Imm�ron lassan f�l �vsz�zad is eltelt az�ta, hogy Peter Higgs megj�solta a rejt�lyes r�szecske l�tez�s�t, amely att�l "isteni", hogy ez az utols� hi�nyz� "darabja" a r�szecskefizika 40 �ve kidolgozott standard modellj�nek. A Higgs-bozon l�te szolg�ltatn� a legegyszer�bb magyar�zatot arra, hogy a korai vil�gegyetemben mik�nt s�r�lt a gyenge k�lcs�nhat�s szimmetri�ja, �s mik�nt nyertek t�meget a r�szecsk�k.

Elm�letileg. Ugyanis b�rhogy pr�b�lt�k a fizikusok el�csalogatni, az "isteni" r�szecske minden r� utal� jel �s m�r�s ellen�re sem akart megmutatkozni - pedig m�g a magyarok is a nyom�ba eredtek. S b�r az amerikaiak minden kor�bbin�l meggy�z�bb bizony�t�kokat t�rtak a nyilv�noss�g el�, a r�szecskegyors�t�k verseny�t az eur�pai nagy hadron�tk�ztet� nyerte.

Az ATLAS- �s a CMS-k�s�rletek �sszes�tett adatai alapj�n ugyanis szinte biztos, hogy �j r�szecsk�t tal�ltak, tulajdons�gai alapj�n pedig val�sz�n�s�thet�, hogy a Higgs-bozont.

Az igazs�g pillanata - a CERN kutat�i bejelentik megfigyel�s�ket (Fot�: CERN)

A bizonytalans�g egyik forr�sa az, hogy r�szecskefizik�r�l van sz�, vagyis a megfigyel�sek nem olyan egyszer�ek, mint mondjuk a mechanik�ban. Minden k�s�rletnek van egy szigm�val jel�lt bizonytalans�ga - a nemzetk�zi megegyez�s szerint akkor sz�m�t valami "megfigyeltnek", ha a szigma el�ri az 5-�t. A most megfigyelt, 125,3 ± 0,6 GeV t�meg� r�szecske szigm�ja 4,9, vagyis nem �ri el az �lomhat�rt, viszont az ATLAS- �s a CMS-k�s�rletek adatai �sszhangban vannak egym�ssal �s az amerikai Fermilab k�vetkeztet�seivel is.

A bizonytalans�g m�sik forr�sa pedig, hogy csup�n el�zetes eredm�nyekr�l van sz� - a nagy hadron�tk�ztet�nek az idei �v v�g�ig van ideje tov�bbi k�s�rleteket �s megfigyel�seket elv�gezni, m�g a r�szecskefizikusok el�tt �ll� legnagyobb feladat, hogy egyes�ts�k az ATLAS- �s a CMS-k�s�rletek adatait.

ISTEN �S BOZON?A Higgs-bozon felfedez�se volt a nagy hadron�tk�ztet� k�s�rleteinek egyik f� tudom�nyos c�lja. A r�szecske l�tez�se elengedhetetlen a t�bbi r�szecske t�meg�nek magyar�zat�hoz, �s az �gynevezett standard modell igazol�s�hoz.

A standard modell a gravit�ci� kiv�tel�vel az alapvet� r�szecsk�k k�lcs�nhat�sait vizsg�lja: az elektrom�gneses, a gyenge �s er�s k�lcs�nhat�st. Ez a modell 12-f�le elemi fermiont - anyagi r�szecsk�t - �s 12-f�le bozont - k�zvet�t� r�szecsk�t - (�s ezek antir�szecsk�it) tartalmaz. L�nyeges �sszetev�je a Higgs-mechanizmus - amely l�trehozza a r�szecsk�k t�meg�t -, illetve a Higgs-bozon.

�ppen ez�rt a Higgs-bozon a k�s�rleti fizika Szent Gr�lja, �ltala �rhatjuk le a l�that� vil�got.