http://youtu.be/vtBHDfhza6c

A k�l�gyminiszt�rium t�nyleges ir�ny�t�j�nak sz�m�t� politikus mondand�j�t �gy �sszegezte: „Ma megbotr�nkozva fordul el a k�lf�ld a magyar n�pt�l, s ez nemzetk�zi viszonylatban �vtizedekre men�leg kisz�m�thatatlan k�vetkezm�nyekkel j�rhat a magyar n�p �s az orsz�g sors�ra”.

Jaross Andor, a Szt�jay-korm�ny bel�gyminisztere mindezt t�lz�snak nevezte �s a v�dakat visszautas�totta.

A korm�ny pedig azzal v�dekezett, hogy j�nius 26-�n k�rlevelet k�ld�tt a m�g m�k�d� magyar k�lk�pviseleteknek, amelyben jogszer�nek �ll�totta be a deport�l�st.

A diplom�ciai post�ban foglaltak szerint: „... magyar zsid�k – megegyez�s alapj�n – N�metorsz�gba munk�ra k�ldetnek ki... Mivel a tapasztalat azt mutatta, hogy zsid�k munkak�szs�ge idegenben kisebb, ha csal�djukt�l el vannak v�gva, csal�dtagjaik is vel�k k�ldettek…”

Ezzel szemben dr. Herskovits F�bi�n budapesti rabbi, aki a h�bor� ut�n a Doh�ny utcai templom f�rabbija lett, majd Izraelbe v�ndorolt ki, 1944. j�niusi k�rlevel�ben, amelyben „a kereszt�ny magyar t�rsadalomhoz fordul �s a magyar zsid�s�g tragikus sors�nak 24. �r�j�ban emeli fel k�r� szav�t”, a k�vetkez�ket �rta: „Az orsz�g minden r�sz�b�l megindult hal�lvonatok eddig t�bb sz�zezer embert deport�ltak. Ezekben a vagonokban minden v�logat�s n�lk�l zs�folt�k �ssze az aggasty�nokat, csecsem�ket, s�t sokszor k�rh�zb�l frissen oper�lt s�lyos betegek, terhes asszonyok hord�gyon ker�ltek marhasz�ll�t� vagonokba, rettent� kegyetlens�gek k�zepette. Ezeket az embereket nem munk�ra vitt�k… nem lehet k�ts�g�nk a tekintetben, hogy milyen sors v�r r�juk: pusztul�s!”

A magyar t�rsadalom k�z�nye, �rz�ketlens�ge Herskovits rabbi szerint azzal magyar�zhat�, hogy „a magyar k�zv�lem�ny jelent�keny r�sze mit sem tud a borzalmakr�l. M�r csak az�rt sem, mert a sajt� ezekr�l hallgat”. Herskovits a hat�s�gokat felsz�l�tja, hogy „tal�ltass�k m�d – a semleges �llamokkal �rintkez�sbe l�pve – arra, hogy a magyar zsid�s�g m�g megmaradt n�h�ny sz�zezer tagja kiv�ndorolhasson... De, ha puszta �let�nk�rt esdekl� szavunk hi�baval�, akkor csak az a k�r�s�nk a magyar nemzethez, hogy a deport�l�st megel�z� �s az azt k�s�r� borzalmak �s kegyetlens�gek elhagy�s�val vessenek itthon v�get szenved�seinknek �s, hogy legal�bb sz�l�f�ld�nk�n legy�nk eltemetve”!

A k�l�gyi �llamtitk�r a minisztertan�csi �l�sen ezt is mondta: „T�bb k�lf�ldi lap olyan h�reket hozott, hogy Lengyelorsz�gban a zsid�kat elg�zos�tj�k, majd el�getik”. A jegyz�k�nyv szerint a magyar korm�ny vezet�i erre nem reag�ltak. Joggal mer�l fel a k�rd�s: mi�rt? A magyar vezet�k –ahogy az �llamtitk�r sugallja – k�lf�ldi lapokb�l csak ekkor �rtes�ltek Auschwitz l�tez�s�r�l? �s egy�ltal�n,mi az alapja a k�lf�ldi h�rekkel szemben az �llamtitk�r szavaiban rejl� gyanakv�snak?

Auschwitzot, ahol a magyar zsid�s�g legnagyobb r�sz�t, t�bb mint n�gysz�zezer embert 1944. m�jus �s j�nius h�napjai sor�n g�zkamr�kban gyilkoltak meg, Herskovits rabbi sem eml�tette. A zsid� vezet�k – ahogy ezt t�bben is �ll�tj�k – eltitkolt�k volna a deport�l�s igazi c�lj�t, Auschwitz l�tez�s�t? Furcsa, hogy Herskovits �ppen a magyar hat�s�gokat k�ri, int�zz�k el a m�g �letben l�v� n�h�ny sz�zezer magyar zsid� kiv�ndorl�s�t. A rabbi szavaib�l – b�rmennyire is (�l)naivnak t�nnek – ugyanis az der�l ki, hogy volt inform�ci�ja a n�metek �s a cionista zsid� vezet�k k�z�tt 1944 �prilisa �ta foly� alkudoz�sr�l, amelynek c�lja zsid� �letek megment�se lett volna –az els�dleges terv szerint Palesztin�ba val� kiv�ndorl�s r�v�n.

Vajon az �gynevezett Auschwitz-jegyz�k�nyvek (az Auschwitz-Birkenaub�l 1944 �prilis elej�n megsz�k�tt k�t szlov�kiai sz�let�s� zsid� fiatalember, Alfred Wetzler �s Rudolf Vrba �ltal az auschwitzi hal�lt�borr�l, a g�zkamr�k m�k�d�s�r�l lejegyzett �s a magyar illet�kesekhez tov�bb�tott inform�ci�k) sz�les k�r� terjeszt�se megv�ltoztatta volna a hal�lra �t�lt zsid�k sors�t? A zsid�k t�rt�nete Magyarorsz�gon c�mmel Komor�czy G�z�nak a pozsonyi Kalligram kiad�n�l megjelent monogr�fi�ja szerint „m�ig bizonytalan, Budapesten mikor, kit�l �s ki kapta k�zbe az Auschwitz-jegyz�k�nyveket.

A r�szletekr�l az eml�kiratok nem adnak pontos t�j�koztat�st, de nem z�rhat� ki, hogy a visszaeml�kez�s bizonytalans�ga mellett szerepe volt ebben annak a t�rekv�snek is, hogy hom�lyban hagyjanak minden olyan mozzanatot, amelynek kapcs�n net�n felvethet� lett volna az erk�lcsi felel�ss�g k�rd�se. Az is k�ts�ges, h�ny magyar ford�t�sa k�sz�lt egym�st�l f�ggetlen�l... Val�sz�n�, hogy a n�met sz�veg egy p�ld�ny�t valaki – Budapesten – �tadta So�s G�za k�l�gyminiszt�riumi tan�csosnak, aki viszont �prilis legv�g�n vagy m�jus elej�n tov�bbadta �li�s J�zsef reform�tus lelk�sznek, a J� P�sztor Bizotts�g lelk�szi titk�r�nak”.

A magyar kereszt�ny egyh�zaknak a zsid�k�rd�ssel kapcsolatos felel�ss�g�r�l, pontosabban az egyh�zak s�lyos mulaszt�sair�l Befejezetlen m�lt c�men �rt k�tet�ben Szenes S�ndor �js�g�r� az �li�s J�zsef nyugalmazott reform�tus lelk�sszel folytatott besz�lget�se alapj�n a k�vetkez�t �rta: „Ser�di (Ser�di Jusztini�n hercegpr�m�s, esztergomi �rsek) az Auschwitz-jegyz�k�nyvet 1944. j�nius 16-�n Ravasz L�szl�val (reform�tus p�sp�kkel) egy�tt kapta meg… Az egyh�zak k�z�s fell�p�s�nek terve az�rt bukott meg, mert a t�bbs�gi egyh�z vezet�je meghi�s�totta. Az egyh�zak k�l�n-k�l�n bocs�tottak ki p�sztorleveleket, de a templomokban nem olvast�k fel azokat… 1944 j�nius�nak mulaszt�sa az�rt olyan iszony�, mert a k�z�s egyh�zi fell�p�s m�g megmenthetett volna 130-150 ezer zsid� embert, akiket akkor m�g nem deport�ltak”.

A n�met�l �r�dott Auschwitz-jegyz�k�nyvet Sz�kely M�ria (K�ll�i-Rhorer L�szl�n�) banktisztvisel�, a J� P�sztor Bizotts�g munkat�rsa ford�totta magyarra. �t ezzel �li�s J�zsef b�zta meg. A 35 g�pelt oldalas jegyz�k�nyv hat p�ld�ny�t a k�vetkez�k kapt�k meg: So�s G�za, �zv. Horthy Istv�nn� (T�r�k S�ndor �r�n kereszt�l), Ser�di Jusztini�n, Ravasz L�szl�, Raffay S�ndor evang�likus p�sp�k, Komoly Ott� �p�t�sz, a Magyar Cionist�k Sz�vets�g�nek eln�ke. Pet� Ern� (a n�met megsz�ll�st k�vet�en az Eichmann-kommand� parancs�ra megalakult Zsid� Tan�cs tagja) a jegyz�k�nyv tov�bbi p�ld�nyait ifj. Horthy Mikl�snak, Angelo Rotta p�pai nunciusnak �s Rem�nyi-Schneller Lajos p�nz�gyminiszternek adta �t.

„XII. Pius p�pa ugyanakkor nem a Vatik�nba eljuttatott jegyz�k�nyvekb�l �rtes�lt el�sz�r az Auschwitzban zajl� t�meggyilkoss�gokr�l. Isztambulban Angelo Giuseppe Roncalli b�boros, a k�s�bbi XXIII. J�nos p�pa m�r 1944 m�jus�ban k�zbe kapta �s tov�bb�totta XII. Piusnak �s Roosevelt eln�knek is” – �rja Komor�czy, kieg�sz�tve azzal, hogy „a p�pa Horthynak 1944. j�nius 25-�n k�ld�tt – a maga nem�ben szokatlan – ny�lt t�virata azonban, amely felsz�l�totta a korm�nyz�t, hogy mentse meg a szerencs�tlen embereket a tov�bbi szenved�sekt�l, konkr�tan a zsid�kat nem eml�tette.”

A S�p utcai zsid� vezet�kh�z – Komor�czy szerint – valamikor m�jus v�ge �s j�nius k�zepe k�z�tti id�ben Sv�jcb�l jutott el a jegyz�k�nyvek n�met nyelv� sz�vege, amelyet Munk�csi Ern�, a Pesti Izraelita Hitk�zs�g, majd a Zsid� Tan�cs f�titk�ra �ltal le�rtak szerint „nagy titokban m�solgatni, majd mutogatni kezdt�k”. „A zsid� tan�csokat �rt legs�lyosabb v�d az volt, hogy sz�nd�kosan nem figyelmeztett�k a zsid� k�z�ss�geket a k�zeled� holokausztra”, �rta 2008-ban angolul, majd 2009-ben magyarul Megv�s�rolt �letek – Egy t�l�l� t�rt�nete c�mmel megjelent k�nyv�ben Ladislaus L�b (eredetileg L�b L�szl�).

„A zsid� tan�csokat k�rhoztatj�k, ami�rt a t�v�tra vezetett zsid� t�megek m�g csak meg sem pr�b�ltak elmenek�lni”, �rta L�b, hozz�t�ve, hogy „ha mindent meg is tettek volna, hogy figyelmeztess�k n�p�ket, akkor sem rem�nykedhettek volna �ltal�nos ellen�ll�sban, vagy t�meges menek�l�sben… A k�z�s akci�k eleve csek�ly lehet�s�ge szinte semmiv� foszlott az utaz�s �s a kommunik�ci� korl�toz�s�val, illetve megtilt�s�val”. Nem besz�lve arr�l, eml�ti L�b, hogy az eg�szs�ges f�rfiakat munkaszolg�latra hurcolt�k, �s fegyverhez sem lehetett jutni.

Noha a magyar zsid� vezet�k tudt�k, hogy az 1943-as szt�lingr�di fordulat �s a sz�vets�gesek 1944. j�nius 6-i partrasz�ll�sa ut�n a n�metek teljes veres�ge m�r nincs t�l messze, m�gis „hi�baval�an rem�nykedtek abban, hogy megalkuv�ssal �s engedelmess�ggel siker�l �tv�szelni�k a vihart”. Voltak azonban kiv�telek. K�zt�k a zsid� �letek megment�s�ben legeredm�nyesebb a kolozsv�ri cionista, az 1940-ben Budapestre j�tt Kasztner Rezs�, �s az �ltala 1943-ban l�trehozott nem hivatalos cionista bizotts�g, a Vaada (Seg�ly- �s Ment�bizotts�g) volt.

„Mik�zben a zsid� tan�csok azzal igyekeztek elh�r�tani a legrosszabbat, hogy kiszolg�lt�k Eichmannt �s prib�kjeit, a Kasztner-f�le kis csoport a zsid� �letek megment�se �rdek�ben bevetett minden tr�kk�t, bl�ff�t �s csal�st, amit csak tudott”, �rta L�b L�szl�, aki nem tagadja elfogults�g�t, hiszen maga is Kasztner�k vakmer�s�g�nek k�sz�nhette �let�t.

„V�gs� soron a tan�csok �s Kasztner egyar�nt a n�cik tragikus �ldozatai voltak, de a tan�csokt�l elt�r�en Kasztner a maga m�dj�n dacolt a n�cikkal �s bizonyos m�rt�kig el�rte azt, ami�rt k�zd�tt: minden zsid�n�l t�bb zsid� �letet mentett meg a holokauszt sor�n”, sz�gezte le L�b L�szl�, aki az 1944. j�nius 30-�n Budapestr�l elindult vonaton 1684 sorst�rs�val egy�tt megmenek�lt.