Mindeddig �vente mint�egy 3,5 milli� eur� �llt a sz�szorsz�gi sz�ls�jobboldali p�rtszervezet rendelkez�s�re a p�rtfinansz�roz�sb�l, a tagd�jakb�l �s az adom�nyokb�l. Emellett azonban fel�p�lt egy igen j�l j�vedelmez� bev�teli forr�s is: a ruh�k, zenei kiadv�nyok, �s ak�r j�t�kok elad�s�b�l a p�rt �s holdudvara csak Sz�szorsz�gban legal�bb ennyit kasz�lt. Martin D�ring, a Sz�szorsz�gi Politikaoktat�si Tartom�nyi K�zpont szak�rt�je szerint azonban ebben a fel�ll�sban is farkast�rv�nyek uralkodnak, ugyanis egyel�re mindk�t oldalnak sz�ks�ge van a m�sikra. A p�rtnak a p�nz kell, a keresked�knek meg az aj�nl�s – en�lk�l ugyanis gyorsan megsz�nik a v�s�rl�i �radat. Ha a sz�ls�jobbos politikai csoportok nem t�mogatj�k az �zleteket, azok el�g gyorsan leh�zhatj�k a rol�t.

D�ring szerint �szak-N�metorsz�gban m�r k�t olyan bolt is van, amelyek pontosan emiatt voltak k�nytelenek felhagyni tev�kenys�g�kkel. �gy azt�n mindenkit�l elv�rj�k, aki ezen a piacon akar meg�lni, hogy „jattoljon” a nyeres�gb�l a p�rtnak, az azt t�mogat� csoportosul�soknak, �s p�rtszervezeteknek. Aki nem teszi, ann�l bor�t�kolva van, hogy nem h�zza sok�ig.

P�rhuzamos neon�ci t�rsadalom

Jelenleg a n�met „barna” piacon 91 neon�cikat ell�t� v�llalkoz�s m�k�dik.
A klasszikusnak sz�m�t� fegyver, ac�lbet�tes bakancs �s SS-egyenruh�k mellett �rulnak t�bbek k�z�tt �kszert, parf�m�t �s gyermekj�t�kokat is, term�szetesen sz�ls�jobboldali v�ltozatban. Mindezek mellett olyan bev�teli forr�sok is megtal�lhat�k a „szortimentben”, amelyek nem kifejezetten neon�ci jelleg�ek, illetve nem teljes m�rt�kben. Vannak ugyanis a p�rt t�mogat�i k�z�tt tetov�l� st�di�k, szol�riumok, ital-nagykeresked�sek, biztons�gi szolg�ltat�st ny�jt� c�gek, �s m�g egy textil-nagykeresked�s is. S�t, az �szak-rajna-vesztf�liai Alkotm�nyv�delmi Hivatalt is ide lehet sorolni, amelynek vezet�i �vek �ta utalj�k �t fizet�s�k nagy r�sz�t az NPD-nek. D�ring szerint „a neon�cik saj�t, p�rhuzamos t�rsadalmat �p�tenek ki, amit nem volna szabad al�becs�lni”.

      A nenon�ci keresked�kt�l minden beszerezhet� a parf�mt�l a fegyverekig

Orsz�gosan n�zve a p�rton bel�l is igen nagy elt�r�sek tapasztalhat�k. Ahol az NPD bent �l a tartom�nyi parlamentben, ott ak�r milli�s nagys�grend� t�mogat�st is kaphatnak az �llamt�l. Ahol azonban gyeng�k, ott sokkal ink�bb r� vannak szorulva a holdudvarukra, a p�rtakci�kat saj�t zsebb�l kell finansz�rozniuk. Brandenburgban p�ld�ul, ahol a parlamentben nincsenek neon�ci k�pvisel�k, �s barna v�llalkoz�s is alig akad, a sz�ls�jobb t�mogat�i kidob� emberk�nt, biztons�gi �rk�nt, vagy tetov�l� st�di�kban keresik a kenyer�ket, �s gyakran olyannyira nem �lnek j�l ebb�l, hogy v�rad� akci�kkal tudnak csak annyi extra p�nzre szert tenni, hogy el tudjanak utazni egy t�ntet�sre.

Mindenki j�l j�r?

M�shol viszont ennek pont az ellenkez�je tapasztalhat�. A brandenburgi szoci�ldemokrata bel�gyminiszter, Dietmar Woidke szerint „egyes sz�ls�jobboldaliak szab�lyosan a sz�ls�jobboldalis�gukb�l �lnek – egy r�sz�k igen j�l”. Pontosan ez�rt k�vetelik a politikusok l�pten-nyomon, hogy z�rj�k el ezeket a p�nzforr�sokat a p�rt el�l. A tartom�nyi korm�nyok ugyanakkor nem rohannak hanyatt-homlok, hogy ellehetetlen�ts�k a neon�ci v�llalkoz�sokat.

Ezek az �zletek ugyanis t�k�letesen alkalmasak arra, hogy a nem t�l szalonk�pes, tarkopasz neon�cikat – akiket �rtelemszer�en nem fogadnak t�l nagy lelkesed�ssel a munkaer�piacon –, �gy lehessen alkalmazni, hogy annak m�g pozit�v hat�sa is van. Ezekben a c�gekben a legt�bben be tudnak illeszkedni, ami m�r �nmag�ban is nagy sz�. S�t, az �llam is j�l j�r: fizetik ut�nuk a b�rj�rul�kokat, �s kevesebb a munkan�lk�liek sz�ma, akik az �llam seg�ts�g�re vannak utalva. A j�vedelmez� �zletek pedig nagy mennyis�g� ad�t is fizetnek a helyi �nkorm�nyzatok fel�, amely n�h�ny kisebb vid�ki telep�l�sen igazi erk�lcsi dilemm�t jelent.

Ad�eur�k n�lk�l megsz�ntek volna

Nem volt ez azonban mindig �gy. A Handelsblatt riportja szerint hossz� �vek �ta az NPD gyenge pontja �ppen a finansz�roz�s; �llami t�mogat�s n�lk�l m�r r�gen feloszlott volna a p�rt. Az �szak-rajna-vesztf�liai neon�ci terrorcsoporttal kapcsolatos nyomoz�sban ugyanis t�bb �rdekes inform�ci� is nyilv�noss�gra ker�lt. Az Alkotm�nyv�d� Hivataln�l indult vizsg�lat felt�rta, hogy a cs�csvezet�k fizet�se szinte azonnal az NPD p�rtkassz�j�ban landolt, s�t, egy kor�bbi dolgoz�, Wolfgang Frenz szerint, aki a Stern bulv�rlapnak adott interj�t: „ha akarjuk, mondhatjuk, hogy az Alkotm�nyv�delmi Hivatal jelent�sen hozz�j�rult az NPD finansz�roz�s�hoz �szak-Rajna-Vesztf�li�ban.”