Horthy Mikl�s (1868-1957) majd negyed �vsz�zadig uralkodott Magyarorsz�gon, mint autoriter korm�nyz�. Az Osztr�k-Magyar Monarchia haditenger�szet�nek tisztjek�nt az admir�lis ranging emelkedett. A h�bor� elveszt�se ut�n sz�tesett a Habsburg Birodalom. Magyarorsz�gon egy r�vid �let� Tan�csk�zt�rsas�g j�tt l�tre, amelyet Horthy sikeresen legy�z�tt. 1920-ban helyre�llt a kir�lys�g, kir�ly n�lk�l, a korm�nyz� Horthy lett.

A trianoni b�keszerz�d�s �rtelm�ben Magyarorsz�g h�bor� el�tti ter�let�nek k�tharmada a szomsz�dos �llamokhoz ker�lt, ez Magyarorsz�g nacionalista er�inek nagy �szt�nz�st jelentett, �s k�s�bb maga Horthy is revizionista politik�t folytatott. 1920-ban K�roly cs�sz�r k�t �zben is megpr�b�lt visszat�rni a magyar tr�nra, de ezt Horthy mindk�tszer meghi�s�totta, majd mag�t korm�nyz�v� v�lasztatva egy autoriter, antiliber�lis, antidemokratikus, antiszemita �s revizionista �llamot �p�tett ki. Adolf Hitler hatalomra ker�l�s�vel egyre szorosabbra f�zte a viszonyt a N�met Birodalommal.

Horthy a zsid�k jogfoszt�sa �s a k�lpolitika ter�let�n is kereste a kapcsolatot a nemzetiszocialista vezet�kkel. 1938-t�l Hitler megjutalmazta a korm�nyz�t: az elcsatolt ter�letek egy r�sze visszaker�lt Magyarorsz�ghoz. 1941-ben a magyar csapatok a Wehrmacht oldal�n bevonultak a Szovjetuni�ba, egyidej�leg a magyar tisztek megszervezt�k a zsid�k deport�l�s�t, �s r�szt vettek a v�rengz�sekben. Horthy hosszabb t�von a legitim kir�lys�g vissza�ll�t�s�ban gondolkodott, id�sebb fi�t szerette volna megkoron�ztatni - �rja a lap. (Aki n�h�ny �vet az USA-ban t�lt�tt, egy�bk�nt kritiz�lta a zsid�k deport�l�s�t, �s a vel�k val� b�n�sm�dot. A keleti fronton rep�l�g�p-szerencs�tlens�g �ldozata lett.)

A korm�nyz� k�s�bb habozott az �sszes magyar zsid� deport�l�s�t illet�en, az Endl�sung jegy�ben, �s a h�tt�rben k�l�nb�k�r�l kezdett t�rgyal�sokat. 1944 okt�ber�ben Horthyt elmozd�tott�k, �s kezdet�t vette a nyilaskeresztes r�muralom.. Vezet�j�t, Sz�lasit a h�bor� ut�n t�rsaival egy�tt el�t�lt�k �s kiv�gezt�k. Horthy Mikl�s t�l�lte a h�bor�t, orsz�g�t a hitleri N�metorsz�g oldal�n a pusztul�sba vezette. 1946-ban N�rnbergben tan�k�nt hallgatt�k meg, utols� �veit szabadon, a fasiszta Salazar-rezsim vend�gek�nt �lte le, Portug�li�ban.
(A S�ddeutsche Zeitung t�z k�pb�l �ll� t�rt�nelmi sorozatot k�z�l a magyar t�rt�nelemr�l, a Csat�ry �gy aprop�j�n)

A teljes cikk: http://www.sueddeutsche.de