mmp2006szm
Tartalom
 
Men
 
Kapcsolatok
 
Nemzetkzi
 
Hrek6
 
hrek6

Teszt hr

 
Szakszervezet-Jogi tma
Szakszervezet-Jogi tma : Nemzetkzi Informcik

Nemzetkzi Informcik

SJ.Belgium  2011.04.27. 08:53

Tartalom:
- Felhvs
- Tunzia: beszlgets Hacine El Abassival, az UGTT ftitkrhelyettesvel


 


Felhvs a Dolgozk s Npek Nemzetkzi Egyetrtse ltal szervezend, a szakszervezetek fggetlensgnek s az ILO konvenciinak vdelmt szolgl tallkozra


Az sszes orszg szakszervezeteihez,
a Nemzetkzi Munkagyi Szervezet (ILO) dolgozi kldtteihez!


Az ILO 100. lsszakt tartja 2011.jn.1-tl 17-ig Genfben. A tallkoz olyan idszakban zajlik, amelyet a dolgozk s npek trtnelmi mobilizcija jellemez, elutastva, hogy a tks kizskmnyolson alapul gazdasgi rendszer tllse katasztrfba torkolljon.

A tunziai np harca, tmaszkodva munksosztlyra, hogy megszntesse Ben Ali dikttornak az IMF s az EU al teljes mrtkben alrendelt rendszert; az egyiptomi np ezt azonnal kvet kzdelme; a munksosztly s az ifjsg jelents gyzelmekkel koronzott trsadalmi kzdelme Algriban; s a Kzel-Kelet klnbz orszginak bahreini mintj megmozdulsa a demokrcirt – kzvetlen kapcsolatban llnak az ezeket megelzen gyzedelmesked sztrjkmozgalmakkal Knban, s azzal a harccal, melyet a dolgozk az IMF s az EU jogainkat megsemmist tevkenysge ellen folytattak az utbbi idben (Franciaorszg, Spanyolorszg, Portuglia, Grgorszg, rorszg) sztrjkokkal s tntetsekkel.
 
Minden fldrszen szembeszllnak a dolgozk s npek a nemzetkzi intzmnyek (Vilgbank, Valutaaalap, Eurpai Uni) kezdemnyezte politikval, az USA adminisztrcijnak a mlysges vlsgba kerlt gazdasgi rendszer megmentsvel prblkoz direktvit elfogad kormnyokkal.

Magban az Egyeslt llamokban is, Wisconsin llamban a helyi kormnyz a «krzis» megkvetelte kltsgvetsi megnyirblsok nevben ktsgbe vonja a kzszolgltatsi szakszervezetek kollektv szerzdsekhez fzd, teht a szakszervezet ltezshez val jogt. Ez olyan tmads, mely a szakszervezeti mozgalom egszt rinti, csakgy mint az ILO (klnsen a 87., 98. s 151.)  konvenciit. Az llam fvrosban, Madisonban s az USA ms vrosaiban a helyi szakszervezetek s az AFL-CIO felhvsra lezajlott tmeges megmozdulsok megrdemlik, hogy minden kontinens szakszervezei tmogassk.

Ebben a helyzetben a dolgozknak s szervezeteiknek szksgk van – mint soha ennyire –, hogy az ILO 1919-es mandtumnak (melyet a Philadelphiai Nyilatkozat 1949-ben megerstett) megfelelen mkdjn olyan szervezetknt, mely normkat llapt meg, konvencikat hoz ltre a dolgozk jogainak megvdsre a munkltatk s (kzszolgltats esetben) a kormnyok fktelen kizskmnyolsa ellen.

Klnsen nyugtalanok vagyunk amiatt, ahogyan az ILO 100. lsszakt elksztettk. Napirendje a trsadalombiztosts kegyetlen krdse lesz, s a vilg minden tjn szigortsokat kvetel IMF igazgatja pedig rszt fog venni ezen az sszejvetelen. Emlkeztetnk arra is, hogy az IMF/ILO 2010. szeptemberi osloi kzs nyilatkozata kimondja e kt szervezet egyttmkdst, „a termkeny szocilis dialgus kzponti szerept, hogy a szksges konszenzus kialakuljon a vlsg indtotta kiigaztsi tervekben” s elktelezte magt «egyttmkdse folytatsra s elmlytsre avgett, hogy a G 20-ra s kzs, a vilg fejldsnek szigoran tarts s kiegyenslyozott folyamatra tmaszkodjon.»

2011. febr. 17-n a «Trsadalmi igazsg vilgnapjn» a Nemzetkzi Munkagyi Iroda figazgatja, Juan Somavia ezt nyilatkozta: «Hogy meg lehessen valstani a mltnyos globalizcit, a trsadalom s gazdasg jfajta szemlletre van szksgnk, mely az llam, a piacok s a trsadalom szerepnek kiegyenslyozott megkzeltst sszekapcsolja (...).Mit kell tenni, hogy ezt elrjk? A munka vilgban a szakaszok vilgosak: (…)
 Az els szakasz magba foglalja «annak felismerst, hogy a munka nem ru(…)». Azonban tagadni, hogy tks rendszerben a munka ru lenne, a kizskmnyols trsadalmi vonatkozsa tagadst jelenti, mely szerint a dolgoz munkjt knytelen ruknt eladni. A munka ruknt eladsa a munksosztly egysgnek alapja. Ha ezt tagadja valaki, tagadja az osztlyharcot is, azt az antagonisztikus ellentmondst, mely a tke s a munka kztt ll fenn. Ez a munksosztly vdelmre ltrehozott s fggetlen szervezeteinek tagadsa. Ez az ILO-konvencik megkrdjelezse, klnsen az 1948-as 87. konvenci a szakszervezeti szabadsgrl s szakszervezeti jogok vdelmrl, valamint az 1949-es 98. konvenci a szervezkeds szabadsgrl s kollektv trgyalsokrl.

Somavia r szerint a msodik szakasz clba veszi «a munkahelyteremtst, a makrokonmiai priorits politika alapvet komponenst ugyangy, mint az inflci megfkezst s az llami kiadsok egszsges cskkentst». De pontosan az inflci megfkezse s az llami deficit a munkahelyek szzezerei megsemmistsnek eredete! 

A harmadik: «olyan tarts szoclis vdelem megjelense a kltsgvetsekben, mely a vilgon annak 80 %-nyi  embernek, aki ma ezzel nem rendelkezik, tarts szocilis vdelmet nyjt kezdve az ltalnos szocilis vdelmi talpkvel.»

Ha a szocilis rendszerek ltalnoss ttele minden orszgban a dolgozk szksglete szerint elengedhetetlen, a „trsadalombiztosts talpkve” eszkz, mely megelzi a munksmozgalom eremnyekppen ltrejtt kollektv trsadalombiztosts likvidlst, s amellyel az t megnylik a magnbiztosts – a tkstett megtakarts – eltt tnkretve a szolidarits kritriumait, a trsadalom– s betegbiztosts eredett.

Az eurpai orszgok szmra ez az irny csatlakozik a Kzponti Eurpai Bank igazgatja, Trichet nyilatkozataihoz,  megerstve, hogy jelenleg «a legnagyobb hiba lenne a brek emelse».
A KEB nem az IMF ajnlsai ellenben cselekszik, szksges lenne teht jobban, mint valaha arra, hogy az ILO kimondja errl, amit gondol.

Kiindulva a vlsgbl, mely rorszgot, Grgorszgot, Portuglit sjtja, holnap pedig Spanyolorszgra, Franciaorszgra s msokra kert sort, mi, a Dolgozk s Npek Nemzetkzi Egyetrtse megllaptjuk, hogy ezt az orientcit a nemzetkzi intzmnyek diktljk, lkn az IMF-fel. Ez az irny nem tbb s nem kevesebb, mint trvnyes formj parancs az autoriter jvedelempolitika bevezetsre a nemzeti llamokban, a Maastrichti Szerzds ltal meghatrozott kritriumok integrlsa:  nulla %-os inflci, a kltsgvetsi hiny maximalizsa 3 %-ban, az llamadssg legfeljebb a GDP 60 %-os hinya.

Minden ms orszg, fknt az n. feltrekv orszgok szmra ez az orientci teljessggel bezrja az sszes, a dolgozk szakszervezetei ltal ellenrztt struktrt, a szolidarits termkt.

A Nemzetkzi Egyetrts elutastja az ILO igazgatjnak koncepcijt. Ez az elgondols a «trsadalmi prbeszdet» formlja t az IMF s a Vilgbank politikjnak s «ktelez reformjainak» stratgiai ksretre, mely reformok a munkaid s -br rugalmassgra irnyulnak, s a rugalmasabb munkakrlmnyek ltal a munkba llts s elbocsts rnak cskkentsre.
*
*   *
Kedves Elvtrsak!

Amikor az llami politika, klnsen a szocilpolitika alvettetik a pnzgyi tke parazita, a termelerket pusztt aktv eszkznek, a «minst gynksgek» dikttumainak, a korbbiakban sosem ltott offenzvval llunk szemben a munksosztly tks kizskmnyolsa elleni rezisztencija termkt, a fggetlen szakszervezeteket illeten; a magt az ILO-t is politikjnak vgrehajt gpezetv talaktand minsgi lpst tesz az IMF, a Kereskedelmi Vilgszervezet a dolgozk s szakszervezeteik harcban megszerzett brei s jogai elleni tmadssal.

Ez a fajta fejlds vezet a fggetlen szakszervezeti mozgalom eltnshez.

A hbor s kizskmnyols elleni vilgkonferencin – Algrban, 2010. nov. 27-28-29-n – a munksmozgalomra s a brbl lk rdekvdelmnek feladatt vgz szakszervezetekre a tks vlsg keretben ehezed veszlyrl folytatott gazdag vita utn elfogadtuk nyilatkozatunkat, melyben kimondjuk:

«Elvetjk a munksszervezeteknek sznt gynevezett «ltalnos rdek» nevben tett dikttumot, mellyel el kellene fogadni a «vilgkormnyzat» rendjt, az n. «szocilis prbeszdet», melynek egyedli funkcija a munksszervezetek alvetse, integrlsa a kormnyok s a nemzetkzi intzmnyek terveibe a nemzeti szuverenits megszntetsvel. Ezt elfogadva sajt magukat vetnk al a dikttumnak s magukat fosztank meg attl, hogy a dolgozk rdekeit kpviseljk. Ismtelten megerstjk, hogy a munksszervezetek fggetlensge a demokrcinak, a trsadalmi fejldsnek, a npek szuverenitsnak s fggetlensgnek felttele.»

Ezt a vitt szeretnnk tovbb folytatni s kiszlesteni Veletek, kedves elvtrsak, a szakszervezetetek llsfoglalsnak tiszteletben tartsa mellett, mert azt gondoljuk, hogy ez a diskurzus szksges s megkerlhetetlen minden olyan szakszervezet szmra, mely a dolgozk rdekeit akarja vdeni. Meg vagyunk gyzdve arrl, hogy egytt olyan konklzit tudunk levonni, mely kzs kezdemnyezshez is vezet.

Arra krnk Benneteket, szljatok hozz ehhez a vithoz s a szocilis vdelem tmjhoz.
A Nemzetkzi Munkagyi Szervezet 100. lsszaka alkalmval meghvunk Benneteket a Dolgozk s Npek Nemzetkzi Egyetrtse tallkozjra a szakszervezeti fggetlensg s az ILO-konvencik vdelmre 2011.jn. 4-n, cm: Genf, Maison des associations, 15 rue des Savoises.

Louisa Hanoune s Daniel Gluckstein, a Nemzetkzi Egyetrts koordintorai;
Abdelmadjid Sidi Saïd, az UGTA ftitkra, Algria;
Roger Sandri, szakszervezeti felels (Franciaorszg);
Patrick Hbert, szakszervezeti felels (Franciaorszg).

                                                               
                                                                      TUNZIA

Beszlgets Hacine El Abassival, az UGTT ftitkrhelyettesvel

Milyen a trsadalom helyzete ma Caïd Essebsi kormnya kinevezsvel?

Az bizonyos, hogy a mobilizcinak s a sztrjkoknak nem ugyanakkora a nagysga, mint a forradalom els heteiben, de ltjuk, hogy a munkanlkliek munkt reklamlnak, a dolgozk pedig bremelst, sttuszt s munkakrlmnyeik javtst.

Pldul a Mridien hotel dolgozi kzel 3 hnapja folytatjk megmozdulsukat, mert munkltatjuk elutast minden trgyalst, st a hotelszemlyzet egy rszt, kzttk szakszervezeti felelsket, el is akarja bocstani. A tuniszi helyhatsgi alkalmazottak is megmozdultak a tbb, mint egy hnapja a kormnnyal kttt egyezmnyek alkalmazsrt, mely els megmozdulsuk eremnyekppen az idszakos alkalmazottak kinevezst tartalmazza.

A kormny azonban az egyezmnyt megvltoztatta a hatlyos trvny rtelmben, mely a kinevezseket nem engedlyezi. Az ideiglenes kztrsasgi elnk feladata ennek megsemmistse s olyan intzkedsek meghozatala, melyek a jogi formasgokat meghaladva a hozott egyezsgek vgrehajtst lehetv teszik. Ennek hjn az ilyen helyzetnek igen veszlyes kvetkezmnyei lehetnek ebben a trsadalmi klmban.

Ma megegyeztnk a kormnnyal a helyhatsgi idleges dolgozk kinevezse krdsben. A dolgozk azt mondjk – s igazuk van –, hogy ltni akarjk ezt a hivatalos szveget.

A kzszfrban ugyanez a krds merl fel az alvllakozsokat illeten.

Amit mi mondunk, az az, hogy a kormnynak kell valdi, a megformlt kvetelseknek megfelel intzkedseket hoznia a sttuszokrl, brekrl s kielgteni az elvrsokat, melynek hjn felelssgnknek megfelelen rendelkezsre fogunk llni s minden felelssgnket meg is kell ragadnunk.

 


Kapcsolattarts
Informations internationales
Entente internationale des travailleurs et des peuples
87, rue du Faubourg-Saint-Denis 75010 - Paris -France
Tl : (33 1) 48 01 88 28 Fax : (33 1) 48 01 88 36 E.mail eit.ilc@fr.oleane.com

 

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
statisztika
Induls: 2006-12-12
 
A pontos id

 
Naptr
2024. Augusztus
HKSCPSV
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
<<   >>
 
zene
 
Szervezetek
 
Klfldi kommunista prtok
 
Tartalom

Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!