A kutat�k sok�ig azt felt�telezt�k, hogy az Austhralopithecus-csal�d lehet az emberi nem primit�v �se. A k�t csontv�z azonban, amelyeket Lee R. Berger, a Witwatersrandi Egyetem professzora tal�lt 2008-ban Johannesburg k�zel�ben egy barlangban, megk�rd�jelezi a kor�bbi elm�letet, hiszen az ismeretlen teremtm�nyek egyar�nt rendelkeznek az Austhralopitecus �s az ember jellegzetess�geivel. Az ismeretlen hominidafaj az Austhralopithecus sediba elnevez�st kapta.
   
A felfedez�sr�l a Science p�nteki sz�m�ban jelent meg �t tanulm�ny, bele�rtve azokat a cikkeket, amelyek k�l�n-k�l�n veszik g�rcs� al� a teremtm�nyek l�bfej�t, k�zfej�t, medenc�j�t �s agy�t.
   
A fossz�li�k egy 12-13 �ves h�m�, valamint a h�szas �veiben j�r� n�st�ny�, ut�bbi a jelek szerint legal�bb egyszer ut�dot hozott a vil�gra. Mindk�t egyed 127 centim�ter magas volt, a n�st�ny tests�lya 33 kilogramm k�r�l lehetett, a h�m� pedig 27 kilogramm. A kutat�k nem biztosak abban, hogy rokons�gban �lltak-e egym�ssal.
   
Lee R. Berger, a tanulm�ny vezet� szerz�je szerint az Austhralopithecus sediba j� es�llyel p�ly�zhat az ember el�dj�nek c�m�re. Mint a d�l-afrikai paleontol�gus kifejti, a teremtm�nyek agya, k�z- �s l�bfeje egyfajta �tmenetet jelent.
   
A medenc�j�k sokkal "modernebb" volt, mint az Austhralopithecus-fossz�li�k�. Als� v�gtagjaikb�l �t�lve az emberhez hasonlatosan voltak k�pesek a talajon l�pkedni, ugyanakkor hossz� fels� v�gtagjaik �s igen er�s k�zfej�k lehet�v� tette a f�kon val� k�zleked�st is. Ujjaik ugyanakkor karcs�ak voltak, �s hossz� nagyujjal rendelkeztek, ami azt jelenti, hogy eszk�z�ket is k�pesek voltak haszn�lni, noha egyetlen szersz�mot sem tal�ltak a helysz�nen.
   
Kristian J. Carlson, a Witwatersrandi Egyetem paleontol�gusa arra mutat r�, hogy az Austhralopithecus sediba agyt�rfogata kicsi, akkora, mint egy csimp�nz�, �m fejlettebb volt, k�l�n�sen ami a homloklebenyt, valamint a szemek m�g�tti r�szt illeti.
   
"A jelek szerint az agy +moderniz�l�d�sa+ azel�tt kezd�d�tt meg, miel�tt t�rfogata n�veked�snek indult volna" - hangs�lyozta Kristian J. Karlson.
    
Richard Potts, a Smithsonian Term�szettudom�nyi M�zeum paleontol�gusa, aki nem volt r�szese a kutat�snak, evol�ci�s "pillanatfelv�telnek" nevezte a fossz�li�kat, amelyek seg�thetnek jobban meg�rteni az emberi nem t�rzsfejl�d�s�t. Ugyanakkor nem �rt egyet azokkal a v�lem�nyekkel, amelyek a leletet a hum�n evol�ci� hi�nyz� l�ncszemek�nt emlegetik.
   
"Kiv�l�an szeml�lteti az evol�ci� menet�t, de a Homo nem egy�rtelm� jegyeit visel� legkor�bbi fossz�li�k 150-200 ezer �vvel fiatalabbak" - hangs�lyozta Richard Potts.

Az emberf�l�k vagy hominid�k (Hominidae) a f�eml�s�k egyik csal�dja, amelynek ma �l� tagjai egyr�szt az emberi nem (Homo), m�sr�szt a csimp�nz, a gorilla �s az orangut�n.