A marxist�k meg vannak felt�tlen�l gy�z�dve az orosz forradalom burzso� jelleg�r�l. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy azok a demokratikus �talakul�sok a politikai rendszerben �s azok a t�rsadalmi �s gazdas�gi �talakul�sok, amelyek Oroszorsz�g sz�m�ra sz�ks�gess� v�ltak, egymagukban nemhogy a kapitalizmus al�akn�z�s�t, a burzso�zia uralm�nak al�akn�z�s�t jelenten�k, hanem ellenkez�leg, els� �zben tiszt�tj�k meg igaz�n a talajt a kapitalizmus sz�les k�r� �s gyors, eur�pai, nem pedig �zsiai jelleg� fejl�d�se sz�m�ra, el�sz�r teszik lehet�v� a burzso�zi�nak mint oszt�lynak uralm�t. A szoci�lforradalm�rok nem tudj�k meg�rteni ezt az eszm�t, mert nem ismerik az �rutermel�s �s a t�k�s termel�s fejl�d�st�rv�nyeinek �b�c�j�t, nem l�tj�k azt, hogy a kapitalizmust nem semmis�ti meg m�g a parasztfelkel�s teljes sikere sem - vagy ak�r az eg�sz f�ldnek a paraszts�g �rdek�ben �s a paraszts�g k�v�ns�gai szerint t�rt�n� �jrafeloszt�sa („�ltal�nos f�ldfeloszt�s" vagy valami ehhez hasonl�) -, hanem ellenkez�leg, l�k�st ad fejl�d�s�nek �s meggyors�tja mag�nak a paraszts�gnak oszt�lyokra val� sz�tes�s�t. A szoci�lforradalm�rok nem �rtik meg ezt az igazs�got, s �gy v�lnak �ntudatlanul a kispolg�rs�g ideol�gusaiv�. Ennek az igazs�gnak hangs�lyoz�sa nemcsak elm�leti szempontb�l, hanem a gyakorlati politika szempontj�b�l is �ri�si jelent�s�g� a szoci�ldemokr�cia sz�m�ra, mert ebb�l k�vetkezik a proletari�tus p�rtja felt�tlen �s teljes oszt�ly�n�ll�s�g�nak k�vetelm�nye a jelenlegi „�ltal�nos demokratikus" mozgalomban.

Kor�ntsem k�vetkezik ebb�l azonban, hogy a demokratikus (t�rsadalmi �s gazdas�gi tartalma szerint polg�ri) forradalom nem a legnagyobb m�rt�kben �rdeke a proletari�tusnak. Kor�ntsem k�vetkezik ebb�l az, hogy a demokratikus forradalom nem mehet v�gbe olyan form�ban is, amely f�leg a nagykapitalista, a p�nzm�gn�s, a „felvil�gosult" f�ldbirtokos sz�m�ra el�ny�s, de olyan form�ban is, amely a paraszt �s a munk�s sz�m�ra el�ny�s.
Az �jiszkr�sok alapj�ban helytelen�l fogj�k fel a polg�ri forradalom kateg�ri�j�nak �rtelm�t �s jelent�s�g�t. Elmefuttat�saikban �lland�an ott k�s�rt az a gondolat hogy a polg�ri forradalom olyan forradalom, amely csak olyasmit adhat, ami a burzso�zia sz�m�ra el�ny�s, m�rpedig mi sem t�vesebb, mint ez a gondolat. A polg�ri forradalom olyan forradalom, amely nem l�pi �t a polg�ri, vagyis a kapitalista t�rsadalmi �s gazdas�gi rendszer kereteit. A polg�ri forradalom a kapitalizmus fejl�d�s�nek sz�ks�gleteit fejezi ki, �s nemhogy megsemmis�ten� alapjait, ellenkez�leg, kisz�les�ti �s kim�ly�ti �ket. Ez a forradalom ez�rt nemcsak a munk�soszt�ly
 
hanem az eg�sz burzso�zia �rdekeit is kifejezi. Minthogy a burzso�zia uralma a munk�soszt�ly felett a kapitalizmus idej�n elker�lhetetlen, teljes joggal mondhatjuk, hogy a polg�ri forradalom nem annyira a proletari�tus, mint ink�bb a burzso�zia �rdekeit fejezi ki. De eg�szen k�ptelen az a gondolat, hogy a polg�ri forradalom egy�ltal�n nem fejezi ki a proletari�tus �rdekeit. Ez a k�ptelen gondolat vagy ahhoz az �sdi narodnyik elm�lethez vezet, hogy a polg�ri forradalom ellent�tben �ll a proletari�tus �rdekeivel, hogy ez�rt nek�nk nem kell a polg�ri politikai szabads�g, vagy az anarchizmushoz vezet, amely ellenzi a proletari�tus b�rminem� r�szv�tel�t a burzso� politik�ban, a polg�ri forradalomban, a polg�ri parlamentarizmusban. Elm�leti szempontb�l n�zve azt mutatja ez a gondolat, hogy megfeledkeztek a marxizmus legelemibb t�teleir�l is, elfelejtett�k, hogy az �rutermel�s talaj�n elker�lhetetlen�l kifejl�dik a kapitalizmus. A marxizmus tan�t�sa szerint az a t�rsadalom, amely �rutermel�sen alapul �s a civiliz�lt kapitalista nemzetekkel csereviszonyban �ll, a fed�d�s bizonyos fok�n maga is felt�tlen�l a kapitalizmus �tj�ra l�p. A marxizmus visszavonhatatlanul szak�tott a narodnyikoknak �s az anarchist�knak azzal a l�z�lm�val, hogy p�ld�ul Oroszorsz�g elker�lheti a kapitalista fejl�d�st, kiugorhat a kapitalizmusb�l vagy �tugorhatja valami m�s �ton, s nem kell megtennie a kapitalizmus talaj�n �s a kapitalizmus keretei k�z�tt foly� oszt�lyharc �tj�t.

A marxizmusnak mindezeket a t�teleit eg�szen r�szletesen bebizony�tott�k �s megr�gt�k mind �ltal�noss�gban, mind �ppen Oroszorsz�gra vonatkoztatva. Ezekb�l a t�telekb�l pedig az k�vetkezik, hogy aki a munk�soszt�ly megment�s�t b�rhol m�sutt keresi, mint a kapitalizmus tov�bbi fejl�d�s�ben, az reakci�san gondolkodik. Olyan orsz�gban, mint Oroszorsz�g, a munk�soszt�ly nem annyira a kapitalizmus miatt szenved, mint ink�bb amiatt, hogy a kapitalizmus nem el�gg� fejlett. A munk�soszt�lynak ez�rt felt�tlen�l �rdeke a kapitalizmus legsz�lesebb k�r�, legszabadabb, leggyorsabb fejl�d�se. A munk�soszt�ly sz�m�ra felt�tlen�l el�ny�s, ha felsz�molj�k a r�gi id�k �sszes maradv�nyait, amelyek g�tolj�k a kapitalizmus sz�les k�r�, szabad �s gyors fejl�d�s�t. A polg�ri forradalom �ppen olyan forradalom, amely a leghat�rozottabban els�pri a r�gi id�k maradv�nyait, a h�b�ri rend maradv�nyait (nemcsak az �nk�nyuralom tartozik e maradv�nyok k�z�, hanem a monarchia is), amely a legteljesebb m�rt�kben biztos�tja a kapitalizmus sz�les k�r�, szabad �s gyors fejl�d�s�t.

Ez�rt a polg�ri forradalom a legnagyobb m�rt�kben el�ny�s a proletari�tus sz�m�ra. A polg�ri forradalomra felt�tlen�l sz�ks�g van a proletari�tus �rdek�ben. Min�l teljesebb �s hat�rozottabb, min�l k�vetkezetesebb lesz a polg�ri forradalom, ann�l ink�bb biztos�tva lesz a proletari�tusnak a burzso�zia ellen, a szocializmus�rt v�vott harca. Ez a k�vetkeztet�s csak azoknak a szem�ben l�tszik �jnak vagy furcs�nak, paradoxnak, akik nem ismerik a tudom�nyos szocializmus �b�c�j�t. S ebb�l a k�vetkeztet�sb�l folyik t�bbek k�zt az a t�tel is, hogy a burzso� forradalom bizonyos �rtelemben el�ny�sebb a proletari�tus sz�m�ra, mint a burzso�zia sz�m�ra. M�gpedig a k�vetkez� �rtelemben k�ts�gtelen ez a t�tel: a burzso�zia sz�m�ra el�ny�s, ha a proletari�tussal szemben a r�gi rendszer egyn�mely maradv�ny�ra, p�ld�ul a monarchi�ra, az �lland� hadseregre stb. t�maszkodhat. A burzso�zia sz�m�ra el�ny�s, ha a polg�ri forradalom nem s�pri el t�l er�lyesen a r�gi rendszer minden maradv�ny�t, hanem egyeseket meghagy bel�l�k - vagyis ha ez a forradalom nem eg�szen k�vetkezetes, ha nem viszik v�gig, ha nem hat�rozott �s k�ny�rtelen. Ezt a gondolatot a szoci�ldemokrat�k gyakran n�mileg m�sk�pp fejezik ki: azt mondj�k, hogy a burzso�zia el�rulja �nmag�t, a burzso�zia el�rulja a szabads�g �gy�t, a burzso�zia nem k�pes arra, hogy k�vetkezetesen demokratikus legyen.

 A burzso�zia sz�m�ra el�ny�sebb, ha a polg�ri-demokratikus ir�nyba es� elengedhetetlen v�ltoz�sok lassabban, fokozatosabban, �vatosabban, kev�sb� hat�rozottan, reformok �tj�n, nem pedig forradalom �tj�n mennek v�gbe, ha e v�ltoz�sok v�grehajt�sakor a lehet� leg�vatosabban b�nnak a h�b�ri rendszer „nagyrabecs�lt" int�zm�nyeivel (p�ld�ul a monarchi�val); ha ezek a v�ltoz�sok a lehet� legkisebb m�rt�kben fejlesztik a k�zn�p, vagyis a parasztok �s k�l�n�sen a munk�sok forradalmi �ntev�kenys�g�t, kezdem�nyez�s�t �s energi�j�t, k�l�nben a munk�soknak ann�l k�nnyebb lesz - mint a franci�k mondj�k - „a pusk�t egyik v�llukr�l �tvenni a m�sikra", vagyis maga a burzso�zia ellen ir�ny�tani azt a fegyvert, amelyet a polg�ri, forradalom ad a kez�kbe, azt a szabads�got, amelyet a polg�ri forradalom ad nekik, azokat a demokratikus int�zm�nyeket, melyek a h�b�ri rendszert�l megtiszt�tott talajon keletkeznek.
Ezzel szemben a munk�soszt�ly sz�m�ra el�ny�sebb, ha a burzso�-demokratikus ir�nyba es� elengedhetetlen v�ltoz�sok nem reformok �tj�n, hanem forradalmi �ton mennek v�gbe, mert a reformok �tja a halogat�sok, a huzavona, a n�p szervezet�ben rothad� r�szek elhal�s�nak k�nos �s lass� �tja. Ezeknek a r�szeknek rothad�s�t�l els�sorban �s legink�bb a proletari�tus �s a paraszts�g szenved. A forradalmi �t a gyors, a proletari�tusra n�zve legkev�sb� f�jdalmas m�t�t �tja, a rothad� r�szek k�zvetlen elt�vol�t�s�nak �tja, a monarchia �s a hozz� ill� f�rtelmes �s ut�latos, rothadt �s rothad�s�val a leveg�t is megfert�z� int�zm�nyekkel szemben tan�s�tott legkisebb enged�kenys�g �s �vatoss�g �tja.

Ez az oka annak, hogy polg�ri-liber�lis sajt�nk nem csup�n a cenz�r�ra val� tekintettel, nem csup�n a hatalmasokt�l val� f�lelm�ben panaszkodik a forradalmi �t lehet�s�ge miatt, reszket a forradalomt�l, ijesztgeti a c�rt a forradalommal, igyekszik elker�lni a forradalmat, lak�jkodik �s hajlong a reformista �t alapj�ul szolg�l� sz�nalmas reformok �rdek�ben. Nemcsak a „Russzkije Vedomosztyi", a „Sz�n Otyecsesztva", a „Nasa Zsizny", a „Nasi Dnyi" van ezen az �ll�sponton, hanem az illeg�lis, a szabad „Oszvobozsgyenyije" is. A burzso�zi�nak mint oszt�lynak a kapitalista t�rsadalomban elfoglalt helyzet�b�l elker�lhetetlen�l k�vetkezik a burzso�zia k�vetkezetlens�ge a demokratikus forradalomban. A proletari�tust mint oszt�lyt maga a helyzete k�nyszer�ti arra, hogy k�vetkezetes demokrata legyen. A burzso�zia h�tratekinget, f�l a demokratikus halad�st�l, amely azzal fenyeget, hogy a proletari�tus meger�s�dik. A proletari�tus csak l�ncait vesz�theti el, a demokr�cia seg�ts�g�vel pedig egy eg�sz vil�got fog nyerni. Ez�rt min�l k�vetkezetesebb demokratikus reformjai tekintet�ben a polg�ri forradalom, ann�l kev�sb� korl�toz�dik arra, ami kiz�r�lag a burzso�zia sz�m�ra el�ny�s. Min�l k�vetkezetesebb a polg�ri forradalom, ann�l ink�bb biztos�tja a demokratikus forradalomban azt, ami a proletari�tus �s a paraszts�g sz�m�ra el�ny�s.
A marxizmus nem arra tan�tja a prolet�rt, hogy f�lre�lljon a polg�ri forradalomban, hogy ne vegyen r�szt benne, hogy a burzso�zi�nak engedje �t a vezet�st a forradalomban, hanem ellenkez�leg, arra tan�tja, hogy a leger�lyesebben vegyen r�szt benne, hogy a legelsz�ntabban harcoljon a k�vetkezetes prolet�r demokratizmus�rt, a forradalom v�gig vitel��rt. Nem ugorhatunk ki az orosz forradalom polg�ri-demokratikus keretei k�z�l, de �ri�sira t�g�thatjuk ezeket a kereteket, harcolhatunk �s harcolnunk kell e kereteken bel�l is a proletari�tus �rdekei�rt, k�zvetlen sz�ks�gletei�rt �s az�rt, hogy meglegyenek a felt�telei annak, hogy a proletari�tus er�it el�k�sz�thess�k a j�vend� teljes gy�zelemre. Polg�ri demokr�cia �s polg�ri demokr�cia k�zt is van k�l�nbs�g. Polg�ri demokrata az a monarchista zemsztvo-k�pvisel�, aki a fels�h�z h�ve, aki az �ltal�nos v�laszt�jogot „k�veteli", titokban, suba alatt pedig kiegyezik a c�rizmussal holmi megnyirb�lt alkotm�nyban. �s polg�ri demokrata az a paraszt is, aki fegyverrel kez�ben t�mad a f�ldesurakra �s a csinovnyikokra; aki „naiv republik�nus" m�dj�ra „a c�r elkerget�s�t" javasolja. Van olyan polg�ri-demokratikus rend, mint N�metorsz�gban, �s van olyan is, mint Angli�ban; van olyan, mint Ausztri�ban, �s van olyan is, mint Amerik�ban vagy Sv�jcban. Sz�p kis marxista lenne az, aki a demokratikus forradalom korszak�ban figyelmen k�v�l hagyn� ezt a k�l�nbs�get a demokratizmus egyes fokai �s egyik vagy m�sik form�j�nak jellege k�z�tt, �s megel�gedn�k azzal az „okoskod�ssal", hogy ez m�gis „polg�ri forradalom", a „polg�ri forradalom" gy�m�lcse.

�ppen ilyen, r�vidl�t�sukat fitogtat� okoskod�k a mi �jiszkr�saink is. �k is csup�n a forradalom polg�ri jelleg�re vonatkoz� elm�lked�sekre szor�tkoznak ott �s akkor, ahol k�l�nbs�get kellene tenni�k a k�zt�rsas�gi-forradalmi �s a liber�lis-monarchista burzso� demokr�cia k�z�tt, nem is sz�lva a k�vetkezetlen burzso� demokr�cia �s a k�vetkezetes prolet�r demokr�cia k�zti k�l�nbs�gr�l. Mintha csakugyan „tokbab�jt emberekk�" v�ltak volna, m�lab�san elbesz�lgetnek „az ellent�tes oszt�lyok k�lcs�n�s harc�nak folyamat�r�l", amikor arr�l van sz�, hogy demokratikus vezet�st adjunk ennek a forradalomnak, hogy Sztruve �r �s t�rsai �rul� jelszavaival ellent�tben a halad�, demokratikus jelszavakat hangs�lyozzuk, hogy a f�ldbirtokosok �s a gy�rosok liber�lis �z�rked�s�vel ellent�tben ny�ltan �s �lesen r�mutassunk a proletari�tus �s paraszts�g val�ban forradalmi harc�nak legk�zelebbi feladataira. Ez most a l�nyege annak a k�rd�snek, uraim, amelyet �n�k nem vettek �szre: az, hogy val�ban nagyszer� gy�zelemmel fog-e v�gz�dni forradalmunk vagy csak nyomor�s�gos alkuval, eljut-e a proletari�tus �s a paraszts�g forradalmi-demokratikus diktat�r�j�hoz, vagy „kimer�l az ereje" egy Sipov-f�le liber�lis alkotm�nyban!
Az els� pillant�sra tal�n az a sz�ne a dolognak, hogy amikor ezt a k�rd�st felvetj�k, teljesen elt�r�nk t�m�nkt�l. De csak az els� pillant�sra t�nhet fel a dolog ilyen sz�nben. Val�j�ban �ppen ebben a k�rd�sben van a gy�kere az Oroszorsz�gi Szoci�ldemokrata Munk�sp�rt III. kongresszus�nak szoci�ldemokrata taktik�ja �s az �jiszkr�sok konferenci�j�n meg�llap�tott taktika k�z�tt most m�r eg�szen vil�gosan kibontakoz� elvi ellent�tnek. Az �jiszkr�sok most m�r nem is k�t, hanem h�rom l�p�st tettek h�trafel�, felt�masztott�k az �konomizmus hib�it, amikor a munk�sp�rt forradalmi helyzetben k�vetend� taktik�j�nak a munk�sp�rtra n�zve hasonl�thatatlanul bonyolultabb, fontosabb �s �letbev�g�bb k�rd�seit kell megoldani. Ez�rt a legnagyobb figyelemmel kell foglalkoznunk a felvetett k�rd�s elemz�s�vel.

Az �jiszkr�s hat�rozat id�zett r�sze utal arra a vesz�lyre, hogy a szoci�ldemokr�cia esetleg maga k�ti meg a kez�t a burzso�zia k�vetkezetlen politik�ja elleni harcban, felolvad a polg�ri demokr�ci�ban. Ennek a vesz�lynek a gondolata v�r�s fonalk�nt h�z�dik v�gig az eg�sz saj�tosan �jiszkr�s irodalmon ez a gondolat az igazi magva a p�rtszakad�sunk sor�n elfoglalt elvi �ll�spontnak (az�ta, hogy a szakad�s sor�n a civakod�s elemei teljesen h�tt�rbe szorultak az �konomizmus fel� fordul�s elemeivel szemben). S minden k�nt�rfalaz�s n�lk�l elismerj�k, hogy ez a veszedelem csakugyan fenn�ll, s hogy �ppen most, az orosz forradalom l�ngra-lobban�sa idej�n k�l�n�sen komolly� v�lt ez a veszedelem. R�nk, a szoci�ldemokr�cia teoretikusaira, vagy - ami engem illet, ink�bb azt mondan�m - publicist�ira, valamennyi�nkre az a halaszthatatlan �s rendk�v�l felel�s feladat v�r, hogy kider�ts�k, melyik oldalr�l fenyeget val�ban ez a vesz�ly. Mert n�zetelt�r�seinknek nem az a vita a forr�sa, hogy van-e ilyen vesz�ly vagy sem, hanem hogy ezt a vesz�lyt a „kisebbs�g" �gynevezett usz�lypolitik�ja, vagy a t�bbs�g" �gynevezett forradalmis�ga sz�li-e.

Ferd�t�sek �s f�lre�rt�sek elker�l�se v�gett mindenekel�tt megjegyezz�k, hogy a sz�ban forg� vesz�ly a dolognak nem a szubjekt�v, hanem az objekt�v oldal�r�l mutatkozik, nem abban a form�lis �ll�spontban rejlik, amelyet a szoci�ldemokr�cia foglal el a harcban, hanem az eg�sz jelenlegi forradalmi harc anyagi kimenetel�ben. Nem az a k�rd�s, hogy fel akar-e old�dni ez vagy az a szoci�ldemokrata csoport a burzso� demokr�ci�ban, s elismeri-e, hogy felold�dik -, err�l sz� sincs. A szoci�ldemokrat�k k�z�l senkit sem gyan�s�tunk ezzel az �hajjal, �s egy�ltal�n nem �hajokr�l van itt sz�. Nem is az a k�rd�s, hogy meg�rzi-e ez vagy az a szoci�ldemokrata csoport form�lis �n�ll�s�g�t, k�l�n�ll�s�t, f�ggetlens�g�t a burzso� demokr�ci�t�l a forradalom eg�sz ideje alatt. Nemcsak proklam�lhatj�k ezt az „�n�ll�s�got", hanem form�lisan meg is �rizhetik -, m�gis �gy fordulhat a dolog, hogy meg lesz k�tve a kez�k a burzso�zia k�vetkezetlens�ge elleni harcban. A forradalom v�gleges politikai eredm�nye az is lehet, hogy a szoci�ldemokr�cia form�lis „�n�ll�s�ga" ellen�re, teljes szervezeti �s p�rtbeli k�l�n�ll�sa ellen�re sem lesz val�j�ban �n�ll�, nem lesz el�g ereje ahhoz, hogy prolet�r �n�ll�s�g�nak b�lyeg�t r�nyomja az esem�nyek menet�re, annyira gyeng�nek bizonyul, hogy nagyj�ban �s eg�sz�ben v�gs� soron v�gs� eredm�nyk�nt m�giscsak t�rt�neti t�nny� v�lik a polg�ri demokr�ci�ban val� „felold�d�sa".
Ez a val�di vesz�ly. �s most n�zz�k meg, melyik oldalr�l fenyeget ez a vesz�ly: a szoci�ldemokr�cia jobboldali elhajl�sa r�sz�r�l-e az �j „Iszkra" k�p�ben, ahogyan mi gondoljuk, vagy a szoci�ldemokr�cia baloldali elhajl�sa r�sz�r�l, a „t�bbs�g", a „Vperjod" stb. k�p�ben, ahogy az �jiszkr�sok gondolj�k.
E k�rd�s eld�nt�se, mint m�r utaltunk r�, k�l�nb�z� t�rsadalmi er�k m�k�d�s�nek objekt�v egy�tthat�s�t�l f�gg. Ezeknek az er�knek jelleg�t elm�letileg m�r meghat�rozta az orosz viszonyok marxista elemz�se, most pedig gyakorlatilag hat�rozza meg a csoportok �s oszt�lyok ny�lt fell�p�se a forradalom folyam�n. �s azt l�tjuk, hogy az eg�sz elm�leti elemz�s, amelyet a marxist�k j�val a jelenlegi korszakot megel�z�en v�geztek el, �s a
 
forradalmi esem�nyek fejl�d�s�nek eg�sz gyakorlati megfigyel�se azt mutatja, hogy az objekt�v felt�telek szempontj�b�l Oroszorsz�gban a forradalomnak k�tf�le menete �s kimenetele lehets�ges. Oroszorsz�g gazdas�gi �s politikai rendszer�nek polg�ri-demokratikus ir�ny� �talakul�sa elker�lhetetlen �s elh�r�thatatlan. Nincs a vil�gon olyan er�, amely megakad�lyozhatn� ezt az �talakul�st. De az �talakul�st megval�s�t� meglev� er�k m�k�d�s�nek egy�tthat�s�b�l ennek az �talakul�snak k�tf�le eredm�nye vagy k�tf�le form�ja ad�dhat: 1. vagy „a forradalomnak a c�rizmus feletti d�nt� gy�zelm�vel" v�gz�dik az �gy, vagy 2. nincs el�g er� a d�nt� harchoz �s a dolog a c�rizmusnak a burzso�zia „legk�vetkezetlenebb" �s „leg�nz�bb" elemeivel k�t�tt paktum�val v�gz�dik. A senki �ltal el�re nem l�that� r�szletek �s kombin�ci�k sokf�les�ge nagyj�ban �s eg�sz�ben e k�t kimenetel egyik�hez vagy m�sik�hoz vezet.
Vizsg�ljuk meg most ezeket a lehet�s�geket el�sz�r is t�rsadalmi jelent�s�g�k szempontj�b�l, m�sodszor a szoci�ldemokr�cia helyzet�nek („felold�d�s�nak" vagy „keze megk�t�tts�g�nek") szempontj�b�l mindk�t kimenetel eset�n.
Mit jelent „a forradalom d�nt� gy�zelme a c�rizmus felett"? L�ttuk m�r, hogy az �jiszkr�sok, amikor ezt a kifejez�st haszn�lj�k, m�g a legk�zvetlenebb politikai jelent�s�t sem �rtik meg. M�g kev�sb� tapasztaljuk, hogy e fogalom oszt�lytartalm�t �rten�k. Hiszen mi, marxist�k, semmik�ppen sem engedhetj�k meg magunknak, hogy olyan szavakkal �ltassuk magunkat, mint „a forradalom" vagy „a nagy orosz forradalom", mint ahogy most sok forradalmi demokrata �ltatja vel�k mag�t (p�ld�ul Gapon). Pontosan sz�mot kell vetn�nk azzal, milyen re�lis t�rsadalmi er�k �llnak szemben „a c�rizmussal" (ez teljesen re�lis �s mindenki sz�m�ra �rthet� er�) �s k�pesek arra, hogy „d�nt� gy�zelmet" arassanak felette. A nagyburzso�zia, a f�ldbirtokosok, a gy�rosok, az oszvobozsgyenyist�kat k�vet� „t�rsas�g" nem lehet ez az er�. L�tjuk, hogy m�g csak nem is akarj�k a d�nt� gy�zelmet. Tudjuk, hogy oszt�lyhelyzet�kn�l fogva k�ptelenek a c�rizmus ellen d�nt� harcra; sokkal s�lyosabb kolonck�nt h�zza �ket a mag�ntulajdon, a t�ke, a f�ld, semhogy d�nt� harcba menjenek. Sokkal ink�bb kell nekik a c�rizmus a maga rend�ri-b�rokratikus �s katonai er�ivel a proletari�tus �s a paraszts�g ellen, semhogy a c�rizmus megsemmis�t�s�re t�rekedn�nek. Nem, az az er�, amely „a c�rizmus felett d�nt� gy�zelmet" arathat, csak a n�p, vagyis a proletari�tus �s a paraszts�g lehet, ha a f�, a nagy er�ket vessz�k, s a falusi �s v�rosi kispolg�rs�got (ez is „n�p") e kett� k�z�tt osztjuk el. „A forradalom d�nt� gy�zelme a c�rizmus felett" annyi, mint a proletari�tus �s a paraszts�g forradalmi-demokratikus diktat�r�ja. Ez el�l a k�vetkeztet�s el�l, amelyre m�r r�gen utalt a „Vperjod", nem menek�lhetnek el a mi �jiszkr�saink sem. Senki m�s nem arathat d�nt� gy�zelmet a c�rizmus felett.

�s ez a gy�zelem igenis diktat�ra lesz, vagyis felt�tlen�l katonai er�re, a felfegyverzett t�megekre, a felkel�sre kell majd t�maszkodnia �s nem holmi „leg�lis", „b�k�s �ton" l�trehozott int�zm�nyekre. Ez csak diktat�ra lehet, mert azoknak az �talak�t�soknak a v�grehajt�sa, amelyek halad�ktalanul �s felt�tlen�l sz�ks�gesek a proletari�tus �s a paraszts�g sz�m�ra, k�ts�gbeesett ellen�ll�st fognak kiv�ltani a f�ldbirtokosokb�l is, a nagyburzso�zi�b�l is, a c�rizmusb�l is. Diktat�ra n�lk�l nem lehet megt�rni ezt az ellen�ll�st, nem lehet visszaverni az ellenforradalmi k�s�rleteket.
5*
 
De ez term�szetesen nem szocialista, hanem demokratikus diktat�ra lesz. Ez a diktat�ra (a forradalmi fejl�d�s eg�sz sor k�zb�ls� foka n�lk�l) nem ny�lhat a kapitalizmus alapjaihoz. Legjobb esetben kereszt�lviheti majd a f�ldtulajdon gy�keres �jrafeloszt�s�t a paraszts�g jav�ra, megval�s�thatja a k�vetkezetes �s teljes demokratizmust - bele�rtve a k�zt�rsas�got is -, a falusi, s�t a gy�ri �letb�l is gy�keresen kit�pheti az �sszes �zsiai, szolgai von�sokat, megalapozhatja a munk�sak helyzet�nek komoly javul�s�t, �s �letsz�nvonaluk emelked�s�i, v�g�l - last but not least (v�g�l, de nem utols� sorban - Szerk.) -, �tviheti a forradalom t�z�t Eur�p�ba. Ez a gy�zelem m�g kor�ntsem teszi polg�ri forradalmunkat szocialista forradalomm�; a demokratikus forradalmi �talakul�s k�zvetlen�l nem megy t�l a polg�ri t�rsadalmi-gazdas�gi viszonyok keretein; mindamellett ez a gy�zelem �ri�si jelent�s�g� lesz mind Oroszorsz�g, mind az eg�sz vil�g j�vend� fejl�d�se szempontj�b�l. Semmi sem fokozza annyira a vil�gproletari�tus forradalmi energi�j�t, semmi sem r�vid�ti meg annyira a v�gs� gy�zelm�hez vezet� utat, mint az Oroszorsz�gban elkezd�d�tt forradalom d�nt� gy�zelme.
Hogy mennyire val�sz�n� ez a gy�zelem - az m�s k�rd�s. Egy�ltal�n nem vagyunk hajlamosak meggondolatlan optimizmusra e tekintetben, egy�ltal�n nem feledkez�nk meg e feladat �ri�si neh�zs�geir�l, de amikor harcba indulunk, a gy�zelmet kell k�v�nnunk �s meg kell tudnunk mutatni az igazi utat, amely e gy�zelemhez vezet. Vitathatatlan, hogy vannak olyan tendenci�k, amelyek e gy�zelemhez vezethetnek. Igaz, m�g nagyon-nagyon kicsi a mi befoly�sunk, a szoci�ldemokrat�k befoly�sa a proletari�tus t�megeire; a parasztt�megek forradalmi befoly�sol�sa m�g eg�szen eleny�sz�; sz�rnyen nagy m�g a proletari�tus �s f�leg a paraszts�g sz�tforg�csolts�ga, fejletlens�ge, tudatlans�ga. A forradalom azonban gyorsan t�m�r�t �s gyorsan vil�gos�t fel. Fejl�d�s�nek minden egyes l�p�se egyre jobban �ntudatra �breszti a t�megeket �s ellen�llhatatlan er�vel vonzza �ket a forradalmi program z�szlaja al� -, annak a programnak z�szlaja al�, amely egyed�l fejezi ki k�vetkezetesen �s egy�ntet�en a t�meg igazi �letbev�g� �rdekeit.

A mechanika t�rv�nye �gy sz�l, hogy a hat�s egyenl� az ellenhat�ssal. A t�rt�nelemben a forradalom rombol� erej�t ugyancsak nem kis m�rt�kben az hat�rozza meg, milyen er�s �s tart�s volt a szabads�g ir�nti t�rekv�s elfojt�sa, milyen m�ly az �z�nv�z el�tti „fel�p�tm�ny" �s a jelenlegi korszak eleven er�i k�z�tti ellentmond�s. A nemzetk�zi politikai helyzet is sok tekintetben a lehet� legel�ny�sebben alakul az orosz forradalom sz�m�ra. A munk�sok �s a parasztok felkel�se m�r megkezd�d�tt; a felkel�s sz�tforg�csolt, �szt�n�s, gyenge, de vitathatatlanul �s felt�tlen�l bizony�tja, hogy vannak er�k, amelyek elsz�ntan tudnak harcolni �s a d�nt� gy�zelem fel� tartanak.
Ha ez az er� nem elegend�, akkor a c�rizmusnak siker�l paktumot k�tnie, amire m�r k�sz�lnek is mindk�t oldalr�l --Buligin�k is, Sztruve �r�k is. Akkor egy megnyirb�lt alkotm�nnyal v�gz�dik az �gy, s�t a legrosszabb esetben - az alkotm�ny par�di�j�val. Ez is „burzso� forradalom" lesz, csakhogy elvet�lt, ki nem hordott korcs. A szoci�ldemokr�ci�nak nincsenek ill�zi�i, ismeri a burzso�zia �rul� term�szet�t, nem cs�gged el �s nem hagyja abba a proletari�tus oszt�lynevel�se ter�n v�gzett sz�v�s, t�relmes, kitart� munk�j�t, m�g egy „Sipov-f�le" burzso�-alkotm�nyos
 
paradicsom legsz�rk�bb h�tk�znapjaiban sem. Ez a kimenetel t�bb�-kev�sb� hasonl�tana csaknem az �sszes XIX. sz�zadbeli eur�pai demokratikus forradalmak kimenetel�hez, �s ebben az esetben p�rtunk fejl�d�se is neh�z, g�r�ngy�s, hossz�, de ismert �s j�rt �ton haladna.
Most az a k�rd�s, hogy e k�t lehet�s�g k�z�l melyikben lenne val�ban megk�tve a szoci�ldemokr�cia keze a k�vetkezetlen �s �nz� burzso�zi�val szemben? melyik esetben „old�dik fel" val�ban teljesen vagy majdnem teljesen a polg�ri demokr�ci�ban?
El�g, ha vil�gosan felvetj�k ezt a k�rd�st, �s percnyi k�sedelem n�lk�l v�laszolhatunk r�.
Ha a burzso�zi�nak siker�l elg�ncsolnia az orosz forradalmat azzal, hogy kiegyezik a c�rizmussal, akkor a szoci�ldemokr�cia keze t�nyleg meg lesz k�tve a k�vetkezetlen burzso�zi�val szemben, akkor a szoci�ldemokr�cia „felold�dik" a burzso� demokr�ci�ban olyan �rtelemben, hogy a proletari�tusnak nem siker�l majd r�nyomnia maga hat�rozott b�lyeg�t a forradalomra, nem siker�l prolet�r m�don - vagy mint egykor Marx mondotta - „plebejus m�don" lesz�molnia a c�rizmussal.
Ha siker�l d�nt� gy�zelemre vinni a forradalmat, akkor jakobinus m�don, vagy ha �gy tetszik, plebejus m�don fogunk lesz�molni a c�rizmussal. „Az eg�sz francia terrorizmus - �rta Marx a h�res „Neue Rheinische Zeitung"-ban 1848-ban -, nem volt egy�b, mint plebejus m�don val� lesz�mol�s a burzso�zia ellens�geivel, az abszolutizmussal, a feudalizmussal �s a ny�rspolg�rs�ggal" (Marx Nachlass Mehring kiad�sa. III. k�t. 211. old.) Gondolkodtak-e valaha is Marx e szavainak jelent�s�n azok, akik az orosz szoci�ldemokrata munk�sokat a demokratikus forradalom korszak�ban a „jakobinizmus" r�m�vel ijesztgetik?
A jelenlegi orosz szoci�ldemokr�cia girondist�i, az �jiszkr�sok, nem olvadnak egybe az oszvobozsgyenyist�kkal, de a val�s�gban jelszavaik jelleg�n�l fogva usz�lyukba ker�ltek. Az oszvobozsgyenyist�k pedig, vagyis a liber�lis burzso�zia k�pvisel�i, az �nk�nyuralommal finoman, reformista m�don akarnak elb�nni - enged�kenyen, hogy az arisztokr�ci�t, a nemess�get, az udvart ne �rje s�relem, �vatosan, t�r�s-z�z�s n�lk�l, szeretetrem�lt�an �s udvariasan, �ri m�don, keszty�s k�zzel (olyasf�le feh�r keszty�ben, amilyet egy bandita kez�r�l h�zott fel a maga kez�re Petrunkevics �r, amikor V�res Mikl�s a „n�pk�pvisel�ket" (?) fogadta, l�sd „Proletarij" 5. sz.).
A jelenlegi szoci�ldemokr�cia jakobinusai - a bolsevikok, a „vperjodist�k", a kongresszusiak vagy a „proletarij" h�vei; m�r nem is tudom, hogy nevezzem �ket - jelszavaikkal fel akarj�k emelni a forradalmi �s k�zt�rsas�gi kispolg�rs�got, �s k�l�n�sen a paraszts�got a teljes oszt�ly�n�ll�s�g�t meg�rz� proletari�tus k�vetkezetes demokratizmus�nak sz�nvonal�ra. Azt akarj�k, hogy a n�p, vagyis a proletari�tus �s a paraszts�g „plebejus m�don" b�njon el a monarchi�val �s az arisztokr�ci�val, k�m�letlen�l megsemmis�tse a szabads�g ellens�geit, er�szakkal let�rje ellen�ll�sukat �s semmif�le engedm�nyt ne tegyen a h�b�ri rend, az �zsiai �llapotok, az ember meggyal�z�sa �tkozott �r�ks�g�nek.
Ez persze nem jelenti azt, hogy felt�tlen ut�nozni akarn�nk az 1793. �vi jakobinusokat, �t akarn�nk venni n�zeteiket, programjukat, jelszavaikat, akci�-m�dszereiket. Sz� sincs r�la. Nek�nk nem r�gi programunk van, hanem �j: az Oroszorsz�gi Szoci�ldemokrata Munk�sp�rt minim�lis programja. �j jelszavunk van: a proletari�tus �s a paraszts�g forradalmi-demokratikus diktat�r�ja - lesznek majd -, ha meg�rj�k a forradalom igazi gy�zelm�t - �j akci�-m�dszereink is, amelyek megfelelnek a munk�soszt�ly teljes szocialista forradalmi �talakul�sra t�rekv� p�rtja jelleg�nek �s c�ljainak. Hasonlatunkkal csak azt akarjuk megvil�g�tani, hogy a XX. sz�zad �lenj�r� oszt�ly�nak, a proletari�tusnak k�pvisel�i, vagyis a szoci�ldemokrat�k ugyan�gy k�t sz�rnyra (opportunista �s forradalmi sz�rnyra) oszlanak, ahogy k�t sz�rnyra, vagyis girondist�kra �s jakobinusokra oszlottak a XVIII. sz�zad �lenj�r� oszt�ly�nak, a burzso�zi�nak k�pvisel�i.
Csak a demokratikus forradalom teljes gy�zelme eset�n nem lesz megk�tve a proletari�tus keze a k�vetkezetlen burzso�zia elleni harcban, csak ez esetben nem, „old�dik fel" a burzso� demokr�ci�ban, csak ebben az esetben nyomja r� az eg�sz forradalomra a maga prolet�r vagy helyesebben prolet�r-paraszti b�lyeg�t.
Egysz�val, hogy a proletari�tusnak ne legyen megk�tve a keze a k�vetkezetlen burzso� demokr�cia elleni harcban, el�g �ntudatosnak �s er�snek kell lennie ahhoz, hogy forradalmi �ntudatra �bressze a paraszts�got, hogy vezesse roham�t, hogy ily m�don �n�ll�an megval�s�tsa a k�vetkezetes prolet�r demokratizmust.
�gy �ll ez az �jiszkr�sok �ltal olyan sikertelen�l megoldott k�rd�s, hogy vajon fenn�ll-e az a vesz�ly, hogy meg lesz k�tve a kez�nk a k�vetkezetlen burzso�zia elleni harcban. A burzso�zia mindig k�vetkezetlen lesz. Nincs naivabb �s medd�bb k�s�rlet, mint olyan felt�telek vagy pontok fel�ll�t�sa, amelyek v�grehajt�sa eset�n a burzso� demokr�ci�t a n�p �szinte bar�tj�nak tekinthetn�nk. A demokratizmus k�vetkezetes harcoss� csak a proletari�tus lehet. A proletari�tus csak azzal a felt�tellel v�lhat a demokr�cia gy�zelmes harcos�v�, ha, forradalmi harc�hoz csatlakozik a paraszts�g t�mege. Ha a proletari�tusnak nem lesz el�g ereje ehhez, akkor a burzso�zia ker�l a demokratikus forradalom �l�re �s k�vetkezetlenn�, haszonles�v� teszi a forradalmat. Ennek megakad�lyoz�s�ra nincs m�s eszk�z, mint a proletari�tus �s a paraszts�g forradalmi demokratikus diktat�r�ja.
�gy eljutunk ahhoz a k�ts�gtelen k�vetkeztet�shez, hogy az �jiszkr�s taktika objekt�v jelent�s�n�l fogva a polg�ri demokr�cia kez�re j�tszik. Az eg�szen plebiszcitumokig, a megegyez�s elv�ig, a p�rtirodalomnak a p�rtt�l val� elszakad�s�ig terjed� szervezeti elmos�dotts�g hirdet�se, a fegyveres felkel�s feladatainak lebecs�l�se, a forradalmi proletari�tus �s a monarchista burzso�zia �ltal�nos n�pi politikai jelszavainak �sszekever�se, „a forradalomnak a c�rizmus feletti d�nt� gy�zelme" felt�teleinek kiforgat�sa -, mindez egy�ttv�ve forradalmi helyzetben �ppen azt az usz�lypolitik�t jelenti, amely megt�veszti a proletari�tust, dezorganiz�lja �s megzavarja tudat�t, lefokozza a szoci�ldemokr�cia taktik�j�t, ahelyett, hogy megmutatn� az egyetlen utat, amely a gy�zelemhez vezet, �s a proletari�tus jelszava k�r�l egyes�ten� a n�p �sszes forradalmi �s k�zt�rsas�gi elemeit.
 
A „forradalmi komm�n�k" �s a proletari�tus �s a paraszts�g forradalmi-demokratikus diktat�r�ja
…. A „Vperjod" pontosan megmondta, miben �ll a „hatalom k�zbentart�s�nak" re�lis „lehet�s�ge": a proletari�tus �s a paraszts�g forradalmi-demokratikus diktat�r�j�ban, egy�ttes t�megerej�ben, amellyel meg tudj�k teremteni a t�ls�lyt az ellenforradalom �sszes er�ivel szemben, �s abban, hogy ami a demokratikus �talakul�sokat illeti, a proletari�tus �s a paraszts�g �rdekei elker�lhetetlen�l egybeesnek. A konferencia hat�rozata ebben a k�rd�sben sem mond semmi pozit�vat, csak igyekszik kib�jni a k�rd�s al�l. Hiszen a hatalom megtart�s�nak lehet�s�g�t Oroszorsz�gban �ppen az oroszorsz�gi t�rsadalmi er�k �sszet�tel�nek, a jelenleg n�lunk v�gbemen� demokratikus forradalom k�r�lm�nyeinek kell megszabniuk. Hiszen a proletari�tus gy�zelme Eur�p�ban (pedig a forradalomnak Eur�p�ba val� �tcsap�s�t�l a proletari�tus gy�zelm�ig m�g van n�mi t�vols�g) az orosz burzso�zia k�ts�gbeesett ellenforradalmi harc�t fogja el�id�zni -, s az �jiszkr�sok hat�rozata egy sz�val sem eml�ti ezt az ellenforradalmi er�t, amelynek jelent�s�g�t az Oroszorsz�gi Szoci�ldemokrata Munk�sp�rt III. kongresszus�nak hat�rozata kell�k�ppen felm�ri. Ha a k�zt�rsas�g�rt �s a demokr�ci��rt foly� harcban nem t�maszkodhatn�nk a proletari�tuson k�v�l a paraszts�gra is, akkor a „hatalom megtart�s�nak" �gye rem�nytelen volna. Ha pedig nem rem�nytelen, ha „a forradalomnak a c�rizmus feletti d�nt� gy�zelme" megteremti ezt a lehel�s�get, akkor erre r� kell mutatnunk, akt�van fel kell h�vnunk arra, hogy ezt a lehet�s�get val�s�gg� v�ltoztassuk, gyakorlati jelszavakat kell kiadnunk nemcsak arra az esetre, ha a forradalmat �tvissz�k Eur�p�ba, hanem arra is, hogy �tvigy�k oda. A szoci�ldemokr�cia usz�lypolitikusainak utal�sa „az orosz forradalom korl�tolt t�rt�nelmi hat�raira" csup�n azt leplezi, hogy korl�toltan fogj�k fel a demokratikus forradalom feladatait, �s a proletari�tus vezet� szerep�t e forradalomban!
„A proletari�tus �s a paraszts�g forradalmi-demokratikus diktat�r�j�nak" jelszava ellen t�bbek k�zt azt szokt�k felhozni, hogy a diktat�ra „egys�ges akaratot" t�telez fel („Iszkra" 95. sz.), m�rpedig a proletari�tusnak nem lehet egys�ges az akarata a kispolg�rs�ggal. Ez az ellenvet�s nem helyt�ll�, mert az „egys�ges akarat" fogalm�nak elvont „metafizikus" �rtelmez�s�n alapul. Van akarat, mely egy bizonyos tekintetben egys�ges, m�s tekintetben azonban nem az. Az, hogy a szocializmus k�rd�s�ben �s a szocializmus�rt foly� harcban nincs egys�g, nem z�rja ki az akarategys�get a demokr�cia k�rd�seiben �s a k�zt�rsas�g�rt foly� harcban. Aki err�l megfeledkezik, az megfeledkezik a demokratikus �s a szocialista forradalom k�zti logikai �s t�rt�nelmi k�l�nbs�gr�l. Aki err�l megfeledkezik, az megfeledkezik a demokratikus forradalom �sszn�pi jelleg�r�l: ha pedig „�sszn�pi", akkor van „akarategys�g" - �ppen annyiban van, amennyiben ez a forradalom az eg�sz n�p sz�ks�gleteit �s k�vetel�seit el�g�ti ki. A demokratizmus hat�rain t�l sz� sem lehet akarategys�gr�l a proletari�tus �s a parasztburzso�zia k�z�tt. Elker�lhetetlen k�zt�k az oszt�lyharc, de a demokratikus k�zt�rsas�g talaj�n �ppen ez a harc lesz a legm�lyebbre hat� �s a legsz�lesebb m�ret� n�pi harc a szocializmus�rt. A proletari�tus �s a paraszts�g forradalmi-demokratikus diktat�r�j�nak, mint mindennek a vil�gon, van m�ltja �s van j�v�je. M�ltja: az �nk�ny-
 
uralom, a jobb�gyrendszer, a monarchia, a kiv�lts�gok. E m�lt elleni harcban, az ellenforradalom elleni harcban lehets�ges a proletari�tus �s a paraszts�g „akarategys�ge"; mert megvan az �rdekek egys�ge.
J�v�je: a mag�ntulajdon elleni harc, a b�rmunk�s harca a munk�ltat� ellen, harc a szocializmus�rt. Ezen a t�ren nem lehet meg az akarat egys�ge. Itt nem az �nk�nyuralomt�l a k�zt�rsas�ghoz vezet� �tr�l van sz�, hanem a kispolg�ri-demokratikus k�zt�rsas�gt�l a szocializmushoz vezet� �tr�l.
Konkr�t t�rt�nelmi helyzetben, term�szetesen, a j�v� elemei �sszefon�dnak a m�lt elemeivel, �sszefut a k�t �t. A b�rmunka �s a b�rmunk�nak a mag�ntulajdon elleni harca fenn�ll az �nk�nyuralom idej�n is, s�t a jobb�gyrendszerben is megvannak a cs�r�i. Ez azonban a legkev�sb� sem g�tol benn�nket abban, hogy logikailag �s t�rt�nelmileg elv�lasszuk egym�st�l a fejl�d�s nagyobb szakaszait. Hiszen valamennyien szembe�ll�tjuk a polg�ri forradalmat a szocialista forradalommal, mindannyian felt�tlen�l ragaszkodunk a kett� szigor� megk�l�nb�ztet�s�hez, de vajon tagadhat�-e, hogy a t�rt�nelemben a k�t forradalom egyes r�szleges elemei �sszefon�dnak? Vajon nem ismer-e az eur�pai demokratikus forradalmak korszaka sz�mos szocialista mozgalmat �s szocialista k�s�rletet? �s vajon a j�vend� szocialista forradalomnak nem maradt m�g sok, igen sok p�tolnival�ja Eur�p�ban a demokratizmus ter�n?
Egy szoci�ldemokrata soha, egy percre sem - feledkezhet meg a proletari�tusnak a szocializmus�rt v�vott, elker�lhetetlen oszt�lyharc�r�l, m�g akkor sem, ha a legdemokratikusabb, a legk�zt�rsas�gibb burzso�zi�val �s kispolg�rs�ggal �ll szemben. Ez k�ts�gtelen. Ebb�l az k�vetkezik, hogy felt�tlen�l sz�ks�g van a szoci�ldemokr�cia k�l�n�ll� �s �n�ll�, szigor�an oszt�lyp�rtj�ra. Ebb�l az k�vetkezik, hogy ez a jelszavunk: a burzso�zi�val „egy�tt �tni", ideiglenes jelsz�, �s k�teless�g�nk szigor�an figyelni ;,a sz�vets�gest mint ellens�get" stb. Mindehhez szint�n nem f�rhet a legkisebb k�ts�g sem. De nevets�ges �s reakci�s dolog volna ebb�l arra k�vetkeztetni, hogy a jelenleg �letbev�g�, j�llehet �tmeneti �s ideiglenes feladatokr�l megfeledkezhet�nk, figyelmen k�v�l hagyhatjuk, elhanyagolhatjuk �ket. Az �nk�nyuralom elleni harc ideiglenes �s �tmeneti feladata a szocialist�knak, de e feladat legcsek�lyebb m�rt�k� semmibevev�se vagy elhanyagol�sa a szocializmus el�rul�s�val �s a reakci�nak tett szolg�lattal egyenl�. A proletari�tus �s a paraszts�g forradalmi-demokratikus diktat�r�ja felt�tlen�l csak �tmeneti, ideiglenes feladata a szocialist�knak, de e feladat semmibevev�se a demokratikus forradalom korszak�ban val�s�ggal reakci�s magatart�st jelent.
Konkr�t politikai feladatokat konkr�t helyzetben kell kit�zni. Minden viszonylagos, minden folyik, minden v�ltozik. A n�met szoci�ldemokr�cia nem iktatja be programj�ba a k�zt�rsas�g k�vetel�s�t. Ott olyan a helyzet, hogy ez a k�rd�s aligha v�laszthat� el a gyakorlatban a szocializmus k�rd�s�t�l (noha Engels az erfurti programtervezetr�l �rt megjegyz�seiben 1891-ben N�metorsz�gra vonatkoz�lag is �va intett a k�zt�rsas�g �s a k�zt�rsas�g�rt foly� harc jelent�s�g�nek lebecs�l�s�t�l). Az oroszorsz�gi szoci�ldemokr�cia el�tt egy�ltal�n fel sem mer�lt az a k�rd�s, hogy t�r�lj�k-e a programb�l �s az agit�ci�b�l a k�zt�rsas�g k�vetel�s�t, mert n�lunk sz� sem lehet arr�l, hogy a k�zt�rsas�g k�rd�se elv�laszthatatlan a szocializmus k�rd�s�t�l. Hogy egy n�met szoci�ldemokrata 1898-ban nem
 
�ll�tja k�l�n a k�zt�rsas�g k�rd�s�t az els� helyre, az term�szetes, nem is csod�lkozunk rajta, �s nem �t�lj�k el. Ha egy n�met szoci�ldemokrata 1848-ban figyelmen k�v�l hagyta volna a k�zt�rsas�g k�rd�s�t, ezzel el�rulta volna a forradalmat. Nincs elvont igazs�g. Az igazs�g mindig konkr�t.
Elj�n majd az id�, amikor v�get �r az orosz �nk�nyuralom elleni harc elm�lik Oroszorsz�gban a demokratikus forradalom korszaka -, s akkor nevets�ges lesz m�g csak besz�lni is a proletari�tus �s a paraszts�g „akarategys�g�r�l", a demokratikus diktat�r�r�l stb. Akkor majd k�zvetlen�l a proletari�tus szocialista diktat�r�j�n fogunk gondolkodni �s r�szletesebben fogunk besz�lni r�la. Most azonban az �lenj�r� oszt�ly p�rtj�nak a leger�lyesebben kell t�rekednie arra, hogy a demokratikus forradalom d�nt� gy�zelmet arasson a c�rizmus felett. A d�nt� gy�zelem pedig nem egy�b, mint a proletari�tus �s a paraszts�g forradalmi-demokratikus diktat�r�ja ...

Gyeng�l-e a demokratikus forradalom lend�lete, ha a burzso�zia
elt�ntorodik a forradalomt�l?
... Milyen re�lis t�rsadalmi er�kt�l f�gg a „forradalom lend�lete" -, gondolkoztak-e ezen, uraim? Mell�zz�k a k�lpolitikai er�ket, a nemzetk�zi kombin�ci�k er�it, amelyek most r�nk n�zve nagyon el�ny�sen alakultak, de amelyeket most kikapcsolunk vizsg�latunkb�l, �s m�lt�n kapcsolunk ki, mert Oroszorsz�g bels� er�ir�l van sz�. N�zz�k meg ezeket a bels� t�rsadalmi er�ket. A forradalom ellen van az �nk�nyuralom, az udvar, a rend�rs�g, a hivatalnoki kar, a hadsereg, az arisztokr�cia maroknyi csoportja. Min�l nagyobb a n�p felh�borod�sa, ann�l megb�zhatatlanabb� v�lik a hadsereg, ann�l ink�bb ingadozik a hivatalnoki kar. Tov�bb�, a burzso�zia most nagyj�ban �s eg�sz�ben a forradalom h�ve, buzg�n pr�dik�lja a szabads�got, mind gyakrabban besz�l a n�p nev�ben, s�t a forradalom nev�ben is. De mi, marxist�k, valamennyien tudjuk az elm�letb�l �s minden nap �s minden �r�ban megfigyelj�k liber�lisaink zemsztvo-k�pvisel�ink �s oszvobozsgyenyist�ink p�ld�j�n, hogy a burzso�zia k�vetkezetlen, �nz� �s gy�va h�ve a forradalomnak. A burzso�zia t�meg�ben m�lhatatlanul az ellenforradalom, az �nk�nyuralom fel�, a forradalom ellen, a n�p ellen fog fordulni, mihelyt sz�kkebl�, �nz� �rdekei kiel�g�t�st nyernek, mihelyt „elt�ntorodik" a k�vetkezetes demokr�ci�t�l (m�r most is elt�ntorodik t�le!). Marad a „n�p", vagyis a proletari�tus �s a paraszts�g, s csak a proletari�tus k�pes arra, hogy mindv�gig k�vetkezetes maradjon, mert a proletari�tus sokkal messzebb megy a demokratikus forradalomn�l. �ppen ez�rt harcol a proletari�tus a k�zt�rsas�g�rt az els� sorokban �s utas�tja el megvet�ssel az olyan ostoba �s hozz� nem m�lt� tan�csokat, hogy sz�moljon azzal, nem fog-e elt�ntorodni a burzso�zia. A paraszts�g f�lprolet�r elemek t�megeib�l �s emellett kispolg�ri elemekb�l �ll. Ez a paraszts�got is ingatagg� teszi, a proletari�tust pedig arra k�nyszer�ti, hogy szigor�an vett oszt�lyp�rtba t�m�r�lj�n. A paraszts�g ingatags�ga azonban gy�keresen k�l�nb�zik a burzso�zia ingatags�g�t�l, mert a paraszts�g jelenleg nem annyira a mag�ntulajdon felt�tlen meg�rz�s�ben van �rdekelve, mint ink�bb abban, hogy elvegy�k a f�ldes�ri
 
birtokot, a mag�ntulajdon egyik legf�bb form�j�t. A paraszts�g ett�l nem v�lik szocialist�v�, tov�bbra is kispolg�r marad, de a demokratikus forradalom felt�tlen �s legradik�lisabb h�v�v� v�lhat. A paraszts�g elker�lhetetlen�l ilyenn� v�lik, hacsak a forradalmi esem�nyeknek a paraszts�got felvil�gos�t� menete nem szakad meg t�ls�gosan kor�n a burzso�zia �rul�sa �s a proletari�tus veres�ge k�vetkezt�ben. A paraszts�g az eml�tett felt�tel mellett m�lhatatlanul a forradalom �s a k�zt�rsas�g t�masz�v� v�lik, mert csakis a teljes gy�zelmet arat� forradalom adhat meg mindent a paraszts�gnak a f�ldreform ter�n, csakis ez adhatja meg mindazt, amit a paraszts�g akar, amir�l �lmodozik, amire val�ban sz�ks�ge van (nem a kapitalizmus megsemmis�t�se c�lj�b�l, ahogyan a „szoci�lforradalm�rok" k�pzelik, hanem) abb�l a c�lb�l, hogy kijusson a f�ljobb�gys�g h�n�rj�b�l, az elnyomotts�g �s szolgas�g, s�t�ts�g�b�l, hogy legal�bb annyira megjav�tsa �letk�r�lm�nyeit, amennyire ez az �rugazdas�g keretei k�z�tt lehets�ges.
S�t, mi t�bb, nemcsak a radik�lis agr�r�talakul�s k�ti a paraszts�got a forradalomhoz, hozz�k�tik a paraszts�g �sszes �ltal�nos �s �lland� �rdekei is. M�g a proletari�tus elleni k�zdelemben is sz�ks�ge van a paraszts�gnak a demokr�ci�ra, mert csak a demokratikus rendszer tudja pontosan kifejezni a paraszts�g �rdekeit �s csak a demokratikus rendszer tudja t�ls�lyra juttatni a paraszts�got, mint t�meget, mint t�bbs�get. Min�l felvil�gosodottabb lesz a paraszts�g (s a Jap�n elleni h�bor� �ta olyan gyors iramban folyik felvil�gosod�sa, amilyet el sem tudnak k�pzelni azok, akik megszokt�k, hogy csak iskolai m�rt�kkel m�rj�k a felvil�gosod�st), ann�l k�vetkezetesebb �s hat�rozottabb h�ve lesz a teljes demokratikus forradalomnak, mert a paraszts�g sz�m�ra nem f�lelmetes a n�p hatalma, mint a burzso�zia sz�m�ra, hanem el�ny�s. A paraszts�gnak a demokratikus k�zt�rsas�g v�lik eszm�nyk�p�v�, mihelyt kezd megszabadulni a naiv monarchizmust�l, mert a (fels�h�zzal stb.) �z�rked� burzso�zia tudatos monarchizmusa a paraszts�g sz�m�ra ugyanolyan jogtalans�got, ugyanolyan elnyomott helyzetet �s s�t�ts�get jelent, csak �ppen egy kis eur�pai alkotm�nyos m�zzal �tfestve.

Ez az oka annak, hogy a burzso�zia mint oszt�ly, term�szetszer�en �s sz�ks�gk�ppen a liber�lis monarchista p�rt sz�rnyai al� t�rekszik, a paraszts�g pedig - mint t�meg - a forradalmi �s k�zt�rsas�gi p�rt vezet�se al�. Ez az oka annak, hogy a burzso�zia nem tudja v�gigvinni a demokratikus forradalmat, a paraszts�g pedig v�gig tudja vinni a forradalmat, �s nek�nk teljes er�nkkel seg�ten�nk kell ebben.
Azt v�laszolhatj�k nekem, hogy ezt nem kell bizony�tani, ez olyan, mint az egyszeregy, ezt az �sszes szoci�ldemokrat�k nagyszer�en �rtik. Nem, nem �rtik ezt azok, akik k�pesek azt mondani, hogy a forradalom „lend�lete gyeng�l", ha a burzso�zia elp�rtol t�le. Az ilyen emberek agr�rprogramunk betanult szavait ism�telgetik, de nem �rtik e szavak jelent�s�t, mert k�l�nben nem f�ln�nek a proletari�tus �s a paraszts�g forradalmi-demokratikus diktat�r�j�nak fogalm�t�l, amely sz�ks�gszer�en k�vetkezik az eg�sz marxista vil�gn�zetb�l �s programunkb�l, k�l�nben nem szor�tan�k a nagy orosz forradalom lend�let�t a burzso�zia lend�let�nek keretei k�z�. Az ilyen emberek elvont marxista forradalmi fr�zisaikat agyon�tik konkr�t antimarxista �s forradalomellenes hat�rozataikkal.
Aki val�ban meg�rti a paraszts�g szerep�t a gy�zedelmes orosz forradalomban, az k�ptelen volna azt mondani, hogy a forradalom lend�lete gyeng�lni fog, ha a burzso�zia elt�ntorodik. Mert val�j�ban csak akkor kezd majd igaz�n nekilend�lni az orosz forradalom, csak akkor �ri el val�ban a legnagyobb forradalmi lend�letet, amely a polg�ri demokratikus forradalom korszak�ban egy�ltal�n el�rhet�, amikor a burzso�zia el fog t�ntorodni t�le �s a paraszts�g t�mege akt�v forradalm�rk�nt s�krasz�ll a proletari�tus oldal�n. Demokratikus forradalmunknak ahhoz, hogy k�vetkezetesen v�gigharcolj�k, olyan er�kre kell t�maszkodnia, amelyek ellens�lyozni tudj�k a burzso�zia elker�lhetetlen k�vetkezetlens�g�t (vagyis k�pesek lesznek arra, hogy „elt�ntorodni k�sztess�k" a burzso�zi�t, amit�l az „Iszkra" kauk�zusi h�vei olyannyira f�lnek ostobas�gukban).
A proletari�tusnak meg kell val�s�tania a szocialista forradalmat, maga mell� �ll�tva a paraszts�g t�meg�t, hogy az �nk�nyuralom ellen�ll�s�t er�szakkal letiporja �s a burzso�zia ingadoz�s�t ellens�lyozza. A proletari�tusnak meg kell val�s�tania a szocialista forradalmat, maga mell� �ll�tva a lakoss�g f�lprolet�r elemeinek t�meg�t, hogy er�szakkal megt�rje a burzso�zia ellen�ll�s�t �s ellens�lyozza a paraszts�g �s a kispolg�rs�g ingadoz�s�t. Ezek a proletari�tus feladatai, amelyeket olyan sz�kl�t�k�r�en fognak fel az �jiszkr�sok a forradalom lend�let�re vonatkoz� fejteget�seikben �s hat�rozataikban …

(Lenin M�vei 9. k�tet.)
(Meg�r�s ideje: 1905.)