A 9. pont - �rja - „nem ad semmif�le praktikus �tmutat�st a proletari�tus napi politik�j�hoz, nem ad semmilyen gyakorlati megold�st a nemzeti probl�m�kra".
Vizsg�ljuk meg ezt az �rvet, amelynek m�g olyan fogalmaz�sa is van, hogy a 9. pont vagy semmit sem mond vagy pedig arra k�telez, hogy minden nemzeti t�rekv�st t�mogassunk.
Mit jelent a „praktikuss�g" k�vetelm�nye a nemzeti k�rd�sben?

Vagy minden nemzeti t�rekv�s t�mogat�s�t; vagy „igenl� vagy nemleges" v�laszt mindegyik nemzet k�l�nv�l�s�nak k�rd�s�re; vagy pedig �ltal�ban a nemzeti k�vetel�sek k�zvetlen „megval�s�that�s�g�t".
Vizsg�ljuk meg a „praktikuss�g" k�vetelm�ny�nek mind e h�rom lehets�ges �rtelm�t.
A burzso�zia, amely mindenf�le nemzeti mozgalom kezdet�n term�szetszer�en annak hegem�njak�nt (vezet�jek�nt) l�p fel, praktikus dolognak nevezi minden nemzeti t�rekv�s t�mogat�s�t. A proletari�tus politik�ja azonban a nemzeti k�rd�sben (mint a t�bbi k�rd�sben is) csak t�mogatja a burzso�zi�t bizonyos meghat�rozott ir�nyban, de sohasem esik egybe a burzso�zia politik�j�val. A munk�soszt�ly csakis a nemzetis�gi b�ke �rdek�ben (amelyet a burzso�zia nem tud teljes m�rt�kben biztos�tani, �s amely csakis teljes demokratiz�l�d�s eset�n val�s�that� meg), az egyenjog�s�g �rdek�ben, az oszt�lyharc lehet� legkedvez�bb felt�telei �rdek�ben t�mogatja a burzso�zi�t. Ez�rt a prolet�rok a nemzeti k�rd�sben �ppen a burzso�zia prakticizmus�val szemben az elvi politik�t helyezik el�t�rbe, s mindenkor csak felt�telesen t�mogatj�k a burzso�zi�t. Nemzeti tekintetben minden burzso�zia vagy kiv�lts�gokat, vagy kiv�teles el�ny�ket akar a saj�t nemzete sz�m�ra; ezt nevezik „praktikusnak".. A proletari�tus minden kiv�lts�got, minden kiv�telez�st ellenez. Aki „prakticizmust" k�vetel t�le, az a burzso�zia p�r�z�n j�r, az opportunizmus hib�j�ba esik.
„Igenl�en vagy nemlegesen" felelj�nk mindegyik nemzet k�l�nv�l�s�nak k�rd�s�re? Ez l�tsz�lag igen „praktikus" k�vetel�s. A val�s�gban azonban �rtelmetlen, elm�leti szempontb�l metafizikus, a gyakorlatban pedig arra vezet, hogy a proletari�tust al�rendelik a burzso�zia politik�j�nak. A burzso�zia mindig a maga nemzeti k�vetel�seit helyezi el�t�rbe, m�gpedig felt�tel n�lk�l. A proletari�tus szempontj�b�l ezek a k�vetel�sek az oszt�lyharc �rdekeinek vannak al�rendelve. Elm�letileg demokratikus forradalom az illet� nemzet k�l�nv�l�s�val, vagy pedig egy m�sik nemzettel val� egyenjog�v� v�l�s�val fejez�dik-e be; a proletari�tus sz�m�ra mindk�t esetben az a fontos, hogy biztos�tsa saj�t oszt�ly�nak fejl�d�s�t; a burzso�zia sz�m�ra az a fontos, hogy megnehez�tse ezt a fejl�d�st azzal, hogy e fejl�d�s feladatait „saj�t" nemzet�nek feladataihoz k�pest h�tt�rbe szor�tja. Ez�rt a proletari�tus az �nrendelkez�si jog elismer�s�nek �gysz�lv�n negat�v k�vetel�s�re szor�tkozik, �s egyetlen nemzetnek sem garant�lja, nem v�llal k�telezetts�get, hogy b�rmit is ny�jt egy m�sik nemzet rov�s�ra.

�m legyen ez nem „praktikus", de a gyakorlatban ez garant�lja a legbiztosabban a lehets�ges megold�sok k�z�l a legdemokratikusabbat; a proletari�tusnak csup�n erre a garanci�ra van sz�ks�ge, a burzso�zi�nak viszont, minden nemzet burzso�zi�j�nak olyan garancia kell, mely saj�t el�nyeit biztos�tja, tekintet n�lk�l m�s nemzetek helyzet�re (esetleges h�tr�ny�ra).
A burzso�zi�t mindenekel�tt a sz�ban forg� k�vetel�s „megval�s�that�s�ga" �rdekli - innen ered az az �r�k�s politika, hogy a burzso�zia kiegyezik m�s nemzetek burzso�zi�j�val a proletari�tus rov�s�ra. A proletari�tusnak viszont az a fontos, hogy meger�s�tse saj�t oszt�ly�t a burzso�zi�val szemben, s a t�megeket a k�vetkezetes demokr�cia �s a szocializmus szellem�ben nevelje.
�m legyen ez az opportunist�k szem�ben nem „praktikus", de a gyakorlatban ez az egyetlen re�lis biztos�t�ka a maxim�lis nemzeti egyenjog�s�gnak �s b�k�nek, mind a feud�lis urakkal, mind a nacionalista burzso�zi�val szemben.
A prolet�roknak a nemzeti k�rd�ssel kapcsolatos eg�sz feladata „nem praktikus" az egyes nemzetek nacionalista burzso�zi�ja szempontj�b�l, mert a prolet�rok „elvont" egyenjog�s�got k�vetelnek, �s mint mindennem� nacionalizmus ellens�gei, azt az elvi k�vetel�st t�masztj�k, hogy sz�njenek meg m�g a legcsek�lyebb kiv�lts�gok is. Rosa Luxemburg azonban ezt nem �rette meg, s a prakticizmus �rtelmetlen magasztal�s�val sarkig t�rta a kaput az opportunist�k el�tt, kiv�lt pedig a nagyorosz nacionalizmusnak tett opportunista engedm�nyek el�tt.
Mi�rt mondunk itt nagyorosz nacionalizmust? Az�rt, mert Oroszorsz�gban a nagyorosz nemzet elnyom� nemzet, nemzeti tekintetben pedig az opportunizmus term�szetesen m�sk�ppen jelentkezik az elnyomott, mint az elnyom� nemzetek k�r�ben.
Az elnyomott nemzetek burzso�zi�ja „praktikus" k�vetel�sei nev�ben felh�vja a proletari�tust, hogy felt�tel n�lk�l t�mogassa t�rekv�seit. Az a legpraktikusabb, ha kereken „igent" mondunk egy bizonyos nemzet k�l�nv�l�s�ra, nem pedig valamennyi nemzet, b�rmely nemzet k�l�nv�l�si jog�ra!
A proletari�tus ellenzi az ilyen prakticizmust: elismeri az egyenjog�s�got �s a nemzeti �llamhoz val� egyenl� jogot, de mindenn�l t�bbre becs�li �s mindennek f�l�be helyezi az �sszes nemzetek prolet�rjainak sz�vets�g�t, s a munk�sok oszt�lyharc�nak szemsz�g�b�l �t�l meg minden nemzeti k�vetel�st, minden nemzeti k�l�nv�l�st. A prakticizmus jelszava a val�s�gban csak a burzso� t�rekv�sek kritik�tlan �tv�tel�nek jelszava.

Azt mondj�k, hogy mi a k�l�nv�l�si jog t�mogat�s�val az elnyomott nemzetek burzso� nacionalizmus�t t�mogatjuk. Ezt mondja Rosa Luxemburg, ezt mondja ut�na az opportunista Szemkovszkij - aki, mellesleg, egyed�l k�pviseli e k�rd�sben a likvid�tor eszm�ket a likvid�tor lapban!
A mi v�laszunk: nem, �ppen a burzso�zia sz�m�ra fontos itt a „praktikus" megold�s, a munk�sok sz�m�ra viszont a k�t tendencia elvi sz�tv�laszt�sa a fontos. Amennyiben az elnyomott nemzet burzso�zi�ja harcol az elnyom� ellen, annyiban mi mindig, minden esetben �s mindenkin�l hat�rozottabban t�mogatjuk ezt, mert mi a legb�trabb �s legk�vetkezetesebb ellens�gei vagyunk az elnyom�snak. Amennyiben az elnyomott nemzet burzso�zi�ja saj�t burzso� nacionalizmus�t hirdeti meg, mi ellene vagyunk. Harcolunk az elnyom� nemzet kiv�lts�gai �s er�szakos tettei ellen, de egy�ltal�n nem n�zz�k el az elnyomott nemzet kiv�lts�gokra ir�nyul� t�rekv�seit sem.

Ha nem adjuk ki �s nem hirdetj�k az agit�ci�ban a k�l�nv�l�si jog jelszav�t, akkor nemcsak a burzso�zi�nak a malm�ra hajtjuk a vizet, hanem az elnyom� nemzet feud�lis urainak �s abszolutizmus�nak is. Ezt az �ret Kautsky r�gen felhozta Rosa Luxemburg ellen, �s ez az �rv vitathatatlan. Rosa Luxemburg att�l f�l, hogy ha elfogadja az oroszorsz�gi marxist�k programj�ban szerepl� k�l�nv�l�si jogot, Lengyelorsz�g nacionalista burzso�zi�j�t „t�mogatja", pedig e jog elvet�s�vel val�j�ban a nagyorosz feketesz�zasokat seg�ti. Val�j�ban el�seg�ti a nagyoroszok kiv�lts�gaival (s�t a kiv�lts�gokn�l is rosszabbal) val� opportunista kib�k�l�st.

Rosa Luxemburg annyira belemelegedett a lengyel nacionalizmus elleni harcba, hogy megfeledkezett a nagyorosz nacionalizmus�r�l, b�r jelenleg �ppen ez a nacionalizmus a legveszedelmesebb, nem is annyira burzso�, mint ink�bb feud�lis nacionalizmus, s �ppen ez a demokr�ci�nak �s a proletari�tus harc�nak f� akad�lya. Egy elnyomott nemzet mindennem� burzso� nacionalizmus�nak van egy k�z�s demokratikus tartalma: az elnyom�s ellen ir�nyul, �s ezt a tartalmat mi felt�tlen�l t�mogatjuk, de szigor�an elv�lasztjuk t�le a nemzeti kiv�teless�gre val� t�rekv�st, harcolunk a lengyel burzso�zia azon t�rekv�se ellen, hogy elnyomja a zsid�t stb. stb.
A burzso� �s a ny�rspolg�r szempontj�b�l ez „nem praktikus". De ez az egyetlen praktikus �s a demokr�ci�t, a szabads�got, a prolet�r sz�vets�get val�ban seg�t� elvi politika a nemzeti k�rd�sben.
Minden nemzet k�l�nv�l�si jog�nak elismer�se; a k�l�nv�l�s minden egyes konkr�t k�rd�s�nek olyan szempontb�l val� meg�t�l�se, amely kiz�r minden jogi egyenl�tlens�get, minden kiv�lts�got, minden kiv�teless�get.

N�zz�k meg az elnyom� nemzet helyzet�t. Lehet-e szabad az olyan n�p, amely m�s n�peket elnyom? Nem lehet. A nagyorosz lakoss�g csak akkor lehet szabad, ha harcol ez ellen az elnyom�s ellen. A „fels�" oszt�lyok az elnyomott nemzetek mozgalmainak hossz� �vsz�zadok �ta tart� elnyom�s�val, ennek az elnyom�snak rendszeres propag�l�s�val �ri�si akad�lyokat g�rd�tettek mag�nak a nagyorosz n�pnek a szabads�ga el� is el��t�letek stb. form�j�ban.
A nagyorosz feketesz�zasok tudatosan t�mogatj�k �s sz�tj�k ezeket az el��t�leteket. A nagyorosz burzso�zia megb�k�l vel�k, vagy alkalmazkodik hozz�juk. A nagyorosz proletari�tus nem val�s�thatja meg saj�t c�ljait, nem tiszt�thatja meg maga el�tt a szabads�ghoz vezet� utat, ha nem harcol k�vetkezetesen ezek ellen az el��t�letek ellen.
Az �n�ll� �s f�ggetlen nemzeti �llam Oroszorsz�gban egyel�re m�g csak a nagyorosz nemzet kiv�lts�ga. Mi, nagyorosz prolet�rok, nem v�delmez�nk semmif�le kiv�lts�got, nem v�delmezz�k ezt a kiv�lts�got sem. Mi az adott �llam talaj�n harcolunk, egyes�tj�k az adott �llamban �l� valamennyi nemzet munk�sait, mi nem kezeskedhet�nk a nemzeti fejl�d�s ilyen vagy amolyan �tj��rt, mi minden lehets�ges �ton saj�t oszt�lyc�lunk fel� haladunk.
De nem haladhatunk e c�l fel�, ha nem harcolunk mindennem� nacionalizmus ellen, �s nem sz�llunk s�kra a k�l�nb�z� nemzetek egyenl�s�g��rt. Hogy megadatik-e p�ld�ul Ukrajn�nak, hogy �n�ll� �llamot alkosson, az ezernyi, most m�g ismeretlen t�nyez�t�l f�gg. �s an�lk�l, hogy megpr�b�ln�nk �res „j�sl�sokba" bocs�tkozni, szil�rdan kitartunk amellett, ami k�ts�gtelen: Ukrajn�nak joga van ilyen �llamra. Mi tiszteletben tartjuk ezt a jogot, nem t�mogatjuk a nagyoroszok kiv�lts�gait az ukr�nokkal szemben, mi arra nevelj�k a t�megeket, hogy ismerj�k el ezt a jogot, �s tagadj�k minden nemzet �llami kiv�lts�gait.

Azoknak az ugr�soknak sor�n, amelyeket a polg�ri forradalmak korszak�ban minden orsz�g �t�lt, keletkezhetnek �s val�sz�n�leg keletkeznek is �ssze�tk�z�sek �s harcok a nemzeti �llamhoz val� jog k�r�l. Mi prolet�rok eleve kijelentj�k, hogy ellenezz�k a nagyorosz kiv�lts�gokat, �s ebben az ir�nyban fejtj�k ki eg�sz propagand�nkat �s agit�ci�nkat.
Rosa Luxemburg a „prakticizmust" hajszolva nem vette �szre sem a nagyorosz, sem m�sfajt�j� proletari�tus legf�bb gyakorlati feladat�t: azt a feladatot, hogy mindennapos agit�ci�t �s propagand�t folytasson minden �llami �s nemzeti kiv�lts�g ellen �s minden nemzetnek saj�t nemzeti �llamhoz val� egyenl� joga mellett; ez a feladat a f� feladatunk (most) a nemzeti k�rd�sben, mert csak ezen az �ton v�dj�k a demokr�ci�nak �s minden nemzet �sszes prolet�rjai egyenjog� sz�vets�g�nek �rdekeit.

�m legyen ez a propaganda „nem praktikus" a nagyorosz elnyom�knak �s az elnyomott nemzetek burzso�zi�j�nak szempontj�b�l (ezek is, azok is hat�rozott igent vagy nemet k�vetelnek, �s „hat�rozatlans�ggal" v�dolj�k a szoci�ldemokrat�kat). A val�s�gban �ppen ez a propaganda �s csakis ez a propaganda biztos�tja a t�megek val�ban demokratikus, val�ban szocialista nevel�s�t. Csakis ez a propaganda biztos�tja Oroszorsz�gban a legjobb es�lyeket a nemzetis�gi b�k�re, amennyiben Oroszorsz�g tov�bbra is tarka nemzeti �llam marad, �s a k�l�nf�le nemzeti �llamokra val� legink�bb b�k�s (�s a prolet�r oszt�lyharcra n�zve �rtalmatlan) k�l�nv�l�st, ha majd felmer�l a k�l�nv�l�s k�rd�se.

(Lenin M�vei 20. k�tet.)
(Megjelen�s ideje: 1914.)