Most azonban ez a jelensg lellthat minden elektromossgot a Fldn, ami slyos kvetkezmnyekkel jrhat, radsul megsokszorozhatja a rkos betegek szmt.
A Fld mgneses mezeje megvd bennnket a Nap kros energiitl s a kozmikus sugrzstl. Ez, ha rvid idre is, de megsznik, s mindkt kls behats genetikai mutcit okozhat a szervezetnkben, gy nvelheti a rkos megbetegedsek szmt. A veszly mg nagyobb lenne, ha a hossz ideig stabil mgneses teret akr vszzadokra elveszten a Fld, ekkor ugyanis nagyobb behats rn az l szervezeteket a kros sugaraktl.
Fggetlenl attl, hogy kiderlt, az j felfedezs veszlyt jelenthet a modern civilizcira, a tudsok taln megllapthatjk az okokat, ez pedig segthet az vintzkedsben.
P. L. L.
|