II.
Hogyan t�rt�nhetett, hogy a szovjet szocialista rendszer viszonyai k�z�tt megsz�letett �s elterjedt Szt�lin szem�lyi kultusza �sszes negat�v k�vetkezm�nyeivel egy�tt?
E k�rd�s megvizsg�l�sakor figyelembe kell venni mindazokat az objekt�v, konkr�t t�rt�nelmi felt�teleket, amelyek k�z�tt a szocializmus �p�t�se a Szovjetuni�ban folyt, mind pedig n�h�ny, Szt�lin szem�lyes tulajdons�gaival �sszef�gg� szubjekt�v t�nyez�t.

A Nagy Okt�beri Szocialista Forradalom �gy ker�lt be a t�rt�nelembe, mint a kapitalista t�rsadalomnak a munk�soszt�ly vezet�s�vel v�grehajtott forradalmi �talak�t�s�nak klasszikus p�ld�ja. M�s orsz�gok kommunista p�rtjai az �sszes halad� �s demokratikus er�k a bolsevik p�rt h�si harc�nak, a vil�g els� szocialista �llam�nak, a Szovjetuni�nak a p�ld�j�n tanulj�k meg a jelenlegi t�rsadalmi fejl�d�s �ltal felvetett alapvet� t�rsadalmi k�rd�sek megold�s�nak tapasztalatait. Orsz�gunk dolgoz�i, a szocialista t�rsadalom �p�t�s�nek majdnem n�gy �vtizede alatt �ri�si tapasztalatokat gy�jt�ttek, amelyeket tanulm�nyokban �s alkot� szellemben, saj�t konkr�t felt�teleikhez alkalmazva saj�t�tanak el a t�bbi szocialista t�rsadalom dolgoz�i.

Ez volt a t�rt�nelemben az els� k�s�rlet szocialista t�rsadalom fel�p�t�s�re. Ez a t�rsadalom sz�ntelen �tkeres�s k�zepette, sok olyan igazs�g gyakorlatban val� ellen�rz�se k�zben alakult ki, amelyet a szocialist�k azel�tt csak �ltal�nos von�sokban, az elm�letben ismertek. T�bb mint negyedsz�zadon �t a szovjetorsz�g volt az egyetlen orsz�g, amely az emberis�g sz�m�ra a szocializmushoz vezet� utat �p�tette. Hasonl� volt egy kapitalista gy�r�ben lev� ostromlott er�dh�z. A szovjetorsz�g nyugati �s keleti ellens�gei a 14 �llam 1918-1920-as �sszeomlott intervenci�ja ut�n folytatt�k a Szovjetuni� ellen �jabb „keresztes hadj�ratok" el�k�sz�t�s�t. Az ellens�g nagy sz�mban k�ld�tt a Szovjetuni�ba k�meket �s k�rtev�ket, megpr�b�lta minden eszk�zzel al�akn�zni a vil�g els� szocialista �llam�t. A Szovjetuni� elleni �jabb imperialista agresszi� vesz�lye k�l�n�sen megn�tt a fasizmus 1933-as n�metorsz�gi Hatalomra jut�sa ut�n. A fasizmus a kommunizmus megsemmis�t�s�t, a Szovjetuni�nak, a dolgoz�k els� �llam�nak megsemmis�t�s�t hirdette c�ljak�nt. Mindenki eml�kezik az �gynevezett antikomintern paktum, a „Berlin-R�ma-Toki�-tengely" l�trej�tt�re, amelyet az eg�sz nemzetk�zi reakci� er�i akt�van t�mogattak. A szovjetorsz�g az �j h�bor� meg�rlel�d�tt vesz�ly�nek l�gk�r�ben, amikor a nyugati hatalmak elutas�tott�k a Szovjetuni�nak a fasizmus megzabol�z�s�ra �s a kollekt�v biztons�g megszervez�s�re t�bb �zben is javasolt int�zked�seit, k�nytelen volt minden erej�t megfesz�teni a v�delem er�s�t�s�re, az ellens�ges kapitalista k�rnyezet mer�nyletei elleni
 
harcra. A p�rtnak az eg�sz n�pet az �lland� �bers�g �s harci k�szenl�t szellem�ben kellett nevelni, tekintettel a k�ls� ellens�gekre.
A nemzetk�zi reakci� mesterked�sei ann�l vesz�lyesebbek voltak, mivel az orsz�gban hossz� id�n �t elkeseredett oszt�lyharc folyt, ekkor d�lt el a „ki kit gy�z le" k�rd�se, Lenin hal�la ut�n a p�rtban aktiviz�l�dtak az ellens�ges �ramlatok - a trockist�k, a jobboldali opportunist�k, a burzso� nacionalist�k, akik elvetett�k azt a lenini elm�letet, amely szerint lehets�ges a szocializmus gy�zelme egy orsz�gban. Ez az �ll�spont a kapitalizmus vissza�ll�t�s�hoz vezetett volna a Szovjetuni�ban. A p�rt k�m�letlen harcot folytatott a leninizmus ezen ellens�gei ellen.

A Kommunista P�rt a lenini �tmutat�sokat teljes�tve hozz�l�tott az orsz�g szocialista iparos�t�s�hoz, a mez�gazdas�g kollektiviz�l�s�hoz �s a kultur�lis forradalom v�grehajt�s�hoz. A szocialista t�rsadalomnak egy, egyed�l�ll� orsz�gban foly� �p�t�sekor e hatalmas feladatok megold�s�nak �tj�n a szovjet n�pnek �s a kommunista p�rtnak hihetetlen neh�zs�geket �s akad�lyokat kellett lek�zdenie. Orsz�gunknak t�rt�nelmileg igen r�vid id�szaka alatt mindennem� k�lf�ldi gazdas�gi seg�ts�g n�lk�l meg kellett sz�ntetni �vsz�zados elmaradotts�g�t, az �j szocialista alapon kellett �t�p�tenie eg�sz n�pgazdas�g�t.
Ez a bonyolult nemzetk�zi �s bels� helyzet megk�vetelte a vasfegyelmet, az �bers�g szakadatlan fokoz�s�t, a vezet�s legszigor�bb centraliz�l�s�t, ami sz�ks�gk�ppen negat�v hat�ssal volt egyes demokratikus form�k fejl�d�s�re. Orsz�gunknak az imperializmus eg�sz vil�g�val folytatott k�m�letlen harc k�zben bizonyos m�rt�kig korl�toznia kellett a demokr�ci�t. Ezt igazolta n�p�nk szocializmus�rt, a kapitalista k�rnyezetben v�vott harc�nak logik�ja. De a p�rt �s a n�p ezeket a korl�toz�sokat m�r akkor ideigleneseknek tekintette, amelyeket ki kell majd k�sz�b�lni, amint er�s�dik a szovjet �llam, fejl�dnek a demokr�cia �s a szocializmus er�i vil�gszerte. A n�p tudatosan v�llalta ezeket az ideiglenes �ldozatokat, mivel napr�l napra l�tta a szovjet t�rsadalmi rend mind �jabb �s �jabb sikereit.
A szovjet n�p a szocializmus �p�t�s�nek �tj�n jelentkez� mindeme neh�zs�geket lek�zd�tte a Kommunista P�rt �s a lenini �ltal�nos ir�nyvonalat k�vetkezetesen megval�s�t� K�zponti Bizotts�ga vezet�s�vel.
A szocializmus gy�zelme ellens�ges k�rnyezetben lev� �s a k�ls� t�mad�s �lland� vesz�ly�nek kitett orsz�gunkban vil�gt�rt�nelmi jelent�s�g� h�stett volt, amelyet a szovjet n�p vitt v�ghez. A gazdas�gilag elmaradott orsz�g az els� �t�ves tervekben a n�p �s a p�rt megfesz�tett, h�si er�fesz�t�sei eredm�nyek�ppen gig�szi ugr�st tett el�re gazdas�gi �s kultur�lis fejl�d�sben. A szocialista �p�t�s sikerei alapj�n emelkedett a dolgoz�k �letsz�nvonala, egyszer s mindenkorra megsz�nt a munkan�lk�lis�g. Az orsz�gban m�lyrehat� kultur�lis forradalom ment v�gbe. A szovjet n�p r�vid id� alatt l�trehozta a m�szaki �rtelmis�g nagysz�m� k�dereit, akik a vil�g technikai halad�s�nak sz�nvonal�ra emelkedtek �s vil�gviszonylatban az els� helyek egyik�re juttatt�k a szovjet tudom�nyt �s technik�t. E gy�zelmek lelkes�t�je �s szervez�je a kommunist�k nagy p�rtja volt. A vil�g dolgoz�i a Szovjetuni� p�ld�j�b�l szeml�ltet� m�don meggy�z�dtek arr�l, hogy a hatalmat kez�kbe vev� munk�sok �s parasztok, a t�k�sek �s f�ldesurak n�lk�l sikeresen �p�thetik �s fejleszthetik a sz�les n�pt�megek �rdekeit kifejez� �s v�delmez� szocialista �llamokat. Mindez hatalmas, lelkes�t� szerepet j�tszott a vil�g valamennyi orsz�g�ban a kommunista �s munk�sp�rtok befoly�s�nak n�veked�s�ben.

I. V. Szt�lin, aki hossz� id�n �t volt a P�rt K�zponti Bizotts�g�nak f�titk�ra, m�s vezet�kkel egy�tt tev�kenyen harcolt a lenini �tmutat�sok megval�s�t�s��rt. �szinte h�ve volt a marxizmus-leninizmusnak, mint teoretikus �s tekint�lyes szervez� vezette a p�rt harc�t a trockist�k, a jobboldali opportunist�k, a burzso� nacionalist�k ellen, a kapitalista k�rnyezet �rm�nykod�sai ellen. Ebben a politikai �s eszmei harcban Szt�lin nagy tekint�lyre �s n�pszer�s�gre tett szert. Azonban helytelen�l az � nev�vel kezdt�k �sszekapcsolni �sszes nagy gy�zelmeinket. A sikerek, amelyeket a Kommunista P�rt �s a szovjetorsz�g �rt el, a hozz� c�mzett dics��t�sek megsz�d�tett�k Szt�lint. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt kezdett fokozatosan kialakulni Szt�lin szem�lyi kultusza.
A szem�lyi kultusz fejl�d�s�t nagy m�rt�kben el�mozd�tott�k I. V. Szt�lin bizonyos egy�ni tulajdons�gai, amelyeknek negat�v jelleg�re m�r V. I. Lenin r�mutatott, Lenin 1922 v�g�n levelet int�zett az �ssze�lt p�rtkongresszushoz.
 A lev�lben ez �llt:„Szt�lin elvt�rs miut�n f�titk�r lett, bel�thatatlan hatalmat �sszpontos�tott kez�ben, �s nem vagyok biztos afel�l, hogy mindig el�g k�r�ltekint�en tudja-e haszn�lni ezt a hatalmat." E lev�lnek 1923 janu�r elej�n �rt f�ggel�k�ben V. I. Lenin ism�t visszat�r Szt�lin n�h�ny, vezet�kn�l t�rhetetlen egy�ni tulajdons�g�nak k�rd�s�re. „Szt�lin t�ls�gosan durva - �rta Lenin - �s ez a fogyat�koss�g, amely teljes m�rt�kben elviselhet� k�z�tt�nk, kommunist�k k�z�tt, t�rhetetlenn� v�lik a f�titk�r tiszts�g�ben. Ez�rt javaslom az elvt�rsaknak, gondolkozzanak Szt�lin �thelyez�s�nek m�dj�n �s nevezzenek ki erre a helyre m�s embert, aki semmilyen tekintetben sem k�l�nb�zik Szt�lin elvt�rst�l, csup�n egyben rejlik f�l�nye vele szemben, �spedig abban, hogy t�relmesebb, loj�lisabb, udvariasabb �s figyelmesebb az elvt�rsakkal szemben, kev�sb� szesz�lyes stb."

A XIII. p�rtkongresszuson, amely kev�ssel Lenin hal�la ut�n zajlott le, Lenin leveleit a k�ld�ttek tudom�s�ra hozt�k. Ezen okm�nyok megvitat�sa eredm�nyek�ppen c�lszer�nek tartott�k meghagyni Szt�lint a f�titk�ri tiszts�gben azzal, hogy vegye figyelembe Lenin b�r�lat�t �s vonja le bel�le az �sszes sz�ks�ges k�vetkeztet�st.
Szt�lin, aki megmaradt a K�zponti Bizotts�g f�titk�r�nak tiszts�g�ben, a Vlagyimir Iljics Lenin hal�l�t k�vet� els� id�szakban szem el�tt tartotta az � b�r�l� megjegyz�seit. K�s�bb azonban Szt�lin m�rt�ktelen�l t�lbecs�lte a maga �rdemeit, szil�rdan hitt saj�t csalhatatlans�g�ban. A p�rtdemokr�cia �s a szovjet demokr�cia egyes korl�toz�sait, amelyek elker�lhetetlenek voltak az oszt�lyellens�g �s �gyn�kei ellen h�vott k�m�letlen harc idej�n, majd k�s�bb a n�met fasiszta ter�letrabl�k ellen v�vott h�bor�ban, Szt�lin kezdte a p�rt�let �s az �llami �let norm�j�v� emelni, durv�n s�rba tiporva a vezet�s lenini elv�t. A k�zponti bizotts�g �l�seit �s a p�rtkongresszusokat rendszertelen�l tartott�k, majd hossz� �veken �t nem is h�vt�k �ssze. Szt�lin gyakorlatilag b�r�lhatatlann� v�lt.
A szocialista �p�t�s �gy�nek, a p�rt- �s az �llami demokr�cia fejl�d�s�nek nagy k�rt okozott Szt�linnak az a t�tele, amely szerint egyre jobban �s jobban �lez�dik az oszt�lyharc, amint a Szovjetuni� halad el�re a szocializmus fel�. Ezt a t�telt - amely csak az �tmeneti id�szak bizonyos
 
szakaszaiban volt helyes, amikor a „ki kit gy�z le" k�rd�s d�lt el, amikor kem�ny oszt�lyharc folyt a szocializmus alapjainak fel�p�t�s��rt - el�t�rbe helyezt�k 1937-ben, vagyis olyan id�pontban, amikor a szocializmus m�r gy�z�tt orsz�gunkban, amikor a kizs�km�nyol� oszt�lyokat �s gazdas�gi alapjukat m�r felsz�molt�k. Ez a hib�s elm�leti t�tel a gyakorlatban a szocialista t�rv�nyess�g legdurv�bb megszeg�seinek �s a t�meges megtorl� rendszab�lyoknak szolg�lt megalapoz�sul.
�ppen e k�r�lm�nyek k�z�tt alakult ki egyebek k�z�tt az �llambiztons�gi szervek k�l�nleges helyzete. E szervek ir�nt �ri�si bizalom nyilv�nult meg, hiszen a forradalom v�vm�nyainak megv�d�s�ben k�ts�gtelen �rdemeket szereztek, a n�p �s az orsz�g el�tt. Az �llambiztons�gi szervek hossz� id�n kereszt�l igazolt�k ezt a bizalmat �s k�l�nleges helyzet�k nem j�rt semmif�le vesz�llyel. A helyzet azut�n v�ltozott meg, amikor a p�rt �s a korm�ny f�l�tt�k gyakorolt ellen�rz�s�t fokozatosan felv�ltotta Szt�lin szem�lyes ellen�rz� tev�kenys�ge, az igazs�gszolg�ltat�si norm�k szok�sos alkalmaz�sa hely�be pedig az � egy�ni d�nt�sei l�ptek. M�g bonyolultabb� v�lt a helyzet, amikor Berij�nak, a nemzetk�zi imperializmus �gyn�k�nek b�n�s band�ja ker�lt az �llambiztons�gi szervek �l�re. A szovjet t�rv�nyess�get s�lyosan megs�rtett�k �s t�meges megtorl�sokat k�vettek el. Ellens�ges cselsz�v�sek k�vetkezt�ben megr�galmazt�k �s �rtatlanul b�ntet�ssel s�jtottak sok becs�letes kommunist�t �s p�rton k�v�li szovjet embert.
A XX. p�rtkongresszus �s a K�zponti Bizotts�g Szt�lin hal�la ut�n folytatott eg�sz politik�ja �kessz�l�an bizony�tja, hogy a K�zponti Bizotts�gon bel�l meg volt azoknak a vezet�knek kialakult lenini magva, akik helyesen meg�rtett�k a meg�rlel�d�tt sz�ks�gszer�s�geket mind a bel-, mind a k�lpolitika ter�let�n. Nem lehet azt mondani, hogy nem voltak ellenakci�k azokkal a negat�v jelens�gekkel szemben, amelyek �sszef�ggtek a szem�lyi kultusszal �s f�kezt�k a szocializmus el�rehalad�s�t. S�t mi t�bb, voltak meghat�rozott id�szakok, pl. a h�bor�s �vekben, amikor l�nyegesen gyeng�ltek a t�rv�nytelens�gek, az �nk�ny stb. negat�v k�vetkezm�nyei.
Ismeretes, hogy �ppen a h�bor� idej�n, a K�zponti Bizotts�g tagjai, valamint kiv�l� szovjet hadvez�rek a h�torsz�gban �s az arcvonalon saj�t kez�kbe vett�k a tev�kenys�get bizonyos ter�leteken, �n�ll�an hoztak d�nt�seket �s saj�t szervez�, politikai, gazdas�gi �s katonai munk�jukkal, a helyi p�rtszervezetekkel �s a szovjetek szervezeteivel v�llvetve biztos�tott�k a szovjet n�p gy�zelm�t a h�bor�ban. A gy�zelem ut�n a szem�lyi kultusz negat�v k�vetkezm�nyei ism�t nagy er�vel kezdtek mutatkozni. A K�zponti Bizotts�g lenini magva nyomban Szt�lin hal�la ut�n er�lyes harcot kezdett a szem�lyi kultusz �s s�lyos k�vetkezm�nyei ellen.
Felmer�lhet a k�rd�s: mi�rt nem sz�lltak szembe ezek az emberek ny�ltan Szt�linnal �s mi�rt nem t�vol�tott�k el �t a vezet�sb�l?
A kialakult k�r�lm�nyek k�z�tt ezt nem lehetett megtenni. A t�nyek k�ts�gtelen�l arr�l tan�skodtak, hogy Szt�lin v�tkes sok olyan t�rv�nytelens�gben, amelyet k�l�n�sen �let�nek utols� id�szak�ban k�vettek el. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a szovjet emberek olyan emberk�nt ismert�k Szt�lint aki mindig s�krasz�ll a Szovjetuni� v�delm�ben az ellens�g mer�nyleteivel szemben, harcol a szocializmus �gy��rt. Ebben a harcban id�nk�nt m�ltatlan m�dszereket alkalmazott, megszegte a p�rt�let
 
lenini elveit �s form�it. Ez volt Szt�lin trag�di�ja. De mindez egyszersmind megnehez�tette az akkor elk�vetett t�rv�nytelens�gek elleni harcot is, mivel a szem�lyi kultusz l�gk�r�ben a szocializmus �p�t�s�nek, a Szovjetuni� er�s�d�s�nek sikereit Szt�linnak tulajdon�tott�k.
Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt �rthetetlen lett volna a n�p el�tt minden ellene ir�nyul� megmozdul�s �s itt egy�ltal�n nem az egy�ni b�tors�g hi�ny�r�l van sz�. Vil�gos, hogy b�rki, aki ilyen helyzetben szembesz�llt volna Szt�linnal, nem r�szes�lt volna a n�p t�mogat�s�ban. S�t, mi t�bb, az akkori k�r�lm�nyek k�z�tt az ilyesf�le szemben�ll�st �gy �rt�kelt�k volna, mint fell�p�st a szocializmus �p�t�s�nek �gye ellen, mint a p�rt �s az eg�sz �llam egys�g�nek, a kapitalista k�rnyezet viszonyai k�z�tt rendk�v�l vesz�lyes al�akn�z�s�t. Emellett azok a sikerek, amelyeket a Szovjetuni� dolgoz�i kommunista p�rtjuk vezet�s�vel v�vtak ki, m�lt�n t�lt�tt�k el b�szkes�ggel minden szovjet ember sz�v�t �s olyan l�gk�rt teremtettek, amelyben az egyes hib�k �s fogyat�koss�gok az �ri�si sikerek mellett kev�sb� jelent�seknek t�ntek, e hib�k negat�v k�vetkezm�nyeit pedig gyorsan k�rp�tolt�k a p�rt �s a szovjet t�rsadalom hatalmas ar�nyokban n�vekv� �leter�i. Tekintetbe kell venni azt a k�r�lm�nyt, hogy sok t�ny �s Szt�lin sok helytelen int�zked�se, k�l�n�sen a szovjet t�rv�nyess�g megs�rt�se ter�n, csup�n az ut�bbi id�ben, m�r Szt�lin hal�la ut�n, f�k�nt a Berija-banda leleplez�s�vel �s az �llambiztons�gi szervek p�rtellen�rz�s�nek megteremt�s�vel kapcsolatban v�lt ismeretess�.
Ezek a f� felt�telek �s okok, amelyek I. V. Szt�lin szem�lyi kultusz�nak megjelen�s�hez �s elterjed�s�hez vezettek. Mag�t�l �rtet�dik, hogy az elmondottak megmagyar�zz�k, de t�volr�l sem igazolj�k I. V. Szt�lin szem�ly�nek kultusz�t �s e szem�lyi kultusznak p�rtunk �ltal olyan �lesen �s igazs�gosan el�t�lt k�vetkezm�nyeit.

III.
A szem�lyi kultusz elvitathatatlanul nagy k�rt okozott a Kommunista P�rtnak, a szovjet t�rsadalomnak. Durva hiba lenne azonban abb�l a t�nyb�l, hogy a m�ltban szem�lyi kultusz volt, olyan k�vetkeztet�seket levonni, hogy valamif�le v�ltoz�sok t�rt�ntek a Szovjetuni� t�rsadalmi rendszer�ben, vagy pedig a szem�lyi kultusz forr�s�t a szovjet t�rsadalmi rendszer term�szet�ben keresni. Mind ez, mind az teljesen helytelen, mivel nem felel meg a val�s�gnak, ellent�tben �ll a t�nyekkel.
Mindannak a bajnak ellen�re, amelyet Szt�lin szem�ly�nek kultusza a p�rtnak �s a n�pnek okozott, a szem�lyi kultusz nem v�ltoztathatta �s nem v�ltoztatta meg t�rsadalmi rendszer�nk term�szet�t. Semmilyen szem�lyi kultusz nem v�ltoztathatta meg a szocialista �llam term�szet�t, amelynek alapja a termel�si eszk�z�k t�rsadalmi tulajdona, a munk�soszt�ly �s paraszts�g sz�vets�ge �s a n�pek bar�ts�ga - b�r e kultusz komolyan megk�ros�totta a szocialista demokr�cia fejl�d�s�t, milli�k alkot� kezdem�nyez�s�nek fellend�l�s�t.

Azt gondolni, hogy egy szem�lyis�g, m�g ha olyan volt is, mint Szt�lin, megv�ltoztathatta t�rsadalmi-politikai rendszer�nket, annyit jelent, mint s�lyos ellentmond�sba keveredni a t�nyekkel, a marxizmussal, a val�s�ggal, annyit jelent, mint idealizmusba esni. Ez azt jelenten�, hogy olyan
 
felm�rhetetlen term�szetf�l�tti er�t tulajdon�tanak egy szem�lynek, hogy meg tud v�ltoztatni egy t�rsadalmi rendet, m�ghozz� olyan t�rsadalmi rendet, amelyben a d�nt� er�t a dolgoz�k sokmilli�s t�megei jelentik.
Mint ismeretes, a t�rsadalmi �s politikai rendszer term�szet�t az hat�rozza meg, hogy milyen a termel�si m�d, hogy a t�rsadalomban kik birtokolj�k a termel�si eszk�z�ket, hogy melyik oszt�ly kez�ben van a politikai hatalom. Az eg�sz vil�g tudja, hogy orsz�gunkban az Okt�beri Forradalomnak �s a szocializmus gy�zelm�nek eredm�nyek�ppen meghonosodott a szocialista termel�si m�d �s hogy a hatalom m�r majdnem 40 �ve a munk�soszt�ly �s a paraszts�g kez�ben van. Ennek k�vetkezt�ben �vr�l �vre szil�rdabb lesz a szovjet t�rsadalmi rendszer, fejl�dnek termel�er�i. Ezt a t�nyt m�g rosszakar�ink is k�nytelenek elismerni.
Mint ismeretes, a szem�lyi kultusz k�vetkezt�ben n�h�ny s�lyos hiba t�rt�nt a p�rt �s a szovjet �llam tev�kenys�ge bizonyos �gainak vezet�s�ben, mind a szovjetorsz�g bels� �let�t, mind k�lpolitik�j�t tekintve. T�bbek k�z�tt r� lehet mutatni azokra a komoly hib�kra, amelyeket Szt�lin a mez�gazdas�g vezet�s�ben, a fasiszta h�d�t�k visszaver�s�re val� felk�sz�l�s�nek a megszervez�s�ben elk�vetett, arra a durva �nk�nyess�gre, amely a legut�bbi id�szakban a Jugoszl�vi�val val� �ssze�tk�z�st okozta, ezek a hib�k okoztak k�rt a szovjet �llam �lete egyes oldalai fejl�d�s�nek, k�l�n�sen Szt�lin �let�nek utols� �veiben f�kezt�k a szovjet t�rsadalom fejl�d�s�t, de mag�t�l �rtet�d�en nem t�r�tett�k le a kommunizmus ir�ny�ba tart� fejl�d�s helyes �tj�r�l.

Ellens�geink azt �ll�tj�k, hogy Szt�lin szem�lyi kultusz�t nem bizonyos m�ltbeli t�rt�nelmi felt�telek, hanem maga a szovjetrendszer, annak az � szempontjukb�l nem demokratikus volta stb. okozta. Az ilyen r�galmaz� �ll�spontokat megc�folta a szovjet �llam fejl�d�s�nek eg�sz t�rt�nelme. A szovjetek mint az �llamhatalom �j, demokratikus form�ja, a szabads�gharcot v�v� nagy n�pt�megek forradalmi alkot�s�nak eredm�nyek�nt keletkeztek. A szovjetek az igazi n�phatalom szervei voltak �s maradnak. �ppen a szovjet rendszer teremtette meg a felt�teleket a n�p hatalmas alkot� energi�j�nak megnyilv�nul�s�hoz. Mozg�sba hozta a n�pt�megekben rejl� kimer�thetetlen er�ket, embermilli�kat vont be az �llam �ntudatos igazgat�s�ba, a szocializmus �p�t�s�ben val� akt�v, alkot� r�szv�telbe. A szovjet �llam r�vid t�rt�nelmi id�szak alatt gy�zelmesen ker�lt ki a legnehezebb megpr�b�ltat�sokb�l, ki�llta a pr�b�t a m�sodik vil�gh�bor� t�z�ben.
Amikor orsz�gunkban felsz�molt�k az utols� kizs�km�nyol� oszt�lyokat, amikor a szocializmus az eg�sz n�pgazdas�g uralkod� rendszere lett, orsz�gunk nemzetk�zi helyzete pedig gy�keresen megv�ltozott, a szovjet demokr�cia keretei m�rhetetlen�l kiterjedtek �s tov�bbra is b�v�lnek. A szovjet demokr�cia minden burzso� demokr�ci�t�l elt�r�leg nemcsak hirdeti, hanem a t�rsadalom minden tagj�nak kiv�tel n�lk�l anyagilag is biztos�tja a munk�ra, a m�vel�d�sre �s az �d�l�sre, az �llam�gyekbe val� r�szv�telre val� jogot, a sz�l�sszabads�got, a sajt�szabads�got, a lelkiismereti szabads�got, az egy�ni k�pess�gek szabad kibontakoz�s�nak re�lis lehet�s�g�t �s minden m�s demokratikus jogot �s szabads�got. A demokr�cia l�nyege nem a form�lis jegyekben van, hanem abban, hogy a politikai hatalom szolg�lja-e, t�kr�zi-e a val�s�gban a n�p t�bbs�g�nek akarat�t �s l�t�rdekeit, a dolgoz�k �rdekeit. A szovjet �llam eg�sz bel- �s
 
k�lpolitik�ja azt bizony�tja, hogy rendszer�nk igaz�n demokratikus, igaz�n n�pi rendszer. A szovjet �llam legmagasabb rend� c�lja �s mindennapos gondoskod�s�nak t�rgya a lakoss�g �letsz�nvonal�nak minden eszk�zzel val� emel�se, a n�p b�k�s �let�nek biztos�t�sa.
A szovjet demokr�cia tov�bbfejl�d�s�t bizony�tj�k azok az int�zked�sek, amelyeket a p�rt �s a korm�ny a sz�vets�ges k�zt�rsas�gok jogai �s hat�sk�re kiterjeszt�s�nek, a t�rv�nyess�g szigor� megtart�s�nak, a tervez�si rendszer helyi kezdem�nyez�s�t kibontakoztat� �tszervez�s�nek, a helyi szovjetek tev�kenys�ge aktiviz�l�s�nak, a b�r�lat �s az �nb�r�lat fejleszt�s�nek c�lj�b�l lett.
A Kommunista P�rt �ltal vezetett n�pt�megek hatalmas kezdem�nyez�se, amelyet rendszer�nk sz�lt, a szem�lyi kultuszt�l f�ggetlen�l �s annak ellen�re v�grehajtotta hatalmas t�rt�nelmi tett�t �s a szocializmus �p�t�s�nek �tj�ban �ll� minden akad�lyt lek�zd�tt. �s ez a szovjet szocialista rendszer demokratizmus�nak legmagasabb rend� kifejez�d�se. Orsz�gunkban a szocializmus nagy gy�zelmei nem magukt�l k�vetkeztek be. A p�rt �s helyi szervezetei �ri�si szervez� �s nevel�munk�ja r�v�n �rt�k el �ket, annak a r�v�n, hogy a p�rt k�dereit �s az �sszes kommunist�kat mindig a marxizmus-leninizmus ir�nti h�s�g szellem�ben, a kommunizmus �gye ir�nti odaad�s szellem�ben nevelte. A szovjet t�rsadalom ereje a t�megek �ntudatoss�g�ban rejlik. T�rt�nelmi sors�t h�s munk�soszt�lyunk, dics� kolhozparaszts�gunk, n�pi �rtelmis�g�nk alkot� munk�ja hat�rozta �s hat�rozza meg.
P�rtunk felsz�molva a szem�lyi kultusz k�vetkezm�nyeit, helyre�ll�tva a p�rt�let bolsevik szab�lyait �s kibontakoztatva a szocialista demokratizmust, el�rte, hogy tov�bb szil�rdultak a nagy t�megekhez f�z�d� kapcsolatai, hogy a t�megek m�g szorosabban t�m�r�ltek a lenini z�szl� k�r�...