A munk�hoz alapvet� �s alkotm�nyos jogunk van. Ezen m�sodik gener�ci�s alapjog a jelenleg m�g hat�lyos alkotm�nyban is szerepel, �m a mai joggyakorlatban �s a mindennapi �letben szinte percenk�nt szembes�l�nk azon t�nnyel, hogy a munkahely megtal�l�s�hoz �s a napi munkav�gz�shez m�r nem jogunk, hanem csak ritka szerencs�nk lehet. A munkahelyr�l t�rt�n� elbocs�t�s sor�n pedig a munk�ltat�i �nk�ny �s k�nyszer�t�s s�r� h�l�j�ban tal�lva magunkat legfeljebb csendes szeml�l�d�i �s belet�r�d�i lehet�nk az esem�nyeknek.

A jelenleg hat�lyos Munka T�rv�nyk�nyve alapj�n a munkaviszony megsz�nhet, tov�bb� megsz�ntethet�. Megsz�n�sr�l akkor besz�lhet�nk, amikor valamilyen objekt�v, k�ls�, a felek �ltal nem befoly�solhat� ok (munkav�llal� hal�la, munk�ltat� jogut�d n�lk�li megsz�n�se, hat�rozott idej� munkaviszony eset�n a hat�rozott id� lej�rta) vet v�get a munkaviszonynak. A megsz�ntet�sn�l valamelyik f�l egyoldal� vagy a felek k�z�s akaratnyilatkozata alapj�n ker�l sor a munkaviszony megsz�ntet�s�re. A megsz�ntet�s esetei att�l f�ggnek, hogy hat�rozott vagy hat�rozatlan idej� munkaviszonyr�l besz�l�nk.

A hat�rozott idej� munkaviszony l�tsz�lag egyszer� �s probl�mamentes munkaviszonyforma, �m �rdemes nagyon figyelni, mert sok csapd�t rejt mag�ban. A Munka T�rv�nyk�nyve 88. szakasza foglalkozik a hat�rozott idej� munkaviszony megsz�ntet�s�vel �s kimondja, hogy a munkaviszony ilyen form�ja a hat�rozott id� lej�rta el�tt csak k�z�s megegyez�ssel, rendk�v�li felmond�ssal, illetve pr�baid� alkalmaz�sa eset�n a pr�baid� lej�rta el�tt sz�ntethet� meg jogszer�en. Ha munk�ltat� a kik�t�tt id� el�tt meg k�v�nja sz�ntetni a munkaviszonyt, akkor a h�tral�v� id�re k�teles a munkab�rt megfizetni (de maximum 1 �vre j�r�t).

F�szab�ly szerint a hat�rozott idej� munkaviszony a hat�rozott id� lej�rt�val automatikusan megsz�nik. Abban az esetben viszont, ha munkav�llal� a felek tudt�val egy nappal a lej�ratot k�vet�en tov�bb dolgozik, akkor munkaviszonya hat�rozatlan idej�v� v�lik.

A hat�rozatlan idej� munkaviszony a munk�ltat� �s a munkav�llal� k�z�s megegyez�s�vel, rendes felmond�ssal, illetve rendk�v�li felmond�ssal sz�ntethet� meg.

A k�z�s megegyez�s

A k�z�s megegyez�s sok esetben j�rhat� �t, de a munkav�llal� szempontj�b�l a k�s�bbiekben nehezen peres�thet� (de nem lehetetlen!) Fontos kiemelni, hogy megt�veszt�ssel, fenyeget�ssel vagy k�nyszer�t�ssel t�rt�n� megegyez�s eset�n, ha munkav�llal� bizony�tani tudja b�rmelyik jogc�met, j� es�llyel tudja �rv�nytelen�teni a meg�llapod�st. Fontos azonban kiemelni, hogy a pszich�s �llapot vizsg�lata (bizony�t�sa) fontos, elengedhetetlen.

A k�z�s megegyez�s term�szet�b�l fakad�an ilyen esetben az �rintett munkav�llal� joggal v�r el valamilyen extra juttat�st annak fej�ben, hogy kv�zi hallgat�lagosan lemond a peres�thet�s�g jog�r�l is. Az extra juttat�s m�rt�k�t neh�z meghat�rozni, �s minden esetben az adott �gy �s probl�ma teljes megismer�s�vel �llap�that� meg, figyelembe v�ve olyan relev�ns inform�ci�kat, mint a munkaviszony hossza, a munkav�llal� munkak�re, �letkora, �s a tov�bbi elhelyezked�s lehet�s�ge. Leggyakoribb megold�s, hogy a munk�ltat� k�z�s megegyez�s eset�n legal�bb akkora �sszeget fizet a munkav�llal�nak, mint amennyit munk�ltat�i rendes felmond�s eset�n fizetne r�sz�re.

A k�z�s megegyez�s a munk�ltat�nak a legkedvez�bb, mert sem indokl�si k�telezetts�ge nincs, sem pedig tov�bbi jogi k�t�tts�g nem mer�l fel a volt munkav�llal� munkak�r�be tartoz� �jabb dolgoz� felv�tel�vel kapcsolatosan. A k�z�s meg�llapod�s al��r�s�t k�vet�en, ak�r m�r m�snap alkalmazhat �j munkav�llal�t, ak�r ugyanabban a munkak�rben is.

Munkaviszony megsz�ntet�s�nek esetei

Hat�rozott id� eset�n (a hat�rozott id� lej�rta el�tt):
- k�z�s megegyez�ssel
- rendk�v�li felmond�ssal
- pr�baid� alkalmaz�sa eset�n a pr�baid� lej�rt�ig
Hat�rozatlan id� eset�n:
- a munk�ltat� �s a munkav�llal� k�z�s megegyez�s�vel
- rendes felmond�ssal
- rendk�v�li felmond�ssal

Farkas Zsuzsanna �r�sa a N�pszav�nak /