K�s�rtet j�rta be Eur�p�t - a kommunizmus k�s�rtete. Szent hajsz�ra sz�vetkezett e k�s�rtet ellen v�n Eur�p�nak minden hatalma: a p�pa �s a c�r, Metternich �s Guizot, francia radik�lisok �s n�met rend�r�k.
Akad-e ellenz�ki p�rt, amelyr�l korm�nyon lev� ellenfelei el nem h�resztelt�k, hogy kommunista, akad-e ellenz�ki p�rt, amelyik nem v�gta vissza a kommunizmus megb�lyegz� szemreh�ny�s�t a n�la haladottabb ellenz�kieknek �pp�gy, mint reakci�s ellenfeleinek?
Ebb�l a t�nyb�l k�t dolog t�nik ki.
A kommunizmust imm�r az �sszes eur�pai hatalmak hatalomnak ismerik el.
�s ideje, hogy a kommunist�k az eg�sz vil�gnak ny�ltan szeme el� t�rj�k felfog�sukat, c�ljaikat, t�rekv�seiket �s a kommunista k�s�rtet mes�j�vel mag�t a p�rt ki�ltv�ny�t �ll�ts�k szembe.
Ev�gb�l a legk�l�nb�z�bb nemzetis�g� kommunist�k �sszegy�ltek Londonban �s a k�vetkez� ki�ltv�nyt vetett�k pap�rra, amely angol, francia, n�met, olasz, flamand �s d�n nyelven ker�l a nyilv�noss�g el�.

Burzso� �s prolet�r
Minden eddigi t�rsadalom t�rt�nete oszt�lyharcok t�rt�nete.
Szabad �s rabszolga, patr�cius �s plebejus, f�ldes�r �s jobb�gy, c�hmester �s mesterleg�ny, r�viden: elnyom� �s elnyomott folytonos ellent�tben �lltak egym�ssal, szakadatlan, majd lappang�, majd ny�lt harcot folytattak, olyan harcot; amely mindenkor az eg�sz t�rsadalom forradalmi �talakul�s�val, vagy a harcban �ll� oszt�lyok egy�ttes pusztul�s�val v�gz�d�tt.
A t�rt�nelem kor�bbi korszakaiban majdnem minden�tt azt l�tjuk, hogy a t�rsadalom a maga eg�sz�ben k�l�nb�z� rendekre tagol�dik, a t�rsadalmi �llasok sokf�le fokozat�ra. Az �kori R�n�ban van patr�cius, lovag, plebejus, rabszolga, a k�z�pkorban h�b�r�r, h�b�res, c�hmester, mesterleg�ny, jobb�gy �s ezenk�v�l m�g ezeknek az oszt�lyoknak majd mindegyik�ben ism�t k�l�n fokozatok vannak.
A h�b�ri t�rsadalom pusztul�s�b�l �letre kelt modern polg�ri t�rsadalom nem sz�ntette meg az oszt�lyellent�teket. Csak �j oszt�lyokkal, az elnyom�s �j felt�teleivel, a harc �j alakulataival cser�lte fel a r�gieket:
De a mi korunkat, a burzso�zia kor�t, az jellemzi, hogy az oszt�lyellent�teket egyszer�s�tette. Az eg�sz t�rsadalom mindink�bb k�t nagy ellent�tes t�borra szakad, k�t nagy, egym�ssal homlokegyenest szemben�ll� oszt�lyra: a burzso�zi�ra �s proletari�tusra.

A k�z�pkor jobb�gyaib�l lettek az els� v�rosok polg�rai, ebb�l a polg�rs�gb�l fejl�dtek a burzso�zia els� elemei.
Amerika felfedez�se, Afrika k�r�lhaj�z�sa �j teret nyitott a keletkez� burzso�zi�nak. A kelet-indiai �s k�nai piac, Amerika gyarmatos�t�sa, a gyarmatokkal foly� csere, a csereeszk�z�k �s �ltal�ban az �ruk szaporod�sa - mindez a kereskedelemnek, a haj�z�snak, az iparnak eddig nem ismert lend�letet adott �s ezzel gyorsan fejlesztette a sz�tm�ll� h�b�ri t�rsadalom forradalmi elemeit.
Az ipar eddigi feud�lis vagy c�hes szervezete m�r nem volt el�gs�ges az �j piacokkal n�v� sz�ks�glet ell�t�s�ra. Hely�be a manufakt�ra l�pett. A c�hmestereket kiszor�totta az iparos k�z�poszt�ly; a k�l�nb�z� test�letek k�z�tti munkamegoszt�st felv�ltotta a munkamegoszt�s mag�ban az egyes m�helyekben.
De egyre t�gult a piac, egyre n�tt a sz�ks�glet. M�r a manufakt�ra sem tudta kiel�g�teni. Ekkor a g�z �s a g�p forradalmas�totta az ipari termel�st. A manufakt�ra hely�be a modern nagyipar l�pett, az iparos k�z�poszt�ly hely�be l�ptek az ipari milliomosok, eg�sz ipari hadseregek f�n�kei, a modern burzso�k.
A nagyipar megteremtette a vil�gpiacot, amelyet Amerika felfedez�se el�k�sz�tett. A vil�gpiac a kereskedelmet, haj�z�st, a sz�razf�ldi k�zleked�st m�rhetetlen�l fejlesztette. Ez viszont visszahatott az ipar terjeszked�s�re �s amilyen m�rt�kben terjeszkedett az ipar, kereskedelem, haj�z�s �s vas�t, ugyanolyan m�rt�kben fejl�d�tt a burzso�zia, szapor�totta t�k�it �s szor�tott h�tt�rbe a k�z�pkorb�l �t�r�kl�tt minden oszt�lyt.
L�tjuk teh�t: maga a modern burzso�zia hossz� fejl�d�smenetnek, a termel�si �s cserem�d sorozatos forradalmainak a term�ke.
A burzso�zia fejl�d�s�nek minden egyes fok�t megfelel� politikai halad�s k�s�rte. A burzso�zia elnyomott rend a h�b�rurak uralma alatt, felfegyverzett �s �nmag�t korm�nyz� k�z�ss�g a kommun�ban, itt f�ggetlen v�rosi k�zt�rsas�g, ott a monarchia harmadik ad�z� rendje, azut�n a manufakt�ra idej�n, a rendi vagy abszol�t monarchi�ban, a nemess�g ellens�lya s �ltal�ban talpk�ve a nagy monarchi�nak. V�g�l a nagyipar �s a vil�gpiac l�trej�tt�vel kiv�vta mag�nak a kiz�r�lagos politikai uralmat a modern k�pviseleti �llamban. A modern �llamhatalom csup�n az eg�sz burzso� oszt�ly k�z�s �gyeinek igazgat� bizotts�ga.
A burzso�zi�nak a t�rt�nelemben felett�bb forradalmi szerepe volt.
A burzso�zia, ahol uralomra jutott, elpuszt�tott minden h�b�ri, patriarch�lis, idillikus �llapotot. K�ny�rtelen�l sz�tt�pte a tarka-barka h�b�ri k�tel�keket, melyek az embert term�szetes feljebbval�j�hoz f�zt�k �s nem hagyott meg m�s kapcsolatot ember �s ember k�z�tt, mint a meztelen �rdeket, az �rz�ketlen „k�szp�nzfizet�st". A j�mbor rajong�s, a lovagias lelkesed�s, a ny�rspolg�ri b�b�nat szent borzong�s�t az �nz� sz�m�t�s j�ghideg viz�be fojtotta. A szem�lyes m�lt�s�got csere�rt�kk� oldotta fel �s a sz�mtalan sok, oklevelekben biztos�tott �s nehezen szerzett szabads�gjog hely�be az egy lelkiismeretlen kereskedelmi szabads�got iktatta. Sz�val: a vall�si �s politikai ill�zi�kba burkolt kizs�km�nyol�s hely�be a ny�lt, szem�rmetlen, k�zvetlen, siv�r kizs�km�nyol�st tette.
A burzso�zia minden eleddig tiszteletrem�lt� �s borzong� �h�tattal szeml�lt tev�kenys�gr�l leszedte a dicsf�nyt. Fizetett b�rmunk�s�v� v�ltoztatta az orvost, a jog�szt, a papot, a k�lt�t, a tudom�ny ember�t.
A burzso�zia leszaggatta a csal�di viszonyr�l a meghat�an szentiment�lis f�tylat �s puszta p�nzviszonyra vezette vissza.
A burzso�zia leleplezte, hogy a brut�lis er�megnyilv�nul�snak, melyet a reakci� a k�z�pkoron annyira csod�l, megfelel� kieg�sz�t�je a legrenyh�bb naplop�s. Csak a burzso�zia mutatja meg, mit tud az emberi tev�kenys�g l�trehozni. K�l�nb csodam�veket l�tes�tett, mint az egyiptomi piramisok, a r�mai v�zvezet�kek �s a g�t katedr�lisok, k�l�nb hadj�ratokat vitt v�gbe, mint a n�pv�ndorl�s �s a keresztesh�bor�k.
A burzso�zia nem lehet meg a termel�eszk�z�k, teh�t a termel�si viszonyok, teh�t minden t�rsadalmi viszony �lland� forradalmas�t�sa n�lk�l. Minden megel�z� ipari oszt�ly els� l�tfelt�tele ellenben a r�gi termel�si m�d v�ltozatlan fenntart�sa volt. A burzso�zia kor�t minden t�bbi kort�l a termel�s folytonos felforgat�sa, minden t�rsadalmi �llapot szakadatlan megrend�t�se, az �r�k�s bizonytalans�g �s mozg�s k�l�nb�zteti meg. Minden szil�rd, berozsd�sodott viszony, a nyom�ban j�r� tisztes k�pzetekkel �s n�zetekkel felold�dik, a kialakult �j viszonyok elavulnak, miel�tt m�g megcsontosodhatn�nak. Minden, ami rendi �s �lland�: elp�rolog, mindent megszents�gtelen�tenek, ami szent �s az emberek v�gre arra k�nyszer�lnek, hogy helyzet�ket, egym�shoz val� k�lcs�n�s viszonyukat j�zan szemmel vizsg�lj�k.
A term�kei sz�m�ra sz�ks�ges egyre kiterjedtebb piac keres�se v�gigkergeti a burzso�t az eg�sz f�ldgoly�n. Minden�v� be kell mag�t f�szkelnie, minden�tt fel kell t�rnie a talajt, minden�tt kapcsolatokat kell l�tes�tenie.
A burzso�zia a vil�gpiac kizs�km�nyol�s�val valamennyi orsz�g termel�s�t �s fagyaszt�s�t nemzetk�ziv� tette. A reakci�sak nagy sajn�lat�ra kih�zta az ipar al�l a nemzeti talajt. Az �sr�gi nemzeti iparok elpusztultak �s napr�l napra pusztulnak. �j iparok szor�tj�k ki �ket hely�kb�l, melyeknek meghonos�t�sa minden civiliz�lt nemzet �letk�rd�s�v� v�lik; olyan iparok, amelyek m�r nem a hazai nyersanyagot dolgozz�k fel, hanem a legt�volabbi �g�vek nyersanyag�t, �s amelyeknek gy�rtm�nyait nemcsak mag�ban az orsz�gban, hanem valamennyi vil�gr�szben egyk�ppen fogyasztj�k. A r�gi, belf�ldi term�kekkel kiel�g�tett sz�ks�gletek hely�be �jak l�pnek, amelyiknek kiel�g�t�s�re a legt�volibb orsz�gok �s �ghajlatok term�kei kellenek. A r�gi �s nemzeti �nel�g�lts�g �s elz�rk�zotts�g hely�be a mindenfel� el�gaz� forgalom, a nemzetek egym�st�l val� sok�g� k�lcs�n�s f�gg�se l�p. �s ez �gy van nemcsak az anyagi, hanem a szellemi termel�sben is. Az egyes nemzetek szellemi term�kei k�zkinccs� v�lnak. A nemzeti egyoldal�s�g �s korl�tolts�g egyre lehetetlenebb� v�lik, �s a sok nemzeti �s helyi irodalomb�l vil�girodalom alakul.
A burzso�zia minden termel�eszk�z rohamos t�k�letesb�t�se, a v�gtelen�l megk�nny�tett k�zleked�s r�v�n valamennyi nemzetet, m�g a legbarb�rabbat is, beler�ntja a civiliz�ci�ba. �ruinak potom �ra az a neh�z �teg, amivel romm� l� minden k�nai falat, amivel kapitul�ci�ra b�rj a barb�rok legmakacsabb idegengy�l�let�t is. Minden nemzetet arra k�nyszer�t, hogy hacsak nem akar t�nkremenni, elsaj�t�tsa a burzso�zia termel�si m�dj�t: arra k�nyszer�ti �ket, hogy honos�ts�k meg. magukn�l az �n. civiliz�ci�t, azaz: v�ljanak burzso�kk�. Sz�val: a burzso�zia a maga k�p�re gy�rja �t a vil�got.
A burzso�zia a falut a v�ros uralma al� hajtotta. �ri�si v�rosokat teremtett, a v�rosi n�pess�g sz�m�t a falusival szemben nagym�rt�kben megszapor�totta s ezzel a n�pess�g jelent�keny r�sz�t a falusi �let b�rgy�s�g�b�l kiragadta. S ahogy a falut a v�rost�l, �gy a barb�r �s f�lbarb�r orsz�gokat a civiliz�ltakt�l, paraszt n�peket a burzso� n�pekt�l, a Keletet a Nyugatt�l tette f�gg�v�.
A burzso�zia mindink�bb megsz�nteti a termel�eszk�z�k, a birtok �s a n�pess�g sz�tforg�csolts�g�t. A n�pess�get �sszezs�folta, a termel�eszk�z�ket k�zpontos�totta, a tulajdont kev�s k�zben halmozta �ssze. Ennek sz�ks�ges k�vetkezm�nye a politikai centraliz�ci� lett. F�ggetlen, csup�n sz�vets�ges viszonyban lev� tartom�nyok, melyeknek k�l�nb�z� �rdekeik, t�rv�nyeik, korm�nyaik �s v�mjaik voltak, egy nemzett� kov�csol�dtak, melynek egy a korm�nya, egy a t�rv�nye, egy a nemzeti oszt�ly�rdeke, egy a v�mhat�ra.
A burzso�zia alig sz�z�ves oszt�lyuralma alatt t�megesebb �s kolossz�lisabb termel�er�ket hozott l�tre, mint minden let�nt nemzed�k egy�ttv�ve. Term�szeti er�k leig�z�sa, g�pek, a vegy�szet alkalmaz�sa iparban �s f�ldm�vel�sben, g�zhaj�z�s, vasutak, villamos t�v�r�k, eg�sz vil�gr�szek m�vel�s al� v�tele, foly�k haj�zhat�v� t�tele, a f�ldb�l el�teremtett n�pess�g; - melyik kor�bbi sz�zad sejthette, hogy a t�rsadalmi munka m�h�ben ilyen termel�er�k szunnyadnak?
L�ttuk teh�t: ezek a termel�- �s k�zleked�si eszk�z�k, amelyek alapj�n a burzso�zia kialakult, a h�b�ri t�rsadalomban j�ttek l�tre. E termel�- �s k�zleked�si eszk�z�k fejl�d�s�nek bizonyos fok�n a h�b�ri t�rsadalom termel�si �s csereviszonyai, a f�ldm�vel�s �s a k�zm�ipar feud�lis szervezete, sz�val a feud�lis tulajdonviszonyok nem feleltek meg a m�r kifejlett termel�er�knek. G�tolt�k a termel�st, ahelyett, hogy el�mozd�tott�k volna. Megannyi bilinccs� v�ltak. Sz�t kellett z�zni, sz�t is z�zta �ket.
Hely�kbe a szabad verseny l�pett, a neki megfelel� t�rsadalmi �s politikai szervezettel, a burzso� oszt�ly gazdas�gi �s politikai uralm�val.
Szem�nk el�tt hasonl� folyamat j�tsz�dik le. A polg�ri termel�si �s k�zleked�si viszonyok, a polg�ri tulajdonviszonyok, a modern polg�ri t�rsadalom, mely oly hatalmas termel�- �s k�zleked�si eszk�z�ket var�zsolt el�, hasonl�t a boszork�nymesterhez, aki nem ura t�bb� a f�ldalatti er�knek, melyeket felid�zett. Az ipar �s kereskedelem t�rt�nete �vtizedek �ta csak a modern termel�er�k l�zong�s�nak t�rt�nete a modern termel�si viszonyok ellen, a tulajdonviszonyok ellen, melyek a burzso�zi�nak �s uralm�nak �letfelt�telei. El�g a kereskedelmi v�ls�gokat feleml�ten�nk, melyek periodikus visszat�rt�kkel egyre fenyeget�bben teszik k�rd�sess� az eg�sz polg�ri t�rsadalmat. A kereskedelmi v�ls�gok alkalm�val nemcsak az el��ll�tott term�kek; hanem a m�r l�trehozott termel�er�k nagyr�sze is rendszeresen elpusztul. A v�ls�gokban olyan t�rsadalmi j�rv�ny t�r ki, mely minden el�bbi korszakban k�ptelens�gnek t�nt volna fel - a t�ltermel�s j�rv�nya. A t�rsadalom hirtelen a pillanatnyi barb�rs�g �llapot�bra esik vissza; mintha �h�ns�g, �ltal�nos irt�h�bor� falt volna fel minden �lelmiszert; az ipar �s kereskedelem mintha megsemmis�lt volna; �s mi�rt? Az�rt, mert a t�rsadalomnak t�l sok a civiliz�ci�ja, t�l sok az �lelmiszere, t�l sok az ipara, t�l sok a kereskedelme. A t�rsadalom rendelkez�s�re �ll� termel�er�k m�r nem a polg�ri civiliz�ci�t �s a polg�ri tulajdonviszonyokat mozd�tj�k el�; ellenkez�leg, t�l hatalmasokk� lettek e viszonyokhoz k�pest, e viszonyok akad�lyozz�k �ket �s mihelyt az akad�lyt lek�zdik, az eg�sz polg�ri t�rsadalomban zavart t�masztanak, fenyegetik a polg�ri tulajdon l�t�t. A polg�ri viszonyok t�l sz�kk� v�ltak, nem k�pesek befogadni a gazdags�got, melyet maguk termeltek. - Hogyan gy�zi le a polg�ri t�rsadalom a v�ls�gokat? Egyr�szt �gy, hogy k�nytelen elpuszt�tani a termel�er�k nagy t�meg�t; m�sr�szt �gy, hogy �j piacokat h�d�t meg �s alaposabban zs�km�nyolja ki a r�gieket. Teh�t hogyan? �gy, hogy m�g �ltal�nosabb, m�g hatalmasabb v�ls�gokat k�sz�t el� �s kevesb�ti a v�ls�gok elh�r�t�s�nak eszk�zeit.
A fegyverek, amelyekkel a burzso�zia a feudalizmust leter�tette, most maga a burzso�zia ellen fordulnak.De a burzso�zia nemcsak a fegyvereket kov�csolta, melyek hal�l�t okozz�k; megsz�lte azokat a f�rfiakat is, akik a fegyvereket forgatni fogj�k - a modern munk�sakat, a prolet�rokat.
Amilyen m�rt�kben a burzso�zia, azaz a t�ke fejl�dik, ugyanolyan m�rt�kben fejl�dik a proletari�tus, a modern munk�sok oszt�lya, akik csak addig �lnek, am�g munk�t tal�lnak �s akik csak addig tal�lnak munk�t, am�g munk�juk a t�k�t szapor�tja. Ezek a munk�sok, akik darabsz�m k�nytelenek eladni magukat, �pp olyan �ruk, mint minden egy�b kereskedelmi cikk, s ez�rt �pp�gy al� vannak vetve a konkurencia minden eshet�s�g�nek, a piac minden ingadoz�s�nak.
A prolet�rok munk�ja, a g�p elterjed�s�vel �s a munkamegoszt�ssal, minden �n�ll� jelleg�t �s ezzel minden inger�t elvesztette a munk�s sz�m�ra. A munk�s a g�p puszta kell�k�v� v�lik, akit�l csak a legegyszer�bb, legegyhang�bb, legk�nnyebben megtanulhat� fog�st k�v�nj�k. Ez�rt a munk�s okozta k�lts�gek majdnem csak a meg�lhet�s�re �s faja fenntart�s�ra sz�ks�ges eszk�z�kre korl�toz�dnak. De az �ruk �ra, teh�t a munka �ra is egyenl� a termel�si k�lts�gekkel. Amilyen m�rt�kben v�lik teh�t a munka ellenszenvess�, olyan m�rt�kben cs�kken a b�r. S�t mi t�bb: amilyen m�rt�kben n� a g�pek sz�ma �s a munkamegoszt�s, ugyanolyan m�rt�kben n� a munka t�mege is, ak�r a munkaid� meghosszabb�t�sa, ak�r egy meghat�rozott id�ben k�vetelt munka szapor�t�sa, a g�p gyorsabb j�rat�sa stb. r�v�n.
A modern ipar a patriarchalis mester kis m�hely�t az ipari t�k�s nagy gy�r�v� alak�totta �t. Gy�rba �sszezs�folt munk�st�megeket katon�san szerveznek. Mint ipari k�zkaton�kat, altisztek �s tisztek t�k�letesen ki�p�tett hierarchi�j�nak fel�gyelete al� rendelik �ket. Nemcsak a burzso� oszt�ly, a burzso� �llam szolg�i, hanem napr�l napra, �r�r�l �r�ra szolgas�gba g�rnyeszti �ket a g�p, a munkafel�gyel�, de legf�k�ppen az egyes gy�rtulajdonos burzso� maga. Ez a zsarnoks�g ann�l kicsinyesebb, gy�l�lk�d�bb, elkeser�t�bb, menn�l ny�ltabban hirdeti c�lj�ul a p�nzkeres�st.
Menn�l kevesebb �gyess�g �s er�fesz�t�s kell a k�zi munk�hoz, vagyis: menn�l jobban kifejl�dik a modern ipar, ann�l jobban kiszor�tja a f�rfi munk�j�t a n�- �s gyermekmunka. A nemi �s kork�l�nbs�gnek a munk�soszt�ly sz�m�ria m�r nincs t�rsadalmi �rv�nyess�ge. A munk�s csak munkaeszk�z, amely bora �s neme szerint k�l�nb�z� k�lts�geket okoz.
Ha a munk�s kizs�km�nyol�s�t a gy�ros m�r annyira befejezte, hagy a munk�s k�szp�nzben megkapta a munkab�r�t, akkor a burzso�zia t�bbi r�sze rohanja meg: a h�ztulajdonos, szat�cs, a z�logos stb.
Az eddigi kis k�z�poszt�lyok, a kisiparosok, keresked�k �s j�rad�kosok, a k�zm�vesek �s parasztok, mindezek az oszt�lyok a proletari�tusba s�llyednek; r�szben az�rt, mert kis t�k�j�k nagyipari �zemre nem elegend� �s a nagyobb kapitalist�k konkurenci�j�t nem b�rja, r�szben az�rt, mert szaktud�sukat �j termel�si m�dok el�rt�ktelen�tik. �gy toborz�dik a proletari�tus a n�pess�g minden k�r�b�l.
A proletari�tus k�l�nb�z� fejl�d�si fokokon megy kereszt�l. Harca a burzso�zia ellen l�t�vel kezd�dik.
Eleinte az egyes munk�sok, azut�n egy gy�r munk�sai, majd egy eg�sz szakma egy helys�gben dolgoz� munk�sai harcolnak az egyes burzso� ellen, aki k�zvetlen�l kizs�km�nyolja �ket. T�mad�suk nemcsak a polg�ri termel�si viszonyok ellen ir�nyul, hanem maguk a termel�eszk�z�k ellen; elpuszt�tj�k az idegen, versenyt el�id�z� �rut, sz�tz�zz�k a g�peket, felgy�jtj�k a gy�rakat, a k�z�pkori munk�s m�r let�nt helyzet�t igyekeznek visszaszerezni.
Ezen a fokon a munk�sok az eg�sz orsz�gban sz�tsz�rt t�meget alkotnak, melyet a verseny sz�tforg�csol. A munk�sok t�meges �sszetartoz�sa m�g nem a saj�t egyes�l�s�k k�vetkezm�nye, hanem a burzso�zia egyes�l�s�nek eredm�nye, mert a burzso�zi�nak, saj�t politikai c�ljai el�r�s�re, az eg�sz proletari�tust mozg�s�tania kell, s egyel�re mozg�s�thatja is. Ezen a fokon teh�t a prolet�rok nem saj�t ellens�geik, hanem ellens�geik ellens�gei ellen harcolnak, az abszol�t monarchia maradv�nyai, a f�ldesurak, a nem-ipari burzso�k; a kispolg�rok ellen. �gy az eg�sz t�rt�nelmi mozgalom a burzso�zia kez�ben �sszpontosul; minden �gy kiv�vott gy�zelem a burzso�zia gy�zelme.
De az ipar fejl�d�s�vel nemcsak szaporodik a proletari�tus, hanem nagyobb t�megekbe is zs�fol�dik, ereje gyarapszik s ezt mindjobban �rzi is. Az �rdekek, az �letk�r�lm�nyek, a proletari�tuson bel�l mindjobban kiegyenl�t�dnek, mert a g�p mindink�bb elt�rli a munka k�l�nbs�geit s a b�rt csaknem minden�tt egyform�n alacsony sz�nvonalra szor�tja le. A burzso�k n�vekv� versenye egym�s k�zt s az ebb�l fakad� kereskedelmi v�ls�gok a munk�sok b�r�t mind ingadoz�bb� teszik; a g�pek egyre gyorsabban fejl�d�, sz�ntelen t�k�letes�t�se k�vetkezt�ben a munk�s helyzete mind bizonytalanabb� v�lik; az egyes munk�s �s az egyes gy�ros �ssze�tk�z�se mindink�bb k�t oszt�ly �ssze�tk�z�s�nek jelleg�t �lti mag�ra. A munk�sok elkezdenek egyes�l�seket alap�tani a burzso�k ellen; munkab�r�k megv�delmez�s�re t�m�r�lnek. S�t �lland� sz�vets�geket is alap�tanak, hogy az alkalomadt�n kit�r� felkel�sek eset�n el legyenek l�tva �lelmiszerrel. Helyenk�nt a harc l�zad�sokra vezet.
Egyszer-m�sszor gy�znek a munk�sok, de csak ideig-�r�ig. Harcaik tulajdonk�ppeni eredm�nye nem a k�zvetlen siker, hanem a munk�sok egyre nagyobb m�ret� egyes�l�se. Ezt el�mozd�tj�k a nagyipar r�v�n t�madt n�vekv� k�zleked�si eszk�z�k, amelyek a k�l�nb�z� helys�gek munk�sai k�z�tt kapcsolatot teremtenek. De csak erre a kapcsolatra volt sz�ks�g, hogy a sok, minden�tt hasonl� jelleg� helyi harc nemzeti harcc�, oszt�lyharcc� k�zpontosuljon. De minden oszt�lyharc politikai harc. �s ezt az egyes�l�st, amihez a k�z�pkori polg�rnak a maga rossz �tjaival �vsz�zadok kelletek, a modern prolet�r a vasutak seg�ts�g�vel n�h�ny esztend� alatt megteremti.
A prolet�roknak ezt az oszt�lly� �s �gy politikai p�rtt� szervez�d�s�t minduntalan �jra megbontja a munk�sak versenye egym�s k�z�tt. De mindannyiszor er�sebben, szil�rdabban, hatalmasabban t�mad fel �jra.
Felhaszn�lva a burzso�zi�n bel�li meghasonl�sokat, a munk�sok egyes �rdekeinek t�rv�ny alakj�ban val� elismer�s�t csikarja ki. �gy a t�z�r�s munkanap-t�rv�nyt Angli�ban.
Egy�ltal�n, a r�gi t�rsadalomban jelentkez� �ssze�tk�z�sek sokf�lek�ppen egyengetik a proletari�tus fejl�d�si folyamat�nak �tj�t. A burzso�zia szakadatlan harcban �ll: kezdetben az arisztokr�ci�val, k�s�bb mag�nak a burzso�zi�nak egyes olyan r�szeivel szemben, melyeknek �rdekei az ipar halad�s�val ellent�tbe ker�lnek; �lland�an minden k�ls� �llam burzso�zi�j�val. Mindezekben a harcaiban k�nytelen a proletari�tusra apell�lni, seg�ts�g�t ig�nybe venni �s ezzel a politikai mozgalomba belesodorni. Maga a burzso�zia ny�jtja teh�t a proletari�tusnak saj�t m�velts�g�nek elemeit, vagyis a fegyvert �nmaga ellen.
Tov�bb�, mint l�ttuk, az ipar halad�sa az uralkod� oszt�ly eg�sz r�tegeit veti le a proletari�tusba vagy legal�bbis fenyeget�en t�madja �letfelt�teleiket. Ezek is a m�velts�g elemeinek eg�sz t�meg�t juttatj�k el a proletari�tushoz.
V�g�l oly id�kben, amikor az oszt�lyharc d�nt�shez k�zeledik, az uralkod� oszt�lyban, az eg�sz r�gi t�rsadalmon bel�l a boml�s folyamata olyan heves, olyan rik�t� jelleget �lt, hogy az uralkod� oszt�ly kis r�sze elszakad t�le �s a forradalmi oszt�lyhoz csatlakozik, ahhoz az oszt�lyhoz, amelynek kez�ben van a j�v�. Amint azel�tt a nemess�g egy r�sze �tp�rtolt a burzso�zi�hoz, �gy p�rtol �t most a burzso�zia egy r�sze a proletari�tushoz, �spedig k�l�n�sen a burzso� ideol�gusok egy r�sze, akik felk�zd�tt�k magukat az eg�sz t�rt�nelmi mozgalom elm�leti meg�rt�s�ig.
Valamennyi oszt�ly k�z�l, amely napjainkban a burzso�zi�val szemben �ll, egyed�l a proletari�tus val�ban forradalmi oszt�ly. A t�bbi oszt�lyt elz�lleszti �s elpuszt�tja a nagyipar, a proletari�tus ellenben a nagyipar legsaj�tabb term�ke.
A k�z�poszt�lyok, a kisiparos, a kiskeresked�, a k�zm�ves, a paraszt: mind az�rt t�madj�k a burzso�zi�t, hogy k�z�poszt�ly form�j�ban val� l�t�ket a pusztul�st�l meg�vj�k. Ezek teh�t nem forradalmiak, hanem konzervat�vak. S�t mi t�bb: reakci�sak. Arra t�rekszenek, hagy a t�rt�nelem kerek�t visszafel� ford�ts�k. Ha forradalmiak, akkor az�rt azok, mert a proletari�tusba val� les�llyed�s fenyegeti �ket, s akkor nem jelenlegi, hanem j�v� �rdekeiket v�delmezik, akkor elhagyj�k saj�t �ll�spontjukat, hogy a proletari�tus�ra t�rjenek �t.
A lumpenproletari�tust, a r�gi t�rsadalom legals� r�tegeinek ezt a passz�v rothad�si term�k�t, a prolet�rforradalom hellyel-k�zzel belesodorja a mozgalomba, de eg�sz �lethelyzete k�vetkezt�ben ink�bb hajland� arra, hogy a reakci�s �zelmek zsoldj�ba szeg�dj�k.
A proletari�tus �letfelt�teleiben m�r megsemmis�ltek a r�gi t�rsadalom �letfelt�telei. A prolet�rnak nincsen tulajdona; feles�g�hez �s gyermekeihez vall� viszonya teljesen el�t a polg�ri csal�di viszonyt�l; a modern ipari munka, a t�ke modern ig�ja, amely egyforma Angli�ban �s Franciaorsz�gban, Amerik�ban �s N�metorsz�gban ler�ntott r�la minden nemzeti jelleget. A t�rv�ny, az erk�lcs, a vall�s az � szem�ben csupa polg�ri el��t�let, ami m�g�tt megannyi polg�ri �rdek rejt�zik.
Minden eddigi oszt�ly, amely az uralmat megh�d�totta, a m�r el�rt helyzet�t �gy igyekezett biztos�tani, hogy az eg�sz t�rsadalmat al�vetette meg�lhet�se felt�teleinek. A prolet�rok csak �gy h�d�tj�k meg a t�rsadalmi termel�er�ket, ha megsz�ntetik a maguk eddigi elsaj�t�t�si m�dj�t �s ezzel egy�tt az elsaj�t�t�s eg�sz eddigi m�dj�t. A prolet�roknak saj�tjukb�l nincs mit biztos�taniuk; ellenkez�leg, minden eddigi mag�nbiztons�got �s mag�nbiztos�t�kot le kell rombolniuk.
Minden eddigi mozgalom kisebbs�gek mozgalma vagy a kisebbs�gek �rdekei�rt foly� mozgalom volt. A prolet�rmozgalom a rengeteg t�bbs�g �n�ll� mozgalma a rengeteg t�bbs�g �rdek�ben. A proletari�tus, a mai t�rsadalom legals�bb r�tege, nem emelkedhetik fel, nem egyenesedhetik ki an�lk�l, hogy leveg�be ne r�p�tse a r�tegeknek azt az eg�sz fel�p�tm�ny�t, amely a hivatalos t�rsadalmat alkotja.
Ha nem is tartalmilag, de formailag a proletari�tus Harca a burzso�zia ellen eleinte nemzeti. Minden egyes orsz�g proletari�tus�nak term�szetesen mindenekel�tt a saj�t burzso�zi�j�val kell lesz�molnia.
Amikor megrajzoltuk a proletari�tus fejl�d�s�nek leg�ltal�nosabb fokozatait, nyomon k�vett�k a fenn�ll� t�rsadalom k�r�ben d�l� t�bb�-kev�sb� burkolt polg�rh�bor�t addig a pontig, ahol ny�lt forradalomban t�r ki �s a proletari�tus a burzso�zia er�szakos megbuktat�s�val uralm�t megalap�tja.
Amint l�ttuk, minden eddigi t�rsadalom az elnyom� �s elnyomott oszt�lyok ellent�t�n nyugodott. Hogy azonban valamely oszt�lyt el lehessen nyomni, olyan felt�teleket kell biztos�tani sz�m�ra, amelyekkel legal�bb szolgai l�t�t tengetheti. A jobb�gy a jobb�gys�g idej�n a kommuna tagj�v� k�zdhette fel mag�t, �pp�gy, mint a kispolg�r a h�b�ri abszolutizmus j�rma alatt burzso�v�. Ezzel szemben a modern munk�s, ahelyett, hogy az ipar halad�s�val emelkedn�k, mind m�lyebbre s�llyed saj�t oszt�ly�nak felt�telei al�. A munk�s pauperr� v�lik �s a pauperizmus m�g gyorsabban fejl�dik, mint a n�pess�g �s a gazdags�g. Ebb�l vil�gosan kit�nik, hogy a burzso�zia k�ptelen arra, hagy tov�bbra is � maradjon a t�rsadalom uralkod� oszt�lya �s szab�lyoz� t�rv�nyk�nt r�er�szakolja a t�rsadalomra oszt�ly�nak �letfelt�teleit. K�ptelen az uralkod�sra, mert m�r arra is k�ptelen, hogy rabszolg�j�nak l�t�t ak�r csak rabszolgas�g�nak keret�ben is biztos�tsa, mert k�nytelen olyan helyzetbe s�llyeszteni, ahol neki kell rabszolg�j�t eltartania, ahelyett, hogy az tartan� el �t. A t�rsadalom nem �lhet m�r alatta, azaz a burzso�zia �lete m�r nem f�r �ssze a t�rsadalommal.
A burzso� oszt�ly l�t�nek �s uralm�nak l�nyeges felt�tele a gazdags�g felhalmoz�d�sa mag�nosok kez�ben, a t�ke k�pz�d�se �s szaporod�sa; a t�ke felt�tele a b�rmunka. A b�rmunka kiz�r�lag a munk�sak egym�s k�zt val� verseny�n nyugszik. Az ipar halad�sa, amelynek a burzso�zia akarat �s ellen�ll�s n�lk�li hordoz�ja, a munk�soknak a versenyb�l ered� elszigetel�d�se hely�re t�rsul�sukb�l ered� forradalmi egyes�l�s�ket �ll�tja. A nagyipar fejl�d�s�vel teh�t elv�sz a burzso�zia l�ba al�l maga a talaj, amelyen termel �s a term�keket elsaj�t�tja. Mindenekel�tt saj�t s�r�s�j�t termeli. Pusztul�sa �s a proletari�tus gy�zelme egyar�nt kiker�lhetetlen.
                                                  Prolet�rok �s kommunist�k
Milyen viszony van �ltal�ban a kommunist�k �s a prolet�rok k�z�tt?
A kommunist�k nem alkotnak k�l�n p�rtot m�s munk�sp�rtokkal szemben.
Nincsenek az eg�sz proletari�tus �rdekeit�l el�t� �rdekeik.
Nem �ll�tanak fel k�l�n elveket, hogy ezek kapt�j�ra h�zz�k a prolet�rmozgalmat.
A kommunist�k a t�bbi prolet�rp�rtt�l csak abban k�l�nb�znek, hogy egyr�szt a prolet�rok k�l�nb�z� nemzeti harcaiban az eg�sz proletari�tus k�z�s, a nemzetis�gt�l f�ggetlen �rdekeit hangs�lyozz�k �s �rv�nyes�tik, m�sr�szt abban, hogy a proletari�tus �s burzso�zia k�z�tt foly� harc fejl�d�s�nek k�l�nb�z� fokozatai sor�n mindig az �sszmozgalom �rdekeit k�pviselik.
A kommunist�k teh�t a gyakorlatban minden orsz�g munk�sp�rtjainak leghat�rozottabb, sz�ntelen tov�bbhalad�sra �szt�k�l� r�sz�t alkotj�k; az elm�let ter�n a proletari�tus t�bbi t�megeivel szemben az az el�ny�k, hagy tiszt�ban vannak a prolet�rmozgalom felt�teleivel, menet�vel �s �ltal�nos eredm�nyeivel.
A kommunist�k legk�zelebbi c�lja ugyanaz, mint valamennyi t�bbi prolet�rp�rt�: a proletari�tus oszt�lly� alak�t�sa, a burzso� uralom megd�nt�se, a politikai hatalom megh�d�t�sa a proletari�tus �ltal.
A kommunist�k elm�leti t�telei kor�ntsem nyugszanak olyan eszm�ken vagy elveken, amelyeket ez vagy az a vil�gboldog�t� tal�lt ki vagy fedezett f el.
E t�telek csup�n a meglev� oszt�lyharcnak, a szem�nk l�tt�ra lej�tsz�d� t�rt�nelmi mozgalom t�nyleges viszonyainak �ltal�nos kifejez�sei. Az eddigi tulajdonviszonyok megsz�ntet�se nem saj�tosan jellegzetes von�sa a kommunizmusnak.
Minden tulajdonviszony �lland� t�rt�neti v�ltoz�snak, �lland� t�rt�neti �talakul�snak volt al�vetve.
A francia forradalom p�ld�ul megsz�ntette a h�b�ri tulajdont, a polg�ri tulajdon jav�ra.
A kommunizmust nem az jellemzi, hogy �ltal�ban meg akarja sz�ntetni a tulajdont, hanem az, hogy a polg�ri tulajdont akarja megsz�ntetni. De a modern polg�ri mag�ntulajdon az utols� �s legt�k�letesebb form�ja a term�kek oly el��ll�t�s�nak �s elsaj�t�t�s�nak, amely oszt�lyellent�teken alapul, azon, hogy az egyik ember a m�sikat kizs�km�nyolja.
Ebben az �rbelemben a kommunist�k elm�let�ket ebben, az egy kifejez�sben foglalhatj�k �ssze: a mag�ntulajdon megsz�ntet�se.
Nek�nk, kommunist�knak, szem�nkre vetett�k, hogy el akarjuk. t�r�lni a szem�lyesen szerzett, �nn�nmunk�val keresett tulajdont; azt a tulajdont, amely minden szem�lyes szabads�gnak, tev�kenys�gnek �s �n�ll�s�gnak alapja.
Munk�val keresett, szerzett, megszolg�lt tulajdon! A kispolg�ri, kisparaszt tulajdonr�l besz�ltek-e, amely a polg�ri tulajdont megel�zte? Ezt a tulajdont nem kell elt�r�ln�nk; az ipar fejl�d�se elt�r�lte �s napr�l napra elt�rli.
Vagy a modern polg�ri mag�ntulajdonr�l besz�ltek?
De szerez-e a b�rmunka, ad-e a prolet�r munk�ja a munk�snak tulajdont? Semmi esetre. A b�rmunka a t�k�t teremti meg; vagyis azt a tulajdont, amely a b�rmunk�t kizs�km�nyolja, amely csak azzal a felt�tellel szaporodhatik, hogy �j b�rmunk�t teremt, hogy azt �jb�l kizs�km�nyolja. A tulajdon mai alakj�ban a t�ke �s b�rmunka ellent�te k�z�tt mozog. Vegy�k szem�gyre ennek az ellent�tnek mindk�t oldal�t.
Kapitalist�nak lenni nemcsak egy�ni, hanem t�rsadalmi helyzetet is jelent a termel�sben. A t�ke k�z�s term�k �s csup�n a t�rsadalom sok tagj�nak, s�t, v�geredm�nyben, minden tagj�nak egy�ttes tev�kenys�g�vel hozhat� mozg�sba.
A t�ke teh�t nem egy�ni, hanem t�rsadalmi hatalom.
Ha teh�t a t�k�t k�z�s, a t�rsadalom minden tagj�t megillet� tulajdonn� v�ltoztatjuk �t, akkor nem egy�ni tulajdon v�ltozik �t t�rsadalmiv�. Csup�n a tulajdon t�rsadalmi jellege v�ltozik meg. A tulajdon elveszti oszt�lyjelleg�t.
T�rj�k �t a b�rmunk�ra.
A b�rmurka �tlagos �ra a munkab�r minimuma, azaz azoknak a l�tfenntart�si eszk�z�knek �sszege, amelyek ahhoz sz�ks�gesek, hogy a munk�st mint munk�st, �letben tarts�k. Abb�l teh�t, amit a b�rmunk�s tev�kenys�g�vel elsaj�t�t, puszt�n arra telik, hogy csupasz �let�t meg�j�tsa. Mi a k�zvetlen �let meg�j�t�s�ra szolg�l� munkaterm�kek e szem�lyes elsaj�t�t�s�t semmi esetre sem akarjuk elt�r�lni, ez az elsaj�t�t�s nem juttat olyan tiszta j�vedelmet, ami hatalmat adhatna idegen munka f�l�tt. Mi csak ennek az elsaj�t�t�snak hitv�ny jelleg�t akarjuk elt�r�lni, amikor a munk�s csak a t�ke gyarap�t�s��rt �l, csak addig �l, ameddig az uralkod� oszt�ly �rdeke megk�v�nja.
A polg�ri t�rsadalomban az eleven munka csak eszk�z a felhalmozott munka gyarap�t�s�ra. A kommunista t�rsadalomban a felhalmozott munka csak eszk�z a munk�sok �letfolyamat�nak kit�g�t�s�ra, gazdag�t�s�ra, fejleszt�s�re.
A polg�ri t�rsadalomban teh�t a m�lt uralkodik a jelenen, a kommunista t�rsadalomban a jelen a m�lton. A polg�ri t�rsadalomban a t�ke �n�ll� �s szem�lyes, a munk�lkod� egy�n ellenben �n�ll�tlan �s szem�lytelen.
�s ennek az �llapotnak az elt�rl�s�t nevezi a burzso�zia az egy�nis�g �s a szabads�g elt�rl�s�nek! Joggal! Val�ban a burzso� egy�nis�g, a burzso� �n�ll�s�g �s a burzso� szabads�g elt�rl�s�r�l van sz�.
Szabads�gon a mai polg�ri termel�rendben a szabadkereskedelmet, a szabad ad�sv�telt �rtik.
De ha elpusztul az �z�rked�s, akkor vele pusztul a szabad �z�rked�s is. A szabad �z�rked�sr�l sz�l� sz�lamoknak �pp�gy, mint burzso�zi�nak t�bbi szabads�gszavalat�nak is, csak a k�t�tt �z�rked�ssel, a k�z�pkor szolgas�gba vert polg�raival szemben van �rtelm�k, de nincs �rtelm�k az �z�rked�snek, a polg�ri termel�viszonyoknak �s mag�nak a burzso�zi�nak kommunista megsz�ntet�s�vel szemben.
R�m�ld�zt�k, hogy mi a mag�ntulajdont meg akarjuk sz�ntetni. De mai t�rsadalmatokban a t�rsadalom tagjainak kilenctized r�sz�re n�zve megsz�nt a mag�ntulajdon �s a ti tulajdonotok �ppen annak r�v�n van, hagy a t�rsadalom kilenctized r�sz�re n�zve nincsen. Azt vetitek teh�t szem�nkre, hogy olyan tulajdont akarunk megsz�ntetni; amelynek sz�ks�ges felt�tele a t�rsadalom �ri�si t�bbs�g�nek a tulajdontalans�ga.
Sz�val azt vetitek szem�nkre, hogy mi a tulajdonotokat akarjuk megsz�ntetni. Val�ban, ezt akarjuk.
Att�l a pillanatt�l, hogy a munka nem v�ltozhatik �t t�k�v�, p�nzz�, f�ldj�rad�kk�, sz�val monopoliz�lhat� t�rsadalmi hatalomm�, azaz att�l a pillanatt�l, hogy a szem�lyes tulajdon nem v�lhatik t�bb� polg�ri tulajdonn�, att�l a pillanatt�l ti kijelentitek, hogy az egy�n megsz�nt.
Beismeritek teh�t, hogy akit ti egy�nnek tartotok, az nem m�s, mint burzso�, a polg�ri tulajdonos. �s ezt az egy�nt csakugyan meg kell sz�ntetni.
A kommunizmus senkit sem foszt meg att�l a hatalomt�l, hogy t�rsadalmi term�keket saj�t�tson el, csup�n att�l foszt meg, hagy ezzel az elsaj�t�t�ssal idegen munk�t ig�zhasson le.
Akadt olyan ellenvet�s, hagy a mag�ntulajdon elt�rl�se megsz�ntet minden tev�kenys�get �s �ltal�nos lustas�g kap l�bra.
Eszerint a polg�ri t�rsadalomnak r�g t�nkre kellett volna mennie lustas�g miatt; mert azok, akik dolgoznak benne, nem szereznek, �s azok, akik szereznek benne, nem dolgoznak. Az eg�sz aggodalom arra a tautol�gi�ra lyukad ki, hogy mihelyt nincs t�ke, nincs t�bb� b�rmunka.
Az anyagi term�kek kommunista elsaj�t�t�si �s termel�m�dja ellen int�zett �sszes ellenvet�seket kiterjesztett�k a szellemi term�kek elsaj�t�t�s�ra �s termel�s�re is. Ahogy a burzso� sz�m�ra az oszt�lytulajdon megsz�n�se mag�nak a termel�snek megsz�n�se, �gy az oszt�lym�velts�g megsz�n�se az � szem�ben azonos �ltal�ban a m�velts�g megsz�n�s�vel.
A m�velts�g, melynek veszt�t siratja, az �ri�si t�bbs�gnek g�pp� form�l�s�t jelenti.
De ne vitatkozzatok vel�nk ezen az alapon, hogy a polg�ri tulajdon elt�rl�s�t a szabads�g, m�velts�g, jog stb. polg�ri fogalmain m�ritek. Eszm�itek maguk is a polg�ri termel�si �s tulajdonviszonyok term�kei, amik�nt jogotok csup�n oszt�lyotok t�rv�nyre emelt akarata, olyan akarat, amelynek tartalm�t oszt�lyotok anyagi �letfelt�telei adj�k.
Azt az �rdek sugallta felfog�st, amellyel ti termel�si �s tulajdonviszonyotokat t�rt�neti, a termel�s folyam�n v�ltoz� viszonyokb�l �r�k term�szeti �s �szt�rv�nyekk� v�ltoztatj�tok, osztj�tok minden levit�zlett uralkod� oszt�llyal. Amit meg�rtetek, ha az �kori tulajdonr�l van sz�, amit �rthet�nek tal�ltok, ha a h�b�ri tulajdonr�l van sz�, azt m�r nem szabad meg�rtenetek a polg�ri tulajdonn�l.
A csal�d megsz�ntet�se! M�g a legradik�lisabbak is megbotr�nkoznak a kommunist�k e gyal�zatos sz�nd�k�n.
Mi a mai polg�ri csal�d alapja? A t�ke, a mag�nkereset. Teljesen kifejl�dve csak a burzso�zia sz�m�ra van meg; de kieg�sz�t�i: a prolet�r kik�nyszer�ttet csal�dtalans�ga �s nyilv�nos prostit�ci�.
A burzso� csal�dja term�szetesen elpusztul e kieg�sz�t� r�sz pusztul�s�val �s mindkett� elt�nik a t�ke elt�n�s�vel.
Szem�nkre vetitek, hogy mi meg akarjuk sz�ntetni azt, hogy a sz�l�k kizs�km�nyolj�k gyermekeiket? Ezt a b�nt�nyt beismerj�k.
De, mondj�tok ti, mi sz�tszaggatjuk a legmeghittebb kapcsolatokat, amikor az otthoni nevel�s hely�be a t�rsadalmit l�ptetj�k.
Vajon a ti nevel�seteket nem a t�rsadalom szabja-e meg? Nem szabj�k-e meg azok a t�rsadalmi viszonyok, amelyek k�zt a nevel�s v�gbemegy, a t�rsadalomnak az iskola r�v�n t�rt�n� k�zvetlen vagy k�zvetett beavatkoz�sa stb.? A kommunist�k nem tal�lt�k ki a t�rsadalom hat�s�t a nevel�sre; csup�n jelleg�t v�ltoztatj�k meg, kiragadj�k a nevel�st az uralkod� oszt�ly befoly�sa al�l.
A csal�dot �s nevel�st, a sz�l�k �s gyermekek k�z�tt lev� meghitt viszonyt hangoztat� polg�ri sz�besz�d ann�l ut�latosabb, menn�l ink�bb sz�tt�pi a nagyipar a prolet�rok minden csal�di k�tel�k�t, menn�l ink�bb v�lnak a gyermekik k�z�ns�ges �rucikk� �s munkaeszk�zz�.
De ti, kommunist�k, a n�k�z�ss�get akarj�tok megval�s�tani, ki�ltja fel�nk karban az eg�sz burzso�zia.
A burzso� puszta termel�eszk�znek tekinti feles�g�t. Hallja, hogy a termel�eszk�z�k k�z�s kiakn�z�s�t k�vetelik �s persze, hogy nem tud egyebet gondolni, minthogy ez a k�z�ss�g majd a n�kre is kiterjed.
Nem sejti, hogy �ppen arr�l van sz�, hogy megsz�ntess�k a n�nek azt a helyzet�t, melyben puszta termel�eszk�z�l szolg�l.
Egy�bk�nt semmi sem nevets�gesebb, mint burzso�ink erk�lcsi felh�borod�sa a kommunist�k �ll�t�lagos hivatalos n�k�z�ss�g�n. A kommunist�knak nem kell a n�k�z�ss�get bevezetni�k, mert ez majdnem mindenkor megvolt.
Burzso�ink nem el�gednek meg azzal, hogy prolet�rjaik feles�gei �s le�nyai rendelkez�s�kre �llanak, a hivatalos prostit�ci�r�l nem is besz�lve, f� gy�ny�r�s�g�k, hogy egym�s feles�g�t k�lcs�n�sen elcs�b�tj�k.
A polg�ri h�zass�g a val�s�gban a f�rjes n�k k�z�ss�ge. Legfeljebb azt lehetne a kommunist�knak szem�kre lobbantani, hogy a k�pmutat�an eldugott n�k�z�ss�get hivatalos, �szinte n�k�z�ss�ggel akarj�k helyettes�teni. Egy�bk�nt mag�t�l �rtet�dik, hogy a mai termel�si viszonyok megsz�n�s�vel a bel�l�k fakad� n�k�z�ss�g (�rtsd a hivatalos �s nemhivatalos prostit�ci�) is meg fog sz�nni.
Tov�bb� szem�kre vetett�k a kommunist�knak, hogy el akarj�k t�r�lni a haz�t, a nemzetis�get.
A munk�soknak nincs haz�juk. Nem lehet t�l�k elvenni azt, amij�k nincs. Minthogy a proletari�tusnak els�sorban a politikai hatalmat kell megh�d�tania, �nmag�t nemzeti oszt�lly� kell emelnie, �nmag�t nemzett� kell szerveznie, ez�rt maga is nemzeti m�g, b�r semmi esetre sem burzso� �rtelemben.
A n�pek nemzeti elz�rk�zotts�ga �s ellent�te mindink�bb elt�nik m�r a burzso�zia fejl�d�s�vel, a kereskedelmi szabads�ggal, a vil�gpiaccal, az ipari termel�s �s az ennek megfelel� �letviszonyok egyformas�g�val.
A proletari�tus uralma m�g jobban elt�nteti majd �ket. K�z�s cselekv�s - legal�bbis a civiliz�lt orsz�gok� - a proletari�tus felszabadul�s�nak egyik els� felt�tele.
Amily m�rt�kben megsz�nik az egyik egy�n kizs�km�nyol�sa a m�sik �ltal, oly m�rt�kben sz�nik meg az egyik nemzet kizs�km�nyol�sa a m�sik �ltal.
Ha az oszt�lyok ellent�te a nemzeteken bel�l elt�nt, vele t�nik a nemzetek ellens�gesked�se is egym�s ellen.
Azokat a v�dakat, amelyeket a kommunizmusra �ltal�ban vall�si, filoz�fiai �s ideol�giai szempontb�l sz�rnak, nem �rdemes r�szletesen t�rgyalni.
Kell-e m�lys�ges bel�t�s ahhoz, hogy meg�rts�k, hogy az emberek �let-viszonyaival, t�rsadalmi vonatkoz�saival, t�rsadalmi l�t�vel egy�tt k�pzeteik, szeml�let�k �s fogalmaik, sz�val �ntudatuk is megv�ltozik?
Mi egyebet bizony�t az eszm�k t�rt�nete, mint azt, hogy az anyagi termel�ssel a szellemi is �talakul? Valamely kor uralkod� eszm�i mindenkor csak az uralkod� oszt�ly eszm�i voltak.
Besz�lnek eszm�kr�l, melyek egy eg�sz t�rsadalmat forradalmas�tanak. Ezzel csak azt a t�nyt mondj�k ki, hogy a r�gi t�rsadalom kebel�ben egy �jnak az elemei alakultak ki, hogy a r�gi �letviszonyok felboml�s�val kar�ltve j�r a r�gi eszm�k felboml�sa.
Amikor az �kori vil�g pusztul�ban volt, a r�gi vall�sokon gy�zedelmeskedett a kereszt�ny vall�s. Amikor a kereszt�ny eszm�ken a XVIII. sz�zadban diadalmaskodtak a felvil�gosod�s eszm�i, a h�b�ri t�rsadalom hal�ltus�j�t v�vta az akkor forradalmi burzso�zi�val. A lelkiismeret- �s vall�sszabads�g eszm�i csak a szabad verseny uralm�t fejezt�k ki a lelkiismeret ter�n.
„�mde - mondj�k majd - a vall�si, erk�lcsi, filoz�fiai, politikai, jogi stb. eszm�k a t�rt�nelmi fejl�d�s folyam�n m�dosultak ugyan, de a vall�s, az erk�lcs, a filoz�fia, a politika, a jog mindenkor fennmaradtak a v�ltoz�sok k�zepett.
Azonk�v�l vannak �r�k igazs�gok, mint szabads�g, igazs�g stb., amelyek minden t�rsadalmi �llapot k�z�s saj�ts�gai. A kommunizmus azonban elt�rli az �r�k igazs�gokat, elt�rli a vall�st, az erk�lcs�t, ahelyett, hogy �jj�alak�tan� �ket, ellent�tben van teh�t minden eddigi t�rt�nelmi fejl�d�ssel."
Miv� t�rp�l ez a v�d? Minden eddigi t�rsadalom t�rt�nete oszt�lyellent�tekben mozgott, amelyek k�l�nb�z� korszakok szerint k�l�nb�z� alakban jelentkeztek.
De b�rmin� alakban jelentkeztek is ezek az oszt�lyellent�tek, valamennyi elm�lt sz�zad k�z�s t�nye az, hagy a t�rsadalom egyik r�sze kizs�km�nyolta a m�sikat. Nincs h�t mit csod�lkozni azon, hogy az elm�lt sz�zadak t�rsadalmi tudata, b�rmily v�ltozatos �s k�l�nf�le is, bizonyos k�z�s form�kban mozog, olyam tudatform�kban, amelyek csak az oszt�lyellent�tek teljes elt�n�s�vel fognak eg�szen eleny�szni.
A kommunista forradalom a leggy�keresebb szak�t�s a hagyom�nyos tulajdonviszonyokkal, nem csoda, hogy fejl�d�s�nek menet�ben a leggy�keresebben szakit a hagyom�nyos eszm�kkel.
De ne foglalkozzunk tov�bb a burzso�zi�nak a kommunizmus ellen tett ellenvet�seivel.
El�bb m�r l�ttuk, hogy a munk�sforradalom els� l�p�se az, hogy a proletari�tust uralkod� oszt�lly� emeli, a demokr�ci�t kiv�vja.
A proletari�tus arra haszn�lja majd fel politikai uralm�t, hogy a burzso�zi�t fokr�l fokra megfossza �sszes t�k�it�l, hogy minden termel�eszk�zt az �llam kez�ben, azaz az uralkod� oszt�lly� szervezett proletari�tus kez�ben �sszpontos�tson �s a termel�er�k t�meg�t a lehet� leggyorsabban szapor�tsa.
Ez term�szetesen egyel�re �gy t�rt�nhetik csak meg, hogy a proletari�tus zsarnokian beleavatkozik a tulajdonjogokba �s a polg�ri termel�si viszonyokba, teh�t olyan rendszab�lyok �tj�n, amelyek gazdas�gi szempontb�l t�k�letleneknek �s tarthatatlanoknak l�tszanak, amelyek azonban
a mozgalom folyam�n �nmagukat t�lsz�rnyalj�k �s az eg�sz termel�si m�d �talak�t�s�nak eszk�zek�nt elker�lhetetlenek.
Ezek a rendszab�lyok term�szetesen orsz�gonk�nt k�l�nb�z�k lesznek. De a legel�rehaladottabb orsz�gokban nagyj�ban a k�vetkez�k alkalmazhat�k:
1. A f�ldbirtok kisaj�t�t�sa �s a f�ldj�rad�knak �llami kiad�sokra val� ford�t�sa.
2. Er�sen fokozatos ad�.
3. Az �r�k�s�d�si jog elt�rl�se.
4. minden emigr�ns �s l�zad� tulajdon�nak elkobz�sa.
5. A hitel �llami k�zben val� k�zpontos�t�sa �llami t�k�vel �s kiz�r�lagos monop�liummal rendelkez� nemzeti bank �j�n.
6. A k�zleked�s�gy k�zpontos�t�sa az �llam kez�ben.
7. Az �llami gy�rak, termel�eszk�z�k szapor�t�sa, a f�ld k�z�s terv szerint val� m�vel�sbe v�tele �s jav�t�sa.
8. Egyenl� munkak�nyszer mindenki r�sz�re, ipari sereg szervez�se, k�l�n�sen a mez�gazdas�g sz�m�ra.
9. A mez�gazdas�gi �s ipari �zem egyes�t�se, rendszab�lyok a v�ros �s falu k�z�tt lev� ellent�t fokozatos megsz�ntet�s�re.
10. Miniden gyermek nyilv�nos �s ingyenes nevel�se. A gyermekek gy�ri munk�j�nak mai alakj�ban elt�rl�se. A nevel�s egyes�t�se az anyagi termel�ssel stb.
Ha majd a fejl�d�s folyam�n az oszt�lyellent�tek elt�ntek �s a termel�s a sz�vetkezett egy�nek kez�ben �sszpontosult, akkor a k�zhatalom elveszti politikai jelleg�t. A politikai hatalom, val� �rtelm�ben, valamely oszt�lynak egy m�sik oszt�ly elnyom�s�ra szolg�l� szervezett hatalma. Hogyha a proletari�tus a burzso� oszt�ly ellen ir�nyul� k�zdelm�ben sz�ks�gszer�en oszt�lly� egyes�l, forradalom �tj�n uralkod� oszt�lly� emelkedik, �s mint uralkod� oszt�ly, a r�gi termel�si viszonyokat er�szakosan megsz�nteti, akkor a termel�si viszonyokkal egy�tt megsz�nteti az oszt�lyellent�t l�tfelt�teleit, �ltal�ban az oszt�lyok�t �s ezzel saj�t mag�nak, mint oszt�lynak az uralm�n is.
A r�gi, oszt�lyokra �s oszt�lyellent�tekre tagolt polg�ri t�rsadalom hely�be olyan t�rsul�s l�p, amelyben minden egyes ember szabad fejl�d�se az �sszess�g szabad fejl�d�s�nek felt�tele.

A kommunist�k viszonya a k�l�nb�z� ellenz�ki p�rtokhoz
A II. fejezet ut�n vil�gos a kommunist�k viszonya a m�r megalakult munk�sp�rtokhoz, teh�t a chartist�khoz Angli�ban �s az agr�r-reformerekhez �szak-Amerik�ban.
A kommunist�k a munk�soszt�ly k�zvetlen c�ljai�rt �s �rdekei�rt k�zdenek, de a jelen mozgalomban egyben a mozgalom j�v�j�t k�pviselik. Franciaorsz�gban a kommunist�k a konzervat�v �s radik�lis burzso�zia ellen a szocialista-demokrata p�rthoz csatlakoznak, nem mondva le arr�l a jogukr�l, hogy b�r�lva m�rlegelj�k a forradalmi hagyom�nyokb�l sarjadz� sz�lamokat �s ill�zi�kat.
Sv�jcban a radik�lisakat t�mogatj�k, azonban nem t�vesztik, szem el�l, hogy ez a p�rt ellent�tes elemekb�l ver�d�tt �ssze, egyr�szt francia �rtelemben vett demokrata szocialist�kb�l, m�sr�szt radik�lis burzso�kb�l.
A lengyelekn�l a kommunist�k azt a p�rtot t�mogatj�k, amelyik az agr�rforradalmat vallja a nemzeti felszabadul�s felt�tel��l, ugyanazt a p�rtot, mely az 1846-i krakk�i felkel�st szervezete.
N�metorsz�gban a kommunista p�rt, mihelyt a burzso�zia forradalmi m�don l�p fel, egy�tt k�zd a burzso�zi�val az abszol�t kir�lys�g, a feud�lis f�ldbirtok �s a kispolg�ris�g ellen.
De nem mulasztja el egyetlen pillanatira sem, hogy a munk�ss�gban a burzso�zia �s a proletari�tus k�z�tti kib�k�thetetlen ellent�tr�l menn�l vil�gosabb tudatot fejlesszen ki, hogy �gy a n�met munk�sok azokat a t�rsadalmi �s politikai felt�teleket, amiket a burzso�zi�nak uralm�val meg kell teremtenie, azonnal mint megannyi fegyvert a burzso�zi�nak szegezhess�k, hogy a n�metorsz�gi reakci�s oszt�lyok buk�sa ut�n azonnal meginduljon a harc maga a burzso�zia ellen.
N�metorsz�gra ir�ny�tj�k a kommunist�k legnagyobb figyelm�ket, mert N�metorsz�g polg�ri forradalom k�sz�b�n �ll �s mert ezt a forradalmat �ltal�ban az eur�pai civiliz�ci� fejlettebb felt�telei k�z�tt is sakkal fejlettebb proletari�tussal hajtja v�gre, mint Anglia a XVII. �s Franciaorsz�g a XVIII. sz�zadban, a n�met polg�ri forradalom teh�t csak k�zvetlen el�j�t�ka lehet egy prolet�rforradalomnak.
Sz�val: a kommunist�k minden�tt t�mogatnak minden forradalmi mozgalmat, amely a fenn�ll� t�rsadalmi �s politikai �llapotok ellen ir�nyul. Mindezekben a mozgalmakban a kommunist�k a mozgalom alapvet� k�rd�sek�nt a tulajdon k�rd�s�t tartj�k a legfontosabbnak, b�rmily t�bb vagy kev�sb� fejlett form�t �lt�tt is az.
A kommunist�k v�g�l minden�tt az eg�sz vil�g demokrata p�rtjainak kapcsolat�n �s megegyez�s�n munk�lkodnak.
A kommunist�k nem titkolj�k n�zeteiket �s sz�nd�kaikat. Ny�ltan hirdetik, hogy c�ljaik csak az eg�sz fenn�ll� t�rsadalmi rend er�szakos megd�nt�s�vel �rhet�k el. Reszkessenek az uralkod� oszt�lyok egy kommunista forradalomt�l. A prolet�rok e forradalomban csak l�ncaikat vesz�thetik. Cser�be egy eg�sz vil�got nyerhetnek.

(Marx-Engels: V�logatott m�vek I.)
(Megjelen�si ideje: 1848