A Workania.hu internetes �ll�sport�l felm�r�se szerint a mai 20-24 �ves koroszt�ly 69 sz�zal�ka l�p be a fels�oktat�sba, a k�z�piskolai di�kok 80 sz�zal�ka tervezi, hogy a f�iskol�ra, egyetemre jelentkezik. Mindez �ves szinten t�bb mint 50 ezer friss diplom�st jelent - olvashat� a c�g MTI-hez kedden eljuttatott k�zlem�ny�ben.

 A port�l id�zi a K�zponti Statisztikai Hivatal (KSH) adatait, amely szerint 2010-ben 120 sz�zal�kkal t�bb di�k szerzett diplom�t, mint h�sz �vvel ezel�tt, �s nagyj�b�l tavaly ugyanannyi szakmunk�s hagyta el az iskolapadokat, mint 1990-ben. Mindez azt jelenti, hogy a "liber�lisabb fels�oktat�si rendszernek k�sz�nhet�en" a diplom�sok �ll�spiaca felh�gult �s �vente 10-15-sz�r t�bb diplom�s ker�l ki a piacra, mint amennyit a gazdas�g val�j�ban elb�r - olvashat�.

 Ficza J�nos, a Workania sajt�sz�viv�je szerint a legnagyobb probl�ma az, hogy sok hasonl� v�gzetts�g� p�lyakezd� szerez diplom�t. Rengeteg a k�zgazd�sz, tel�tett a piac az �rt�kes�t�s-kereskedelem ter�let�n is, �s ma m�r a b�lcs�szek, jog�szok is nehezen helyezkednek el, vagy k�nytelenek elhagyni p�ly�jukat. A leg�jabb divatszakma pedig a marketing �s kommunik�ci� - tette hozz� a k�zlem�nyben.

 Az �vek folyam�n viszont munkaer�hi�ny alakult ki: az IT, g�p�szet �s p�nz�gy ter�let�n ink�bb a diplom�soknak van hely, az �p�t�- �s vend�gl�t�ipar ink�bb a szakmunk�soknak k�n�l lehet�s�get. A Workania adatb�zis�ban megjelent �ll�shirdet�sek �s �n�letrajzok alapj�n 2008 harmadik negyed�v�t�l folyamatosan t�bb ember keresett �ll�st az �rt�kes�t�s �s kereskedelem ter�let�n, mint ah�ny hirdet�s volt a piacon. Ezzel szemben a g�pipar ter�let�n az elm�lt egy �vben az �ll�skeres�k sz�ma folyamatosan alacsonyabb volt az �ll�shirdet�sek sz�m�n�l.

 Fincza J�nos a k�zlem�nyben kiemelte: a szakmunk�sk�pz�s klasszikus rendszere �sszeomlott, a k�pz�sek sz�nvonala egyre alacsonyabb, az �ltal�nos iskol�kb�l pedig a tanul�k ink�bb gimn�ziumba, mint szakk�z�piskol�ba jelentkeznek, egyre kevesebb j�l k�pzett szakmunk�s ker�l ki a piacra. Ma a szakmunk�sok tal�lnak legk�nnyebben �ll�st, a megbecs�l�s azonban a fizet�seken egyel�re kev�sb� l�tszik - h�vta fel a figyelmet.

M�g N�metorsz�gban egy j�l k�pzett szakember fizet�se ak�r egy nagyv�llalat k�z�pvezet�j�nek szintj�t is el�ri, addig haz�nkban csak lassan emelkedik a szakmunk�sok b�re. Az elhelyezkedni k�ptelen diplom�s munkan�lk�liek szakmai k�pz�seken vesznek r�szt, hogy k�nnyebben �ll�st tal�ljanak - emelte ki Ficza J�nos azzal, hogy a szakmunk�sok b�re egyel�re ugyan m�g nem vetekszik a diplom�sok�val, de a fizet�sn�l fontosabb, hogy a munkan�lk�li diplom�sok �ll�st tal�ljanak. Hozz�tette: a szakmunk�sok b�re folyamatosan n�vekszik, ennek k�sz�nhet�en a tov�bbk�pz�sek �s feln�ttk�pz�sek szerepe megn�tt, a n�h�ny hetes tanfolyamok h�napokkal el�re megtelnek.

 A Workania �ltal m�k�dtetett Fizetesek.hu internetes b�rfelm�r�s alapj�n egy asztalos havi �tlagb�re Magyarorsz�gon 123.000 forint, a szak�csok� 126.000, a k�m�vesek� pedig �tlag 130.000 forint. Az �csok �s p�kek �tlag 135.000, a v�zvezet�k- �s villanyszerel�k 145.000, a hegeszt�k �s g�plakatosok pedig 150.000 forintot keresnek havonta. K�zel ugyanennyit keres egy burkol� �s egy eszterg�lyos is. A f�iskolai v�gzetts�ggel rendelkez� munkav�llal�k �tlag 282.000 forintos b�re �s az egyetemi diplom�val rendelkez�k brutt� 345.000 forintos b�re ezekhez k�pest jelent�s.