- Egy frissen megjelent essz�k�tetben – amelyet a nemzetk�zi szoci�ldemokrata k�zpont, a Policy Network adott ki – azt �rj�k, hogy Nyugat-Eur�p�ban a kr�zis egyr�szt elm�ly�tette a baloldal v�ls�g�t, m�sr�szt megsz�lte az „egy�tt �rz�”, a szoci�lis gondokra komolyan odafigyel� jobboldalt. M�r csak az�rt is, hogy ellens�lyozza az egyre agressz�vabb sz�ls�jobbot.

– Ez re�lis helyzetk�p, de Nyugat-Eur�p�ban m�r a h�bor� ut�ni konszolid�ci�t is az tette lehet�v�, hogy l�tezett ilyen egy�tt �rz� jobboldal. A j�l�ti t�rsadalom ki�p�l�s�t a szoci�ldemokr�cia nyom�s�nak tulajdon�thatjuk, de az�rt sok helyen kereszt�nydemokrata, konzervat�v p�rtok vezett�k be, �s csak a hatvanas �vekben kezd�d�tt a baloldal visszat�r�se. A jobboldal teh�t nem sz�ks�gk�ppen antiszoci�lis vagy thacherista, pl�ne ha l�tezik a baloldal kontrollja �s ez�ltal a k�z�sen megteremtett politikai k�z�p. Ez azonban most kezd ki�r�lni, a sz�ls�s�gek minden�tt nyomulnak.

- Az egyens�ly m�r a szovjet birodalom sz�tes�s�vel megbillent, a nyugati gazdas�gi elitnek nem �llt �rdek�ben tov�bb finansz�rozni a szoci�lis b�k�t. Az �llam visszavonul�s�val estek a j�vedelmek, �s n�tt a lecs�sz�k d�he.

– A j�l�ti �llam v�ls�g�nak okai vannak: a globaliz�ci� meghozta az �lland� technol�giai meg�jul�s k�nyszer�t, kutat�sig�nyes, t�keig�nyes ipar�gak fejl�dtek ki. Ez a nyom�s sz�lte az �zleti k�r�k k�vetel�s�t, hogy az �llami kiad�sokat cs�kkents�k, legyen a munkaer� olcs�, mert ez garant�lja a nemzetk�zi versenyk�pess�get. Az �jabb v�ls�g erre m�g r�tett egy lap�ttal. �gy j�tt el a sz�ls�jobb ideje, n�lunk k�l�n�sen. E tekintetben Magyarorsz�g m�r nagyon eurokonform...

- Pont ebben az egyben.

– A Jobbik a leger�sebb sz�ls�jobboldali p�rtok k�z� tartozik Eur�p�ban. De el�bb n�zz�k a Nyugatot. A t�ke �s a munka r�szesed�se a nemzeti j�vedelemb�l l�tv�nyosan a t�ke jav�ra tol�dott el, m�g a munka oldal�n is a magasan kvalifik�lt vagy t�keer�sebb k�z�poszt�ly j�rt j�l. Ugyanakkor a szabad munkaer�-�raml�s is neh�z helyzetbe hozta az alacsony j�vedelm� r�tegeket. A jobboldali populizmust az �ltal�nos bev�ndorl�selleness�g �lteti. Vagyis: minden orsz�gnak joga van meghat�rozni azt, hogy kit fogad be, kit nem. Legyen szelekci�: csak azokat engedj�k be, akikre sz�ks�g�nk van, �s �ket is asszimil�ci�ra kell k�nyszer�teni.

- Felt�n�, hogy Magyarorsz�gon a sz�ls�jobb nem tanul �j nyelvet, hanem a r�gi rasszista el��t�leteket hajtogatja. Ma is el� lehet hozakodni Tiszaeszl�rral p�ld�ul, ami egyszerre r�m�letes �s sz�nalmas.

– Az �ri �s proli lumpenek k�zeg�ben ezek az el��t�letek mindig jelen voltak, de nem juthattak a t�rsadalom felsz�n�re, mert a m�lt rendszer elnyomta. A rendszerv�lt�s ut�n m�g sok�ig nem volt illend� a k�zv�lem�nyben ilyesmivel el�hozakodni – az els� nyilas figur�k, Szab� Albert �s t�rsai, akiket Ausztr�li�b�l p�nzeltek magyar nyilasok, ink�bb csak nevets�gesek voltak. Csurka intellektu�lis sz�ls�jobboldalis�g�nak t�bb foganatja volt, az �ri kereszt�ny, antiszemita ideol�gia a r�gi k�z�poszt�ly lesz�rmazottjai k�z�tt m�ig n�pszer�, de ennek sem volt sosem k�tsz�zezern�l t�bb t�mogat�ja.

- De azt�n j�tt a Jobbik, �s lejjebb vitte a m�rc�t, hogy az als� k�z�poszt�lynak meg a m�r minden r�tegb�l kiesetteknek is jusson a j�b�l.

– L�nyegesen lejjebb vitte, az � szem�kben Csurka nem igazi radik�lis, hanem csak amolyan „szalonfasiszta” volt. Ezzel egy�tt nem helyes ezeket az �jj��led� mozgalmakat fasizmusk�nt le�rni: legfeljebb wannabe fasiszt�k, akik tal�n sz�vesen lenn�nek igaziak, ha lehetne. Lehet�leg minden szellemi befektet�s n�lk�l. Nyugaton legal�bb kital�lnak �j dolgokat, egy francia vagy holland sz�ls�jobbos azt mondja p�ld�ul, hogy � nem rasszista, vir�gozz�k sz�z vir�g, de lehet�leg mindegyik a maga haz�j�ban. A hazai sz�ls�jobb viszont a m�ltban �s a m�ltb�l �l, mik�zben elhazudj�k azt, hogy a fogalmaik a nyilas p�rt nyelv�b�l vagy Sz�lasi �r�saib�l j�nnek. De fontos k�l�nbs�get tenni a politikusi k�n�lat �s a v�laszt�i kereslet k�z�tt. A politikai karrierist�k r�rep�ltek olyan t�m�kra, amelyek az embereket irrit�lt�k: a biztons�g roml�sa, a korrupci�, a megoldatlan romaintegr�ci�. A botr�nypolitiz�l�sra j� p�lda volt nemcsak a g�rdaszervez�s, hanem m�r a fakeresztek �ll�t�s�nak �gye is. A katolikus egyh�z el�sz�r megpr�b�lt vit�zni a Jobbikkal, hogy hiszen a kereszt nem kar�csonyra, hanem h�sv�tra val�, de azt�n r�j�tt, hogy ez itt nem teol�giai vita, �s v�g�l kiadott egy k�rlevelet az �jpog�nys�g ellen. �s a jobbikos k�zegnek t�nyleg t�bb k�ze van a s�m�nizmushoz, mint J�zushoz. Felm�r�sek szerint az ateizmus a Jobbik v�laszt�k�z�ns�g�ben a legnagyobb, harmincn�gy sz�zal�k. A vall�soss�g teh�t itt csak �r�gy.

- Eml�tette, hogy a sz�ls�jobb h�vei nem nevezik magukat fasiszt�nak, b�r bels� ig�ny�k lenne r�. De mire ez a nagy sz�gyenl�ss�g? Annyi tabu led�lt m�r az elm�lt h�sz �v alatt, nem lehet, hogy ez a g�t is �tszakad?

– Nem szakad �t. A nyilas �llam eszm�je, a z�rt k�z�ss�gekbe szervezett �s belepofozott nemzet ide�ja tetszene nekik, �m a v�llalhatatlan t�rt�nelmi b�n�ket nem vehetik magukra: a nemzetk�zi k�zeg eg�szen m�s, mint a harmincas �vekben.

- De az �satag jelszavak nagyon is aktu�lis, mai k�ts�gbees�sekhez kapcsol�dnak.

– Ez igaz. Rengeteg csal�dott �s d�h�s ember van, aki elvesz�tette a bizalm�t az eg�sz politikai oszt�llyal szemben, nem l�tja a j�v�j�t