Az egyes burzso� k�zgazd�szok �s szociol�gusok azt bizonygatj�k, hogy a t�rsadalom oszt�lyokra tagoz�d�sa m�r a m�lt�, az oszt�lyok elt�ntek vagy elt�n�ben vannak, teh�t az oszt�lyharcnak nincs m�r talaja; s�t a fejl�d�s mai tendenci�ja szerint�k olyan t�rsadalom kialakul�sa fel� vezet, amelyben felvir�gzik majd a k�l�nb�z� t�rsadalmi r�tegek k�zti egy�ttm�k�d�s �s b�ke.
Ezeknek az �ll�t�soknak c�lja teljesen vil�gos; arra ir�nyulnak, hogy leszerelj�k a munk�soszt�lyt, a dolgoz�kban a burzso�zia sz�m�ra hasznos ill�zi�kat keltsenek, elvonj�k a proletari�tust forradalmi feladatait�l.
A marxizmus-leninizmus abb�l indul ki, hogy „oszt�lyoknak az emberek olyan nagy csoportjait nevezik, amelyek a t�rsadalmi termel�s t�rt�nelmileg meghat�rozott rendszer�ben elfoglalt hely�k, a termel�si eszk�z�kh�z val� (nagyr�szt t�rv�nyekben szab�lyozott �s r�gz�tett) viszonyuk, a munka t�rsadalmi szervezet�ben bet�lt�tt szerep�k, enn�lfogva a t�rsadalmi javak rendelkez�s�kre �ll� r�sz�nek megszerz�si m�djai �s nagys�ga tekintet�ben k�l�nb�znek egym�st�l". (Lenin M�vei 29. k�t. 428. old.) A t�rsadalom oszt�lyokra tagol�d�sa a termel�si viszonyokon, termel�si eszk�z�k tulajdonviszonyain alapszik.
Ezzel szemben a burzso� teoretikusok, b�r nem tagadj�k a munkaeszk�z�kh�z �s a termel�si eszk�z�kh�z val� viszonyb�l k�vetkez� t�rsadalmi k�l�nbs�gek l�t�t, ezeket nem tekintik a t�rsadalmi differenci�l�d�s f� t�nyez�inek, csak az egyiknek a sok k�z�l, amelynek nem tulajdon�tanak nagyobb jelent�s�get, mint sz�mtalan egy�b (etnikai, kasztbeli, vall�si, pszichol�giai stb.) t�nyez�nek. A burzso� t�rsadalom oszt�lyszerkezet�nek pontos k�rvonalait elmoss�k az�ltal, hogy a t�rsadalmat a legk�l�nb�z�bb ism�rvek alapj�n - csak a legf�bb ism�rvet, az emberek k�l�nb�z� kateg�ri�j�nak a termel�si eszk�z�kh�z val� viszony�t mell�zve - t�m�ntelen t�rsadalmi csoportra osztj�k. Ellenfeleink k�z�l n�h�nyan haszn�lj�k ugyan az „oszt�ly" fogalm�t, de ezen foglalkoz�si ism�rv alapj�n megk�l�nb�ztetett „foglalkoz�si oszt�lyokat" �rtenek, s�t od�ig mennek el, hogy az oszt�lyokat az elt�r� m�velts�gi �s kultur�lis sz�nvonal alapj�n hat�rozz�k meg. Sok burzso� tud�s az eloszt�si viszonyokat, a j�vedelmi k�l�nbs�geket, a fogyaszt�si cikkekkel val� ell�totts�g szintje tekintet�ben mutatkoz� k�l�nbs�geket tekinti els�dlegesnek, holott a val�s�gban egy adott n�pess�gkateg�ria j�vedelm�nek nagys�ga, anyagi helyzete att�l f�gg, milyen helyet foglal el ez a csoport a t�rsadalmi termel�s rendszer�ben.
 
Az ut�bbi �vekben az iparilag fejlett kapitalista orsz�gok egyes munk�skateg�ri�i, kitart� harcukkal, jobb �letk�r�lm�nyeket v�vtak ki maguknak. Emelkedett a re�lb�r, sok munk�scsal�d hozz�jutott olyan haszn�lati t�rgyakhoz, mint r�di�, telev�zi�, h�t�szekr�ny. Erre hivatkozva egyes burzso� k�zgazd�szok �gy okoskodnak: a munk�sok ugyanolyan haszn�lati t�rgyakat v�s�rolnak, mint a v�llalkoz�k; vajon ez nem a munk�sok deproletariz�l�d�s�t bizony�tja-e?
Mi a val�s�g?
A proletari�tus sz�mszer� n�veked�se
Marx a k�vetkez�ket �rja „A t�k�"-ben: „A b�v�tett �jratermel�s, vagyis a felhalmoz�s, a b�v�tett t�keviszonyt termeli �jra, t�bb t�k�st vagy nagyobbakat az egyik oldalon, t�bb b�rmunk�st a m�sikon . . .  A t�ke felhalmoz�sa teh�t a proletari�tus szapor�t�sa." (Marx: „A t�ke" I. k�t. 568-569. old.) A t�rt�nelmi tapasztalatok ezt teljes m�rt�kben al�t�masztj�k. A t�k�s t�rsadalom alapvet� tendenci�ja, amely a kapitalizmus fenn�ll�sa �ta mindv�gig �rv�nyes�lt, az, hogy a t�rsadalom mindjobban k�t oszt�lyra - burzso�zi�ra �s proletari�tusra - v�lik, s ek�zben folyton n�vekszik a proletari�tus l�tsz�ma �s a lakoss�ghoz viszony�tott ar�nya. Napjainkban ez a tendencia csak er�s�d�tt.
A XIX. sz�zad k�zepe t�j�n a vezet� kapitalista orsz�gokban - Angli�ban, Franciaorsz�gban, N�metorsz�gban, az Egyes�lt �llamokban - �sszesen legfeljebb 10 milli� prolet�r �lt. A XX. sz�zad elej�n a fejlett kapitalista orsz�gok proletari�tus�nak l�tsz�ma mintegy 30 milli� volt, jelenleg a nyugati orsz�gokban az ipari munk�ss�g l�tsz�ma el�ri a 90 milli�t, a munk�sok �s alkalmazottak egy�ttes sz�ma pedig csaknem 200 milli�, vagyis a keres� lakoss�g 70 sz�zal�ka. Ehhez m�g hozz� kell sz�m�tanunk a fejl�d� orsz�gok mintegy 100 milli� f�nyi proletari�tus�t.
Az �sszes kapitalista orsz�gokban megn�tt �s tov�bbra is emelkedik a munk�sok �s alkalmazottak sz�zal�kar�nya a keres� lakoss�gon bel�l, ugyanakkor cs�kkent az �n�ll�ak, a tulajdonosok ar�nya. Az NSZK ter�let�n p�ld�ul a munk�sok �s alkalmazottak sz�zal�kar�nya 1925-ben 52,3, 1950-ben 70,8, 1962-ben pedig m�r 77,8% volt.
Vizsg�ljuk meg, melyek a munk�soszt�ly sz�mszer� n�veked�s�nek f�bb forr�sai.
A parasztok �s kisbirtokos farmerek t�nkrejut�sa �s a mez�gazdas�gb�l val� kiszorul�sa a h�bor� befejez�d�se �ta igen intenz�ven folyik. Az Egyes�lt �llamokban p�ld�ul a farmok sz�ma 1940-ben 6,1 milli�, 1950-ben 5,4 milli�, 1959-ben pedig m�r csak 3,7 milli� volt. S azon fel�l, hogy a farmerek milli�i m�r elvesztett�k gazdas�gukat, sok farmer olyan helyzetben van, amelyet m�r csak egy hajsz�l v�laszt el a teljes t�nkremen�st�l.
A v�rosi kistulajdonosok kiszorul�sa �s t�nkrejut�sa. Ezt a kapitalizmusra jellemz� hagyom�nyos folyamatot az ut�bbi id�ben m�g er�s�tett�k k�l�nf�le t�nyez�k, mint p�ld�ul a tudom�nyos �s m�szaki halad�s. A nagyt�ke ugyanis ebb�l �jabb el�ny�ket h�z, a kistulajdonosok rov�s�ra. Az ut�bbiak k�z�l �vr�l �vre sokan t�nkremennek �s prolet�rr� v�lnak, mert nem tudnak l�p�st tartani a konkurrenci�val.
A n�k bekapcsol�d�sa a termel�sbe. Ezt el�mozd�tja a munka egyre nagyobb fok� g�pes�t�se. A t�k�nek ez igen el�ny�s, mert a n�k alacsonyabb b�rt kapnak, mint a f�rfiak, m�g akkor is, ha ugyanazt a munk�t v�gzik vagy a f�rfiak�val �sszehasonl�that� munk�t v�geznek. A l�tfenntart�si k�lts�gek emelked�se arra k�nyszer�ti a munk�sokat, hogy feles�g�ket �s le�nyaikat bek�ldj�k az �zemekbe. Az Egyes�lt �llamokban a n�k sz�zal�kar�nya az �sszes munk�sokhoz viszony�tva 1900-ban 18, 1920-ban 20, 1940-ben 24, 1965-ben 34�% volt. A polg�ri sz�ks�gletekre dolgoz� ipar�gakban foglalkoztatott n�k sz�ma 1940-t�l 1963-ig megk�tszerez�d�tt 12 milli�r�l 24 milli�ra emelkedett. Ez id� alatt az ugyanezekben az ipar�gakban foglalkoztatott munk�sok sz�ma 47,5 milli�r�l 68,8 milli�ra emelkedett, vagyis a n�veked�s csak 44 sz�zal�kos volt: Az eur�pai kapitalista orsz�gokban �s �szak-Amerik�ban egy�ttv�ve a feldolgoz� ipar munk�sainak �tlag 1/4 –1/3 r�sze n�. Jap�nban a n�k sz�zal�kar�nya a keres� lakoss�gban meghaladta a 40 sz�zal�kot. Egyes ipar�gakban kiv�ltk�ppen magas a n�k h�nyada. Angli�ban p�ld�ul a konfekci�ipar munk�sainak 2/3-a, a textilgy�rak munk�sainak 3/5-e n�.

A munk�soszt�ly l�tsz�m�nak n�veked�se a fiatalok beker�l�se r�v�n. Az Egyes�lt �llamokban �vente kb. 2,5 milli� fiatal jelenik meg a munkaer�piacon. Az orsz�g keres� lakoss�g�n bel�l a 20 �ven aluliak ar�nya 1951-t�l 1962-ig 7,9-r�l 8,6 sz�zal�kra emelkedett. Angli�ban ugyanezen id�szak alatt a 21 �ven aluliak ar�nya a keres� lakoss�g 13,6 sz�zal�k�r�l 14,6 sz�zal�kra n�tt.
N�h�ny iparilag fejlett kapitalista orsz�gban a munk�soszt�ly sz�mszer� gyarapod�s�nak fontos forr�sa a bev�ndorl�s. A gazdas�gi konjunkt�ra id�leges fellend�l�se olykor viszonylagos munkaer�hi�nyt id�z el�, els�sorban az �j ipar�gakban, az �p�t�iparban, a r�gi ipar�gak �j szakm�iban �s a szolg�ltat�sok szektor�ban. Az ut�bbi �vekben az NSZK-ban mintegy 1,3 milli�ra becs�lt�k a bev�ndorolt munk�sok sz�m�t, Franciaorsz�gban pedig kb. 3 milli�ra. A munkaer� v�ndorl�sa gyors�tja a lakoss�g proletariz�l�d�s�nak folyamat�t. Olyan orsz�gokban, ahol nagy a munkan�lk�lis�g, sok paraszt �s kistulajdonos, engedve a k�lf�ldi munkaer�-toborz�k cs�b�t�s�nak, nem ragaszkodik t�bb� hanyatl�snak indult gazdas�g�hoz, hanem k�lf�ldi v�llalatokhoz szeg�dik el, s ily m�don ugyancsak a munk�soszt�ly sorait gyarap�tja.

A munk�soszt�ly jelenlegi �sszet�tele
Egyes burzso� ideol�gusok m�gsem ismerik el a proletari�tus l�tsz�m�nak �s a t�rsadalomban bet�lt�tt szerep�nek n�veked�s�t, mivel a proletari�tust a fizikai munk�t v�gz� munk�sokkal azonos�tj�k. Ezek az ideol�gusok azt �ll�tj�k, hogy a proletari�tusnak a foglalkoztatottak sz�m�hoz viszony�tott ar�nya �s ezzel egy�tt t�rsadalmi szerepe is cs�kken, s helyette az �gynevezett k�z�poszt�ly ker�l el�t�rbe. Ezzel kapcsolatban azokra a t�nyleges v�ltoz�sokra hivatkoznak, amelyek az ut�bbi �vtizedekben a b�rmunk�sok sereg�nek strukt�r�j�ban v�gbemennek.
E v�ltoz�sok jelleg�nek tudom�nyos �rt�kel�s�hez figyelembe kell venni, hogy a marxizmus-leninizmus klasszikusai, b�r kiemelt�k a nagyipari proletari�tus vezet� szerep�t a munk�soszt�lyon bel�l, az ut�bbit soha nem korl�tozt�k kiz�r�lag a nagyipari munk�ss�gra. Lenin azt �rta, hogy a kapitalizmus „k�ldet�s�t" „bet�lti �ltal�ban a kapitalizmusnak �s a munka t�rsadalmas�t�s�nak fejl�d�se, �ltal�ban a proletari�tus megteremt�se - m�rpedig a proletari�tus soraiban a gy�ripari munk�sok csup�n az el��rs, az el�had szerep�t j�tssz�k. Term�szetesen nem f�r hozz� k�ts�g, hogy a proletari�tus forradalmi mozgalma e munk�sok sz�m�t�l is f�gg, f�gg att�l is, hogy a munk�sok mennyire vannak koncentr�lva, milyen fejletts�gi fokon �llnak, mindez azonban a legkev�sb� sem jogos�t fel arra, hogy a kapitalizmus �egyes�t� szerep�t� kiz�r�lag a gy�ripari munk�sok l�tsz�m�ra korl�tozzuk. Ez Marx gondolat�nak k�ptelen lesz�k�t�s�t jelenten�". (Lenin �ssz. M�vei. I. k�t. 302. old.)
Mik�nt Marx kimutatta, a t�lnyom�r�szt gy�ri munk�sokb�l �ll� proletari�tus soraiban m�r a m�lt sz�zadban is tal�lhat�k voltak nem termel� munk�sok. Marx „A t�ke I. k�tet�nek XIII. fejezet�ben ismerteti az 1861-es angliai n�psz�ml�l�s adatait, amelyek szerint a b�rb�l �l�k sz�ma 3,9 milli� volt, ebb�l 1,6 milli� a b�ny�szatban �s a feldolgoz� iparban dolgozott, 1,1 milli� volt a mez�gazdas�gi munk�sok �s 1,2 milli� a „szolg�ltat� oszt�ly" l�tsz�ma.
A marxizmus-leninizmus klasszikusai semmik�ppen sem �ll�tott�k, hogy a munk�soszt�ly strukt�r�ja �lland�. Csak oszt�lyjellege marad v�ltozatlan, de �sszet�tele �s hat�rai a kapitalizmus fejl�d�s�vel egy�tt sz�ks�gk�ppen v�ltoznak. „Amilyen m�rt�kben a burzso�zia, azaz a t�ke fejl�dik, ugyanolyan m�rt�kben fejl�dik a proletari�tus is." (Marx-Engels M�vei 4. k�t.). Ennek a folyamatnak anyagi alapja a t�k�s t�rsadalom termel�er�inek fejl�d�se. A proletari�tus mint oszt�ly, a g�pi nagyipar b�zis�n alakult ki. A proletari�tus sz�mszer� n�veked�se �s �sszet�tel�nek v�ltoz�sa a tudom�ny �s a termel�si technika fejl�d�s�nek, a t�rsadalmi munkamegoszt�s fejl�d�s�nek k�vetkezm�nye.
Vizsg�ljuk meg, milyen f�bb v�ltoz�sok t�rt�ntek az ut�bbi �vtizedekben az ipari proletari�tus �sszet�tel�ben.
Mindenekel�tt megn�tt a feldolgoz� iparban foglalkoztatott munk�sok sz�zal�kar�nya. Az Egyes�lt �llamokban a b�ny�szatban, feldolgoz� iparban, a k�zleked�sben �s az �p�t�iparban dolgoz�k �sszl�tsz�m�b�l 1929-ben 62%, 1950-ben 67%, 1965-ben pedig 70% dolgozott a feldolgoz� iparban. A b�ny�szat �s a feldolgoz� ipar munk�sainak egym�shoz viszony�tott ar�nya 1929-ben 1:10, 1950-ben 1:17, 1965-ben pedig m�r 1:30 volt.
Az ipari munk�ss�g jelent�keny r�sze �t�ramlott azokba az ipar�gakba, amelyeknek d�nt� jelent�s�g�k van a korszer� termel�er�k fejl�d�se szempontj�b�l. Az Egyes�lt �llamokban 1950-t�l 1965-ig a rep�l�g�piparban foglalkoztatottak sz�ma csaknem k�t �s f�lszeres�re emelkedett, a textilipar dolgoz�inak sz�ma pedig 30 sz�zal�kkal cs�kkent. A legnagyobb mennyis�g� munkaer� a modern ipar olyan �gazataiba �z�nl�tt, mint p�ld�ul az atom-, a rak�ta-, az elektronikai, a petrok�miai �s a m�anyagipar.
Mindezeket az ipar�gakat a termel�s monopoliz�l�d�s�nak �s koncentr�ci�j�nak magas foka jellemzi. A tudom�nyos �s technikai forradalom el�rehaladt�val teh�t fokoz�dik a proletari�tusnak a t�k�s gazdas�g csom�pontjain val� �sszpontosul�sa, �s a munk�soknak mind nagyobb r�sze koncentr�l�dik a mammut�zemekben. Az NSZK-ban 1962-ben az �ssze-
 
�rt iparv�llalatok 1,1 sz�zal�ka az �sszes dolgoz�knak mintegy 40 sz�zal�k�t foglalkoztatta.
A munk�soszt�ly szakmai strukt�r�j�ban is l�nyeges v�ltoz�sok mentek v�gbe. Az ipari proletari�tus m�g a XX. sz�zad elej�n is t�lnyom�r�szt univerz�lis t�pus� szakmunk�sokb�l (eszterg�lyosok, mar�sok, lakatosok, m�szer�szek stb.) �s seg�dmunk�sokb�l �ll. A fut�szalagrendszernek a 20-as �s 30-as �vekben t�rt�nt elterjed�s�vel a proletari�tuson bel�l �j r�tegek keletkeztek, �gy p�ld�ul a g�pcsoportokat ir�ny�t� magas szakk�pzetts�g� munk�sok�, tov�bb� a betan�tott munk�sok�, akiket kik�peztek a fut�szalagon v�grehajtand� egyszer�bb munkam�veletek elv�gz�s�re. �jabb szakmai �s szakk�pzetts�gbeli v�ltoz�sokat hozott az automatiz�l�s. Egyes n�pes szakm�k vagy teljesen feleslegess� v�ltak, vagy jelent�s�g�k er�sen cs�kkent (�gy p�ld�ul az �cs- �s a mintak�sz�t� szakm�k�). Ehelyett �j szakm�k jelentkeztek: az elektronikai m�szer�szek, az automatag�p-kezel�k stb. szakm�ja.
Az �j szakm�k megtanul�sa nagyon sok p�nzbe ker�l, amit a munk�sok zsebe nem mindig b�r el. Az ilyen munk�sok, akiknek k�pzetts�ge m�r nem felel meg a termel�s megv�ltozott technikai felt�teleinek, gyakorlatilag a szakk�pzetlen munk�sok helyzet�be ker�lnek, mert kor�bban szerzett szakm�jukat nem tudj�k t�bb� felhaszn�lni. �m a modern, egyre jobban automatiz�l�d� termel�s k�vetelm�nyei alapj�ban v�ve m�gis a munk�soszt�lynak nemcsak mennyis�gi, hanem min�s�gi n�veked�s�re is vezettek. Az Egyes�lt �llamokban a szakmunk�sok h�nyada az 1940. �vi 27-r�l 1964-ig 35 sz�zal�kra emelkedett, a betan�tott munk�sok� (akik t�lnyom�r�szt fut�szalag mellett dolgoznak) 48-r�l 51 sz�zal�kra n�tt, a szakk�pzetlen munk�sok� viszont 25-r�l 14 sz�zal�kra cs�kkent. M�g a XIX, sz�zadban a g�p mellett v�gzett munka csak hossz� �vek alatt elsaj�t�that� mesters�gbeli tud�st k�vetelt a k�zzel v�gzett munka ter�n, a modern g�pek kezel�s�hez t�bb szellemi tud�s, nagyobb iskol�zotts�g �s �ltal�nos m�szaki m�velts�g sz�ks�ges.
A nagyipari proletari�tus l�tsz�m�nak gyarapod�sa, a technikailag legfejlettebb, a legkoncentr�ltabb �s legink�bb monopoliz�lt �gazatokban dolgoz� munk�sok sz�zal�kar�ny�nak emelked�se azt mutatja, hogy megn�tt a munk�soszt�ly legakt�vabb, leg�ntudatosabb �s legszervezettebb osztag�nak t�rsadalmi szerepe. Ugyan�gy, mint Marx �s Lenin idej�n, a munk�soszt�ly gerince most is a nagyipari munk�ss�g.
A proletari�tus erej�t az a sok milli� dolgoz� is gyarap�tja, akik az iparhoz k�zvetlen�l nem sorolhat� �gazatokban dolgoznak.
N�h�ny �vtizeddel ezel�tt nagyipari proletari�tuson a b�ny�szat, a feldolgoz� ipar, a k�zleked�s stb. v�llalatain�l dolgoz� munk�sokat �rtett�k. Napjaink tudom�nyos �s technikai fejl�d�se azonban kit�g�totta a prolet�ri�tus fogalm�t, egyebek k�zt annak r�v�n, hogy megn�tt a forgalom szf�r�j�ban v�gzett termel�m�veletek (�ruk rakt�roz�sa, csomagol�sa stb.) jelent�s�ge. Ezek a m�veletek, amelyeket g�pes�tettek, az ipari termel�s saj�tos v�lfajai lettek. N�h�ny h�ztart�si funkci� - a lak�sok f�t�se �s vil�g�t�sa, k�z�tkeztet�s, h�ztart�si szolg�ltat�sok - �n�ll� ipar�gakk� v�ltak. Az ezekben az �gazatokban foglalkoztatott munk�sok oszt�ly- �s szakmai szempontb�l val�j�ban nem k�l�nb�znek a gy�ri munk�sokt�l.
Emelkedik a gazdas�g nem termel� �gazataiban foglalkoztatott munkaer� sz�mar�nya. Jap�n keres� lakoss�g�ban ez a r�teg 1920-ban 21,6%
 
volt, 1960-ban pedig m�r 33,1%. Az Egyes�lt �llamokban a b�ny�szat, a feldolgoz� ipar, az �p�t�ipar �s a k�zleked�s 1946-ban �sszesen 21,3 milli� dolgoz�t foglalkoztatott, 1965-ben pedig 25,8 milli�t, vagyis 21 sz�zal�kkal t�bbet. A kereskedelemben, a szolg�ltat�sok szektor�ban, a hitel- �s p�nz�gyi szervezetben" �s az �llamappar�tusban dolgoz�k sz�ma 1946-t�l 1965-ig 19,4 milli�r�l 34,6 milli�ra emelkedett, teh�t a n�veked�s itt 70 sz�zal�kos.
A nem termel� �gazatoknak azok a munk�sai, akik termel� funkci�kat l�tnak el (p�ld�ul a teheraut�-sof�r�k, a rakod�munk�sok stb.) �rt�kt�bbletet �ll�tanak el�, ugyan�gy, mint az ipari munk�sok. Kizs�km�nyol�suk, form�ja tekintet�ben, tulajdonk�ppen egy�ltal�n, nem k�l�nb�zik az iparban dolgoz� b�rmunk�sok kizs�km�nyol�s�t�l. Nem mondhatjuk el azonban ugyanezt a nem termel� �gazatokban v�gzett b�rmunka m�s fajair�l, p�ld�ul a szem�lyi vagy k�zszolg�ltat�sok ter�n v�gzett munk�kr�l. Azok a v�llalkoz�k, akik t�k�j�ket a nem termel� �gazatokban m�k�dtetik, az ilyen alkalmazottak munk�ja r�v�n az �rt�kt�bbletnek azt a r�sz�t realiz�lj�k, amelyet az ezekben az �gazatokban haszn�lt berendez�seket �s k�l�nf�le anyagokat sz�ll�t� ipari t�k�sek „engednek �t" nekik.
Manaps�g a v�llalatok norm�lis m�k�d�s�nek n�lk�l�zhetetlen felt�tele, hogy valamennyi l�ncszem�k k�z�tt sz�ntelen�l megval�suljon a k�l�nf�le inform�ci�k cser�je, amelyek �radata egy�bk�nt szakadatlanul n�vekszik. Ezeknek az adatoknak a feldolgoz�s�t alkalmazottak v�gzik, akik ez�ltal bekapcsol�dnak a termel�si folyamatba.
Napjaink tudom�nyos �s technikai forradalm�nak egy tov�bbi k�vetkezm�nye a m�rn�k�k, technikusok �s az iparban foglalkoztatott tudom�nyos kutat�k sz�m�nak emelked�se. Minthogy a tudom�ny mind nagyobb m�rt�kben termel�er�v� v�lik, sz�mos tudom�nyos kutat�int�zet munkat�rsai l�nyeg�ben v�ve a termel�si folyamat r�sztvev�i lesznek.
A tudom�nyos munka, amely ma m�r csak laborat�riumokban �s tudom�nyos kutat�int�zetekben v�gezhet�, kollekt�v �s t�meges jelleget �lt�tt. Ennek folyt�n a tudom�nyos kutat�k, f�leg az alkalmazott tudom�nyok ter�n, t�bb� m�r nem szabadfoglalkoz�s� �rtelmis�giek. Csak akkor v�gezhetnek eredm�nyes munk�t, ha a t�k�sek alkalmaz�s�ban �llnak. De m�g a tudom�nyos �s m�szaki �rtelmis�g egy v�kony fels� r�teg�nek a monopolt�ke kiv�lts�gos helyzetet biztos�tott, a tudom�nyos �s m�szaki dolgoz�k t�bbs�ge, munk�j�nak felt�teleit �s jelleg�t, tov�bb� �letsz�nvonal�t tekintve, a szakmunk�sok r�teg�hez �ll k�zelebb.
E jelens�g folyt�n az ipari munk�sok �s az alkalmazottak, m�rn�k�k, technikusok, tudom�nyos dolgoz�k egym�shoz viszony�tott sz�mar�nya egyre jobban eltol�dik az ut�bbi kateg�ria jav�ra. Az NSZK-ban a m�rn�k�k, technikusok �s alkalmazottak az elektrotechnikai iparban az �sszes dolgoz�k kb. 26 sz�zal�k�t, a vegyiparban az �sszes dolgoz�k 32 sz�zal�k�t alkotj�k. Az Egyes�lt �llamokban h�nyaduk a vegyiparban kb. 50, az atomiparban t�bb mint 60%. Az Egyes�lt �llamok eg�sz feldolgoz� ipar�ban a dolgoz�k sz�ban forg� kateg�ri�j�nak sz�mar�nya az 1941-1950. �vi 22-r�l az 1962-64-es id�szakban 26 sz�zal�kra emelkedett.
A burzso� ideol�gusok azt �ll�tj�k, hogy ezek a t�nyek a munk�soszt�ly „�sszezsugorod�s�t", az „�j k�z�poszt�lyban" val� „felold�d�s�t" bizony�tj�k, s hogy az �let megc�folta azt a marxi tan�t�st, amely szerint a proletari�tus t�r utat a t�rsadalmi halad�shoz. �mde ezek az ideol�gusok elhallgatj�k azt a t�nyt, hogy Marx nemcsak a sz� legszorosabb �rtelm�ben vett ipari proletari�tusr�l besz�lt, hanem az „�sszmunk�sr�l", amely Marx �rtelmez�se szerint, egy kombin�lt munkaszem�lyzet, melynek tagjai a munkat�rgy kezel�s�hez k�zelebb vagy att�l t�volabb �llnak.
Csak els� pillant�sra t�nik �gy, mintha az alkalmazottak nem tartozn�nak a proletari�tushoz; a sz� pontos �rtelm�ben ugyanis csak az b�rmunk�s, aki �rt�kt�bbletet hoz l�tre, m�rpedig az alkalmazottak nagy t�bbs�g�r�l ezt nem lehet elmondani. De vannak a proletari�tushoz tartoz�snak m�s, �ltal�nosabb jegyei is: a termel�si eszk�z�kt�l val� elv�lasztotts�g, a munkaer� �ruba bocs�t�s�nak sz�ks�gess�ge, a munkab�r mint a l�tfenntart�s egyetlen forr�sa. Az alkalmazottak t�lnyom� t�bbs�g�re alkalmazhat�k ezek az ism�rvek. Nagy r�sz�k ugyanolyan anyagi helyzetben van, mint a b�rmunk�sok. Nem ok n�lk�l nevezik az alkalmazottakat „feh�rgall�ros prolet�roknak". Fizet�s�k szinte az �ltal�nos b�rsz�nvonalt�l, a munkan�lk�lis�g m�rv�t�l, a burzso�zia �s a proletari�tus er�viszonyait�l f�gg.
Az ipari munk�sok �s az ipari alkalmazottak munk�j�nak felt�telei �s jellege k�zti k�l�nbs�gek is bizonyos fokig elmos�dnak. Mivel a v�llalatok g�pes�tett�k az irodai munk�t, az ott dolgoz� alkalmazottaknak nemcsak szellemi munk�t kell kifejteni�k, hanem (egy csek�ly) fizikait is. Ezzel egyidej�leg olyan munk�skateg�ri�k is keletkeztek, amelyeknek munk�j�ban szinte nagyobb szerepe van a szellemi er�kifejt�snek, mint a fizikainak.
A proletari�tus k�l�nb�z� kateg�ri�i k�z�tt vannak persze bizonyos k�l�nbs�gek. A termel�si folyamatban az alkalmazottak n�mileg m�s helyet foglalnak el, mint a tulajdonk�ppeni munk�sok: az alkalmazottak nagyobbr�szt a m�hely-adminisztr�ci�ban, az �zemi �s v�llalati igazgat�sban dolgoznak. Emiatt az alkalmazottak lassabban jutnak az oszt�ly�ntudatnak �s a szervezetts�gnek arra a fok�ra, amely az ipari munk�sokat jellemzi. M�g nem rendelkeznek olyan harcos hagyom�nyokkal, mint amilyenek az ipari munk�ss�g k�z�tt m�r r�gen kialakultak. Nagyobb m�rt�kben hat r�juk a burzso� ideol�gia, pszichol�giailag m�g elk�l�n�tik magukat a gy�ri munk�sokt�l. De objekt�ve itt a k�z�s von�sok vannak t�ls�lyban a k�l�nbs�gek f�l�tt.

V�ltoz�sok a mez�gazdas�gban
A mez�gazdas�gi n�pess�g oszt�lyszerkezet�ben is l�nyeges v�ltoz�sok t�rt�ntek.
A burzso� t�rsadalom ezen r�sz�nek oszt�lytagol�d�s�t hossz� ideig szinte kiz�r�lag a f�ldtulajdonform�k hat�rozt�k meg. M�g a fejlett kapitalista orsz�gokban is megmaradt a feudalizmus �r�ks�ge: a f�ldter�let tetemes r�sze a nagybirtokosok tulajdon�ban van. Angli�ban �s Walesben, m�g a XX. sz�zad 50-es �veiben is megm�velt f�ldter�let fele 2250 f�ldbirtokos kez�ben volt, Sk�ci�ban pedig a f�ldter�let 4/5 r�sze 600 nagybirtokosnak volt a tulajdona. M�s orsz�gokban, p�ld�ul Olaszorsz�gban is, fenn�ll m�g a nagybirtokrendszer. Itt a latifundiumokat mind a mai napig nem sz�molt�k fel.
 
Emellett a f�ldtulajdon m�s form�i is fenn�llottak �s fenn�llnak ma is. Ilyen form�k: mez�gazdas�gi kistermel�k f�ldtulajdona; t�k�s farmerek, bank�rok, nagyiparosok, keresked�k �s uzsorat�k�sek birtokai; a burzso� �llam f�ldtulajdona.
A nagybirtokosok vagy b�rbe adj�k f�ldjeiket, vagy t�k�s gazd�lkod�st folytatnak rajtuk. Abban az esetben, ha a f�ldet t�k�s b�rl�k b�rlik, a f�ldtulajdonosok, a t�k�j�ket a mez�gazdas�gban m�k�dtet� kapitalist�k �s a mez�gazdas�gi munk�sok k�z�tt olyan viszonyok alakulnak ki, amelyek jellegzetesek a burzso� orsz�gok mez�gazdas�g�ra. De a f�ld nagy r�sz�t parasztok b�rlik. Ilyen esetekben a f�ldb�rlet leggyakoribb form�ja a felesb�rlet, amikor is a parasztok a f�ld haszn�lata fej�ben a term�s meghat�rozott r�sz�t k�telesek �tadni a f�ldes�rnak, Olaszorsz�gban p�ld�ul a term�s egyharmad�t vagy fel�t.
A f�ldtulajdon �s a f�ldhaszn�lat eml�tett form�i alapj�n a mez�gazdas�gi n�pess�g a k�vetkez� r�tegekre tagol�dik: a nagybirtokos arisztokr�cia, a feud�lis vagy f�lfeud�lis kizs�km�nyol�s t�rgy�t k�pez� parasztok, a kisburzso�zia (egyszer� �rutermel�k), az agr�rburzso�zia �s a mez�gazdas�gi proletari�tus. A mez�gazdas�gi termel�er�k fejl�d�s�nek hat�s�ra ebben a tagol�d�sban v�ltoz�sok k�vetkeztek be.
F�l �vsz�zaddal ezel�tt Lenin azt �rta, hogy „a kapitalizmus a mez�gazdas�gban, ha kifejl�d�s�t az ipar fejl�d�s�vel hasonl�tjuk �ssze, k�zelebb �ll a manufakt�raszakaszhoz, mint a gy�ripar szakasz�hoz". (Lenin M�vei 27. k�t. 96. old.) Az az�ta eltelt �vtizedekben a technikai fejl�d�s a mez�gazdas�gra is �tterjedt. Az Egyes�lt �llamok mez�gazdas�g�ban 1920-ban 246 000, 1940-ben 1 567 000, 1965-ben pedig 4 625 000 traktor dolgozott (lesz�m�tva a kertm�vel�sben haszn�lt traktorokat). 1930-ban a farmok 11 sz�zal�ka volt villamos�tva, ma pedig m�r csaknem az �sszes farmokat villamos�tott�k. M�s iparilag fejlett kapitalista orsz�gokban is el�rehalad a mez�gazdas�g m�szaki rekonstrukci�j�nak folyamata.
A nagybirtokosok m�r r�g�ta �t�lltak a kapitalista gazd�lkod�sra. J� p�ld�i ennek az olasz nagybirtokosok tekint�lyes r�sz�nek �ltetv�nyes gazdas�gai, ahol f�leg b�rmunkaer�t alkalmaznak. De az �j technik�nak a mez�gazdas�gban val� alkalmaz�sa nagy t�kebefektet�seket ig�nyelt, melyekre nem minden nagybirtokos volt k�pes. Mivel sokan k�z�l�k nem tudtak korszer�en gazd�lkodni, birtokuk elad�s�ra k�nyszer�ltek. A r�gi f�ldbirtokos arisztokr�cia a gyors �talakul�s �llapot�ban van: egy r�sze mez�gazdas�gi t�k�ss�, m�sik r�sze t�k�s j�rad�koss� v�lik.

Az agr�rt�ke az �j technik�t a maga poz�ci�inak er�s�t�s�re haszn�lta fel. Ez megnyilv�nul a mez�gazdas�gi termel�s koncentr�l�d�s�nak ugr�sszer� gyorsul�s�ban. Az Egyes�lt �llamokban az 1959-es �ssze�r�s adatai szerint a nagy farmok (az �vi 10 000 doll�rnyi �rt�ket vagy ann�l t�bbet termel� farmok) r�szar�nya az �ruba bocs�tott term�kek �rt�k�ben egy �vtized alatt (1950-t�l 1959-ig) 51-r�l 72 sz�zal�kra emelkedett, a 40 000 doll�rnyi �rt�kn�l t�bbet termel� farmok sz�ma (az �rv�ltoz�sokat figyelembe v�ve) 1939-t�l 1959-ig 29 000-r�l 102 000-re n�tt.
Az agr�rt�ke fels� r�tege monopolista agr�rt�k�v� kezd v�lni. A monop�lium d�nt� gazdas�gi f�l�nyben van a nem monopolista v�llalatok t�mkeleg�vel szemben, bizonyos hat�rok k�z�tt dikt�lni tudja a piaci �rakat, �s rendszeresen extraprofithoz juthat. M�r a mez�gazdas�gban is megjelentek ilyen c�gek. Az Egyes�lt �llamokban p�ld�ul 1200 mez�gazdas�gi
 
nagy�zem, amelyek mindegyik�nek termel�se el�ri vagy meghaladja az �vi 500 000 doll�r �rt�ket, egy�ttv�ve t�bb mez�gazdas�gi term�ket �ll�t el�, mint 1 milli� kisfarm. A monop�liumokat jellemz� ismert lenini meg�llap�t�s teh�t - „a n�h�ny t�zezer legnagyobb v�llalat� minden; a kicsinyek milli�� semmi" (Lenin: „Az imperializmus mint a kapitalizmus legfels�bb foka" 21. old.) - napjaink kapitalista mez�gazdas�g�ra is alkalmazhat�.
Az eml�tett 1200 mez�gazdas�gi nagy�zem k�z�l a legnagyobbak rendszeresen nagyobb profithoz jutnak, mint az eg�sz mez�gazdas�gi termel�sre jellemz� �tlagprofit, m�r csak az�rt is, mert a nagyobb fok� koncentr�ci� folyt�n a termel�si k�lts�gek itt kisebbek a szok�sosn�l. Ezenk�v�l a mez�gazdas�gban jelenleg fenn�ll� t�rsadalmi munkamegoszt�s mellett, a mez�gazdas�g szigor�an specializ�lt termel�si �gakra val� tagol�d�sa mellett a legnagyobb t�rsulatok bizonyos m�rt�kig (�s �ltal�ban meghat�rozott gazdas�gi ter�letek hat�rain bel�l) dikt�lni tudj�k a piacnak az �rakat. Az Egyes�lt �llamokban ez felt�tlen�l �rv�nyes olyan r�szv�nyt�rsas�gokra, mint p�ld�ul a 445 000 hekt�r f�lddel rendelkez� „KERN County Land", tov�bb� az „Anderson Clayton and co.", amelynek 10 500 hekt�r kiterjed�s� gyapot�ltetv�nyei vannak, a „Georgia Fruit Corporation", amely Kaliforni�ban 8800 hekt�ron termeszt gy�m�lcs�t �s z�lds�get. Az Egyes�lt �llamokban a csirketeny�szt�s 80-90 sz�zal�k�t m�r 1958-ban is a n�gy legnagyobb csirkekeltet� farm tartotta ellen�rz�se alatt. Teljesen nyilv�nval�, hogy politik�juk er�sen befoly�solja az amerikai v�gottbaromfi-piacot, a fogyaszt�i �rak sz�nvonal�t.
A technikai rekonstrukci� k�vetkezt�ben cs�kken a mez�gazdas�gi termel�sben foglalkoztatott munkaer� l�tsz�ma; egy r�sz�k az iparba �s a v�rosi gazdas�g nem termel� �gazataiba �ramlik �t. De a mez�gazdas�gi proletari�tusnak tov�bbra is jelent�s szerepe van a falusi jelleg� telep�l�sek keres� lakoss�g�n bel�l. Az Egyes�lt �llamokban p�ld�ul a mez�gazdas�gi proletari�tus kb. 1 milli�, f�ldj�t elvesztett v�ndormunk�sb�l �ll; �k takar�tj�k be az orsz�gban a term�s nagyobb r�sz�t. Sokan k�z�l�k mexik�i �s Puerto Ric�-i bev�ndoroltak, akiket id�nymunk�kra toboroztak. A v�ndormunk�sok k�z�tt sok az elnyomott nemzeti kisebbs�ghez tartoz� ember: n�ger, indi�nok. S�lyos helyzet�k enyh�t�s�re semmif�le t�rv�nyt nem hoztak. Kereset�k rendk�v�l alacsony. �vente mind�ssze 80-120 napot dolgoznak, a t�bbi id�ben munkan�lk�liek, an�lk�l, hogy munkan�lk�li-seg�lyt kapn�nak.

A mez�gazdas�g gyors g�pes�t�se a proletari�tus �j kateg�ri�it hozta l�tre: a traktorvezet�k, sof�r�k, komb�jnvezet�k r�teg�t. Szakmai jegyei alapj�n e dolgoz�k munk�ja igen k�zel �ll az ipari munk�sok�hoz, de b�rez�s�k l�nyegesen rosszabb. Az Egyes�lt �llamokban 1966 janu�rj�ban a farmokon dolgoz� munk�sok �tlagkeresete a feldolgoz� iparban el�rt �tlagkeresetnek mind�ssze 46 sz�zal�ka volt. Egyebek k�zt ebben jelentkezik a hat�sa annak, hogy a mez�gazdas�gi proletari�tus szervezetts�ge kisebb, sz�tforg�csolts�ga nagyobb, mint a v�rosi munk�sok�.
A r�gi f�ldbirtokos arisztokr�ci�nak mint a f�ldbirtokos oszt�ly k�l�n csoportj�nak elt�n�se, a t�k�soszt�llyal val� egybeolvad�sa egy�tt j�r a parasztok feud�lis �s f�lfeud�lis kizs�km�nyol�si form�inak elhal�s�val. Az Egyes�lt �llamokban a 60-as �vek derek�n m�r csak legfeljebb 100 000 felesb�rl� (cropper) volt, holott sz�muk 1930-ban m�g el�rte a 800 000-et.
 
Az ut�bbi id�ben az egyszer� �rutermel� farmerek (a falusi kispolg�rs�g) k�z�tt is er�sen meggyorsult a differenci�l�d�si folyamat.
Amikor a mez�gazdas�gban m�g a k�zzel v�gzett munka volt t�ls�lyban, a kisbirtokos parasztok �vekig �s �vtizedekig kapaszkodhattak f�ldj�kbe. A nagygazdas�gok ar�nylag lass� �temben szor�tott�k ki a kisgazdas�gokat. Most, amikor a mez�gazdas�g g�pes�t�se k�vetkezt�ben ugr�sszer�en megn�vekedtek a nagy�zemi gazdas�gok el�nyei, ez sok kis farmot megfosztott gazdas�gi l�tfelt�teleit�l. Ennek k�vekezt�ben a kis farmok fokozatos kiszor�t�sa hely�be ugr�sszer� gyorsas�ggal t�rt�n� kisaj�t�t�suk l�pett.
A paraszts�g differenci�l�d�sa ma nem annyira a paraszts�g kist�k�s, kul�k fels� r�teg�nek n�veked�s�ben, mint ink�bb a kisparasztok t�nkremen�s�ben jelentkezik. A t�kefelhalmoz�s m�g a kist�k�s farmok jelent�keny r�sz�ben is elmarad annak a t�keminimumnak gyors emelked�se m�g�tt, amely a technika mai sz�nvonal�n a mez�gazdas�gi v�llalatok �zemeltet�s�hez sz�ks�ges. 1960. �s 1965. k�z�tt az amerikai farmok sz�ma 573 000-rel cs�kkent.
A dolgoz� farmereket, ugyan�gy, mint eddig, alaposan kizs�km�nyolja a mez�gazdas�gi t�ke. De a dolgoz� farmerek mostani helyzet�nek legjellemz�bb von�sa, hogy a monopolt�ke is kizs�km�nyolja �ket.
A monop�liumok els�sorban �gy zs�km�nyolj�k ki a farmereket, hogy alacsony �ron v�s�rolj�k meg term�keiket �s er�sen felemelt �rakon adj�k el nekik a monopolv�llalatok �ltal el��ll�tott �rukat. Ha a farmerek term�keinek �ra �s az �ltaluk v�s�rolt �ruk �ra k�zti ar�nyt az 1910-1914 k�z�tti id�szakban 100-nak vessz�k, 1945-ben ez a sz�m 109, 1950-ben 101, 1955-ben 84, 1965-ben pedig m�r csak 77 volt.
A bankmonop�liumok is kizs�km�nyolj�k a farmereket. A mez�gazdas�gi g�pek mintegy 75 sz�zal�k�t hitel ig�nybev�tel�vel veszik, s a dolgoz� farmereknek ny�jtott hitel felt�telei l�nyegesen kedvez�tlenebbek a szok�sosn�l. Angli�ban a bankok �vi 10-20 sz�zal�kos kamatra ny�jtanak k�lcs�nt a farmereknek. Min�l kisebb a farm, l�te ann�l bizonytalanabb, �s ann�l nagyobb a hitelt ny�jt� bank kock�zata. Ez�rt a kis farmokt�l magasabb kamatot szednek, ezenk�v�l a hitelt jelz�logk�lcs�nk�nt adj�k, vagyis bet�bl�zz�k a kisfarmer f�ldj�t. A jelz�logk�lcs�nt ig�nybe vev� farmer olyan �tra l�p, amely igen gyakran oda torkollik, hogy fizet�sk�ptelen ad�s v�lik bel�le. Tartoz�sa fej�ben gazdas�g�t el�rverezik, f�ldje a bank tulajdon�ba ker�l. Bek�vetkezik a farmer f�ldj�nek monopolt�k�s kisaj�t�t�sa.

A mez�gazdas�g szf�r�j�ban v�gbemen� folyamatokra az �llammonopolista kapitalizmus fejl�d�se kett�s hat�st gyakorol. Egyfel�l, az �llam �s a monop�liumok egyes�lt ereje meggyors�tja azt a folyamatot, amelynek sor�n a mez�gazdas�gi termel�s a monopolt�ke hatalm�ba ker�l, fokozza a parasztok �s farmerek f�gg�s�t az �llami felv�s�rl�s, hitel- �s �rpolitik�t�l. Ez objekt�ve meggyors�tja a differenci�l�d�st a mez�gazdas�g szf�r�j�ban. M�sfel�l azonban a burzso� �llam, amelynek gondot okoz az oszt�lyellent�tek �lez�d�se �s a munkan�lk�lis�g n�veked�se, a birtok�ban lev� gazdas�gi eszk�z�k r�v�n arra t�rekszik, hogy meg�ll�tsa a kistermel�k t�nkremen�si folyamat�t, szil�rdabb� tegye a „csal�di farm" t�pus� gazdas�gokat. �gy p�ld�ul az Egyes�lt �llamok korm�ny�nak politik�ja - a mez�gazdas�gi term�kfelesleg k�lf�ldi �rt�kes�t�se, egyes term�nyfajt�k termeszt�s�nek a felv�s�rl�si �rrendszer �tj�n t�rt�n� t�mogat�sa - n�mileg lass�tja a kisbirtokos farmerek t�nkremen�s�nek folyamat�t, �s sok olyan gazdas�g fennmarad�s�t eredm�nyezi, amely egy�bk�nt vesztes�ges lenne �s kiszorulna a termel�sb�l.

A v�rosi k�z�pr�tegek a kapitalizmusban
A marxizmus ellens�gei azt az �ll�t�st tulajdon�tj�k a marxizmusnak, hogy a kapitalista t�rsadalom polariz�l�d�sa a v�rosi k�z�pr�tegek teljes elt�n�s�re vezet. Az ilyen leegyszer�s�t�s azonban t�vol �ll a marxizmust�l. Mi a helyzet a val�s�gban?

A kapitalizmus t�nkreteszi a kistermel�ket. Ez ut�bbiak nem gy�zik a konkurrenci�t a nagyt�k�vel szemben, �s az egyenl�tlen k�zdelemben t�megesen vesztik el termel�si eszk�zeiket, t�meg�vel proletariz�l�dnak. Kiv�ltk�ppen szembe�tl� ez a folyamat ma, amikor nem egyszer�en a nagyt�ke �ll szemben a kis�rutermel�ssel, hanem a gig�szi m�reteket �lt� monopolt�ke, amelynek v�llalatai igen magas termel�kenys�g�, legmodernebb g�pi felszerel�ssel rendelkeznek. Franciaorsz�gban p�ld�ul csup�n az 1952-t�l 1962-ig eltelt id�ben 200 000 kisipari v�llalat sz�nt meg.
A kistermel�k t�nkrejut�sa a termel� szf�r�ban �lti a legnagyobb m�reteket. A monopolt�ke sz�m�ra azonban gyakran el�ny�s, hogy nagyv�llalatainak mell�k�zemeik�nt fenntartsa a kistermel�st. Viszonylag kev�sb� nehezek a kistermel�s l�tfelt�telei a nem termel� �gazatokban �s a szolg�ltat�sok szf�r�j�ban. Franciaorsz�gban p�ld�ul a kisiparosok jellegzetes k�pvisel�i a finomp�kek, az �r�sok, a sz�jgy�rt�k, a r�di�szerel�k, az elektromos h�ztart�si k�sz�l�kek szerel�i, a v�zvezet�kszerel�k stb. A nem termel� szf�ra jelent�s�g�nek n�veked�s�vel gyarapszik az itt dolgoz� kistermel�k sz�ma is. Sok kis�zem - nagyobbr�szt olyanok, amelyekben a tulajdonos �s csal�dtagjai dolgoztak - miut�n az iparb�l kiszorult, �tment a kereskedelem vagy a szolg�ltat�sok szf�r�j�ba. �gy teh�t azzal egyidej�leg, hogy sok kistermel� proletariz�l�dik, �j m�helyek, boltok stb. keletkeznek.

A monopolt�ke a nem termel� �gazatokat �s a szolg�ltat�sok szf�r�j�t is fokozatosan hatalm�ba ker�ti. A kistermel�s gazdas�gi jelent�s�ge egyre hanyatlik, a keres� lakoss�gon bel�l cs�kken a kistulajdonosok h�nyada, b�r abszol�t sz�muk a XX. sz�zadban megn�tt. Franciaorsz�gban a b�rmunkaer�t nem foglalkoztat� kereskedelmi v�llalatok sz�ma az 1870. �vi 350 000-rel szemben 1950-ben 1 050 000 volt. Az Egyes�lt �llamokban a v�rosi �n�ll� v�llalkoz�k sz�ma az 1900-as 2,2 milli�r�l 1955-ig 5,7 milli�ra n�tt.
A t�rsadalmi �sszterm�k el��ll�t�s�ban igen kicsi a kis�rutermel�s szerepe. Az Egyes�lt �llamok feldolgoz� ipar�ban, az 1954. �vi �ssze�r�s adatai szerint, 106 960 olyan v�llalat volt, amely 1-4 munk�ssal dolgozott. Ez az �sszes v�llalatok 37,3 sz�zal�ka. Ezekben a v�llalatokban a termel�sben el��ll�tott �rt�k csak 1,55 milli�rd doll�rra r�gott, m�g az �sszes �zemekben egy�ttv�ve ez az �sszeg 116,88 milli�rd doll�r volt. Vagyis a kis�zemek a termel�sben el��ll�tott �rt�knek mind�ssze 1,3 sz�zal�k�t szolg�ltatt�k.
A kistermel�snek az �sszes v�llalatok sz�m�hoz viszony�tott ar�nya azonban m�g most is igen nagy. Franciaorsz�gban p�ld�ul 1960-ban 220 000 �p�t�ipari v�llalat m�k�d�tt, s ezeknek 90 sz�zal�ka kisipari t�pus� volt. Sok k�z�l�k csak igen csek�ly m�rt�kben alkalmazott idegen munkaer�t, �s t�bb mint 50 sz�zal�kuk egy�ltal�n nem foglalkoztatott b�rmunk�st. Az aut�jav�t� �s szerel� v�llalatoknak is mintegy 90 sz�zal�ka kis�zem, amely nagyobbr�szt a tulajdonos szem�lyes munk�j�n alapszik. Az Egyes�lt �llamok ipar�ban 1956-ban 1 020 000 v�llalat m�k�d�tt, ezek k�z�l 651 700, azaz 64% vagy egy�ltal�n nem foglalkoztatott b�rmunk�st, vagy legfeljebb h�rom munk�st, illetve alkalmazottat tartott. Az amerikai hivatalos statisztika adatai szerint a gazdas�gi �let �sszes �gaiban egy�ttv�ve �sszesen 4,5 milli� c�g m�k�dik, s ezeknek 40 sz�zal�ka egy�ltal�n nem alkalmaz b�rmunk�st.

A kisburzso�zia helyzet�t napjainkban nemcsak mennyis�gi, hanem komoly min�s�gi v�ltoz�sok is jellemzik. A m�ltban a kistermel�knek igen jelent�s szerep�k volt a k�l�nb�z� fogyaszt�si cikkek el��ll�t�s�ban. Ma viszont m�r nagym�rt�kben kiszorultak az anyagi termel�sb�l. A fejlett kapitalista orsz�gokban a kistermel�s tal�n csak olyan �gazatokban maradt meg, mint az asztaloss�g, a szab�ipar �s a cip�szet. Azel�tt a kisiparos �ltal�ban k�szterm�ket �ll�tott el�. Ma viszont a kisiparosok t�bbs�ge m�r elvesztette termel�si �n�ll�s�g�t. Funkci�juk egyre ink�bb a jav�t�sokra szor�tkozik. R�gebben a kisiparos k�zvetlen kapcsolatban �llt a piaccal. Sok esetben egy�ni megrendel� sz�m�ra dolgozott. Ma azonban a kisiparos �s a piac k�z� rendszerint be�kel�dik egy c�g, amely rendel�seket ad az el�bbinek.
A t�ke term�szetesen mindig el�nyben volt a kistermel�ssel szemben �s ki is zs�km�nyolta azt. Most azonban a kistermel�s a monopolt�ke uralmi szf�r�j�ba ker�lt; a monopolt�ke pedig els�pr� gazdas�gi f�l�nyben van, s ezt arra haszn�lja ki, hogy teljesen leig�zza a kistermel�k �ri�si t�megeit. A kisiparosok munk�ja sok esetben a kapitalist�k r�sz�re v�gzett otthoni munka saj�tos form�j�v� alakult �t, mivel a kisiparosok olyan k�r�lm�nyek k�z�tt v�gzik el azokat a munkam�veleteket, amelyekkel a nagy c�gek megb�zz�k �ket, hogy a fontosabb termel�si eszk�z�k m�r nem az � tulajdonukban vannak. Az ilyen t�pus� kisiparost m�r l�nyeg�ben elv�lasztott�k a termel�si eszk�z�kt�l. S ennek k�vetkezt�ben az ilyen kisiparos l�nyegesen k�zelebb ker�lt a proletari�tushoz, mint a m�ltbeli kis�rutermel�k. Ezenfel�l a kisiparosok, sz�tforg�csolts�guk miatt, a prolet�rokkal ellent�tben k�nytelenek elfogadni minden munkafelt�telt, amelyet a nagy c�gek r�juk k�nyszer�tenek.
A kis�rutermel� �s a t�k�s k�z�tt a k�zbees� fokozatok eg�sz sora van. Ha a kistulajdonos 1-2 alkalmazottat foglalkoztat, akkor elindult azon az �ton, amelyen t�k�ss� v�lhat, de m�g mindig �ri�si t�vols�g v�lasztja el a t�k�st�l. T�k�snek azt nevezz�k, aki teljes eg�sz�ben a b�rmunka kizs�km�nyol�s�b�l �l. Ehhez az sz�ks�ges, hogy „az egyidej�leg kizs�km�nyolt munk�sok sz�ma, k�vetkez�sk�ppen a termelt �rt�kt�bblet t�mege elegend� legyen ahhoz, hogy mag�t a munk�ltat�t feloldozza a k�tkezi munka al�l". (Marx: „A t�ke". I. k�t. 310. old.)
A mi korunkban az egyszer� �rutermel� hasonl�thatatlanul nehezebben v�lhat t�k�ss� - m�g kist�k�ss� is - mint a XIX. sz�zadban vagy ak�r a XX. sz�zad els� �vtizedeiben. Egy t�k�s v�llalat alap�t�s�hoz meghat�rozott t�keminimumra van sz�ks�g. A termel�er�k fejl�d�s�vel sz�ntelen�l n�vekszik ennek a minimumnak az abszol�t �sszege. Sz�zadunk elej�n az Egyes�lt �llamokban egy 5-8 b�rmunk�ssal dolgoz� �zem, mondjuk varroda, felszerel�se n�h�ny sz�z doll�rba ker�lt. Manaps�g ugyanerre a c�lra t�bb ezer doll�r kell. S ez term�szetesen nemcsak az Egyes�lt �llamokban van �gy. A jelenlegi k�r�lm�nyek k�z�tt teh�t a kis�rutermel�nek - azon k�v�l, hogy sz�ntelen�l �rzi a monop�liumok nyom�s�nak re� nehezed� s�ly�t - nincs kil�t�sa arra, hogy felverekedje mag�t a burzso� oszt�lyba.

A v�rosi burzso�zia soraiban is l�nyeges v�ltoz�sok mentek v�gbe. A leggazdagabb t�k�s csal�dok sz�zal�kar�nya eleny�sz�en csek�ly, de abszol�t sz�muk n�vekszik. Az Egyes�lt �llamokban 1965-ben az �sszes csal�doknak mind�ssze 0,15 sz�zal�ka tartozott a milliomos csal�dok k�z�, de m�g 1948-ban az orsz�gban 13 000 milliomos �lt, 1953-ban sz�muk m�r 27 000, 1965-ben pedig 90 000 volt. Szigor�an v�ve k�z�l�k csak a n�h�ny sz�z leggazdagabb sorolhat� a fin�ncoligarchi�hoz, vagyis a burzso�zi�nak ahhoz a legfels�, kicsiny csoportj�hoz, amely az orsz�g gazdas�gi er�forr�sainak nagyobb r�sz�t a kez�ben tartja. 1953-ban a 27 000 milliomos k�z�l mind�ssze 646 csal�d rendelkezett 10 milli� doll�r vagy enn�l t�bb szem�lyi t�k�vel. A milliomosok sz�m�nak gyarapod�sa azonban arra mutat, hogy van bizonyos tendencia a fin�ncoligarchia l�tsz�m�nak n�veked�s�re. Vegy�k m�g tekintetbe, hogy a fin�ncoligarchi�hoz tartozik manaps�g a r�szv�nyt�rsas�gi igazgat�k fels� r�tege is, amely csillag�szati nagys�g� fizet�seket, a tulajdon�ban lev� r�szv�nyek ut�n pedig �ri�si osztal�kokat �s egy�b j�vedelmeket zsebel be; ezeknek �sszege olykor el�ri a legnagyobb c�gek tulajdonosainak j�vedelm�t. Bizonyos fenntart�sokkal az �llamappar�tus legfels� vezet� r�tege is a fin�ncoligarchi�hoz sorolhat�.

A fin�ncoligarchia mindamellett sz�mszer�en m�g a burzso�zi�n bel�l sem foglal el nagy helyet. NDK-beli k�zgazd�szok adataib�l kit�nik, hogy az NSZK-ban 1962-ben a burzso�zia l�tsz�ma, a csal�dtagokat is bele�rtve, 2 746 000 volt. Ebb�l 850 szem�ly tartozott a fin�ncoligarchi�hoz, 15 000 volt a nagyv�llalkoz�k sz�ma, 930 000-re r�gott a legnagyobb r�szv�nyt�rsas�gok igazgat�ib�l, a magas rang� �llamhivatalnokokb�l �s a legjobban fizetett alkalmazottakb�l �s tisztvisel�kb�l �ll� r�teg l�tsz�ma, �s 1 800 000 ember tartozott a nem monopolista burzso�zi�hoz. A fin�ncoligarchia sz�mszer�en teh�t az eg�sz burzso� oszt�lynak csak 0,00004 sz�zal�k�t alkotja, m�gis az orsz�g gazdas�gi er�forr�sainak nagyobb r�sz�t ellen�rz�se alatt tartja.

M�r a XX. sz�zadot megel�z�en is nagy vagyoni k�l�nbs�gek voltak a nagy-, a k�z�p- �s a kist�k�sek k�z�tt. A nagyburzso�zia azonban m�g nem k�l�n�lt el olyan �lesen a burzso�zia t�bbi r�teg�t�l. Nem volt ritka eset, hogy k�z�pt�k�sek meggazdagodtak �s �tker�ltek a nagyt�k�sek kateg�ri�j�ba, vagy ellenkez�leg, a nagyt�k�sek lecs�sztak. Ezt az tette lehet�v�, hogy viszonylag m�g alacsony fok� volt a t�k�nek az egyes nagyt�k�sek kez�ben val� koncentr�ci�ja.
A mai viszonyok k�zt azonban a burzso�zia legfels� r�tege - a monopolista r�teg - �s a t�bbi burzso� r�teg k�z�tt m�r nem puszt�n vagyoni k�l�nbs�g van, hanem �th�ghatatlan hat�r. K�t fin�ncoligarcha-csal�d - Rockefeller- �s a Morgan-csal�d - a XX. sz�zad elej�n bankjain kereszt�l 11 milli�rd m�rk�nyi t�ke f�l�tt uralkodott, 1955-ben pedig m�r 126 milli�rd doll�r �sszeg� t�ke tartozott uralmi szf�r�jukba. A monopolt�k�s burzso�zia, mivel a t�ke nagyobb r�sz�t kez�ben �sszpontos�tja, a t�k�soszt�ly �sszprofitj�nak oroszl�nr�sz�t v�gja zsebre. Nemcsak a saj�t v�llalataiban foglalkoztatott munk�sok kizs�km�nyol�sa r�v�n n�veli j�vedelm�t, hanem a k�z�pt�k�sek �s f�leg a kist�k�sek �zemeiben l�trehozott profit egy r�sz�nek elsaj�t�t�sa �tj�n is.
Emiatt a monopolista �s a nem monopolista burzso�zia k�z�tt komoly ellent�tek vannak. Ezeket m�g jobban elm�ly�tik a burzso� �llam �j funkci�i, amelyek a k�l�nb�z� t�rsadalmi oszt�lyok �s r�tegek j�vedelm�nek olyan �jrafeloszt�s�ra ir�nyulnak, amely egyre t�bb el�nyt juttat a monopolt�k�s burzso�zi�nak.
A mai burzso� t�rsadalom oszt�lyszerkezet�nek fejl�d�se teh�t igen bonyolult �s elletmond�sos folyamat. Egyfel�l a munk�sok �s alkalmazottak helyzet�nek nivell�l�d�sa figyelhet� meg: a nem prolet�r csoportok a proletari�tus helyzet�be szorulnak. Ugyanakkor azonban a t�k�s t�rsadalom tov�bbra is a k�l�nf�le t�rsadalmi r�tegek halmaza marad. Marx �s Engels idej�hez k�pest, s�t m�g a XX. sz�zad elej�hez k�pest is er�sen fokoz�dott a t�rsadalom oszt�ly-polariz�l�d�sa. Az egyik p�luson, a gazdas�gok p�lus�n minden kapitalista orsz�gban a lakoss�gnak egy eleny�sz�en csek�ly h�nyada foglal helyet, amely azonban a d�nt� gazdas�gi er�forr�sokat ellen�rz�se alatt tartja. A m�sik p�luson a proletari�tus az ipari �s nem ipari proletari�tus - van, amelynek l�tsz�ma �s sz�zal�kar�nya �ri�si m�rt�kben megn�tt. E k�t sz�ls� p�lus k�z�tt sz�mos k�zbees� r�teg helyezkedik el. De ennek a t�rsadalmi strukt�r�nak f� saj�toss�ga az, hogy a monopolt�ke nemcsak a proletari�tust zs�km�nyolja ki, hanem a k�l�nb�z� nem prolet�r r�tegeket is.
Ezen a gazdas�gi b�zison a proletari�tus vezet�s�vel meg lehet teremteni egy sz�les k�r� koal�ci�t - a munk�soszt�ly, a dolgoz� paraszts�g, a v�rosi �s falusi k�z�pr�tegek r�szv�tel�vel - a k�z�s ellens�g, a monopolt�ke ellen.

(Nemzetk�zi Szemle 1967. 9. sz�m)