Felh�v�s a Dolgoz�k �s N�pek Nemzetk�zi Egyet�rt�se �ltal szervezend�, a szakszervezetek f�ggetlens�g�nek �s az ILO konvenci�inak v�delm�t szolg�l� tal�lkoz�ra

Az �sszes orsz�g szakszervezeteihez,
a Nemzetk�zi Munka�gyi Szervezet (ILO) dolgoz�i k�ld�tteihez!

Az ILO 100. �l�sszak�t tartja 2011.j�n.1-t�l 17-ig Genfben. A tal�lkoz� olyan id�szakban zajlik, amelyet a dolgoz�k �s n�pek t�rt�nelmi mobiliz�ci�ja jellemez, elutas�tva, hogy a t�k�s kizs�km�nyol�son alapul� gazdas�gi rendszer t�l�l�se katasztr�f�ba torkolljon.

A tun�ziai n�p harca, t�maszkodva munk�soszt�ly�ra, hogy megsz�ntesse Ben Ali dikt�tornak az IMF �s az EU al� teljes m�rt�kben al�rendelt rendszer�t; az egyiptomi n�p ezt azonnal k�vet� k�zdelme; a munk�soszt�ly �s az ifj�s�g jelent�s gy�zelmekkel koron�zott t�rsadalmi k�zdelme Alg�ri�ban; �s a K�zel-Kelet k�l�nb�z� orsz�ginak bahreini mint�j� megmozdul�sa a demokr�ci��rt – k�zvetlen kapcsolatban �llnak az ezeket megel�z�en gy�zedelmesked� sztr�jkmozgalmakkal K�n�ban, s azzal a harccal, melyet a dolgoz�k az IMF �s az EU jogainkat megsemmis�t� tev�kenys�ge ellen folytattak az ut�bbi id�ben (Franciaorsz�g, Spanyolorsz�g, Portug�lia, G�r�gorsz�g, �rorsz�g) sztr�jkokkal �s t�ntet�sekkel.
 
Minden f�ldr�szen szembesz�llnak a dolgoz�k �s n�pek a nemzetk�zi int�zm�nyek (Vil�gbank, Valutaaalap, Eur�pai Uni�) kezdem�nyezte politik�val, az USA adminisztr�ci�j�nak a m�lys�ges v�ls�gba ker�lt gazdas�gi rendszer megment�s�vel pr�b�lkoz� direkt�v�it elfogad� korm�nyokkal.

Mag�ban az Egyes�lt �llamokban is, Wisconsin �llamban a helyi korm�nyz� a «kr�zis» megk�vetelte k�lts�gvet�si megnyirb�l�sok nev�ben k�ts�gbe vonja a k�zszolg�ltat�si szakszervezetek kollekt�v szerz�d�sekhez f�z�d�, teh�t a szakszervezet l�tez�shez val� jog�t. Ez olyan t�mad�s, mely a szakszervezeti mozgalom eg�sz�t �rinti, csak�gy mint az ILO (k�l�n�sen a 87., 98. �s 151.)  konvenci�it. Az �llam f�v�ros�ban, Madisonban �s az USA m�s v�rosaiban a helyi szakszervezetek �s az AFL-CIO felh�v�s�ra lezajlott t�meges megmozdul�sok meg�rdemlik, hogy minden kontinens szakszervezei t�mogass�k.

Ebben a helyzetben a dolgoz�knak �s szervezeteiknek sz�ks�g�k van – mint soha ennyire –, hogy az ILO 1919-es mand�tum�nak (melyet a Philadelphiai Nyilatkozat 1949-ben meger�s�tett) megfelel�en m�k�dj�n olyan szervezetk�nt, mely norm�kat �llap�t meg, konvenci�kat hoz l�tre a dolgoz�k jogainak megv�d�s�re a munk�ltat�k �s (k�zszolg�ltat�s eset�ben) a korm�nyok f�ktelen kizs�km�nyol�sa ellen.

K�l�n�sen nyugtalanok vagyunk amiatt, ahogyan az ILO 100. �l�sszak�t el�k�sz�tett�k. Napirendje a t�rsadalombiztos�t�s kegyetlen k�rd�se lesz, s a vil�g minden t�j�n szigor�t�sokat k�vetel� IMF igazgat�ja pedig r�szt fog venni ezen az �sszej�vetelen. Eml�keztet�nk arra is, hogy az IMF/ILO 2010. szeptemberi osloi k�z�s nyilatkozata kimondja e k�t szervezet egy�ttm�k�d�s�t, „a term�keny szoci�lis dial�gus k�zponti szerep�t, hogy a sz�ks�ges konszenzus kialakuljon a v�ls�g ind�totta kiigaz�t�si tervekben” �s elk�telezte mag�t «egy�ttm�k�d�se folytat�s�ra �s elm�ly�t�s�re av�gett, hogy a G 20-ra �s k�z�s, a vil�g fejl�d�s�nek szigor�an tart�s �s kiegyens�lyozott folyamat�ra t�maszkodjon.»

2011. febr. 17-�n a «T�rsadalmi igazs�g vil�gnapj�n» a Nemzetk�zi Munka�gyi Iroda f�igazgat�ja, Juan Somavia ezt nyilatkozta: «Hogy meg lehessen val�s�tani a m�lt�nyos globaliz�ci�t, a t�rsadalom �s gazdas�g �jfajta szeml�let�re van sz�ks�g�nk, mely az �llam, a piacok �s a t�rsadalom szerep�nek kiegyens�lyozott megk�zel�t�s�t �sszekapcsolja (...).Mit kell tenni, hogy ezt el�rj�k? A munka vil�g�ban a szakaszok vil�gosak: (…)
 Az els� szakasz mag�ba foglalja «annak felismer�s�t, hogy a munka nem �ru(…)». Azonban tagadni, hogy t�k�s rendszerben a munka �ru lenne, a kizs�km�nyol�s t�rsadalmi vonatkoz�sa tagad�s�t jelenti, mely szerint a dolgoz� munk�j�t k�nytelen �ruk�nt eladni. A munka �ruk�nt elad�sa a munk�soszt�ly egys�g�nek alapja. Ha ezt tagadja valaki, tagadja az oszt�lyharcot is, azt az antagonisztikus ellentmond�st, mely a t�ke �s a munka k�z�tt �ll fenn. Ez a munk�soszt�ly v�delm�re l�trehozott �s f�ggetlen szervezeteinek tagad�sa. Ez az ILO-konvenci�k megk�rd�jelez�se, k�l�n�sen az 1948-as 87. konvenci�� a szakszervezeti szabads�gr�l �s szakszervezeti jogok v�delm�r�l, valamint az 1949-es 98. konvenci�� a szervezked�s szabads�g�r�l �s kollekt�v t�rgyal�sokr�l.

Somavia �r szerint a m�sodik szakasz c�lba veszi «a munkahelyteremt�st, a makro�kon�miai priorit�s� politika alapvet� komponens�t ugyan�gy, mint az infl�ci� megf�kez�s�t �s az �llami kiad�sok eg�szs�ges cs�kkent�s�t». De pontosan az infl�ci� megf�kez�se �s az �llami deficit a munkahelyek sz�zezerei megsemmis�t�s�nek eredete! 

A harmadik: «olyan tart�s szoc�lis v�delem megjelen�se a k�lts�gvet�sekben, mely a vil�gon annak 80 %-nyi  embernek, aki ma ezzel nem rendelkezik, tart�s szoci�lis v�delmet ny�jt kezdve az �ltal�nos szoci�lis v�delmi talpk�vel.»

Ha a szoci�lis rendszerek �ltal�noss� t�tele minden orsz�gban a dolgoz�k sz�ks�glete szerint elengedhetetlen, a „t�rsadalombiztos�t�s talpk�ve” eszk�z, mely megel�zi a munk�smozgalom erem�nyek�ppen l�trej�tt kollekt�v t�rsadalombiztos�t�s likvid�l�s�t, s amellyel az �t megny�lik a mag�nbiztos�t�s – a t�k�s�tett megtakar�t�s – el�tt t�nkret�ve a szolidarit�s krit�riumait, a t�rsadalom– �s betegbiztos�t�s eredet�t.

Az eur�pai orsz�gok sz�m�ra ez az ir�ny csatlakozik a K�zponti Eur�pai Bank igazgat�ja, Trichet nyilatkozataihoz,  meger�s�tve, hogy jelenleg «a legnagyobb hiba lenne a b�rek emel�se».
A KEB nem az IMF aj�nl�sai ellen�ben cselekszik, sz�ks�ges lenne teh�t jobban, mint valaha arra, hogy az ILO kimondja err�l, amit gondol.

Kiindulva a v�ls�gb�l, mely �rorsz�got, G�r�gorsz�got, Portug�li�t s�jtja, holnap pedig Spanyolorsz�gra, Franciaorsz�gra �s m�sokra ker�t sort, mi, a Dolgoz�k �s N�pek Nemzetk�zi Egyet�rt�se meg�llap�tjuk, hogy ezt az orient�ci�t a nemzetk�zi int�zm�nyek dikt�lj�k, �l�k�n az IMF-fel. Ez az ir�ny nem t�bb �s nem kevesebb, mint t�rv�nyes form�j� parancs az autoriter j�vedelempolitika bevezet�s�re a nemzeti �llamokban, a Maastrichti Szerz�d�s �ltal meghat�rozott krit�riumok integr�l�sa:  nulla %-os infl�ci�, a k�lts�gvet�si hi�ny maximaliz�sa 3 %-ban, az �llamad�ss�g legfeljebb a GDP 60 %-os hi�nya.

Minden m�s orsz�g, f�k�nt az �n. felt�rekv� orsz�gok sz�m�ra ez az orient�ci� teljess�ggel bez�rja az �sszes, a dolgoz�k szakszervezetei �ltal ellen�rz�tt strukt�r�t, a szolidarit�s term�k�t.

A Nemzetk�zi Egyet�rt�s elutas�tja az ILO igazgat�j�nak koncepci�j�t. Ez az elgondol�s a «t�rsadalmi p�rbesz�det» form�lja �t az IMF �s a Vil�gbank politik�j�nak �s «k�telez� reformjainak» strat�giai k�s�ret�re, mely reformok a munkaid� �s -b�r rugalmass�g�ra ir�nyulnak, s a rugalmasabb munkak�r�lm�nyek �ltal a munk�ba �ll�t�s �s elbocs�t�s �r�nak cs�kkent�s�re.
*
*   *
Kedves Elvt�rsak!

Amikor az �llami politika, k�l�n�sen a szoci�lpolitika al�vettetik a p�nz�gyi t�ke parazita, a termel�er�ket puszt�t� akt�v eszk�z�nek, a «min�s�t� �gyn�ks�gek» dikt�tumainak, a kor�bbiakban sosem l�tott offenz�v�val �llunk szemben a munk�soszt�ly t�k�s kizs�km�nyol�sa elleni rezisztenci�ja term�k�t, a f�ggetlen szakszervezeteket illet�en; a mag�t az ILO-t is politik�j�nak v�grehajt� g�pezet�v� �talak�tand� min�s�gi l�p�st tesz az IMF, a Kereskedelmi Vil�gszervezet a dolgoz�k �s szakszervezeteik harcban megszerzett b�rei �s jogai elleni t�mad�ssal.

Ez a fajta fejl�d�s vezet a f�ggetlen szakszervezeti mozgalom elt�n�s�hez.

A h�bor� �s kizs�km�nyol�s elleni vil�gkonferenci�n – Alg�rban, 2010. nov. 27-28-29-�n – a munk�smozgalomra �s a b�rb�l �l�k �rdekv�delm�nek feladat�t v�gz� szakszervezetekre a t�k�s v�ls�g keret�ben ehezed� vesz�lyr�l folytatott gazdag vita ut�n elfogadtuk nyilatkozatunkat, melyben kimondjuk:

«Elvetj�k a munk�sszervezeteknek sz�nt �gynevezett «�ltal�nos �rdek» nev�ben tett dikt�tumot, mellyel el kellene fogadni a «vil�gkorm�nyzat» rendj�t, az �n. «szoci�lis p�rbesz�det», melynek egyed�li funkci�ja a munk�sszervezetek al�vet�se, integr�l�sa a korm�nyok �s a nemzetk�zi int�zm�nyek terveibe a nemzeti szuverenit�s megsz�ntet�s�vel. Ezt elfogadva saj�t magukat vetn�k al� a dikt�tumnak �s magukat fosztan�k meg att�l, hogy a dolgoz�k �rdekeit k�pviselj�k. Ism�telten meger�s�tj�k, hogy a munk�sszervezetek f�ggetlens�ge a demokr�ci�nak, a t�rsadalmi fejl�d�snek, a n�pek szuverenit�s�nak �s f�ggetlens�g�nek felt�tele.»

Ezt a vit�t szeretn�nk tov�bb folytatni �s kisz�les�teni Veletek, kedves elvt�rsak, a szakszervezetetek �ll�sfoglal�s�nak tiszteletben tart�sa mellett, mert azt gondoljuk, hogy ez a diskurzus sz�ks�ges �s megker�lhetetlen minden olyan szakszervezet sz�m�ra, mely a dolgoz�k �rdekeit akarja v�deni. Meg vagyunk gy�z�dve arr�l, hogy egy�tt olyan konkl�zi�t tudunk levonni, mely k�z�s kezdem�nyez�shez is vezet.

Arra k�r�nk Benneteket, sz�ljatok hozz� ehhez a vit�hoz �s a szoci�lis v�delem t�m�j�hoz.
A Nemzetk�zi Munka�gyi Szervezet 100. �l�sszaka alkalm�val megh�vunk Benneteket a Dolgoz�k �s N�pek Nemzetk�zi Egyet�rt�se tal�lkoz�j�ra a szakszervezeti f�ggetlens�g �s az ILO-konvenci�k v�delm�re 2011.j�n. 4-�n, c�m: Genf, Maison des associations, 15 rue des Savoises.

Louisa Hanoune �s Daniel Gluckstein, a Nemzetk�zi Egyet�rt�s koordin�torai;
Abdelmadjid Sidi Saïd, az UGTA f�titk�ra, Alg�ria;
Roger Sandri, szakszervezeti felel�s (Franciaorsz�g);
Patrick H�bert, szakszervezeti felel�s (Franciaorsz�g).

                                                               
                                                                      TUN�ZIA

Besz�lget�s Hacine El Abassival, az UGTT f�titk�rhelyettes�vel

Milyen a t�rsadalom helyzete ma Caïd Essebsi korm�nya kinevez�s�vel?

Az bizonyos, hogy a mobiliz�ci�nak �s a sztr�jkoknak nem ugyanakkora a nagys�ga, mint a forradalom els� heteiben, de l�tjuk, hogy a munkan�lk�liek munk�t reklam�lnak, a dolgoz�k pedig b�remel�st, st�tuszt �s munkak�r�lm�nyeik jav�t�s�t.

P�ld�ul a M�ridien hotel dolgoz�i k�zel 3 h�napja folytatj�k megmozdul�sukat, mert munk�ltat�juk elutas�t minden t�rgyal�st, s�t a hotelszem�lyzet egy r�sz�t, k�z�tt�k szakszervezeti felel�s�ket, el is akarja bocs�tani. A tuniszi helyhat�s�gi alkalmazottak is megmozdultak a t�bb, mint egy h�napja a korm�nnyal k�t�tt egyezm�nyek alkalmaz�s��rt, mely els� megmozdul�suk erem�nyek�ppen az id�szakos alkalmazottak kinevez�s�t tartalmazza.

A korm�ny azonban az egyezm�nyt megv�ltoztatta a hat�lyos t�rv�ny �rtelm�ben, mely a kinevez�seket nem enged�lyezi. Az ideiglenes k�zt�rsas�gi eln�k feladata ennek megsemmis�t�se �s olyan int�zked�sek meghozatala, melyek a jogi formas�gokat meghaladva a hozott egyezs�gek v�grehajt�s�t lehet�v� teszik. Ennek h�j�n az ilyen helyzetnek igen vesz�lyes k�vetkezm�nyei lehetnek ebben a t�rsadalmi kl�m�ban.

Ma megegyezt�nk a korm�nnyal a helyhat�s�gi id�leges dolgoz�k kinevez�se k�rd�s�ben. A dolgoz�k azt mondj�k – �s igazuk van –, hogy l�tni akarj�k ezt a hivatalos sz�veget.

A k�zszf�r�ban ugyanez a k�rd�s mer�l fel az alv�llakoz�sokat illet�en.

Amit mi mondunk, az az, hogy a korm�nynak kell val�di, a megform�lt k�vetel�seknek megfelel� int�zked�seket hoznia a st�tuszokr�l, b�rekr�l �s kiel�g�teni az elv�r�sokat, melynek h�j�n felel�ss�g�nknek megfelel�en rendelkez�sre fogunk �llni �s minden felel�ss�g�nket meg is kell ragadnunk.

Kapcsolattart�s
Informations internationales
Entente internationale des travailleurs et des peuples
87, rue du Faubourg-Saint-Denis 75010 - Paris -France
T�l : (33 1) 48 01 88 28 Fax : (33 1) 48 01 88 36 E.mail eit.ilc@fr.oleane.com